Nyírvidék, 1903 (24. évfolyam, 27-52. szám)

1903-10-11 / 41. szám

N Y I H V Í D É H utána vagyunk. Csak arra volt jó, hogy anná jobban érezzük ezentúl a hiányát. Azt azonban bízvást elmond­hatjuk, ha kevés is volt, de jó volt. Makó társulata nem nagy átalakuláson ment keresztül, mióta nem láttuk a mi keveset változott, az csak javított rajta A darabok megválasztásával is megvoltunk elégedve Meg as te t mindkét este a színház szép számú, elenk közonseggel. URV mint mindennek, a színháznak is meg van a maga közönsége. Nem nagy az igaz, de lelkes és müpartolo közönség Pedig a színházba járó közönség szama egye­nes arányban áll az illető város általános műveltség, fokával. Mert csak nemes és finom lelek vágyik az e fajta élvezetre es habár a színház hatása mindég — ki­véve a mai modern vígjáték és bohózat irodalmit — nemesitőleg kell, hogy hasson a szemlélőre, sokan tudat­lanságból, fásultságból és mert talán nincs meg bennük a kellő érzék, a szép, a nemes művészet iránt, nem jár­nák a színházba, azt haszontalan — pártolasra nem érdemes komédiának tartják! Czirkusz kell ezeknek es nagy dob, nem színház, — duinmer Auguszt es nem komikus! Sajnos, nálunk ez a része igen nagy, varosunk közönségének — de viszont örömmel kelt konstatálnunk, hogy ezeknek a száma szemmel láthatólag és napról­napra fogy. Oh, állandó színház, jöjjön el a Te országod ! * * * Pénteken e hó 9 én ,A titok' cz. Wolff Pierre 3 felvonásos vígjátékát adták. Az előadás teljesen meg­érdemelte a szép számú közönséget. A főszerepet maga a direktor Makó Lajos játszotta meg, igazán művészi módon. A mult szezon alatt is láttuk egysztr Makót a színpadon és akkor is azt mondtuk, a mit most kell mondanunk — kitűnő játékának hatása alatt — hogy miért játszik olyan keveset, mikor társulatának mond­hatni ő a legjobb színésze! Igen tetszett még llahnel Aranka és Pataki Béla. Krasznai Ernő futai színész, kezdő ember, de ambícióval dolgozik és lia kitartása lesz igen jó színész válik majd belőle. Az összjáték is jó volt. A kitűnő előadást mindvégig élvezettel néztük. Szombaton Seriébe és Legouve 3 felvonásos víg­játéka a Nők harcza ment. A vígjáték nálunk mindég meghozza a maga közönségét és igy ma is megtelt a szinház szépen. A szereplők mind, egyenként és összesen, mind azon voltak, hogy Paulay Ede e kilűnő fordítását ér­vényre juttassák s a közönségnek miuél nagyobb mű élvezetet szerezzenek. Ez sikerült is nekik. A közönség többszőr nyilvánította tetszés nyilvánítását es mi igazán nem tudjuk kit emeljünk ki külön is a szereplők közül. Uahnel, Sebestyén és Pataky igazán remekeltek. Játékok minden dicséretet megérd, mel. Örömmel adjuk tudtára a szinház-látogató közön­ségnek, hogy Makó director az ilyen két napos átrán­dulást többszőr meg fogja ismételni. — Mint megbízható forrásból értesülünk, október 23. cs 24-én ismét átran­dul Makó derék gárdája, szinre fog kerülni a Nemzeti szinház szenzácziós újdonsága a „Patyolat kisasszony" és Ohneth György nagyhatású színműve a „Sirgo Panine." — A vissi tiízkárosultak megsegítése ügyében a vármegye főispánja a következőkről értesítette Szikszay Pál alispánt: A m. kir. Földmivelésügyi Miniszter értesülvén arról, hogy Viss község a folyó hó 2-án pusztított tűzvész alkalmával leégett, 86833. IV. 3. a. szám alatt kelt rendeletével intézkedett a kisgazdák állami segélye­zése iráüt. Ezen rendelet értelmében a kővetkezőkről értesítem. A mennyiben a károsodás tényleg oly nagy, hogy a kisgazdák állami támogatás nélkül földjeiket bevetni nem volnának képesek, a szükséges vetőmagot, legfeljebb azonban (100) Egyszáz métermázsa erejéig a beszerzési ár 30°/ 0-ának elengedése mellett, az arra rászorult kis­gazdáknak kölcsőnképen a következő feltételek mellett engedélyezte: 1. A vetőmag 70°/,,-os kedvezményes ára a vető­mag átvétele alkalmáva' azonnal, vagy pedig ha káro­sultak erre képesek nem volnának, ugy legkésőbb jövő 1904. év október hó l-ig fizetendő. 