Nyírvidék, 1903 (24. évfolyam, 27-52. szám)

1903-08-09 / 32. szám

N Y R V 1 D K Béress János / >• kath. ca. kanonok özvegye szül. Barna Mária, lolyo hó 3-án este 9 órakor, éleiének 73-dik évében, rövid betegség és a haldoklók szentségének felvétele utan az Úrban csendesen elhunyt. A megboldogult hűlt tetemei kedden, folyó hó 4 -én délután 4 órakor fognak beszentelletni és 5-én szerdán délelőtt fog a leveleki sírkertben örök nyugalomra helyeztetni. Az engesztelő szent miseáldozat 6 án reggel 8 órakor fog ugy Nagy Kállóban, mint Leveleken a gör. kath. templomban az Urnák bemutattatni. Nagykálló, 1903. aug. hó 3-án. Áldás és beke poraira ! — Kedvezményes utazás Iparosoknak. SzentIstván napján nyílik meg Budapesten a tanoncz és segédmunka kiállítás. Az ide felutazó ipaiosok féláru kedvezményes vasúti jegygyei utazhatnak. A féláru menetjegy váltására jogosító igazol ványokat a debreczeni kereskedelmi és iparkamara (Piacz u. 69. I. emelet) ingyen osztja ki a jelentkező iparosoknak. — Eljegyzés. Farkas József ka czagi lakó; eljegyezte Grósz Rózsikát Kérésről. — Villámcsapás. A Császárszálláson levő ökör gulyába e hó 4-én kedden délben éppen az itatás alkalmaval leütött a villám. Marföldi Mihály 6 éves ökrét agyonütötte, a három gulyást pedig ugy vágta földhöz, hogy azok < szméletlenül terültek el a földön. Orvosi segítséggel éleire hozták ugvan őket, de az egyik nem jól hali, a másik jóformán nem lát és a harmadik pedig a lábát fájlalja erősen az vütés óta. — Betörés. Tolnay Sándornál, a Sóstó fürdő bérlőjénél hétfőn virradóra eddig még ismeretlen tettesek, a korcsma helyiségbe — annak hátulsó nyitva felejtett ablakán behatoltok — és több tárgyát, többek között az asztal fiókból 30—35 kor. készpénzt elemeltek. Érdekes, hogy az illető jó madarak először a korcsma főbejárata mellett akarták a faiat áttörni. Ki is szedtek jó csomo téglát, de u„'y látszik nehezen ment a munka és abba hagyták. Ezután vehették észre a hátlusó nyitva felejtett ablakot, a melyen át aztán operáltak. A tetteseket erőben nyomozzák. Erős a gyanú, hogy járatos emberek követték el a betörést. — Mikor aratnak a világon Ausztráliában, Uj-Zélandban, Chili nagy részeben s az argentínai köztársaság egyes részein januárban van az aratás, KeletIndiában februárban kezdődik s továbbhaladva észak felé, márcziusban folytatódik. Mexicóban, Egyptomban, Perzsiában és Szíriában áprilisban aratnak, mig az északi Kis-Azsiában, Kínában, Japánban, Tunisban, Algírban és Marokóban, valamint Texa-ban májusban esik meg ez. Kaliforniában, Spanyolországban, Portugáliában, Olaszországban, Görögországban és Szicziliában, úgyszintén Francziaország egynémely déli dep irtementjában juniusban van az aratás, juliúsban pedig Francziaország többt része, Magyarország, Ausztria, déli Oroszország s az északamerikai Egye=ü t-Államok aratnak. Augusztusban Belgium, Németország, Hollandia és Dánia kerülnek sorra, végre szeptemberben Skóczia, Svédország, Norvégia, Kanada és Oroszország következik, Finnországban pedig az élet behordása csak októberben ér véget. Az aratási munka, már amennyiben gabonáról van szó, csupán novemberben és deczemberben szünetel a földön. — Tűz. A mult szombaton e hó 1-én éjjel Szat mári Dániel hentes és mészáros Ér-utcza 63. számú háza leégett. — Az eladó csemegeszőlő bejelentése. A földművelésügyi miniszter a következő felhívást tette közzé : Termelőink közül mind többen ültetnek csemege szőlőt, az abból várt nagyobb jövedelmet azonban gyakran nem érik . 