Nyírvidék, 1903 (24. évfolyam, 27-52. szám)

1903-11-29 / 48. szám

NYIRVIDÉK lehetne érni a külföldi készítmény kiküszöbölését, ha némely hangszerkereskedő czifra árjegyzékekben, hangzatos dicséretekkel nem ajánlgatnák a sokszor hasznavehetetlen idegen gyártmányt a hazai rovására. — Ezokból legjobb tudásunk szerint ajánljuk Slovasser János hangszergyárát, ki mint kisiparos kezdte a hangszer készítését, s fokozatosan annyira emelkedett, hogy ma már hangszergyára a legtökéletesebb. Nagyban elősegíti a czég megbízhatóságát ifj. Stovasser János, ki a hangszeripar terén méltó utóda atyjának s az üzletnek rendkívül előnyös mnnkatársa, ki itthon szerzett alapos készültségét Olaszország, Németország és Páris legelső hangszergyáraiban gazdagította, s a Rákóczy-tárogató újraszerkesztésével már hírnevet is szerzett, ugy hogy Ó felségének a segédek- és tanonezok kiállításán tett látogatása alkalmával a király egyenes kívánságára megszólaltatta a tárogatót, s ő felségének legmagasabb tetszését megnyerte. A magyar ipar pártolása kötelesség már hazafias szempontból is, de kétszeresen az, ha ezzel oly készítményeket nyerünk, melyek tökéletessége mindenkifogáson kivül áll, minők Stowasser János hangszerei. €8 mm^k. Liliom a bányában. Juon az óriás, mint esztendők óta mindennap, ezúttal is utolsónak szállt föl a misztikusan csillogó boltozatokból a föld színére. Lassan, egyedül ballagott végig a sóból faragott karzatokon a szűk, szerpentin lépcsőhöz, mely vagy hatszáz grádicscsal vezetett föl a szabadba. Csak reggel használta a gép.t, hatalmas, erőteljes szervezete megkívánta legalább napjában egyszer ezt a hegymászásnak is beillő testgyakorlatot. Meg azután a kötelessége is késztette rá. Amióta fölügyelője lett az alsótárnaban dolgozó munkáscsapatnak, féltékenyen ügyelt rá, hogy rendetlenség ne essék a szolgálatban, i;zért kerülte el estenként a fölhúzó gépet s járt föl a lépcsőn, melyhez csak ugy juthatott el, ha végig járta az egész tárnát. Pedig a szíve ilyenkor már repülni szeretett volna ahhoz a kis házikóhoz, melynek ajtajában a hegyoldalon tárt karokkal, mosolygó, cseresznyepiros ajakkal várta az Üdvössége. De Juonnak elvei voltak. -- Első a kötelesség. Annál jobban esik aztán a csók, meg a gömbölyű, puha karok ölelése. Hat esztendővel ezelőtt még a havasokon pásztorkodott. Aztán elkerült messzire katonának s hogy harmadéve megkapta az obsitot a szíve visszavágyott a hegyek közé. A kimüvelődött le kének azonban már nem esett jól a juhok társasága s igy esett, hogy egy szép napon beállott a Stefánia bányába munkásnak. A munka gyerekjáték volt a hatalmas atletatermetü embernek, a csákányt ugy forgatta, mint más a nádpálcát. Többet dolgozott, mint a társai, amellett jókedvű, derék ftu volt s igy nem csak a fiuk kedvence lett rövid idő alatt, hanem ami sokkal fontosabb, a kis bányamérnöké is, aki hamar fölismerte benne a hasznos munkást. Ott lenn, husz méternyire a föld kérge alatt ismerkedett meg Milával is, a bánya liliomával. Mila bányászok árvája volt s nyolc esztendős kora óta lenn nevelkedett a' sós ltvegőben. Dolgozótt a többiekkel, apró figurákat faragott termés sobol, amiket jó pmzért vettek meg a városi látogatók. Amikor Juonnal összekerült, több volt tizenhat esztendődnél, karcsú, rózsás, fehér arcú szép lány, aki a homályos tárnának valóságos napsugara lett. Mint egy szál imbolygó liliom, ugy lebegett a homályban dolgozó munkás csapat közepeit s dallamos, kedves hanpj.i, mint a madárcaicserges, ugy hangzott a csákányok zajába. Juonnal-hamar összebaraikozott. Megszeretté a deli termetű, józan, derék embert, az pedrg valósággal imádta Milát. Hatalmas alakja szinte belerengett,, amixor először megölelte, oly gyöngédén, mintha attól tartana, hogy izmos karj ii között kelté törik a liliomszál. Juon meg többet dolgozott s amikor kétesztendeje mcg'ették fö.