Nyírvidék, 1904 (25. évfolyam, 1-26. szám)

1904-02-21 / 8. szám

XXV. évfolyam. szám. ÍVyiresryháza, 1Ö04. február 21. IDÉK A SZABOLCSVÁRMEGYEI KÖZSÉGI JEGYZŐK és a SZABOLCSMEGYEI TANÍTÓEGYESÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE. Megjelenik hetenként egyszer vasárnapon. — Előfizetési feltételek: po8tSn vagy helyben házhoz hordva : Egész évre Fél évre * Negyed évre 2 Az előfizetési pénzek, megrendelések s a A lap síeltem! részét képező küldemények) lap szétküldése tárgyában leendő felszó- a " erkeiUŐ ctlme aUtt kéretn e< bekQ1J e'"' Hirdetési dijak: Minden négysier hasibiott petit •oregy>i«'' 8 korona' lamlások Jóba Elek kiadó-tulajdonos f n^? fl r.™T t!!' ea l6Telek ÍSinerl ke,ektí I M«lé.-e l . fillér; t0bb«3n k5,lé. III I_sl JJlíl ...„__ o lugaaiainau 61. A nvllt.Kri Wftl 0in.>nr.,lr .nm.Mnl ri i mu. A nyilt-téri kSs'emények dijanoronkint6J fillér .,, A kéziratok csak Tllá?os kívánatra » ai Apró hirdetések 10 ««óig 4 > fii., minden toT&bbi «ió (Janoszky haz) intezendók. illető költségére küldetnek vissza. 4 fii. Va-tag betűvel f.edett kétaieresen .Um.t könyvnyomdájához iskola-utcza 8. szám Hirdetések elfogadtatnak lapunk részére a kiadó-hivatalban (II. kerület iskoia-uteza 8-ik szám); továbbá: Goldberger A. V., Eckstein Bernát és Általános Tudósitó által Buda­pesten, Haasenstein és Vogler irodajában Bécsben, és Budapesten, valamint Németország és Sveicz fővárosaiban. Válás: Dr. Jósa András barátom nyílt levelére t Édes larátom ! II. A mi a 400 forint 300 korona összehozását illeti, hogy legalább a muzeúmi tárgyak elhe­lyezhetők legyenek, vagyis, hogy * szekrénye­ket berendezhessék : én azon csodálkozom, hogy leveled mepjtlenése óta fel uetu fogta e szut már valaki s akár társadalmi utón, aláírás utján, akár műkedvelői előadások, vagy akár filléres estélyek utján, felolvasások tartásával be nem szerezte, vagy be nem szereztétek. Sót ha szépen kérnők, talán még a vármegye is szorifana innen-onnan ki valamit. De egy nyír­egyházai intelligeutziáuak, egy olyan társada­lomnak, ilyrn magasztos czélra 800 koronát össze kell hozni okvttlenül; kivált ha ide vesszük a pénzintézeteket, egyesületeket, tár­sulatokat, melyek ha felhivatnak — szeretem hinni — szívesen hoznak áldozatot e kulturá­lis intézményre. De nincs kizárva egy-két mű­kedvelói előadás sem. Te pedig a milyen ru­ganyos izmokkal birsz, azt hiszem, hogy szinte szívesen működnél közre magad is s a 800 korona összejő, ha Nyíregyházán nem jönne össze a 800 korona, lehetne az előadásokat vagy felolvasásokat megtartanod: N.-Kállón, Bátorban, Kisvárdán s Tisza-Lökön is. Nem is érdemes erről többet beszélni; mert a sok szóval rábeszélni — akarással megsértenók a nyíregyházi művelt közönséget; tehát cak kezdeni kell! Fogj hozzá és meglesz! . . . S a szekrények előállanak és a szerteszét heverő tárgyak elhelyezhetők Usznek Pontosabb, nagyobb jelentőségű ennél és nehezebb kérd is is a múzeum jövójéuek a biz­tosítása. Ne gondold édes barátom ! s ne gon­dolja a t. olvasó sem (ha ugyan