Nyírvidék, 1904 (25. évfolyam, 1-26. szám)

1904-05-22 / 21. szám

N Y I R V I D E K — Köszönet nyilvánítás. Adorján Ferencz hit­tanár ur gyűjtő ívének összegéből 4 koronái volt SZÍVPS árvaházunk egyik gyermekének, Körösi Mariska III. oszt. polgári iskolai növendeknek adományozni, mely összeg nevezett leányka betétkönyvén helyeztetett el. Fogadja érte hálás köszönetét a nőegylet elnök­ségének. — Gyilkos villám Kenézlőn Majoros Mihály Ferencz nevü II éves gyermekét és talyigás lovát a vil­lám megütötte, a fia már jobb in van, a ló azonban rögtön megdöglött. — Jókai-gyászdal. A koszorús költőre való emlé­kezés bánatos ihlete borong azon a J jkiigyászdalon, amelyet Z. Révész (Ríszdoifer) Anikó sz>rzett Ze n­pléni Árpád hangulatos elégiájára. Igaz poé/.is vonja be ezt a kompoziciot, am°ly egy mélységes invenció n igyon szép megnyilatkozása. A gyászdal ára egy korona. — Nyilvános köszönet. A pünkösdi ünnepek alkalmából Lichtmann Dezső ur 16 liter beit, Sin ka Mihály ur ped g 150 csomag dohányt ado­manyozott a városi szegi ny PS be'.eginenházban elhe­lyezett szegenyek számáia. Fogadják ugy ők, valamint az a nevét elballgaini kivanó ur, aki ugyancsak a sze­gények számára dohány vásárlás czéljara lO koron it adományozott, a szegények nevében hálás köszönetemet. Ballá Jenő felügyelő tanácsos. — Gyermekgyilkos anya. Mező Ju iana nagy­falusi leány törvénytelen gyermekét, hogy szégyenétől szabaduljon — megfojtotta. Letartózlallák. — Népünnepély Tornyospálczán. Tomyospálc. a község képviselőtestülete, a községben létisilendő gyer­mek-menhely javára, gróf Forgách László védnöksége alatt folyo hó 23-áu, pünkösd hétfőjén, <z alaphegyi kis erdőben jótékonyczélu népünnepélyt rendez. Kezdete délután 3 órakor. Beléptidij : Szemelyjegy 1 kor. családjegy 3 korona. Úgy a népünnepélyén, mint a táncz­mulatságon a kisvárdai első cziganybanda fog játszani. Műsor: 1. Gazdák lóversenye díjakkal. 2. Zsákfutas díjakkal. 3. Fóznamászás díjakkal. 4. Gzipóevés. 5. Kifutó méta, (a legrégibb magyar labdajáték). 6. Tombola nye­remény tárgyakkal. 7. Versenyfutás (díjakkal). 8. Súly emeles. 9. Sorshúzás nyeremény egy szép hegyi kecs\e. 10. Magyar népdalok. 11. Fényes tűzijáték. Ünnepély után tánczmulatság. — Nyilvános nyugtázás. Báró Feílilzscb Berlhold főispán úr Őméltósága a vezetésein alatt álló rendőri önsegélyző egylet pézntáralapja javára 10 koronát volt szives adományozni. Fogadja ezen nagybecsű támoga­tásáért az tgylet nevében ezennel kifejezett köszönete­met. Nyíregyháza, 1904. május 19. Kertész Bertalan, egyleti igazgató. — Fagyosszentek. Pongrácz, Szervác?, Bonifácz, a rettegett fagyos szentek, az elmúlt hét három utolsó napján a gazdalkodókra nézve elég kedvezően viselked­tek. Hűvös volt ugyan reggelenkint az idő, de fagy nem voll. Reinéljüi, hogy Orbán szinten követendi a jó példát. — Halálozás. u.hrenreicb Jakabné szül. Fisch Ilanni, Etirenreich Jakab halászi földbirtokos neje el­hunyt Tiszalökön 72 éves korában, ugyancsak ott temettek el nagy retzvet mellett folyo ho 17-en. — II.