Nyírvidék, 1904 (25. évfolyam, 1-26. szám)

1904-01-31 / 5. szám

2 smind az A Cs. V.-nak főmérnöke és a va?ut valamivel olcsóbban volt elóállith itó. mint más hasonló, — de épen Sirmezey igazgatunak volna egyik legfőbb óhajtása, hogy létesülne valahol az országban egy másik hasonló, amelynél még személyi összeköttet ;s sincs nagy vasúttal, mert akkor beláthatnák, hogy másutt se „ördögi mesterség" az. Mihelyt meg lesz az el>ő példa, rohamosan fognak keletkezni utánna a többiek. A nyiregyhá/a — dombrádi vasút ögye azon az uton van, hogy ez lesz az a példa. Egy kis gazdasági elmélkedés. m. A földniivelésügyi miniszter által közétett Magyarország földmű velésüjye 1897—1903 évi jelentés 81-ik lapján olvasható adatok szerint 1902-ben tej, vaj, és sajtban, behozatalunk 3,üti.988 korona érték, kivitelünk pedig 15,080,615 korona érték: Dánia kivitele pedig aKőztelek mult évi 1G2 számában olvasható. „A v a j é r t é k esi t é s Dániában" ez. czikk adatai szerint J895-1898-dan tej, vaj és sajtban 115,760000 kor érték, behozalala pedig 28,720.000 kor. érték. Továbbá, a Földmlvelésügyi érlesilő mult évi 49-ik számában olvasható Németország tejgazdasága cz czikk, illetve berlini szaktudósitásoknak jelentése szerint, „a német tejgazdaság, a szövetkezés utján, nagy átalakuláson ment keresztül és olyan fokra emelkedett, hogy ma a mezőgazdasági tevékenység összes termelési ágazatai között, az első helyet foglalja el, amennyiben évi p r o d u kc z i ójá n ak értéke a gabonatermelés értékét utóiérte, sőt némelyek számítása szerint túl is haladta. Szinte szédítő magasságok ezek, a mi viszonyainkhoz mérten. S mindezeket, ezek az országok, a tejértékesitő szövetkezetnek köszönhetik. Dániában, ugyancsak a fentebb emiitett czikk szerint, az első tejszövetkezet 1882ben alakult, s a tejgazdaság épen ezek által, óriási léptekkel emelkedik, inert 1875—1878-ban Még csak 28 millió korona értéket képviselt a tejtermék kivitel s 20 év múlva már csak 116 millió kor. értékel. De ez a virágzó lejgazdaság megnyilatkozik a virágzó mezőgazdaságban is. Mert mig nálunk egy hektáron 2 magyar hold is 380 ••öl 15 hektoliter, a búza termésátlag, addig Dániában 29 hektoliter. (Politikai és közgazdasági évkönyv 1900. Székely Sámuel, 550 lap ) Felismerve kormányunk ezt a nagyjelentőségű közgazdasági tényezőt, 1895 ben, Baranya megyében, M á r ia-K emenden megalakilolla az első tejszőjvetk ez etet. S amint a földniivelésügyi miniszter 1896. évi jelentésének 6í-ik lapján olvasható, már „az 1896-ik évben, az összes kiadások fedezése után, tisztán 17.553 frt 35 krt k a p o 11 a t ej é r t, mely összegből a termelőknek literenként, helyben 5—6 krt fizetett." Hástágy község (mely csak 80 házból s 561 lakosból áll) tejszövelkezelében 1895. október hó I-jéről, 1896szeptember hó 30-áig 234 562 liter tejet dolgozlak fel, melyért tagjainak literenként 5—6 krt vagyis összesen 11.728 frt 10 krt osztott ki tisztán; minthogy pedig e tejmenynyiséget 14.803 frt 12 kron értékesítette módjában volt még az üzlethelyiség és jégverem épilése és felszerelésének összes