Nyírvidék, 1903 (24. évfolyam, 27-52. szám)

1903-08-30 / 35. szám

más gyűjtemény, — még a nemzeti muzeumot sem ki- . véve — eltörpül; mondom, nem ezért mentem Sümeghre, ' hogy megtudjnm art, hogy milyen kincsek vannak ott I felhalmozva, hanem azért, hogy meglássam azt a tudóst, j a kit csak Angrloiszág első rangú régészéhez — Egán- | hoz lehet hasonlX.ni, a ki papirgyáros. Darnay keményebb ember, meit ő nem papírban, hanem vasban dolgozik, de e mellett üzletét minden irányban vezeti, nem önző czéloknak szolgálatára, hanem ' az ál'ala kedvelt és előre tolt régészeti tudománynak I érdekében. Vannak széles M igyaroiszágon gazdagabb kereskedők is Durnaynál, de gyarló tudomásom szerint tudományokkal egy milliomos kereskedő sem foglalkozik. Szép az agár kutya, de azon sport sem kutya, melyet Darnay oiiási sikerrel űz. Kis ház a boltj.i, de palota a muzeuma, a meiy az ő jóvoltából v. lószinüleg a Balaton muzeummal egyesülve a szekszárdi muzeum mellett és a nemzeti muzeum u'án első lesz hazánkban Az iddig általam látott muzeumoknak tanulságos berendezése tekintelébin a Darnay-féle muzeum az, mely a YVosinskyé mellé sorakozik. Itt az unber m m csak bámul, de tanul is. Ha valamiféle veszett ri'gész az tmbett meg ha­rapna, Viigy valamiféle régész bacillust lehetne a* embe­lekbe beoilani, rxm volna az embi rí nemnek ős múltja olyan sölet ködb • burkolvi, mint a milyenben ma még botorkálunk. Dr. Jósa András. Rák<íc y estély U tlkáiiybau. E hó 23-ikán, Balkány és Szakoly társadalma Nagymaté Albeit ev. ref. lelkész kezdeményezése foly­tan, ug» erkölcsi mint anyagi tekintetben fényesen sike­rült R ikóczy estelyt tartott A mennyiben | edig a sikerült programm f nypont­ját a nagy-kállói választó kerület kiváló es szeletelt képviseltjének dr. Mezőssy Bélának, II. Rákóczy Ferencz emlékezetét icsete'ő előadása kepezle, az estelyt meg­előzől-g az ide érkező képviselő fe.használta az alkal­mat, hogy a Balkár y es Szakoly község part külömb­ség nélküli összes választói részéről neki küldött bizalmi nyilatkozatot megköszöije. E végből mar a délutáni óiákban a községbe érkezeti, hol is a község határánal 14 kocsin 40 tagból álló intelligens küldöttség Nagymáté Albert vezetése mellett várt reá, ki az érkező képvise­lőt meleg szavakkal üdvözölte, mit is a képviselő meg­köszönvén, az ismét pár fogattal szaporodo mentt élen érkezett be a közsrgbe, hol a nagy számú közönség lelkes üdvözléssel logadta; ki Nagymáté .Albert vendég­szerető házánál megszállva bevárta, míg idősbb Gaal Elek az értekezlet elnöke a gyűlést megnjitva, onnan Weisz L ;pot vezetése mellett, H;ijdu Gyula, Bjy György, dr. Leitner András és Pásztor Karolybol állo küldött­séget menesztett meghívni a képviselőt az értekezletre. Ekkorra már a piaezon felállított emelvénynek nemcsak környéket, hanem az egész teret zsuffolásig meg töltötte a kőz.