\ mell. Füredi Sándor, városunk fia, a mi művészünk, ki hegedűjével annyi gyönyörűséget szerzeit már nekünk, e hó 24-én esküszik örök hűséget Weisz Olga kisasszonynak Debreczenben. Örök legyen a boldogság, mit inűvesz lelkének a szerelem nyújt. — Tiiz voll a mult vasárnap városunkban. Az ó-szőllő utczán levő Lorenz-tele ház gyulladt ki s le­égett. A tüzoltok a veszedelem tovább terjedését meg­akadályozták. " — Kérelem. Lapunk mai számához a jó nevü Szentpétery Lajos fűszer- és ásványvíz kereskedő czég Ágnes és Málnási Mária" gyógyforrás vizének árjegyzéke van csatolva, ajánljuk n. é. olvasó közönségünk figyelmébe. Különben nevezett czégnél minden néven nevezendő ásványvíz beszerezhető. — Az uti podgyász elszállítása a lakásról. A magyar királyi államvasutak igazgatóságától vett értesítés szirmt „a magyar királyi államvasutak központi menet­jegyuodáju" (Budapest IV. Vigadó tér 1. szám) az utazó közönség utipodgyászát élőszóval, hasban v..gy telephon ulján való bejelentésre a székesfőváros IV—IX kerületei ben fekvő lakásokon átveszi és azt megallapi'ott szállítási dijjak beszedése mellett saját hiva'alos helyi jegében vasúti pod ryaszkenl felveszi, az illető buJap^li pályaudvarra kiszállítja s a kívánt vonathoz átadja. A bejentésnek a központi menetjegyirodában a szándékod utazást megelőző napon kell történnie. Az átadóit podgyászra vonalkozo hivatalos vevényt es a szÜKseges vasúti menetjegyet a metietjegyiroda hivatalos helyisé­gében szolgáltatja ki, vagy kívánatra 40 f tlér díjért a lakásra is elküldi. Az említett meneljegyirodában, mely­nek helyiségeiben egy idegenforgalmi iroda, olvasóterem, etnograliai es házi iparbazar, továbbá fürdők szamára egy tudakozó iroda létezik, a szükséges összes külön­féle menetjegyek, még pedig a tervezett utazás megkezdese elölt mar néhány nappal elébb is meg valthatók és ugyanalt bármely utazasi ügyben szóval vagy írásban díjmentes f lvilágosilás nyerhető. Budapest, 1904. május havában. Az igazgatóság. — Személy és podgyász forgalom a keleti tengeri filrdöhelyekkel. A magyar királyi állam­vasutak igazgatóságától vett értesülés szerint, annak központi városi menetjegyirodája (Budapest IV. Vigadó tér 1 sz.) a fürdőidény beálltával úgy mint eddig, ézután is közvetlen menetjagyeket fog kiszolgáltatni és az utipodgyászt is közvetlenül felvenni a keleti tenger követk ző fürdőhelyeire és pedig : Ahlbech, Bansin, Binz Grampas-Lassnitz, Gőhren, Heringsdorf, Misdroy, Sassnitz Hafen, Sellin, Swinemünde és Swinemünde Bad. Az útipodgyász az emiitett menetjegyirodán kívül mé, Budapest keleti pályaudvar és Budapest nyugoti p. u állomáson is közvetlenül feladható, jegyek azonban o t nem kaphatók. Közelebbi felvilágositassal szolgál a m kir. államvasutak említett központi menetjegyirodáj i. Budapest, 1904. május hóban. Az igazgatóság. — Vasúti baleset. A m. kir. államvasutak igaz­gatóságának értesítése szerint folyó hó 14 én a Király­házáról reggel 7 óra 53 perczkor indult 4003. sz. sze­mélyvonat Nagy-Szőllős állomáson helytelen váltóállás folytán beleütközött egy, az első vágányon állott moz­donyba. 8 utas. 2 vasúti és 1 postakalauz könnyebb természetű serülést szenvedett; a mozdonyokon es ko­csikon mintegy 1500 korom kár okoztatott. Szigorú vizsgálat folyamatban van. — Az emberiség számara nincs áldásosabb álla­pot, mint az a biztos tudat, hogy van rá mód és hely visszanyerni a friss. erős. egészséges testet, és az ezzel járó jó érzés, lelki nyugalmat és rugalmasságot. A jósá­gos anya-természet gondviselése, so< gyógyforrást szórt el mindenfelé, a legtöbbet a szép Magyarországban, de valamennyi fürdőhely koronája az ezernyi áldást osztó világhírű Herkules-fürdő, elragadó szép," igazan paradi­csomi vidékével és őserejü term-szete* meleg kenes és konyhasós (Jod, brom, lithium tartalmú) forrásaival. A csont és bőr, izmok és idegek, agyvelő és kiürítő szer­vek, szív, gyomor és belek, szóval a test bármely ré­szének többé-kevésbbé súlyos kórsága elenyészik Her­kules-fürdőnek szinte varázsos hatására. Regényes