Nyírvidék, 1903 (24. évfolyam, 27-52. szám)

1903-11-22 / 47. szám

biztosíthat a kezdó években 6'Vot, nem teljes névértékben, hanem tetemesen alacsonyabb áron veszi át az elsőbbségi részvényeket. Volt már rá eset, tőlünk nem is nagyon messze, hogy a 100 forint névértékű elsőbbségi részvényeket 52 forintjával vették át. Hogy a felhozott példánál maradjunk, tegyük fel, hogy a vasút elég jónak Ígérkezik, és a financier 70-es árfolyammal, vagyis 140 koronájával veazi át a 200 korona névértékű elsőbbségi részvényeket. Az 1 625,000 korona értékű elsőbbségi részvényekért tehát csak 1.187,500 doronát ad. Úgyde szükség van az egész 1.625,000 koronára. Hogy tehát ez meg legyen, annyi elsőbbségi részvényt kell kibocsátani, hogy azokért 70-es árfolyammal bejöjjön az 1.625.000 korona, vagyis — kerek összegben — 2.325 000 korona értékű elsőbbségi részvényt Mi lesz most már a helyzeti Az, hogy egy olyau 50 kilométeres vicinális vasút, amelynek .tényleges* épitési tökéje 2.500,000 korona és amelyet 2.250,000 koronáért megépítettek, a készpénzben és teljes összegben adott 875,000 korona törzsrészvényen felül 2.325,000 korona névértékű elsőbbségi részvénybe került, amelyért azonban a vasút csak 1 625,000 koronát kapott. A törzsrészvények és az elsőbbségi részvények összegét együtt nevezik „névleges épitési tökének'

1, ami e szerint a felhozott példában 3.200,000 korona. A tényleg 2.250,000 koronába kerülő vasútnak tehát 3.200,000 korona tőke után kellene a kamatot jövedelmeznie. Az elsőbbségi részvények elsőbbsége azonban épen az, hogy a jövedelem első sorban azokat illeti. És csak ha már — a példában — 2.325,000 korona elsőbbségi részvény 6% kamata kitelik, az azon felüli jövedelmen osztoznának a törzsrészvények az elsőbbségiekkel, vagyis csak akkor, ha a vasút tiszta jövedelme évsnként a 162,750 koronát, kilométerenként a 3255 koronát meghaladná! Ilyen vicinális vasút van kevés Magyarországon, ahol a kilométerenkénti átlagos tiszta jövedelem csak 1800 korona! Azért nem bíznak sokan a dombrádi motoros vasút jövedelmezőségében. Pedig épen ezért bízhatnának. Azért, mert az nem olyan lesz, mint a többi, mert nem kerül kilométerenként 50,000 koronába és mert nem lesznek elsőbbségi részvények, amelyek a törzsrészvények elől elvigyék a jövedelmet! Hogy lehet-e általában jövedelemre számítani, — arról legközelebb. A vármegye rendkívüli közgyűlése. Szokatlanul nagy érdeklődés melleit ment végbe a 17-diki vármegyei rendkívüli közgyűlés. Az új miniszterelnök és a vezetése alatt megalakult kormány bemutatkozó leirata, a volt belügynrniszternek, az adók önkéntes befizetését megtiltó vái megyei határozat megsemmisítését tudató rendelete és végül egy localis érdekű ügy a dadai felső járás székhelyének Gáváról Rakamazra való áttételének a kérdése gyakorolták azt a vonzó erőt, mely a 17-diki közgyűlés iránt az érdeklődést fölkeltette. A közgyűlést kevéssel 10 óra után nyitotta meg báró Feilitzsch Berthold főispán úr őméltósága, a nagy számban megjelent bizottmányi tagok szívélyes üdvözlésével. séges módon zászló alatt kivont karddal egyenesen a Tettes Kállay Péter Ur udvarába vezetvén, már a' bemenetel alkalmával egynehány embereket a Tettes Kállay Gergely Úr részén levók közzül — magokkal szánt szándékkal besodrani azokat ott tüstént agyon veretni, 's a' kapun kilőketni — a' Tiszt választás alatt a Nemes Mgye Háza