Nyírvidék, 1903 (24. évfolyam, 27-52. szám)

1903-08-23 / 34. szám

N y I K V l D K teljesen meg nem tisztul. Azután pedig, mint a tiszta gabona, hetenként csak egyszer lapatolandó. g) Hogy pedig a gabonazsizsik magtári csapássá ne váljék, legfőbb szabály az, hogy a magtár gyakran szellőztessek, mindig a legnagyobb tisztaságban tartassek. h) Ismtrdlen helyről, vagy gazdaságból érkező gabonát, vagy gabona szállításhoz való zsákot a mag­tárba csak akkor szabad bevinni, ha benne gabonazsizsik nincs és ha azt a magtáron kivül elébb gondosan ki­rázzák. i) A mágiáit, vag a zsizsikes gabonát mérgekkel fertőtliteni nem szabad. j) A gabona nem csak a gazdasági magtárban zsizsikesedhetik meg, hanem a gabonakereskedők mag­táraiban is. Ez oknál fogva a gabonakereskedőnek szin­tén ügyelnie kell, hogy a magtara, gabonapinczéje, vagy ha hajóban tartja a gabonát, akkor hajója mindig tiszta legyen a zsizsiktől és elengedhetetlenül szükseges, ho^y ezeket a helyiségeket ugy takarrtsa ki, mint a gazda a magtárjat. k) Zsizsikes gabonat a gazda ne vásároljon, mert ezzel csak baját növelné. I) Mind a gazdának, mind a gabonakereskedőnek azért is s. ükséges, hogy a gabonájat a zsizsiktől mindig tisztán tartsa, mert a vasúti es dunai szállito vállalatok a isizsikes gabonát felsőbb rendelet folyián szálhtasra nem vállalhatják és követelniök kell, hogy a feladó a zsizsikes gabona küldeményet saját költségén elébb a zsizsiktől gondosan kitisztítsa (egyszer, vagy ha szüksé­ges többször kiros'áltassa). m) A magán vállalatok gabona s/állitó hajóira szintén ez áll, a mi a rendes magtárakra: <_zeket is mindig tisztán kell tartani es valahányszor kiürülnek, mindannyiszor a legalaposabban kitakarítandó*. Ilyen hajóban gabonahulladékot, roslaalját tartani sohasem tanácsos. n) A gabonazsizsikkel nem szabad összetéveszteni a lencse- vagy borso zsizsiket s más fajokat. Ez utóbbiak csak a hüvelyes vetetni nyek magvaiban élnek, melyeket már a mezőn fejlődésük elején íVr,őznek meg; gabona­nemüekben nem élnek. E lenben a gabonazsizsik csak a gabonanemüekben él, ez k-t c^ak a magtarakban lepi el, de hüvelyesek magvoiban nem el sohasem. JNyiregyházü egészségügye jaliusbiu. Egészségügyi jelentés. A folyó év julius havában az egészségügyi viszonyok, tekintve a beérkezett halottjegyzőkönyvek adatait, sokkal kedvezőtlenebbek voltak mint a mult év megfelelő havában. — Az elmúlt év julrus havában elhalt 75, addig ez év junus havában a halálozás 98 mulat, több tehát 23-al. Nem szerint elhall fi 48, nő 50. Családi hovatartozandóság és foglalkozás szerint elhalt a napszámos és cselédek osztályához tartozók közül 50, földműves gazda 28, iparos es kereskedő 16, értelmiségi 4. Ezeken kivül halva született 2, kora szülött volt 3. Idegen határbeli el lett Nyíregyházán temetve 2. Törvénytelen ágyból származó elhalt 5. Élve született 105, és pedig 55 fi és 50 nő, ezek közül törvénytelen ágyból származik 3, és pedig 1 fi, 2 nő. Az elhaltaknál több tehát az élve szülöttek száma 7-el. Házasságot kötött 11 pár. Vallásra nézve elhalt: róm. kath. fi 8, nő 9 = 17, ág. ev. fi 33, nő 31 =64, helv. hitv. fi 2, nő 4 = 6, gör. kath. fi 4, nő 5 = 9, rzraelita ti 1, nő 1 = 2. Életkor szerint 0—1 évig = 47, 1—5 évig = 17, 5—7 évig = 3, 7—20 