Nyírvidék, 1903 (24. évfolyam, 27-52. szám)

1903-07-19 / 29. szám

Vagy egyszerűbben : ez az a terület, ahol szerepel, nem: tombol, kínosan, kegyetlenül tombol a cselédügy. Valóban ez az ügy lármás, disszonáns, mint egy konyha cselédforradalom idején. Érdekli a grófnő őméltóságát s a szatócsné ténsasszonyt; beszél róla a szociologustól kezdve a cselédközvetitőig mindenki s a szociológus nem is mindig okosabban, mint a cselédközvetilő. — S mégis ez talán az a közérdekű kérdts, amely a leg­csőkönyösebben ellentáll minden állami és társadalmi javító törekvesnek. Sőt, mig a másfajta alárendeltségi viszonyok, az alsórendű hivatali alkalmazott, a bérmun­kás, a napszámos annyira, amennyire érzik már a mo­dern szociális eszmék hasznát, a háztartásban működő cseled s viszont a házlarlás, a család se élvezi ezeknek az új tanoknak semmifele hasznát. A magyarázata ennek az, hogy semmiféle aláren­deltségi viszonyban se ervényesül minden reformintéz­mény érvényesülésének főszükségessége: maguknak az embereknek belső megváltozása. Mert nyilvánvaló, hogy törvényekkel, állami intézményekkel igazi, az életbe át­menő és olt ható reformokat nem Khet teremteni. A rendiség intézményét hiába váltja töl a jogegyenlőség elve: ha az emberek gondolkodásmódjába nem vonul be ez az elv, a társadalmi osztályok kaszt-fölfogása megmarad. A cseled-ügyet is hiába igyekszik szabályozni törvény s enyhíteni százféle cselédgyámolitó és nevelő társadalmi intézmény. Ez az ügy csakis ott szűnik meg olyannak lenni, aminő, ahol minden belső, lelki 'föltétel meg van aria, hogy úr és cseléd közt a helyes viszony kialakuljon. A belső, lelki töltetelek megkivánása nem fontos­kodás. Hivatalnokokkal, gyári munkásokkal szemben lehet a kötelesség rideg elvere helyezkedni, mivel pon­tosan megállapított munkásokrol vagy munkamennyiség­ről van szó. A cseléd ellenben urával sztmben bizalmi állásban van, azaz nem meghatározott kötelességek vi­selője, hanem életének, egész egzisztenciájának minden szalaval mintegy az urához van nőve. Ez a hozzánőtt­ség persze némi hátrányokká! jár: elsősorban a szabad­ságvesztessel. Viszont azonban egy oly előnye van, amely igen keves úrnak kijutó földi jó : a biztosított, gondtalan elet. Akárcsak a gyermek, akinek szamára a csalad gond­talan fejlődést biztosító vár, a cseled is átadhatja ma­gát a szereny igényű lelkek ama csendes nyugalmának, amelyet mi napigondoktól bántott fehér úr-emberek a néger napiszolgák lényéből érzünk kiáradni. S valóban — ne ijedjünk meg a szótól — a mo­dern cseléd lényegileg ugyanaz, mint az antik rabszolga. Azért mondom antik, mivel az afrikai és amerikai gyar­matosítás teremtette rabszolga-típust még se akarom a mi cselédeinkhez hasonlítani: annyi embertelenség még se terem a modern európai tűzhelyek körül, hogy egy Becher Stowe ostorozását megérdemelné. — De a régi görög és római rabszolgák sorsa igen hasonlatos a mi cselédünkéhez. Legfeljebb az a különbség, hogyha ez a sors nem is volt éppen jobb, de mindenesetre igazsá­gosabb, csendesebb, nyugalmasabb. A római és hellászi rabszolga ugyanis nem élvezte az uralkodo fajta legele­mibb jogait se: ki volt szolgáltatva az urának életre­halálra, mig a miénk csak az életre. De cserében ezek a népek tudlak urak lenni, a rabszolga pedig, mivel nem is gondolhatott az uraságra, igyekezett jó szolga lenni. S igy aztán meg volt a harmónia. Mert ez a fő. Az úr tudjon úr lenni s a cseléd akarjon cseléd lenni. Ez az állapot azonban éppen csak ama belső, lelkiföltételek mellett alakulhat meg. U.nak lenni a méltányosság, erélyesség, következetesség, ember­ismeret egyesítését jelenti. S a szolgával szemben leg­alább vagyonosságot, amennyiben a cse.