2. A vetőmagból egy egy kisgazda 5 métermázsá­nál nagyobb mennyiségben nem részesíthető. 3. A vetőmag kölcsön nem az egyes kisgazdáknak, hanem az ide zárt kötelező megfelelő kitöltése ellenében a községnek adandó. A község ide vonatkozó határozata törvényhatóságiig jóváhagyandó lévén, az esetben, ha a jóváhagyó határozat a vetőmag kiosztása előtt meg­hozható nem volna, meghozatala azonban biztosítottnak tekinthető, nincs kifogás az ellen, hogy a vetőmag még a jóváhagyó határozat meghozatala előtt kiosztassék. A mennyiben tehát az említett körülmények tény­leg fennforognak, felkérem alispán urat, hogy a szüksé­gelt vetőmagot 100 métermázsa erejéig megbízható hely­ről beszerezni, a kiosztás iránt a fentiek értelmeben intézkedni s a vonatkozó számlákat kiegyenlítés végett a kiosztást feltüntető kimutatás és a kellően kiállított és aláirt kötelezvény kíséretében hozzám felterjeszteni szíveskedjék. — Templom avatás. A gégényi ev. református egyház uj templomát november hó l-én fogják ünne­piesen felavatni. A felavató ünnep sorrendje a következő: 1. Templom-avatási egyház szertartás, mely délelőtt 9 óra'.;or kezdődik. 2. Közebéd délután 1 orakor. Egy teríték ára 2 korona 50 fillér. 3. Tánczmulatság a templomópitési alap javára. Kezdete este 6 rrakor. — Személy-jegy 1 korona. Család-jegy 3 korona. Felül­fizetések a jótékony czélra köszönettel fogadtatnak és hirlapilag nyugtázva lesznek. A vasúton erke^ő vendé­geket, november hó l-én, reggel, Demecserben fogatok fogják várni. — Füredi Sándor. Róla szól az ének, a mi Füredinkiől, aki a nagy Németország [óvárosában, nagy művészek sorában szerzett magának fényes diadalt, magyar névnek méltó dicsőséget. A halhatatlan Wagner Richárd emlékét ünnepelte a hatalmas császárváros a mult héten, amikor szobrot emelt a mesternek s nagy ünnepségek keretében több hangversenyt is rendezett, hírneves művészek közreműkö­désével. Ezen a hangversenyen vett részt Füredi, akinek szerepléséről a Pesti Hirlap krónikási igy emlétezik meg: „A magyar művészetet Füreii Sándor hegedű­virtuóz képviselte; fiatal, budapesti születésü hegedűs, aki Hubaynál tanult, már többször járt külföldön s ez idő szerint Szatmár városában zenetanár. Érdekes kül­seje a siker előidézésében segítségére volt. Tessék el­képzelni egy barnás, sápadt, meglehetősen sovány arezot, hosszú füitökben csüngő szénfekete hajjal, keskeny bajusz­szal, mélyen fekvő, rendkívül kifejező és erős tüzü szemekkel. Wieniawski „Polonaise brillanté*-ját hege­dűlte. A játéka talan még tökéletesítést igényel, de ezt a hiányt pótolta erős temperamen urna és mély erzése. Füredi nem a fülnek, hanem a szíveknek játsíik. Erősen megtapsolták és így a dicsőségből a magyaroknak is kijutott. Mint Berlinből sürgönyzik, Füredi Sándor hegedű­művész a berlini Wagner-ünnepélyen szép játékáért aranyérmet és díszoklevelet kapott es az elnöklő Frigyes porosz hetezeg, valamint Leicbner szoborbizottsági e nök elismerésüket fejezték ki neki.' A czikkiró subiectiv nézete s a czikk han'ja n:m tartozik ránk; de igen az eredmény, melyet derék föl­dink jogos vaiakozasunkat teljesen ki?légitő módon ért el. Igenis, földink, mert itt született, nein Budapesten, igenis, várakozásunknak megfelelő, mert mi ismerjük Füredit technikájává! és temperamentumával együtt és pedig a mienknek ismerjük. Igaz ugyan, hogy ennek nem igen nagy hasznát veszi a tnüvesz; mert tapsot ugyon juUatunk neki