évig = 9, 20—30 évig = 3, 30—40 évig = 5, 40—60 évig = 5, 60—80 évtg = 7, 80 éven felül 2; összesen 98. A város belterületén elhalt 49 egyén, ezek közül 7 éven alóli volt 29, kik közül nem lett gyógykezelve 1 7 éven felüli volt 20, ezek közül nem lett gyógy­kezelve 2. A varos belterületén elhalt 49 egyén közül tehát nem lett orvosolva 3 egyén. A város külterületén elhalt 49 egyén, kik közül 7 éven alóli volt 38, ezekből nem lett gyógykezelve 5, 7 éven felült volt 11, ezek közül nem volt orvosolva 1, a külterületen elhalt 49 egyén közül tehát gyógy­kezelés nélkül elhalt 6. Az összes 9í elhalt közül tehát 9 nem lett gyógykezelve. Orvos rendőri hullaszemle nem volt. Sem törvényszéki, sem orvos rendőri bonczolás nem volt. Orvosi látleletet két könnyű testi sértésről adtam ki. Piacz és élelmi szerek vizsgálva lettek, semmi rend ellenességet nem talallam. Nyíregyháza 1J03. aug. 5, Dr. Trajtler Soma, városi tiszti orvos főnök. TANÜGY. Beiratások a főgimnáziumban. A beiratások a főgimnáziumban a legközelebb megnyíló 1903 — 1904 dik iskolai évre szeptember 1. é 2-dik napjain eszközöltetnek. Ezt megtlőzőleg auguszlu 29. és 3 l-ikén tartatnak a javitó-, pótló-, esetleg tnagan vizsgálatok. — A tanitás 3 dikan veszi kezdetét. Nyíregyháza, 1903. augusztus 22. Martinyi József, igazgató. Értesítés. A nyíregyházi róm. kath. elemi iskolában az 1903—904. tanévre a beiratások f. é. augusztus 31 én, szeptember 1-én és 2-án délelőtt Sorától 12 ig és délu­tán 2—4-ig eszközöltetnek. Szeptember 3 án ünnepelyes istentiszteleten jelennek meg a tanulók s ennek befejez­tével a rendes tanelőadások megkezdődnek. Tandij egész tanévre róm. kath. vallású tanulók­tól 4, más vallásuaktól 12 korona, mely 1 korona be­ir.itási dijj il s az or;z. tani'ói nyugdíj dapra járuló 30 fillérrel a behatáskor azonnal fizetendő. Azon róm. kath. vallású tanulók, kik tanulmányaikat más helybeli iskolá­ban végzik, hitoktatási dij czimén 10 koronát kötelesek fizetni. Árva és szegénysorsu tankötelesek tandij elenge­désben részesülnek és az ez ügyben az iskolaszékhez czimzett kérvény, beiratás alkalmával, az iskola-vezető tanítójának adandó át. Felhivatnak az igen tisztelt szülők és gyámok, hogy tanköteles gyermekeiket vagy gyamoltjukat, kik 6 éves korukat szeptember l-ig betöltik, vagy 12 éves korukat még be nem töltötték, lent jelzett napokon mulhatlanul beírassák, mivel ellenkező esetben az ezt elmulasztók, megbír.-ágolás végett a város hatósagánal lesznek be­jelentve. Kelt Nyíregyházán, 1903. augusztus 26-án. Az iskola igazgatósága. A nó'ipariskoiába a beiratások szept. 1—2. és 3-dik napján lógnak megtartatni d. e. 9—12. es d. u. 3—5 oraig az iskola helyisegében. A tanitas szept. 9-dikén kezdődik. Rendes tanulók csak 9-éig vétetnek fel, azon­túl kesedelmök indoklása után a felügyelő-bizottság veszi fel a beiratkozni akarókat. A ruhavarró osztály az első félevben szünetelni fog, a második félévben egy Budapestről meghívandó kepzett szabónő fog iskolánknál egy négy hónapi tan­folyamot tartani, melyre annak idejében külön is fel­hívjuk a szülők figyelmét. Kégly Serene, igazgató. A nyíregyházi ev. ref. egyház elemi iskoláiban az 1903 — 1904-dik tanévre törienendő beiratasok folyó 1903. évi szeptember hónap 1—9 napjain