1. Abból a czélból, hogy a csemegeszőlőt venni szándékozók megismerhessék azokat a forrásokat, ahonnan csemegeszőlőt a termelőtől közvetlenül beszerezhetnék, felhívom a hazai termelőket, hogy várható eladócsemegeszőlő-készleteikre vonatkozó adatokat bélyeg mentes bejelentő-iven, legkésőbb augusztus hó 20-áig jelentsék be, hogy azokat vidékenkint csoportosítva, kimutatásba össze foglalva, közzétehessetn. Ezen felhívás és bejelentő-ív a közönség kényelme szempontjából az Országos magyar gazdisági egyesületnél (Budapest, Köztelek), az összes gazdasági egyesületeknél, valamennyi pincze- és szőlés-eti egyesületnél, az összes vinczellériskolák igazgatóságainál, a szőlészeti és borászati felügyelőnél s földmivelesügyi minisztérium szőlészeti osztályaban kaphatók s egyszerű levelezőlapon foglalt megkeresésre bárkinek megküldetnek. A bejelentések a m. kir. íöldmivelésügyi minisztérium VIII 1. osztályához c-imz ndők s legkésőbb augusztus 20-ig beküldendők. Félreértések elkerülése végett megjegyeztetik, hogy a jelen felhívás értelmében jelentkező termelő szőlőkészleteinek eladasa tekintetében semminemű irányban sincs lekötve, hanem azt szabadon, belatása szerint legjobb midőn értékesítheti, viszont a bejelentés megtételéből a bejelentő sem igényt nem formálhat, .sem következtetést nem vonhat arra, hogy a csemegeszőlő-termésének eladását a földmivelésügyi minisztérium magára vállalja, vagy közvetítse. — Nyilvános köszönet. A nyíregyházi építő ifjúság szakegylete által folyó hó l-i n megtartott tánczmulatság alkalmaval felülfizettek a következők: Keri József 5 kor. Veszelovszky B la 5 k., Pisszer János 5 k., Ifj. Király Sándor 5 k., Kovács György 5 k., Csirkovils Árpád 4 k., Nagy Imre 2 k., Kiss Ándor 2 kor., Gorzás József 1 k., Répánszky András 1 k., Deák Ferenc/. 1 k., Drenyószky Mihály 1 k., Járosi András I k., Hell Károly 1 k., Herskovits Ignátz 1 k., Kiss Bálint 1 k., Veres Lajos 1 kor. Fekete András 80 fillér, Ferenczi János, 80 f, Pipó Lajos 80 f., Soltész János 80 f., Sonkolya András 80 f„ Léth Károly 80 f., Silberstein Sámuel 80 f., N. N. 80 f., Szilágyi István 80 f., Szek retár András 60 f., Huiay Dániel 60 f., N. N. 1 kor. Salánki Mihály 50 f., Mihóhcz János 40 f., Tóth Pál 40 f., Fekete József 40 f., Főnöki István 40 fill. Magna Márton 2 korona. Jegyét megváltotta Barzó Mihály 5 koronával. Fogadják a szives felülfizetők a rendezőség hálás köszönetét. — A munkás-segélypénztár áldása. Véltük a következő sorokat: Tekintetes Szerkesztőség! Azon érthetetle

n közönnyel szemb n, melyet vidékünk lakoss-'ga az o

rs

zágos gazdasági munkás és cselédsegélypénztár üdvös működése iránt még mindig tanúsít szükségesnek láttam a nevezett segélypénztár igazgatóságának egy felmerült eset alkalmából elöljáróságunkhoz ' intézett átirata nyilvánosan leendő közlésére a t. szerkesz- I tőséget felkérni. Hátha sikerülne ezzel is csökkenteni a | közönyt s eloszlatni a kételyt, melyet egyesek ezen se I gely pénztár üivös működése iránt táplálnak. Megjegyzem még. hogy a segélypénztár az itt érin- i tett eseteken kivül 1902. és 1903. évben 5 esetben 208 kor. 85 fillér baleseti segélyt nyújtott itteni beiratkozott I tagjainak. Kelt Gava, 1903. augusztus 1. Andó Sámuel, jegyző. Országos gazdasági munkás és cselédsegélypénztár 6957 