Nyírvidék, 1903 (24. évfolyam, 1-26. szám)

1903-02-08 / 6. szám

t - —.— Sajnos azonban, ez sem mindig van igy s bár — hála józanságuknak s jó Ízlésüknek - nem altalanos s inkább kivétel, de találni lógunk utunkban olyanokat is, a kik a kártya s bor adta örömöket sem vetik meg. Pedig hogy mi a kártya s mi az ivás szenvedélyének eredménye, nem szükséges részleteznem. Jol tudjak azt Önök is, hogy sok fiatal élet vesztét okozta mar a feslett papiros s a szőllő-leve. A legszentebb, a legmagasztosabb érzelmeknek ellensége a kártya s a mellett, hogy a szervezetet pusztítja az egészséget tönkre teszi, egyike a legsilan yabb, legalacsonyabb szenvedélyeknek. Hiába én alig ismerek passzióból kártyázót, mert minden kártyás nyerni akar < lia nem sikerül neki, idegei oly fokú izgatottságba jutnak, hogy valakin ki kell tölteni bosszúját s ez a logikája a szegény ártatlan kibicz szenvedésének. Magam is ismerek olyan játékost, a ki kártyázás közben olyan abnormis állapotban van, hogyha csak rajta álhna, a kibiczeket nem sajnálná máglyán elégetni. No hát lehetetlen, hogy az ilyen állapot, az idegek ily magas fokú megfeszítése kihatással ne volna a sza had időközökre is es igy ennek az állapotnak az eredménye nagyban hozzájárul az idegesség fejlesztéséhez, a melynek előbb-utóbb számos igen rosz s igen szomorú következménye van. Természetesen, hogy itt a gondolat kapcsolás révén elkalandoztam egy kissé Önöktől, mert nem egy-egy rövid ideig tartó kártyázásról van szo, hanem a szokványos kártyázásról s a szenvedélyes játékosokról. Ép igy vagyunk az ivással is. Ezer s ez< r veszély fenyegeti testi épségünk s egészségünk a berugás alatt s azután hogy az ember kivetkőzik emberi mivoltából, nem is kell mondanom. Hogy pedig erre nii.es szükség, s hogy az alkoholos italokat az emberiség vesztére találták fel. mindenki jól tudja s igen csekély az emberiségre nézve az a haszon, a mit általok nyerü.ik s éppen nem ér fel azon károkkal, a mit az alkoholok okoznak. De nem folytalom, nem akarom az Önök türelmét tovább is próbára tenni s miután megköszönöm szives figyelmöket, befejezem mondani valómat s hiszem, ha már felolvasásomnak annyi eredménye volna, mint a mennyi az én czélom, ugy Önök mindnyájan, hosszú, boldog s egészséges fiatalságnak néznének eiébe. Kívánom, hogy úgy legyen! TANÜGY. Magyarországnak megyékre szedhető' térképe. Tanügyi körökben mindinkább álta'ánossá válik a kérdés: Mely tankönyvek nélkülözhetők az elemi népiskolában ? Nem szándékom e — kérdett fejtegetni, hanem a földrajztanítás egyik —, nagyon czélszerü taneszközéi: a járásokra, illetőleg megyékre szedhető 'érképet akai ora kartársaimnak e — helyen bemutatni. Ezen taneszköz használatával, a gyermekek játszva tanulják meg a földrajzt, anélkül, hogy könyvre lennének utalva. A térkép rajzolás, a rajz kivágási. Hizánknak megyékre szedhető térképe jóval idősebb nálam. A 87 és 88-as években ismerkedtem meg vele, az elemi iskola III. és IV. osztályaiban, Sproncz Dávid miskolczi tanítónál. Legyen szabad ugy emlékezetből, továbbá Sproncz urnái saját osztályában szerzett tapasztalataimból egyplmást elmondanom : a tanítás menetéről, ezen taneszköz használatáról, arról továbbá : minő benyomást gyakorolt az reánk gyermekekre. A földrajzi előfogalmakat a b. é. gy. keretében meglanulván, elénkbe tette Sproncz ur a misko'czi járást feltüntető —, kártyap ipiroson rajzolt —, kivágott és színezett térképet. A térképen levő betűk jelentősége iránt érdeklődvén, megtudtuk, hogy ezek, a folyók, hegyek és helységek neveinek kezdőbetűi. Ezt követte egy másik térkép példány, amelyen a niár ismert nevek kezdőbetűi helyett : lukak voltak láthatók. Meg is mondta tanilónk, hogy e lukak, a belük helyét pótolják. A néma és lukas térképét egymás mellé téve, Miskolczbol kiindulva, meglehetős tájékozási nyerlünk a helységek stb. fekvéséről. Most, minden lukba egy rézgombot tettünk, amidőn is megmondtuk, mely községnek a helye az. Igy alakult az egyes járásból a megye és igy tanultuk meg Borsod megyét néma és lukas térképről. Következett ezután a keleti-, déli-, nyugati és igy minden a Tiszáninneni kerülethez tartozó megye. Valahányszor uj megyét láttunk magunk előtt, mindannyiszor, az uj megyei térképen látható betűk jelentősége iránt érdeklődtünk. Érdeklődesünk fejlesztette emlékező tehetségünket. Azon körülmény folytán pedig, hogy módunkban állt a tanulandó terképeket megszerezni (2 krajezárba került darabja) . az isko'ában tanultakat, otthon egyöntetű ismetléssel gyakorolhattuk Tagadhatatlan, hogy ez főkelléke a tanulásnak. S hogy tanulásunk eredményes volt, bizonyítja az a tény, miszerint igen jó tájékozást nyertünk a megyék fekvéséről, termeszetes határaiktól és a vasúti vonalakról. Gyakran 4—5 megyét kaptunk kézhez egymáshoz illesztés végett. Mondhatom, nagyon jól ertettük a megyék egymáshoz illesztését ugy, hogy folyó-folyóhoz, hegy-hegyhez, vasút vasúthoz került. Földrajz könyvet soh'sem hasznallunk. Annak árán megyei térképeket szereztünk. Utána rajzoltuk és kivágtuk azokat. Nagy élvezettel foglalkoztunk a földrajzzal és igen nagy előszeretettel tanítgattuk az alsóbb oszlalyokba járó barátainkat az előttünk levő megyés térképről. Nem használtunk földrajzkönyvet, azért pontosan megmondtuk bármely megyének Imái megyéjet, főhelyét, nevezetesebb városait. Ismertük alapos jártassaggal hazánk fürdőhelyeit, történeti nevezetességű helyeit, bányavárosait stb. és hogy ezekbe barhonnan is kiindulva : mely vonalon lehet eljutni. De nem csoda, a sok látás és gyakorlás folytán az egyes megyék alakjai, a hegyek és folyók iránya, a városok fekvésé mintegy szeműnk előtt lebegett. Most midőn a tankönyvek némelyikét az el mi népi kólából kiakarjuk küszöbölni, a földrajz könyvnek nélkülözését teljesen megokoltnak mondhatjuk: ha a N T I k V : D E K földrajztanítás ezen lanmódját, melyet Sproncz D ivíd 1872 óta sikerrel alkalmaz — iskoláinkba bevezetjük. Ezen térkép"k Spronc-. Dávid, miskolczi tanítónál voltak és most is készlel ben vannak. Nemcsak hazánknak megyékre szedhető, de Ausztrianak tartományaira osztható, és a többi földrészeknek ezen mintában elkészített, igen nagy műgonddal megszerkesztett térképei is ugyanott kaphatók. És hogy „Spronz néma térképei" ugy pontos rajz adalak, mint művészi kivitelüknél fogva teljesen kielégítők: azért felel a Székesfehérvárott rendezett kiállítást vezetett s'akbizottság, amely, Spronz néma térképeit bronz éremmel kitüntette. Az 1885. evben Budapesten, rendezeit oiszágos kiállítás lanszergyüjteményében,Spronz néma térképei ugyancsik méltó helyet foglaltak el, de nem kevésbe a milleniumi kiállításon is. Legyen szabad azt is megjegyeznem, hogy nem tartanám fölösleges dolognak, ha Spronz tanito ur maga értekeznék ezen ahala először feltalált módszerről és a