Nyírvidék, 1904 (25. évfolyam, 1-26. szám)

1904-06-05 / 23. szám

XXV. évfolyam. 33. szám. Nyíregyháza, 1Ö04. junius CZ. RV1DÉK A SZABOLCSVARMEGYEI KÖZSÉGI JEGYZŐK és a SZABOLCSMEGYEI TANÍTÓEGYESÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE. -> Megjelenik hetenként egyszer vasárnapon. Flőtizet é>i IVIlélclek po;it6ri vagy helyben házhoz hordva: Egf'nz évre fél évre 4­Negyed évre 2 Az előfizetési pénzek, megrendelések s a A lap szellemi rwuétképeiö killdemé«rek, lap szétküldése trírrji)/ü>an leendő felszó- a »* t k™* c z' mfl a,att kéretne k fkaidén.. Hirdetési dijak: 8 korona. hmhbok Jóba ElOC kiadó- tulajdonos ^-"tetleo lehlek .ak i s,nert k«ek,^l könyvnyomdájához iskola-utcza 8. száin (Jánószky ház) intézendők. A nyílt-téri k3*iemények dija soronkint 60 fillér A kéziratok c«ak viUsos kívánatra at Apró hirdetlek 10 •.tói*t ' fii.,minden to»4l i ««>•> illető költségére küldetnek VÍBMV - 4 fii. VastAg belüval -icdotl ketscere«n *mit Hirdetések ullog.idtatnak lapunk részéje a kiadó-hivatalban (II. kerület iskola-ulcza 8-ik szóin); továbbá: Goldberger A. V., Eckstein Bernát és Általános Tudósító altal Buda­pesten, Kaasenstein ós Vogler irodajában Bécsben, és Budapesten, valamint Németország és Sveicz fővárosaiban. Qckormányzat. II. Egy régi mondásomat'valósította meg a vár­megye alispánja a vármegye közönségéhtez inté­zett' időszaki jelentésében; azon mindenkor vallolt nézetemet ,1. i,, — hogy úgy a magán-társadalmi, valamint a közélet terén is kevés a lényeg és valóság — elérhetetlen a délibábként tőlünk mindinkább távolodó, „földiekkel játszó égi tüne­mény," — a kitűzött ideális végczél; — s bizony meglehetünk elégedve azzal — ha csupán a fel­állított és elfogadott formák pontos betar­tásával járulunk hozzá a társadalmi és, közéleti összhangnak a létesítéséhez, — és némi ered­ményeknek az eléréséhez. Igy tehát egy régi hiány pótlásának és tapintatos correciivumának kell azt vennem, hogy az alispán az emiitett jelentést a régibb szokástól eltérőleg' nem csak a vái megye közönségéhez, hanem annak főispánjá­hoz is intézte. Kiváló figyelmet érdemel e jelentésijeik azon pontja, — amely a közigazgatási bizottság egyes, a miniszterelnök elé terjesztett törvénymőubsitási és változtatási indítványaival foglalkozik, p- Két­ségtelen dolog, u. i.. l)£gy a közigazgatásig bizott­ságnak nemcsak .joga, hanem kötelessége is, akár féléves akár éves jelentésében, vagy bármikor is ily természetű javaslatokkal foglalkozni, — azon­ban hasonló jog illeti meg magat a törvény­hatósági közgyűlést is. — Elkerülhetetlenül szük­séges lenne tehát a közigazgatási bizottság jelen­léseinek s egyáltalán ilynemű javaslatainak a közgyűlés előtti bővebb ismertetése, — mivel ebből az eddig fennálló praxisból egy egymásnak ellentmondó bifurcatió fejlődhetnék ki; mert hiszen az már csakugyan nem járná meg, — hogy a közigazgatási bizottság oly javaslatokat terjesszen fel, a melyekkel a törv. hat. közgyűlés esetleg egyet nem ért. — A közigazgatási bizott­ságnak az alispáni jelentésben foglalt azon javas­latát azonban, hogy bizonyos, gyors elintézést A Udvari szállító. (Cziglnypor.trait dialógban.) lila: liuday SúnHomt, Újhelyi Vilma-. Én : Mit lat ? Mursa : Hogy tönkrtteltek azok az átkozott ii.a­larzok azl a sok drága virágot amoU ni ! A drukula­nak kitörték az ágait, a párnáiul ftlborilotlák, a fiuxiá­kal kitúrták, a koriondert lehántották a kádból. Hogy az Isten pusztítsa el a löldsz'néről az ilyen egyiptomi hét csapást. A Pursi cselekedte, megismerem az agyara lie'yét r.ieg a körme nyomat. Hogy tarthatja nagysága ezt a ronda allatot? Hilódik is, kárt is tesz mm idevalóak ilyen gonosz jó-/ág ? Mit pusziitja itl a sok drágaságot! Hadd vigyem el magammal. Én. Tudja Mursa én a malaczaimat majd csak akkor adom el, ha elébb meghíznak a makkon