3. Budapest, 1903. julius 1903. julius 14. A T. Községi Elöljáróságnak. Gáva. Folyó évi julius 8 án kelt 891 számú jelentésére a következőkről értesítjük a t. elöljáróságot; Özv. Farkas Miklósné szül. Egri Borbála ottani lakosnak a t. elöljáróság utján elénk terjesztett kérelmet tárgjalás ala vettük, = miután a t. elöljáróság részéről felterjesztett okmányok alapján beigazoltatott, miszerint id. Farkas Miklós 11449 sz. rdk. tag baleset következtében f. évi junius 22-én meghalt: elhalálozás folytan hátrahagyott családjának a baleset miatti halál esetere járó 400 korona segély kiszolgáltatására vonatkozó igenyjogosultságát megállapítottuk, s ezen összeget a mai napon a magyar kir. postatakarékpénztar utján az uj 6531 eln. 902. számú vegrebajlási rendelet 24 §-a ertelmeben kezbesités illetőleg felosztás végett a t. eioljaros ighoz megküldöttük. Felkérjük a t. elöljáróságot, hogy az özvegynek a segeiy összegről szóló két tanú által előttemezett bélyegtelen nyugtáját, a kézbesítés miként történt eszközléséről szóló jelentése kíséretében hozzánk mielőbb felterjeszteni szíveskedjek. Igazgatóság. — Születés, házasság, halálozás. Az elmúlt julius hóban Nyíregyházán született 111 gyermek, házasságot kötött 11 pár és elhalt 113 egyén. — Menetdíj kedvezmény és szálló szelvények kiadása a Zsolnai iparkiallilás alkalmából. A magy. kir. államvasutak igazgatóságától vett értesítés szerint a zsolnai iparkiállitás tartama alalt vagyis f. évi augusztus 1 -tol szeptember 13-áig annak összes álloinasairol valamint a Kassa—Oderbergi vasút magyar vonalanak állomásaiaól — kezelésük alatt álló helyi érdekű vasutak állomásainak és a szomszédos forgalomnak kizárásával,— Zsolnára úgy a személy mint a gyorsvonatokhoz minden szombaton es vasárnapon valamint a Szent-lstvan ünnepnapon és az azt megelőző napon mersekelt áru menettérti jegyek adatnak ki. E/.en menettérti jegyek, melyek arai minden állomáson hirdetve vannak ervenjességük tartamán belül a kiállítás egyszeri megtekintésié, még pedig tetszés szerinti napon tehát azon napokon is, a melyeken magasabb belepő" arak szedetnek be jogosítanak, mi mellett azonban a men ttértijegy a kiállítás pénztáránál lebélyegzes végett bemutatandó. A menettérti jegyek 6 napig ervenyesek oly módon, hogy a kiadas napja első napnak számíttatik s a vissza utazás legkésőbb a hatodik napon éjfél előtt megkezdendő. Miután ezen menettérti jegyek csak a kiállítás látogatasanak tuegkönyebbitése czeljaból adatnak ki, ennélfogva ezek a vissza utazáshoz csak is abban az esetben érvenyesek, ha azok tulajdonosa a kiállítást tényleg meglátogatta, melynek bizonyítékául a jegyeknek a kiállítási pénztár bélyegzőjével kell ellátva lenni. Azon menettérti jegynek ezen lebélyegzéssel ellátva nincsen, a visszautazásra nezve érvényét elveszti. A kiállításra utazó közönség egyúttal figyelmeztetik, hogy az idegen forgalmi és utalási vallalat részéről egyetertőleg a kiállítás igazgatoságaval annak a központi menetjegy irodájával (IV., Vigadoter 1. sz.), valamint az csszes vidéki fiók irodáiban elszállásolási szelvények adatnak ki, <J kor. 25 fillérért, mélyért az utas egy napra egy szobát világítással és kiszolgalassal, valamint reggelit, ebédet és vacsorat kap. Azon utasok kik ilyen szelvényeket váltanak, figyelmeztetnek azonban, hogy Zsolnára való érkezésük alkalmaval a pálya udvaron levő elszállásolási irodában jelentkezzenek, uiely őket elszállásolni fogja. — Minden egyéb felvilágosítás, a magy. kir. államvasutak központi menetjegy irodája (IV., Vigadótér) készséggel megad. — Példás kedvezményt léptetett életbe hazánk egyik legszebb és legkedveltebb fürdője: Herkulesfürdő. Az igazgatóság m

