Nyírvidék, 1903 (24. évfolyam, 27-52. szám)

1903-08-16 / 33. szám

N Y t R y ! D ft R 3 ték, nyilvános népiskolától nyert bizonyítványt, vagy a nagym;lt. m. kir. vall. és közoktatásügyi Minisztériumnak f é. jun. 27-én 44723. sz. a. kelt rendelete értelmében „Értesilö könyvecskét" mulatnak elő, vagy felvételi vizsgálaton igazolják, hogy hasonló mértékű képzettséggel birnak E vizsgálatok a felvétel napján fognak megtartatni. A felvetelkor a Lmuló felmutatni tartozik s, ületési bizonyítványát, továbbá orvosi bizonyítványt arról, hogy mikor részesült utoljara uj himlőoltásban s milyen eredménynyel. Fölsőbb osztályokban való felvétel a megelőző osztálvr.ak sikeres elvégzéséről szóló iskolai bizonyítvány felmu'atása melleit történik. Felvéleli vizsgálatok dija 20 kor., mely összeget a vÍ7sgálat megkezdése elölt kell megfizetni. A I eiratásnál minden tanuló fizet felvételi díj czimén: G koronát, ezenkívül ifjúsági könyvtárra és értesítőre egyaránt 1 — 1 koronát. Az evang. ref., ág. h. evang. és \vr. vallású tanulók vallástanilási díj czimén fizetnek egész évre 10—10 koronát, melynek első fele a beiralás alkalmával, a másik f. le pedig február hó végéig okvetetlenül lefizetendő. A tandij egész évre 48 korona, a melynek lefizetésére minden tanuló köteleztetik, hacsak felmentve nincs, vagy szegénységénél és előmi n yelénél fogva jövőre fel mm mentetik. A tandijat a nagymélt. m. k. vall.- és közoktatásügyi minisztériumnak 1895. julius 29-én 40210. sz. rendeletével kiadott „Szabályzat* 12. §-a érlelinében négy részben lehet fizetni: az első részletet legkésőbb oklóber 15-ig és a másodikat deczember l-ig, a harmadikat márczius 15-ig és a negyediket május l-ig. A magánvizsgálatok augusztus hó 30—31. napján fognak megtartatni ; e vizsgalatokra az illető magántanulók — a tanker. kir. főigazgai óság engedélye melleit — az igazgatóságnál auguszlus hó 29-éig jelentkezzenek. Minthogy szállá t fogadni — csak az iskolai igazgatóság beleegyezésével szabad, a t. szülők az igazgatósignak tudta és beleegyezése nélkül szállás és koszt iránt előre ne szerződjenek ; e tekintetben az igazgatóság mindenkinek — előlegtsen is — szívesen nyújt felvilágosítást. Kik a segély/ő egyesület jótékonyságában részesülni óhajtanak, folyamodványukat, szegénységi hiteles okmány és iskolai bizonyítvány kíséretében, augusztus hó 29-ig a segélyző-egyesület elnökéhez czimezve a gymnasiuin igazg.tóságnal nyújtsák be. A helybeli szabolcsmegyei takarékpénztár jövő évi jótékonyságának elnyeréseért a kérvények a takarékpénztár vezérigazgatósághoz szintén augusztus 19-ig nyújtandók be. A szabadkézi rajz a gymnásium III. és IV. osztályában csak mint lendkivüli tantárgy tanillalik, tehát n^m kötelező; tanítási dija evi 12 korona. A gyorsírás tanítási dija 10 korona. A műének tanítási dija 2 korona. III. Nyiregyházi közs. polg. leányiskola. A nyíregyházi községi polgári leányiskolába lépő tanulók beiratása szeptember l-én veszi kezdetét s bezárólag szeptember 4-ig fog tartani. 1. A polgári iskola I. osztályába szabályszerűen csak oly tanuló léphet : a) ki legalább tizedik évét betöltötte; b) kinek az elemi népiskola IV. osztalya számára kiszabolt tantárgyakban elegendő jártassága van s ebbeli ismereteit rendes bizonyitványnyal, vagy az e végre elrendelt fölvételi vizsgálattal igazolja. 