Nyírvidék, 1904 (25. évfolyam, 1-26. szám)

1904-02-21 / 8. szám

XXV. évfolyam. szám. ÍVyiresryháza, 1Ö04. február 21. IDÉK A SZABOLCSVÁRMEGYEI KÖZSÉGI JEGYZŐK és a SZABOLCSMEGYEI TANÍTÓEGYESÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE. Megjelenik hetenként egyszer vasárnapon. — Előfizetési feltételek: po8tSn vagy helyben házhoz hordva : Egész évre Fél évre * Negyed évre 2 Az előfizetési pénzek, megrendelések s a A lap síeltem! részét képező küldemények) lap szétküldése tárgyában leendő felszó- a "

erkeiUŐ ctlme aUtt kéretn

e< bekQ1J

e'"' Hirdetési dijak: Minden négysier hasibiott petit •oregy>i«'' 8 korona' lamlások Jóba Elek kiadó-tulajdonos f

n^?

fl

r.™T

t!!'

ea l6Telek ÍSinerl ke,ektí

I M«lé.-e l . fillér; t0bb«3n k5,lé. III I_sl JJlíl ...„__ o lugaaiainau 61. A nvllt.Kri Wftl 0in.>nr.,lr .nm.Mnl ri i mu. A nyilt-téri kSs'emények dijanoronkint6J fillér .,, A kéziratok csak Tllá?os kívánatra » ai Apró hirdetések 10 ««óig 4 > fii., minden toT&bbi «ió (Janoszky haz) intezendók. illető költségére küldetnek vissza. 4 fii. Va-tag betűvel f.edett kétaieresen .Um.t könyvnyomdájához iskola-utcza 8. szám Hirdetések elfogadtatnak lapunk részére a kiadó-hivatalban (II. kerület iskoia-uteza 8-ik szám); továbbá: Goldberger A. V., Eckstein Bernát és Általános Tudósitó által Budapesten, Haasenstein és Vogler irodajában Bécsben, és Budapesten, valamint Németország és Sveicz fővárosaiban. Válás: Dr. Jósa András barátom nyílt levelére t Édes larátom ! II. A mi a 400 forint 300 korona összehozását illeti, hogy legalább a muzeúmi tárgyak elhelyezhetők legyenek, vagyis, hogy * szekrényeket berendezhessék : én azon csodálkozom, hogy leveled mepjtlenése óta fel uetu fogta e szut már valaki s akár társadalmi utón, aláírás utján, akár műkedvelői előadások, vagy akár filléres estélyek utján, felolvasások tartásával be nem szerezte, vagy be nem szereztétek. Sót ha szépen kérnők, talán még a vármegye is szorifana innen-onnan ki valamit. De egy nyíregyházai intelligeutziáuak, egy olyan társadalomnak, ilyrn magasztos czélra 800 koronát össze kell hozni okvttlenül; kivált ha ide vesszük a pénzintézeteket, egyesületeket, társulatokat, melyek ha felhivatnak — szeretem hinni — szívesen hoznak áldozatot e kulturális intézményre. De nincs kizárva egy-két műkedvelói előadás sem. Te pedig a milyen ruganyos izmokkal birsz, azt hiszem, hogy szinte szívesen működnél közre magad is s a 800 korona összejő, ha Nyíregyházán nem jönne össze a 800 korona, lehetne az előadásokat vagy felolvasásokat megtartanod: N.-Kállón, Bátorban, Kisvárdán s Tisza-Lökön is. Nem is érdemes erről többet beszélni; mert a sok szóval rábeszélni — akarással megsértenók a nyíregyházi művelt közönséget; tehát cak kezdeni kell! Fogj hozzá és meglesz! . . . S a szekrények előállanak és a szerteszét heverő tárgyak elhelyezhetők Usznek Pontosabb, nagyobb jelentőségű ennél és nehezebb kérd is is a múzeum jövójéuek a biztosítása. Ne gondold édes barátom ! s ne gondolja a t. olvasó sem (ha ugyan akad az efféle kulturális elme futtatásoknak