éd életének, jólétének éppen úgy biztosítottnak kell lenni, mint a tulajdon édes gyeimeké. Engedelmesség, alkalmazkodó képesség, egyéniség­telenség, önfeláldozás, értelmesség teszi viszont a jó szolgát. Ezek olyan tulajdonságok, amelyekre születni kell, akárcsak az uralkodásra. — Nem oly értelemben, ahogy a művészi tehetségnek, mint valami ritkán támadó csodának születni kell, hanem oly értelemben, hogy az uraságra vagy a szolgaságra való hivatottság bizonyos társadalmi osztályokból való származással együtt jár. Amit rendesen utólag szoktak mondani, itt, a dolog kényességénéi fogva, elől mondom: vannak kivételek. Évszázadok óla úri életet élő családokból származliatik a legjelentéktelenebb, sőt legellenszenvesebb szolgaiélek, viszont a jobbágyság évszazados jármát sinylő orosz muzsik-családbol indulhat világgá a leguribb féktelen­segü világromboló vagy az egesz ó-világot maga alá egyesítő uj Napoleon. A kivételek magától értetődő le­hetőségét külön kiemelve azonban újra mondom, hogy bizonyos ember-réiegek, társadalmi osztályok alkalma­sak az uraságra, mások a cseledek termelésére. S ezt főleg az uraknak jo tudni: mivel a cseléd megválasztá­sánál ez minden könyvnél és kerdezősködésnel többet ér a származás ismerése. S viszont emellett sok a cse­ledekben dolgozó ama ösztön, amely az igazi urakat keresi. Igaz, az úri erények, ha nem nagyon széles körű működéshez, például uralkodásra, kormányzásra szüksé­gesek, nincsenek föltétlenül az úgynevezett úri osztá­lyokhoz kötve. A tanulás, a nevelés, az értelmi nemes­ség tényleg nagyon alsórendű származású emberekből is igen jó urakat fejleszthet, habár tény, hogy a cseléd­mizera leginkább a demokráczia által jólétbe emelt, de durva lelkű uraságok háztartásaiban pusztit. Különösen a nagyvárosi polgárság házi élete mutatja ennek szo­morú példáit. A jó cseléd viszont szintén csak egy bizonyos emberréteg terméke. Falun, a földhöz tapadva, abból élve, urasagi kastélyok árnyékában nő az igazi jó cseléd­anyag. Az enyhe, emberi szellemű jobbágyrendszer, a mely ma még Európa bármely földjének népén megér­zik, ha talán lassította a fejlődés, sőt erényt is konzer­vált. Igazi, jó cselédet például csakis ebből a népreteg­ből lehet kapni. A nagy város neveltje nagyobbára rossz a szolgai viszonyba egész lelkével soha bele nem törődő. Ez az emberanyag, mely ilt a százezres emberbolyok­ban már négy-öt generáczió óta él, elvesztette azokat a patriarkális tulajdonságokat, amely egy jó cselédnél szükségesek. Ez persze nem baj, mivel ma már nincs a néhány úr és tömérdek szolga korszaka. N T I H V I I> f U Ez az emberfajta is megtalálja a maga működési körét, a maga urait, esetleg kizsákmányolóit. A cseléd, a háztartásban bennélő és mindenestől ahhoz tartozó cseléd azonban egy patriarkális intézmény, amelynek zavartalan működéséhez szükséges, hogy a cseléd oly világról jöjjön, ahol ezek a patriarkális állapotok vagy még uralkodnak, vagy nemrég még uralkodtak. Ez a világ a nép világa. A jó cseléd ajánló levele az, hogy nincs semmiféle nemesi levele. Minél fiatalabb családja, minél jelentéktelenebb származása, annál jobb cseléd : ez a cseléd természetrajzának főelve. Szász