lógnak lenn,i. Az I. vegyes es II-dik fiu-osztályiia menendő növendé­keket Lengyel József tanitó, — a 11—IV. leany-osztalyokba átlépendő leánygyermekeket Horváth István ig. tanító, — a 111—VI. fiu-osztályokba sorakozo fiukat az egyház­tanács által mar ezen időre elválasztott kántor-tanitó fogja beírni. Ev. ref. hitfelekezetünkhöz tartózó szülék gyermekeikért az egész tanevre 5 korona tandijat — tanítói nyugdíj-alapra 30 fillért, — beiratás czimen 1—2 koronát fizetnek. Mas vallás felekezetűek és idegen hely­bégből jött tanulók ketszeresen fizetik ezen összegeket, nnvel az ő szüleik nem járulnak adófizetéssel ev. ref. egyhazunk költségeinek fedezésetiez. A tandij fizetés 2 részletben is történhetik: beiraláskor és tanév közben. Akik tandij elengedésben óhdjtanak részesülni, azon szülék valóban szegény allapotukat városi elöljáróság által kiállított szegénységi bizonyitványnyal tarLoznak igazolni. A tandíj elengedés iránit kerelmek szeptember lionap középéig beadandók nt. Barlók Jenő ev. ref. lelkész és iskolaszéki elnök úrhoz, kinek előterjesztese ulán a Nagytiszteletü és tekintetes E^yhaztanács meg az uj iskolai év kezdetén el fogja bírálni, kiket részesítsen fel vagy egész évi tandíj elengedesben. Azon szülék, kiknek gyermekük még iskolankba nem járt, kéretnek megjelenni nt. dr. Barlok Jenő egy­házunk lelkipásztora elolt; ez is egy alkalom arra nézve, hogy a lelkesz megismerhesse az ő egyhazának híveit; viszont a nyájnak is szükseges megismerni az ő lelki­pásztorát. Azon szülék, kik a múltra nézve tandíjjal tartoz­nak, gyermekeiket az uj tanévre be nem írathatják, mig kötelességüknek eleget nem tesznek, tandij hátrá­nyukat ki nem fizetik. Az 1903 —1904-dik tanév szeptember hónap 10-én Isten szent lelkének segítségül hivasával veszi kezdetét, mert hasztalan az embernek minden munkássaga, ha nem száll rá mennyekből Istennek áldása. Kelt Nyíregyházán, 1903. augusztus 21-én. Horváth István, ev. ref. igazg. tanitó. Nyíregyházi izr. elemi népiskola. A beiratásokat az 1903—904. iskola évre f. aug. hó 30-ától, szept. 2-ig d. e. 8— 12-ig; a javitó és fel­veteli vizsgálatokat szept. 1-én d. e. 8 —10-ig tartjuk meg. Megjegyezzük, hogy a növendékeket az illető osz­tály tanítója saját osztályában írja be. A tanítótestület. Szabolcsvármep gazdasági egyesületi közlemény. Felhivás. Ez uton is közöljük szőlőtermelőinkhez intézett két felhívásunkat! I. Vármegyénk szőlő termelőinek egy része, meg a mult év őszén rendezett szőlő és borkiállításunk alkal­mával kifejezést adott azon óhajának, hogy vármegyénk központján egy szőlő és bor értékesítő szövetkezet léte­síttessék s ehhez képest ki is küldött egy előkészítő bizottságot. Ezen bizottság működéséből kifolyólag van szeren­csénk T. czimet az alakítandó szövetkezet alapszabályai­nak megvitatása, illelőleg megállapítása czéljából e hó 26-ára délelőtt 9 Órakor a vármegyeháza nagytermeben tartandó értekezletre — az alapszabálytervezet megkül­dese mellett s azon értesítéssel — meghivni, miszerint ezen értekezleten fogjuk egyszersmint a részjegyzések és tagságra az aláírásokat megindítani. II. Vármegyei gazdasági egyesületünk az elmúlt évben megkezdett és évenként rendezendő szőlő és borkiállítás­sal megismertetni kívánja a külvilággal