napjainkban olvasójuk), tehát ne gondolja senki, hogy én n u Régi házasságok. Uj esztendő óla nagyon sokat időztem Bécsben. Belegeskedtem többnyire s igy a szobában ülve ócska skártéták lapozgatásával töltöttem az időt. Dedanyaink idejéből való naplók, levelezések forgatása közben feltűnt, mennyi ott az idegen név, a« idegen születésű asszony. Leginkább Mária Terézia uralkodasa alatt divatoztak a magyar-német vegyes házasságok. Ila figyelmesebb vizsgálat al.i vesszük ezt a sort, latjuk, hogy aki közülünk a Cjászárvárosb i kei ült, az udvar levegőjében vagy elidegentdelt saj it hazajától, vagy pápistává bit. Törzsökös családfáinkon vörös fonálként húzódnak át az akkoi i .tőm >ges áttérést k. De Mária Terézia előtt is vettek n met féleségeket ősapáink, érdekes, hogy a legnagyobb, ltgönzellenebb magyar hazafi, 11. Rátóczi Ferencz is idegenbe imnt élettársért. A szép Hesseni Amilia hódította meg a nagyságos fejedelem szivét s a história to'jegy/.i, hogy Rákóczi Feri ncz tanult n'ieg először minden magyarok közül legjobban németül. Irt is ez n a nye ven, még pedig érzelmes, nyájas, szerelmes leveleket Aoiália berezegnőViek. Néhányat ki is állítottak közülök a kassai Rákóczi-kiállitáson. Stiláris, sőt ortojrafi.u h ba is bőven akadt ugyan Urunk, Fejedelmünk leveleiben, de mint htí éges embere és diplomáciai ügyvivője, Beniezky Gáspár, naplójában mondja, — Eő Nagysága a' Világért sem írt volna másképpen mint Németül, noha közönségesen eyűlölte ezt a' Náliot . . És valóban, noha nem szenvedhette Rákóczi a németeket, Amália herczegnőt imádta s a kedvéert olyan szerénytelen és önhitt leunék, hogy azt higyjem, mikép e szerény sorokkal s egy-két odavetett szóval, gondolattal vagy eszmével e nagy kérdést megoldhassam ; óh nem! Éu csak becses felhivá-olra felelek. Aztán a lelkiismeretem ösztönöz, bo.'y mondjam el e drága kincs, a szabolcsmegyei múzeum jövendőbeli megőrzéséről, megtartása felöl nézetemet! Elsó dolog itt szerény nézetem szerint az ügy iránt való igaz és mély érdeklődés leiköltése ! E,hivése müveit közónségüuk részéről annak, hogy az efféle dolgok: a régészet, a régi történelmi tárgyak, oklevelek stb stb. összegyűjtése és megőrzése mind a kultúrához, a nemzeti művelődéshez tartoznak épenú.'v, mint az alsóbb fokon az irús olvasás, számolás! Igazad lehet abban, hogy: „A duuántúlon látottak után be kell vallani, hogy ottan a régészet iránti érdeklődés általánosabb, mint minálunk és hogy ottan a vezér^zerepet a róni. kath. papok, megyei- és városi tisztviselők végzik; sót van túdós kereskedő is, mint Darvay stb. A tagok — általában véve — s talán nem fog szavaimért valaki elfogultsággal vádolni, kultúrális téren nálunk is fontos tényezők; legalább azok lehetnek, ha akarnak. Hiszen szabolcsvármegyében több százra megy a külömbféle hitfelekezetü papoknak a száma! S megmutatták a hitel- és fogyasztási szövetkezeteknél, hogy sokat tehetnek, hogy nagy erőt képviselnek. Hit még a külömbféle c/.imen működő tanárok, tanítók, orvosok, ügyvédek, birák, gyógyszerészek, megyei s városi tbz

