Nyírvidék, 1904 (25. évfolyam, 1-26. szám)

1904-04-17 / 16. szám

N T I R V T D E K 3 Nem szerint elhalt ti 41, nő 4 2. Családi hovatartózandóság és foglalkozás szerint elhalt a napszámos és cselédek osztályához tartozók közül 52, földműves gazda 14, iparos és kereskedő 14, értelmiségi 3. Ezeken kívül halva született 6, kora szülött volt 0. Idegen határbeli el lett Nyíregyházán temetve 3. Törvénytelen ágyból származó elhalt 4. Élve született 136, és- pedig 65 fi és 71 nő, ezek közül törvénytelen-.ágyból származik II, és pedig 5 fi, 6 nő. Az elhaltaknál több tehát az élve szülöttek száma 53-al. Házasságot kötött 14 pár. Vallásra nézve elhalt; róm. kadh. fi 11, nő'9 CO, ág. ev. fi 15, nő 21 36, helv. hitv. fi 4, nő t ti, gőr. kath. fi 6, nő 8 = 11, izraelita fi 5, nő 2 = 7. Életkor szerint 0—1 évig 24, 1—5 évig = 13, 5—7 évig = 3, 7—20 évig 07, 20—30 : évig -4, 30—4 ) évig 4, 40—60 évig = 9,60—80 évig 8 80 éven felül 5; összesen 83. A város belterületén elhalt 44 egyén, ezek közül 7 éven alóli volt 18, kik közül nem lett gyógykezelve 2. 7 éien felüli volt 26 ezek közül nem lett gyógykezelve 3. A város belterületén elhalt 41 egyén közül tehát nem lett orvosolva 5 egyén. A város külterületén elhalt 39 egyén, kik közül 7 éven alóli volt 21, ezekből nem leli gyógykezelve 3, 7 éven felüli volt 18. ezek közül nem volt orvosulva 3, a külterületen elhalt 3) egyen közül tehát gyógy­kezelés nélkül elhalt ti. Az összes 83 elhalt közül tehát 11 nem lelt gyógykezelve. Orvosrendőri hullaszemle, 4 esetbe í lelt fogana­tosítva és pedig 3 öngyilkos éi egy égési sebekben kimúlt egyén hullája felett. Sem orvosri ndőri sem törvényszéki bonczolás nem volt. Orvosi latleletet nem adlatn ki. Piacz és élelmi-zeiek vizsgálatánál egy nagyobb csupor aludt tejjel fel hígított savanyu lej fői lett el­kobozva és megsemmisítve. Nyíregyháza, 1904. ápiilis 10 l)r. Trajtler Soma, városi tiszti orvos főnök. Az automobil TÍgjiittk biiejczése Ugy látszik, hogy könnyebb az automobilnak, mint az automobilra felülni; pedig én is majd felültem neki, de nem ri. Erről a nekiről ötlik emlékembe, hogy két bokor­tanyai vagy túróezmegyei ember találkozván egymással, azt kérdi az egyik, .Jánosnak hívnak Téged ? u Feleli a másik, hogy ,Neki." Jó szimatomnak köszönhetem, sem neki, sem reá nem ültem, mert az utóbbi esetben sok nlások példájára egy hirtelen fordulónál esetleg én is a túlvilágra töfftöffőlheltem volna ; már pedig köz­tudomású dolog az, hogy Szent Péter, mint a fele ó­ci nseévativ kapus, a modern eszközöket használó ön­gyilkolökat nem szives örömest bocsátja be a menyország kapuján és talán még a pokolba adott volna szabad­jegyet, a hova pedig csak abban az esetben merném be tenni a lábamat, ha ollan csupán csak pokobarral találkoznám, mert ezzel sikeresen lehet ma már meg­birkózni. A purgatóriumba sem vágyakozom, inert jól ösmerem; hiszen mákokkal egyetemben én is b.nne fetrengek. Mehyországra vágyok csak, ahol ázénás székeren hálnám éS zsijos piritóát ennám. He hát' áz automobilra való ülés sikertelenségének miatta eg ;yélőre mind a három helyről kicseppentem. Se.' baj ! Fenttarlatom magamnak későbbi időre a válá9zást * Európnszerte tudják azt, hogy nem csak én, de ezerkétszázán nyertek potyasorsjeggyel automobilt. A hmz nyeremény - automobil közül tizenöt a féle rongyos 5 >00 franc értekü volt. Sokadm igammal az egyedüli 111-iknak én is a sors által kiszem. 