mint süldők. Mursa : Az ördögök nagyanyja nyomban vigyen el dti^emet a vőlegényének, ha én a nyájbeliekre gondol­tam. Azokból agy hunezut fia sem kellene nékem, ha reaui akasztanak is. De ez a kis Purzsi malac?, ez a nytvalyás a méket itt tartanak az udvarban tejen, eb­ből ugyan akkor lesz süldő, mikor én belőlem római szent. Ilyen gerhes jószág, netu a többi köze való ; lii/en ugy sésog most is, mint a rosz liba; most is iileliallom a herregését, a külső udvarból. Én : Miért vinné hát el, ha olyan n}omorult ? Mursa : Mert bolond vagyok, hogy ugy szivclkedem hozzá, pedig nem ér egy hala Istent. Mégis inkább a s-a i ga macskát itt- hagynam, ha a Purzsit, nekem mél­tóztatnék 'adni. Az itt eldorombol szépen az ambituson génylő ügyek — a vármegyei közgyűlés hatósága alól kivétessenek s azok elintézése egy kissebh számú, gyakrabban eggyütt ülésező bizottságra ruháztasse* — azl hiszem, hogy elvileg mindenki magáévá teszi. De mivel azon testület, — H melyre ezen ügyek elintézése bízatnék nem le­hetne egy pusztán tanácskozó és véleményező testület,— de azt. mindenesetre fel kellene ruházni határozati joggal és hatósági jelleggel, — ebben a formában nem kicsinylendő nehézségekbe üt­köznék a felebbezési forumok megállapítása. Az ily ügyek egyébbként csak ugy lennének gyorsan elintézhetők, — ha az azokban hozott határoza­tok vagy épen nem, v^«v csak birtokon kivül lennének fellebbezhetek. - - A minilen körülmé­nyek között biztosítandó felelősség szempontjából azonban meggondolandó, hogy az ily ügyek nem volnának e részben a közigazgatási bizottság, rész­ben az alispán hatáskörébe utalandók. Én, aki e tervezett változtatásnak mindig barátja és szószólója voltam, üdvözlöm azt. Hanem ez alkalommal én is ajánlanék egy nézetem szerint czélszerünek ígérkező törvényja­vaslatot a közigazgatási bizottság figyelmébe. A 80-as években u i. (5 évig voltam tagja a közigazgatási bizottságnak, később 8 éven át annak elnöke s mindenkor megfigyelője ezen tiszteletreméltó testület viszonyainak. E negyed­százados tapasztalat arról győzött meg, hogy nem jól van az úgy, hogy a közigazgatási bizottságból hitbizományt, vagy seniorátust csinálunk; a meg­választott nem csak kitüntetésnek kell hogy vegye a közigazgatási bizottságba lett beválasztatását, nem csak annak, hogy politikai ismereteit és ta­pasztalatait e testületben a közjó érdekében ér­vényesítse, hanem iskolának is, a melynek láto­gatása nélkül a közigazgatási ügyekben otthonos senki sem lehet. Ez okból czélszerü lenne annak kimondása, hogy a közigazgatási bizottságból minden két évben kilépő tagok ugyanakkor ismét be nem mig azt a beteg, rosz, csúf malaczot dehogy engedné gracziás drága személynökéhez ereszteni. Én (nevetve) : Vigye hát Mursa, majd meglátom milyen lesz érte a gyékénymunkája ? Mursa : Csókolom a kezét lábát, hogy olyan lesz, hogy a varmegye idegyül a nézésére. No falu! most nyeríts utannam, a miért megetették velem egy-zer a lohust. Soha a sohával nem meneks/ik meg a kezemtől a ki most csúfolkodni mer velem. Én: Oakugy.n élelmes egy ember maga Mursa. Most is milyen jó vásárt csinált. Hoz egy szénvonói, mely nini ér többet ötven fillérnél s visz érte kek koozkas ruhá , malaczot, micskat, egy soronat itohanyra Nem hiába nevezem en magút .udfari elszállítom" nik. Hisz ennek a szénvonónak a nyele is az én udvaromból, keiült! Mur.-a : Ne érjem meg azt a szépséges hajnali csil­lag ébredését, ha nem az erdőről hozlam. Még majd megvert érte a nagysága kerülője. De csak kerüljön mé 0' egyszer elém az a prusznyák, tudom Istenem, hogy ugy meghántom, mint ezt a cserfát. Én: Jól van jól, ne vitézkedjen már többel. Me­het s ugye a holmiját. De holnap beadjanak a munkába s ne veszekedjenek egymással. Mursa: Isten őrizzen atlol a csúfságtól. Hisz tet­szik tudni, ugy élünk mi Borkaval, mint egy galamb. Nincs mi köztünk szóváltás soha. Főbe ütném magamat, ha csak rosz szóval is illetném valaha. A mennyben lakozó szent ég áldja meg a nagysagat földöntúli hosszú élettel; tegye könnyűvé szent hantjait a sir poraiból. Ne visíts Purzsi, vakulj meg, ugy fulj meg. 0 yan szü­reti hizót nevelek belőled majd meglásd, hogy föl.'rsz a Royánnal, a nagys3ga hatas paripájával, nyalom a szádat. Én : Hogy vinné végbe ezt a csodát, ezzel a leszólt, gerhes, ronda csúf jószaggal ? választhatók. Igv bennt maradna egy keret a régibb és jártas tagokból s bejuthatnának időn­ként tanulni vágyó, a közügyek iránt érdeklődő elemek is. A nagykállói szolgabírói járás területi rende­zésének kérdése ezelőtt 1-2 évvel merült fel, indokolva ugyanazon körülmények által, a melyek fennforgása ma már úgyszólván elkerül­hetlenné teszi ezen kérdés rendezését. — Abban az időben egy, a belügyminiszterhez intézett — felterjesztésemben azon nézetemnek adtain kifeje­zést, hogy a kérdés alternative oldható meg, vagy ugy, hogy a székhely a járás központjába lialkányha tétessék át — természetesen megfelelő személy­szaporitás mellett, — vagy úgy, — hogy a járás kétfelé osztassék. — az egyik Nyiradony, a má­sik Nagykálló központtal, mely utóbbihoz csatolandó lett volna Oros s az akkor még a bogdányi járás­hoz tartozó Napkor és Apagy községek. Tekin­tettel Nagykáliónak történeti ősi jogaira, a má­sodik megoldást tartottam és tartom most is helyesebbnek. Helyesebb azért is, mert világos dolog, hogy jó közigazgatást biztosítani csak ki­sebb járásokban lehel, a hivatalos és kezelő sze­mélyzetnek nagyobb mérvű szaporítása nélkül. A legszembeötlőbb haladás mutatkozik a/, alispáni jelentésben — sajnos túl röviden tár­gyalt — közúti ügyeknél. Netn eléggé kimerítő­nek tartom a jelentést, mert abból teljes képét annak, hogy miként fejlődtek ki és hogy állanak ma vármegyénk összes közúti vonalai, nem alkot­hatja meg magának az ezzel folytonosan és szakszerűen nem foglalkozó érdekeli közönség, valamint nem birhat tudomással arról sem. hogy a községi közlekedési és közdüllő utak fenn­tartatnak-é kellő mérvben. Kívánatos lenne ezért, hogy minden rendes törvényhatósági közgyűlést megelőző állandó választmányi ülések elé oly térkép terjesztessék, a melyen a kiépítés alatt álló, teljesen kiépített, valamint a vámos utak is kitüntetve vannak; valamint minden tavaszi Mursa: Majd megmutatom én azt, nem lesz ennél külömb süldő még a nyájban sem. Ugassak, mint ez a Tisza kulya, itt a nagysága kegyelmes küszöbjén, ha ez a Purzsi jószág karácsonyra, m-g nem ér kétszáz koronát. En: Kivált ha beleeresztgeli, mint a tavalyit ismét az én lóherémbe. De ha egyszer ott fogjak, sohasem kapja visszn. Mursa: Étessék meg velem azt az egész lóherét, ha ez a malacz egyszer is beleharap. Ha ludnim. hogy megtenné, mindjárt főbe ütném, itt la, a tött helyen, mint egy veszett kutyát. Én (nevetve): Magam is azt hiszem Mursa, hogy nem a Purzsi harap a lóherémbe, hanem magok ő bele, még pedig ma este. Mursa (hunyorgatva): Dehogy bánijuk mi ezt a a tüzrevalót! Hadd nőjjön. megélünk mi nála nélkül is, csak a nagysága teljességű szent szivét ellesse soka az Isten. C'ic'tiskáin ne karmoij, mert egybe kdl. hasitlak. Menjünk Isten hűével ! kivanok nagy alázatossággal jo éjszakát! hogy minden - des boldogságos álmait töltse be a Mindenható. Kertészlegény (a kapuból utánna dalól a tá­vozónak :) .Malaczot vi?z a czigány, Bújja fillye a czigány. Siet vele szaporán Bújja littye szaporán. Falakába beteszi, Még estére megeszi, Kérek tőle de nem ád, Meg azt mondja pofon vág! Pofon biz a nagyapád. Bújja fittye nagyapád ! Mursa (messziről fenyegetőzve, a tarkás ruhát nyaka köre keriti, mint a lájhczedákot:) A kutyák ro­pogtassák meg a csontodat te dudvn nr.'v'cr, ' : .0-

Next

/
Oldalképek
Tartalom