Nyírvidék, 1904 (25. évfolyam, 1-26. szám)

1904-01-24 / 4. szám

2 állami gymnásium mellett oly áldástárasztóan működő "internátus létesitésére; mivel tudták, érezték, hogy a vármegye kulturális érdekeinek hoznak ezzel is egy áldozatott. És ha Trefort Ágost váll közokt. min. szerint: a „kultura vagyon, erő, egyéniség, erkölcsiség, értelmiség együtt," akkor e szerény n.-kállói internátus Szabolcsvármegye vagyoni, erkölcsi, értelmi gyarapodását is munkálja s elómozditja. l'gy légyen. (jöröuibeí Péter. Egy kis gazdasági elmélkedés. II. A kendertermelés kéidese azonban már sokkal szélesebb érdeklődést van Un alva felkölteni _ Köztudomásu tény az, hogy a magyar mezőgaz­daság fejlődésének nagy hálrányára szolgál, hogy eg y­oldalon, mert főképpen a gabonanemüek termelésére szorítkozik. Most már, ha egy kicsit jobb a termés akkor rossz az ár; ha pedig jó a gabonanemüek ára, nincs mit el­adni. Hogy mennyire egyoldalú a magyar mezőgazda­ság, eléggé megvilágítják, ugyancsak a már emiitett Politikai és közgazdasági évkönyv­ből merített adalok. E szerint van Magyarországnak 13,129.805 hektár szántóföldje. Ebből ke­nyérmagvakkal (buza, kétszeres, rozs) s egyébb gabonanemüekkel (törköly, árpa, zab, köles, tatárka) volt bevetve, 7T millió hektár. Ellenben k e­reskedelmi növényekkel (repcze, dohány, len, kender,) csak 0 2 millió hektár. A dohánytermelés is folyvást szűkebb körre szo­rul. Mert mig a hetvenes években 55000 hektáron ter­mett dohány, addig 1898-ban már csak 35.000 heklárra' apadt az. S amig régebben nagy kivitelünk volt nyers dohánytól s némely év 6—8, sőt 10 millió forintot is hozott az országnak, az utóbbi években már teljesen felülkerekedett a behozatali többlet, ugy a nyers do­hánynál, mint a dohánygyártmányoknál. Véleményem szerint a kereskedelmi és ipari növé­nyek nagyobb mérvű felkarolása, a gazdasági létérdek követelménye. Mert minél több oldalú a gazdálkodás, annál jobban megoszlik a íizikó. Ha egyik termeivény kevésbbé sikerül, pótolja a másik. S e miatt én, nem­csupán a2, előttem is oly igen fontos szövő házi ipar fentartása, sőt emelése czéljából, hanem köz gazda­ságunk emeléseczéljábólisüdvösnektar­t o m, a kender ter m elé s feI kar olásá t, annyival is inkább mert len, és kender termékekért "igen nagy összegekkel adózunk a külföldnek, holott a n i talaj­viszonyaink, azok termelésére ném kevésbbé alkalmasak, mint bármely más államé. Sőt, a mi rétközünk,, ahol,, oly nagymértékben uralkodik a gyom, egyenesen hivatva is van a kendertermelésre, mivel a kender közöli minden gyom elpusztul. Kétségtelen azonban, hogy megyénkben, a házi ipar czéljára termelt kender is' folyvást' kevesbedik. A guzsaly, a rokka, már még a kisgazdák házaiból is ki­szorul ; hajdan pedig még előkelőbb házakban sem volt az ritkaság. El kell ugyan ismerni, hogy a kender ter­melés hanyatlására igen nagy befolyással van az is, hogy a vizek lecsapolása folytán, a természetes kenderáztalók megszűntek, a mesterséges kenderáztatóknuk peclig, ami népünk hirét is alig halja. Az arra hivatott tényezők pedig, nem érzik annak szükségét. Most hát csak válogatni tessék Kezdődjék számos ismeretség S uztán hivassuk a .. . . papot I A mancsetta fodrai közt az üres alapon erre egy szerre megjelentek a virágok. Szebbnél szebb virágok. A Margit-szigeli üvegház, vagy a schönbrunni pálmaház megsemmisült volna az irigységtő', ha azt a virág szép­ségversenyt meglátta volna. A virágok egymásután bemutatkoztak egy-egy köl­teménynyel, elsőnek a Chrysanthemum Kertész Janka szólalt meg. A verset legbensőbb barátom és lenagyobb ellenségem irta, hát azt nem méltatom, de a bájos szavalóról megírhatom, hogy nem csak legben­sőbb barátom és legnagyobb ellenségem hajolt meg előtte hódolattal, hanem a kö/.