Erkélyéről szóval, intéssel a' magokéinak a verekedésre jelt adni, a' külömböző gondolkozásúakat minden személyválogatás nélkül agyba tőbe veretni, öld, üsd, egy arany a dijja — tele torokkal kiabálni, sokakat megöletni, többeket megsebessiteni, házakat boltokat, és ablakokat betöretni, 's kiraboltatni. Ugyan ekkor Nemes Szabó Ferencz és Kóródi János is a' már felingerelt népet a' verekedésre nógatni. — Finta Márton, Búzás Lajos, Makó Pál Urak nem külörben Bezdédy Menyhárt. Bárányi Bálás, Bisok M'klós, Hodosi János, Hunyadi Sándor, Balajti Sándor, Szűcs Pál, Szanics Mihály, Aranyi Vajay István, Koczka másként Pap László, Adózó : Felsovics Jóseff Kulcsár Sándor, Cziterás Nagy litván, ő kigyelmek, szinte a' Tiszt választás előtt es alatt — néhány jámbor békés embertársukat, csak azért, hogy kárhozatos czéljok kivitelére nézve velek kezet nem fogtak halálra verni, -s megsebessiteni, sokakat újjal kimutatván, másokkal agyon veretni 's meg kínoztatni : Kállay Boldizsár és Gáspár Urak előre bocsájtott ezen fenyegető szavaik szerint beviszek nigyötszaz oláhokat úgy is azt mondják azok döglött kutyanak árokban van a' hellye, — öldöklés, rablás, -s ostromlás végett szinte a' már leírt módon a' magok jobbágyaik es cselédeiken kivűl is sokakat megbérelvén, azokat ellenséges indulattal a' Tiszt választást megelőzött napon zászló alatt, ágyú durrogások között a Tettes KalUy Gergely Ur Udvarába a' Tettes Kállay Péter Úr háza A vármegye főjegyzője olvasta föl ezután gróf Tisza István leiratát, miniszterelnökké történt kineveztetéséről s az új kormány megalakulásáról és az állandó választmánynak erre vonalkozólag meghozott azt a határozati javaslatát, hogy a közgyűlés, tudomásul véve a leiratot, arra való válaszában biztosítsa a kormányt s a miniszterelnököt arról, hogy a haza javára irányuló alkotmányos működésében készségesen támogatni fogja. Kállay András hosszabb és mindvégig nagy figyelemmel és élénk helyeslések között elmondott beszéd kíséretében, az állandó választmány javaslatát kipótló indítványt terjesztett elő. Sznnyoghy Bertalan, Mezőssy Béla, gróf Vay Gábor, Ga/íl Elekés Veres Ferenez felszólalása ulán a közgyűlés — Kállay András indítványának egyhangú elfogadásával — a következő s az önálló hadsereg felállítására vonatkozó részében dr. Mezőssy Béla áital kiegészített határozatot hozta: Szabolcsvármegye törvényhatósága, felirataiban többször kifejezést adva az önálló magyar hadsereg létesitesére irán)ú.ó jogos kívánalmainak, mindig együtt érzett s ma is együtt erez a nemzetnek azon természetszerű és törvényen alapúló óhajtásával, hogy a magyar hadsereg, mint a közös vedelem kiegészítő része, vezérlet, vezenylet és belszervezetere nézve, de különösen hivatalos nyelvére vonalkozolag magyar nemzeti szellemben épitessék ki, s ünnepélyesen kijelenti, hogy a nemzet ezen jogai és óhajtásainak teljesítéséhez u jövőben is igaz lelkesedéssel ragaszkodni fog. Remélve, hogy a magas kormány jövő működése terén ezen hazafias irányelveket szem előtt tartani és mielőbb megvalósítani fogja, Szabolcsváun.'gye közönsége a miniszterelnök őnagyméltóságának leiratát tisztelettel tudomásul veszi és viszont Ígéri, hogy hazánk javara irányúló alkotmányos működésében, a törvények és törvényekén alapuló rendeleiek végrehajtásánál a törvényhatóság részéről, önkormányzati hatáskörén belől mindenkor készséges támogatásban