1 viselők, birtokosok stb. stb. A kiknél — úgy hiszem legalább — mind fel lebet kelteni a kultúrális ügyek iránt való érdeklődést, csak el kell találni a szivökhöz az útat, lelkökhöz a hangot! . . . Hát nem igazolja-e ezen állításomat már c-ak az is, hogy a fentebb jelzett állású embeiek mind-mind örvendeznek, ha neked édes barátom ! valami régészeti tármindig németül beszélt vele. Ugyancsak Beniezky irja, hogy valahányszor a fejedelemasszony jó napot akart csinálni az urának, francziára fordította a di?kurzu-t. Belhlen Gábor, a Transyhaniai nagy Princz is német asszonyt ültetetett a lejedeimi székbe. A céda, ocsmány Brandenburgi Kata azonban szomoru-ágot és szégyent hozolt rá. Rosszul báat később a beleges, öregedő fejede'enimel és Csaky Istvánnal való viszonya közmegbotránkozást kellett. A tömeges \egyes házasságok mégis leginkább Máiia Terézia, II. József es II. L?opold idejére esnek. Asszonyi hajs/ál selyemfonalával kötötte meg a magyarok gyöngéit olyan jól ismerő asszonykiiá'y gavalléraink sziveit. Ósmeretes a Ghernel Dávid es Grace bárónő, Mária Terézia bajos udvaihólgyenek házassága. Ghernel vadászaton, otthon Zilában vjgy hol Dunántúl, agyonlőtt egy kerülőt, aki nenus ember volt. Ejész lőben járó p^rbe fogiák a daliás magyar urat. Bl-c-ig ment a Casus. Jött nieit Cheinel Divid a király-hoz — és sok jövés meneseben nagy szerelemre lobbant a nyaUa migyar iránt G-ace bárónő- Dávid urnák, jóllehet eddig csak valamelyik Herlelendy vagy Szegedy leány fejet akarta bekötni, nagyon sokat súglak a fülébe a becsi, neszfogó szőnyeges sz i onokban. így meg ugy rajong érte a bárónő, meg ilytn meg olyan gazdag es végre inasa anyánk Maria Terézia is közbe lepett. Elengedi az egész Gisur-t Dá id uinak, hi n ejhallga'ja a szép bárónő sóhajlozasat. Gyenge a féili ember. A', arany f. nyének is szép ám a csillogása. Hat az a finom, kellemes műveltseg. ami ugy elütölt az otthoni kenyérsülő. cselédekkel pöi lekedö menyecskéi tempójától. Ghernel Dávid uram haza vitte a német asszonyt és igy keiüll hét águ korona a Cberneék ősi czimer.rj és temérdek kincs a magna kúriára. gyat beküldhetuek ! i I Tchit igenis sokat tehetnek! ... De ezt a szétforg icsolva levó erőt össze kell gyűjteni, az érdekeltségbe kell be* vonui édes barátom! ismeretes miudnyájunk elótt az ó-korbeli oldolt-kéve, a szállvessző éi a kéve-vessző törtéuete, históriája! Hát ezért mondom! Ebben az irányban kelleue talán valahogy megiudúlui; egyesülni, tömörülni! Egyesiteui, tömöríteni kelleue talán az erőket, mint p Duuántúl, sót Duuáu inneu is, p. a délvidéken Bíkésbeu és Temesben történik: p. Cúltúr-egyesületben, vagy régészeti s történelmi társulatban ... Ha ez megtörténik — a mú/.tum jövője már félig biztosítva van. Egy szabolcsvármegyei Cú/túregyesület vagy „Régészeti- ós Történelmi Társulat" mégis inkább biztosítaná a muZ'Uiii jövőjét, mint akármiféle hatalmas ember egy magában, akármilyen kiváló fiatal erő is volna az, mint Te keresed. E^y ember, c^ak egy ember. Ha kidől, nem marad a helyéu és mellette semmi. De egy szövetkezet, egy társaság mégis csak biztosabb támasza p. egy múzeumnak is, bármifé'e kultúrális intézmény nek is ! A társúlat alakításával azonban még nii.c*, nem volna a teeudók sora kimerítve édes barátom! Épen olyan szükség volna vagy talán még nagyobb szükség volna egy alkalmas, áf landó helyiségre, mint egy Cúltúr-egye>ület, vagy egy llégeszeti s Turténelmi társulatra ; sót az egyesületet is a központbau levó állaudo alkalmas helyiség tartaná össze. A mostaui helyiséget pedig, akár tetszik valakinek szerény nézetem, akár nem, én részemről megfelelőn k, alkalmatosuak nem tartom. Egyért azért, mert a mint egykor futólag szétnéztem benne, a c/éinak nem megfelelő; másrészt pedig azért, mert az a vármegyeháza végre is egy közigaznatási czélokra épített pilóta; tehát oda — lehetőleg — közigazgatasi hivatalokat kellene elhelyezni, hogy a közigazgatási Asszonyainknak akkor nagyon hiányos, kezdetleges műveltsége különben talán gyakran lehetett okozója az ilyen vegyes házasságoknak. Vay Miklósné — Adelsheim Johanna — a hajdani birodalmi bárói rend családjából származó Adelshiiin Kristóf had .ni kamarás nagyműveltségű leanya, niplójában r nlkivül érdekesen írja le hazasságát. A külső országokban nevelkedett, majd katonáskodott Vay, nyugalomra vonulva, 1798. telén tűzhelyaldpitasra gondolt. Negyvenkétéves, de még miniig igen szép ember volt Miklós ur, szívesen is látlak a lányo* házaknil a nagy m m'.etségból való kiválóan eszes es tudós férfiút. Azonban mindenült csalódás várta. Oly kevéssé fe'e lek m g műveltségének a nemesi körólt lányai vagy fi ital özvegyei, hogy vrgre unokatestvérene*. gróf Bethlen Pálné — egy születeti Kemény bá-ónőuck — tizenhat eves líányára vetette szemét, ik.t sajal mata óhajtott kiművelni és r.eve.t Ini. Egy balon azonban észrevette, hogy a lányka egy fiaial roionaval, Belliin Lajos gróffal, kitüntető szívességgel bánik, azonnal félre allt és hazautazott golopi birtokára. Tavasz felé Kassán akadt dolga s olt ellátcgjtolt régi kedves ösmeróseliez, Szerencsi TerézhL-z, ahol Adelsheim Johannát özvegy Pukynét taUlla. Alig par hónapig élt együtt a kellein.-tes, renduvüli muveltsegu badeni hölgy férjivel, aki m nt gránátos kap.tai.y Alvinczy generális seregeiben hatczolva, egy Judenburgi.ál kapott seb következtében pusziult el. Egészségé, kedélyé sem volt meg a régi jo, de azért mély benyomást tett Vayra, aki csakhamar megkérte Szerencsi Terézt, lenne közbenjáró közte éi Adelsheim Johanna kozt. Adtl=h:im Johanna egy kissé vonakodott, Y'ayn.k nagyon is contemplaliv természete, a minden

napi élettől Mérnöki iroda. NAGY mellett 5:v, méréseket, ELEK okleveles mérnök Nyiregyházán, orosi-u. 4. szám a törvényszék Miksc: Jánosáé Úrnő hazában. Elvállal mindenféle mérnöki munkát u. m. fö'dtagos tást, út, híd, vasúti, vízépitési munkálatokat és épület tervezéseket.