bő­ven, ha néha néha hozzánk vetődik, de már kenyeret nem tudnánk adni neki, ha meg oly nagyon verjük is a mellünket, hogy ilyen meg olyan kulturális központ vagyunk. Hja, a homok! Mindazáltal szívből kívánjuk, hogy szerezzen neki örömet a siker, — tekintse magát itthon mikor haza jön, — és hogy jöjjön haza mielőbb legalább vendég­nek, ha már polgártársnak nem jöhet. . . Neked pedig, pezsgő szellemi elet, művészetpártolás eszményekért lelkesülés; nálunk is jöjjön el a te országod ! — Kessenyei-Kör. A Bessenyei-Kör f. hó 14-dikén, szerdán délután 3 órakor rendes évi közgyűlését tartja, melyre tagjait ez uton tisztelettel meghívja. A gyűlés főtárgyai: titkári jelentés a Kör lefolyt esztendejéről és a következő szezon munkakörének megállapítása. — Népíölkelök figyelmébe. Az 1893. évi XXXV11. törvényezikk értelmeben mindazon katonailag kikepzett népfelkelésre kötelezettek, kik a közös hadseregben, a haditengeiérzetben, honvédségben, ezek póttartalékában, vagy a csendőrségnél szolgáltak; továbbá a katonailag ki nem képzettek közül azok, kik külön hadi szóig Hatra, p. p. mint vonatkísérők stb. vannak kijelölve, s (rózsa­színű) puos ajánlati lappal vannak ellátva, a városháza udvarán összeülő szemle-Dizottság előtt személyesen meg­jelenni vagy a katonaügyosztályban írásban jelentkezni tart znak. A szemlére a következő napokon tartoznak megjelenni: azok, akik 1861, 1862, 1863, 1861, 1865-ik évben születtek október hó 26-án, azok, akik 1866 1867, 1868, 186'J, 1870 és későbbi évben születtek, október hó 27-én. A jelentkezés naponkint reggel 7 órakor veszi kezdetét. A felülvizsgálat utján elbocsátot­talak, valamint a ki nem képzett póttartalékosoknak, jóllehet ig;azolványi könyvvel vannak ellátva, nem kell jelentkezniök. Személyes megjelenés helyett Írásban telje­síthetik a jelentkezest: a tisztjelöltek, pipok, állami és közigazgatasi tisztviselők és egyéb alkalmazottak, a bete­gek, a tengeren vagy külföldön utazók, a nepfetkelési szolgálat alól fölmentettek, az erdészek, bányászat, posta, távírda, vasút, gőzhajó szolgálatban alkalmazott ik és a fogházakban letartóztatottak. Az írásbeli jelentkezéshez a városi katonaügyosztalyban díjmentesen „Jelentkező lap" kapható, melynek kitöltésére és egyéb kezelésére nézve ugyanoit felvilágosítás nyerhető. A személyes jelent­kezéshez a népfölkeiéshez a népfölkelesi igazolványi könyv, ennek nem létében az utolsó katonai okmány (végeibocsátó levél, kilépti bizonyítvány, ajánlati lap) elhozandó, az írásbeli jelentkezé hez pedig csatolandó. Akik jubileumi emlek-érem, avagy polgári éremmel vannak ellátva, azt a szemlére tartoznak magukkal hozni, illetve feltűzni, hogy a jelentkezés alüahnaval ezt ugy az igazol­ványi könyvükbe, valamint a 1 >j tromba bejegyezni lehessen. Az itt tartózkodó, de a birodalmi tanácsban képviselt tartományokban honos népfölkelők hasonló minőségben és módozatok között tartoznak jelentkezni, mint a magyar honosok. A jelentkezés igazolatlan el­mulasztása 4—10 koronátol 200 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel, behajthititlanság esetén megfelelő sza­badságvesztéssel büntettetik. Azok, kik testi törődöltsé­gük miatt a fegyveres szolgálatra magukat képtelennek tartjak, ezen kürühntnyt a sze nlebizottsignak hozzák tudtára, hogy előjegyzésbe vétethessenek. — llálás köszönet. Özv. Stern Jenőné úrasszony boldogult térje végső akaratából 200 ko'.onát adomá­nyozott ev. ref. egyházunknak. Ez adományért ez uton is hálás szívvel mondunk köszönetet. Nyiregyháza, 1903. oktober 10. Az ev. ref. egyháztanács. — A Tanítók-Házának felaratása. Folyó hó 4-én, délelőtt 11 órakor avatták fel Budapesten a Ferencz­József-Tanitók-Házát. Az