Nyírvidék, 1904 (25. évfolyam, 1-26. szám)

1904-05-08 / 19. szám

4 N Y I R V I D E K sában a milleniumi emlékoszlop előtt fogja megtartani a következő tárgysorozattal: 1. Ének. Előadja a nyíregyházi ág. h. ev. főgimnázium dalosköre. 2. Alkalmi beszéd. Tartja Porubszky Pál főgimn. tanár. 3. Szavalat. Előadja Dubay István VIII. o tanuló. 4. A milleniumi emlékoszlop megkoszorúzása Kiss Pál VIII. e. tanuló által. 5. Ének. Előadja a nyíregyházi ág. h. ev főgimn. dalosköre. 0. A milleniumi emlékoszlop megkoszorúzása a nagykállói gimnázium nevében Bodin Mihály tanár által. 7. Ének. Előadja a nyíregyházi ág. h. ev. főgimn. dalosköre. Mint halljuk, a nagykállói testvérgimnázium és a városi hatóság szives fogadtatásban fogja részesíteni főgimnáziumunk tanártestületét és tanuló itjuságát. — Letört virág. A debreczeni színtársulat egyik kiváló művésznője, CSIGE ILONA a napokban Kolozsvárott elhunyt. A debreczeni színtársulat a következő gyászjelentést adta ki: Fájdalommal lelt szívvel jelentjük, hogy szeretett pályatársnőnk CSIGE ILONKA rövid ideig tartott szenvedés után, ma Kolozsvárt! elhunyt. Az élet tavaszán, művészetének virágzásakor érintette az enyészet fagyos szele, hogy bánatot fakasszon mindnyájunk szivébe. Megdöbbenéssel gondolunk arra, hogy az előbb még vígan csicsergő társnőnk ma örökre elnémult ajakkal fekszik a ravatalon. Emléke sokáig élni fog közöttünk! Debreczen, 1901. május 3-án. A debreczeni színtársulat. — Sok a cserebogár. Alig van itt a május és máris özönével borítja a fákat a cserebogár, ez a veszedelmes rovar, amely csaknem minden évben megfelezi a gyümölcs termést M igyarországon. A magyar ember talán azért is nem szeret gyümölcstermeléssel foglalkozni, mert tudja, hogy úgy is megeszi a hernyó, meg a cserebogár. Pedig ennek a körülménynek éppen arra kellene ösztönözni a gazdálkodókat, hogy a lehelő legnagyobb mértékben irtsák ezt a gyümölcsfa pusztítót. Ám a magyar ember nem igen erőlteti meg magát a cserebogár irtásban ; egyrészt azét, mert tavasszal sok a mezei munka, nem ér rá ily kicsinységre; másrészt azért, mert hiába irlja ő, ha a többi nem irija, meg 1000 elpusztított helyett 10000 jön a szomszédból. Azért hát csöndes lemondással megadja madát a sorsának és még népdalt is költ a cserebogárról. — Siketnémák felvétele. A siketnémákat gyámolító debreczeni egyesület, az általa fenntartott iskola első osztályába a jövő 1904—1905. iskolai évre 15 siketnéma növendéket vesz fel. Felvétel végeit a 7—10 éves, bármily vallású és nemzetiségű, magyar honos siketnéraa fiukért és leányokért lehet folyamodni. Indokolt esetben azonban az egyesület 10 évesnél idősebb növendéket is felvesz. A kérvény fentnevezeti egyesület igazgató-tanácsához czimzendő s f. évijunius ^Oig a siketnémák debreczeni áll. • segélyezett iskolájának igazgatóságánál adandó be. Személyes jelentkezés nem feltétlenül szükséges, azonban ha valamelyik növendékről csak felvétele után l.údódnék ki, hogy siketném .sagán kivül valamely más, az oktatást akadályozó fogyatkozásban is szenved, az iskolából eltávolittatik. Ezért kívánatos, hogy a szülők gvermekeiket előzetesen az iskola igazgatóságánál bemutassák. A kérvényhez — mely összes mellékleteivel együtt belyegmentes — a következő okmányok csatolandók: 1. születési anyakönyvi kivonat, vagy keresztlevél; 2. a gjermek sikelnémaságát igazoló tiszti orvosi bizonyítvány; 3. himlőoltási bizonyítvány ; 4. hatósági kimutatás ? családi és birlokállapotról; 5. egész segély kérése