Nyírvidék, 1903 (24. évfolyam, 27-52. szám)

1903-09-06 / 36. szám

-— arra, hogy a földből a terményekkel kivont tápanyagokat a talaj minősége és műveleti ágaknak megfelelő különféle mesterséges anyagokkal — műtrágyákkal pótolják. Számokkal kell tudnunk kifejezni, miből mennyi van földünkben, mit vettünk el aratáskor azokból s mit kell az ujabb termésnek kifejlesztéséhez adnunk. Ebben segítségünkre jón — természetesen — saját nem csekély hasznával a technika s előállítja a legkülönfélébb gépeket. Az oiszágos magyar gazd. egyesület mult hó 28. 29. és 30-án rendezett egy ilyen nemzetközi műtrágyaszóró gépversenyt, illetve bemutatást — miként azt a rendezők nehogy a kiállítókat esetleg megsértsék, inkább kifejezni szeretik — a gödöllői korona uradalomban oly lormán, hogy a bírálatot 28 és 29-én tartotta meg a •bizottság és 30-án mutatlák be a gepeket munkaközben az érdeklődőknek. A bejelentett 9 különféle rendszerű mütrágyaszóró gép közzül azonban csak 4 jelent meg a versenyen, nevezetesen : 1 Bayer Károly műtrágyaszórója; 2. Schloer rendszeiü műtrágyaszóró; bemutatta Clayton és Shutleworth. 3. „ Vots" rendszerű műtrágyaszóró; gyártotta és bemutatta Hoffheor és Schrautz. 4. .Westfália" mütrágyaszóró gép, bemutatta Fropper Samu. Gyártja: Kuxmann i Go. Bielefeld. Bírálat czéljából ezen gépek, t száraz, valamint nyirkos superphospliát szórásával próbálták ki. Az első esetben mind a négy gép egyéni/te-en szórt, míg a nyirkos superphospliát szórásánál csak a ket utóbbi gép vált be és ezért a bíráló bizottság ezen két gépet tüntette ki azzal, hogy a gazdaközönségnek már is első sorban ajánlotta. Bármennyire is igyekezett a bi.áló bizottság a bemutatott gépeket úgy részleteiben, mint egészben beható inegíigyeles és bírálat ala venni, még sem tarija ?zen eljárást elégségesnek arra, hogy a gepeket teljesen kiismerje az elsők közt a legelsőt megjelölni és igy azokat a gazdaközönségnek ajánlani tudja, miért is ezen két legjobbnak bizonyult trágyaszórót még ez év őszén fiuzamosabb időn át dolgoztatva, fogják munkaképes .'égét alaposabban kipróbálni. Ugyanezen alkalommal mulatta be Sack Rudolf nagyhírű gépgyáros ujrendszerü 2 gőzkazános gőzekejét, inelylyel a mütrágyaszóró gépek munkaterületének szomszédságában százaz luczerna tarlón előbb 4, később 3 eketesttel 32 cm. mélységig szép, egyenletes, jól fordító, bár kissé erőltetettnek látszó szántást vegzelt. Nagy előnye ezen gépnek a dróthuzal korongnak n :m a kazán alján, hanem annak oldalán és függélyes elhelyezése és ezzel kapcsolatosan a dróthuzalnak semmit sem akadályozó vezetése. Az eketesteknek az ismert Sack fele gerendelyen való elhelyezése nagyobb tért engedvén az egyes eketesteknek, azoknak forgató és porhanjitó munkaját rendkívül megkönnyíti. — Egyátalán az egész ekeszerkezet kiemelése és vezetése igen egyszerű és könnyű. A gőzkazánok cséplőgép hajtására, illetőleg bármily más gazdasági czélra is felhasználhatók. Végül egyik nagy előnye más eddig letező gőzekek felett jutányosabb ára. Egy érdekesnek látszó újdonságot mutatott be, a magyar államvasutak gépgyárában készült automobil gőzcséplőgépet Melegh Bjla felügyelő, mely egy álló kazános automobil gőzrnotorból és vele közvetlenül összekapcsolt cséplő-szerkezetból 2 közös tengelyen van összeállítva; ezen gépet azonban késő érkezése folytán munkában nem láthattuk és igy annak munkájáról sem szólhatok, bárha sokan nagy