2. A polgári iskola bármely osztályába felvehető oly növendék, ki koránál fogva az általa kijelölt osztályba beillik s ezen osztályban megkívántató előkészültségről fölvételi vizsgál..t utján bizonyságot tesz. 3. A fölvételi vizsgálatok szeptember hó l-én, délután 2 órakor, a javító vizsgálatok pedig 2-án déluhát csak mondja el a verset. S a kis apostol Áron zsidóéknál ép oly fesztelenül hirdeti: „Ma született a Megváltó!" mint az orosz gazda házánál, akinek majd csak két hét múlva jön el ez a ma. Az oroszokat titkon kegyeli is a kis ravasz, mert azok olajban sült máléval meg mézes pálinkával kínálgatják. Pompás dolog a gyerek-inynek mind a kettő. így lát a mendikás embert és világot, jó módot és szegénységet. Nem azok a legszegényebbek, akik elutasítják, hanem elzárkóznak előle : szegény özvegyek, elpuszlult öregek, kiknek házában karácsony ünnepén nemhogy kalács és pénz volna, de talán egy falat kenyér si.ics. Szégyenkezve busulnak rozzant viskójukban, hogy még az ünnep is gyász és keserűség. A legtöbb mendikás, mikor a vezelője megsúgja neki az utczán: — tovább ballag m< gilletődés nélkül. De akad olyan mendur is, aki ünnep másodnapjan, mikor már mindent bejárt, estefelé sorra veszi a falu szegényeit, bekeredzik a zárt viskókba, s jótékony czélra ingyen elmondja üdvözlő versikéjét s ami kalácsot itt-amott kapott, kiosztja közöttük, rájuk disputálja erővel. Legyen nekik is ünnepjök szegényeknek ! Mennyi áldás, halálkodás kiséri ki az ajtón, a düledező kis kapuig ! még a kezét is megcsókolnák, ha engedné. Szóval nem rossz gyerek ez a „nagyreményű" kis mendikás. Azért hát, tisztelt olvasók, ha bekopogtat uri házukhoz egy olyan kis buksi kálomista diák, fogadják szívesen s még ha belesül is versikéjébe, akkor se sajnálják szegénykétől Wekerle Sándor apró nikkel érmeit. Ki tudja ? nem valami jövendőbeli püspök, honatya, kúriai biró vagy egyéb nagy ember jár-e ép önöknél, aki majd egykor azért a kis előlegért hálás szivvel s kiművelt tehetségének szinaranyával fog megfizetni mindnyájuknak, a hazának. Zempléni Árpád. tán 2 órakor fognak megtartatni. Később jelentkezők figyelembe nem vetetnek. 4. Fölvételi és javitó vizsgálatok díjmentesek. 5. Tandij egész évre 40 korona, beiratási díj 2 korona, könyvtár díja 2 korona. 6. Tandij elengedésért oly tanulók folyamodhatnak, kik „jómagaviseletüek* és az előző tanévről legalább „jó" bizonyítványt nyertek. 7. A folyamodvány a községi iskolaszékhez czimzendő s mindjárt a beiralás alkalmával az igazgatónál nyújtandó be. 8. A kérvényhez csatolandó: a) Iskolai bizonyítvány, az előző évről. b) Szegénységi bizonyilvány. Tanilók ezen bizonyítvány csatolását mellőzhetik. A szegénységüket kimutaló növendékek tandijt nem fizetnek, egyéb dijak a beiralás alkalmával fizetendők. Beiralás alkalmával köteles minden tanuló keresztlevelét és újra-oltást igazoló bizonyítványát is bemutatni. IV. Kisvárdai államilag segélyezett közs. polgári fin iskola. A beiratások az 1903 — 1904. tanévre aug. 31. és szept. 