önseg. A léire nyilló ablakokat pedig a hölgy közönség foglalta el. Idősbb Gaál Elek elnök felszólítására dr. Mezőssy Béla országgyűlési kepiselő, midőn egy oldalról a tődé megszól-ott ekes szólá-sal fejtegette a közelmúlt politi­kái helyzetet, más oldalrol a je.ent illetőleg nagy fontos­ságú politikai nyilatkozatot tett; az iránta két község részéről oly meleg közvetlenséggel nngnyilatkozott bizal mat hálásan megköszönve, a legutobui politikai alaku­lások kőzött vitt — töltetlen vezéi szerepét igazán nagy embereknek tulajdonát képező szerénységgel igyekezett magától elhárítani, minek termeszetes következménye lelt, hogy az érte, külőmben is lelkesedő közönség való ságos exlásissal ünnepelte szeretett képviselőjét, annyira, hogy beszéde végeztével az ezert köszönetet mondó Gaal Elek elnök, nemcsak az egész választó kerület part­külömbség nélküli választok bizalmáról, de a jövőbeni táfnogatásról is biztosította őt. A Rákóczy estély a községháza udvarán felállított kuruez sátorban esti 8 órakor vette kezdetét, mely időre W Y 1 R V 1 D ' I < már teljesen megtelt a nagy sátor, mintegy 350 főből álló intelligens közönséget fogadva magába. Megnyitóul a balkányi dalárda Kölcsey Hymnuszát énekelte el, az egész közönség állva hallgatta végig, utóbb maga is együit énekelve ezt — a mi imádságun kat — a dalárdával. Ezután idősb Gaál Elek következő rövid beszéddel nyitotta meg az ünnepélyt. Tisztelt ünneplő közönség ! Miután a Kárpátoktól-Adriaig, nemzeti külömbség nélkül a legutolsó község is megünnepelte a hazafiak legnagyobbikanak II. Rákóczy Ferencz szabadságnarcza 200 éves évfordulój >t, nagyon elérkezettnek laituk az idejét annak, hogy a hajdan híres kuruez Szabolcsvár ­inegye legalább egy községé megünnepelje szereteti feje­delmünk szabadságharczának évfordulóját. Nem akarok reszletesen bele bocsátkozni az ő érdemeinek elősorolásaba, bár ő egy fejedelmi nagy vagyont, boldog családi életet s szeretett hazáját áldozta nemzete szabad ágáért, a mennyiben ezt ecsetelni fiata­labb erő, szeri tett képviselőnk lesz hivatva; de nem hag)hatom említés nelkü', hogy bar az ö drága hamvai idegen földbe pihennek, nagy szelleme köztünk van s mikor szükségét laija, felrázza a nimzeiet kathargikus álmából; ötvenöt évvel ennek elótte is megjelent s min­ket, Kossuth Lajos kuruezait ő vezetett győzelemrol­győzelemre mindaddig, mig Világosnál a haza árulás ki nem Csikaila kezünkből a fegyvert, m.nt híjtan az övéből a niajtényi gyepen. Most, szabadságharezunk 200 éves évfordulóján nem a vélet ennek tulaj lonilom, hogy újra támadt egy kis elszánt, de bátor kuruez had, mely elszántán küzil •íz ő eszméiéi t — az ő nagy szellemének tudom be azt, hogy az egész nemzet minden egyes tagjanak keolébcn f l^yujtvan a haza szeretet lángját, ezrevei tudult zör­;etni az országház kapujan, hogy documentalja azt, hogy az a kis csapat nem magában all, hanem a nemzet all a háta mögött, en tehát leborulva az ő nagy szelleme lőtt arra kérem, védje, oltalmazza ezt a kis kuruez csapatot, nehogy a másik kettő sorsása jusson. Mi pedig tegyünk szent fogadast, hogy addig nem nyugszunk, mig az ö draga hamvai szeretett hazaja megszentelt földjébe, a másik mártír mellett nem nyu­gosznak. Ezzel szivem melegével üdvözölve a diszes társa­ságot, az ünnepélyt megnyitottnak nyilvánítom. Most Balogh Miklós szavalta el Kéky Istvannak ez alkalomra irt igazán szép odajat, mely után a közönség nem csak az előadót tisztelte meg zajos tetszés nyilvá­nításával, iianem a szerzői is. A programm haimadik és kimagasló pontja kö­vetkezett most, dr. Mazóssy Béla ünnepi beszéde: II. Rákóczy Ferencz emlekezeteról; már megjelenésekor zajos ováczióban részesítette a közönség szeretett kép­viselőjét, a ki gyönyörű költői lendületű beszédben méltatta 11. Rákóczy Ferencz soha nem hervadó erde­mén.