ügyelőnek, elvette a lányt. Mi'a eleinte vele volt a bányaban. Később a mérnők fölprotezíátla az irodába. O.t tartott rendet. Minden gondolata a menyecskéé volt. Most is, hogy lassú ^egyhangúsággal a lépcsőt mérte, nála járt a lelke. Boldog volt a hálás Mila iránt, amiért boldoggá telte. A lépcső homályában, hirtelen maga előtt látta kívánatos szép alakját, amint ottlenn, az eleven sóba vésett kápolnában megesküdtek. A fehérruhás menyasszony üde illata visszacsapott a lelkébe s gyorsabbá tette a lépteit. Pedig ma más utja is volt. A kis mérnök egész nap nem volt a tárnában s igy okvetlenül beszélnie kellett vele, mert a boltozat egyik oszlopán aggasztó repedés mutatkozott. Amint fölért a szabadba, az irodába sietelt. Ott azt mondták neki, hogy Meller ur a városba ment már délután s csak egy óra múlva tér vissza. — Annál jobb, gondolta Juon. Akkor legalább Milával lehetek addig, mig visszajön. Sietve haladt hegynek, a kis, fehér házikó felé, mely mint egy fejfolt villant bele feje fölött a csillagos estébe. Negyedóra múlva elélte a kerítést. Mila nem várta a kertajtóban. Njuglalanul sittéit fel a házba, az ablak alatt azonban deimedten állt meg. Kacagás hallatszott belülről, aztán férfi hangok. Juon megismerte a kis mérnök hangját. Első indulatában rájuk akart törni hogy egyszerre végezzen velük Gyiikolni szeretett volna hogy forró vére pezsgését lehűtse. Aztán maga előtt látta Mila, édes, szép alakját, érezte csókja izet az ajkain s megtántorodott. Most érezte csak, mennyire szereti az asszonyt, nem tudta volna bántani, magát ölte volna meg vele. De az a gazember. Kézéi ökölbe szorultak mikor rágondolt. Most már értette, miért protezsálta Milát az irodába. Az asszony talán nem olyan bőnös amilyennek látszik. Az urak érttk a módját. Talán fenyegette, hogy elküldi az urát ha nem enged. Szinte jó. esett neki ebbe a gondolatba kapaszkodnia. Amikor egy órai bolyongás után hazatért, nyugodt volt mar s Milát oly gyöngéden ölelte meg, akár az első éjszakán. Másnap Juon ismét utolsónak távozott a tárnából De nem egyedül. A kis mérnök vele volt. Az oszlop kijavításáról beszélgettek s lassan főiértek a második karzatra. Juon látszólag nyugodtan haladt főnöke mellett, belül azonban egy tüz volt minden csepp vére. A feje ' zúgott, a düh fojtogatta, amint a kis emberre nézett. I 0 a lépcsőn akart fölmenni, Meller a géphez igyekezett. | Már — már oda értek, mikor Juon hirtelen megragadta I vállán s dühtől remegő hangon rászólt: — Hagyja el méinök ur, nem lesz szükség a gépre. | Meller ijjedten fordult meg s amint Juon eltorzult i arcába nézett meghűlt a vér ereib n. — Megőrült maga? dadog'a. Hogy mert kezet j emelni rám ? Juon szemeit elöntötte a vér s hörögve ordított az emberrel — Hogy megőrü'fem-e ? Igen, nyomorult csábító megőrültem s olyan igaz, minthogy istenben hiszek: meghalsz. A mérnök kétségbe esetten kiáltott segítségért, de hangja megtört a vastag falakon. Juon mint a vadállati ugy vetette magát rá. Egy pillanatig dulakodtak, aztán Meller ott kapálódzott Juon feje fölött. A felügyelő izmos karjai egyet lódítottak rajta s a kis mérnök mint a