Nyírvidék, 1903 (24. évfolyam, 1-26. szám)

1903-03-08 / 10. szám

Eddig ilyenre csak 1901. október hónapban a Gyula­háza melletti — a karászi határban levő — Kishalomban bukkantunk 4'/, méter mélységben, a hol egy embernek égetett csontmaradványai voltak a földre elhelyezve, fölébe rakva két kettétört bronz tőr. Egyik tőr marko­latának csont lemez boritéka teljesen épnek, fenyezett­nek látszott, de a leggondosabb kiemelésnek daczara porrá hullott. Két bronz köpüs balta, melyekhez hasonlo diszitésút eddig csak tőlünk keletre Mármarosban és Erdélyben találtak. Nyelüket valamint egy harczi csáká­nyét is a temetéskor letörték és elhajították, a fanyelek­nek megmaradt része 3000 évi földben létnek daczára épen meg van, a mit a világnak egy muzeumában sem látunk. Két eltörött bronztü, egy sima köpczös színarany fülbevaló, és egy bükköny-szemnyi arany gyöngy. A csonthalmaz körül pár négyszögméternyi területen szét­szórt cserépedény töredékek. Az edényeket nyilván a temetkezés alkalmával dobták nagy erővel a sírnak fenekére. A töredékek 3 edénynek voltak maradványai, kettő minden díszítés nélkül. Egynek diszes bekarczolatai fehér anyaggal voltak kitöltve, a mit Krétabetétes néven ösmer­nek a régészek és a milyen díszítésű edényre Szabolcsban eddig még nem akadtunk. A második szabolcsi bronzkorszaki temetkező hely­nek felfedezését gróf Vay Gábor urnák köszönjük. A Csonkás dűlő tehát vidékünk bronzkorára nézve igen nevezetes lelhely. Itten az elégetett hullák csontjainak egyrészét különböző alakú urnákba helyezték el, melyek a föld súlya által összenyomott állapotban találtattak. Hogy hány ilyen urna lehetett ezen területen, biztosan kitudni nem lehetett, mert a munkások csak akkor tettek jelen ­tést a leletről, mikor már a földet 80 ctmternyire fel­forgatták. Körülbelül 9—10 urnára akadhattak, melyek körül és közelükben apró, a peremnek fölébe nyúló tül­lel ellátott szilkék ta.áltatták, alig nagyobbak egy fekete­kávés findzsánál. Ezek közül csupán egyben találtattak égetett ember csontok. A többiek ételt tartalmazhattak az elköltözöttek túlvilági használatára. Hitlek tehát nemcsak a lélek, hanem a testnek is feltámadásában. Vallásban gyökerező kegyelettel viseltettek halottaik iránt. Összesen 14 ilyen kis szilke került többé-kevésbbé ép állapotban napfényre. Ezek közül kettő jellegzetes bronzkorszaki. Az egyiknek éles hasától lefelé haladó sürün egymás mellé helyezett taréjkák képezik a díszítést, melyek körül ará­nyosan elhelyezve öt taréj vastagabb és magasabban emelke­dik ki az edénynek felületéről mint a többi. Amásiknak ha­sából négy csücsök domborodik ki, felettük három pár­huzamos félkör vonalakkal körülvéve. Ezek felett suga­rak, és még feljebb ismét három párhuzmios félkörű bekarczolás, alsó végükkel a szomszéd félkörökkel képezi az ízléses diszitést. Legérdekesebb egy éleshasú kis szilke, melynek pereme alatt és hasa felett két-két párhuzamos bekar­czolat fut körül, hasa alatt pedig ilyen karczolatok páro­sával lefelé. Ezen felül a perem alatti szalag alatt is sürü sugaras diszités. Ezen karczolatok fehér anyaggal vannak betöltve. Miután ez az előbb emiitett két határozottan bronz­kori edénykével együtt találtatott, ezekkel egy időből származik és egykorú a gyulaházai sírral, a hol ezen berkeszin kivül megyénkben az egyedüli krétabetétes edénynek apró töredékei találtattak. A gyulaházi halom előkelő gazdag embernek volt sirdombja, a.,berkesziek azonban szegény ördögök lehet­tek, mert egy bronztőrnek pengetöredékén kivül csak két gyermekkara