önség is megtapsolta meleg elismeréssel. Az ő bájos egyénisége harmonizált legjob­ban az általa megszemélyesített virággal az egész társa­ságban. A Rózsa, Haas Marcsa, a ki a progianinion kukta kisasszony jelmezben van megörökítve (valószinü­leg rózsa lekvárt kavar) líiuseppe-től szavalt el egy pat­togó, Pósával kezdődő, Endrődyvel végződő takaros köl­teményt. A csokor közepéről elfogulatlanul, a virágok királynőjéhez méltó kedvességgel szavalta el a verset. Mikor a vers végén reniényli, hogy legboldogabb ő lesz ezen a világon — jó leiekkel szóllak a hallgatok közül, hogy ugy legyen, hallgassa meg a rózsák Ltene. A Piros Szegi üt Kubassy B e r l a személye­sítette meg. A bájos kis lány a bájos kis történetet — melyben a lány a legénynek arra a kérdésére, hogy szerelsz-e? piros szegfűt ad — állalános letszés közt regélte el. Pa vl ovi ts Sándor irta — természet után — a verset. Kár, hogy ez a szeszélyes csalogány mostanában ritkán dalol. A Százszorszép Sclnvarcz Mar g i l kisasszony volt. Boszankodnom kell, hogy nem dicsérhetem szabad­jára a kedves kis százszorsaépet. mert az ő verse is az N NYÍR VIDÉK Pedig nem csekély indok vezethelte a földmivelés­ügyi kormányt arra, hogy a kenderlermés lelenditése érdekében, messze menő segélyt nyújtson. A földmű­velésügyi miniszter által kiadóit Magyarország földmű ­velésügye 1897—1903 sz. könyv 9--10 lapjan olvasom ugyanis a következőket: 1., Szövetkezetek, vállalkozók és részvénytársaságok, amelyek a technika követeim nyeinek megfelelő, a főldmivelésügyi miniszter által meg­állapítod "üzemképességü kender, vagy Un kikészítő tele­pet létesítenek és kötelezik magukat, hogy a telep üzem­képességének megfelelő mennyiségű kórót, minimális összegében előre megállapított, minőség szerint emelkedő áron beváltják, az ezen telep építkezési és berendezési költségei összegének 50" 0-ig, legfeljebb azonban 75000 koronáig terjedhető, kamatmenles állami kölcsönt nyer­hetnek.stb.2.,Szövetkezetek, melyek főleg kisebb telepeket létesítenek, a telep építkezési és berendezési költségei össze­gével 4 O^o-ig, legfeljebb azonban 35000koronáig terjedhető vissza nem fizetendő államsegélyben részesülhetnek, ha a szövetkezeli üzletrészeknek legalább fele kisgazdák kezé­ben van. Az államsegély, av építkezési és berendezési költségek öszszegének 60%,-ig. legfeljebb azonban 50000 koronáig terjedhet, ha az üzletrészek része kisgazdák kezében van. 3., „Községek, községi szövetkezelek, gazda­körök, anulyek egy vagy több község kisgazdái által termeszlett kóró kiáztatásálioz, mesterséges kender vagy lenáztalót létesítenek, az áztatok építkezési kőltségőssze­gének 80°/ o-ig legfeljebb azonban, 5000 koronáig terjedő államsegélyben részesülhetnek, ha az ázlatóhoz szükséges rgyéb befékletésekről, u. m. területről, pajtáról, a víz­szerzéshez szükséges erőről, az áztató fentartásáról és üzemben taitásához szükséges egyéb kellékekről gondos­kodnak s erre a megfelelő fedezetet kimutatják, s az áztatást, megállapított díj mellett, a község minden gaz­dájának megengedik." 1900-ban, én is sokat foglalkozlam a kendertermelés ügyével. Vezetelt az a gondolat, hogy ennek mint egy uj termelési ágnak bevezetése, vidékünk gazdaközön­segünkre nézve kedvező lenne. De ez csakis egy beváltó és kikészítő telep létesítése mellett volna elerhető. Evégből a Salamann és láisa czég szegedi kendergyárával levelezéseket is folytattam. A gyár hajlandó is lett volna itt telepet létesíteni, ha előzetes biztosítást nyert volna arra nézve, hogy legalább ÍOUO holdon 10 évre, a kendertermelés biztosíttatik s az illeni érdekeltség, lu jól emlekszem, 60.000 koronával hozzá járul a telep létesítéséhez. Miután ebez a munkához magamat gyen­gének 'éreztem 1900 oklóber 