bika, szétterpesztett fogakkal zuhant a szédítő melységbe. Mikor Juon késő este hazaért Mila a kerlajtajában fogadta. Szerelmesen simult az urához: — Miért ily későn Juon ? A feifi pedig remegve, féltékenyen szorította karjai közé s miközben mélyen a szemébe nézett suttogta : — Szerencsétlenség töitént Mila. A mérnök a második karzatról a tárnába zuhant. Halász Zsigmond. IRODALOM. A méregvásár. Regény, írta Georges Ohnet. A francia mester ezen legujjabb regényével, mely legsikerültebb alkotásai közül való, indul meg az „Egyetemes Regénytár" 19 évfolyama. Páratlan a maga nemében az a nagy és egyre fokozódó siker, mely ezt az irodalmi vállalatot kíséri. Nincsen széles magyarországon népszerűbb olvasmány, mint az Egyetemes Regénytár regényei, novellái elbeszélései. Nincsen mivelt család ebben az országban, melynek könyves polczáról az Egyetemes Regénytár piros kötetei hiányoznának. Ám azzal a nagy sikert becsületesen kiérdemelték az Egyetemes Regénytár szerkesztői és kiadói. Olyan gondosan, olyan nagy körültekintéssel van itt összevállogatva mindaz; a mi legjobbat a hazai és külföldi irodalom termel, hogy aki az Egyetemes Regénytár összes köteteinek birtokában van, a modern elbeszélő irodalom remekeinek kincsesbányáját bírja. Ohnet legújabb regényének beiktatassal az Egyetemes Regénytárba már magában garancia arra nézve, hogy „A méregvásár" olyan regény, melyet végig olvasni nemcsak érdemes, hanem élvezet. Aki ivott, az inni fog, mondja a francia. És ezt a sarkigazságot applikálja Ohnet ezen regényében, mely végig érdekfeszítő olvasmány, melynek sok szép részletét lelki gyönyörűséggel fogja élvezni minden olvasó. A méregvásár az Egyetemes Regénytár három kötetét tölti be. Ára 3 korona. Művészeti könyvtár közös czím alatt képzőművészeti monográfiák sorozatát indítjuk meg. Ezzel az elhatározásunkkal régi hiány megszüntetésére törekszünk. Hazánkban egy parlagon lévő terület fölszántására és bevetésére nyitunk alkalmat azoknak a tudós szakférfiaknak, kik a művészetek és nagy művészegyéniségek kialakulásának és hatásának jelenségeivel eddig nálunk legfölebb csak a saját lelki ösztöneinek kielégítése végett, a szépségek iránt való nemes hevületből foglalkoztak, de sem terök, sem közönségök nem volt, hogy tanulmányaik eredményét elmondhatták volna, vagy elmondaniok érdemes lett volna. A teret ezennel megnyitjuk előttük, a közönség pedig, mely hallani akarja őket, — keletkezőben van. Néhány évvel ezelőtt a magyar vallás* is közoktatásügyi kormányzat a művelt társadalom lelkesedése mellett proklamálta a művészeti szempontoknak a nevelésben és oktatásban való szükségességét, azóta egész sorozata jelent meg azoknak az intézkedéseknek, melyek részint csatlakoznak a nagy kulturnemzetek művészeti akciójához, részint pedig önálló eszmékkel uj utat törnek a felé az ideál felé, mely egy lélekben művelt, neme3 ízlésű és fenkölt gondolkozású nemzet képében áll a fajunk sorsát szívükön viselő legjobbak előtt. Mert valóban művészet nélkül nincs igaz műveltség. Csak a művészet isme rététől áthatott társadalom fogja megcsinálni azt a Magyarországot, melyről a nagy Széchenyi az mondta, hogy — lesz. A művészet ismerete szükséges. Megismerni pedig a művészetet annyi, mint — megszeretni. A művészet a lélekműveltség evangéliuma, — s az evangélium igéi csak akkor töltik be megváltó hivatásukat, ha az embert társadalom minden rétegét átnemesithetik. A mire mi vállalkoztunk, nem más, mint a művészet, ismeretének terjesztése. Feltárjuk