való karpereczet, ilyen.knek két drb. töredéket, egy kis hengerded bronzhuzalból készült nyi­tott végű fülbevalót, egy papir vékonyságú kúpalakú, és öt drb. vékony féldomboru ruhadiszitésül szolgáló lemez­kén kivűl, (a milyeneket Török Sámuel ur mintegy 80-at küldött muzeumunknak a Szennyes pusztáról) egyébb sirmellékletet az urnákban nem találtak. Ezen lelhelytől délre mintegy száz lépésnyire egy rakáson égetett ember csontokat szájával lefelé fordított tállal befedve találtak és ettől néhány lépésnyire egy La Téne ízlésű 41 Ctm. hosszú ép vaslándztát és egy 21 Ctm. hosszú vas kést. Ezen területnek más pontjá­ról egy kővéső is került. A grófi pár szívességéből ezen tárgyak muzeu­munk egyik díszét képezik és meg lett igerve, hogy a többi cserép töredékek és más esetleg még felszínre kerülő tárgyak, ezen gyűjteményünket ki fogják egé­szíteni, A napokban gróf Forgách László ur is küldött mándoki uradalmából egy őskori halászó szigonyt és egy kövésőnek töredékét. Zoltán Sándor ur pedig egy igen szép vastag fé­nyes sötétzöld patinával (nemes rozsda) borított bronz­tűvel ajándékozta meg muzeumunkat Székelyből. Werner Gyula kisvárdai polgári iskolai igazgató ur hat darab rézérmet adott, melyek előtlem teljesen ösme­retlen korból származnak és a melyeket majd csak a nemzeti muzeumban fognak meghatározhatni. Nyíregyháza 1903. márczius 6-án Dr. Jósa András. ÚJDONSÁGOK. — Népgyűlés. Lapunk legutóbbi számában meg­írtuk már, hogy Nyíregyháza város közönsége, a közeli községek polgárainak bevonásával ma vasárnap d. e. 11 órakor, a városháza udvarán, a tárgyalás alatt levő katonai javaslat ellen tiltakozó népgyűlést fog tartani. A népgyűlés programmja a következő : elnöki megnyitó, tartja Bcniczky Miksa volt orsz. képviselő. ' „A katonai javaslatok' ismerteti Bencs László, Nyíregyháza város orsz. képviselője Esetleges felszólalások. Határozati ja­vaslat a tiltakozó felirat félterjesztése tárgyában. Mint értesülünk a népgyűlésen a vármegye összes ország­gyűlési képviselői megjelennek, a nyírbátori kerület (kor­ín ánypát ti) képviselője kivételével. A népgyűlés elé dr. Meskó László fogja a határozati javaslatot terjeszteni s a kerdéshez hozzászólva dr. Mezossy Béla és dr. Papp Zoltán orsz. képviselők is beszédet fognak mondani. NYÍR V I D E K — A vármegyei tisztviselők fizetése. Az állami tisztviselők fizetésének emeléséről szóló törvényjavaslat és ennek a törvényjavaslatnak az országgyűléshez való benyújtása megmozdította a vármegyék tisztviselői ka­rát is és Hontvármegye tisztikarának kezdésére és átira­tára a mi vármegyénk tisztikarát is értekezletre hivta össze Szikszay Pál alispán e hó 3-án. A mozgalomnak a czélja az, hogy a törvényhozás figyelme a vármegyei alkalmazottak igazán sanyarú és az állami tisztviselőké mellett nagyon rosszul ellátott anyagi helyzetére irányit­tassék. Az alispán elnöklete alatt megtartott értekezlet egyhangúlag kimondotta, nogy a mozgalomhoz csatlako­zik, abban tevékenyen részt venni óhajt. A mozgalom­ban való részvétel módozatainak megallapitása a moz­galom meginditóival való érintkezés, a kívánalmaknak előterjesztés alakjában váló kidolgozás czéljából az érte­kezlet bizottságot küldött ki s annak elnökéül Szikszay Pál alispánt, tagjaiul Mikecz Dezső főjegyzőt, Péchy Gyula árvaszéki elnököt, Fehér Imre főügyészt, Sípos Béla és Komis Géza tb. főjegyzőket, Inczédy Lajos í'ő­levéltárnokot, Dvbos Imre és Okolicsányt Dezső főszolga­bírókat, Hoolc József árvaszéki kiadót es Rózsa Béla központi írnokot választotta meg. — A