11 egyik nyerője voltam. Csupán azon mellékes körülmény ütött szeget a fejembe, ho^y Piebeliczay temesi főszolgabíró és ugyan ezen egyedüli nyereményt ütötte m .'g. Miután pedig fél automobilon kocsikázni nem szoktam, azonnal sürgönyöztem Londonba és Anlwer­— Látja, éh tudom, mi a szerelem. Én nagyon, nagjon szeielhies vagyok! Az nap éjjel Ilonka nem aludt igy szenihunyásnyit sem, hanem forró lázban didergett késő hajnalig az ágyban. III. A lefuvás előtti egyik napon a Györgyi hadnagy­százada korábban jött haza a gyakorlatról. A kis hadnagy­nagyon izgatott volt. Még le sem mosta nngáról a port, hanem ugy ahogy volt, beköszönt a postamesterekhez. Látszott, hogy valamit akar. A véletlen segítségére jö;t a hadnagynak. Az öregeknek valami dolguk akadt kint s a hadm-gy, mihelyt magukra maradtak, izgatott m fordu't lonkához: — Látja, in iga jó, leány. Ne. Inragudjék azért, amit mondani fogok. Ilonkának lázasan kezdett kalapálni a szive. — Istrnem, mi lesz ebből? — Észrevehette, hogy nagyon szeretem magát. Ha nem í^y volna, nem is mernék ilyen bizalmis lenni. Egy fcéréséni van. En hazudtam magának. Azok a levelek, amiket naponta kapok, nem az anyamtól jönnek. Valaki mástól. Egy asszonytól, aki valahol itt a közelben tar­tózkodik. Egy szomszédos fürdőhelye". Ma táviratot kaptam tőle. Az állomáson vettem á'. S/eszélyből, vagy miből azt írja, hogy fölkeres. Gondoskodjam róla. hogy senki se lássa meg. Mert abból veszedelem volna. Nézze ! Két óra múlva érkezik. Mit csináljak ? Seholsem fogad­hatom máshol, csak ilt. Ez a község átkozottul kicsiny, az ember szinti beielát minden házba. Vegye rá az öregeket, hogy mi este menjenek el valahova látogatóba. Vagy valami ilyet . . . Tegye meg! És a hadnagy könyörögve nézett Ilonkára. PAKOTS JÓZSEF. penbe conzulunknak, a honnan a „La Semense* szállító czégtől vett értesítés szerint automobilom három cso­magban várja az elszállítást, de csak akkor indítják útnak, ha kilcnczven koronát előre megküldök, m°rt ilyen eme s ama rongyos összegeknek utánvéleles el­könyvelésével nagyobb czég nem örömest foglalkozik. Prebeliczay bankó-abb ember levén nálamnál, ő tőle már 800 korona előleget kertek. Elküldö'.te-e ezt vagy nem, azt már én nem tudom? de máiczius 3-án a .La-semense' czégtől vett értesítés után már tudtam azt, hogy valami nagy lyukú háló lett csalók által hiszékenyekre kive'.ve. Azonnal kértem antwerpeni konzulunkat, hogy legyen szives a csalót azonnal letartóztatni, és az oltani postára érkezett összegeket lefoglalni. A napokban kaptam a főkon'Ulálu=tól egy tíz oldalas levelet, a melyben tudatja, hogy értesítésem, — illetve kérelmem alapján, — három napi küzdelmébe került az, hogy végre is az ottani állam ügyész a szél­hámos Feld Antalt a puclioi nábob Jankovicsnak adju­tánsát letartóztatta és az ottani postára beérkezett 20000 koronát lefoglaltatta. Szegény Robelli vívómester gazember úrtól bocsá­natot kell kérnem, rneit multkoii közleményemben ezen ü'„>yes ügyletben gyanu-ilani meresztliem pedu a czinkos­lárs nem ő, hanem