esetén szegénységi bizonyítvány ; 6. ha önköltségesnek vagy részben fizelőnek jelentkezik a növendék, kötelezvény arról, hogy szülei évenkint — nyolez éven keresztül — legalább 200 K ellátási és 10 K taneszköz díjat, illetőleg a vagyoni tehetségükhöz képest megajánlott tartásdíj-hozzájárulást ponlosan megfizetik és gyermeküket a szükséges ruházatfal ellátják. E kötelezvény az illető községi elöljáróság azon hiteles záradékával látandó el, hogy a magát kötelező kötelezettségének eleget tud tenni. A 2. és 4. számú mellékletek számára csakis az iskola igazgatósága által díjtalanul megküldött nyomtatvány űrlapok használhatók. A felvételnél előnyben részesülnek a Debreczen városi és hajduvármegyei siketnémák, továbbá akiknek szülei az ellátási és taneszköz díjat részben vagy egészben megfizetni képesek. A felvett siketnémák nyolez évi képzési idő alatt megtanulnak hangos szóval érthetően beszélni, írni, elvasni, számolni, vagyis mindazon ismereteket elsajátít iák, melyek az éleiben való boldogulhalásra el engednetetlenül szükségesek. E mellett a leányok kenyerüket megkeresni tudó varrónőkké képeztetnek ki, a fiuk pedig az ipari pályára előkészíttetnek. Debreczenben, 1904. május 1-én. A Siketnémákat gyámolító debreczeni egyesű et igazgató-tanácsa. — Eljegyzés. Somossy Ferencz eljegyezte H un fSi d y Ilonka kisasszonyt, Hunyady Kálmán és neje Hunyady Ottillia kedves leányát Vilkán, Szamármegyében. Dr. Lukács Emil, debreczeni ügyvéd eljegyezte S z e n d e Mariska kisasszonyt, Dr. Szende Adolf és neje kedves leányát Nyírbátorban. — Az első sztrájk-itélet. A sátoraljaújhelyi törvényszék az ország összes bíróságait megelőzve e hó 2-án elsőnek hozott Ítéletet egy, a vasúti sztrájk folytán megindult bűnügyben. Kovács Ferencz tiszaluezi váltóőr állott a bünlelő bíróság előtt, vádolva azzal, hogy a sztrájk napján megtagadta a hivatali kötelesség teljesítését; amit a büntetőtörvény 4SI. g-a három évig terjedhető börtönnel büntet. A bíróság Kovács Ferenczet bűnősnek mondotta ki a btk. 4S1. § ába ülkö/.ő bűntett elkövetésében és ezért hat havi börtönbüntetésre ítélte. Az újhelyi tőrvényszék lehat már eldöntötte a vitát és kimondotta, hogy a vasutas közhivatalnok. — Építőmunkások tánczmulatsága. Ürömmel tudatjuk, hogy az ipartestület dísztermében 1904. év április hó 30 án tartott építőmunkások szakegyleti könyvtar- alap javára rendezett tánczmulatsága ugy anyagi, mint erkölcsi tekintetben haszonnal zárult, az a példás jó kedv csak örömünkre szolgálhat, amelynek mar c.-ak emlékei fűződnek hozzánk, mert ez bebizonyította azt, hogy mi építőmunkások a mulatságunkba is lépést tudunk tartani a mai korral. Tiszteletbeli jegyöket megváltották : Kirtyán testvérek 20 kor., Szuhi József 10 kor., Kéri József 7 kor., Gorzsás József 5 kor., Gyeskó Sámuel 5 kor., Adorján János 4 kor., Szilágyi Miklós 3 kor. Felülfizetők : Bálint András 2 kor., Krizán Mihály 2 kor., Répánszky András 1 kor., Turi Sándor 1 kor., Soltész Janosné ) kor., Hel Gyula 1 kor., Sárkány Sándor 1 kor., Koczka József 1 kor., Komornyik Jánosné 80 fill., Özv. Kuszi Andrásné 80 fill., Hogyau János 80 fii., Özv. Márföldi Andrásné 80 fill., M;;rosi János 80 fill.. Bogár Istvánne 80 fill., Sikos Györgyn; 80 fillér, Kiss Balint 80 fillér, Frigy Sándor 80fillér, Hegedűs Pál 80 fillér, N. N. 80 fillér, Igaba József 80 fillér, Hoch Imre 00 fillér N. N. 30 f.ller. Ez uton is köszönet :t mondva mindazon t. c. v^nd 'geínknek kik mulatságunk sikeréhez ugy anyagilag, mint