Nyírvidék, 1904 (25. évfolyam, 1-26. szám)

1904-05-15 / 20. szám

N YTI R V I D É3JK — Nyilvános nyugtázás. Tekinl.es Leveleki Mór úr a nyíregyházi rendőri önsegélyző egyl t pén'.alapja javira 10 koronát volt szí*/ s alominyozni. —Fogadja nigybecsü támogatásáért az egylet nev ben ezennel kifejezett köszönetem-t. Nyiregyhiza 19)4 május 13. Kerlész Bertalan egyleti iga'gató. — Iparos >egédek száliája. Az ipartestület a vidékről ide érke/.ő iparos segédek részére Zóld-é..-!ér 3. szám alatt szállót rendezett be, iparosaink tehát ez­után nem lesznek kénytelenek munkásokért más városba menni, mert a szállógondnok t gyben inunkásközvetitő is lesz. Helybeli iparosok részére a munkásközvetités d'jtalan. — Talált pénz. A rendőrkapitányi hivatalnál két rendbeli tahit pénz ősszeg van elhelyezve, igazolt tulajdonosai e hivatalnál átvehetik. — Köszönetnyilvánítás. A pjlgiri leányiskola tantestülele hálás köszönetet fejezi ki min la/.okna k, kik az iskola által folyó hó 10-én lendezetl ünnep sikere­hez közrctnü .öd_s;ikíel s a szükséges kellékeit átenge­désével ho/./ajarulni szívesek voltak ; különösen dr. Popini A''bért né úrnőnek az énekkar sok fáradt­ságot igénylő tökéletes betanításáért, Szlaboczky Marta úrhölgynek ügyes zongorakiséretéert és D o ­kupil Gyula urnák az élőkepek kiválóan sikerült ügyes összeállításáért. E h -lj ült Közöljüi az anyagilag is sike ültnek mondható előadás beveleleiiől es Kiadá­sairól szóló következő kimutatást: Bevétel 406 70 K. Ktadas 122 92 K. Tiszta jövedelem 283 78 K. Fel ül ti­zettek: PorubszKy Pal 10 K Kellner Jenő, Somogyi Gyula 4—4 K. Ur. Bertók István, Marsalkó Lajos, Áo­senwasser Bernát 2—2 K. Völgyi Miksa 1'20 Kozák István, Spitz Pál I—1 K. Jegyeiket megváltottak : Báró Feilitzsch Berthold 6 K., Arzenovics Gyula 1'50 korona. Nyiiegyháza, 1004. május hó 12. Gáspár Gezane igazgató. — Tüzek. E hó 4-dikén Ujfehérlon a Sabszlrapszky Kálmán tulajdonai képező bé-gazdaságban kigyulla It es leegett két cselédlakuház. Eljtte való nap a jaszai prépostság beiczeli bir.okán levő szerlar egeit le, a benne levő eszközökkel s ettől a tűztől ki 0yulladt s le­égett a Hadi Bertalan tengeri kasa is. — Értesítés. A folyó év május hó 17 én meg­tartandó együttes ,Majális" alkalmával a Sóstón pont­ban d. u. I órakor közeb d tartatik. Az öl fogásból álló ebéd ára: 2 korona 40 fillér. Felkérjük a melyen tisztelt nevelés- és tanügy barátodat, miszerint ezen köz­ebéden rninél tömegesebben résztvenni szíveskedjenek. Jegyek válthatok : T. Ba<os Islvan romai kath. tanító pénztárosnál és alulírottnál. Nyíregyháza, 1904. ev május 14. A rendezőség nevében: Stoflan Lajos b. elnök. — Az apagyl cv. ref. egyház, otgona alapja javáia, május lió 23-án az ev. ref. iskola udvaran e czélia készített sálorban Jótékonyczélu Tánczrnulatsagot rendez. Belépti dij: személyenként i korona. Felülfize­tések a jótékonycz.'l erdekében köszönettel fogadtatnak s hírlapikig nyugláztatnak. Kezdete este 7 órakor. — A nyíregyházi in. kir. pénzügy-igazgatóság hivatalos órái hétközn.p folyó ho 16 - tói október 15-ig, reggelt 7 órától délután l-ig, vasárnap delelőtt 9-től II óráig tartatnak. — Az Erzsébet közkórháznál megüresedett al­orvosi allásra báró Feilitzsch Barthold főispán úr ő méltósága, az állás vég.eges betölteséig Lipeczky András szigorló orvosi alkalmazta. — Epstcin Karolln előnyösen ismert zongora taniloné tanítványainak egy részevei ma d. u. 3 órakor tartja szoká-os vizsga hangversenyét a Korona szálloda