Zoltán. Iskolai éitesitök. II. A nyíregyházi küzs. polg. leányiskola értesítője. A hosszabb idő óta szabadságon levő Gáspárné Bölcsházy Vilma igazgatónő helyett Kulik Katinka helyettes igazgalóné állította össze a nyíregyházi községi polgári leányiskola ez évi értesítőjét. Dr. Bartók Jenő ev. ref. lelkész, az iskola egyik tanára irt bevezető értekezést az értesítőbe a leányneve­lésről, a mamákhoz intézvén mély bölcsességű szavait, melyeket vajha megszívlelnének. A jó ügynek kívántunk szolgálatot tenni azzal, hogy lapunkban is közöljük ez értekezést, szélesebb körben jutván igy az értékes tanul­mány nyilvánosságra. A polg. leányisolának az elmúlt tanévben '214 növendéke volt, 10-el több, mint az előző évben. A növendékek között volt 51 rk., 3 gk.. 36 ág. ev., 51 er. ief. és 73 mózes vallású. Helybeli volt 150, vidéki 64. Erkölcsi magaviselet cz. alatt a következőket olvassuk az értesítőben: A növendékek nemcsak órák alatt és orak között vannak állandó felügyelet alatt, mely felü­gyeletit a lantestület nőtagjai 2—2 naponkent felváltva gyakorolják, hanem kiterjeszti figyelmét a tantestület a növendékeknek iskolán kívüli magaviseletére is. Kétségtelen, hogy ellenőrzés s a netalán felmerülő bajok orvoslása hasonlíthatatlanul nagyobb sikerre vezet, ha ebben a család és iskola egyetertőleg jár el. Fájdalom, eddig a szülők részéről vajmi csekely támogatásban reszesült az iskola, sőt talán egyesek a növendekek viseletet és szor­galmát feltüntető értesítőket sem méltatják azl megillető figyelemre. Pedig ilyenkor a megérdemelt elismerés, vagy ha kell, szeretettel teljes intés, mély benyomást tenne a gyernii k lelkületére. Növendékeink erkölcsi magavise­lete ez évben, kivált az iskolán kívül, kifogástalannak ugyan nem mondható; buzdítani és inteni is többször kellett őket, de szigorúbb fegyelmi eljáráshoz egyszer sem folyamodott a tantestület. A tanulásban elért eredményt részletesen az érte­sítőben közölt statisztikai táblázat mutatja, százalékok­ban pedig a következő számok tüntetik föl: a tanítvá­nyok közül 13'83'jo kitűnően; 22-34°l 0 jelesen; 38'83 9l u jól; 14'36°/ 0 elégségesen végezte tanulmányait. Elégtelen osztályzatot a növendékek 10-64°/„-a érdemelt. Ha e számok nem felelnek meg teljesen a várakozásnak : az alsó osztályok népességén ki\ül, egyeseknél a szorgalom hiány mellett, főleg a több igazolatlan vagy alig elfo­dadható ok miatt a gyakori óramulasztásnak tulajdo­nitható. Az iskolai év ünnepies megnyitásán és bezárásán kívül hazafias szellemű ünnepeket is rendezett az iskola, hogy növendékei szivében fölkeltse és megszilárdítsa a hazaszeretet szent érzelmeit. Szeptember hó 19-én Kos­suth Lajos születésének századik évfordulója alkalmából az iskola udvarán nagy hazánkfia emlékéhez méltó ünne­pet rendeztek, október 6-án az aradi vértanuk em­lékére rendezett gyász isteni tiszteleten az összes növen­dékekkel részt vettek, megdicsőült Erzsébet királyasszo­nyunk névnapján az első tanórát szentelték feledhetet­len emiekének felújítására, márczius 15 én pedig e nap jelentőségének s egyszersmind II. Rákóczi Ferencz két­százados emlékezetének méltatására, lelkesedett örömmel szenteltek ünnepet. Önképzőkör, melynek vezetését a tantestület kérel­mére ez évben is dr. Vietórisz József főgyimn. tanár, a körnek már több éven át ügybuzgó elnöke vállalta el, 17 rendes és 20 rendkivült tagot számlált. Hálás elismeréssel emlékezik meg ezután az érte­sítő özv. Burger Míhályné nemes lelküségéről, ki néhai férje emlékére 500 koronás jutalomdíj alapítványt tett, tanulmányaikban és magaviseletükben kiváló növendékek javara vallásfelekezeti különbség nélkül. Az 1903—1904-ik iskolai évre vonatkozólag a követ­kező tájékoztatást közli az értesítő : A nyíregyházi községi polgári leányiskolába lépő tanulók beiratása szeptember 1-én veszi kezdetét s be­zárólag szeptember 4-ig fog tartani. 