akad az efféle kulturális elme futtatásoknak napjainkban olvasójuk), tehát ne gondolja senki, hogy én n u Régi házasságok. Uj esztendő óla nagyon sokat időztem Bécsben. Belegeskedtem többnyire s igy a szobában ülve ócska skártéták lapozgatásával töltöttem az időt. Dedanyaink idejéből való naplók, levelezések forgatása közben fel­tűnt, mennyi ott az idegen név, a« idegen születésű asszony. Leginkább Mária Terézia uralkodasa alatt divatoztak a magyar-német vegyes házasságok. Ila figyelmesebb vizsgálat al.i vesszük ezt a sort, latjuk, hogy aki közülünk a Cjászárvárosb i kei ült, az udvar levegőjében vagy elidegentdelt saj it hazajától, vagy pápistává bit. Törzsökös családfáinkon vörös fonálként húzódnak át az akkoi i .tőm >ges áttérést k. De Mária Terézia előtt is vettek n met féleségeket ősapáink, érdekes, hogy a legnagyobb, ltgönzellenebb magyar hazafi, 11. Rátóczi Ferencz is idegenbe imnt élettársért. A szép Hesseni Amilia hódította meg a nagyságos fejedelem szivét s a história to'jegy/.i, hogy Rákóczi Feri ncz tanult n'ieg először minden magyarok közül legjobban németül. Irt is ez n a nye ven, még pedig érzelmes, nyájas, szerelmes leveleket Aoiália berezeg­nőViek. Néhányat ki is állítottak közülök a kassai Rákóczi-kiállitáson. Stiláris, sőt ortojrafi.u h ba is bőven akadt ugyan Urunk, Fejedelmünk leveleiben, de mint htí éges embere és diplomáciai ügyvivője, Beniezky Gáspár, naplójában mondja, — Eő Nagysága a' Világért sem írt volna másképpen mint Németül, noha közönsé­gesen eyűlölte ezt a' Náliot . . És valóban, noha nem szenvedhette Rákóczi a németeket, Amália herczegnőt imádta s a kedvéert olyan szerénytelen és önhitt leunék, hogy azt higyjem, mikép e szerény sorokkal s egy-két odavetett szóval, gondolattal vagy eszmével e nagy kérdést megoldhassam ; óh nem! Éu csak becses felhivá-olra felelek. Aztán a lelkiismere­tem ösztönöz, bo.'y mondjam el e drága kincs, a szabolcsmegyei múzeum jövendőbeli megőr­zéséről, megtartása felöl nézetemet! Elsó dolog itt szerény nézetem szerint az ügy iránt való igaz és mély érdeklődés lei­költése ! E,hivése müveit közónségüuk részéről annak, hogy az efféle dolgok: a régészet, a régi történelmi tárgyak, oklevelek stb stb. összegyűjtése és megőrzése mind a kultúrához, a nemzeti művelődéshez tartoznak épenú.'v, mint az alsóbb fokon az irús olvasás, számolás! Igazad lehet abban, hogy: „A duuántúlon lá­tottak után be kell vallani, hogy ottan a ré­gészet iránti érdeklődés általánosabb, mint mi­nálunk és hogy ottan a vezér^zerepet a róni. kath. papok, megyei- és városi tisztviselők végzik; sót van túdós kereskedő is, mint Dar­vay stb. A tagok — általában véve — s talán nem fog szavaimért valaki elfogultsággal vá­dolni, kultúrális téren nálunk is fontos ténye­zők; legalább azok lehetnek, ha akarnak. Hi­szen szabolcsvármegyében több százra megy a külömbféle hitfelekezetü papoknak a száma! S megmutatták a hitel- és fogyasztási szövet­kezeteknél, hogy sokat tehetnek, hogy nagy erőt képviselnek. Hit még a külömbféle