nagyierrnében, melyre ezúton is meghívja az érdeklődő s zene kedvelő közönséget. — Hirdetmény ! A m. kir. államvasutak igazgató­ságatói vett' értesítés szerint közhírré tétetik, hogy a a vasúti kocsikban és az állomási helyisegekben el­hagyott tárgyak u. in. bőröndök, láskák, kalapok, ruha és fehérneműik, botok, napernyők és esernyők stb. az alább felsorolt állomásokon árverés alkalmával azonnali készpénz fizetés mellett elfognak adatni. Budapesl keleti p. u. á:lomá?on 1901. május 20-an d. e. 9 órakor. Fiume állomáson 1904. május 24-én d. e. 9 órakor. Kis-Czell állomáson 1904. május 27-én d. e. 9 orakor. Budapest, 1904, május hóban. Az igazgatóság. — Földbirtok eladósodása. A magyar gazdák eladósodásának és pusztulásának szinte megdöbbentő képét adta az állami költségvetés képviselőházi tárgya­lása folyamán Barta Ödön képviselő. Statisztikai ada­tokkal mulatta ki, hogy a legutóbbi evlized alatt mi­lyen aranyban szaporodni a végrehajtás utján való bir­lokváltozasok es hogyan növekedtek azok a tö.dterhek, melyeket azért kellett megszüntetni, m-rt behajthitat lanoknak bizonyultak. Az utóbbi tíz ev alatt, vagyis 1893-tól 1902. év végéig a végrehajtas után való bir­tokváltozások voltak: 1902 ben 21,121 és lüO.-ben 19,932. Uj megterhelésként 1902-ben bekebeleztetett 693.747,000 kor., töröltetett 459.615,000 korona; a te­hertöbblet tehát 194.132,000 korona. Régi terhek meg­szűnése a kielégitesnél befolyt összeg elégtelensége miatt tett 1891-ben 3 milliót, 1892-ben 5 milliót, 1893-ban 4 milliót, l8>4-ben ismét 5 milliót, 1895-ben 9 milliót, 1896-ban 6 milliót, 1897-ben 7 milliót, 189S-ban 11 milliót, 1899-ben 10milliót, 1900-ban 8 milliót, l90l-ben 23 milliót, 1902-ben 27 milliót. Tehát a hivatalos ki­elégítésnél befolyt összegek elégtelensége miatt törölt tetelek, megszűnt jelzalogi terhek szamtéteteinek kon­ffeiense emelkedett 1891-től 1901-ig 3 millióról 27 mil­lióra. — Szomorú sejtelemmel töprenghetünk ilyenek után annak az öröktörvénynek az igaisagan, hogy: akié a föld, azé az ország. — A magyar királyi államvasutak igazgatósá­gának értesítése szerint a batyu-királyházai vonalon Be­regszász és Tisza-Ujlak állomások között, a 252 sz. őrháznál fekvő Borzsova felteteles megállóhely f. évi május hó 1-töl kezdve „Borzsova-Nigyuiuzsaly' nevet fog viselni." Budapest, 1904. május 6-án. Az igaz­gatóság. — A magy. kir. államvasutak igazgatóságá­tól vett értesülés szerint a fővárosból és Váczrol Visegrádra kiránduló közönség kényelme érdekében f. év május hó 15-től kezdve egyrészt Budapest ny. p. u. és Vácz és másrészt Visegrád között egy menetre szóló közvetlen jegyek illetve mérs. áru menettérti jegyek fognak kiadatni, m;lyek a Nagymiros—Visegrád és Visegrád között közlekedő csivargőzösök igénybe­vételére is jogo-i anak. A menetárak, me yekben az átkelési hajodijak is beszámíttattak a kőveUezők: Budapest ny. p. u. és Visegrád között egy-zeri menetre I. oszt. 251 K. II. oszt. 1 70 K, III. oszt. 110 K egy napig érvényes menettérti jegvek I. oszt. 3 3) K. IÍ oszt. 2 00 K, III. ősit. 1'40 K, Vaez és Visegrád között egyszeri menetre I. oszt. l l'J K, II. oszt. 0-70 K, III, oszt. 0 50 K. Ezen menetjegyek csikis a személyvona­tokra érvényesek és az I. és II. oszt. jegyek a bajon az I. hely a III. oszt. jegyek pedig a Ilj hely liasznala- t tára jogositanik. Budapest, 1901. május hóban. Az 1 igazgatóság. — Kereskedők és iparosok figyelmébe. A debreczeni kereskedelmi és ipariumara kerülete érde­keltjeinek