Nyírvidék, 1903 (24. évfolyam, 1-26. szám)

1903-06-28 / 26. szám

ingyen és bérmentesen egy gyönyörű kartonlapot, amely Kossuth Lijos leghívebb arozkópe. A kép amely sok mással együtt az album egyik melléklete lessz, Morelli tanár metszeseés a Franklin-Társulat kitűnő nyomdájából kerül ki. Az évközben jaró kedvezésekből ez a karácsonyi ajándék aem von el sémmit. Nagy ünnepi mellékletek, bőséges irodalmi rész, a legkitűnőbb regények, nagy események idején külön kiadások és külön mellékletek sohasem maradnak el. Az Egyetértés megrendelhető egy hónapra 1 frt. 80 krért a kiadóhivatalban: Budapest, IV., Várni egye-utcza 11. szám. 421—1 — 1 — A magyar kir. földinivelésí ministeriuin országos selyem tenyésztési felügyelőségének nagyméltóságú Darányi Ignác m. kir. földmivelésügyi mlnister úrhoz tett és könyv alakban most megjelent jelentéséből vesszük át a következő sorokat: kedves kötelességünknek ismerjük e helyen is megnevezni azon egyéneket, a kik hazai selyemtenyéjztésünkel lelkesen felkarolva, működésünkben mindenkor szívesen támogattak. Mindenekelőtt kegyeletes hálánkat rojjuk le néhai Mikecs János alispán iránt, ki a legjobb indulattal karolta fel hazai selyemtenyésztésünkeU A legnagyobb halával emlékezünk trieg a vármegye tiszti káráról, mely kezdettől fogva mindenkor hathatós támogatásban részesített. Szintén mély hálánkat nyilvánítjuk Májerszky Béla Nyíregyháza várus polgármesterének, a városi tanácsnak és Moesz Béla. városi jegyzőnek, kik minden tekintetben lekötelező jóindulattal közreműködtek a selyem Lenyésztes meghonosításában. — Hirdetmény. Felhivatnak mindazon egyének, kik vadászatra használható fegyverek birtokában vannak, avagy emlékként, vagy családi ereklye gyanánt őrzött, czéllövésre szánt, használatból kiment régi fegyverek birtokosai, hogy a adóhivatalnál ingyen kapható bejelen tési nyomtatványon a birtokukban levő fegy\ ereinet, akár azok adó kötelesek, akár pedig adó mentesek folyó hó 22-től számított 8 nap alait a városi adóhivatalnál beadni annyival is inkább el ne mulaszák, nurt azok, kik fegyvjradóval már az elmúlt évben is megvoltak róva, fegyveradó kivetésök hivatalból fog magállapittatni azok pedig, kik ily czimen ez ideig még megróva nem voltak, az 1883 évi XXIII t. cz. 42 és 43 §-aiban körülirott és 20—40 koronáig t rjedhető birsággal fognak sújtatni. Kelt Nyíregyházán, 1903 június ho 18-án. Városi adóhivatal. — Az utipodgyásznak elszállítása a lakásról és feladása a vasúton a központi menetjegyiroda által. A magy. kir. államvasutak igazgatóságától vett értesites szerint a Budapestről vidékre és a külföldre utazó közönség kenyelmére a központi menetjegy iroda (Budapest, IV., Vigadótér 1.) a.vasuton feladandó utipodgyászt az élőszóval, Írásban vagy tek-fon utján történt bejelentésre a szűkes főváros IV-IX. kerületeiben fekvő lakásokon átveszi és azt az alabbi szállítási dijak beszedése mellett saját hivatalos helyiségében vasúti podgyászként felveszi, az illető budapesti pályaudvarra kiszállítja, s a kivánt vonathoz atadja. A fiz.