szőlő bortermé­keinket s ugyan íkkor egyszersmint megdönteni ugy csemegeszőlőnk mint különösen borainkról a régi idők­ből fennmaradt ma már tévh'tet. Ez által véli egyesületünk ezen termékeket a keres ­kedő-, illetve fogyasztó közönséggel megkedveltetni, vagyis az érsékesilést ugy a termelő, mint fogyasztó közönség javára előmozdítani. Hogy azonban egyesületünk az értékesítésnél is némileg közre munkálhasson, szükséges, hogy kellő tájé­kozást nyerjenek a szőlőterületek nagyságáról, azok fajszerinti beosztásáról, továbbá a várható terruisek művelési, védekezési módok, esetleges elemi csapásokról vagyis statisztikájáról. E czélból fordulunk vármegyénk szőlősgazdáihoz és kérjük, miszerint a túloldalokon levő rovatos kimu­tatást és kérdő pontokat — szőlőgazdaságának adatai­val — úgy a saját, mint a közérdekében lehetőleg pon­tosan kitölteni és megfelelni s azt mielébb egyesületünk titkári hivatalának (Nyíregyháza) beküldeni szíveskedjék. Az egyesületünk által közvetített eladások után 2"/, közvetítési dijat számítunk. Egyben már is van szerencsénk jelezni, hogy ez éven szőlő és borkiállításunkat a gyümölcs oszátalylyal kibővítetten előre láthatólag október első napjain fog­juk rendezni, melyre szíves részvétüket már ez alkalom­mal is kérjük. Kelt Nyíregyházán, 1903 augusztus hó 12-én. A szabolcsvarmegyei gazdasági egyesület nevében: Szikszay Sándor, Gróf Vay Tibor, egyl. titkár. egyl. elnök. ÚJDONSÁGOK — Ünnepi misék. E hó 18-án, a király születés napján a helybeli rom. kath. templomban ünnepi mise volt, amelyen a vármegyei, városi es állami hivatalok tisztikara testületileg veit reszt. A Nyíregyházán állo­másozó 14. cs. es kir. huszárezred cs a m. kir. 5. honved­huszár ezred itteni osztalya gyalog vonult ki a róm. kath. templom elé. Az ünnepi misét ft. Fctrovics tiyula esperes­plebanos szolgáltatta teljes segedlettel. István király napjan, mint nemzeti ünnepen szintén résztvettek az ünnepi misen az összes polgári és katonai hatoságok. — Ueduly Henrik, az ág. ev. egyház közkedvelt lelki­pásztora egy havi szabadságának legnagyobb részét a latrában tölti, a hol kétszer egyházi szent beszedet mond es p^dig Tátra-Füreden es Tatra-Lomniczon. E ho 25—26-an Igion tartandó kerületi közgyűlésen mint kiküldött \esz reszt. — Paulik János helybeli ág. ev. lelkísztaza ki­tüntetés erte, hogy a Tiszakerület püspöke, illetve gyám­elnöksege által ünnepi szónoknak kéreiett fel a jövő hé­ten tartandó kerületi gyűlés alkalmára, miért is a lel­kész ur a jövő kedden Iglóra utazik, hogy az ottani ev. templomban szonokoljon. A lelkesz ur arra a három napra, mig távol lesz, Varga Marton tokaji ev. lelkeszt is felkerte netani szükség eseten való helyettesítésére. — Samassa alapítvány. A dr. Samassa József egri érsek őnagyméltósága altal létesített 10000 korona a apitvany folyo evi kamata szeptember hó 10 ik nap­jan, megboldogult Erzsébet kiránynőnk halaknak évfor­dulója napjan fog kioszta'ni. Az a'apitvány kamatából Szabolcivannegye letületéről Int, Nyiregyhaza városból két özvegy nő fog vallas teiekezeti külömbség nélkül 50—50 korona segélyben részesittetni, előnyben részesül azon özvegy nő, ki gyámolitásra szorult kiskorú gyer­mekkel jutotL özvegységre. A várm gye alispánja ez uton is felhívja