vármegyei tisztviselők Budapesten tartandó országos gyűlésének előkészítésére e hó 25-én szintén Budapesten a vár­megyeháza termében előértekezlet lesz s az é.te­kezlet örömmel és köszönettel fogadta Szikszay Pál alispánnak kijelentését, hogy az előértekezleten részt veend. Akik hozzá csallakozni kivannak, szándékukat jelentsék be a vármegye alispánjának. — A főispán távol. Báró Feilitzsch Berthold főispán ur őméltósága egy heti időtartamra Budapestre utazott. — A vármegye közigazgatási bizottsága e havi rendes ülését közbejött akadalyok miatt nem 12-én hanem e hó 19-én fogja megtartani. Ugyaneznap dél­után tartja meg a fegyelmi választmány ülését. — Az uzsora ellen. Szikszay Pál alispán a kö­vetkező rendeletet intézte a kisvardai járás főszolgabíró­jához s az e járáshoz tartozó községek elöljáróihoz : A nyiregyházi kir. ügyészség vezalője 1646—903. szám alatt hozzám intézett átirataban arról értesit, hogy a kisvárdai járásban az uzsora vétségének hivatalból való üldözése tárgyaban 53887,97. szám alatt kiadott igazságügyi miniszteri rendelet alapjan a kísvárd ti járás­ban levő községek elöljáróihoz felhívást intézett az iránt, hogy az uzsora esetek feltárásában a kir. ügyészségét kellő erélylyel támogassák. Miután azonban a lentebb hivatott miniszteri ren­delet kiadása óta — a kir. ügyészségnek értesítése szerint — mindössze csak 11 egyén ellen lett a kisvárdai járás területéről uzsora vétsége czimen büuvádi eljárás folya­matba téve, a magam részerői is szükségesnek látom az elöljáróságnak szigorúan kötelessegeve tenni azt, mi­szerint a lakosság anyagi erejét teljesen a tönk szelére vivő uzsora vétség felderítése s feljelentése végett min­den rendelkezésre álló eszközt teljes lelkiismerettel hasz­náljanak fel. A járási főszolgabírót pedig utasítom, miszerint a járása területén levő községek elöljáróit ebbeli kötelezett­ségük pontos teljesítésében szigorúan ellenőrizze s az esetleg eszlelt mulasztásokról a további megtorló eljárás folyamatba tétele végett hozzám azonnal jelentést tegyen — Nyíregyháza város 1902. évi, házi pénztári számadása 1903. évi márczius hó 15-ig a számvevői hivatalban megtekinthető. Az esetleges észrevételek ugyanott megtehetők. — Két színházi este. Miután a debreczeni színházban márczius 20 és 21-én műkedvelői előadás lesz, Makó Lajos társulatának dramai személyzete e két napra átrándul hozzánk s előadja első nap Jose Echegaray szenzácziós drámáját a „Halálos csönd"-et, melynek a főszerepeit Menszáros Margit, Ebergényiné Anália, Havasi Szidi, Gsige Ilonka, Pűspöky Rózsi, Sebestyén Oéza, Paiágyi Lajos, Virágháty Lajos, Pataki Béla, Nagy Dezső és Szalay Károly játszak. Második nap színre kerül Manrice Macterlinek világhírű drámája a „Monna Fanna" melynek a főszerepeit Jeszensckyne Íren, Klenovits György, Sebestyén Gjza, Paiágyi Lijos, Szilágyi Aladár, Nagy Dez ő, Farkas Béla és Virághály Lajos jatszák. A két világhírű újdonság előadasára jegyeket előjegyezni lehet Jakabovils Fanny k. a. dohány­tőzsdéjében márczius 16-tól kezdve. — Kegyelettel ünnepelte meg a „Nyírbátori iparosok és kereskedők köre" néhai Mandel Eduárd nagytekintélyű polgár, a nyírbátori ipar és kereskedelem buzgó úttörője, úgyszólván megalkotója, közjó lelkes előharezosa; számtalan áldásos intézmény megteremtője és fentartója; a „Bóni" gőzmalom, szesz és olajgyar megalkotója; volt negyvennyolcas honvéd zászlótartó arczképének leleplezési ünnepélyét. Az ezen alkalomból f. hó 21 -én megtartóit díszközgyűlésen dr. Mandel Pál országgyűlési képviselő diszelnök