*) A szűnni nem akaró lelkesedés után, mely a be­szédet követte: Keky Mariska úrhölgy czimbalom játé­kával emelte az est sikerét, kuruez dalokat adva elő. Eljatszva a: „Gyönge violának letörött az ága" kezdetű dalt, majd .Rákóczy kesergőjét* — végre a közönség kívánságára „Csínom Patkot" adva elő. Most mintegy szünet gyanánt Bakai Laszlo tárogatójá­val hegedű kíséret mellett gyönyörködtette a közönséget, visszavarázsolva azt mintegy a Rákóczy korba, tárogató­jának édesen bus zenéjével. A következő szám Perpét Ferencz sz ivalata volt, előadva Ocskay László czimü Thaly Kálmán balladáját, mely nehez feladatát oly fényesen oldotta meg, hogy előadása nem csak e szereny körben, de az ország bár­mely helyén elismerésre melto számot tett volna, azestély­nek pedig egyik kimagasló pontját képezte, a közönség hangulatát bevezetve az ünnep legideálisabb jelanetere, a mikor is Leitner Bertuska es Annuska, Beöthy Bandi, *) A beszédet legközelebb közöljük. is irtóznak tőle. Kovácsnét az édes anyai örömök ^ny­nyira lefoglaljak, hogy alig gondolhat könnyelmű kalan­dokra. Más nincs ! Akármennyit gondolkodik, mást nem képes kombinác/ióba hozni. Vagy talán leány lenne Ákos szerelmének tárgya ? Őrültség, ilyet meg gondolni is! Alig ket leány van az ismerősök között, de a ok is már boldog menyasszonyok ez idő szerint; azok ugyan nem ébresztettek Ákosban szerelmet! Nem lehet! Róza alaptalanul gyanakszik ! Korponay lelkében nem a szerelem férge rág; idegei vannak megtámadva, azt pedig csakis orvosi köz­benjárással lehet alaposan gyógyítani. Gondolataiba melyedve ment föl szobájába, nem tudott szabadulni azon eszmétől, hogy szegény barátnője férjét egy szörnyű katasztrófa fenyegeti. Akaratlanul állott meg a nagy tükör előtt s belepillantott. Eipirult. Gyönyörűnek látta magát. Magas, hajlé­kony testalkata, kékesfekete haja, nagy sötét szemei, hosszú árnyas pillái, piros duzzadt ajaka, rózsás arcz­szine vakilóan csilloglak a nagy tükörben. Hóditó volt! S a mint hosszan, némán nézegette magát, kéjes mosoly játszadozott ajkai körül. Mindig tudta magáról, hogy szép, de ezt a mámo­rító, delejes szépséget csak ma födözte fel magában. S e pillanatban egy gondolat villant meg elméjében. Hátha?! . . . Furcsa, erre eddig nem is gondolt! Hálha ő mag;, lenne Korponay Ákos rajongó szerelmének tárgya? Igaz ugyan, hogy kü'söUg soha el nem árulta, de azért neiu lehetetlen sőt valószínű! A tükör szemébe mondja neki! Ez a gondolat hízelgett szivének ; pedig Margil őszintén sjerette férjét, azt a becsületes, egyenes embert, ki még gondolatait is kitalalni igyekezett, csakhogy ked­vére tegyen mindent. F. rjének többi barátjai is tisztelet­teljes hódolattal vollak irányában mindig; de azt so h 3 Blouer Pali és Nagy Józsika megkoszorúzik az emelvény fölött elhelyezett kepeit Kossuth Lajosnak és II. Rákóczy Ferencznek, mely utóbbit ez alkalomra Mózes István művészi kivitelben rajzolt meg. Ez ala't a zenekar a Hymnuszt játszotta. Az ünnepséget a zenekar a Rákóczy indulóval fe­jezte be, amikor is az ünneplő közönség