jövőt Ígérnek neki. Ugyancsak a magyar államvasutak gépgyára mutatott be egy szalmaszecskázóval ellátott gőzcséplőgépet munkában. Ennek eszméjét találnám legéletrevalóbbnak, ha a szecskázó szerkezet mint különálló géprész a cséplő szerkezetről valamely korongja által volna hajtható, nem pedig — miként az itt bemutattatott — a cséplőgéppel esy géptesten állíttatik elő. Kedvező.lenül befolyásolja ezen szecska vágó szerkezet az egész cséplőgép munkaképességét, amennyiben normális etetés mellett a szalmát feldolgozni nem képes. A képviselő altal beismert munkaképesség különbözete ezen szecska vágó nélküli gép között 15 »/„ a szecskavagrval ellátott gép terhere. Mint jeleztem, külön gépként nagyobb munkakepesseggel akként S2eik szive, hogy az a cséplőgép szalma kazalozó korongja altal hajtható legyen — mindenesetre biztos jövőnek njzne etebe. Az elsorolt gepek részére any.igot, területet és igaerőt a korona uradalom díjmentesen alta. Szikszay Sándor. Apróm irha telep Sjiregj házán. Tekintetes Szerkesztő Úr! Szárnyas telepem iránti érdeklődéséért fogadja első sorban is hálás köszönetemet. Kérdéseire örömmel felelek, bár ha kedvező eredményekről nem is adhatok számot. Czélom a közérdeknek szolgálni, nem gondolva saját hasznomra, csupán és kizárólagosan a falusi gazdanépre, hogy ezek olcsóbb árban jussanak faj tojásokhoz és faj baromfiakhoz, hogy igy a jobbat tenyészthessek. A fajszárnyasok külföldön 15—20—25 koronába kerülnek darabonként, azok egy-egy tojása 40 —60—80 fillértől 2 koronáig fizettetik, holott én a legszebb faj tojást 20—30 fillérért, egy egy éves kiváló baromfit, a i melyet 3-szor étetünk naponkint és még fel is ügyel- 1 telünk rá, úgy, hogy e czélból egy napszámo.-t és egy cselédet kell tartanunk 8 korona fizetéssel és még is félannyi áron adom a faj szárnyast mint a külföld es e miatt kell nekem évenkent 5—600 koronát ráfizetnem, eltekintve a befektetett tőkétől. De sajnos, népünk idegenkedik minden ujjitástól, de még inkább a költekezéstől. Hogy tehát őket e nagyon hasznos és jövedelmezőbb nagy fajú szárnyasok tenyésztésére reávehessük, ' N T t B V I II f R ahoz kellene, hogy ingyen tojásokat vagy fiatal majorságokat oszszunk szét közöttük a községekben. E czélból folyamodtam a nagyméltóságú m. kir. földmivelésügyi minisztériumhoz és tekintetes Szabolcsvármegyéhez évi 200 korona segítségért, hogy sorba a falukon 1000 darab faj tojást díjtalanul kioszthassak; de kérelmemmel elutasittattam. Én nem riadtam vissza a sikertelenségtől s megpróbáltam 30 koronás részvényeket kibocsájtani, hogy e csekély áldozattal a megyei gazda és földbirtokos urakat megnyerjem vállalatomnak. Czélom volt e 30 korona értékű részvényekre bármikor bármennyi, kinek-kinek szükségletéhez képest tenyész fajszárnyasok, vagy megfelelő mennyiségű tojások kiszolgáltatása. Sajnos, ezzel sem értem czélt, csak 2 darab részvényen tudtam túl adni. Daczára mindezeknek vállalatomra legutóbb 80 korona állami adot róttak ki, holott meg 80 fillér hasznom sincs belőle; sőt mint fentebb emlitém, évről-évre deficzittel dolgozom. Jövedelem apadásra szolgál még az is, hogy telepem nagy része nincsen bekerítve és onnan sokat lopnak. Ha már oly kegyes volt tek. szerkesztő úr, hogy szereny működésemet észre vette, talan segítségemre lehet valamiképpen, hogy fáradozásaimat siker koronázza és szárnyasaim a vidéken elterjedve, a nép boldogulását eszközölje. Fogadja tek. szerkesztő úr nagyra becsülésem s maradok Nyíregyháza, 1903. szeptember l-én. Kiváló liszteltttel: Widéry Frigyes, magán mérnök. ÚJDONSÁGOK — „A Itákóczy-ünnepély" szeptember 27-ikén vasárnap délelőtt 11 órasor a városháza udvarán fog megtartatni. A 3 kiküldölt bizottság az ünnepély részieleit a következőkben állapította meg: 1. A dalarda éneke. 