ünnepség azépü'eí dísztermé­ben fol)t le az Eötvös alip egyesület elnöksége, nagy­számú hölgy és férfi vendég, a vid kről is szép szám­ban megjelent egyesületi képviselők (a szabolcsvármegyei tanítóegyesületet Orsovszky G - ula, egyesületi elnök kép­viselte) s a ház 120 lakója, — kivetel nélkül, mind tanitógyennek — jelenlétében. Az ünnepélyt az ifjúság énekkara a Himnusz elő­adasával kezdte meg. Ezután Ujváry Béla az Eötvös-alap egyesület elnöke, szép és lelkes megnyitó beszédet tar­tott, majd Fábián Vilmos ' bölcs'szét hallgató szavalta el nagy hatással Minké Bela fővárosi tanitó alkalmi köl­teményét, mely utan a ház négy ifjú lakója rendkívül sikerrel vonós négyest adott eló. Ezekután Józsa Mihály a ház gondnoka ismertette a készen álló díszes épület történetét, végül Forberger Béla joghallgató remek beszéde következett, melyben a Ház lakóinak köszönetét tolmácsolta s az ünnepség a Szózat hangjai mellett ért véget. A jelen voltak az ünnepély után a díszes palota belső helyiségeit és berendezését szemlélték meg. A három emeletes épület terrakotta homlokzattal magyar stylusban van díszítve. A híz nevét a második emelet magasságiban arany betűk e szavakkal hirdetik : Ferencz­Jozsef-Tanitók-Haza. — A kapu bejárat baloldali falán emléktábla van, melyről e felirat olvasható: „Épült ő császári és apostoli Királyi Felsége I. Ferencz József uralkodása dr. Wlassits Gyula v. b. t. t. vallás és köz­oktatásügyi miniszter idejében az Eötvös-alap Országos tanítói egyesület kezdeményezésére az általa fenntartott főiskolai internátus czéljaira, a magyar nemzet áldozat­készségéből a magyarországi tanítói kar közhasznú el­ismereseül 1901 — 1903-ban Herczeg Zsigmond és Baum­garten Sándor műépítészek tervei szerint. E felirattal szemben van az internátus napos szobája és fogadó­terme. Az épület két részre oszlik, az utczai rész a gyűléstermeket foglalja magában, az udvari részben van az internátus. Az utczai rész első emeletén vannak a gyűlésteruiek, a gondnok lakása és raktárak. A második emeleten az internátus ifjúsági-, szépirodalmi- és szak­könyvtára s az Eötvös-alap egyesület irodája van. Az udvari részen elhelyezett internátusban 40 lakó­szoba van az ifjúság rendelkezésére, melyek három eme­leten vannak elhelyezve, minden szoba 2—4 tanulónak szolgál lakásul. Az alapítványi szobákban a bejárattal szem en levő falba márványtábla van beillesztve, mely­ről az a'apitó neve, vagy az alapító tanító-egyesület czime olvasató. - A szabolcsvármegyei tanitó-egyesü­let szobája az első em-deten van négy tanuló számára. Az internátusi szobákon kivül van az épületben hat vendégszoba, a fővárosban időző vidéki tanítók számára. Ezeken ki*ül van az ifjúság számára két nagy zene­terem igy-pgy zongorával es egyéb hangszerekkel, egy társalgó két tekeasztallal, a földszinten nyolez ablakos nagy ebédlő, cseledek lakása és az ifjúság fürdője. A Tanitó.;-Házát 1901. évi julius 16-án kezdték építeni s a felavatas előtt v dlo napin, 1903. évi ouóber 3-án fejezték be. A teleknek a rajta volt két emeletes épülettel 208 000 kor. volt az ára, az uj építés 390.000 ko: onába kerü t, berendezése 60.000 korona s igy a beft ktetés 658.000 koronát tesz ki. -f — Harangavatás. Az ág. evang. torony nagy­harangja 70 évi szolgalat után, a nyáron megrepedt. Az egyház a megrepedt harang anyagának beolvasztásával uj harangot öntetett Seltenhoffer Frigyes fiai soproni harangöntő czégnel. Az uj harang tegnap megérkezett, de ünnepélyes t'elavatasa csak a jövő vasárnap megy vi gbe. mert az egyház az uj harang elhelyezésével egy­idejűleg, az eddigi fából való harangallvanyok helyett vas állványokat készíttetett és helyeztet el, melyeknek