at alakult mulató közönséggé s kezdetet velte a tancz, melyet a lendező bizottság elnöke Gaal Andrá*, dr. Weisz Fe­renezné urnővet, alelnöke Hajdú Imre Báró Wirain rs­perg Ma ioné úrnővel nyitott meg s a mely a késő reg­geli órákig változatlan jo kedvvel folyt. Az első négyest 4G pár (ánczolta. A jelen volt hölgyek névsorai következőkben jegyezlük fel: Asszonyok: Balkányi Gyuláné, Bleuer Bertalanné, Bakos Beláne, Beölhy Bálinlne, Blum Arthurné, Danko Paine, Erényi Sandorne, Er'élyi Imréné, Fekete Matyásne, id. Gaál Elekné, Gyenes L josné, Gotllieb Mórné, Gödény Ferenczné, Gödény Istvanne. God i Sandorné, Görömbey Pélerné, Hajdú Gyuldné, Hegedűs Vinezene, H tey Ist­vanné, Keky Liszloné, Keresztessy Károlyne, Kuruez Petemé, dr. Leitner Andrásné, Mészáros Kilmánné, Márton Gyuláné, Nagymaté Alberlné, Nagy Jozsefné, Nagy Miklósne, Orosz J mosne, Papp Janosné, Pdppji­zselne, Pásztor Karolyné, Szeremley Miklosne, Szalmáry Lajosné, Szenlmiklóssy ^ándorne, Szenlmiklóssy Lászlóné, Sumlyay Irénné, Újhelyi T..másné, We.sz Lipotne, Wusz lgnáczne, dr. W. isz Ferenczné, Weisz Ferenezné (Pazony), baró Wimmersperg Manóné stb Leányok: Biri Mariska, Görömbey Erzsike és Birike, Gottlieb Szerena, Gödény Ilonka, H;ley Mariska, Hódy Zsuzsika, Kalmanczheiyi nővérek (Ujfehérlo), Keresztessy Erzsike és Sárika (Ndgy-Kalló), Keky Mariska (Nyír­Bogát), Koczogli Ida, Kuruez Vilma, Ludmany Zsuzsika (Hajdu-Sauison), Mészáros Mártha, Márton Ki< mina, Nagymáté Etelka, Nagy Mariska, Nagy Jolánka és Erzsike, Nagy lJuska (Mihálydi), Orosz Mirgilka, Pászlor Ilonka, Somiyay Emma, Szenlmiklóssy Erzsike, Weisz Mariska, Weisz Irén, Weisz Boriska, Zinner Erzsike stb. Az eslely a Balkányban felállítandó Kossuth szobor javára, a felülfizetésekkel együtt tisztán minden kiadast levonva 155 korona 22 fillért jövedelmezett. A felülfizeiőknek, a rendező-bizottság e helyen is köszönetét nyilvanitja. Spectátor. nem tapasztalta, egyik részéről sem, hogy őt meghódí­tani akarnák. Nem ! mert becsülték Balog Dénest s nem akartak neki fájdalmat okozni. Margit sem volt könnyelmű. Hideg teimészete mellett ilju lelke tiszta volt, mint a szűzi harmattól belehelt gyümölcs; csábító gondolatok soha nem zavarták lelkének tiszta álmait. És mégis! Miért villant meg most az a gondolat agyában, hogy Korponai Ákos talan érette őrjöng ! A tükör rossz tanácsadó! Vissza gondolt kissé a múltba; vájjon Ákos külö­nös magaviseletében nem talál-e olyat, mit erre magya­rázhatna? Nem talál semmit! Ha csak nem véli azt az átjáró, szúró tekintetei, melylyel minden alkalommal illeti ölet! Eh! valóban őrültség ilyet még gondolnia is! Hiszen Róza az ő legjobb barátnője a világon. Azt ugyan megcsalni ő nem fogja soha. No meg Ákos is meglehet elégedve nejével. A gyönge kis nádszál alak, aranyszőke fürtjeivel, buzavirag szemével, baba arczával, eléggé lekötheti egy férj szivét. Van e csak egy is ismerőse között, ki szebb lenne Rózánál? ... A tükör megfelelt Balognénak: szebb csak ' gy van a világon és az te vagy! Behunyta villogó nagy szemeit; szemgolyója befelé fordult, mintha belsejébe akart volna tekinteni. S mit látott saját szivében? Azt, hogy ő egy becsületes asszony! s ha sejtelme talán való lenne, ha Korponai csakugyan érette