1., 2. napjain fognak az igazgató által d. e. 8—12 óráig eszközöltetni. Ugyanazon napok d. u. 4 órájatói fognak a felvételi, javitó és magánvizsgálatok megtartatni. A beiratás alkalmával minden tanuló tartozik bemutatni keresztlevelét, az előző osztályról szóló bizonyítványát s ha 12 évét betöltötte, újra oltási bizonyítványt. Ezek nélkül be nem iratik. Tandíj G0 korona, melynek fele a behatáskor, másik fele febr. l-én előre fizetendő. A latin vagy franczía nyelv tanitas dija evi 40 korona, mely felévi részletekben a tandíjjal egyszerre fizetendő. Ezenkívül tartozik minden tanuló 4 korona beiratási dijat s ha még nem töltötte be 15 évét, 30 fillért az országos tanítói nyugdíj alapra fizetni. Azon szegénysorsu, jó előmenetelü tanulók, akik magukat részben vagy egészben a tandij fizetése alól fölmentetni óhajtják, folyamodványukat — iskolai és egy évnél nem régibb szegénységi bizonyitványnyal felszerelve — a polgári iskola iskolaszékéhez czimezve a beiralás alkalmával az igazgatónál nyújtsák be. Később beadott folyamodások nem fognak tekintetbe vétetni. Az arra érdemes szegénysorsu tanulók — a készlet szerint — ingyen kapnak használatra tankönyveket. 2. A tanév szepl. 2-án (szerdán) Istenitiszteletlel és törvényolvasással reggel 9 órakor nyittatik meg. 3. A rendes tanítás szept. 3 án (csütörtökön) reggeli 8 órakor kezdődik. 4. Az I. osztályba csak oly tanuló léphet be : a) ki éLtének 9. évet betöltötte; b) kinek az elemi (nép ) iskola IV. osztálya számára kiszabott tantárgyakban elegendő jártassaga van s ebbeli ismereteit e végre elrtndelt fölvételi vizsgálat utján igazolja. (Az elemi iskola IV. osztályát legalább jó eredménynyel vegzetl tanulók vizsgálat nélkül is felvehetők). 5. A második, harmadik és negyedik osztályba csak oly tanulók vetetnek föl: a) kik valamely hazai polgári vagy középiskolának (gymnasiuin vagy reáliskola) I. II. III. osztályát legalább elegséges eredmenynyel végezték és erről iskolai bizonyítványt tudnak felmutatni; b) a polgári fiu iskola bármely osztályába fölvehető minden oly tanuló, ki koránál fogva az általa kijelölt osztályba beillik és az azon osztályba megkívántató előkészültségről vizsgálat utján bizonyságot tesz. Ismét ellenség. Nyíregyháza város határában levő szőlőkben tetemes karok mutatkoznak. A baj megállapítása végeit polgármesterünk 2 szőlőtőkét, valamint a szőlőben talált rovarokat felküldte az állami rovartani állomáshoz. Az állomás vezetősége igen veszedelmes ellenség; a firkáló bogár jelenlétét állapította meg. Már eddij is nagy károkat okozott e bogár és több szőllőt fenyeget a végpusztulással. A rovartani állomás a védekezésre vonatkozólag a következő levelet intézte polgármesterünkhöz: M. k. állami Rovartani állomás. (Budapest, II. Oszlop-utcza 26.) Budapest, 1903. aug. 10. 875. sz. Tekintetes Polgármesteri hivatalnak, Nyíregyházán. F. hó 8-án M r. 574. szám alatt érkezett soraira, azokkal egyidejűleg beküldött bogarakra, valamint 2 dib. szőlőtőkére vonatkozolag ertesitem. hogy a bogarak a firkáló bogár tEumolpus vitis F.) nevű fajhoz tartoznak, a két szőlőtőkének gyökere egészen össze van rágva a firkáló bogaraknak föld alatt élő s ősztől tavasz derekáig pusztító lárvájától (kis kukaczától) továbbá az egyik tőke hajtása és levele egészen meg van rágva