elnökölt. Tartalmas meg­nyitója utan Balogh Ferencz, a nyírbátori Népsegélyző egylet igazgatója, a késő aggkoráig fáradhatatlan tevé­kenységű 'férfiú érdemeit lendületes emlékbeszédben méltatta. A gyönyörű beszéd után a díszközgyűlés Mandel Dezső elnöknek, az ünnepelt méltó fiának nagy lelkesedéssel bizalmat és szeretetet szavazott, mire a szép és idegenek által is nagy számban látogatott közgyűlés véget ért. — A rom. kath. uj plébánia templom építő munkálatai, a téli szünet után, e héten ismét kezdetüket vették. Elég serényen folynak a munkák a jobboldali torony falazatánál, a beLő csúcsíves boltöveknél, (a melyek részben a menyezetet képező keresztbolt-mezők ellenfalait képezik.) valamint a tornyok között levő főhomlokzati falnál, hol már a kapuzat feletti rózsa ablak magassagán felül haladtak. Ma már láthatók a hármas bazilika-ablakok kiképzései is, a melyek között karcsú, tagozott pillérek foglalnak helyet. Igen érdekesek — különösen a szakember előtt — a bazilika rendszer u. n. „Strebewerck"-jei, melyek főleg a templom belsejében láthatók. A belső berendezések előmunkálatai, a művezető építészek budapesti irod íjában, már a léi folyamán foganatba vétettek. A munkálatnk ily gyors haladása mellett mihamarabb elkövetkezik az az idő, a midőn Nyíregyháza város római kathólikus polgársága, már az uj, bazilikális templomban dicsérheti az Urat. P. — Nyilvános köszönet. A Nyiregyházi Takarék­pénztár Egyesület 80 koronát, a nyiregyházi Kölcsönős Segélyző-Egylet 3) koronát, a nyiregyházi Gazdasági és Kereskedelmi hitelintézet 25 koronát volt szives a nyir­egyházi nőipariskola pénztára javára adományozni. Az adományt e helyen is hálásan köszöni a nőipariskola felügyelő bizottsága. — Halálozás. Komoróczy Aladár, a kisvárdai járás volt főszolgabírója, e hó 3-án Nagy-Becskereken el­hunyt. Holttestét hazahozták s nagy részvét mellett te­mették el. — A nyiregyházi dalegylet folyó 1903. évi márczius hó 1-ső napján délután 4 órakor a városháza dísztermében tartotta meg rendes közgyűlését a követ­kező tárgysorozattal: A dalegylet bevezető éneke után 1. Bogár Lajos elnöki megnyitó beszédében a dal hatal­máról és varázsáról költői szárnyalással terjeszkedett ki, majd köszönetét fejezte ki a dalegylet legjobb pártolói­nak, a város intelligens közönségének a városnak es Kállay András védnöknek. 2. Titkári jelentés a dalegylet két évi működéséről. Erről, minthogy sok tekintetben felettébb érdekes a jövő számunkban kimerítő tudósítást hozunk. 3. Számvizsgáló bizottság jelentése tudomásul vétetett Nóvák Gyula pénztárosnak a felmentés mega­datott. 4. A folyó évi költségvetés tárgyalása elfogadta­tott. 5 Esetleges indítványok tárgyalása nem voltak. A dalegylet a Szózat eléneklésével fejezte be az ülést. — Gryászrovat. Mély fájdalomtól megtörve tudat­juk szeretett leányunk, testvérünk és sógornőnknek Király Saroltának életének 17-ik évében hosszú szenve­dés után folyó évi márczius hó 7-én délelőtt '/jll óra­kor történt gyászos elhunytát. A megboldogultnak földi maradványai folyó hó 8-án délután 4 órakor fognak örök nyugalomra elhelyeztetni a Morgói temetőben lévő családi sírboltba. Nyíregyháza, 1903. évi márczius hó 7-én. Feledhetetlen emlékünk kiséri a legdrágább halot­tat pihenő nyughelyére ! id. Király Sándor és neje Barzó Zsuzsánna, mint szülők. Király Ilona férj. Seres Józsefné, ifj. Király Sándor, Király Endre, Király Erzsébet férj. Gönczy Istvánná, Király Mariska férj. ifj. Veress Ferer.czné, Király Anna férj. Verbovszky Józsefné, Király László, mint