;ndazokat, kik szerény jövedelemmel birnak, augusztus 26-tól kezdve 50'/

o árkedvezményben részesiti ugy a lakás mint a páratlan gyógyhatású kéndus és kősós meleg fürdők árainál. Ismeretes, hogy e világhírű fürdők csalhatatlan sikerrel használtatnak ischiss, idült csuz, köszvény, bőr és csontbetegségek, aranyér, altesti bán'almak, vesebajok, vérszegénység stb. ellen. Dicséretes cselekedet az igazgatóság részéről, hogy az emJi'ett kedvezmény által modot nyújt az intelligens középosztálynak is, hogy Herkulesfürdő gyógyító és üdítő hatásában részesülhessen. 506—1 1 Popp György „búcsuzásához". „Kinél a szív s erkölcs nemes, a czimre csak az érdemes". Így tanultuk valamikor régesrégen a dicső emlékezetű „Arany" ABC-ből, amit a mai kor gyermekei már legfeljebb csak híréből ösmarnek, lévén az idejük nagyobb szabású tudományok által elfoglilva. Helyes! ezúttal semmi közünk hozzá a fenti bucsu szavuk által vagyunk telítve és irányítva. Midőn a kedves, a nemes és lovagias viselkedésű férfiú, egy előkelő állami hivatal főnöke, a jóságos és emberséges „Gyuri bácsi" tőlünk bucsut veszen, önkénytelenül is, az előlidézett arany mondás jut eszünkbe. Kedves Gyuri bácsi! Nemes a te szived és az a te erkölcsöd. Elismerte azt felséges királyunk is a ki téged tanácsosául fogadott, nem csak azért mert a hű, eszes, okos és bölcs alattvalójának ismert meg, és nem csak azérl, mert nagyon sokat tanulva inponáló magaslatra emelkedett tudásodat észre kellett vennie, hanem főleg azért, mert egész élteden át nagy szabású kötelességeknek éltél, nagy és nehéz munkával a nemzet napszámosai között mindig az első sorokban állottál s ezekben vágtál akkora rendet, mict a legjobbak közzül akár ki más. Boldog vagy! Volt jó szándékod és volt erőd hozzá, és segített a jóisten is! nehéz küzdelmes pályádra akár csak egy Titán oly büszkén tekinthetsz vissza; de szerettünk mi téged azon a téren is a hol mint ember mozogtál közöttünk: a mi göröngyös sokszor oly sivár társadalmi életünk utjain, a hol megtanultuk benned ösmerni az előkelő gondolkodású distingváltan nyilt és emberséges érzületű uri embert, a fenkölt lelkű igazi gavallért, a ki lovagias jóindulattal selnéző nagy lelküséggel viselkedik még az arra érdemetlenekkel szemben is. Nincs szebb, nincs érdemesebb dolog, mint „emberséges" nek lenni. Te az voltál és az maradsz. Emberséges ember! — A hivatali élet családi kötelékében vaskezü, de szerető apa voltál a ki méltatlanságot legutolsó szolgád terhére sem követtél el; itt is mindenki által szeretve és senki részéről sem rettegve, kinek közelében a szennyes egyenetlenkedés és hivatali torzsalkodás ördöge tanyát nem üthetett: a nemes verenynek volt csak helye a te közeledben. Társadalmi életünknek pedig egyik oszlopos férfia valál mindenkor, a legönzetlenebbül és a legőszintébben táplált testvériség érzelme alapján viselkedve. Gyuri bácsi ! Az Isten áldjon meg. Nem hagysz el te végkép bennünket. A mielőbbi viszontlátásra. A A fehér leány. A nyilt tengeren haladtunk egy csendes augusztusi éjszakan. Az a csendes kékségü egyenlítői égboll ragyogott felettünk, amelyet soha