hegy völgyének ózondús levegőjében évente ezer és ezer em­ber örül az életnek és ba tekintetbe vesszük, hogy e hírneves fürdő a legszebb épületekkel és minden íép­zclbe'ő m >dern kényelemmel d.csekedhetik, érbetőnek fogjuk talalni, ha Herkules-fürdőt a legszebb és legked­veltebb fürdőnek elismerik. — Vasúti étkező kocsik. A magyar kir. állam­vasutak igazgatóságától vett értesítés szerint folyó hó 25-től kezdve a buffet kocsi Uj-Dombovár—Budapest között nem az 1901. hanem az 1003. sz. gyorsvonattal fog közlekedni. Az 1003. sz. gyorsvonat indúl Uj-Dom­bovárról, reggel 5 óra J2 perczkor s Budapestre reggel 8 óra 50 perczkor érkezik. Budapest, 1904. évi május hó 14-én. Az igazgatóság. — A magyar királyi államvasutak igazgató­ságától vett érlesüles szeiint a fenti forgalomban Orosz állomásokon kiadott minden menetjegy után 10 kopeka fog beszedetni az orosz „vörös keieszt egylet* javára. Budapest, 1904. május hóban. Az igazgatóság. IRODALOM. — Jókai végrendelete. .Meghalt a költő, de él­nek művei, s élni fognak mindaddig, mig széles e hazá­ban egyetlen ajkún is megcsendül a magyar szó." Ezek a búcsúszavak hangzottak el Jókai ravatalánál, mélynél igazabbat ravatalnál még nem mondtak. Fölbontották immár a nagy költő végrendeletét is, amelyből kitűnik, hogy egyetlen és által inos örökösévé özvegyét telte meg. Vonatko'ik ez Jókai minden ingóságára és ingat­lanára és a mi a legjelentékenyebb műveinek kiadási jogára. Hazánk egyik legrégibb és legelőkelőbb hetilapja az „Ország-Világ" azonban büszkén vallja inagát is Jókai örökösének. Jókai „Három királyné" czimü gyönyörű hosszabb elbeszélése tudniillik az „Ország-Világ" kizá­rólagos tulajdona, és úgy tudjuk, hogy az „Ország­Világ" május 15-iki hatalmas „Jókai" számában kezdi meg a „Három királyné" közlesét. Minthogy Jókainak ez a gyönyörű munkaja sehol másutt meg nem jelen­het, felhívjuk erre a körülményre olvasóink figyelmét. Az „Ország-Világ" kegyelete a nemzet nagy halottja iránt azonban arra is indítja ezt az előkelő újságot, hogy Jókainak „Három királyné" czimü művét külön könyvalakban is kiadja, és a mű elterjedését a legszé­lesebb rétegekben akként biztosítsa, hogy Jókai „Három királyn j" - ját könyval ikb.in ingyen küldje mind­azoknak, kik az „Ország Világ" előfizetői sorába lepnek. Az „Ország Világ" előfiz tési ára három hónapra negy korona. Az előfizetési pénzek a kiadóhivatal czimére Budapest, V. Huld-utcza 7. sz. küldendők. Halott mellett. A mikor az eset megtörtént én voltam legelőszőr m'lletle. Ott feküdt a puha perzsaszőnyegen, kezében szorítva a revolvert. Szive tájékán piczi sebből bugyo­gott sötétpiros vére s még megtört szeme, meredt arcz­vonásai is vissza tudták tükrözni a nagy lelkifájdalom és a végső elszántság kifejezését. Megrázóan szép volt halálában. Egy hős, aki eleseit a küzdelemben s mikor halni kellett nyugodtan, biztos kézzel sütötte el a fegyvert, melynek pgyetlen golyója megölte. A nagy tragédiának eleikezett végső jelenete, a halál, késő éjszakán, vigasz­talan, fekete sötétben jött s megsemmisítő munkáját oly hamar elvégezte. Egy pillanat alatt. S az ember sorsát igy intézi el egy pillanat, nem, még sem egy : keltő, az első és az u'olsó. Az érzelmek és a gondolatoknak egyre sokasodó raja viaskodik bennem itt a halott mellett. Egyedül vagyúnk ketten, nagy csöndességben s úgy érzem, mintha valami beszédem volna vele. Összeszorított ajkai mintha hallgatásra kér ének, megtört szemébe odafagyott fájdalom szinte belemarkol a szivembe s arra késztet, hogy kes rvesen p ina-zsodj