erkölcsileg bennünket megtisztelni szívesek voltak s magunkat továbbra is becses pártfogásukba ajanlva maradunk: Tisztelettel, az építőmunkások szakegyleti vigalmi bizottsága. — A japánok csatadalai. A japáni zene — mint azt európai utazók állítják — dallam nélkül szűkölködik és olyan lármás, hogy európai fülek számára csaknem élvezhetetlen. Ennek dacára is, kevés nemzet életeben van olyan fontossága és jelentősége a dalnak, mint éppen a japániaknál. Mert a japáni mindent dalba önt. Az utca eseményeit, gyászát, örömét, lelkesedését, szóval mindent, ami körülötte történik. Természetes tehát, hogy most, a haboru kitörékor, szintén gombamódra termetlek a dalok, ann;d is inkább, mert a sajtót a kormány a háborús idők kitörésekor erős vizsgalat alá vette s igy a népdal ilyenformán a közvélemény szószólója lett. Különösen erdekesek a csatadalok, amelyeknek dallama naiv ugyan, szinte gzermekesen k. zdetl ges, de szövegük néha poétikusan m.'ly es erőteljes. A legkedveltebbek egyike igy szól: Ölj! Ölj! Ölj! Ölj! Ölj! amíg a karodal bírod. Ölj ! Ö.j ! Ölj ! Öij! Amíg neved A hősöké közé írod! Egy másik harci dal a csatatérről szól és igy végződik : A fű, a virág elhervad a rélen, A domb is beroskad a harcz mezején, De a hír megmarad, a fény az őrök És örökké él majd a hősök n ivén Nagyon sok dal énekli meg a lobogót is és százféle alakban van dicsőítve a fölkelő nap jelvénye. A halálról a japáni katona közömbösen guiido.kodik és ez kifejezésre jut a dalokban is. Egyik csatadal például igy szól a h dalról: Ne törődj véle : Élet vagy halál, A császár neveben előre ! Miiidcnült öl a fegyver, ha talál, S a harc mezejen, ah, szép a halál. A császár ntveben előre. A kegyet mkérést, a megadást a japáni katon.i nem ismeri, inkább meghal az ellenség fegyvere alatt. Ezt is megénekú egy harci dal, amelynek refrainje igy szól: Inkább elhullni a harc mezején, Mint élni az ellen kegyelemkenyerén. És ez nemcsak üres frázis, pathetikus mondás, hanem való, igaz, mert a legnagyobb szégyen, a legnagyobb gyalázat, a mi japáni katonát érhet, ha nem

! halhat meg fegyverrel a kezében. Oroszországra is van egy pár keserű dal gyártva. Igen érdekes ezek közül például a következő : Te harcos Oroszország ! Mindig Nyugatnak békéjére törsz ? Az eg s az emberiség nevében kell, Hogy letörjön végre Japán, Te gyáva Oroszország! Te gyáva Oroszország ! A béke nevében loptad el a földet, Melyet japáni vérrel vettünk mi meg, Azt loptad el tőlünk Te gyáva Oroszország! Te dicsekvő Oroszország! Te világ tolvaja ! Dicsekszel sasod röptével ? Ha kiröpül majd a japáni szablya, Levágja sasod szárnyait, Te dicsekvő Oroszország! — A törvényhatósági inunkásközretitő közhírré teszi, hogy Ecséden (Heves m.) 40 pír munkás aratási munkát keres. — A viz káros hatása. Evés közben ne igyunk sok vizet s csak apró kortyokban. Ha nagyon szomjisok vagyun'<, inkább akkor igyunk, mielőtt asztalhoz ülünk, nehogy az ételeket túlságosan elvegyítsük vizzel. Az egészseges gyomor nem sok vizet kíván evés közben. — A .Meteor" szegedi időjósló intézet május 8 —10 napjára fagyot jósolt. Helyesen teszik gazdáink, ha ezt figyelembe véve, intézkedéseket tesznek az esetleges károk elkerülésére. — Lábizzadás ellen. .Lábizzadas ellen fődolog a lab kellő szellőztetése, könnyű cipő (kivágott cipő, szövetes cipő) viselése, minden nagyobb járás után harisnyaváltás, otthon papucsban járás s naponta egyszer timsós labviz, éjjelre a lábat finom keményítő porral (rizsporral,) lehet