c/.i­men működő tanárok, tanítók, orvosok, ügy­védek, birák, gyógyszerészek, megyei s városi tbz 1 viselők, birtokosok stb. stb. A kiknél — úgy hiszem legalább — mind fel lebet kelteni a kultúrális ügyek iránt való érdeklődést, csak el kell találni a szivökhöz az útat, lelkökhöz a hangot! . . . Hát nem igazolja-e ezen állí­tásomat már c-ak az is, hogy a fentebb jel­zett állású embeiek mind-mind örvendeznek, ha neked édes barátom ! valami régészeti tár­mindig németül beszélt vele. Ugyancsak Beniezky irja, hogy valahányszor a fejedelemasszony jó napot akart csinálni az urának, francziára fordította a di?kurzu-t. Belhlen Gábor, a Transyhaniai nagy Princz is német asszonyt ültetetett a lejedeimi székbe. A céda, ocsmány Brandenburgi Kata azonban szomoru-ágot és szégyent hozolt rá. Rosszul báat később a beleges, öregedő fejede'enimel és Csaky Istvánnal való viszonya közmegbotránkozást kellett. A tömeges \egyes házasságok mégis leginkább Máiia Terézia, II. József es II. L?opold idejére esnek. Asszonyi hajs/ál selyemfonalával kötötte meg a magyarok gyöngéit olyan jól ismerő asszonykiiá'y gavalléraink sziveit. Ósmeretes a Ghernel Dávid es Grace bárónő, Mária Terézia bajos udvaihólgyenek házassága. Ghernel vadászaton, otthon Zilában vjgy hol Dunántúl, agyon­lőtt egy kerülőt, aki nenus ember volt. Ejész lőben járó p^rbe fogiák a daliás magyar urat. Bl-c-ig ment a Casus. Jött nieit Cheinel Divid a király-hoz — és sok jövés meneseben nagy szerelemre lobbant a nyaUa migyar iránt G-ace bárónő- Dávid urnák, jóllehet eddig csak valamelyik Herlelendy vagy Szegedy leány fejet akarta bekötni, nagyon sokat súglak a fülébe a becsi, neszfogó szőnyeges sz i onokban. így meg ugy rajong érte a bárónő, meg ilytn meg olyan gazdag es végre inasa anyánk Maria Terézia is közbe lepett. Elengedi az egész Gisur-t Dá id uinak, hi n ejhallga'ja a szép bárónő sóhajlozasat. Gyenge a féili ember. A', arany f. nyének is szép ám a csillogása. Hat az a finom, kellemes műveltseg. ami ugy elütölt az otthoni kenyérsülő. cselédekkel pöi lekedö menyecskéi tempójától. Ghernel Dávid uram haza vitte a német asszonyt és igy keiüll hét águ korona a Cberneék ősi czimer.rj és temérdek kincs a magna kúriára. gyat beküldhetuek ! i I Tchit igenis sokat te­hetnek! ... De ezt a szétforg icsolva levó erőt össze kell gyűjteni, az érdekeltségbe kell be* vonui édes barátom! ismeretes miudnyájunk elótt az ó-korbeli oldolt-kéve, a szállvessző éi a kéve-vessző törtéuete, históriája! Hát ezért mondom! Ebben az irányban kelleue talán valahogy megiudúlui; egyesülni, tömörülni! Egyesiteui, tömöríteni kelleue talán az erőket, mint p Duuántúl, sót Duuáu inneu is, p. a délvidéken Bíkésbeu és Temesben törté­nik: p. Cúltúr-egyesületben, vagy régészeti s történelmi társulatban ... Ha ez meg­történik — a mú/.tum jövője már félig bizto­sítva van. Egy szabolcsvármegyei Cú/túr­egyesület vagy „Régészeti- ós Történelmi Társulat" mégis inkább biztosítaná a mu­Z'Uiii jövőjét, mint akármiféle hatalmas ember egy magában, akármilyen