a magyar közönség előtt korszakoknak, nagy egyéniségeknek az életét. Nem lélektelen fejtegetések és egymásra halmozott száraz adatok gyűjteménye lesz a tervezett művek sorozata, hanem szeretettel, az élet nyelvén megírt élvezetes és tanulságos olvasmányok. -Módszerben és szellemben ia teljesen a hazai viszonyok és szükségletek ismerete alapján haladunk ; tudományos mély' séget a szellem derűjével, komoly megbízhatóságot előadásban való elevenséggel kívánunk egyeztetni. Tudákos nagyképűség és unalmas tekintélyeskedéa számára nincs terünk. Részünkről végkép mellőzzük azt a bizonyos körökben még ma sem szokatlan felfogást, hogy a tudomány nem ereszkedhetik le a megérthetőség és élvezhetőség alacsony színvonalára. Akarjuk, hogy köteteinkben oromét lelhesse a komoly tanár, s a fiatal, eszes növendék egyaránt az irodalmi csemegékhez szokott űrnő éppen úgy, mint az egyszerű, művelt családi asztalkör, és egyáltalán mindenki, a ki ismerereteit száraz adatok és okoskodások kínzásaitól menten akarja kiegészíteni. Művészeti segédkönyveket akarunk adni az iskolának és minden művelt embernek. A szerkesztést Koronghi Lippich Elek dr. úr kezébe tettük le, a kinek neve úgy itthon, mint a külföld előtt is, szorosan nőtt össze azokkal a reformokkal, melyek a közoktatásügyben és a társadalom nevelésében a művészet szempontjait meghonosították. Az ő gondoskodása biztosíték arra, hogy programmunk végrehajtható. A szakbeli írók megválasztásában, felkutatásában, a módszernek a czélhoz alkalmazásában, s a művek megjelenésének ízlésében az ő lelkeesége fog érvé-, nyesülni. Korszakokban, irányokban egyéniségekben feldolgozni kívánjuk a művészet egész történetét. Minden kötet önálló, befejezett mű lesz. Ezúttal megjelennek a következők : Budapest művészete a török hódoltság előtt Díváid Kornéltól. Fűzve 6 kor., díszkötésben 8 korona. Donatello Éber Lászlótól. Füzva 6 kor. diszk. 8 kor. Michel-Angeló Buonarotti Meller Simontól. Fűzve 8 kor. díszkötésben 10 korona. A legközelebb megjelenő kötetek egyike : Fadrusz János dr. Lázár Bélától. A következő köteteink munkában vannak : Lionardó da Vinci, Munkácsy Mihály, Raffael, Paál László, Székely Bertalan', Böcklin és köre, A barbizoni iskola. A fiatalok. A művészetek elmúlt korszakainak és egyéniségeinek egész sorozata fog ezek után következni, nem mellőzve sem a hazai, sem a külföldi művészetek legujabbkori felvirágzásának jelenségeit és kimagasló alakjait sem. Évenkint 3—4 kötet kiadását tervezzük. Az első három kötet most jelenik meg. A díszes, d« könnyen kezelhető, gazdagon illusztrált kötetek ára terjedelem szerint előreláthatólag fűzve 6 és 8, kötve 8 és 10 kor. között fog váltakozni. Tiz kötetből álló sorozat előfizetési ára (kötve) 80 korona. Minden kötet különálló művet tartalmazván, külön is megszerezhető lesz, de tekintettel arra, hogy a vállalat úttörő, és sikeréhez minél lelkesebb, számbavehetőbb és kitüntetőbb támogatásra van szükség tisztelettel alulírott kiadóczég a szíves érdeklődés jeléül tíz kötetből álló sorozatra szóló előjegyzéseket kér. Tekintve sorozatunk évekre való elosztását, s a köteteknek lehető legmérsékeltebb, a külföldi hasonló becsű kiadványokénál nem magassabb árát, előfizetőink alig észrevehető anyagi áldozat árán néhány év alatt már gazdag művészeti könyvtár birtokába jutnak. S ez a vállalat nyújtván legelső alkalmat hazai íróinknak művészettörténeti kutatásokra, s a művészet jelenségeinek érdemlegesebb megfigyelésére ösztönzést, — lelkesedéssel