fog részesülni. Dr. Darányi ignácz földinívelésügyi és dr.Wlassics Gyula vallás- és közoktatásügyi minisztereknek, ez állásuktól való fölmentését, sajnálattal vette tudomásul a közgyűlés. Az adók önkéntes befizetésenek elfogadását megtiltó vármegyei közgyűlési határozatra a volt belügyminisztertől a következő leirat érkezett: A városi és községi közegeknek az önként befizetett adók elfogadásától való eltiltása iránt hozott közgyűlési harározatok tanyában folyó évi 978.22. szám alatt kibocsátott körrendelete.net, a vármegye közönségének ezen körrendeletem el en 19J8U —903. szám alatt hozott és a varmegye főispánjának aí 1886 XXI. t. cz. 57 §-ának k.) pontja a'apjan adott utasítása folytán hozzám felteijesztett közgyűlési határozatában kifejezett állás foglalásával szemben tovabbra is változatlanul fenntartom es a folyó évi oktober hó 13-án tartolt közgyűlésében 19379 szám alatt hozott és ugyancsak a főispán utasítása folytán hozzám felterjesztett határozatának azon részét, melylyel a hatósága alá tartozó községek elöljáróinak a költség vetésnélküli idő alatt önként belizetett adok és illetékek elfogadását megtiltotta, az 1886 évi XXI. t. cz. 10 §-a alapján, mint illetéktelen volta miatt törvénybe ütközőt, megsemmisítem. Mert : A törvényhatóságok jogait és kötelességeit az 1886. évi XXI. t. cz. állapítja meg, 96 §-ában kimondván, hogy annak életbeléptetesétől kezdve hatályukat vesztik az 1870. évi XLIl. és 1874. évi XXXIX. t. cz., valamint egyéb törvényeknek ezen törvénynyel ellenkező rendelkezései; miért is a határozatban helytelenül hivatkozott régi törvényekre, (1790. XIX. stb. amelyek egyikében sem ruháztatnak fel a törvényhatóságok az önkentesen fizetni szándékolt adó elfogadásának visszaulasitását elrendelő beavatkozási joggal) való utalástól eltekintve, az volt megállapítandó, vájjon az 1886. évi XXI. t. cz. nyujt-e jogalapot a határozatban kifejtett álláspont elfoglalására ? Az 1886. évi XXI. t. cz. 18, 19 és 20 §§. azok, a melyek a kormányrendeleteknek a törvényhatóságok által való végrehajtási kötelezetlsejét körülírják s megjelölik a végrehajtás kötelezettsége alóli kivételeket. Nevezetesen az emiitett törvény 18 § a a törvények végrehajtását a törvényhatóságoknak feltetlen kötelességéve teszi, a 19 § körülírja a törvényhatóságok felirati jogát, alatt vezetvén ennek ablakait már a' menetel közbe illyen fenyegetődző szavakkil: ennek a háznak' — reá mú'atva a' Tettes Ká'lay Péter Úr házára — halál és koporsó Borbély Mihálynak ma lész utolsó napja, botokkal koczogtatni, csak hamar ezután az általok és végre kibérlett — beparancsolt — 's a' gyilkoló eszkőzök különböző minden nemeivel elláttatott, nagyobb részint Oláhokat, az ostrom megkezdésére ezen szavakkal — jertek legények hánnyátok széjjel a Ká'lay Peter Házának még a' fundamentomát is — serkenteni, buzdítani, az ostromlok között magok is jelen lévén, azokat ilyen szavakkal üsd, vágd, biztatni, 's illyen módon Nemes Csonka Bálint, Danko János, Danko Sámuel, Danko István, s több kinevezett bűntársaikkal a' Tettes Kállay Pettr Úr, 's többek házait, boltjait, ablakait feltörni, beverni, kirabolni 's laboltatni, sok embereket halaira kinzani, 's kinoztatni, 's többeket megsebessiteni: Nemes (két olvashallan nev) Dániel, Megyesi Sándor, és Vanyi Sándor szinle a' rablásba részt venni 's úgyan ezen alkalommal néhány gubákat < s egyébb