-tendő szállítási dijak a következők: darabonkint 25 kg. összsúlyig [76 fillér, minden további 10 kg. után 6 fillér szallitinányonkint legcsekélyebb illeték 1 korona. A bejelentésnek ,a központi menetjegyírodaban a szándékolt utazás előtti napon kell történnie,'mire az elszállítandó podgyász: a reggeli vonatokhoz előző este, a déli vonatokhoz aznap reggel, az esti vonatokhoz aznap délután fog a bejelentő lakásán átvétetni. Az ^átvett podgyászra vonatkozó hivatalos feladoveveny, valamint a szükséges vasúti menetjegy a fentemiitett menetjegyirodában kiszolgáltatik, vagy kívánatra 40 fillér díjért a lakásra is küldetik. — Mérsékelt áru menettérti jegyek kiadása az iparművészeti kiállítás alkalmából. A magyar kir. államvasutak igazgatóságától vett éitesités szerint az országos iparművészeti muztuui igazgatósága által rendezett iparművészeti kiállítás alkalmából a központi menetjegyiroda (IV. Vigadó tér 1.) rendkívül mérsékelt áru menettérti jegyek kiszolgáltatasa melleLt folyó évi junius hó 27-én, szeptember hó 5. qs 19-én társas utazásokat rendez Budapestre es vissza, ha ezen társas u'lazásban együttesen legalabb is 50 utas vesz részt Ezen kirándulásra vonatkozó mindennemű felvilágosítást készséggel megad a központi menetjegyiroda valamint a következő vidéki fiókirodák: Arad (Deák Ferencz b. 42.) Brassó (Ferencz Józset tér 1.) Debreczen (Piacz u. 2143.) Eger (Fő u.) Fiume (;ia Alessandria) Győr (Baross u. 4.) Kaposvár (Fő u. lft) Kassa (Fő u. 51.) Kecskemét (Nagykörösi u. 20.) Kolozsvár (Belmonostor u. 1.) Miskolcz (Széchenyi u. 91.) Nagy Becskerek (Eötvös u.) Nagy Várad (Újváros, Nagyteleki u. 3,534.) Orsova (Dunarakpart.) Pécs (Irgalmas u. 1.) Pöstyén (Fürdőigazgatóság.) Pozsony (Vásártér 2tt.) Sopron (Széchenyi u. 16.) SzatmárNémeti (Deák u. 13.) Szegud (Kelemen u ) Székesfehérvár (Ligetsor 1.) Szolnok (Kossuth u. 8.) Szombathely (Széli Kálmán u.) Temesvár (Deák u. 3.) Újvidék (Uri u. 24.) Zágráb (Jelasics tér 13.) Zombor (Bajai u. 19-20.). KÖZGAZDASÁG. A permetezés idejéről. Éveken át a szőlőtermelők mindig abban a hitben voltak, hogj- permetezni akkor kell, mikor esőzés után állandó, meleg, napos idő következik be: inert ez az idő tenyészti a perenosporát. Ez, mint a tudományos megfigyelések kétségtelenné tették, teljesen elhibázott eljárás volt. És ennek a védekezési módnak volt tulajdonitható az a sok balsiker is> melynek termelőink lépten-nyomon részesei voltak. Hánys or hallatszott arra panasz, hogy közvetlenül a permetez s után lépett fel a peronospora, akárcsak ennek gombáit locsolták volna szét. Okozták ilyenkor az anyagot, aimupkást, az oldat gyergeségét, ,csak arra nem gondoltak, hogy a permetezéssel mcgJxstek. Azér, mert a szőlőlevclen szabad szemmel még nem látszik a peronospora pusztítása, azért annak mycelium-fonalai már behálózhatták a levél szövetét és mikor a permetezés megtörtént, a bajon már nem lehetett segíteni. Egy neves franc'zia szőlész Cazeaux Cazalet végre rájött a hiba okára. A permetezéssel nem szabad bevárni az eső éj hideg idő elmultát, a meleg, napos idő bekövetkeztét, hanem permetezésre fel kell használni épen azt a borongó, hideg időt