2. Megnyitó beszed, tartja dr. Meskó László az ünnepélyt rendező bizottság elnöke. 3. Ünnepi beszéd, tartja dr. Bartók Jenő. 4. A dalárda éneke. 5. Czinka Panna Rodostoban, irta és előadja d.. Vietórisz József. 6. A dalárda éneke. Ugy ertesülünk, hogy az ünnepélyen közreműködő dalárda ugyanaz nap este a „Korona" szallóban Rákóczy estélyi rendez, erdekes és gazdag alkalmi műsorral, melyre a közönség szives figyelmét már most felhívjuk. Nagy-Kálióban a képviselőtestület rendezi a Rákóczy emlékezetenek szentelt ünnepet ma, szepteniüer 6-án. A programin a következő : Szeptember 6 án, d. e. 6—9-ig és 12 órakor ágyulövések jelzik az ünnepély megkezdesét és lolytatásál. Fél 8 orakor dr. Mezössy Béla országgyűlési képviselő ünnepélyes logadtatása. 8 órakor ünnepelyes istentisztelet, a romai Katholikus-, fél 9 órakor a gör. kath.-, 9 orakor az ev. ref, 10 órakor az izr. templomban. 11 órakor disz képviseleti gyűlés a Kossuth Lajos-teren. Az ünnepi beszédet tartja, dr. Mezössy Béla országgyűlési képviselő. Fél 1 órakor ünnepi ebed a kaszinó helyiségeben. Délután a seta-teren zene és tancz. — Hivatal vizsgálat. Báró Feilitzsch Berthold főispán ur ő meltósaga dr. Szent-Györgyi Ernő főispáni titkár kiséreteben e hó l-én a nagy kallói járás, 2-án pedig a dadai alsójárás íőszolgabirót hivatal ügy és pénzkezelését megvizsgálta. — Szikszay Pál alispán e hó 4-én a tiszai járás főszoigabiroi hivatal ügy és pénzkezelesét megvizsgálta. — Szocziálista gyűlés Acsádon. A mult vasárnap Ny.-Acsádon szoczialista népgyűlés volt, amelyen egy budapesli kiküldölt tariolta a beszédet. A gyűlés nagy rendben ment végbe, mi azonban nem tudjuk, hogy mit akarnak ezek az idegenből került külföldi vagy budapesti nagyszájú apostolok a mi népünk kőzött, a melyet nem ismernek, amelynek viszonyai, bajai előttük teljesen ismeretlenek, s a mely nép az ő szavukat nem is értheti meg. — Jegyző választás. M^ző-Ladányban e hó I -én tartolták meg a körjegyzői választást és Káfay László helyettes jegyző elleneben Király Béla királyhazi segédjegyzőt választották meg. A választás ellen óvást jelentettek be. — Dalestély. A temesvári országos dalversenyről koszorúval hazatért dalegyletünk haladni kiván a fejlődés és tökéletesbülés utján. Az országos dalverseny után azonnal komoly munkába fogott, ezúttal azért, hogy a magyar nemzeti függetlenség eszményi alakja II. Rákóczy Ferencz szellemének, s koranak dicsőítéséhez ő is meghozza lelkes áldozatát. Tudvalevőleg a város polgársága e hó 27 én Rákóczy ünnepet rendez, a melyen a dalegyesület 3 programra számmal szerepel. Ezt a kedvező alkalmat felhasználja arra, hogy az ünnepély folytatásául Kurucz dalestélyt tartson, amely az előadandó dalok szépségével is alkalmas a közönség fokozott érdeklődésének felkeltésére. Elismerést erdemei a dalegylet e váltakozásáért már csak azért is, mert tanújelét adja, hogy a magyar dalegyesületek minden eszményi czéljat, s főkép a hazafias szellem ápo!