Nyírvidék, 1903 (24. évfolyam, 27-52. szám)

1903-10-11 / 41. szám

IV -V K V 1 II 137433—903. Pályázati hirdetmény. (Faszén szállítása iránt.) A magyar királyi államvasutak igazgatósága 1904. évi január hó 1-től számitandólag egy, illetőleg három éven ál évenkint mintegy 19.000 q. faszén szükségletet biztosítani óhajtván, eziránt nyilvános pályázatot hirdet. Az ajánlatok 1903. október bó 29-én beterjeszten­dők, a bánatpénzek pedig a megelőző napon d lí '2 óráig beküldendők. A pályázatra vonatkozó részletes feltételek, úgyszintén az általános és különleges szállí­tási fellételek a magy. kir. államvasutak anyag- és li 1­tár bMcerzisi szakosztályánál (Budapest, Andrássy-ut 73. H. em. 43. ajtó) valamint minden üzletvezelőségnél megtekinthetők, vagy a megál apitott ár előzetes lefize­tese mellett a magyar királyi államvasutak budapesti nyomtatvány-tárnál posta utján is megrendelhetők, meg­jegyezvrn, hogy a különleges szállítási feltételek minden példányáért 30 fillér, az általános főtételekért pedig 50 fillér fizetendő A fel ételek posta utján való küldése esetén 20 fillér postaköltség is beküldendő. Budapest, 1903. szeptember hóban. Az igazgatóság. 21491. szám. Pályázati hirdetmény. A m. kir. államvasutak Zimony állomásán a magyar folyam- és tengerhajózási részvénytársaság hajóival ér­kező, valamint az ezekkel továbbítandó áruknak a vasúti kocsikba, illetve vasúti kocsikból a hajón való átrakási munkálatok végzésére ezennel nyilvános ajánlati tárgya­lást hirdetünk. Az 1 koronás bélyeggel és .Ajánlat magy. kir. államv-asulak Zimory állomásán végzendő vizi átrako­dási munkálatokra 21491 — 903. számhoz" felirattal el­látott, borítékba záités lepecsételt, nemkülönben a kellő okmányokkal (etelleg iparengedély stb.) felszerelt aján­latok 1903. évi október hó 20-ának, déli 12 órájáig a m. kir. államvasutak budapest-jobbparti üzletvezetőség titkári hivatalahoz (Budapest Külső-K. repesi ut, VIII. báz) nyújtandók be. Bánatpénz fejében pedig 500 azaz ötszáz korona készpénzben, vagy állami letétre alkalmas értékpapírok­ban nevezett üzlet vezetőség gyüjtőpénztáránál 1903. évi október hó I9-ének déli 12 óráig leteendő. Értékpapírok a budapesti, illetőleg bécsi tőzsdén legutóbb jegyzett, tizenn gy napnál nem régibb árfolyam szerinti értékben, de legfeljebb csak — névértékben fognak számíttatni. Szóban levő vizi átrakodásra vonatkozó feltételek ezen üzletvi zetőség forgalmi és kereskedelmi osztályá­ban (Budapest Külső-Kerepesi-ut 1 sz. II. ház, II. eme­let, 59. ajtó) valamint Zimony állomásunk forgalmi iro­dájában a hivatalos órák alatt megtekinthetők, miért is ajánljltevőkről feltételezzük, hogy a feltételeket ismeiik és azi kat magukra nézve egész terjedelmükben kötele­zőknek elfogadják. A feltél elektől eltérő, vagy a kitűzött határidőn tál éikezelt ajánlatok nem fognak figyelembe vétetni. A m. kir. államvasutak fentartjak maguknak a jogot, hogy az ajánlattevők közül, tekintet nélkül a fel­ajánlott egység árakra szabadon választhassanak. Budapest, 1903. évi junius hó. Az üzletvezetóség. 34199. szám. Pályázati hirdetmény. A magyar királyi álamvasutak budapest-jobbparti üzletvezelősége nyilvános pályázat utján 3 évi időtar­tamra biztosítani óhajtja a vonalain alkalmazott azon hivatalnokok és hivatalnok gyakornokok részére szüksé­ges egyenruhák szállítását, kik a fennálló egyenruházati szabályzat értelmében szolgálatközben egyenruhát viselni tartoznak. Az ezen hivatalnokok és hivatalnok gyakornokok által lendszerint viselendő egyenruhák a következők: 1. Nyári zubbony sötétkék kártolt fonalú (Kam­garn) szövetből. 2. Nyári zubbony sötétkék trikotból. 3. Tavaszi és őszi zubbony sötétkék vastag trikotból. 4. Téli zubbony sötétkék vastagabb trikotból. 5. Nyári nadrág kékes szürke trikotból. C. Nyári nadrág drappszinű kártolt fonalú (Kam­garn) szövetből. 