őrjön­gene; kifogja őt gyógyítani e vad szenvedélyből! Mégis furcsán érezte magát. Mintha jól esett volna szivének az a tudat, hogy férjén kívül más is rajong utána! Hiába! Ez női hiúság! De ez a gondolat csak pár pillanatig uralkodott lelkén ; becsületes érzése utálattal fordult el ezen eszmé­iül s szerető férjére gondolt, ki már mpok óta hivala­elos teendők miatt távol volt a háztól. TAN ÜGY. Értesítés. A nyíregyházi ág. h. ev. népiskolákban az 190 i­1904. lanevre szóló beiralasok szeptember hó l—7-ig eszközöltetnek; a rendes tanítás szeptember hó 8-an veszi kezdeiét. Felhívatnak a l. szülők és gyámok, misze­lint tanköteles gyermekeiket a fent jelzett időben az illető osztálytanítónál személyesen írassák be, hogy a rendes tanítás a népiskolai törvény által kitüzottl időben vihesse kezdetet. Nyíregyháza, 1903. augusztus hó 29. Kuhmann Andor, igazgató-tanító. Értesítés. A nyíregyházi gör. kath. elemi népiskolában az 1903—1904. tinavi beiralások folyó évi szept. hó 3-tól 5-ig bezárólag fognak eszközöltetni. Tiszteieltel felhivatnak az érdekelt szülők, hogy tanköteles gyermekeiket a kijelölt napokon okvetlenül beírassák, ho^y a rendes tanítás szept. hó 8-án meg­kezdhető legyen. Az egyháztanács 1902. évi intézkedése értelmében ezen tanévié is csak azon tankötelesek vehetők fel, kik utan az első felé> re járó 2 kor. tandíj és a 30 filléres illeték a beiratas előtt befizettetik. Nyíregyháza, 1903. évi aug. hó 27-én. Az egyházianács megbízásából a Tanító-testület. — Szegény Dén skem! — ábrándozott magában a szép asszony, — bárcsak haza jönnél már szerető karjaimbd! E pillanatban megnyílt az ajtó és Korponay Ákos lépett be. Margit arcza lángba borult. Máskor, száz és száz altatómmal, barati szívességgel, minden fölindulás nél­kül fogadta bdrátnője féíjét, ma azonban, Róza nyilat­koztai után, őtet is ideges nyugtalan-ág fogta el. Eszébe jutott az igéret, mit Rózának tett, hogy igye­kezni fog Ákost lecsöndesíteni s háborgó lelkét meg­nyugtalni. Igen, de miként fogjon hozzá ? hiszen ő maga is egészen föl van zaklatva! Érzi, hogy az ő hideg ter imszete ez alkalommal cserben hagyta. Mi történt vele ? Nem tudja, csak érzi, hogy vele is valami rendkívüli történi. A belépő Ákoson erős föl­indulást látott; csak egy pillantást vetett a lázban égő arezra, a kigyuladt szemekre, a lihegő ajkakra s már tudta, hogy ez a férfi ma rendkívülien szenved. Nyugalmat erőltetett magára s természetes egyszerű­séggel szólt hozzá: — Islen hozta barátom! Koiponay Ákos hódolattal hajolt meg Margit előtt s forró ajkaival érinté a szép asszony hófehér kezet. Margit érezte, mint égnek ajkai e nagy beteg férfiúnak s ijedten húzta vissza. — Foglaljon helyet, csevegjünk egy keveset, ma úgyis nagyon unatkozom. Korponay izgatottan foglalt helyet Margittal szem­ben, égő szemeit egy pillanatra sem vette le a szép asszonyról, mint a kígyó, mely megbűvölni akarja áldo­zatát Még eddig egy szót sem szolt, alkalmas pillanatra vált, hogy szivet kiönthesse. — Nos! — biztat a Balogné, — viduljon föl! nem szerelem a szomorú embereket! En nagyon beteg vagyok! — monda Akos mely szomorúsággal, — re.im n*zve a halál megváltns lenne ! — ÓN be-zel ig) ? kinek boldogsagabol IUI seui hiányzik ?

Next

/
Oldalképek
Tartalom