néma térképek haszná'atához k Hő utasitá-sil szolgálna. Már csak azért is óhajlandó az, mert ő, 30 éven át sokat tapaszt alhatott ezen a téren. Az olvasás tanítás az I. osztályba'!, a földrajz a IH-ban a legnehezebb tantárgyak egyise. A phonomimikai móds'.er bevezetésével az olvasás tanulásán jórészt könnyítettünk. A földrajzi ped g, csakis a megyékre osztható térképek használatával lehet a gyermekek megteihelése nélkül sikerrel tanítani, a gyermekek ismeretkörenek já'szva átadni. Legyünk azon, hogy ezen kezdő tárgyakat, melyeknél a gyermekeknek és tanítónak njgy nehézségekkel kell megküzdeniük — megkönnyítsük: akkor sokat lendít ttünk az elemi népi kolai tanitásügy neh'-z feladatainak megoldásán. Fábián Ferencz. A „Szabolcsvármegyei Tanítóegyesület" köréből Felhívás és kérelem ! A választmány által — a járáskörök részére — kiiűzött vitatéleleket újból közlöm : 1. A fiu-iskolákban alkalmazhatók-e nőtanitók? 2. A népiskolai tankönyvek mely osztályokban s mely tantargyak tanításánál nélkülözhetők? 3. Mit tehet a tanító az iskolás növendékek közöli is elterjedi illetlen es káromló szavak meggátlására? Felkérem a járáskör tagjait, hogy kidolgozott munkáikat április l-ig hozzám küldj >k be. A szabad előadást szintén szívesen veszszük A gyűlés Nagy-Kállóban fog megtaitatni május elaő leiében. Felkérem a kartársakat, hogy ininél számosabban készüljeni k. Legyen ez a gyűlés méltó a tanítótestülethez. Azon járásköri tagok, a kik 1877-ik évben kaptak oklevelet, tudassák ezt velem. A takarékegyesületek, hitelszövetkezetek február hóban taitjak legnagyobb reszt gyűléseiket. A járáskor minden e^yes tagja hasson oda, hogy ez intézetek igazgatosaga a „Tanítok Házára" tett „Szabolcsvármrgyei szobaalapitvány* törlesztéséhez — jótékony adományaval — járuljon bizonyos összeggel. A megszavazott összeget Szabó Endre pénztároshoz Nyíregyházára küldjék be. — Bálok, összejövetelek alkalmával karlársaink emlekezzenek meg a „Tanítók Házáról." Az „Eötvös-alap" tagsági dijat Pazár István gyüjlőbizottsagi elnökhöz küldjek be Nyíregyházára. S.gélyért csak az lesz felterjesztve, a kinek tagsági dija rendben van. A „Nyirvidék" a tanitó-egyesülel hivatalos közlönye. Kartársaink évi 4 koronáért kapják nvg. E körülményre felhívom kartársaim figyelmét. Iiubacska István, járásköri elnök. Szabolcsvármegyei gazdasági egyesületi közlemény. A bihartnegyei gazdasági egyesület, a gazda?ági egyesületek or^zigos szövetségével karöltve, Nagyváradon, a megyeház nagytermeben, t. évi február hó 14 és 15ikén az intelligens gazdaközönseg részére szakelőadasokat rendez. Tervezet: 1. nap, február 14-én d. e. 9 tői V

2 l'-ig; a trágya okszeiü kezelése isi állóban és a telepen; a talaj okszerű művelése. Előadók: Kerpely Kálmán gazdasági tanintézeti igazgató, Juhász Árpád gazdasági tanintézeti tanár. D. e. '/

a 11 —12-ig. Az ujabb gazdasági gépek ismertetése. Előadó : ifj. Poron Pal gazdasági tanintézeti tanár. D. u. 2 - 4-ig. A nyugoti szarvasmarha tenyésztése tejtermeles szempontjából. Előadó: Ferenczy Ferencz, gazdasági tanintézeti tanár. '/a 4—5-ig: a szarvasmarha és sertések járványos betegségei, s azok elleni \ édekezésről. Elő idó : Hajós István, gazdasági taninlézeti tanár: 2-ik nap, február hó 15-én. Délelőtt 9—10-ig. Dohánytennelás. Eiőado: Kerpely Kálinm gazdásági tanintezeti igazgaló. 