a fii káló bogaitól. E bogárra a csatolt utmutatás ad kimerítő felvilágosítást. Ebből meg lehet állapítani, hogy e bogár follonként tesz kárt s a homokon inkább a kötöttebb természetű földben (Nyíregyházán és vidékén leginkább a fekete földben) tesz kárt. A tőkéket, melyek most hervadtak, már tavaly augusztustól f. év tavaszáig bántotta e bogár és mert gyökerők igen meg van rágva, nem életre való, azért ezek most a nagyobb szárazságban annyira erötelenek, hogy a töket nem bírják táplálni, minek azután az a következménye, hogy a tőke levele, hajtása elhervadt, elszárad s a tőke el is halhat. A mi a védekezést illeti, a csitolt nyomtatvány erre nézve is nyújt elegendő felvilágosítást. Jáblonouiski. a m. k. áll. rovarlani állomás főnöke. Az irtásra vonatkozólag pedig a következő útmutatást csatolla: A m. kir. földmivelesügyi miniszter kiadványa R >vtd utmutató a firkáló bogár irtására. Ha meg akarunk győződni arról, vájjon van-e szőlőnkben firkáló bogár (Adoxus obscurus L. var. vitis F. = Eumolpus vitis F.) vagy nincs, ugy első sorban ne maga után a bogár után kutassunk, mert ez igen óvatos állat és olyan apró jószág, hogy keresve se igen ak dunk rá hamarosan. A borsszemnél alig nagyobb s a feje, nyaka és hasa feke e színű, a háta pedig világos kávészinbarna. Bar a bogár májustól fogva az egész nyáron át a szőlő zöld részein él, riikán sikerül őt telten érni s a szőlőben csakis ugy foghaljuk meg a legkönnyebben, hogy ha a töke alá nagy lepedőt teritünk s a boga'at ide li rázzuk : rázáskor labait összehúzza és halottat színlelve a lepedőre hull, ahol aztán sötét szine miatt könnyen megtaláljuk; ha azonban a főidre esik, akkor aligha akadunk reá. Ha a nyár derekán a rövidebb hajtású beteg tőkék leveleit közelebbről megvizsgáljuk, rajtuk olyan sajatságos, össze-vissza haladó, akom-bakomszerü rágás nyomokra akadunk, majd, mint a minőket az 1. ábrán lathatunk. E rágás, amely a firkáló bogár munkája, keskeny vonalalaku és legfeljebb e^y czentiméter hosszú; ha sok van belőle, ugy a ki yukgatott levél olyan, mint hogy ha ügyetlen kéz lelefirkalia volna. E rágást az olyan levélen, a melyiken kevés van, nehezebb észrevenni, de a nap felé lorditva, azon is könnyei szembe ötlik. Ilyen rágás látható itt-ott a levél nyelén s akad a szőlővessző zöld részein is Hasonló módon meg szokta rágni a firkáló bogár a söretszem nagyságú éretlen bogyót is, amely a migrágott helyen vagy beheged idővel, a hegedést barnás sav jelezve, vagy pedig nn greped olyan módon, hogy a repedésben a szőlőszem magja kiialszik. E lepedes helyen az eredő bogyó rendesen rothadni kezd s igy kárba vész. Mind ez a rágás az az imént röviden leirt kifejlődött bogártól ered. Nálánál sokkalta kártékonyabb a lárvája. Ez a pajoralaku görbe kis kukacz, amely fehér szinü s csupán a feje sárgás, nyár végétől fogva öszszel, télen át egész tavaszig a földben él s a szőlő g)ökerén olyan keskeny csalornát tág (1. a 2. ábrát a-l és c-t), mint a milyen vastag a saját teste. E csatorna többnyire a gyéker hosszában ha'ad, máskor ferden fut s hogyha igen sűrűn van s'különösen ha egészen körüléri a gyökeret (1. a 2. ábrán b-t), meg is öli azt. A firlcátó bogártól bántott gyökerű, szölötölce