Jankovics úr volt, a ki Antwerpen­ből sürgönyömnek odaérk^zésekor már megugró 11, de a'rit azóta Nizzában már el foglak. A jó ficzkók összesen csak 180 koronát ludtak a postáról elzsebilni, meri a löbbinek uljá'* vágtam. Szerencse r. ám nézve az, hogy a budapesti siket-néma r n iőrséget megelőztem, mert lulhegygyel azt hallottam, hogy nem csak restelli a dolgot és az összesen mintegy líz forintra rugó távirati költségeimet a menekültektől részemre be akarja szedni, hanem tudván azt, hogy a doklorságnál jobb detectivnek lenni, be akarnak csalni. De csak várja váljatok. Nyíregyháza, 1904. ápril 15-én Dr. Jói>a András. Lapunk e számához kitöltött utalvány­lapokat mellékelünk az esedékes előfizetési dijak kényelmesebb beküldhetése szempont­jából, kérve azoknak szíves fölhasználását. Tisztelettel a „Nyirvidék" kiadóhivatala ÚJDONSÁGOK. Színészet. A debreczeni színtársulat a jövő hó 12-dikén váro­sunkba jön s körülbelől hat hélre át megcsinálja itt a mi rövid szini saisonunkat. Ugyan az a társulat — a Makóé jön át hozzánk, s igen kevés változással ugyan azokkal az erőkkel, mint most egy éve. E sorok nem a kritikának vannak szánva. Egy kis előbeszéd csak, üdvözlése régi ismerőseinknek. A nyíregyházi közönség — bár Debreczenben azt mondják, hogy nngy igényű — igen jó színházi közön­ség és hálás. Biztosra vesszük, hogy a debreczeni színtársulat most sem fog csalódni benne, s reméljük, hogy mi sem fogunk csalódni a müvész-társaságban. Alább közöljük az igazgatónak beköszöntő jelen­tését. A közönség nagyjában tájékozódhat mar abból is, s bizonyára arra a konklúzióra jut : hogy érdemes lesz színházba járni. Legközelebb írunk még egyet mást a mi színházi életünk viszonyából s talán magáról a színtársulatról is, különösen nálunk való, kitűzött programruja szem­pontjából. Egyelőre a legmelegebben üdvözöljük a társulatot, ajánlva azt közönségünk érdeklődésébe. íme a programm : Előleges színházi jelentés. Tiszteletlel értesít'm a nagyerdemü közönséget, hogy a városi színházat 1904. évi május hó 12 én megnyitom. Egyben van szerencsém társulatom név­sorát, valamint a .Nyíregyházai városi színház* munka­tervét bemutatni. I. Ügyvezetőség; Makó Lajos, főrendező. Szabó Károly, titkar. Iluber Miksa, karnagy. Krémer Jeni, rendező. Faragó Ödön, rer.dező. Szalay Károly, ügyelő. Csügényi Vilma, sugó. Oroszné Ilona, pénztáros. II. Előadó személyzet: Hölgyek: Sugár Aranka, népszínmű és koloratur énekesnő. Rózsa Lilly, soubrette énekesnő. Krémemé Lili, énekesnő. Püspöky Rózsi, segéd énekesnő. Havasi Szidi, komika anya. Ebergényíné Amália, drámai anya. Jeszens/kyné Irén, hősnő. Menszáros Margit, szende. Halinel Aranka, soubrette. Csige Ilonka naiva. Arday Ida, vígjátéki anya. Urak: Palágyi Lajos, hősszerelmes és jellem­színész. Kremer Jenő, burleszk-komikus. Csortos Gyula, lyrai szerelmes. Nagy János, szerelmes szinisz. Iványi Antal siheder színész és énekes. Pataki Bela, bonvivant. Szalay Károly, sziné.-z. Sebestyén G zi, apa- és jellem szinész. Faragó Ödön, karakter-komiku=. C-iky Lásdo drámai apa. Makó Lajos, kedélyes apa. Szilágyi Aladár, bufío-komikus, Vingháty Lajos, tenor-bulfo Karacs Imre, tenorista. Mezey Andor, bar.tonista. Magasházy János, segéd baritonista. Szab.i Gyuluska, gyermek szereplő. III. Segéd személyzet: Billera Erzsi, Erdélyi Li ly, Fenyő Jizsa, Váradi Mariska. Huber Juliska, S:>bo Károlyné, V.