Nyírvidék, 1904 (25. évfolyam, 27-52. szám)
1904-09-18 / 38. szám
XXV. évfolyam. íí?. szám. Nyíregyháza, 1904. szeptember IDÉK A SZABOLCSVÁRMEGYEI KÖZSÉGI JEGYZŐK és a SZABOLCSMEGYEI TANÍTÓEGYESÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE. Megjelenik hetenként egyszer vasárnapon. Előfizetési feltételek: Az előfizetési pénzek, megrendelések s a so8tén vagy helyben házhoz hordva: lap szétküldése tárgyában leendő felszóEgész évre 8 korona, lamlások Jóba Elek kiadó-tulajdonos fogadtatnak™! 8 korona. Fél évre 4 Negyed évre 2 , lamlások Jóba Elek könyvnyomdájához iskoia-utcza 8 (Jánószky haz) intezendők. szám A lap szellemi részét képező küldemények, a szerkesztő czime alatt kéretne* beküldeni. Bérmentetlen terelek csak ismert kezektől • I """* , ... . , .... A nyílt-téri közlemények dija soronkint tíJ fillér txu , >® k, Míi k T" aS° 9 kiTanatra > az Apróhirdetések 10 szóig**! fii. minden további költdégére küldetnek vissza. 4 81. Vastag betűvel szedett kétszeresen s*é.„r Hirdetési dijak: Minden négyszer hasibzoti petit sor egjait közlése 10 fillér; többszöri közli-; eseteiienfii Hirdetések elfogadtatnak lapunk részére a kiadó-hivatalban (II. kerület iskola-utcza 8-ik szám); továbbá: Goldberger A. V., Eckstein Bernát Altalános Tudósító es Grünman del Henrik és Társa álUl Budapesten, Faasenstein és Vogler irodajában Bécsben, é s Budapesten, valamint Németország és Sveicz fővárosaiban. Néhány szó a bi:tositási ügyről A sok pusztító tűz, melyek az idén nyáron valóságos csapásként nehezedtek az országra nemcsak azt a népet sújtotta, melyuek vagyonát a vörös kakas elpusztította, hanem a biztosító intézetekre nézve is kellemetlen hatással volt. Hozzáértők legalább harmincz millió koronára teszik azt az értéket, melyet a tűz az idén a fővárosban és a vidéken elhamvasztott. A haszonra dolgozó biztosító intézetek az idén nem érik el Magyarországon azt az eredményt, a mit a mult esztendőkben és ez a körülmény nem egy biztosító intézeti részvényes urat tölt el keserűséggel. Bármilyen részvéttel vagyunk is a tisztelt részvényes urak csorbulást szenvedő érdekei iránt, mégsem mulaszthatjuk el, hogy kifejezést ne adjunk a károsodott közönség körében elhangzó azon általános panasznak, hogy a bíztositó intézetek szinte embertelenül szorították le a minimumra azt az összeget, melyet a tűz által károsodottaknak ki kellett fizetni. Nem ritkák az olyan esetek, hogy gazdák, háztulajdonosok, földbirtokosok és gyárosok a szenvedett kárnak csak egy negyedrészét kapták meg kártérítés fejében a biztosító intézettől És ez egy csúnya, veszedelmes állapot A biztosító intézetek az idén körülbelül azt csinálták a tűzkárosultakkal, amit akartak. Kényük-kedvük szerint állapították meg az elpusztult ingatlanok és a szenvedett kár értékét s mikor az érdekeikben mélyen sértett felek az ilyen becslés ellen tiltakoztak, a biztosító intézetek a helyzet magaslatára emelkedtek s eként biztatták a feleket : — 11a nem tetszik, tessék perelni. Hónapokig, sőt esztendőkig húzódó perre utasították azokat a polgárokat, akiknek vagyonát a á M ií Az amerikai farmer. Freeport, III., Bejáriam eddig vjgy öUen farmot 18. az EgyesültÁlla mok északkeleti és középső részében. Volt elég alkalmam megismerni a lipikus amerikai farmert s mondhatom, hogy hozzájuk fogható őszinte és közvetlen embereket nrm igen lehet találni. Michigan, Wisconsin, Indiana és Illinois államokban általában középnagyságú farm ikon, 80—160—340 migyar holdasokon gazdálkodik a farmerek zöme. Egyikmásik H—4 farmnak is az ura s azon elszórtan él a család és rokonság. Cselédséget általában nem tartan.tk, csak idősz iki munkásokat s ezekből is csak a lehető legkevesebbet. Most a zabaratás idején teljes ellátás, még pedig alakos ellátás, t. i. kétszer hús nanjában, sült és kelesztett tészlásnk, kávé és ezenkívül lakás és másfél dollár (7 1/a korona) napidíj a fizetség. A munkaidő napkeltétől napnyugtáig. Delben 1 óra pihenő. Munka előtt erős reggeli. Termé-zetes, hogy ilyen drága napszámost nem bír sokat tartani a farmer s azért egész házi népének van