Nyírvidék, 1903 (24. évfolyam, 27-52. szám)

1903-07-19 / 29. szám

Vagy egyszerűbben : ez az a terület, ahol szerepel, nem: tombol, kínosan, kegyetlenül tombol a cselédügy. Valóban ez az ügy lármás, disszonáns, mint egy konyha cselédforradalom idején. Érdekli a grófnő őméltóságát s a szatócsné ténsasszonyt; beszél róla a szociologustól kezdve a cselédközvetitőig mindenki s a szociológus nem is mindig okosabban, mint a cselédközvetilő. — S mégis ez talán az a közérdekű kérdts, amely a legcsőkönyösebben ellentáll minden állami és társadalmi javító törekvesnek. Sőt, mig a másfajta alárendeltségi viszonyok, az alsórendű hivatali alkalmazott, a bérmunkás, a napszámos annyira, amennyire érzik már a modern szociális eszmék hasznát, a háztartásban működő cseled s viszont a házlarlás, a család se élvezi ezeknek az új tanoknak semmifele hasznát. A magyarázata ennek az, hogy semmiféle alárendeltségi viszonyban se ervényesül minden reformintézmény érvényesülésének főszükségessége: maguknak az embereknek belső megváltozása. Mert nyilvánvaló, hogy törvényekkel, állami intézményekkel igazi, az életbe átmenő és olt ható reformokat nem Khet teremteni. A rendiség intézményét hiába váltja töl a jogegyenlőség elve: ha az emberek gondolkodásmódjába nem vonul be ez az elv, a társadalmi osztályok kaszt-fölfogása megmarad. A cseled-ügyet is hiába igyekszik szabályozni törvény s enyhíteni százféle cselédgyámolitó és nevelő társadalmi intézmény. Ez az ügy csakis ott szűnik meg olyannak lenni, aminő, ahol minden belső, lelki 'föltétel meg van aria, hogy úr és cseléd közt a helyes viszony kialakuljon. A belső, lelki töltetelek megkivánása nem fontoskodás. Hivatalnokokkal, gyári munkásokkal szemben lehet a kötelesség rideg elvere helyezkedni, mivel pontosan megállapított munkásokrol vagy munkamennyiségről van szó. A cseléd ellenben urával sztmben bizalmi állásban van, azaz nem meghatározott kötelességek viselője, hanem életének, egész egzisztenciájának minden szalaval mintegy az urához van nőve. Ez a hozzánőttség persze némi hátrányokká! jár: elsősorban a szabadságvesztessel. Viszont azonban egy oly előnye van, amely igen keves úrnak kijutó földi jó : a biztosított, gondtalan elet. Akárcsak a gyermek, akinek szamára a csalad gondtalan fejlődést biztosító vár, a cseled is átadhatja magát a szereny igényű lelkek ama csendes nyugalmának, amelyet mi napigondoktól bántott fehér úr-emberek a néger napiszolgák lényéből érzünk kiáradni. S valóban — ne ijedjünk meg a szótól — a modern cseléd lényegileg ugyanaz, mint az antik rabszolga. Azért mondom antik, mivel az afrikai és amerikai gyarmatosítás teremtette rabszolga-típust még se akarom a mi cselédeinkhez hasonlítani: annyi embertelenség még se terem a modern európai tűzhelyek körül, hogy egy Becher Stowe ostorozását megérdemelné. — De a régi görög és római rabszolgák sorsa igen hasonlatos a mi cselédünkéhez. Legfeljebb az a különbség, hogyha ez a sors nem is volt éppen jobb, de mindenesetre igazságosabb, csendesebb, nyugalmasabb. A római és hellászi rabszolga ugyanis nem élvezte az uralkodo fajta legelemibb jogait se: ki volt szolgáltatva az urának életrehalálra, mig a miénk csak az életre. De cserében ezek a népek tudlak urak lenni, a rabszolga pedig, mivel nem is gondolhatott az uraságra, igyekezett jó szolga lenni. S igy aztán meg volt a harmónia. Mert ez a fő. Az úr tudjon úr lenni s a cseléd akarjon cseléd lenni. Ez az állapot azonban éppen csak ama belső, lelkiföltételek mellett alakulhat meg. U.nak lenni a méltányosság, erélyesség, következetesség, emberismeret egyesítését jelenti. S a szolgával szemben legalább vagyonosságot, amennyiben a cse.