7. Tavaszi és őszi nadrág kékes szürke vastag trikóiból. 8. Téli nadrág kékes szürke vastagabb trikotból. 9. Tavaszi és. őszi felöltő (csuklyával) sötétkék tüffetből. 10. Téli felöltő (csuklyával) sötétkék palmersz­tonból. 11. Sapka. 12. Nyakravaló: a) clothból, b) selyemből. 13. Kesztyű. 14. Karkötő. Szállitóczég kötelezi magát, hogy a jelen hirdet­mény tárgyát képező ruhadarabok elkészítéséhez szük­ségélt felső kelméket okvetlen, a szükségelt egyéb czik­k.-tet pedig, amennyiben bellöldön gyártatnak, szintén valamely hazai gyárból fogja beszerezni. A gyár honnan a felső kelmék beszereztetnek, az ajánlatban feltétlenül megnevelendő, mert a nélkül az ajánlat figyelembe nem vétetik. A fentebb felsorolt ruhadarabok elkészítésére és szállítására vonatkozó egyéb részletes feltételek alulírott üzletvezetőségtől megszerezhetők, azonkívül a kereske­delmi és iparkamaráknál betekinthetők. Az ivenként egy korona okmánybélyeggel ellátott sjiulalok lepecsételve és a borítékon a következő felirat­tal ellatva: .Ajánlat 34199. számhoz, hivatalnoki egyenruha szállítására.• 1903. évi októb-r 27-én, déli 12 óráig alulírott üzli tvezelőíég I. osztályához benyújtandók, — avagy posta utján ajánlva beküldendők. Bánatpénz­képen, meiy esetleg óvadék gyanánt is fog szolgálni, 400 korona készpénzben, vagy állami letéti kre alkalmas értékpapírokban 1903. évi október 20 án, déli 12 óráig az üzlet vezetőség gyüjtőpénztáránál leteendő. Az értékpapírok a budapesti, illetőleg a bécsi tőzsdén a legutóbbi 14 napnál nem régibb utolsó ár­folyam szerint, de névértékét meg nem haladó értékben fogadtatnak el. Takarékpénztári betéti könyvek bánatpénzül nem fogadtatnak el. Az alulirt üzletvezetőség fentartja magának a jogot, hogy a beérkezett ajánlatok közül tekintet nélkül az ajánlott egységárakra, szabadon választhasson s azok közül bármelyiket elfogadhassa. Kelt Budapesten, 1903. szeptember hó. Budapest jobbparti üzletvezetóség. IRODALOM. Napoleon után. A reformok kora. A Nagy Képes Világtörténet XI. kötete. Irt : dr. Marczali Henrik. A Franklin-Társulat és a Bévai Testvérek irodalmi intézet egyesült kiadása. Ára 8 frt. A világtörténetek nagy köteteiben a száraz adató kat böngészve, mindig mély lirai érzés vesz rajtunk erőt. A kandalló előtt, a villany világitásu szobában, a perzsa szőnyegek és a modern félhomály között egyszerre meg­dobban valami a kérges ingpánczél alatt, mikor a Sappho sorsát olvassuk vagy verseinek egy-egy töredékére nyitunk rá. Oh gyönyörű kora az ifjúságnak és szerelemnek, a mikor az istenekről mesék keringtek, szerelmes leányok a földre vártak őket s az erdő és a levegő tele volt suhogásukkal s a tenger habbomlása alatt Neplun kocsija vágtatolt. A szent fák és a szentelt ligetek naiv miszticzizmu;a; a templomok márvány oszlopsora, azok az áltékinthető épületek, a mikre rá nézve, czéljuk és belső elrendezésük egyszerre nyilvánvaló lett, a hegyor­mok, a mik nem takarództik be szürke földdel, hin^m éleiken kiült a tarka márvány; a fák, a mik a maguk kényére nőttek s virágot és gyümölcsöt együtt termet­tek az embereknek: mindezek oly természetesek és egy­szerűek voltak, — mind az ember barátai, mintegy ön­ként támadva elő a természetből, a hogy a tudomány és a művészet is szinte önként született akkor az érte­lemből és az érzésből. Es aztán a renaissance a maga mesébe illő pompá­jával, a mikor a gazdagság és az emberi értelem min­denki gyönyörűségére kivirágoztatja a követ, hogy szá­zadokon át el ne hervadjon s a mikor a hit és érzés csodái teleragyogják a mesterek vásznait; a mikor épü­letek épülnek, a miken Róma, a függőh;dak és caesa­paloták Rómája, csodálatba esett volna; a mikor fényr korára jut a legnagyobb hatalom és legnagyobb szerve­zet, a melyet az emberi történet ki bir nyomozni; a pápaság ; a mikor városok támadnak elő a