foglalkozása a farm udvarán. H ízi cseléd nincs. A durva házi munkát, minő pl. a fahordás, a férfinép végzi munkakezdet előtt vagy munka szünet alatt, a többi az asszony dolga. S mondhatom, ahány farmon megfordultam, a lakást rendkívül csinosan berendezve és igen tisztán találtam. A farmerasszony méltán m'ntaképe lehet a szorgalmis és tiszta háziasszonynak. A lakóházak, általában a többi épületek is úgyszólván kizárólag fából készültek. Rendszerint terméskő vagy tégla az alap- és a pinczefalazat. Az alap a föld színe fölött még vagy félméterre felemelkedik. Erre jön az elég keskeny gerendákból összerótt váz és a kettős deszkaboritás, tudniillik a váz belső és külső része is deszkával van borítva. A szobák falát az itten áHalánotűz tönkre tette s minden krajczárra égető szükségük van. Akiknek többet ér ma ötven forint, mint holnap száz. Ezt a körülményt nyilván nagyon jól ismerik a mi biztosító intézeteinknél. A nagy preszsziót, amit a nyomor és szükség gyakorol az emberekbe, igy használják ki ők a saját javukra, jól tudván, hogy a leégett embernek sem ideje, sem kedve nincsen a pereskedésre. Igy védik ők árkon s bokron keresztül, az emberiség sőt néha a tisztesség rovására, de főként a törvény s az alapszabályaik ellenére a részvényeseik érdekeit. S mialatt ők mindenképpen kibújni igyekeznek vállalt kötelességeik alól, a legkínosabb pedanteriával követelik meg, hogy a biztosított fél pontosan feleljen meg kötelezettségének s tűzkár esetén a legkisebb forma hiba is, melyet a fél részéről tapasztalnak, az illetéknek nem terminusra való fizetése is elegendő nekik arra, hogy a kártérítést magukról elhárítsák. Ilyen esetekre számtalan példa volt legutóbbi négy hónap folyamán." Ismét felmerül a fontos nagyérdekü kérdés: a biztosítási intézménvne-: de főleg a tűzkárbiztosításnak államosítása. Eminens szükség van erre, nemcsak a károsodó állampolgárok, de magának az államnak szempontjából is, mert akár milyen nagy és sok tűz pusztítson is, a társaságok haszna mégis milliókra rug esztendőnként. Persze az állami biztositás intézményét nem lehet máról holnapra megvalósítani. De addig is, mig ez a gyökeres reform létesülhet, gyakoroljon az állam sokkal komolyabb ellenőrzést a biztosító intézetek felett, mint azt eddig tette, különösen a tömeges tűzkatasztrófák alkalmából hatványozza az ellenőrzés teendőit. Igy legalább san nagyon elterjedt tapéta papírral boritják í^en tetszetősen és csino an. Az épület külső része olajfeslékkel rendszerint szürke, szürkés zöld vagy barnás szinre van fesive. Minden háznak megvan az oszlopos belépő tornácza, rjjla az elmaradhatlan hinl aszekkel. sok helyen ágyhintával. Onnan lépünk be a társalgó szobába, mely egyúttal ebédlő is. Innen nyílnak aztán jobbra, balra, hatra a belső szobák. A konyha rendszerint az épüle'hez hátul vagy oldalt van hozzárigasztva Most nyáron ajtók helyett rugón járó szúnyog- hálós ajtókeretek varnak ugy a belepőn, mint a többi szobán, valamint az ablak alsó részén is. Ablakjaik felfele tolható keretekkel záródnak. Az egész épület elég csinos, tetszetős, de bizony szellős lehet télen, különösen ahol csak nyitott kandalló van a s-zolában. Minden házban megvan a vízvezeték, hol egyszerűbb, hol díszesebb formában, szintúgy a külön mo dó vagy füidő szoba is. A vizet a szélmotor emeli tel vagy az udvaron vagy a ház padlásán elhelyezett víztartóba vagy pedig a földbe sülyesztett légnyomásos vizkamrába A házak eleje és környéke árnyas fakkal, egy-ket virágágygyal van beültetve, ugy, hogy első tekintetre nyaralóknak nézi az ember. Amilyen kedves a ház és közve'.len környe/ete, oly rendetlen és piszkos rendszerint ai udvar és a gazdasági épületek környéke és belseje. R ndszerint egy nagy pijta forma épület áll az udvar sarkában, melyben a farmer szálast.,kormányát tartja. Ugyanebben van a lóistálló és a takarmányelőkeszitő helyileg. Minden deszkából hányukon összeróva és rend' tlenül tartva. Az udvaron egyszerű deszka-, lécz- vagy sodronykeritéssel van elkerítve a sertések és baromfiak számára, valamint a szarvasmai hi számára is egy-egy