éd életének, jólétének éppen úgy biztosítottnak kell lenni, mint a tulajdon édes gyeimeké. Engedelmesség, alkalmazkodó képesség, egyéniségtelenség, önfeláldozás, értelmesség teszi viszont a jó szolgát. Ezek olyan tulajdonságok, amelyekre születni kell, akárcsak az uralkodásra. — Nem oly értelemben, ahogy a művészi tehetségnek, mint valami ritkán támadó csodának születni kell, hanem oly értelemben, hogy az uraságra vagy a szolgaságra való hivatottság bizonyos társadalmi osztályokból való származással együtt jár. Amit rendesen utólag szoktak mondani, itt, a dolog kényességénéi fogva, elől mondom: vannak kivételek. Évszázadok óla úri életet élő családokból származliatik a legjelentéktelenebb, sőt legellenszenvesebb szolgaiélek, viszont a jobbágyság évszazados jármát sinylő orosz muzsik-családbol indulhat világgá a leguribb féktelensegü világromboló vagy az egesz ó-világot maga alá egyesítő uj Napoleon. A kivételek magától értetődő lehetőségét külön kiemelve azonban újra mondom, hogy bizonyos ember-réiegek, társadalmi osztályok alkalmasak az uraságra, mások a cseledek termelésére. S ezt főleg az uraknak jo tudni: mivel a cseléd megválasztásánál ez minden könyvnél és kerdezősködésnel többet ér a származás ismerése. S viszont emellett sok a cseledekben dolgozó ama ösztön, amely az igazi urakat keresi. Igaz, az úri erények, ha nem nagyon széles körű működéshez, például uralkodásra, kormányzásra szükségesek, nincsenek föltétlenül az úgynevezett úri osztályokhoz kötve. A tanulás, a nevelés, az értelmi nemesség tényleg nagyon alsórendű származású emberekből is igen jó urakat fejleszthet, habár tény, hogy a cselédmizera leginkább a demokráczia által jólétbe emelt, de durva lelkű uraságok háztartásaiban pusztit. Különösen a nagyvárosi polgárság házi élete mutatja ennek szomorú példáit. A jó cseléd viszont szintén csak egy bizonyos emberréteg terméke. Falun, a földhöz tapadva, abból élve, urasagi kastélyok árnyékában nő az igazi jó cselédanyag. Az enyhe, emberi szellemű jobbágyrendszer, a mely ma még Európa bármely földjének népén megérzik, ha talán lassította a fejlődés, sőt erényt is konzervált. Igazi, jó cselédet például csakis ebből a népretegből lehet kapni. A nagy város neveltje nagyobbára rossz a szolgai viszonyba egész lelkével soha bele nem törődő. Ez az emberanyag, mely ilt a százezres emberbolyokban már négy-öt generáczió óta él, elvesztette azokat a patriarkális tulajdonságokat, amely egy jó cselédnél szükségesek. Ez persze nem baj, mivel ma már nincs a néhány úr és tömérdek szolga korszaka. N T I H V I I> f U Ez az emberfajta is megtalálja a maga működési körét, a maga urait, esetleg kizsákmányolóit. A cseléd, a háztartásban bennélő és mindenestől ahhoz tartozó cseléd azonban egy patriarkális intézmény, amelynek zavartalan működéséhez szükséges, hogy a cseléd oly világról jöjjön, ahol ezek a patriarkális állapotok vagy még uralkodnak, vagy nemrég még uralkodtak. Ez a világ a nép világa. A jó cseléd ajánló levele az, hogy nincs semmiféle nemesi levele. Minél fiatalabb családja, minél jelentéktelenebb származása, annál jobb cseléd : ez a cseléd természetrajzának főelve. Szász