10-11-ig. E,'y középbirtok berendezése, tekintettel Biharmegye viszonyaira. Előido: Vörös Pal gazdasági tanintézeti tanár. 11 —) 2-ig. Szarvasmarh i hizlalás. Előadó : Ferenczy Ferencz, gazdasági tanintézeti tanár. Felhívom az érdeklődj gazdaközönségünket, hogy ezen nagyon tanulságosnak ígérkező szakelőadásokon minél számo-abban vegyenek részt, és hogy ebbeli szándékuk >t a szabolcsvarmegyei gazd tsági egyesület titkári hivatalának, — esetleg az elszállásolás előleges intézkedésének rnegtetele czéljából is, — mielőbb bejelenteni szíveskedjenek. Kelt Nyíregyházán, 1903. évi február hó 4-én. gróf Vay Tibor egyesületi e'nijlr ÚJDONSÁGOK. — Rendkívüli közgyűlés a vármegyénél. Az e hó 16-dikára összehívott rendkívüli közgyűlés 85 pontból álló tárgysorozatából kiemeljük a következőket : Belügyminiszteri leirat az árvaszéki elnök uti átalanyának megállapítása tárgyában. M. kir. belügyminiszteri leirat a járási főszolgubiiák mellé kért napidijasokra vonatkozólag. Maros-Torda vármegye közönségének pártolás végett megküldött átirata a közigazgatási tisztviselőknek nemzeti jelvénnyel való ellátása tárgyában. MarosTorda vármegye közönségének átirata a választott tisztviselők politikai szereplésének rendezése tárgyában. A szászsebesi magyar kálvinisták, evangélikusok és unitáiiusok egyházközségeinek megkeresése segély gyűjtés tárgyában. A new-yorki ev. ref. egyház megkeresése segelyezés iránt. A községjegyzői nyugdijválasztmány határozata a máramaros-szi

0'eii községi közigazgatási tanfolyam hallgatóinak, a rendszeresített segédjegyzők nyugdíjjogosultságának megállapítása iránt előterjesztett kerelmere. Mezőgazdasági bizottsági javaslat a járási mezőgazdasági bizottságokban megüresedett tagsági helyek betöltése iránt. Az állami tar.itókll. egyetemes gyűlésénekkerehne a tanítói fűtések rendezése tárgyában a képviselőházhoz intézett feliratuk pártolása iránt. A Szabolcsvármgyei gazdasági egyesület kérelme hivatalos helyiségnek átengedése iránt. A vármegye alispánjának előterjesztése a volt vármegvei számvevőség al-al birt helyiségeknek a kir állam, piteszeli hivatal részére leendő atadása tárgyában. Alispáni jelentés az árvaszéki és közigazgatási irodában alkalmazóit két napdijasról. Alisp ini jele ítés a vármegyei központi és gyámpénztáraknak allami kezelésbe való átadásáról, s a házi pénztár, s a kisvárdai és Erzsébet közkórházaknak 1902. évi tul kiadásiról. Alisp ni jelentés a belügyminiszter 117.000—1902. sz. kórrendelete folytán a volt vármegyei pénztár és számvevőség használatában állott bútoroknak és irodai felszereié-i tárgyaknak, péi zszekrényeknek az állam részére történt átadásáról. Alispáni jelentes a kir. államépitészeti hivatalhoz egy. kisegítő munkaerőnek még további 2 hóra történi felfogadásáról. Alispáni jelentés a várm. 1903. évi közig, árva és gyámhatósági költségelőirányzata kiadasa részének V. és X-ik rovat alatt félve.t szüksigleUk fedez* sére pótjavadalmazás kérése iránt. Alispáni jelentes a szervezkedési szabályrendeletnek a vármegyei ügyviteli szabalyokkal való ös.-zhangoa hozatala tárgyáuan. Alispáni előterjesztés a vármegye központi hivataLiho'. 