1, mert a peronospora akkor tenyeszik legvigabban. Ugyanis a fertőzés veszélye akkor legnagyobb, mikor a szőlő zöld részeiben legkisebb a N Y t R V I D K keményítő tartalom. Hideg időben a keményítő szemcsék a bajtásvégekből lefelé költöznek az alsó végekbe és ilyenkor képes a szőlőlevél és hajtás a legkisebb ellentállást kifejteni a peronosporával szemben. Meleg időben a keményítő-szemcsék gazdagon lepik el a leveltk és hajtás végek szövetét s ilyenkor kepes az a szövet a peronospora infekcziójával szemben a legnagyobb ellenállásra képes. Ebből tehát világos, hogy leggazdaságosabb borongós, hideg időben permetezni, mert a tertőzés veszelye akkor legnagyobb. Forró, napos, száraz időben a permetezés vagy már megkésett vagy fölösleges. Innen van azután, hogy száraz, meleg nyáron mindig kevesebb a peronospora-kár, mint esős, hűvös időjárás esetén. A permetezés keresztülvitelére nézve pedig ebbpl az a tanulság, hogy bizony akkor kell hozzálátni a szőlők fecskendezésehez, mikor az idő hidegre tordult és ket esős nap kö/t egy száraz, hűvös egész vagy félnap all rendelkezésünkre. Csakhogy ehhez azután olyan anyag is kell, melynek elkészítése nem vesz hosszú időt igénybe és mely kitűnően tapad s igy a [permetezést követő legkisebb e>ő nem mossa le annak még a nyomát is. Ezen oknál fogva terjedtek el Francziaországban és Németországban is a kész permetező anyagok es azért örvend nálunk is az Aschenbrandt-íé\e bordói por évrőlévre mindnagyobb népszerűségnek. Ennek oldata néhány perez alatt kész és ha csak 3—4 órai eső- és szolmentes idő áll rendelkezésünkre, u^v a legkritikusabb napokban is apránkint be lehet fejezni a permetezést és mire ismét meleg, napos idő köszönt be, szőlőnk minden veszélytől menten vigan tenyészhet tovább. A bordói por oldatának kitűnő tapadó képessége pedig daezol a legveszélyesebb időjarásnak is. A Költő, i. A vonat kisiklott, Az utasok között nagy riadalom támadt, az asszonyok sikoltoztak, a férfiak pedig halálsápadtan rohantak az ajtókhoz. Szerencsére nem történt baj. A kis vonat valósággal kisétált a gyöpös, pipacsvirágos töltésre. A költő bosszúsan szállott ki az első osztályú kocsiszakaszból és megkérdezte az egyik kalauzt: — Mi lesz most? Várunk! — felelte a kalauz és megvakarta a fejét. Az állomás, ahonnan segítséget kaphatunk, messze van. Virradat előtt aligha indulhatunk el. A költő dühös szavakra fakadt. A kis vonat kényelmetlen kocsiszakasza egészen összetörte s alig várta, hogy véget érjen a fárasztó, unalmas utazás. Éjfél volt. A kalauzok kis lámpáikat tanácstalanul óbálták a sötétségben, az utasok csoportokba verődtek. Halk szitkozódás, panasz és latnentálás hangzott mindenünnen. A költő végignézett a mozgalmas képen. Mit csináljon. Vegyüljön ő is e nyárs polgár emberek közé, hallgassa a sopánkodásokat, az elkoptatott, unalmas történeteket nagy vasúti szerencsétlenségekről, vagy húzódjék vissza a kocsi fülkéjébe? Egyiket se találta jónak. Türelmetlenü. fordult el a vitatkozók lármás csoportjaitól és végig nézett a tájékon. Széles völgy terült el előtte. Az éjszaka fekete fátylat szőtt a síkságra, amelyen hosszú táblákban húzódtak végig a földek. Messze a tájék szélén egy füzfás liget sötét szalagja vonult el s az éjszakai szél abból az irányból fujt. A költő lassan, elgondolkodva indult el a táblás földek mentén. A nyári éjszaka hangulata besurrant a szivébe s ő öntudatlan gyönyörrel ment előre az ismeretlen tájékon. A helyzet szokatlansága és tagadhatatlan költőisége megihlették a lelkét s amint lélekzet'ojtva figyelte a körülötte suttogó füvek hajladozását, az éjjeli szél rebbenését, gyönyörködött önmagában, a sajat költői fogékonyságában. — Ah, ezt a hangulatot elteszem, — gondolta diadalmasan. — Alkalomadtán fel fogom használni, Az