Zoltán. Iskolai éitesitök. II. A nyíregyházi küzs. polg. leányiskola értesítője. A hosszabb idő óta szabadságon levő Gáspárné Bölcsházy Vilma igazgatónő helyett Kulik Katinka helyettes igazgalóné állította össze a nyíregyházi községi polgári leányiskola ez évi értesítőjét. Dr. Bartók Jenő ev. ref. lelkész, az iskola egyik tanára irt bevezető értekezést az értesítőbe a leánynevelésről, a mamákhoz intézvén mély bölcsességű szavait, melyeket vajha megszívlelnének. A jó ügynek kívántunk szolgálatot tenni azzal, hogy lapunkban is közöljük ez értekezést, szélesebb körben jutván igy az értékes tanulmány nyilvánosságra. A polg. leányisolának az elmúlt tanévben '214 növendéke volt, 10-el több, mint az előző évben. A növendékek között volt 51 rk., 3 gk.. 36 ág. ev., 51 er. ief. és 73 mózes vallású. Helybeli volt 150, vidéki 64. Erkölcsi magaviselet cz. alatt a következőket olvassuk az értesítőben: A növendékek nemcsak órák alatt és orak között vannak állandó felügyelet alatt, mely felügyeletit a lantestület nőtagjai 2—2 naponkent felváltva gyakorolják, hanem kiterjeszti figyelmét a tantestület a növendékeknek iskolán kívüli magaviseletére is. Kétségtelen, hogy ellenőrzés s a netalán felmerülő bajok orvoslása hasonlíthatatlanul nagyobb sikerre vezet, ha ebben a család és iskola egyetertőleg jár el. Fájdalom, eddig a szülők részéről vajmi csekely támogatásban reszesült az iskola, sőt talán egyesek a növendekek viseletet és szorgalmát feltüntető értesítőket sem méltatják azl megillető figyelemre. Pedig ilyenkor a megérdemelt elismerés, vagy ha kell, szeretettel teljes intés, mély benyomást tenne a gyernii k lelkületére. Növendékeink erkölcsi magaviselete ez évben, kivált az iskolán kívül, kifogástalannak ugyan nem mondható; buzdítani és inteni is többször kellett őket, de szigorúbb fegyelmi eljáráshoz egyszer sem folyamodott a tantestület. A tanulásban elért eredményt részletesen az értesítőben közölt statisztikai táblázat mutatja, százalékokban pedig a következő számok tüntetik föl: a tanítványok közül 13'83'jo kitűnően; 22-34°l

0 jelesen; 38'83

9l

u jól; 14'36°/

0 elégségesen végezte tanulmányait. Elégtelen osztályzatot a növendékek 10-64°/„-a érdemelt. Ha e számok nem felelnek meg teljesen a várakozásnak : az alsó osztályok népességén ki\ül, egyeseknél a szorgalom hiány mellett, főleg a több igazolatlan vagy alig elfodadható ok miatt a gyakori óramulasztásnak tulajdonitható. Az iskolai év ünnepies megnyitásán és bezárásán kívül hazafias szellemű ünnepeket is rendezett az iskola, hogy növendékei szivében fölkeltse és megszilárdítsa a hazaszeretet szent érzelmeit. Szeptember hó 19-én Kossuth Lajos születésének századik évfordulója alkalmából az iskola udvarán nagy hazánkfia emlékéhez méltó ünnepet rendeztek, október 6-án az aradi vértanuk emlékére rendezett gyász isteni tiszteleten az összes növendékekkel részt vettek, megdicsőült Erzsébet királyasszonyunk névnapján az első tanórát szentelték feledhetetlen emiekének felújítására, márczius 15 én pedig e nap jelentőségének s egyszersmind II. Rákóczi Ferencz kétszázados emlékezetének méltatására, lelkesedett örömmel szenteltek ünnepet. Önképzőkör, melynek vezetését a tantestület kérelmére ez évben is dr. Vietórisz József főgyimn. tanár, a körnek már több éven át ügybuzgó elnöke vállalta el, 17 rendes és 20 rendkivült tagot számlált. Hálás elismeréssel emlékezik meg ezután az értesítő özv. Burger Míhályné nemes lelküségéről, ki néhai férje emlékére 500 koronás jutalomdíj alapítványt tett, tanulmányaikban és magaviseletükben kiváló növendékek javara vallásfelekezeti különbség nélkül. Az 1903—1904-ik iskolai évre vonatkozólag a következő tájékoztatást közli az értesítő : A nyíregyházi községi polgári leányiskolába lépő tanulók beiratása szeptember 1-én veszi kezdetét s bezárólag szeptember 4-ig fog tartani. 