kiváló fiatal erő is volna az, mint Te keresed. E^y ember, c^ak egy ember. Ha kidől, nem marad a helyéu és mellette semmi. De egy szövetkezet, egy tár­saság mégis csak biztosabb támasza p. egy múzeumnak is, bármifé'e kultúrális intézmény ­nek is ! A társúlat alakításával azonban még nii.c*, nem volna a teeudók sora kimerítve édes ba­rátom! Épen olyan szükség volna vagy talán még nagyobb szükség volna egy alkalmas, áf landó helyiségre, mint egy Cúltúr-egye>ület, vagy egy llégeszeti s Turténelmi társulatra ; sót az egyesületet is a központbau levó állaudo alkalmas helyiség tartaná össze. A mostaui helyiséget pedig, akár tetszik valakinek sze­rény nézetem, akár nem, én részemről meg­felelőn k, alkalmatosuak nem tartom. Egyért azért, mert a mint egykor futólag szétnéztem benne, a c/éinak nem megfelelő; másrészt pe­dig azért, mert az a vármegyeháza végre is egy közigaznatási czélokra épített pilóta; te­hát oda — lehetőleg — közigazgatasi hivata­lokat kellene elhelyezni, hogy a közigazgatási Asszonyainknak akkor nagyon hiányos, kezdetleges műveltsége különben talán gyakran lehetett okozója az ilyen vegyes házasságoknak. Vay Miklósné — Adelsheim Johanna — a hajdani birodalmi bárói rend családjából származó Adelshiiin Kristóf had .ni kamarás nagyműveltségű leanya, nipló­jában r nlkivül érdekesen írja le hazasságát. A külső országokban nevelkedett, majd katonáskodott Vay, nyugalomra vonulva, 1798. telén tűzhelyaldpitasra gondolt. Negyvenkétéves, de még miniig igen szép ember volt Miklós ur, szívesen is látlak a lányo* házaknil a nagy m m'.etségból való kiválóan eszes es tudós férfiút. Azonban mindenült csalódás várta. Oly kevéssé fe'e lek m g műveltségének a nemesi körólt lányai vagy fi ital özvegyei, hogy vrgre unokatestvérene*. gróf Bethlen Pálné — egy születeti Kemény bá-ónőuck — tizenhat eves líányára vetette szemét, ik.t sajal mata óhajtott kiművelni és r.eve.t Ini. Egy balon azon­ban észrevette, hogy a lányka egy fiaial roionaval, Belliin Lajos gróffal, kitüntető szívességgel bánik, azonnal félre allt és hazautazott golopi birtokára. Tavasz felé Kassán akadt dolga s olt ellátcgjtolt régi kedves ösmeróseliez, Szerencsi TerézhL-z, ahol Adelsheim Johannát özvegy Pukynét taUlla. Alig par hónapig élt együtt a kellein.-tes, renduvüli muveltsegu badeni hölgy férjivel, aki m nt gránátos kap.tai.y Alvinczy generális seregeiben hatczolva, egy Judenburg­i.ál kapott seb következtében pusziult el. Egészségé, kedélyé sem volt meg a régi jo, de azért mély be­nyomást tett Vayra, aki csakhamar megkérte Szerencsi Terézt, lenne közbenjáró közte éi Adelsheim Johanna kozt. Adtl=h:im Johanna egy kissé vonakodott, Y'ayn.k nagyon is contemplaliv természete, a minden napi élettől Mérnöki iroda. NAGY mellett 5:v, méréseket, ELEK okleveles mérnök Nyiregyházán, orosi-u. 4. szám a törvényszék Miksc: Jánosáé Úrnő hazában. Elvállal mindenféle mérnöki munkát u. m. fö'd­tagos tást, út, híd, vasúti, vízépitési munkálatokat és épület tervezéseket.

Next

/
Oldalképek
Tartalom