á=át PS erősbitéset a rendelkezésere álló hatalmasfegyverrel a dalellenállhatlan erejével kitartó buzgósággal kivanja szolgálni. Mindezeken kívül különös érdekességet kölcsönöz a 27-én tartandó Kurucz dalestéynek, hogy a temesvári győzelmes napok ulán első alkalma lesz közönségünknek vonzalmát és rokonszenvét a dalegyletünk iránt kilejezesre juttatni, amit hogy a temesvári országos dal-verseny sikere után kierdemelt, álljon itt a Temesváron megjelenő .Südungarischer Lloyd" kritikája a dalegylelünk szereplcseről: — A nyíregyházi dalegylet Elvenne ek (Erkel) czimü dalt énekelte. Rendkívül érdekes kompositió, helyenkent megkapó drámai menetével elragadó. Az egylet a helyenként kettős quartettnek nagy nehézségeit kifogástalanul és kiváló lendülettel győzte le, a mi karmesterének különösen becsületére válik. — A nyíregyházi heti állatvásárokat ez ideig a város belső területén, még p üg a ló és szarvasmarha vásárokat a tokaji utcza során a ser ésvásárokat pedig a szt.-mihályi u.végén tartották.^ városi tanács végre valahára megszüntette ezt a képtele i állapotot s kimondotta hogy ezentúl az állat heti vássrok csakis az e czelra b°rendezet' országos vásártéren tarthatók meg. Az e hó 5-iki, szombati heti vásár már az uj rend szerint ment vrgbe. — Alapszabályok jóváhagyása. A földmivelésügyi miniszter a nyíregyházi gazdaszövetség alapszabályait jóváhagyta. — Ellopott telefon. A múltkoriban történt, hogy egy nagyobb zivatar alkalmával a Thuzsér és Mándok közölt levő telefon alaposan megrongálódott. Az oszlopok több helyen kidőltek, a drót pedig a földön hevert. Oláh János thuzséri lakos ugy gondolkodott, hogyha legalább már a földre verte a ziva'ar a drótot, °nem kell hagyni o't rozsdálni. Összeszedelőzködött hát 8 társával és igy aztan több mint 50 kiló drótot czip.llek haza a határból. A turpisságot azonban hamarosan kinyomozta a csendőrség s a dról tolvajok ellen megtették a feljelentést. — A Rákóczy kiállítást megtekinteni óhajtók, ha azt Moesz Béla városi 1. aljegyzőnél f. hó szjpt! 10-ig bejelentik, kedvezményes menettérti jegygyei utazhatnak Kassára. Es pedig II. osztályon oda vissza 12 koronáért III. osztályon 9 kor. 60 fillérért. — A város öntözése. Az első lépés már megtörtént. Köhler István budapesti czég szal'itja a várus részére 1300 koronáért az első öntöző lajtol — amely mint értesülünk a jövő héten megérkezik és azonnal használatba is fogják venni. — Szerenád. E hó l-én 8 és 9 óra között este, Bogár Lajos városi főjegyző, a dalárda érdemdús elnöke a városi dalárdától szerenádot kapott. Nagy közönség hallgatta végig a szebbnél szebb darabokat, melyek eléneklése utan a dalárdisták megéljenezték szeretett elnöküket. — Szalma kalap készítési tanfolyam. Folyó év október hó l-én megnyílik városunkban, a liatzeltéri városi épületben, kizárólag nők részére, a szalma kalap készítési tanfolyam. A tanfolyamon résztvenni óhajtók Moesz Béla városi I. aljegyő hivatalos helyiségében jelentkezhetnek a felvétel iránt. A tanfolyam teljesen ingyenes. — Tréfás estély. Deraecser társadalma nemes szive sugallatát követve, tekintettel a közelgő hűvös őszi és hideg téli napok beállására, amidőn sok szegény tankölel's nem részesülhet ruha hiánya miatt az iskolai neveles és tanilás áldásos hatasában, — f. év. augusztus 30-án a róm. kath. iskolában egy erkölcsileg és anyagilag jól sikerült vig estélyt rendezett, amelynek liszta jövedelme a szegény iskolás gyermekek felruházására fordiltalík. Szinre került ez alkalommal .Paraszt Szerelem" egy felvonásos szinmű a kővetkező szereplőkkel : Dologh Gedeonné úrnő (Ormósn ), Hatvány Sándor (Ormós, Pál), Hegedűs Albert (Eőri Bálint), László Sándor (János szolga) es Vida Pal ( gy csendőr). Továbbá előadta Nemeth Sárika ,Leány szerelem", Dologh Margit, .Monológ", Lőiincz Karoly „Lakkczipő", Hatvany József „Szeretem a nőket", Keszler Károly „Loco" czimü monológot és Boros Lajos a .Munkácsi Rab" egy részletét. A szereplők mindannyian szivvel és lélekkel játszottak s játékaikkal hol a kedélyeket vigságban tartó humor vilagába vezérelték az iskolát zsúfolásig megtöltő közönséget, hol pedig a tragikum közvetlen erejével hatottak. Az elismerés koszorújával kell adózni különösen Dologh Gedeonné urnő, Németh Sárika, Djlogli Margit kisasszonyoknak, Hütvany Sándor, Keszler Károly és Boros Lajos uraknak, akik az estély erkölcsi sikerét kedves, elegáns és bohém játékukkal biztosították. A közönség hálás is volt velők szemben, mert minden egyes jelenet után, négyszer ötször kellett a lüggöpyt felhúzni a tapsvihar elcsöndesitésére. Előadás után dúsan teritett asztal várta a derék műkedvelőket, és a meghívott vendégeket, akik .zene mellett, jóbor mellett" reggeli 7 óráig vidám kedélylyel fogyasztották Nóé nemei nedvét és lejtették a tánezok külőinböző nemeit; s hogy kedves emléket vittek magukkal, bizonyítja azon körülmény, hogy amidőn K. K. ur, — akinek nevét nein merem egészen kiírni, mert félelmes kardforgató és kitűnő lövő, — reggel felé morfondírozva az éjjel és a nappdl gyors váltakozásán, rákezdte; .Bárcsak ez az éjszaka" kezdelü dalt, a jelenlevők szűnni nem akaró jókedvvel d.lolták majdnem másfél óra hosszáig. Kedves kötelességet vélek teljesíteni, amidőn megköszönöm Dologh Gedeon állomás főnök urnák azon fáradtságot nem ismerő, a szép és nemes eszmékért lelkesülő buzgalmát, a inelylyel az estély anyagilag való sikerülésén fáradozott, szem előtt tarlva hírneves költőnk eme mondását ; „Mint a rózsa biborága, Minden virág legsíebb virága, Ugy a legemberibb ereny Rózsája — a jótétemény". Csakugyan tettel és szóval lelkesített, kopogtatott mindenütt, ahol a könyörület szava jótékony talajra talalt. Nemes fáradozását siker is koronázta, amennyiben az estély tiszta jövedelme 160 korona, amely bővebb kommentálra nem szorul. Egy jelen volt. — I>küvök. Szabolcsvármegye két fiatal tisztviselője tartja meg e hó folyamán esküvőjet. Okolicsányi Dezső, a bo^dányi járás főszolgabírója és Jármy János ib. aljegyző. Okolicsányi Dezső főszolgabíró e hó 19-én vezeti oltárhoz Kis Kallóban özv. Kállay Ottóné kedves leányát, Olya kisasszonyt; Jármy János Ib. aljegyző pedig 20-án Kis-Létán Gencsy Juliska kisasszonyt, Gencsy Albert kedves leányát. — Szőlő tulajdonosok ügyeimébe. Májerszky Béla polgármester a következő hirdetményt bocsátotta közre: Az 1892 évi XV. t. cz. 3 §. a értelmében mind azon szőlős gazdák, kik szeszes italok kimérésével vagy kis mértekbeni eladásával nem foglalkoznak, igényt tarthatnak azon kedvezményre, hogy sajat termesü boraiktól, a háziszüsrgletre szánt mennyiség ulán italadó fejében az I-ső osztályú községekben, tehát itt Nyíregyházán is hektoliterenként csak 6 korona és 70 fillért fizetnek. Miután azonban ezen kedvezmény igénybe vehetése függővé van téve f. év szeptember hó 15-ig leendő bejelentéstől, felhivatnak mindazon szőlős gazdák, kik fenti kedvezményt igénybe venni akarjak, hogy erre