költségeit, 1590 frt 20 krt kifizetni és az egy év alatt felmerült 1399 frt U3 kinyi kezelési költségeit fedezni, s mindezeken f.lül evi sem akart, mert az sok kellemetlenséggel jáit volna, cz a külső látszatra kevely, elbizakodott ember valamikor legkedveltebb alakja volt a legelőkelőbb társaságmk. Fiatalabb éveiben is különczntk laitotlák, de szívesen éiintkeztek vele, meri hiszen szórakoztatta őket. Bizony nem csupán virtuóz zongoiajatekával, hanem néha félszeg magaviseletével is. Szegény karénekes fia volt. Már négy vagy öl éves korában inajd meghalt az apja énekééit, a ki tanítgatni kezdte zongorára és hegedűre, általános nevelési alig kapott, írni, számolni megtanult, de már a latinban oljan gyenge volt, hogy mikor örökbecsű .Ünnepi miséjét" iita, kénytelen voli a latin szöveget lefordíttatni magának. 1770-ben született Bombán. Némelyek erővel hollandi eredetűnek mondják. Franczia élelirói pedig azt állítják, hogy II. Fiigyes Vilmos törvénytelen fia lelt volna Ez már csak azért sem lehet igaz, mert Frigyes Vilmos 1770 elölt nem fordult meg Bombán, a Bieíhoven anyja pedig iolia nem hagyta cl a várost. Ez a mendemonda Beethov nt nagyon bántotta s több ízben tiltakozott az ellen. Az igazság az, hogy ő egy szegény templomi énekes fia volt. Tizenhét éves korában már kitűnő zongora v.rluoz Ez időbeli játéka kissé nyers es durva, de s aka'lan U-chnikája feltűnést kelt. Még ekkor nem volt módjában f.nomabb játékot hallani Azonban már észrevehető jellemzésre való törekvése. Jókedvében szokása a társaságban ismert alakokai zongoiajatekával kiparodiázni. E'.l oly ügyesen csinalta, hogy mindig felismertek jáUkáról az illetőt, valósággal le/ongorázta az embereket. Ez időben került a Breuning családhoz, mini zongora tanitó. Vagyonos, művelt nemes érzésű emberekkel érintkezett itt, kik szerelettel és becsüléssel bántak vele. Különösen Breuníngné ugy nevelte, mintha saját fia lett \o na. Egészen anyai hatalmat gyakorolt fölötte, sokszor UVgdorgálta. Ez az egy nő volt az eletben, a kinek N t . í R . V I D É K számadását 85 frt 74 kr. pénztári maradványnyal lezárni." A tejszövetkezelek ez idő óta gyor.-an terjednek. S mig 18'j7-ben még csak 34 szövetkezet volt 5937 tehénnel, addig 1902-ben már 402 szövetkezet működölt, 80.871 tehén lejét dolgozva fel. A falusi tejszövelkezetek, a t^jet vajjá do'gozták fel s exu'on könynyen el lehet bármily távoli piaezra juttatni. S a vajnak korlátlan menynyiségben van vevője, évi kötés melletl is. 1S')7 ben, a működésben levő 34 tejszövetkezet 4,790.132 liter lejei dolgozott fel, amelyből 191.254 kiló vajat értékesítettek 539.282 k or. értékben, 1902-ben pedig, a 4 52 szövetkezet már 79,6>6.374 liter tejet dolgoztak fel, amelyből 2,248.965 kg. vajat értékesítettek 8,325.528 kor. értékben. (Kimutatás, a vajtermelésre berendezett falusi tejszövelkezelek működéséről 1902. évben. Kiadja a ni. kir. földniivelésügyi miniszter.) Szinte meseszerű az a haladás a lefolyt pár év alatt, de mikor jutunk mi, a mezőgazdasági ország oda, ahol Dinia, Hollandia állanak. Dániában a legkisebb