behinteni. A német hadügyminisztérium körrendeletileg értesítette a főtörzsorvosokat, hogy a lábizzadás tökéletes elmulasztására igen jó, biztos és olcsó szer a chromsav. A talpnak és a lábujjak közli bőrnek egyszeri beecsetelése is rögtöni hatással van. A kalmazandó 10 százalékos chrómsavoldat és pedig nagyobb fokú lábizzadásoknal 2—3 heti időközökben, kisebb fokúaknái 6—8 hetiben. Sebes lábaknál czélszerü a bőr begyógyulásiig előbb néhány napon át csak 5 százalékos oldattal beecsetelni, Ezen szer használata után, különösen nyáron, néha fokozott izzadmány-kiválás lep föl az egész testen, de az 1 —2 nap múlva minden hátiány nélkül ismét elmúlik. A lábizzadás ellen a svájci hadseregben 2 rtsz timsót és 10 rész z^rkövet (Federweiss használnak hintőp >r alakjában. Jobbnak tartjak, mint a chromsavas kenegetést. — Május elsejére virradó éjszakán él.nk yolt az élet ; ze.ie mindenfelé. Az ablakok alatt szerelmes nóták szóilaltak meg a húrokon s a szerenádoknak olyan költőies keretet nyújtott a ragyogó teli hold; kissé prózai volt úgyan, hogy szuronyos csendőr őrjáratok cirkáltak a városban; de semmi zavar nem történt. — Királyfi éi Társa bankháza Andrássy-ut 6') pontos, diszkrét és előzékeny ügykezelés folytán kitűnő hírnévnek örvend. Ügyfeleinek száma már a 140,000-et meghaladta, de ellenük még egy felszólamlás sem történt. T. olvasóink szives figyelmébe ajánljuk e közkedvelt szerencsés bankházat, hol a most kezdődő osztálysorsjjlékra sorsjegyek még kapnatók. Egész sorsjegy 12 kor. l/'» sorjegy 6 kor. lU sorsjegy 3 kor. 7s sorsjegy 1-50 kor. — Nemes családok története. Orosz Ernő hevesvát megyei levéltárnok mir hosszú idő óla dolgozik a Heves- és a volt külső Szolnok egyesült vármegvék összes nemes családjai törtenetének megírásán. A heves • vármegyei levéltárnak ezen tárgvra vonatkozó isen gazdag anyagát kellően csoportosítva már össze is gjűjtötte s most az egyes családokhoz fordul é, saját érdekükben arra kéri, hogy a kegyeletes és egyúttal tudományos czélra való tekintettel küldjék be hozzá rövid időre régi családi okleveleiket, ho^y ezek ad ita.it kiadandó mánkájában fe'használliassa. Felhívjuk erre mindazok figyelmét, kik a szomszédos Hevesvármegye valamelyik nemes családjából származnak. — A magyar királyi államvasutak igazgatóságától vett értesítés szerint az alagi lóversenyek alkalmából érvényes kombinált vasúti és lóversenytéri belépőjegyek a vasúton a felsőbb kocsiosztályban még ráfizeiés mellett sem érvényesek. Budapest, 1904 évi május bó 4-én. Az igazgatóság. — A legjobb haj festőket éá szeréket, melyek az arezbőr, a haj és a fogak szépítésére szolgálnak, kétségtelenül C z e r n y 1. Antal czég, Bécs, Karl-Ludwighstr. 6. késziti. E már többször arany- és ezüst éremmel kitüntetett czégnek gazdag árjegyzéke, melyét kívánatra bárkinek ingyen küld, elég érdekes arra, hogy átnézessék. — Bur tanitó Magyarországon. Érdekes utas érkezett e hó 10-én Veszprém városába. Egy bur tanitó, aki végigharcolta hazájának szerencsétlen végű szabadságharcát, majd foglyul Angliába vitetett s megszabadulván, most utazik vi-sza hazájába. Még 4 hónapig nem .szabad bur földre lép ie s azt az időt arra hasznalja, hogy beutazza Etir ipát. B.