1. A polgári iskola I. osztályába szabályszerűen csak oly tanuló léphet: a) ki legalább tizedik évét betöltötte ; b) kinek az elemi népiskola IV. osztálya számára kiszabott tantárgyakban elegendő jártassága van s ebbeli ismereteit rendes bizonyitványnyal, vagy az e végre elrendelt fölvételi vizsgálattal igazolja. 2. A polgári iskola bármely osztályába fölvehető oly növendék, ki koránál fogva az általa kijelölt osztályba beillik s ezen osztályban előkészültségről fölveteli vizsgálat utján bizonyságot tesz. 3. A fölvételi vizsgálatok szeptember hó 1-én, délután 2 órakor, a javitó vizsgálatok pedig 2-án délután 2 órakor fognak megtartatni. Később jelentkezők figyelembe nem vétetnek. 4 Fölvételi és javitó vizsgálatok díjmentesek. 5. Tandij egész évre 40 korona, beiratási dij 2 í korona, könyvtár dija 2 korona. 6. Tandij elengedésért oly tanulók folyamodhatnak, kik „jómagavíseletűek" és az előző tanévről legalább „jó" bizonyítványt nyertek. 7. A folyamodvány a községi iskolaszékhez czimzendő s mindjárt a beiralás alkalmával az igazgatónál nyújtandó be. 8. A kérvényhez csatolandó : a) Iskolai bizonyítvány, az előző évről. b) Szegénységi bizonyítvány. Tanítók ezen bizonyítvány csatolását mellőzhetik. A szegénységüket kimutató növendékek tandíjt nem fizetnek, egyéb dijak a beiratás alkalmával fizetendők. Beiratás alkalmával köteles minden tanuló keresztlevelét és újra-oltást igazoló bizonyítványát is bemutatni. Szabolcsvármegyei gazdasági egyesületi közlemény. 1) A debreczeni,- jászberényi,- rima-szombati,eperjesi,- szatmár-németi- és turja-remetei m. kir. állami méntelep osztályok élelmi és takarmányezikkei szükségletének biztosítása czéljából kiadóit árlejtési hirdetmény az érdeklődőknek az egyesület titkári hivatalában rendel kezésökre áll. 2) Gróf Szapáry Pál ménesének 110 drb. számfeletti lova „Sorok Ujfalusi" (Vasmegye) 1903. évi julius hó 30-án önkéntes árverésen fognak eladatni. A lovak származására és becsértékére vonatkozó jegyzék az érdeklődőknek az egyesület hivatalos helyiségében szívesen rendelkezésökre bocsáttatik. ÚJDONSÁGOK. — Lóverseny Nyíregyházán. Szabolcsvármegye lótenyésztési bizottsága és a nyíregyházi tisztikar, julius hó 25- és 26-án Nyíregyházán, a katonai gyakolóteren Lóversenyt tart. Első nap. I. Akadályverseny. Három pénzdíj, táv. 3200 m. a m. kir. 5-ik honvéd huszár ezred nyíregyházi oszt. altisztjeinek. II. Sikverseny. 600 k. adja a magyar lovar egylet, táv. 1600 m. III. Gátverseny. Három tiszteletdíj, táv. 2400 m. A cs. és kir. 14-ik huszárezred tisztjei és hadapródjainak saját lovai számára. IV. Akadályverseny. Három tiszteletdíj táv. 3200 m. A magy. kir. 5-ik honvéd huszárezred nyíregyházi osztálya tisztikara szolgálati lovai számára. V. Gátverseny. 