ö-szeállitasa hosszabb időt igenyel. Az uj harangállvá­nyok felszerelésén már javában dolgoznak, az egyház azonban lehetővé akarja tenni, hogy a harangavatasnál, — melyre Z;lenka püspököt és Materny főesperest is meghívjak — az egyhaztagok, akiknek adakozásából a harang ujjá önteteit, mennél számosabban jelen lehesse­nek. Az uj nagy harang hangja cis lesz és hogy a négy harang tökéletes cisdur akkordban hangozzék, a leg­kisebb, eddij c hangú harangot is átöntették cis hangúvá. Tulajdonképen tehát 2 uj harangja lesz az evangelikus egyháznak. Az uj harangokat az eddigi megállapodások szerint szombaton délután hozzák be a vasúttól és a felavatás vasárnap délelőtt 11 órakor fog megtartatni. — Locsoló gép Nyíregyházán. Van már az is. Szorgalmasan húzgálja a zöld alkotmányi két gebe. A víz pedig, a mit a gép kiprüszköl magából, ugy eltűnik mikor a por közé ert, hogy öröm látni. A mult héten széfes idők jártak, a por 10 c/m magas rétegben állt az aszfalton, a levegőben porfelhők kavarogtak, arezunkat, szemünket, szankat tele vágta. A helyett, hogy kikövez­nék a város főbb tereit, locsoló, mumus géppel akarják a port elüldözni. Félős, hogy egyszer a locsoló gépet gépestől, mindenestől eltemeti a por. Tegnap végre dia­dalt aratott a nagy eszme és vizmasina. Délután el­nyomta a víz a port. Igaz, hogy az eső is hatalmasan esett, de az nem von le a derék gép érdeméből semmit. Büszkén vonult fel és alá a városhá'.a előtt és a Besse­nyei kert előtt a bőségesen hulló esőben. Jó dolog ez a locsoló gép. Ha nem volna, ugyan tegnap nem nevet­tünk volna ? Beküldetett. — A polgári olvasó-egylet november l-én uj helyiségbe költözik a Tester-féle ház emeletére, ahol a Takarékpénztár volt. Az uj helyiség ugy belső berende­zésénél, mint fekvésénél fogva bizonyára előnyösen fog hozzájárulni az egyesület felvirágzásához. — Ellenőrzési szemlék A közös hadseregbeli tartalékosok ellenőrzési szemléje október 12, 13. és 14 én hétfőn, ktdden és szerdán fog megtaitatni a városháza udvarán. Hétfőn az 1893—1897. években besorozott, kedden az 1898 — 1902. években besorozott nyíregyházi illetőségű tartalékosokkal, szerdán pedig az idegen ille­tőségű tartalékosokkal fog a szemle megtartatni. — Szüreti ünnepély. Az ujfehértói önkéntes tűzoltó egyesület, saját pénztára javára, ma vasárnap október hó I l-én, a „Czifra" vendéglő nagytermében világposta és tánczczal egybekötött zártkörű szüreti ünnepélyt rendez. Belépti díj: személy-jegy 1 korona 20 fillér. Gsjládjegy 3 korona. Kedvező idő esetén felvo­nulás délután 4 órakor. Az ünnepély kezdete este 7 és fél órakor. — A szüreti ünnepély sorrendje: 1. Felvonulás a szüretre dallal és zenevei. Bírók : Nánássy Andor, Kálmánczhey Sándor. Kisbirók : Gazdácska István, Varkoly István. Pásztorlányok: Csikós Margitka, Kémeri Málika, Kovács Juliska, Kozák Mariska, Kukk Erzsike, Lakatos Málika, Pr. Papp Boriska, Tőkés Erzsike, Rizsák Annuska. Pásztor legények: Bottyán János, Fábián La­jos, Kifor Mihály, Kovács Gusztáv, Kukk József, Lika­tos Sándor, Lőrincz Mihály, Mizsik János, M oso lygó Imre Gonosz Estván szőlőcsősz: Zsihofszky Szaniszló. Czigányok: Pisze, Sete, Sánta. Aranyos István posta­mester. Woha Jjzsef levélhordó. Varga István levél­hordó. 2. A szüreti szabályok kihirdetése a kisbíró által. 3. A szüret megkezdése, ugyanakkor az általános és kőtelező szabadlopás megkezdése, (lopni szabad, fizetni muszáj m'ndenkinek, ha a lopáson rajta csipik.) 4. Világ­posta. 5. Szabadlopás. 6. Táncz. — Uj mérnöki iroda. Nagy Elek okleveles mér­nök, megyénk szülötte, orosi-uteza 3 szám alatt mérnöki irodát nyitott. Ajánljuk irodáját a n. é. közönség b, figyelmébe.

Next

/
Oldalképek
Tartalom