szövetkezeiben is legalább 4000 liter lejei dolgoznak fel: Hollandiában pedig, a napi átlag 10.000 liter körűi jár, miután olt több olyan szövetkezet van, arn ly 20 OOÜ liter tejet dolgozik fel naponként kü önféleképpen, s az ország azon rész iben is, hol a kisebb tejszövelkezetek vannak lúUúlyban 45 0 liter az áll, gos n>pi tejmennyiség. (Főldmivelési érlesilő 1903. évi 166J. lap.) Nálunk pedig, a legtöbb tejszövetkezet napi szállítási képessége 1000 literen alól mozog. Legnagyobb eredményt mutat fel Brassó, ahol 1036 tehén után 8900 liter a beszállított legnagyobb, 2450 liter a legkisebb napi tejmennyiség. Utanna Békés-Gyula következik, hol 925 tehén után 6000 li'er a legnagyobb, 800 liter a legkisebb beszállított napi tejmennyiség. Sajnos, e mi gazdaközön

;égű ik még nem ismerle fel ennek a termelési ágnak a jelentőségét. S nemcsak a mi megyénkben, de még a közeliekben sincs tejszövetkezet. A legtöbb tejszövetkezet Baranya, BácsBodrog, Tolna, Torontál, Temcs, Vas, Veszprém és Moson vármegyékre esik. Én megindítottam a mi kis községünkben a mo/galniat e tárgyban s Mezőssy Gusztáv és Butykay László földbiitokosok a legmelegebben támogatn.k. De a ini népünk előtt még nagyon ismeretlenek a szövetkezelek s azok áldasai; s épen a kisgazdákat, akikre az legjótékonyabb hatású knne, nehéz tömöríteni. Van ugyan már 66 tehén jegyezve, de legalább 100 szükséges, hogy a szövetkezet eredményesen működhessék, s a jelentékeny érlekü gépek és a k- zelés költségei megoszoljanak, illet ve a hasznot fel ne emésszék. Én nagyon kívánatos és örvendetes dolognak tartanám, ha megyénk garda«ági egyesülete kezébe venné ezt az ügyet. Véleményem szerint, alig adhatna valamivel nagyobb lökést közgazdasági életüuk fejlődésének, mint ha a tejszövelek alakításán ik ügyéi kezebe venni-. Mert nem csupán a te j értékesítés útján hozna ez közvetlen hasznjt, hanem a gondos kiválasztás és ápolás nyomán nagyértékü lenyészanyagra is tennénk szert. A gabonanemüek egyoldalú termelése helyett bevezetnénk a mesterséges takarmányok termelését. S az ez uton elő álló bő trágyatermelés útját állná a talaj kizsarolásának, s a vetőmagvak, a gazda fáradtságát, gazdag kalászokkal fizetnek. A tejszövetkezel iránt esetleg érdeklődők forduljanak az Oisz. tejgazdasági felügyelőséghez. Budapest. Földmüvelesügji minisz ériuin. Bezárom nagyon is hosszura nyúlt elmélkedésemet amelyben sokkal több a jó akarat, mint az ismeret. szívesen engedelmeskedett. Ili lett eiőször szerelmes. Horváth Jeanette, egy fiatal Kö'ni szép szőke leány gyakran töbo időt töltött Breuningeknél. Csinosan enek ll s egészen behálózta a naiv Beethoven tapasztalatlan szívéi Misor vissza kelleit ternie Kölnbe, a szegény mu.isuus nagyon el volt keseredve a válás miatt, kivált muor Jearielle pajkos odaadással énekelte neki búcsuzoul ezl az akkor kedvelt; „Mich heute noch von dir zu trennen, Und dieses nicht verhindern können íst zu empfindlich für mein Herz!" Ilyen formán próbáltam lefordítani: „Hogy tőled meg ma cl kell válni S ennek nincs mód elcbe állni Érző szivem nem bírja el!