figyrlaét felhívji az aláboi kőzlemenyekre s megjegyzi, hogy amennyiben az érdekelteknek bővebb felvilágovitásra van szüisegüi, azt a Samara hivatalos helyiségében szívesen és díjmentesen ad. Vidékiek válaszbélyeget csatoljanak. A mgyszőllösi m. kir. áll. építészeti hivatal a kassa jabljüczai áll. közút 209—.'10 km. szaka­szán levő 18 sz. hid javítására 3142 korona 34 fillér erejéig árlejtést hirdet. Pályázatok 19)4. junius hó 3-ikaig a nagyszőllősi m. kir. áll. építészeti hivatal­hoz nyújtandó be, Bánatpénz 5 */«; mely bármely m. kir. adóhivatalnál elhelyezhető, a nyugta azonban csa­tolandó. M. Á. V. igazgatósága kályhák fűtésére szol­áló dirabos kőszén szállítására árlejiiist nyitott. Határidő juniu, hó 7. Bánatpénz 5"/.; mely a M. A. V. budapesti főpénztárnál helyezendő el. A kassai III-ik honvédkerületi parancsnokság széna, szalma, fa, szén es zab szállítására 1904. évi atig. hó folyamára verseny tárgyalást irt ki. Ajánlatok 1901. julius I —15 ig terjedő időíöiben nyújtandók be. Bánatpénz: a rendes. Nagyszőllősi áll. építészeti hivatal árlejtés utján óhajtja az ottani gyermek menhelyet felépítés alá bo­csátani. Hitáridó május 16. Bánatpénz 5°/o. Kunszentmártoni kir. járásbíróság különféle aszta­los munkálatatokra palyázatot nyitott. Pályazati határidő junius 18. Bánatpénz 10%. — Benzin motor tulajdonosok figyelmébe : A debreceni kereskedelmi es iparkamara tudomás és mihez tartás végeit értesiti kerületének összes benzin­motor tuhjdono-ait, hogy a jelentékeny hazai ásvany­olajllnomitó gyárakkal a motoros hajtásához használt adómentes benzinnek mérsékelt aron leendő eladása iránt 1899. évi december havában, s illetve 1901 évi április liavaban létesített ideiglenes jellegű megállapodás, mely­nek érielmében az illető gyárak a motorok hajtásához fölhasználandó benzinnek adómentes beszerzésére jogo­sított hazai kisiparosokn ik, a nálunk megrendelt adó­mentes benzint három hónapról három hónapra előre meg határozandó mérsékelt árért" adták el, — mely mér­sékelt ár 1900 évi január hó 1-től a mai napig méter­mízsánként 16 koronában volt megállapítva — folyó évi junius hó 30 ával hatályon kívül fog helyeztetni. Ennélfogva mindazon motortulajdonosok, Kik benzinnek adómentes beszerzésére engedelyel bírnak vagy erre jogosullak jövőben benzin szükségletüket a rendes gyári árakon szerezhelií be. Megjegyezi a kamara, hogy ezen körülmény az adómentesség élvezetet, illetve ennek kieszközlését vagy engedélyezését semmi tekintetben sem befjlyasolja s az ily irányú indokolt kérelmek ezentúl is az eddigi kedvező elintézési lógják nyerni. — 5 fillérért megtekinthetők az ország egyik legnagyobb női divatái uház.án ik tavaszi és nyári újdon­sága. Kérje Nagysád egy levelezőlaponmíntagyüjteményem s elküldöm azt ingyen es bérmentve. Tartalmazza a kövelkező tételek mintáit: 3000 vég tavaszi és nyár divalszövet 120 és 14 > ctn. széles 65 krtól 3 frt 25 krig 15000 vég inosóáru különböző minőségben 24 krtol I frt 20 krig. WEINER MÁTYÁS női divataruháza Budapest, Andrássy-ut 3. 