okosan gazdálkodó ember jóleső érzése fogta el. Frissnek, erősmk érezte magát és fáradtsága, törődöttsége eltűnt. Hajn ili szellők ébredeztek. Illatos, üde levegő áradt végig a tájékon s messze, a fűzfákon tul az ég pereme egy vonalnyit világosodott. Szinte kiáltani szeretett volna : — A hajnal! A hajnal! Nagyot lélegzett. Ezt a hangulatot nem fogja elmulasztani. Ki fogja élvezni az utolsó, lehelletnyi rezdüléséig, részleteiben és egészében megfigyeli, elraktározza. Egyszerre megrebbent a tekintete. Tétován állott meg, mintha valamely különös látvány igézte meg. A fűzfás üget sötét hátteréből fehér alak Olyan volt, mint egy testnélküli szellem :~

u~ hér árny. A költő jol megnézte. Egy leány volt. Fehér reggeli ruhában sétált a füzes bokrai közt s a kezében nagy virágos szalmakalapot lóbált. , Az uj látvány valósággal meghatotta a koltot. Remegő lélekkel és lélekzet fojtva, hogy el ne suhanjon a ködszerű, finom kép, nézte a lányt és a fölvert hangulat visszhangjaképen czikázva bontotta ki szárnyat fejében a gondolat. — A hajnal leánya! A leány pedig tágrany ílt szemekkel bámulta a költőt. Virágos na^y szalmakalapját is kiejtette a kezebői és ugy állt ott ölbeejtett kézzel, hosszan, mozdulatlanul. Költői hangulatu pillanat volt. A költő ujjon olt a lelke mélyén és mereven nézett a lany szemeinek tüzébe. Az arczát nem láthatta, de hozzáképzelt egy finomvonásu Madonna-fejet. Éles fényvonal szökött le az égről és a sötét füzfást hirteten ezüstös csipke megjelent. A hajnal leánya lebukott a harmatos fű közé és egy csomó virágot tépett ki. Kontyos fejét aztán merészen szegte hatra s mig a virágokat a költő felé szórta, futva tünt el a fűzes bokrai között. II. Az utasokat uj vonat vitte tovább. A költő majdnem, hogy lekésett erről a vonatról, amely prüszkölve és sötét füstöt eregetve várta, mig az éjszakai kalandtól elgyötört utasok helyet foglalnak a kocsiszakaszúkban. Az utolsó pillanatban futva érkező költőt a vonaton levők erősen megbámulták. A költő ruhája nedves és csatakos volt a rét füvétől, amelyben oly sokáig csatangolt s az arcza igy olyan különösen izgatott, lázas volt. A költő azonban nem törődött senkivel. Beleült az uj fülkéjébe és migába mélyedt. Az éjszaka eseményei foglalkoztatták. A sok össze-vissza, különös hangulat a pihegő élszakai tájék, a virradat halk ébredesre és az utolsó, ködszerű latomány, a hajnal leányának megjelenése, újra és újra atsuhantak a lelkén és ott rezegtek — zsongtak körülötte, mint valami halk, ünom dal lehelletszerü futamai. És az a rendkívülien izgalmas, lázas állapot akkor sem hagyta el, amikor már megérkezett otthonába, a nagy zajgó városba. Fölvert lelkében egyre tisztultabb és eszményibb alakot öltött a hajnal leányának seltelmes képe s a távoli, ismeretlen tájék éjszakai hangulata egyre nagyobb erővel, szinte zuhogva aradt a szivébe. — Ah, már nem birom ki : — és bezárkózott a szobájába. Irt. Ujjongó és szenvedélyes, sejtelmes és borongó költeményben megírta mindazt a hangulatot, ami a szivébe szülődött azon az éjszakai bolyongáson a zsongó, mámoros, nyári hajnalon és a lelke mélyén csöndesen', a könnyezésig meghatva, gyötrelmes boldogsággal kaczagott, amikor a lázas sorok közül kivillanni látta hajnal leányának tüzes szemeit, merengő Madonna-arczát. — És Virágokat szórt felém! , . . irta végül