4 E szavakkal búcsúzotl a szép Jeanelle, a mi azonban nem akadályozta ót abban, hogy erzekeny szívecskéjét igy oszirak toborzo lisztnek ne ajandésozza, a ki kesöbb tábornok, majd kormányzó lelt, léhát elég szép carrkret csinált. Beethoven szive szetenc;ére hamar meggyógyult, úgy hogy még ez évben kejes volt tiéesbe uiazm, hogy művészétéi Mozart elölt bemulassa. A nagy mester elolt játszott valamit, a mii ez betanult biavuidarabnak gondolva, meglehetős hűvösen dicsért meg. Beethoven ezt észrevéve, kérte Mozartot, aJtia lel neii va'atni témát, melynek felhasználásával, e^ész szabadon rögtönözve úgy játszolt, hogy Mozart mind figyelmesebb lelt. Végül egeszén felizgatva igy szolt az otUevokhöz : .Vigyázzatok erre az emberre, erről meg beszelni foguas valaha!" Mozart nem erhetle meg joslala teljesedeset, a mi még ugyanazon évtizedben bekövetkezett. Vége következik. Nem baj, ha elméleti s gyakorlati ismeretekben bővölködő gazdáink megmosolyognak is. Csak mondják el ők is véleményüket, ne rejtsék a lelkükben élő világosságot véka alá. A tespedés : halál; a hallgatás ; szűkkeblűség. Vas Mihály, A bérkifizetés napja.* Ma, ha a munkás kezébe kapta a pénzt, gyakran nem is megy vele haza, hanem egyenesen a korcsmába ter, iszik, mulat, dorbézol, mert hiszen „holnap majd kialhatom magam it." A véres verejtékkel megkeresett összeg tehát gyakran nem azt a czélt szolgaija, ami igazi rendeltetese volna, a megkeresőjének és hozzátartozójának nem a létföntartás eszközeit a lja meg, han -in könnyelmű tivornyában pocsékolódik el legalább telteiues rész>. És nemcsak ez a már m íjában is nagy baj, emellett az egyedüli hátrány, az iszanosságra, könnyelmű mulatozásra, éjszakázásra kész munkis bizony ritkán alussza ki magát vasárnap is, hanem heifon reggel mámorosan, nehéz fejjel áll újra munkaba, különös.n ha a pénzét nem verhette vasárnap reggelig egeszen el és a mulatozás belenyúlik már a nappalba is. Ez pedig már nem merő erkölcsi kérdés, hanem közelről érinti a közgazdaságot is, melynek óriási, szinte kiszamithatallan kárara van. Akáiliany müh.lyben, sől gyártelepeken is annyi a ,blaut" t csináló seged, meg munkás, hogy terminushoz kő ö t munkánál a hétfőt i, alig lehet számításba venni; az egy napi szünetből másfel vagy kél napi munkátlanság lesz, különösen egyes iparágaink műhelyeiben. Nem férhet kétség hozzá, hogyha a munkás ne.n szombat este, tehát nem közvetlenül a pihenés előtt kapná meg bérét, hanem valamelyik hétköznapon a mulatók száma alaposan megcsappanni, mert elesnék az éjszakázok legerőseüb vigasztalása, másnapi n ippali alvással való biztatas. Kétségleien az is, hogy a hétfőn esle megkapott Dérrel a munkás haza menne öveihez, aki aztán igazi rendeltetésére, a család ellátásira fordítana; ha az asszony kezébe jutna munkásaink keresetének a túlnyomó része, mennyi vegtelen nyomor szűnnék meg azzal, nem kellen 5 sok gyermekes anyának napszámba menni, mosni, vasalni, csak azért, mert az ura a kere.