im. Via^zsárga arczárói nem tudom elfordítani a tekintetemet, még egyszer hát szembe nézünk utoljára. S amint nézem ezt a halott embert, akivel uioljara vagyok egyedül, arra gondolok, hogy éleiét és halálát a ki megértené, nincs kivüli m senki a világon. Én tudom csak, hogy nem volt gyáva, hogy küzdött nagy erővel, de végre is lebirla a fájdalom. A szíve ölte meg. A szive, a mely kimondhatatlanul boldoggá tudta volna tenni s hogy ez nem lehetett, ime hát megölte. Ha valaki szerelmi bánataban öngyilkossá lesz, rendszerint tudja az egész világ : ilyesmi sokszor törlénik manapság. Ám ő is szerelmi bánataban emésztette el magát, a törtenete mégsem közönséges, mi rt róla senki sem tudta hogy szerei, emberfölötti fékevesztett szenvedéllyel s most sem ludná meg senki az okot, ha el nem mondanám. Mert én \oltam az egyetlen, igazán az egyetlen ember a kinek elmondta, nem, elpanaszolta sokszor a fajdalmát, ha már nem bírta, ha egy kis enyhülest akart szerezni Bennem megbízott, rólam hitte, hogy megtudom érteni öt talán mert olyan objektív tudtam lenni, mint az orvos a beteggel szemben : akár­hogy gyötrődik a beteg, az o.vost sohasem hatja meg fajda maval annyira, hogy ne keresné nyugodt ésszel a fajdalom gyógyszerét. En voltam a legjobb barátja talán az egyetien is Előttem megnyilatkozott a lelke, de más előtt soha s en a ki az első pillanatban ott voltam, tudhatom, de tudom is, milyen volt az u'olsó Itt mellette veg.g gondolom az egész tragédiát s levonom a nngy, nemes tanulságot. Ki volt ez az ember? Férfi a szó t Ijes értelmé­ben. fölruhazva erenyekkel és fogvatkozásokkal. Magá­nosan elt, ulolsó sarjadéka egy nagyn-vü famíliának. Nem volt szegeny ám előkelő nevéhez nem elég gazdag Becsületes a naivságig, bátor, talenlumos, jólelkű sok szép, talán fény s reménységre jogosított föl az egyéni­sege. D- e mellett könnyelmű volt bohém módra. Egy pi lanatig azt hittem most.hogya naivság és a könnyel­műség a legnagyobb bűnösök egv ember pusztulásában. C=upi derű volt egész lénye, ifjúságának tavasza a maga egész erejében pompázott s akkor rljőtt az első pillanat, mikor azt az asszonyt meglatta. Ki volt az az asszony ? Feljajdulok itt melletted, sze, eny halottam, de itt most e leggyászosabb pillanat­ban sem tudok inást mondani, mint hogy nem volt méltó hozzád. De lám, mintha megérezné els-állott lelked e gondolatot, mintha megakarna nyílni hideg ajkad, sdnte fülembe cseng szemrehányó hangod, a mint busán feleltél nekem mindig: Öh ne hidd ait ! Az eset oly egyszerű, megláttad és megszeretted; a szerelmes ember szemével nézted. Ez az asszony na­gyon szép asszony volt. de több volt en- é', kívánatos; a mi bájt nőnek adhat a lermé.«zet, buján pompázott az ő lényén. Művésznő volt, csodásan tudott dalolni ez is igaz. De hazug voll egészben. Nem volt szive, semmi szive, de ó hogy tudott azért a sziv hangján beszélni. Elbűvölően kedves volt, egy mosolyával talán meg az angyalt is el tudta volna csábítani. És esze nem volt, a hizzó okosságával tudott gondolkozni. Hazudott min­dig, ki tudta találni mi tetszik mindenkinek, s a mi tetszett azt tudta művészileg hazudni mii denkinek. Óh és hányan imádták ! De hányan. Talán mindenki. Rab­szolgái vóltak, de csak rabszolgái. Te is csak az voltál, de nein ugy mint a többi, téged tiszte t, — de neiu szere 1 ett. Miért ? Mert nem volt szive. De bevallom, ha ez asSi .ony.iak szivet is adott volna a Mind nbalo, talán a legtökéletesebb volna valamennyi között. Te pelig, nemes baralom csupa sziv voltai, a szívből fakadó