évrőlévre kisebb vesszőt hajt s a levele sárgás szinü. Eleinte csak egy-két töke beteg egymás mellett, idővel nagyobbodik a folt, mert a baj tőkéről-tökére terjed, mint akár a filoxera s végre tele lesz vele az egész szőlő. A firkáló bogár három-négy, olykor már két éri garázdálkodása után az erős szőlőtőke is apró bokorrá csenevészesedik s évről-évre kevesebbet terem és gyakorta ki is vész. Ez a káittevő bogár bánthat mindenféle szőlőt; legyen bár talaja kötött vagy futó homok, vagy legyen a szőlő oltott, avagy saját gyökerén élő európai, az reá nézve mind közömbös, mert mindegyikben nagy kárt tehet. Homokon azonban igen gyakran a kötöttebb talajú foltokat kedveli. E bogár ellen ugy védekezünk, hogy a baromfit (közönséges tyúkot, gyöngytyúkot, pulykát) esetleg fészkük aljával együtt április, május közepétől julius végéig a szőlőbe szoktatjuk. A házi szárnyas az efféle bogarat szívesen eszi és szorgalmasan szedegeti, amit az ember Szeme alig Iát meg, azt ő könnyű szerrel megtalálja. Az ilyen bogarászó baromfinak reggelenkint szemes eleséget kell adnunk és friss vízzel mindig bőven el kell látnunk azt. Jo, ha a baro nfit a baromfipásztor olykor ide-oda tereli s a bogarat le-le rázza a tőkékről, hogy a tyúk és a csibe annál könnyebben szedhesse. Augusztus elején, a mikor a szőlőben nincs bogárság, amit a szárnyas jószág irthatna, el kell a majorságot onnan távolítani. A ki a firkáló bogarat kézzel akarja szedetni, az ugy fogjon hozzá, hogy a tőke alá lepedőt vagy vékony p éhből való bogártálezát terít, a bogarat előbb ide lerázza s onnan olyan edénybe önti, a melyben kis petróleummal kevert víz van. A bogárlálcza kerek, 80—100 czentiméter átmérőjű, egyik oldalán keskeny bevágás van a közepéig, hogy a tálezát a tőke tövéhez helyezhessük s a tőke a táleza közepébe jusson. A szedést a bogár jelentkezésétől kezdve, tehát májustól kezdve, addig kell folytatni, mig van bogár és hetenkint legalább egyszer meg kell ismételni. A szedéssel nem szabad késni, hogy ne legyen érkezése a bogárnak tojása lerakásához. A firkáló bogárnak a földben élő apró pajorját széndiszulfiddal (szénkéneggel) csakis novemberben, deczemberben, vagy februariusban, márcziusban irthatjuk, mert a pajor akkor van a főidben; a nyári szénkénegezés pedig nem árthat a szőlő föld feletli részein élősködő bogárnak. Futóhomokon legjobb, ha eső után szénkénegezünk és négyszögmélerenkint 25—26 gramm szénkéneget adunk. A szénkénegezésre s egyéb idevonatkozó tudni valóról bővebb utmutatást nyújt a filoxera gyériléséről szóló lüzet, amely mind a szőlőszeti felügyelőknél, mind a m. kir. áll. Rovartani állomáson (Budapesten, II., Oszlop-utcza 26. sz.) kapható. Budapesten, 1903. aug. 10. M. kir. állami rovartani állomás. A községi elöljáróságok szíves figyelmébe. Június hó l-én lépett életbe nálunk a belügyminisztérium által megállapított vármegyei uj ügyrend rendellkezése folytán s a vármegys májusi közgyűlésének ez alapon hozott 382. bgy. sz. határozata alapján a „Nyirvidék'-nek a Vármegyei Hivatalos Lap-tói való elválasztása. Ez időponttól kezdve ugyan is a vármegyei hivata'os lap minden hét csütörtökjén jelen meg, a „Nyirvidék" pedig továbbra is miudeu vasárnap.