mindazon özvegy nőket, kik ez alapítványi segélyt elnyerni óhajtjak, hogy kérvenyöket hozzá, öz­vegyt allapotukat és esetleg az anyai gondozást igénylő, kk. gyermekek életbenlétet igazoló községi előljárósági bizonylattal felszerelve szept. hó 3-ik napjáig okvetlen nyújtsak be, mert a kesöoben beerkező kervényeket figyelembe venni nem fogja. — Motorkocsi forgalomba helyezése és menet­rend módosítás a nyíregyháza—tiszapolgári és a debreczen—tiszalöki vonalakon. A debreczen—tisza­löki es nyiregyhaza—tiszapolgári vonalakon f. é. szep­tember ho t-iől kezdve motor kocsik fognak kisérletké­pen torgalomba helyeztetni. E naptól kezdve a debreczen ­liszalökt vonalon az összes személyszállító vonatok a nyíregyháza—tiszapolgári vonalon pedig Királytelek és Tisza-Lök között irányonként 1 — l uj személyvonat fog motorkocsikkal kó/.lekedni. Utóbbi vonatoknak forgalomba helyezese folytán a 4712 sz. vegyes vonatnak menet­rendje Nyíregyházától—Tisza-Polgárig meg fog változni. Az uj, illetve változott menetrend a következő, i. a debreczen—tiszalöki vonalon : a 4302. sz. személyvonat indul Debreczenből reggel 5 óra 45 perczkor s Tisza ­Lökre érkezik d. e. 8 óra 29 perczkor, a 4304. sz. személyvonat indul Debreczenből d. u 12 óra 07 percz­kor, s Tisza-Lökre érkezik d. u. 2 óra 37 pjrezkor, a 4306 számú szem ;lyvonat indul Debreczenből délután 4 óra 36 perczkor s Tisza-Lökre érkezik este 7 óra 04 perczkor, a 4308 sz, személyvonat indul Debreczenből d. e. 8 óra 09 perczkor s Hajdúnánásra érkezik d. e. 9 óra 36 perczkor, a 4310 sz. személyvonat Debreczen­ből indul este 6 óra 46 perczkor s Hajdúnánásra érke­zik este 8 óra 19 perczkor, a 4312 sz. személyvonat indul Bűd-Szt-Mihályról reggel 4 óra 14 perczkor és TUza-Lökie érkezik reggel 4 óra 31 perczkor. Az ellen­kező irányban a 4301. sz. személyvonat indul Tisza­Lökről reggel 4 óra 53 perczkor s Debreczenbe érke­zik reggel 7 óra 23 perczkor, a 4303. sz. személyvonat Tisza-Lökről indul d. u. 12 óra 50 perczkor s Debre­czenbe érkezik d. u. 3 óra 19 perczkor, a 4305 sz. személyvonat indul Tisza-Lökről d. u. 3 óra 45 percz­kor s Debreczenbe érkezik este 6 óra 14 perczkor, a 4307 sz. személyvonat indul Hajdúnánásról reggel 6 óra OS perczkor s Debreczenbe érkezik reggel 7 óra 47 perczkor, a 4309 sz. személyvonat indul Hajdúnánás­ról délelőtt 9 óra 50 perczkor s Debreczenbe érkezik d. e. 11 óra 16 perczkor, végre a 4311 sz. vonat Tisza Lökről indul este 7 Ora 41 perczkor és Büd-Szt­Mihályra érkezik este 7 óra 58 perczkor. 2. A nyíregy­háza—tiszapolgári vonalon a Királytelek—Tisza-Lök közö t bevezetendő 4701 sz. motoros személyvonat Tisza-Lökről d. e. 9 óra 08 perczkor indul s Király­leiekre d. e. 9 óra 46 perczkor érkezik a hol csatlako­zik a 4602 sz. személyvonathoz Szerencs és a 4603. sz. személyvonathoz Debreczen felé. A 4702 sz. motoros személyvonat pedig Királytelekről csatlakozássá a 4603 sz. vonathoz Szerencs es a 4602. sz. vona'hoz Debreczen felöl, délelőtt 10 óra 05 perczkor indul s Tisza-Lökre d. e. 10 óra 43 perczkor érkezik. A módosított 4712. sz. vegyes vonat Nyír gyházáról a jelenleginél 15 perez ­czel korábban vagyis reggel 7 óia 20 perczkor fog in­dulni s Tisza-Lökre a jelenleginél 9 perczczel korábban

Next

/
Oldalképek
Tartalom