500 kor., adja az urlovasok szövetkezete, táv. 2400 m. VI. Vadászverseny. Három pénzdíj táv. ca. 5000 m. a magy. kir. 5-ik honvéd huszárezred nyíregyházi osztálya legénysége részére. Második nap. I. Akadályverseny. Három pénzdíj táv. 3200 m. a cs. és kir. 14 huszárezred altisztjei számára. II. Vadászverseny. Három tiszteletdíj táv. ca. 5000 m. a cs. és kir. 14. huszárezred tisztikara és liadapródjai szolgálali lovai számára. III. Akadályverseny Három tiszteletdíj táv. 4000 m. a cs. és kir. 14. huszárezred tisztikara és hadapródjai saját lovai számára. IV. Akadályverseny. Három tiszteletdíj táv. 3200 m. a cs. és kir. 14. huszárezred tisztikara és hadapródjai szolgálati lovai számára. V. Sikverseny. Tiszteletdíj, a győztesnek adja Szabolcsvármegye kölgyközönsége. táv. 2000 méter. VI. Akadályverseny. Földmivelésügyi m. kir, miniszter dija 1000 kor. táv. 4000 m. VII. Vadászverseny. Három pénzdíj, táv. ca. 5000 m. a cs. és kir. 14. huszárezred legénysége számára. Versenyek kezdete d. u. 3 órakor. Jegyek kaphatók a városban: Jakobovits Fáni kisasszony dohánytőzsdéjébeu I. hely 2 kor. (kint a pénztárnál 3 kor.) II. hely 50 fill. kint a pénztárnál. — Rákóczy ünnepély Szcnt-Mlkályon. BüdSzent-Mihály hazafias polgársága julius hó 11-én szombaton este 8 órakor „Rákóczy ünnepélyt" rendezett. A kedvezőtlen idő miatt a szabadban tervezett ünnepély a „Dobogó" és Mándy Gyula „Nagyvendéglőjében" lett megtartva. — A „Dobogóban" tartott ünnepély hangversenynyel volt egybekötve következő műsorral: 1.) Kurucz dalok (Káldy Gy.) Előadta a rendezőségből alakult dalkör, Szalai Gyula ev. ref. tanító vezetése alatt. 2.) Alkalmi beszéd. Tartotta dr. Papp Zoltán, a tiszalöki kerület képviselője. 3.) Mikes buja. Melodráma. Szerzé Szalai Gyula ev. ref. tanító. Előadták a drámai részt: Bornemissza Barnabás ev. ref. tanító; a zenei részt: Szalai Gyula, ifj. Homolay Gyula és Szabó Lajos. 4.) „Rákóczy kesergője" Előadta a dalkör. 5.) „Bujdosó Rákóczy" Népballada. Szavalta : Halasy István. 6.) „Gyönge Violának*, „Csinos Palkó" énekelte Bornemissza Barnabás, czimbalmon kisérte: Szalai Gyula. 7.) Dalok a múltból, előadta a dalkör. A hangverseny úgy erkölcsileg, mint anyagilag szépen sikerült. A tiszta jövedelem: 70 K. Ebből 60 K. a szenlmihályi „Kossuth" szobor alapjára; 10 K. a Szabolcsmegyei „Rákóczy, szobor alapjára fordíttatott. A nagy-vendéglőben az iparosok és gazdák jöttek össze. — Az összejövetelt Lipták az iparoskör »lnöke nyitotta meg. Az alkalmi beszédet: Kubacska István nyíregyházi tanitó tartotta. Az összejövetelen megjelent dr. Papp Zoltán képviselő, a kit a jelenlevők nevében Kubacska István üdvözölt. Mindkét ünnepélyt reggelig tartó táncz követte. Julius 12-én vasárnap délelőtt 10-órakora „piacztéren" dr. Papp Zoltán tartotta beszámoló beszédjét nagy számú közönség előtt. Megokolta miért nem lépett ki a függetlenségi 48-as pártból. — Nem helyesli a harczolni akarók politikáját. Utánna Kálosy József képviselő beszélt. Végül Homolay Gyula a választók nevében — rendületlen ragaszkodásukat fejezte ki szeretett képviselőjük iránt. — Délután a „Piacz-téren" népünnepély volt. Dr. Papp Zoltán, a ki kedves nejével rándult le az ünnepélyre, Mészáros István kereskedő vendége volt. Az ünnepély rendezése körül nagy tevékenységet fejtettek ki: Mészáros István, Homolay Gyula, Szalai Gyula, Bornemissza Barnabás, Daróczy Pál és Lukács Ferencz. Adja Isten, hogy Szent-Mihály hazafias polgársága több ily sikerült ünnepélyt rendezhessen, azon óhajjal, hogy a hazafias ünnepélyek rendezésénél a polgárság összes rétegeinek közreműküdése csak fokozhatja az ünnepély sikerét.