1 hivatal szolgai és 2 irittári szolgai állásnak rendszeresítése targyaban Árvaszéki elnök előterjesztése a nyilvántartás vezetésére hivatott kezelő hivatalnoki állás rendszeresítése tárgyaban. Arvasz ki elnök előterjesztése a községi gyámügyi nyilvántartások elkészítésénél felmerülő költségek fedezése tárgyában. Vármegyei főorvos javaslata Nyíregyháza város köztisztasági szabályrendeletre. Főorvosi előterjesztés a varmegyei uiuzeumnak a volt pénztári helyiségekbe való áthelyezese tárgyában. Kir. fő.nérnök jelentése a nyíregyházi lovassági laktanya kibővítési terveinek elke zitése tárgyában. Tis'.tiüg jészi vélemény a Demecser községben loganatositott bíró választás e.ien beadott felebbezésre. Tisztiügyészi vélemény a Petneháza községben lítOJ. okt. 2 2-én tartott megt'elebbezettjegyzőválasztás tárgyában. Tisztiügyészi vélemény a mihálydii körjegyző fizetesének 120) koronára eendő felem-lése tárgyaban. Ügyészi javaslat a Petneháza községben foganatosított biro valasztás tárgyaban. Tisztiügyé zi vélemény Nyiregyhaza város képviseletének a Karolyi és Des=fc\vfiy terek letesitése folytán előállott uj telkek eladasa targyaban hozott határozatára. Tisztiügyészi javaslat a T.-Ladány közsegben 1902. évi deczember hó ll-en foganatosított biro választas elleni felebbezésre. Tisztiügyészi javaslat a Beszterecz községben foganatosított biró választás ellen Kántor Zsuzsárinat s .társai által beadott felebbezésre. Tisztiügyészi javaslat Halász községben megtartott s Racz Gyula és társai álta'irnígfelebbezett jegyző választás tárgyában Tisztiü<yészí javaslat a Nyiracsád közsegben megtartott , s felebbezéssel niígtarnadoit községi tisztújítás tárgyaban. Tisztiügyészi j i vaslat a Berezel közsegben megtartott községi tisztujilas ellen beadott felebbezésre. Tisztiügyoszi javaslat Napkor község képviseletének uj községháza epitese targyaban hozott határozatára. Tisztiügyészi javaslat a Nyirmada községben megtartott lisztujitas targyában. Nyíregyháza város képviselőtestületének a váimegyei gazdasági egyesület altal évenként rendezendő lóvásár czeljaira szükséges két istálló felépítése tárgyaüjni határozata. Kisvárda község képviselőtestületének ha'arozat aljegyzői állás rendszeresítése iránt. — Áthelyezés. A kereskedelemügyi miniszter. Török Zsigmond kir. mérnököt a nyíregyházi m kir. államépitészeti hivataltól a székelyudvarhelyi államépitészeti hivatalhoz, Hoffmann Sándor kir. mérnököt pedig Székelyudvarhelyről Ny ir gyházára helyezte át. — Kirendelés. A debreczeni ügyvédi kamara Menyhért János ügy vél elhalalozása folytán, irodája részére gondnokul dr. Propper Dezső ny regyházi ügyvédet rendelte ki. — Elismerés Az „Evangélikus Cs-iládilap" 2-ik számának „Különfele" rovata alatt olvastuk a következőket : Koszorú. Koszorút, a hála és elismerés hervadhatatlan koszorúját nyújtják át itt, e h ilyen Paulik János, nyíregyházi ág. hitv. ev. lelkész urnák, lapunk négy éven át volt feledhetetlen emlékű, lelkes szerkesztőjenek, a ki ma is az igaz ügyszeretet áld i melegével karolta fel lapunkat. A napokban közel ötven uj előfizetőt gyűjtött Nyíregyházán lap'ink számára s ezt a számot százra akarja kikerekíteni. Semmi kétségünk, hogy ismert lelkességével, ernyedetlen kilarlásával ezt a czélját el is éri. A ki a nyíregyházi egyháznak már sok ezer koronát tudott összegyűjteni. Tarsaságunk érdekében is sikerrel működhetik. Paulik János lelkész ur érdeme annál nagyobb, mivel ebben a — jobbára tót — gyülekezetben tudta megkedveltetni lapunkat. Budapest után Nyíregyházára jár lapunk legtöbb példánya. A jó nyíregyháziakat lelkünk melyéből szívesen köszöntjük. Huny nepes magyar gyülekezet vehetne példát nyíregyházi testvéreinktől. . .