1. A polgári iskola I. osztályába szabályszerűen csak oly tanuló léphet: a) ki legalább tizedik évét betöltötte ; b) kinek az elemi népiskola IV. osztálya számára kiszabott tantárgyakban elegendő jártassága van s ebbeli ismereteit rendes bizonyitványnyal, vagy az e végre elrendelt fölvételi vizsgálattal igazolja. 2. A polgári iskola bármely osztályába fölvehető oly növendék, ki koránál fogva az általa kijelölt osz­tályba beillik s ezen osztályban előkészültségről fölveteli vizsgálat utján bizonyságot tesz. 3. A fölvételi vizsgálatok szeptember hó 1-én, délután 2 órakor, a javitó vizsgálatok pedig 2-án délu­tán 2 órakor fognak megtartatni. Később jelentkezők figyelembe nem vétetnek. 4 Fölvételi és javitó vizsgálatok díjmentesek. 5. Tandij egész évre 40 korona, beiratási dij 2 í korona, könyvtár dija 2 korona. 6. Tandij elengedésért oly tanulók folyamodhat­nak, kik „jómagavíseletűek" és az előző tanévről leg­alább „jó" bizonyítványt nyertek. 7. A folyamodvány a községi iskolaszékhez czim­zendő s mindjárt a beiralás alkalmával az igazgatónál nyújtandó be. 8. A kérvényhez csatolandó : a) Iskolai bizonyítvány, az előző évről. b) Szegénységi bizonyítvány. Tanítók ezen bizo­nyítvány csatolását mellőzhetik. A szegénységüket kimutató növendékek tandíjt nem fizetnek, egyéb dijak a beiratás alkalmával fizetendők. Beiratás alkalmával köteles minden tanuló kereszt­levelét és újra-oltást igazoló bizonyítványát is be­mutatni. Szabolcsvármegyei gazdasági egyesületi közlemény. 1) A debreczeni,- jászberényi,- rima-szombati,­eperjesi,- szatmár-németi- és turja-remetei m. kir. állami méntelep osztályok élelmi és takarmányezikkei szükség­letének biztosítása czéljából kiadóit árlejtési hirdetmény az érdeklődőknek az egyesület titkári hivatalában rendel kezésökre áll. 2) Gróf Szapáry Pál ménesének 110 drb. szám­feletti lova „Sorok Ujfalusi" (Vasmegye) 1903. évi julius hó 30-án önkéntes árverésen fognak eladatni. A lovak származására és becsértékére vonatkozó jegyzék az érdeklődőknek az egyesület hivatalos helyiségében szívesen rendelkezésökre bocsáttatik. ÚJDONSÁGOK. — Lóverseny Nyíregyházán. Szabolcsvármegye lótenyésztési bizottsága és a nyíregyházi tisztikar, julius hó 25- és 26-án Nyíregyházán, a katonai gyakolóteren Lóversenyt tart. Első nap. I. Akadályverseny. Három pénzdíj, táv. 3200 m. a m. kir. 5-ik honvéd huszár ezred nyíregy­házi oszt. altisztjeinek. II. Sikverseny. 600 k. adja a ma­gyar lovar egylet, táv. 1600 m. III. Gátverseny. Három tiszteletdíj, táv. 2400 m. A cs. és kir. 14-ik huszárez­red tisztjei és hadapródjainak saját lovai számára. IV. Akadályverseny. Három tiszteletdíj táv. 3200 m. A magy. kir. 5-ik honvéd huszárezred nyíregyházi osztálya tiszti­kara szolgálati lovai számára. V. Gátverseny. 