ruhaneműeket tolvajolni 's ekképpen a' Tiszt választó gyűlést és annak heliyét, mellyet 'a Törvények az élet 's becsület, és Törvényes szabadsagbeli bátorságra nézve, — a' legbiztosabb paisúl választának — éppen ezekre nézve készségessé tenni: Nemes Pap Gábor, Pap litván, Szathmári Károly, Szilagyi Sándor, Pap György, Sopronyi Sándor, Terdik Péter és Mihály pedig a Tiszt választó gyűlésről való hazafelé m nt> kben a' Biri Korcsmáros pinczéjét feltörni 's mind azt, mind házát kirabolni bátorkodtak 's nem iszonyodtak, 'a mint mind ezek az előmutatandó hiteles próbákból napfénynél világosabban megfognak tetszeni. Melyre való nézve erős jussal kívánja a Felperes Tiszti Fő Ügyész, hogy a' megnevezett Nemes Alperesek s megállapítja, hogy e felirati jog kimerítése után minden kormányhatósági intézkedés végrehajtandó, a 20. § h

a. tározza meg s írja körül félretnagyarazhatlanul azt, hogy a végrehajtás kötelezettsége alol a törvényhatóságok mikor mentetnek fel, mondván, hogy az országgjüles altal meg nem szavazott adó tényleges behajtására vagy meg nem ajánlott ujonezok tényleges kiállítására vomtkozó kormányrendé etek azok, a meljek a 18 és 19 s. okban foglalt általános szabály alól kivételt képezies Világos tehát, hogy a törvény 20 íjával statuált kivételekből, csak abban az esetben kelhet éleire, a kormánurendelet végrehajtását megtagadó törvényhatósági jo", ha vagy az országgyűlés altal meg nem szavazott adó tényleges behajtása vagy meg nem ajánlott ujonezok tenyleges kiállítására vonatkozo kormányrendelet létezik' kétségbe nem vonható, hogy a törvény 20 § a a törvényhatóságoknak csupán arra nyújt jogalapot, hogy uz abban körülirt czélokbol kibocsátott kormányrendelet végrehajtását tagadhaljak ineg. Ezekben van megvonva azon halár, a melyen beiül a törvényhatóságok az országgyüiésileg mog nem szavazott adók, vagy meg nem ajanloit ujonezok kérdésében határozni jogosítva vannak. Kormányrendelet azonban, a mely akár az egyik, akár a másik irányban rendelkezést tartalmazna, nem csak hogy nem létezik, de sőt a pénzügyminiszter ur folyó évi 17o7. sz. körrendeletével a költsegvetésnilküii állapotra való tekintettel az összes állami adók cs az ezek módjara behajtandó kincstári s egyéb köztartozások behajtásat beszüntette. A mikor tehát a törvényhatóság bizottsági közgyűlése az 1886. évi XXL t. cz. 20 §-anak felre n m erthető redelkezésen tulmenőleg, abból olyan köveit zteteseket von le, hogy a községek előljaróinak az önként befizetett adok es illetekek elfogadásat megtiltja, jogos alap nélküli törvénymagyarázataval egyfelől a«on tévhit terjedésére nyújt tápot, hogy az adok tényleges behijtása es az adóknak önként való befizetése egy es ugyanazon elbírálás alá esik, s hogy azok között kűlöiubseg nincs; másfelől önkényes és illetektelen határozrlávat több jogot gyakorol, mint a mennyire jog..ituk egyetlen forrása, a törvény felhatalmazza. Meg kellett tehát semmisíteni a határozatot, mert az illetéktelen rendelkezésével törvénybe ütközik. Eiről a vármegye közönségét oly felhívással értesítem, hogy ezen rendeletein a törvényhatóság területén a vármegyei ügyviteli szabályokban előírt módon közhírré teendő s ennek megtörténtéről hozzám jelentés teendő. Dr. Vaiász Lipót, Szunyoghy Bertalan, Ualasi János, Mezőssy Béla, gróf Vay Gábor, dr. Bodnár István, dr. Meskó László s a főispán úr őméltóságának a