-Keresz.tély Flóra, Váudy Józsa, S/.ilá.-yiné; Gerőfi Róza. T rey Ilonka, Molnár Aranka, C-ikyné Etel, Révész Helen. Telekán Valér, Arday Árpád, Torkos A-púd, Gazdácska Lajos, Scabó Káioly, Nagy József, R. Nagy Gyula. Rozsa Jenő. Kendy Andor, Paksi Sándor, Magas­házy János, Róna Valér, Lejtényi Jenő. Zenekar: a 39-ik cs. és kir. gyalogezred zenekara (15 zenész). Bérleti félté telek: Bérletár : 30 előad : 15 piros előad : 15 páratlan előad: Pahl, l3 r 21 0 kor. 105 kor. — fii., 1U5 tor — üli 1. r. ülőhely fí.ldszint. 54 kor. i7 k„r. — fii., -27 kor — fill" U. r ülőhely földszint. 45 kor. ii kor. 50 fii. ií kor. fcO fill Ez idényben színre kerülhető uj és régi darabok: Drámai vallajok: Tengerre magyar, Antheus, Éjjeli menhely, Simonyi óbester. Gíietto. Dr. Neb.ints­virág. Egyenlőség. Sjrsum Corda. Munka, Takarodó, ülazas az özvegys-g felé, Titok, Patyolat kisasszony, llerbehn papa, Sötelség, Csoda gyerek, Fliit nagysám, Magdolna. Rantzauk, Mama, Toldi Miklós, Serge Panine, Garasos alispin, Napvzás hóbortja, Nézd meg az any­ját, Mátyás diák, IV. László, Közönyt közönnyel, Zalatneai bíró. Otthon, Aranyember, Idegen n5, Három testőr, Brankr vics György. Énekes válfajok: Aranyvirág, Casanova, T..vasz, Menyecskék, Vándorlegény, Hajdúk hadnagya Pesti nők, Fitin, Kis császár, Czigányélet, Fecskék, Királynő férje, Hüvelyk Kató, Bob herczeg, Drótos tót, Orpheus az alvilágban. Szegény Jonathan. Sulamith, Betyár kendője, Éjjel az erdőn, Gyiuiesi vad világ, Árendás zsidó. Bérelni lehet Jakobovits k. a dohánytözsdéjeben. A b-rletö szeg a bérletjegy átvételekor előre fizetendő. A bérlet teljes lejártáig föl nem bontható. Kelt Nyíregyházán, 1901. április hó 25-én. Kilünő tisztelettel Makó, igazgató. — A felsöszabulcsi ev. ref. egyházmegyének 1904. ápiilis hó 12-én tartott gyűlésében a létesítendő debreczeni prol. egyelem szabolcsvarmegyei bizottságá­nak tagjaiul megválasztattak Görömbey Péter esperes és Gencsv Albert gondnok elnöklete alatt: Nagymité Albert, Keresztesi Sándor, Porzsolt Ádám, Nagyválhy Ferencz, Rácz Gyula, Andrásy Kálmán egyházi, id. Vay Peter, Ujfalussy Bála, Jármy Miklós, Mezőssy Gusztáv, Gróf Vay Tibor, dr. Mezőssy Béla világi tanácsbírák. Hideg József, Korocz József, Erdélyi Imre rgyhizi, Somlyódy István, dr. Szesztav Zoltán, dr. Horvith József, világi jegyzők. I'app Karoly es Veress János pénzlárnokok. Tóth Gábor, Czövek János, Vas Mihály, Vas János számvevőszéki tagok. Nyíregyházáról: Br. Feilitzsch B?rthold főispán, Szikszay Pal alispán, Mikecz Dezső főjegyző, Megyery Géza, dr. Bartók Jenő, Nagy Lajos, Dicsőfi Sándor dr., Geduly Henrik, l'aulik János, Májerszky Béla, Somogyi Gyula, Konlhy Gyula, Kallay András, Kovács István, Martinyi József főgiiun. igazgató Leffler Sámuel, Mesko László, Mesko Elek, Flegmann L ;pót, Ferenczi Miksa, Borbély Sándor, Kovács Klek, Kovács Győző. Nagykálióból: Beretőy János, Borosnyóy L. B la, Zoltán István, Lévay Sándor, Debreczeni Barna. Nyírbátorból és vidékéről: Szabó Lajos, Szikszay József, Várady István, Mandel Dezső, Balog Ferencz, gr. Vay