föld­ből és a tengerből, a föld és az ember dicsősé­gére, hogy Alfiéri méltán mondhatta ; „Az emberi növény egyszer nőtt nagyra, akkor is a XV. századbani akkor is Itáliában." Aztán a reformáczió komor ideje, a hitviták és zsinatok, az_ emberiségnek az a nagy magábaszállása és elkomolyodása, a mik a góth templo­mok kőcsipkéiben és kővirágos oszlopaiban, sötét, szí­nes üvegü ablakaiban testesülnek meg, az önmagunknak való felelősség csodálatosan nagy érzése, a mikor mély bűntudat hamut szór a régi szép szőke germán haj­koronákra. És a franczia forradalom nagy zűrzavara, mely­nek terve a költők agyában fogant és mely az eltöröl­hetlen emberi jogokat produkálta s melynek minden háborgása és majd minden eredménye a Napoleon császárságába szűrődött le, a ki, mint egy ó-kori hős, a félvilág életét magába szívta, s mint Semirámis, egy fél század történetét kapcsolta nevéhez. Az ilyen korok mellett ugy ellapulnak a kővetkező szük, kis időszakok, mintha azokban semmi sem történt volna s a nagy rázkódások után olyan halálos csend következik, mint a középkor bizonytalanabb és homályosabb századaiban. A Napoleon korszaka után is tompult csöndesség következett. Szinte hajlandók volnánk azt hinni, hogy az emberek évtizedeken át csak az akkor támadt esz­mék és dolgok eltanulásával és megvalósulásával foglal­koztak. Pedig ebben a korban nagy emberek éltek és nagy találmányok Íródtak a történelem lapjaira. Königs­berg utczáin ekkor sétált aranygombos pálczikájával délutánonként Kant, ekkor dolgoztak csöndes szobáik­ban Fichte és Hegel, Weimarban Goethe már irta Faustot és a hű Eckermann szorgalmasan jegyezgette a Mester beszélgetéseit. Egyetemi tanszékéről a 30 éves háborút magyarázza Schiller, a keresztyénység szellemét tanítja a forradalom vihara elől Amerikába menekült Chateaubriand — Már hja gyönyörű Child Haroldját s Manfrédjet a Don Jüan mestere, Byron, a ki aztán a görög szabadságért vérzik el. Laplace már fejtegeti az égi mechaniká', Montesquieu vizsgálja a tör­vények szellemét s megjelenik az ujabbkori história atyja, Ranke. Comte Ágosttil pozitív alapokra lép a filozófia s a két Humboldt munkáiban diadalát üli a természet­tudomány. A politikai életnek a bócsi kongresszus és a szent szövetség építenek uj alapokat. Francziaországban a restauráczió, Angliában az ir kérdés foglalkoztatja a kedélyeket; megalikulnak az Egyesült-Államok, kristá­lyosodik a kis B lgium, gyarmati birodalmának alapjait veti meg Angii i, szervezkedik Spanyolország és Portu­gália s Francziaországban a juliusi forradalmat a pol­gárkirályság váll ja fel. Nemeiország az egyesülés vágyá­tól ég Európa közepén ; Keleten a keleti kérdés fejlődik, a Balkán forrong és Magyarország történetének uj stá­diumába lép. A küzdelmeket a nemzetek 1-gnagyobb költői díszítik, Goethe, Schill'r és Heine, Béranger és Viclor Hugó, Vörösmarty, Eötvös, Kölcsey. — A nagy férfiak egesz sora vonul el előttünk: Ganning, Peel, Pilt, Thiers és Guizot, Samyl, O'Gonneli, Metternich és Bismarck, Széchenyi, Kossuth és Dják. Ennyi ragyogás és fény van e névtelen kor kárpitja mögött, a mely csak első pillanatra latszik színtelenebb­nek előzőinél. S ebben a korban pattan ki a mult szá­zadnak talán két legnagyobb vívmánya: a nemzetiségi eszme és a gőzös. Ezt a kort írja meg Marczal. Henrik dr. a Nagy Képes Világtörténet legújabb, immár XI. kötetében. A mit a magyar részről mond, az alapos és szép, gazdag levéltári kutatások, Széchenyi naplói kiadatlan részének számos helye jut benne először szóhoz. A kötet kivátó helyet foglal el törtém tirodalmunkban s a Világtörténet kötetei közt. Piiic/i Sirak. Nyíregyháza 1903. október hó 10-éu. A nyíregyházi terménycaarnokná' beieívaett termény 4 r' l k Buza 50 kgramtól 7.00-IÓI 7.15-ig. Rozs 50 . 