3-án összes leveleimet levékeny főispártur/k őméllóságához küldöttem.kérve hogy vegye kezébe ezt az ügyet. Ekkor éltesültem, hogy dr. Vádász Lipót, mint Odescalchy hetezeg jogtanácio.a is tanulmányozza a kendertermelés kérdését s fáradozik azon, hogy a rétközi birlokban kenderbeválto és kiké­szítő telep létesíttessék. S tudomással bírok arról is, hogy a létesítéshez, bizonyos állami támogatás diegnyerése czéljából, a főldmivelésügyi minisztériumho'., a kérvény be is ' adatott. A továbbiakról már nincs tudomásom. Ha végre is sikerülne a kikészítő lelep felállítása, azon hitben vagyok, hogy felvirágzanék az s igen üdvöi hatással lenne, mezőgazdaságunk fejlődésére is. De ha a beváltó és kikészítő telep nem volni is letesithelő, a mesterséges áztatok felkarolása a kender termelés érdekében már szinte elodázhatlan, ami a fentebb jelzett állami támogatás mellett, nagyobb nehézségekbe alig ütközik. Köveleli ezt nem csak a termé­én irodalmi műhelyemből került ki. Azt azért megírha­tom, hogy szebben mondta el, mint a hogy én kigon­doltam, meg azt is, hogy a százszorszépből a kis lany és az előadása kilencvenkilencszer volt szép nrg a vers egyszer. Az Orgona virág Bleucr Lili volt. Itt a vers irót és az előadót együtt dicsérhetem, mert az orgona virág leányosan bájos versét maga érezte meg es maga öntötte formába Bleuer Lilike. Az orgona virágot kétszeresen megillette a tap-. Meg is kapta. A Fehér ákacot Bleuer E t e 1 k a mutatla be. Poétikus kis költeményéi Bleuer Böske irta. Az ut széléről eljön az egyszerű akác virág a Flóra hívására, hogy a csokorban elfoglalja helyet. Mikor vissza kell lérnie, sajnalja a bódító új világot — melyben az édes lágy zene mintha pacsirta szóval vón tele. — De ah ! a szép álomnak vége I Vissza kell térni az ut szélére S a hó fehér leple alatt, Megálmodni igy uj tavaszt. Álmodni dalról, ifjúságról Egy bűvös szép feltámadásról. Így végzi az akác virág a mondókáját. Tetszett mindenkinek u vers is a linóm előadás is. Mint Margerit J u h ász A dé 1 szólalt meg. Szava­lásra alkalmas komoly h mgja, melyen átvillant a leányos lelkesedés, teljesen érvenyre juttattak a lűzér legszebb költeményét. Dr. Szabó László iita ezt a kis reme­ket. Tessék elolvasni. Szivemben ah I édes kíváncsiság. Vajh jön-e tőled ra margerit virág ! Jön e felelet? . . . . , Oh I adj reá egy titkos választ, Mely reám poklot, vagy üdvöt áraszt: Mond: .Szeret" — „Nem szeret* } Oh ! légy kegyes : híved szorongva kér : — Kis szerencsekerék e sziromtányér, Min sorsom eldől: szetes áztalók hiánya, hanem azon körülmény, hogy a mesterséges áztatókban kiázott kender rostja sokkal több és jobb minőségű is. Őrömmel hallottam, hogy Nyíregy­háza levékeny polgármesterének buzgólkodása foljlán, Nyíregyháza halárában, ilyen mesterséges áztató már létesült is. S azt hiszem, ez az első vármegyénkben. Jól esik azonban hinnem, hogy nem fog sokáig egyedül állani. Ha a mezőgazdaság emeléséről, jövedelmezőbbé tételéről tárgyalunk, lehetetlen figyelmen kívül hagynunk, az ezzel szoros kapcsolatban álló állattenyésztést. Virágzó mezőgazdaság, virágzó állattenyésztés nélkül lehetetlen. S a legjelentékenyebb tényező ebben, a szarvasmarha­tenyésztés. A természetes legelők és kaszalók feltöröge­tésével azonban, éppen a szarvasmarha tenyésztés nagy­mértékben visszaszoriltatik, mert átlót még távol állanak gazdáink, hogy mesterséges legelőket és kaszálókat léte­sítsenek, s beho zák a vetesforgokba, a mesterséges takar­mányok termelését. Különösen all ez kisgazdainkra, a kiknél a marha állomány csekély volta a földek termő­kép asségének csökkenését s a megélhetési alap apadá­sát vonja maga után. Minden bizonynyal igen érdekes és tanulságos volna, megyénk állattenyésztésének statisz­tikai