-.e.eből n m igen jullat a hozzátartozóinak, hanem elveri a pénzéi, az asszonyra bizza azt, ami az ő kötelessége volna, a csalad eltartását. A kedden vagy szerdán fölvett bérrel sokkal kevesebb munkás lérne be a korcsmába, még ha nem is felesége-, ember: hanem számolna azzal, hogy másnap in 'gint munkába kell állni, fáradt testének szüksége vau az éjsztkti nyugalouira, hogy másnap megint dolgozni tudjon. A bérek nigy része tehát hasznos kiadásokra menne el, sőt nagyon valószínű, hogy igen sok helyen maradna hetenként egy pár fillér, amelyet félre tehetnj arra az időre, amikor a családapa nem kereshet olyan rendszeresén vagy mikor a csalad egyik-másik gyermekét a maga szárnyára kell ereszteni. Munkásaintc többsége jobb élelemre szoknék, atlól inkább erőre kapn és munkakép.ss ge fokozódnék, de meg megtanulni élvezni a családi élet csendes örömeit is, amely mostanság a munkások nagy hányada előtt egészen ismeretlen, netr mintha a munkás nem szeretne a maga gyermekét, hanem mert hozzászokott, hogy ezt a szeretetet csal alva lássa, hogy szabad idejét ne az ő társaságukban töltse el. Nem merjük ráfogni, hogy mindezeket a bajokat, amelyeknek nagyon is nagy szerepük van a munkáskérdésben, a munkasok elégedetlenségében, egy csapással megszünc'né a berfizetés napjának a megváltoztatása, de azt állíthatjuk, hogy sokat közülök megszüntetne és ha csak a munkásoknak egy kis töredékét vonná is el a mulatozástól, a dorbézolastól, ha munkaberkeresményeknek csak egy kis tört részét vezetné az igazi rendeltetési czéljahoz, már megérdemelné, hogy minden munkaadó, kisiparos es nagygyáros egyaránt foglalkozzék annak a gondolatával, hogy me?prob.ilja segédeinek, vagy munká>ainak a bérét valamelyik hétköznapon kiadni. A műhelyekben, a gyárakban nem igenyel ez gyökeres reformokat: hiszen alapjában véve ugyanizzal a munkával jár a béreknek szerdán való kifizetese, mint a szombati fizetés, amelynek fönntartása mellett nem szól semmi egyébb, mint a megszokás. A munkások könnyen és hamar belenyugodnának, mert nekik ugyan nagyon mindegy marad az, hogy melyik napon adják a kezűkbe a keiesmén)üket, a fődolog az, hogy az összeg ne legyen kisebb, hogy vele a munkaidő ne nyúljon meg és más olyan hátrány ne származzék belőle, ami a munkást érzekenyen érinlené. A bérkifizetés napjának a m -gváltoztalása nem is ütközik valami nagy akadályokba, meri hiszen eleinte nincs rá seinmi szükség, hogy minden műhelyben és gyárban egy és ugyantzon napján a helnek fizessék ki munkások keresmenyét; mindegy akármelyik nipot válassza a munkaadó, a czélt elértük, ha a vasárnaptól előre számítva, minél távolabb eső napon adjuk ki a munkasok keresményét. Megprobálkozhatik ezzel a maga szakaiára minden kisiparos is, arninl meg is tette néhány budapesti asztalos, hogy csütörtökön e-te fizetle ki a segédeit és ezeknel ez az újítás egészen jól be is vált. A munkások közül néhányan pénteken délelőtt elmaradoztak, de néhány szigorú dorgáló szó ez -ket is-észté terítette, meg aztán a többség, a józan többség példája is hatott. Ha néhány iparos megkezdené a bérkifizetés nipjanak a megváltoztatását, semmi kétség benne, hogy sok követőkre talalna és néhány esztendő mulva a reform egyszerre, minden rázkodtatás nélkül átmenne a mindennapi éleibe. Nyíregyháza egészségügye decíembírban. Egészségügyi jelentés. A folyó év deczember havában az egészségügyi viszonyok, tekintve a beérkezett halottjegyzőkönyvek adatait, sokkal kedvezőbbek voltak, mint a mult év megfelelő havában. Az elmúlt év deczember havában halt el 122, addig ez év deczember havában a halálozás 39 -et, mutat. Több tehát 63-al.