5.60-tól 5.70-ig' Árpa 50 , 4.70-től 4.80-ig Zab 50 , 4.80 tői 5 00-ig. Tengeri esős 50 , 2.60-tól 2.70-ig. Pdszuly fehér 50 , 8.00-tól 8.20-ig. Szesz literenkint 40.— fillér adóval 1 kor. 43 fillér Felelős szerkesztő: INCZÉDY LAJOS. Kiadó tulajdonos: JÓBA ELEK. A közönség köréből.* Minden őszszel aggódva néznek a kis gyermekes szülők az elnem maradó sarlach járvány elé, most annal nagyobb aggodalommal, mert a szomszéd Ki^várdán e rém erősen pusziit. Talán helyén való volna, ha hatóságilag figyelmez­tetve volnának a szülők az óvintézkedésekre, főképpen a tanyákon, a honnan a piaezra hurczolják a ragályt. Természetesen ez intézkedések lényegét az orvosok álla­píthatják meg, mindamellett a tisztaságra és arra lehelne a figyelmet felhívni, hogy minden c-alád lartson otthon chlor-coliumos öblögető vizet és lehelne oktatást adni, hogy n ggel és este minden gyermek kényszeríttessék a torok öblögetésre. És ha van még mód az óvukodásra, a hatóság az orvosok véleménye a'apján bizonyára so­kat tehetne. Még most n ni késő. Egy aggódó sztilö. (* E rovat alatt közlöttekért a felelősség a beküldőt lile i Nyilt-tör.*) I A! c­s a' £ közvetlenül! Te Henneberg Selyem, * renkéut, blúzoknak, vagy ruhának. Bérmentve é< vámmentesen házhoz szállítva. Gazdag mintaválaszték postafordultával. Henneberg Selyamgyár ZUrich. m ¥ inogy a. Iramai gyártmányú és a Zachariás-féle börkeztyük, a lepbbak, ós ezei üzletemben kaphatok. = .IDisler Karoly, női és férfi divatáru Itereslcedő (580-52-7) Nyíregyházám. 1G736— 1903. áü. Árverési feltételek. A halászi határban Eggert Gizella, Eggert Mária és Eggert Róza kiskorúak tulajdonát képező mintegy 50 kat. hold vegyes erdő (tölgy, kőrös, szil, nyár, fűz), 40, 50 fatermék 1903. év október hó 29-éu, d. e. 10 órakor Halász községházánál árverésen elfog adatni. A becsár 17000 koronában állapitiatván meg, v«nni szándékozók ezen becs ír 10"/„-át bánalpénzül kiküldött kezéhez tartoznak készpénzben vagy óvadekképes papí­rokban az árveres megkezdése előtt letenni. Folyó évi október 27-én, déli 12 óráig Szabolcs­vármegye árvaszékének elnökéhez írásban leadott aján­latok is figyelemben fognak vétetni az árverésnél, ha az ajánlattal egyidejűleg a fe.i ebb kitett becsár 10*/,-a bánatpénzül letéteményeztelik. A vételár '/a része az árverés jogerőre emelkedése napján, '/ 8 része az árveréstől számított CO nap, az utolsó részlelet az árveréstől számított 00 nap alatt az árverés napjától számított 5°/ 0-os kamatokkal a nyíregy­házi kir. adóhivatalba mint gyámpériztárban lesz fize­tendő. A bánatpénz az utolsó részletbe lesz betudva. Azon esetben, ha vevő elfogadtató biztosítékot nem nyújt a vételár hátralékra, mindaddig, mig a vétel­árnak 2/, ré zét ki nem fiztti, fát elszálli.tatni jogában nem áll és az összes finak felét mindaddig a birtokon hagyni köteles, a mig az egész vételárakat ki nem fizette. Vevő az összes Iákat legkésőbb l!i04. évi márczius hó végéig levágatni tartozik, a Iák töveit azonban kiásni nem szabad. A levágott fákat legkésőbb 1904. évi május l-ig, egy megjelölendő rakodó helyre tartozik vevő össze­hordatni, mert már májusban a letarolt erdőben szekér­rel járni tiltva van. Ha vevő feltéUleket be nem tartja, a fizetési ha­táridőket elmulasztja, saját veszélyere és karára minden birói beavatkozás n.'lkül ujabb árverés fog tűzetni és bánatpénzét feltétlenül elveszíti. Nyíregyházán, Szabolcsvármegye árvaszékének 1903. év október 9 én tartott üléséből. 652—?—l Péctay Gyula, árvaszéki elnök. Tiszta bor eczet. Szimentáli faj, öt hóna­Kapható Hímes kertben Mi- Mka-boryu eladó Mikeez kecz Józsefné szülő-telepén literje j Jozsefnénél, H.mcs-ker Nyiregy­20 krajezár. 175- 2-1 | 170-2-1 kitűnő édes, agga'ni va'ó, finom faj, csemege szőlő 2G fillérért eladó Kállai-utcza 31. sz. Batta Ignácznénál. •) E rovat alatt közlöttekért nem vállal felelőssége t a szerk.

Next

/
Oldalképek
Tartalom