ér­zelemmel akartál hódítani. Neui értett m g. Hogyan is értett volna meg. Es eszembe jut itt holttested mel ett az is, a mit te is mondottál, hogy ha ti ketten meg tudtátok volna egymást érteni, nvly boldogok tudtatok volna lenni s mily magasra bírtatok volna emelkedni u művészetben és mily naggyá lenni. Nem igy történt. Te megösmerUd őt egészen. Tudtad, hogy bűnös, de rájöttél arra is, hogy annyira szereted, hogy megtudnál neki bocsátani. Hogy soha­sem ! Mennyire szerelted ! Es mennyire fajt neked, hogy ő nem szeret 1 En tudtam csak megérteni, hogy egész lényedet eltölti ez a szerelem, ez a fajdalom. Fölemészti minden erődet, bármit teszel, bármit gondolsz, abban benne van ez a szerelem ez a fajdalom. És a kétség volt kísérőd hosszú éveken át: hátha? Hátba megtalá­lod a szivét? És hogy titkoltad ezt a szerelmet, min­denki előtt. Oltári szentség volt szivedben ez az érzés, utána való eszeveszett vágyódásodon titíni erővel ural­kodtál, hogy soha senki előtt el nem árulod, senki ne illetlie^se biraló szóval ezt a szerelmet. Még ő sem. Titkoltad előtte is. Ám ő okosságával éles látásával ki­találta mit rejtegetsz s fölhasználta a maga czóljaira, okosan ugy a hogy szüksége volt rá. Te ezt sem tudt.id, csak vélted olykor. Nekem el­panaszkodtál, csak nekem. És a mkor én ugy föltártam előtted a valót, sokáig nem hittél, féltéi a csalódástól. De tán még sem. Hiszen most épp n öt hosszú éve, mikor szabadulni akartál ettől a fájdalomtól s elmentél messzi földre. R -melled, hogy meggyógyulsz. Reméltein én is. És mikor elmentei sejtelmes szomorúsággal mond­tad : De ba aztan ugy visszatérek és itt a közelében újra fölébred ez a szenvedély ? . . . Biztattalak hogy nem. Elmentél. Bejártad félva­gyonod árán ezt a nagy világot. Tobzódtál ott, hol az észtvesztő mámor tanyazik, megölelt sok szép asszony, bolyongtál idegen tájakon, hol anynyiszor kerülgetett a veszedelem és halai, megnéztel mindent mi szép és érdekes e lötdön, ót hosszú éven át mint Ahasveru* hurczoltad beteg szivedet. És mig oda voltál, sokszor hozott rólad hírt a leveled, sok mindenről irlál — csak ő róla soha, nem is k-rdező-ködtél felőle soha. És végre is hazatértél. Azt hittem gyógyultan. Ám ki ludna egy szerelmes szivet kiismerni? A töiténeted a végéhez közeledik. Hogy megláttad őt, hogy újra szólt hozzád mézédes szavával, hogy újra rád nézett bűbájos szemével, te is a régi lettél. Nem, nem a régi . . . Most hogy itt pihensz előt­tem holtan, most értem meg, hogy nem a régi. A ta­pasztalás megtanított arra, hogy soha, de soha sem fogod te ennek az asszonynak a szivet megtalálni. Neked pedig más sziv nein kell. Erezted, hogy hiába minden s e s7Örnyü érzés nagyon, kimondhatatlanul fjjnatolt neked. Ez volt az utolso pillanatod. A fájdalom ön meg, amelyről nem tudott senki, a melyet meg nem érthet senki, csak a kiváltságosak, a kiknek olyan szivük van mint neked. Én nem tudom, csak elkepzelem, hogy mily iszonyú erejű lehet ez a fájdalom. Én sohasem éreztem szerelmet, de itt mellelled tudom meg mi az, hogy rni a hiv, az igazi szerelem: egyszer és örökké és soha­soha többé . . . Nemeskéri h Iss József. Fiaczl árak. N jirey jháza 1904. majns hó Sl-én. A nyíregyházi torm nycsarnokná bejeirywtt t»no4ny ira Buza 50 kgramtól 7.70-től 7.75-ig. Rozs 50 . 5 60-tól 5.70-ig. Árpa 50 . 5.20-tól 5.30-ig. Zab 50 , 4-80-tói 4.90-ig. Tengeri 50 , 4.90-től 5 00-ig. Szesz literenkint 46.— fillér adóval 1 kor. 48 fillér. Felelős szerkesztő: INCZÉDY LA10S. Kiadó tulajdonos: JÓBA ELEK.

Next

/
Oldalképek
Tartalom