adatait ismerni. E fölött azonban, sajnos, nem rendelkezem. Az orszog állaltenyésztésére vonatkozolag azonban, a már emiitett 1900 évi Politikai és közgaz­dasági évkönyv nyújt némi felvilágosítást. E szerint szarvasmarha állományunk 5'l, millió darab s lóáliomá­nyunk 2 millió darab. Szarvasmarha állományunk, az Európai országok közöli, a területhez viszonyítva, számra nézve 10-ik helyen áll, lóállományunk ellenben ac 5-ik helyen. Ugy a szarvasmarha, — minta lóállományt illető­leg, Oroszoiszág vezelt, amabból 25, ebből 20 millió darabot. Nem vagyunk tehát az utolsók a inarhalenyeszléa terén, azonban az is kétségtelen, hogy messze vagyunk, még attól a polczlól, ahova emelkednünk lehet és kell. Talán legjobban bevilágítja ezt a kérdést, ha tejgaz­daságunkat p. o. a kis Dániával összehasonlít­hatjuk. (Fo'y tatása követki zik). á bérkii'i/.etis Lapja.* Ujabban a Magyar gyáriparosok szövetsége, a vas­és gcpgyaro=ok ejyesüle e éj számos más előkelő teslü et foglalkozott azzal a kérdessel, hogy iparvallalatoknál nem volna-e czélirányos a mostani szombatesti bér­kifizetések helyeit a munkasok heti keresményét valame­lyik hétköznapon kiadni. A bérkifizetés napjának a megváltoztatását czélzó mozgalmat a kereskedők indí­tották meg azzal a panaszukkal, hogy a kötelező általános vasárnapi munkaszünetről szóló miniszteri rendelet életbe­léptetése óta a munkások nem vásárolhatják be vasárnap délelőttönként a szükségleti targyaiüat és béreiket n*g nagyobb mértékben fecsérlik el a korcsmákban, pálinka­mérésekben és egyébb mulató helyeken, mint a rendelet kibocsátása előtt, ennek daczára azonban merész állítás vo'na az, hogy ezt a kérdést Láng, volt kereskedelem­ügyi miniszternek a rendelete csinálta meg ; ez a rendelet csak fokozottabb mértekben hivta föl rá a ügyeimet, csupán aktuállissá telte, mert azok a bajok, a melyeket a bérfizetés napjának a inegvállozlatásaval orvosolni lehelne, nagyon régi keletűek már és kezdettől fogva szorosan összefügglek azzal, hogy a munkásoknak heti keresetüket a pihenő nap elölt való esle adták a kezükbe. Ezek a bajok az általános vasárnapi munkaszünet nélkül is megérdemelték volna, hogy illetékes tényezők foglal­kozzanak velük és keressék a szanálás módját. Amikor a munkás többé-kevésbe nehéz, hat napi munkálkodás ulán kezébe kap egy csomó pénzl, az első * E czikkre felhívjuk a munkaadók figyelmét. Szerk. Ah, mily gyönyör, mily boldogság lenne, Ha utolsó szirmod ekként felelne ; „Szeret szívből." A férfi szívről száll ezernyi szó i „Változó" „hideg" „csalfa" „számító", — De „O* nem lehet. — Ugy-e, nem mondasz te se rá ilyet, Könyörtelen szót, csúf Ítéletet: Hogy csak „szinből" szeret I . . . Úgy . . úgy . . . emelj, biztass, kedves Margerit, Szavadból szívem, lásd, erőt merit, S milyen jól esik, Milyen jól esik a csüggedt szívünek, Ha elmondod „Őt" igaznak hűnek, S hogy „szeret egy kicsit" De ne csak kicsit, ... Óh mond hogy forrón, Mond hogy szertelen I . nagyon I lángolón ! Mondd, hogy „igazán" . . . Ugy vagy te kedves, bájos, szép virág, ..... Ha válaszod, mit szirmod titkon ád, Édes igazán! . . . Mikor elcsitult a frenetikus tapsvihar megszólalt Flóra virágjaihoz fordulva. A lelkeim, hogy kandikálnak Mily izgatottak, ah nagyon .... Engem is hittak Klónkának, De szóltak is ám a ... . mamának A végső szót hát nem hagyom. Vidám nevelés fejezte be a maradandó emlékű szép jelenetet, mely után a függöny legördült. A programm szerint most Gansl Józsefné úrnő kuplékat énekelt volna, ha ez a hamis téli idő hűljsekel osztogató rosz szeszélyével általános sajnál­kozásra meg nem akadályozta volna. Igy hátra a Tere fe re következett egy szúrkáló csipkedő irodalmi kobold. Ez a kis pajzánság elő vett

Next

/
Oldalképek
Tartalom