diadalmas ujjongással a lázas költő gyönyörű költeménye befejezésében, amelynél szebbet soha azelőtt egész éte' tében nem irt. III. Egy napon levelet kapott a költő. Kusza irásu női levél volt, tele öntve erős illattal, olyanféle levél aminőt vén kisasszonyok szoktak írni. Valahonnan messze vidékről, ismeretlen helyről küldték. — Én vagyok a hajnal leánya! — irta az ismeretlen nő. Azt a hajnalt sohasem felejtem el. Migrainem volt és kimentem sétálni a levegőre. És akkor láttam meg önt. Nem ismertem, de attól fogva sokat gondoltam önre. A költeménye most nyomra vezetett. Oly boldog vagyok! A költő kiejtette kezéből a levelet és ugy érezte, hogy nagyon szégyenli magát. sóhajtott fel végre volna vált ki. imbolygó feszegte körül. A virradat Vasúti ügyek. A magy. kir. államvasutak igazgatóságától. 13721-903. sz. Pályázati hirdetmény. A magy. kir. államvasutak debreczen-m.-szigeti vonala és a debreczen-vámos-pércsi törvényhatósági ut között, a debreczeni államvasuti műhelylyel szemben (lét typus szerint nyolez, esetleg kilencz vagy tiz munkáslakóház lesz építendő, egyenkint 8—8 munkáslakással, a hozzá tarozó melléképületekkel, keritéssekkej és csatornákkal. Ezen épitési munkák foganatosítására ezennel nyilvános pályázatot hirdetünk, melyre a kellőleg kiállított és felbélyegzett ajánlatok legkésőbben folyó évi julius hó 3-an déli 12 óráig a magy. kir. államvasutak debreczeni üzletvezetőségének titkárságánál benyújtandók. Később érkező ajánlatokat nem fogunk figyelembe venni. Az épületek tervei, a szerződési tervezet és a feltétfüzetek folyó évi junius hó 16-ától kezdve a magy. kir. államvasutak debreczeni üzletvezetőségének pályafentartási és épitési osztályában, a hivatalos órák alatt megtekinthetők és ugyanott az ajánlati szöveg és az ajánlati költségszámítások 3 kor. lefizetése mellett megszerezhetők. Az ajánlatok borítékai a következő felírással látandók el. .Ajánlat a Debreczenben emelendő munkás lakóház£ik építésére.

u Bánatpénz fejében legkésőbben folyó évi julius hó 2-án délelőtti 11 óráig 10,000 azaz tízezer korona teendő le készpén/.ben, vagy állami letétekre alkalmas értékpapírokban a debreczeni üzletvezetőség gyüjtőpénztáránál. A készpénzben befizetett bánatpénz nem követelhető. Az értékpapírok a budapesti, illetve a becsi tőzsdén jegyzett utolsó napi árfolyam szerint, de a névérteket meg nem haladható értékben fogadtatnak el. Az üzletvezetőség fentartja magának az ajánlatok közi a szabadválasztás jogát. Debreczen, 1903. évi junius hó. Az üzletveeetoseg. után kamat 15230 903. sz. Pályázati hirdetmény. A m kir. államvasutak miskolczi üzletvezetősége a Hort rakodó megállóhelyen létesítendő Ill-ad oszt. emeletes felvételi épület, szabadon álló árnyékszék, állomási sütő kemencze, állomási szemét gödör, zarható felvonó házikóval ellátott, teljesen felszerelt vödrös állomási kut és a gazdasági udvar lelesiter nyilvános versenytárgyalást hirdet. A tervek, az ajánlati költségvetés, ajánlati minta a pályázati feltételek, nem különben az épitési szerződés tervezete Miskolczon a m. kir. allamiélesitésére ezennel valamint az vasutak üzletvezetőség épitési és pályafentartási osztályban (Szemere-ulcza, 26. sz. I. emelet) valamint a f.ban (Szemere abonyi osztálymérnökség irodájában a hivatalos órák alatt megtekinthetők f. hó 16-tól kezdve