-sz'él vagy hat európai nyelven. A nagyatyja Sólyom Jó sef, magyar származású volt. Amerikán, at jutott Tránszválba. Az utas Sólyom Sándor, de n ve hollanius módon ejtve Színdore Szöliöuienek hang ik. Családjából a toron'álín-gyei C őszteleken talált egy n'igynénjére, a ki nn egy plébános öreg gazdasszony.!. Ti/.' nk' t testvére közül'egymása van életben. Az ő feics'gét az angolok lőtték le. Apját és a saját gyermekeit foglyul hurczoltak s éh n haltak. Részt vett a spionkopi cs.itabju. Jo innesburg s Ladysinith ostrománál. Többször megs besült. — A Magyar Könyvtár legújabb sorozata ismét három értekes míinkával gyarapílja ezt á kitűnő vállalatot. A m.igyar irodalom köréből D ;ú Ferencz korszakalkoto második felirati beszédét közli, melyet bevezetéskép az a ' remek szónoklat CIJZ meg,' m -llyel Beöthy Zsolt áldozott a haza bölcse emlékének, Deák születése ázazados m fordulojana c egyetemi ünnepén. A külföldi irodalom kőaljul Mieterlinck szerepel, a nagy bel„-a író, kinek „Monna Vanná*-ja világszerte oly óriási sikert aratott s aki fbbeu az új darabjában — cime „Joy'zelle" — egyikét adja legmélyebb, UgköltŐibb alkotásainak. A drámát Ábrányi Emil fordította, a nála megszokott tökéllyel. Végül egy-két számra terjedő angol elbeszélést ád a sorozat, még pedig a Sherlok Holmes történstek révén nálunk is rendkívüli népszerűségre jutott Conan Doyle-tól. Cime: „Az agra kincse", és szintén Sherlok Holmes egy zseniálisán kigondolt detektiv-törlenetét tartalmazza, melynek szövevényei Britt-Indiából nyúlnak át Angliába. A gondos fordítás Mikes Lajos tollából való. A .Magyar Könyvtár* egyegy számának ára 30 fillér ; az eddig megjelent számok teljes jegyzékét szívesen megküldi a kiadóhivatal (a Lampel R.— Wodianer F. és Fiai, Budapest, Andrássyút 21.), vagy bármely más könyvkereskedes. — Egészséges gyomorhoz mindenekelőtt rendes, erőteljes emésztés szükséges. Sajnos, épen ez irányban azonban sokszor vétkezünk es igy támad: a gyomorrontás, étvágytalanság, székrekedés, álmatlanság, főfájás, kólika, vérszegénység stb. Ne mulassza el tehát senki a jó és hathatós óvószert használni, mely ugy a gyomrot, mint az egész emberi szervezetet erősiti, gyógyítja és jó egészségben tartja. Ilyen szer egyedül csak a valódi BRÁDY-féle MÁRIACELLl GYOMORCSEPPEK, évtizedek óta kipróbált zamatos ízű, biztos hatású házi gyógyszer az összes gyomorbajoknál. Üvegje 80 fillér a gyógyszertárakban. Utánzatoktól óvakodjunk. 646-8-8. Vasúti ügyek. A magy. kir. államvasutak igazgatóságától. 68747—904. sz. Hirdetmény. Osztrák-magyar-roman vasúti kötelék (a 41. sz. (fa) kivételes díjszabás helyesbítése.) A fenti forgalomban 1904. évi márczius hó 1-től érvényes díjszabás II. rész 546—548. oldalain a következő helyesbítések vezetendők keresztül: * Az 546. oldalon Badenbach, Eger, Oderberg, Triest, Teschen és Wien állomásokkal való forgalomban érvényes részdíj tételek csupán Romíniából származó küldeményekre alkalmazhatok. Az 546. és 547. oldalakon megnevezett Gács állomások részére (Bednaroftóí kezdődőleg Zuckáig) kitűntetett részdijtételek csupán Romániába szállítandó küldeményekre érvényesek. Az 547. oldalon Alvíncz—N.-Szeben, Pozsony— Újváros és Fiume állcmások részére kitüntetett részdijtételek Romániából Brassó, Bükszád, Bálványos,. CsíkSzt.-Imre, Gvimes,.Középlok, Sepsí-Szt.-György és Szt.Simón állomások részére kitüntetett rcszdíjtételek pedig csak Romániába szállítandó küldeményekre érvényesek. Az 548. old don Braila doc, Braila port és Calati doc állomások részére kitüntetett ré-zdijtételek csupán Romániába, mig a többi Román állom is részére kitüntetett részdijtételek csupán Romániábol szállítandó küldeményekre érvényesek. Budapest, 1904. április hó 29-én. A m. kir. államvasutak igazgatósága a résnes vasutak' nevében,