vitat bezáró föiszóWása után a közgyűlés elfogadta az állandó választmánynak gyönyörűen kidolgozott következő javaslatát: Szabolcsvárrnegye törvényhatósága a 446 —903. Bgy. szám alatt hozott határozataban kifejtett álláspontján megmaradva, az 1886. évi XX!. t. cz. 19 ik § ában biztosított jogával élni kiván és a m. kir. belügyminiszterhez feliratot intéz, őt 103887—903. számú rendeletének visszavonására, illetve megváltoztatására felkéri, s ebből kifolyólag a miniszteri leírat közzétételét ez idő szerint el nem rendeli. Ezen eljárásra vonatkozó ;ndokait a tőrvényhalóság az alábbiakból meriti. Törvényeink a rajtok keresztül vonuló alapgon lolatból kiindulva, az adó megajánlás jogát mindenkor a nemzetnek, illetőleg a nemzeti akarat megnyilvánulására hivató t országgyűlésnek tartották fenn. Törvénytárunk oly adófizetéseket, melyek nem az országgyűlés megajánlásán alapúinak, nemcsak hogy nem ismer, de tételes törvényeink, melyekre 416— IÜ03. számú határozatunkban hivatkoztuiK, minden kétség eloszl itásáért kimondatták, ho^y a/, országgyűlés hozzajarulása nélkül önkéntesen fizetett adókat, illetve larlozmányokat szedni nem szabad. Ezen törvények ujabb ellenkező rendelkezésű törvénynyel hatályon kívül helyezve nem lettek, amennyiben sem az 1886. évi XXI. t. czikkel kifejezetten, ellentétes rendelkezeseket tartalmaió törvényekként nein minősíthetők, sem pedig a'. 1883. évi XLIV. t. cz. rendelkezéseivel megváltoztatva nem lettek, tehát a bennök foglalt alapelv mai napon is érvényben van. Az, hogy az 1848-ik s az azt követő években ezen kérdés ujabb az ő Felsége legkegyelmesebb leirata következésében a' Nagy Méltóságú Fő Ispány ő kegyelmessége által e' végre alkotott Törvény Szek eleibe a' személyes megjelenésre büntető perben idéztetvén, az Adófizetők pedig Vasban állíttatván elő, elkövetett borzasztó és még az érzéketlen írótollat is meg reszkettető vétkes tetlei .ért a' megölettek 's sebesitetlek vér és sérelem dijaik a' szekerezésre kényszeritett adofi etöknek, Ái vaknak, es Özvegyeknek ezen vétkes tette .bői származott követelései, az okozott károk, a' vizsgálódó küldöttség Tagjiinak a' vizsgálat alkalmával eltöltött napi — s ugyan akkor megkívántatott előfogatok biri, úgy a' p :rbe'i, 's minden más költségek megtérítésén kivQi, Borbély M hály, Patay László, es Andrá?, Farkas Imre és Gábor, Finla Márton, Kállay Gáspár ás Boldizsár; Búzás Lajos, Makó Pal, Bizdédi Menyhárt, Bárányi Menyhárt, B irányi Balá's, Bisok Miklós, Hodosi János, Uunyady Sándor, Balajti Sándor, Szűcs Pál, S avics M'hály, Aranyi Vajay 1 tván, Koczka inasként Pap Lis'.lo, Urak 's Ö Ki„'y I nek, nem különben Adózó Feitovics Jó'sef, Kulcsár Sándor, CziterásNagy István, mint a' kik az öldök'és, gyilkolás, vérengzés, háztörés, rablás és ostromlás legalacsonyabb veikével bélyegeztetnek, 's a' Ti-zt újitó Szék előtt — 's alatt történt iszonyatos teltek részint fő eszközei, részint elkövetői, a, Ilarmas Törvény Könyv Il-ik részének 49-ik, a' Mátyás Király 6 ik végezes-nek 51 -ik, az Ulászló I-ső végezéséntk 82 ik Fejezeteiben: a' több Alperesek pedig az 1723-ik Esztendei II-ik Törvény Cdkkelyben meghatározott Példás búntetesek alá rekesztessenek. mindenféle jegyzői nyomtatvány kapható. Most készült el a községi közköltségi-, vármegyei potadó és útadó főkönyv is, valamint mindenféle a pénztárhoz szükséges számadási és alapok naplója.