testverek, Seres József, Gönczy István, ifj. Veress Ferencz, Verbovszky József, mint sógorok. — Köszönet nyilvánítás. A nyiregyházi takarék­pénztár egyesület tekintetes igazgatósága, 33 kor. 75 fillért volt kegyes küldeni a helybeli gör. kath. hitköz­ség szegény iskolás gyermekek részére, mely nemesczélu adományért köszönetet mond az egyház tanács nevében : Tirpák Mihály, főgondnok. — Vásárnap áthelyezése. A kereskedelemügyi miniszter megengedte, hogy Nyir-Baktán ápril hó 13-ára országos vásár ez évben kivételesen április ho 6-án tar­tassák meg. — Műkedvelői előadás. Az ujfehértói műkedvelő társaság, 1848. márcz. 15-dikének emléknapján műked­velői előadást rendez. Szinre keiül Malonyay Dezső és Kemechey Jenő 3 felvonásos színműve: „A föld." Belépti jegy: I. hely 2 kor., II. 1 kor. 50 fill.. III. 1 kor. Kezdete 8 órakor. Az előadás ulán táncz lesz. — Adomány a nőegylet javára. Dessewffy Marianne grófnő, a nyiregyházi jótékony nőegyesüiet védnöknője, az idén is elküldte szokásos évi 200 korona adományát a nőegyesüiet javára. Az elnökség a nagy­lelkű adományért ez uton is hálás köszönetét nyilvánítja. — Köszönet nyilvánítás. Gross L. H. úr szíves volt a balkányi izr. nőegylet részére 60 koronát aján­dékozni, mely nemes tettéért fogadja az elnökség hálás köszönetét. — A Szabolcsi hitelbank 15 koronát volt szi­ves a helybeli gör. kath. szegény iskolás gyermekek részére adományozni, a mely jótékony czélu összegért hálás köszönetet mond az egyház tanács nevében : Tirpák Mihály, főgondnok. — Esküvő. Február 24-én d. e. 11 órakor tar­totta esküvőjét M.-Szigeten Noszkó István székes-fővárosi ág. hitv. vai'ástanár, volt nyiregyházi ág. ev. s.-lelkész Kovásy Mariska kisasszonynyal, Kovásy Móricz ottani rendőrlanácsos és neje szül. Gsatáry Júlia urnő szép leányával. A polgári kötés ulán az egyházi esküvő az ev. ref. templomban volt. Az esketést Geduly Henrik, nyiregyházi ág. ev. lelkész, a mennyasszony sógora tel­jesítette, ki a szertartás után ékes megható beszédet intézett a fiatal párhoz. — Mulatság. Balsán márcz. elsején az ev. ref. egyház javára rendezett tánczmulatságon felülfizettek a következők: Nagy János 1 kor. Tóth József 1 kor. Baji Antal 1 kor. Gecse István 2 kor. Szaniszló István 2 kor. Andrási Gyula 2 kor. Fekésházy József 1 kor. Balsay Bertalan 2 kor. Eker Ignácz 1 kor. László Gyula 2 kor. Szitha József 1 kor. Orbán János 2 kor. Szabó Dezső 1 kor. Veres Ferencz 2 kor. Veres József 1 kor. Berei András 60 fill. Ignácz Mihály 50 fill. Soltész Mihály 40 fill. Fogadják a kegyes adakozók a rendező­ség hálás köszönetét. — Kinos betegség a csúz és köszvény, azonban mint hiteles orvosi nyilatkozatok és számos köszönő levél bizonyítja — a Zoltán-féle kenőcs még a legmakacsabb és legrégibb csúz és köszvényes bajokat is néhányszori bedörzsőlés után meggyógyítja. Üvegje 2 kor. Zoltán B. gyógytárában Bpest. Senki ns mulassza el e hírneves kenőcsöt meghozatni. — Az uranos kék: A legkedveltebb ruhakékitő­szer, mert a képzelhető legszebb kék szint szolgáltatja és minden tekintetben felülmúlja az eddigi ily nemű gyártmányokat. Előkelő háztartások és nagy mosó­intézetek tanúsága szerint az Uranos kék a legjobb és legolcsóbb ruhakékitő. — Mindenki tudja, hogy Mauthner-féle impreg­nált takarmányrépamag a legnagyobb termést adja, hogy konyhakerti magvaiból a legjobb főzelék és zöld­ség terem és hogy virágmagvaiból fakad a legszebb virág. Szóval a Mauthner-féle magvak a legjobbak, készletei a legnagyobbak és árai igen olcsok. 135-12-1

Next

/
Oldalképek
Tartalom