500 kor., adja az urlovasok szövetkezete, táv. 2400 m. VI. Va­dászverseny. Három pénzdíj táv. ca. 5000 m. a magy. kir. 5-ik honvéd huszárezred nyíregyházi osztálya legény­sége részére. Második nap. I. Akadályverseny. Három pénzdíj táv. 3200 m. a cs. és kir. 14 huszárezred altisztjei szá­mára. II. Vadászverseny. Három tiszteletdíj táv. ca. 5000 m. a cs. és kir. 14. huszárezred tisztikara és liad­apródjai szolgálali lovai számára. III. Akadályverseny Három tiszteletdíj táv. 4000 m. a cs. és kir. 14. huszár­ezred tisztikara és hadapródjai saját lovai számára. IV. Akadályverseny. Három tiszteletdíj táv. 3200 m. a cs. és kir. 14. huszárezred tisztikara és hadapródjai szol­gálati lovai számára. V. Sikverseny. Tiszteletdíj, a győz­tesnek adja Szabolcsvármegye kölgyközönsége. táv. 2000 méter. VI. Akadályverseny. Földmivelésügyi m. kir, miniszter dija 1000 kor. táv. 4000 m. VII. Vadászver­seny. Három pénzdíj, táv. ca. 5000 m. a cs. és kir. 14. huszárezred legénysége számára. Versenyek kezdete d. u. 3 órakor. Jegyek kaphatók a városban: Jakobovits Fáni kisasszony dohánytőzsdéjébeu I. hely 2 kor. (kint a pénztárnál 3 kor.) II. hely 50 fill. kint a pénztárnál. — Rákóczy ünnepély Szcnt-Mlkályon. Büd­Szent-Mihály hazafias polgársága julius hó 11-én szom­baton este 8 órakor „Rákóczy ünnepélyt" rendezett. A kedvezőtlen idő miatt a szabadban tervezett ünnepély a „Dobogó" és Mándy Gyula „Nagyvendéglőjében" lett megtartva. — A „Dobogóban" tartott ünnepély hangversenynyel volt egybekötve következő műsorral: 1.) Kurucz dalok (Káldy Gy.) Előadta a rendező­ségből alakult dalkör, Szalai Gyula ev. ref. tanító veze­tése alatt. 2.) Alkalmi beszéd. Tartotta dr. Papp Zoltán, a tiszalöki kerület képviselője. 3.) Mikes buja. Melodráma. Szerzé Szalai Gyula ev. ref. tanító. Előadták a drámai részt: Bornemissza Barnabás ev. ref. tanító; a zenei részt: Szalai Gyula, ifj. Homolay Gyula és Szabó Lajos. 4.) „Rákóczy kesergője" Előadta a dalkör. 5.) „Bujdosó Rákóczy" Népballada. Szavalta : Halasy István. 6.) „Gyönge Violának*, „Csinos Palkó" énekelte Bornemissza Barnabás, czimbalmon kisérte: Szalai Gyula. 7.) Dalok a múltból, előadta a dalkör. A hangverseny úgy erkölcsileg, mint anyagilag szépen sikerült. A tiszta jövedelem: 70 K. Ebből 60 K. a szenlmihályi „Kossuth" szobor alapjára; 10 K. a Szabolcsmegyei „Rákóczy, szobor alapjára fordíttatott. A nagy-vendéglőben az iparosok és gazdák jöt­tek össze. — Az összejövetelt Lipták az iparoskör »lnö­ke nyitotta meg. Az alkalmi beszédet: Kubacska István nyíregyházi tanitó tartotta. Az összejövetelen megjelent dr. Papp Zoltán képviselő, a kit a jelenlevők nevében Kubacska István üdvözölt. Mindkét ünnepélyt reggelig tartó táncz követte. Julius 12-én vasárnap délelőtt 10-órakora „piacz­téren" dr. Papp Zoltán tartotta beszámoló beszédjét nagy számú közönség előtt. Megokolta miért nem lépett ki a függetlenségi 48-as pártból. — Nem helyesli a harczolni akarók politikáját. Utánna Kálosy József képviselő beszélt. Végül Homolay Gyula a választók nevében — rendületlen ragaszkodásukat fejezte ki szere­tett képviselőjük iránt. — Délután a „Piacz-téren" népünnepély volt. Dr. Papp Zoltán, a ki kedves nejével rándult le az ünnepélyre, Mészáros István kereskedő vendége volt. Az ünnepély rendezése körül nagy tevékenységet fejtettek ki: Mészáros István, Homolay Gyula, Szalai Gyula, Bornemissza Barnabás, Daróczy Pál és Lukács Ferencz. Adja Isten, hogy Szent-Mihály hazafias polgársága több ily sikerült ünnepélyt rendezhessen, azon óhajjal, hogy a hazafias ünnepélyek rendezésénél a polgárság összes rétegeinek közreműküdése csak fokozhatja az ünnepély sikerét.

Next

/
Oldalképek
Tartalom