hely. Különben az egész farmnak minden egyes táblája kerítéssel van körülvéve azon egyszerű oknál fogva, hogy a farmer nem tarthat pásztort s igy állatjai felügyelet nélkül járhatnak a be kerített helyeken. ügy látszik nem szeretik ittaszolid, tarlós és azért elejét vehetjük annak, hogy a gazda, vagy háztulajdonos, aki évtizedeken át fizeti nagy megerőltetések árán a magas illelékeket, nem fog jogos érdekében csorbát szenvedni. De indokolttá teszi az ellenőrzést a gombamódra. szapo rodó külföldi, ekzotikus nevek biztosító intézetek is. alatt szereplő új Gyalogsági laktanya Nyíregyházán. Városunk polgársága bizonyára nagy őrő.nmel veszi tudomásul ezt az erőteljes — es a siker csaknem biztos kilátásaival kecsegtető mozgalmat, melynek czélja az, hogy Nyíregyházán egy gyalogé red nyerjen clhe'yezést. Ebben az ügyben Somogyi Gyula és megvagy 50 képviseleti tag indítványt is adlak már be a városi képviselethez. Alább egész leijedelmeben közöljük az indí vanyt, m-gjegyezvén, hogy a nagyfontosságú kérdéssel legközelebb bővebben is foglalkozni fogunk. Tekintetes Képviselőtestület! Nyiiegyháza város a legutóbbi három évti, ed alatt ol)an rohamos fejlődést tüntet f i, a minőt talán egyetlen más vidéki varos sem az országban. Ennek a rohamos fejlődésnek azonb.n nem csík fényoldalai, hanem árnyoldalai is vannik. A fejlődéssel, különösen pedig a lakosság számán k szaporodásával egy ütt nő a megélhetés neh-zsége. A város halára mesler.-ég sen nem növelh'tö. A föld termőképessége fokozható ugyan kellő miv , gondozás, intenzivebb gazdálkodás állal, de csak bizonyos korlátok között és csak bizonyos határokig. Egy ilyen 34000 lakosú, életerős <s élelrcv,ló városban tehát uiás eszközökről keli gondoskodi unk. ha a lakosság megélhetését lehetővé tenni, illetve megkönnyíteni akarjuk. Mérnöki iroda. Itf AGY ELEK okleveles mérnök Nyíregyházán, iskola-utcza 13. bályozó társulat mellett dr, Prok Gyula ügyvéd úr házában. Elvállal mindenfele mérnöki munkai u. m. földméréseket, tagositast, út, híd, vasúti, vízépítési munkálatokat es épület tervezeseket költséges építkezést. Mindent csak olcsón, a legolcsóbb anyagból s ha csak lehel, tuzilig cődlitva. Persze, ha az ilyen épület kigyullad, az földig 1 g, miiől szintén volt akalmam meggyőződni. Magtár nincs. Am ;nt végzett a gazda acsépléssd, sőt ha az elevátort elég közel kapja cs p és közli' n is megy a gabona az elevátorba. Otthon, a pajtában, zsákokban vagy egyszerűen kupaezba lakva csak annyi maiad, amennyi lisztnek, vetőmagnak, takarmánynak kell. Abrak-takarmány a tengeri, né.ia zabbal keverve s együttesen durvára darálva. E t is szel motorral vég ztetik, a f.rmer nem ér rá darálni, a lov il pedig :insra használja s nem kínozza jargán.ban. Drága lévén a házi munka, lermészele-, hogy a farmer a gépi munkára van utalva s hogy ezzel milyen szép eredmenyeket ér el, arról a következők lehetnek tanu ;ás;ot. Kui.dallville (Indiana állam) varostól k- t óra járasra kocsin mentem többek közt egy 100 aere (körülbelül annyi magyar holdas) farmra. A farmon a kővetkező gazdasági gépeket talál'am: Két szelmotor. az egyik, a kis bb vízzel látla el a lakóhazas, kertet és udvari, állatok számara, sertésfűiöszlő pocsoha számára. A másik, a nagyobb a pajtára volt szerelve. Hajlott egy darálót, e Pn- tengeri morzsolol, egy szecskavágót és egy körfűrészt. Persze nem < gyszerre. A b osztás a farmer szerint úgy történik, hogy először is tengerit morcol, akkkor ő és fia — egy 16 é.es suhauez gy-rek - al g győzik néha tömni a kellős nyilám egyterű szelelos morzsolót. Lemorzsolnak mintegy _'0—52 busliel (7—10 hektoliter) teng-rit e^y óra alatt. A csutkát melyen természetesen marad itt-ott szem, egys'.erüen kiszórjak az udvarra. Ott a sertés és biromfihad osztozkodig a hulladékon. A lemorzsolt tengerit nelia zabbal is keverik és felőn'ik a morzsoló föle felaliitottdíszk ibol összerótt nagy garatba. A darálógép rendszerint önműködő etetővel bír, úgy, hogy a szél ereje szerint me,'y a darálandó anyag a°gépbe, erősebb szélnél több, g,-eng?bbnM kevesebb. szám a Nyirvizszakát