4—4 — A Magyar Országos Központi Takarékpénz­tár lapunk mai számiban megjelent hirdetés-re bátrak vagyunk tisztelt olvasóink — különösen a földbirtokosok ligyelmét felhívni. — A magyar amerikai hajójárat. Magyarország­ból kivándorlok szállítására csakis a fiume-newyotki hajójárat nyert engedélyt. Az. állandó menetrend szei int Fiúméból minden másodií kedden van hajóindulas. Május 17-en (kedden) a .Savonta", május 3 -én (ked­den) a .Pannónia", junius 14-én (kedden) az .Ultonia* hajók indulnak New-Yoivba. A szállítási díjban benn­foglaltatik ket napi ellátás Fiúméban es teljes ellátás a hajon. Naponta háromszor van étkezés, minden napra másfele étlappal. At egyik napra szóló étlap példanak okáért a következő: Reggeli: kavé vagy tea tejjel, vajas kenyér, száraz halak, sütemény. Ebéd: leves, marhahús rizszsel és burgonyaval, sertéshús borsóval, gyümölcs, kenyér és bor. Vacsora: Pecsenye mustárral, makaróni, sütemény, kenyér es bor. — Azok a híresztelések, a melyek a tiumei hajókkal utazók partraszállásarol kerül­tek forgalomba, valótlanok, mert a kik az engedélyt nyert tarsaság hajóin utaznak, külön dijat nem fizetnek es zaklatás nélkül lephetnek p írtra Amerikában. Dijtalan felvilágosítást ad és előjegyzeseket elfogad az .Adria* sz mélyszállitó osztálya: .Központi Hcnetjesylroda" Budapesten, IV., Vigadó-tér 1. szam alatt, a melynek tavirati és levelczime : Menetjegyiroda, Budapest. 228 1 — 1 — Milliókra tehető a kár, melyet a n. szőlő iermelő közönség évről-évre szenved az által, h igy szőlő­jét a liszlharmat (oidiuni) ellen kellő időben meg nem védi. Mire a bajt észreveszi, az mar ugy elharapod ott, hogy minden igy ekezet csak a kar kevesbitesere, de nem megszüntetésére szolgá . Ezért is ne múlaszsza el egy sző­lősgazda sem szőlőjét májusban dr. Aschenbrandt-féle Rézkenporral l.galabb egyszer beporozni, ugy, ha fel is lép másutt a lisztharmaljarvány, nala kárt nem tehet. Amellett a rézkenporral a szőlőt egy másik igen elter­jedt, de sokak által még ma is felreism?rt betegsége az anthraknosis ellen is mentesítjük a szőlőt, mar pedig ez a kartétel is rendszenn' 5 es több százalékát viszi el a term 'snek. Aki tehát mini a két betegség ellen egyszerre es biztosan akar védekezni, az egyszer okvetlenül porozza be tökeit rézkenporral és tartson eten kitűnő anyagból egy leveset keszletben, hogy járvány esetén a por kéz­nél legven. A rézkénpjrozott szőlő kinézese mindig szebb, a fürtök és vessző erése mindig gyorsabb mint azoké, amelyeket ez.*n porral nem kezeltek. — Nem titok, hogy egyik hölgy a masiknak ajanlja a legmodernebb es legh itásosabb szepitőszert a FÖLDES-tele MAKGIT CRÉMET. E világhírű arezszépi tő es tinomitósier teljesen vegytiszta, semmi arUlmas anyagot nem tartalm iz és zsírmentes. Nagy tégely 2 korona, kicsi 1 korona. Kapható a készítőnél Földes gyógyszerésznél Aradon és minién gyógytárban. Tőrvé­nyesen védve. 158— 2 5. Megöltek egy legényt. Künn, a diósvölgyi határban a csordás egy nagy­szilfa alatt holtan találta Benkő Matyit, a falu leg­virtusosabb legényet. A csordás beszalajtatta fiat a faluba, vinné el a borzalmas esemény hiret a bírónak s dél­után kijött szekeren Benkő Matyi anyja, hogy haz» vigye fiat. Mikor a kétségbeesett zokogo anya ráborult a fia tetemére, akkor latta, hogy valamelyes aludtvér van a mellén, az inge alatt. A ver nyomán aztán rá­akadt a sebre is. Puskagolyó állította el a Benkő Matyi szivveresét. Ki ölte meg? Volt haragosa a virtusos legény­nek, nem egy a faluban, de egy se volt közöttük kiről fellehetett vóna tenni a borzalmas cselekmeny elköveléset. Két het előtt, igaz, nagy verekedés volt a kore-mában, amikor is Benkő Matyi a fokosával csunyául el bánt vetélytársával, Savanyu Ignáczczal, Ignácz ekkor veres fejjel szaladt végig a falun és hallotta minden ember, amint kiabálta: — Megállj Benkő Matyi, életeddel lakolsz 1 Ezért a kiabálásért fogták el a csendőrök Sivanyu Ignáczot. Halállal fenyegette Benkő Matyit, Igy hát nyilvanvaló, hogy őt illeti a gyilkosság gyanúja. Savanyu Ignácz azonban tagadott. Nem én öltem meg a Matyit. Igaz haragudtam ra nagyon, amikor a korcsmában leiholtra vert es ha akkor tehettem volni, lehet, megölöm. De azóta elmúlt a haragom nem is gondoltam Benkő Matyira. Ártatlan vagyok csendőr urak és ha mégis büntetni fognak, amiért Benkő Matyit megölte valaki, az én szenvedésem a kegyelmetek lelkét terheli. N m használt az a beszéd. Annál is inkább, mert kiderült, hogy mért volták haragosok, Beukő Mátyás és Savanyu Ignácz. Egy leánynak udvaroltak és az bolondította mind a kettőt Csongrád Julis szép, hamis leány volt, akire szép nagy juss is nézett a messzi határban, mindegyik legény szívesen tette volna fejére a keszkenőt. De Julis nagyon is tudta mit ér és válo­gatott. Ket legényt vett csak komolyabban, a Matyit, meg az Ignáczot, de ezekkel is csak játszott. Nagy öröme telt abban, ha a vetélytársakat egyaiásra uszít­hatja és hónapokon át Savanyu és Benkő mindig verekedtek, valahányszor a korcsmában találkoztak. A csendőrök elmentek Julis lakására. Mondja meg ő is, hogy mit tud az esetről, mert hogy miatta ölték meg Benkő Matyit, az bizonyos. Ravasz, agyafúrt ember volt az őrsvezető. Gon­dolta, hogy keresztkerdéseivel kicsalja a titkot a leány­ból. Mert, hogy a leány mindent tud, arról, szentül meg volt győződve az őrmester. Csongrád Julis besötételt szobában ült az ágy szélen és sirt. Amióta híre jött a Benkő Matyi gyászos sorsanak, egyre hullottak Julis kék szetnéoől a könnyek. — Ne sírj Julis lelkem, szólt a csendőr, inkább inondd meg az igazat. Tudod-e ki ölte meg Matyii? A lány lassan intett a fejével : — Nem. Hasztalan mondod, mert a Savanyu Ignácz volt a gyilkos. Fel is akasztjak azt. Juiis mígreltenve ugrott fel. — Nem igaz! Nem igaz. Nem az Ignácz ölte meg. — Szép, hogy a pártját fogod, pedig hidd el Julis, nem érdemes már. 11a nem is akasztják fel, el­csukják legalább tiz esztendőre. Ugy se vársz te rá addig, aztán nem is lennél te börtönviselt ember felesége. Ezért hát legokosabb, ha elmondod, mi történt köztetek. Julis letörülte könnyeit. Odalépett a csendőr elé. Aztán igazán azt hiszik maguk, hogy ő a gyilkos? — Azt hát. Az egész falu hiszi. — Pedig nem ő tette. Nem ő, ha az egész világ is megesküszik rá. — Hát ki tette ? — Én, felelt- Julis egyszerűen. — Te ? Megbolondultai ? Julis szomorúan bolingalott a fejével. — Bar ne lennék eszemnél. — Vigyázz, hogy mit moudasz, meri a fejedbe kerülhet. — Nem bánom már. Leszámoltam. Az igazat mondtam. — Aztán mért ölted volna meg ? Julis felkaczagott. — Mért öltem meg ? Hát a vadállatok mért tépik szét egymást ? Tudják meg hát, csendőr urak: Benkő Matyi volt a szeretőm. Akárhogy játsztam is a legények­kel, bolonditotiam ezt is, azt is, csak hozzá húzott a szivem de nem mondtam meg neki. Mért ? Azt nem tudom. Valami gonosz lélek lehet bennem, ez ült a szivemre, valahányszor szemtől szembe állottam vele, ez folytotta belém a szot: Szeretlek. Két hét óta észre­vettem, hogy Matyi megváltozott, amióta a Savanyut megfokosozta. Láttam rajta, hogy valami változás történt a léikében, nem nézett a szemembe, nem mondta már, hogy szeret és hat napja már felém se nézett. Hivat­tam is, mégse jött. Akkor éreztem csak azt, mennyire szeretem azt a legényt. De nem jött. Tegnapelőtt haj­nalban az ablakom előtt ment el. Utána szóltam: — Matyi mi van veled. — Semmi. Nem is lesz semmi.

Next

/
Oldalképek
Tartalom