ápoljuk magunkban azt a reményt, hogy a magyar közönség szeretettel fogja vállalkozásunkat felkarolni. Ha a magyar múvelt közönség szeretete, érdeklődése és méltánylata munkatársunkká szegődik, az az ügy, melynek nagy koczkázattal, nagy áldozatokkal, de igaz hazafias lelkesedéssel állottunk o vállalat révén szolgálatába, eddig nem is remélt gazdagodását és felfrissülését fogja előidézni irodalmunknak, uj tehetségeket ád a nemzetnek, uj birodalmát nyitja meg az eszméknek és gondolatoknak, s észrevétlenül hatja át az egész társadalmat a művészet megtisztitó, megnemesitő, és felszabadító erejével. Lampel Róbert (Wodianer F. és Fiai.) Budapest. Vasúti ügyek. A magy. kir. államvasutax igazgatóságától. 40732—903. Pályázati hirdetmény, (különféle anyagokra.) A magy. kir. államvasutak bpest jobbparti üzletvezetősége az 1904. évben szükséges 30 tekercs 35, 300 tek. 50, 2000 tekercs 80, 1000 tekercs 90, 2100 tekercs 100 és 20 tekercs 120 kilométer sebességre alkalmas Haoshálter-féle sebességmérőhöz való papir szalag szállítására ezennel nyilvános pályázatot hirdet. Ezen mennyiségek nem fix mennyiségek, hanem csak tájékozásul szolgál és tartozik szállító a tényleges szükségletet, mely a fenti mennyiségeknél lehet korlátlanul több vagy kevesebb szállításra és pedig az időnkint kiadandó megrendelési levelekben kitűzendő haláridő alatt. Az anyagokra vonatkozó részletes kimutatás, rnely egyszersmind ajánlati mintául is használandó, az üzletvezetőség anyagbeszerzési oáztályánál (I. d.) Budapest, Külső kerepesi ut 2-ik házcsoportjában kapható. Ugyanezen kimutatásban fel vannak sorolva az egyéb pályázati és szálütási feltételek. Az ajánlat 1 koronás magyar bélyeggel ellátva, lepecsételve s a borítékon .Ajánlat a 40732—903. számhoz* felirattal megjelölve legkésőbb 1903. évi december hó 5-én déli 12 óráig nevezett üzletvezelőség anyagbeszerzési osztályához beteijesztendő. Elkésve beadott vagy táviratilag tett, ^valamint pólajánlatok figyelembe nem vétetnek. Bánatpénz gyanánt az ajánlott ériéknek 5Vo-a teendő le készpénzben, vagy állami letétekre alkalmas értékpapírokban a pályázati határidőt megelőző nap deli 12 óráig a bpest jobbparti űzletvezetőség gyüjtŐpénztáránál. Budapest, 1903. november 5-én. Az üzlet vezetőség. Hirdetmény. A folyó évi „Vasúti és Közlekedési Közlöny* július hó 24-én kelt 88. számában 103.651—CII a sz. a. életbeléptetett barnaszénvályok (brikett) kivételes díjszabás érvényességét visszavonásig, de legkésőbb 1904. végéig hosszabbítjuk meg. Budapest, 1903. november hóban. A magy. kir. államvasutak igazgatósága a részes vasutak nevében is. 151.212—902. Pályázati hirdetmény. A magyar királyi államvasutak igazgatósága a jövő 1904. évben esetleg 3 éven át szükséges ón szállásának biztosítását óhajtván, ez iránt nyilvános pályázatot hitdet. Az ajánlatok legkésőbb folyó évi december hó 5-e'nek déli óráig beterjesztendők, a bánitpénz pedig folyó évi december hó 4-én déli 12 óráig beküldendő. A pályázatra vonatkozó részletezett feltételek a mennyiségek, úgyszintén az általános és különleges szállítási feltételek a magyar királyi államvasutak anyag- és l.ltárbeszerzés szakosztályánál (Budapest VI. Andrássy út 73.) megtekinthetők. Budapest, 1003. évi október hóban. Az igazgatóság. Szerkesztői üzenetek. ,Kicsi*. Legközelebb jönni fog, Kérjük tudassa nevét. Vállalkozó, Helyben. A vármegyei Hivatalos lap előfizetése egy évre 6 korona. Felelős szerkesztő: INCZÉDY LAJOS. Kiadó tulajdonos: JÓBA ELEK.