Ádám. Kisvárdából és vidékéről : Szalánrzy Berta'an, Balázs János, dr. Varga Lajos, Halasi Mor, Diner Gyula, Vadász Lipót, Reizmann Hermán, Kovács Lajos, gr. Vay Gábor. — Főispáni latoiíatás. Domahidy Ele mer, . Hajduvármegye és Debreczen város főispánja pénteken látogatást lett vármegyénk főispánjánál s ez alkalommal meglátogatta Szikszay Pál alispánt ós a városban is néhány látogatást tett. — A tavaszi küzgyiiléK. A vármegye rendes tavaszi közgyűlését a jövő hó 10-én és következő nap­jain fogja megtarlalni. A közgyűlés tárgyának előkeszités: végeit az állandó választmány május hó 5-én ülést tart. — Klsvárda 1848-ban. A .Kisvárdai Lipok* hol vettük át a következő sorokai: Az „É etképek," Frankenburg Adolf annak idején kilünően szerkesztett folyóiratának 1848. deczeraber 10 iki számában találtuk a kővetkező reánk nézve rendkívül érdekes czikket, a melyet egész terjedelmében szó szerint közlünk : Kis-Várda, 1848-ban. Nem egyedül vagyok ugyan — a monda szerént — Legény Kís-V.irdában, de mivel más, a ki nálamnál szebben tudna szóval festeni hallgat ; lehete'len elnéznem: hogy midőn min­den vidék jelenti életét, csak Kis-Várda, egy majd husz helység követ választó helye hallgasson amúgy, szüzesendesm. Ugy is ez év olly kitűnő a századok folyamában, hogy tőle a magyar történet időszakot képezend; hadd tudja meg a' késő ivadék, ha majd még valaha egykori fénykorára jut, hogy minő volt életképe e' csuda év alkonyán. Szelleme e" kis városnak elég magyar és korszirü, Harczfiai köztük több uri csa'ád ivadék, 's a' helybeli Hat Káplány, — népességéhez képest mást községek felett állottak ki: külő ős harczvágygyal főképp az oláhok ellen, kiket már atyáik többször, 's főképp Zápolya idejében a' vár alól dicsőén megriasztották. És még is — kémélve Ifgyen mondva — gyalázat, hogy e' városka, niellybe mjr Áprilisban rendes nenvetőrségi század alakult, egyfőbb tisztnek megjelenésével megnem lisszteltetett: 's e' mit a'kitanultak harezsikra szálván. a' hon maradlak pedig felsőbb buzdítás hianyában meghűlvén, altisztjei leköszöntek, és nemzetőrsége fel­oszlott. Mint mondok? midén a' helybeli közbirtokosság csupa hazája iránti ragaszkodásból a' nemzetőrség fel­szerelésere egy par száz forintot ajánlana, minden felsőbb irány és reszvél hiányában puskaport semmi áron és uton nem szerezhetvén, legszebb tervet meg­semmisültnek látni kénytelenittelett. — Azonban az élelkepnek legbiztosabb ősmérjelei az egykori császár szerint: a varosháza — toronyóra, és o-kola. Szerinte jó karban levén mindenek jól vannak. Ellenben gono­szul. No igy ugyan Várdának megesne. Varo.sháza olyan mint a Moizes csipkebokra, mindig épül, de mpg nem épül. Toronyórája a' a világért sincs. Holott erre évektől óta gyűjtenek. S' ilt tisztelettel emlitem meg : mikép a' helybeli földes uraság a' var évenkinH 50 vft jövedelmét e' czélra már reg felajánlotta. De ez a' várdai nép ollyan mint a' magyar, hogy együtt soha sem tirt, kü őmben már mindene legjobb karban lehelne. — De hogy el ne felejtsük — a kisvárdai vár, melly­ben a' monda szerint hajdan sz. László is mulatott, s' melynek tisz^s romjai még megkéméltettek, jelenleg Somogyi gyógyszerész haszonbéri birtokaban lévén, a

Next

/
Oldalképek
Tartalom