ez életben felejteni nem lehet. A fedélzeten ült kis társaságunk, melynek tagjait jo baratokká éppen az a nagy távolság tette, mely mindegyikünket elválasztott a hazájától. S mivel az egész társaság minden tagja életének nagyobb részéi utazásban töltötte, egymást érték a legcsodasabb kalandok elbeszélései, melyeket a világ valamelyik táján élt át egyik másikunk. Persze túlnyomó volt a történetekben a kelet csodás világa, mely szinte kiapadhatatlan a rejtelmekben. Csak egy öreges német tanár fogad'.a szkeptikusan a történeteket. — Tudják urak, én nagyon kételkedem az indiai mesékben. Több azokban a fantázia szülte regényes nagyzolás, mind az igaz. Mi németek igen komolyak vagyunk ahhoz, hogy a kelet csodáit készpénznek tekintsük. Pár percznyi hallgatás után megszólalt a fiatal franczia orvos, ki eddig csak hallgatagon nézett a csodás szinü égre. — Elmondok hát én is önöknek egy történetet, amelyik nem is mese, mert én éltem át a legkeletibb Indiában. — Pár évvel ezelőtt egy társasághoz szerződtem, mint orvos, Indiaba L°ginkább a vágytól ösztönözve, hogy meglássam én is a földnek azt a részét, hol még a lejtelmek, csodák előfordulnak. S higyjék el nekem, aki ott elt pár évet, az nem is csodálkozik ezeken a történeteken. Az a főid, hol más az ég, az emberek, a növényzet: minden annyira különös, nem csodálkozhatik senki, ha itt a fantázia szabadabban működik, mint másutt. Mikor a forró nappalok után leszállott a világos éjszaka, s a fák és növenyek kábító illattal töltötték meg a levegőt körülöttünk, az egész közel rengeteg mormolni, zúgni, susogni kezdett: magam is sokszor ugy éreztem magam, mint valami alvajáró. — Már egy évet töltöttem ott s nem tapasztalva semmit azokból, miket a kelet csodáiról hallottam, kezdtem ugy vélekedni, mint a német bajtársunk. Ekkor, egy ilyen augusztusi esten történt, hogy valami hazulról kapott levél miatt kissé izgatottan, nem tudtam aludni. Kényelmes nagy székemet kiállítottam az udvarra s néztem felig álmodozva a világos égboltozatot. Eszembe jutottak a kelet csodás lányai, kikről annyit hallottam s elképzeltem, hogy ha most jönne lebegve felem egy ilyen leány . . . Mikor halk lépést hallottam s hátara megett hófehérbe burkolva egy leány állott. Amint ránéztem, első pillanatban végtelen nagy szemeit láttam, melyek szinte ragyogtak fényükben! Nem volt időm szóllani sem, ő már mondá : — Láttalak mindennap, ma eljöttem s ha el nem űzöl, mindennap eljövök. Hogy tudtál átjönni a bezárt kapun? — Előttem nincs fal, nincs kapu. — Most már gondolhatnék arra, hogy szolgáim nyitva feledték a kis ajtót, akkor nem is gondoltam semmit, csak néztem végtelen mélységű szemeit! Olt ült mellettem reggelig, engedte magát ölelni, csókjaimat visszaadta, beszélt csendes, lágy hangon s reggel felé felállt a kerítés felé ment és eltűnt. Igy ment ez hétről hétre. Nappaljaim csak arra valók voltak, hogy az éjjelt várjam. Dolog akkoriban ugy sem volt sok. Nem ludtam semmire gondolni, csak éltem az álomnak tetsző kalandnak. Egy este ijedten jött: — Vigyázz, életedre törnek. Holnap reggelre mérgezve lész. ..... -i S reggel csakugyan felve szava igazsagatol, egyik ebemnek adtam oda reggelimet s az rögtön felfordult. A szakácsomat rögtön a telep börtönébe vittek, de sohasem tudhattam meg. hogy a leány honnét tudta ezt előre. Mar ket hónapot töltöttünk e földöntúli gyönyörben, mikor egyszer szomorúan jött: