Nyírvidék, 1903 (24. évfolyam, 1-26. szám)

1903-06-07 / 23. szám

N Y 1 R V 1 T> " l< 3 ban kutattunk jobbra balra, tizenhét sirnál többre nem akadtunk. A Dunán tul pedig a lengyeli kő és bronzkorszaki valamint a Keszthely melletti és győrvidéki népvándorláskori kevés temetőinek ezer és ezer sirjai nagy muzeumot töltenek be. A szórványos 1. letek kevesebbek ott mint nálunk. A mi muzeumunk szórványos leletekből halmozódolt össze. Ho^y lehet tehát még is az, hogy ami muzeumunk bronztárgyakban, a nemzeti muzeumon kivül, minden más hazai n.uz»umnál gazdagabb. Nyilván lakoltabb vidék volt azon korban mini az országmk többi resze. Fellünő, hugy minden bronz gazdagságunk melleit eddig csak két bronzkori temetkezési helyre akadtunk, egy gyulaházai nagy őshalomban és Berke.-zen a csonkás dűlőben grf Vay Gábor ur birtokán. A hullák el lettek égetve. A Krisztus előtti évezrednek II-ik felére helyezett u. n. La Tena kuli urára valló kardok, kések, lándzsák, másféle vas és bronz éktárgyak nagyohb számmal vannak ott, mint minálunk, de annyi ezen korbol származó agyagedi nyük összevéve is nem sokkal van több, mint nekünk. Ennek oka azonban az is lehet, ho^y nehezebb az ős edényeket az agyagtalajból épségben kihámozni, mint a mi homokunkból. Nem merek azonban ezen nézi t mellett k.irdot rántani, mert a dunántul ezen korból származó leihelyek gyérek, mig minálunk csupán magának Nyíregyházának csaknem bi Kerületén hat u. n. Li Téne culturára valló, külön álló temető'.k van, és nagyon sok a vármegye egyéb községeinek határában A dunántuli muzeumok kőkorszaki tárgyakb n sokkal, de nagyon sokkal gazdagabbak, mint mi vagyunk. Az elmondottak utan teliat ismétlem azon kérdést, hogy mi lehet ezen régeszeli látszólagos ellen mondasoknak és eltéréseknek oka. Nyilvánvalólag nem (gyé b, mint a talajviszonyok, és geographiai helyzetnek különbözősége. Dr. Jósa András. (Folytatása következik.) A bes/.i ilhib ikró . Irta és felo.vasta Gecsei Ilonka nagy-kállói tanítónő a Szabolcsmegyei tanítóegyesület nyíregyházi járáskörének NagyKálL ban tartott gyűlésén. A beszédhibák gyógyításának kuliiválasa napjainkban még nincs általanos ismt ret alatt. A család után mi, népiskolai tanítok vagyunk arra hivatva, azon lenni, hogy a beszédhibában szenvedő gyennekekv t, ha beszédhibájuk nem áll még a gyógyith iiutlanság stadiumiban, tiszta kiejtésű h lyes beszédre szoktassuk. Mondom, e módszer meg nem ahalanos, sőt gyakorlatban is alig van, isko ákban még kevésbe; azért en, szerzett tudásom alapján szhesen mutatom be a gyógykezelés módszerét ; előbb azonban szíves engedelmükkel pár szóval vázolom a be-zédbibákat általánosságban. Följegyzéseket a beszédhibákról mar a Krisztus előtti korból is alálunk s foglalkoztak azzal a biblia irók már az ó-szövetsegi részben is. A birák könyvében van, hogy mikor a Gileaditik elfoglaltak a Jordán atjáratát az Efraitók e.őtt s az Efraitok álbocsáttatásukat kértek a Gileadilak azt kérdeztek tőlük: Ef.aita vagy-e ?" Ha azt felelte nem ! azt mondtak neki mondja ki a Siboleth szót s ha az S/ibolethet mondott lefejeztek, igy tejeztek le 42 ezer embert. Lehet, sőt valószínű, hogy ez tájszólás voh, de nincs kizarva, nem e hangkiejtési hibában sigmatismus laterálisban szenvedtek azok, mivel az előttük kimondott —s — hangot — sz—nek ejtették ki. A legrégibb göiög történész Herodotesz munkájában Krőzos gyermekerői beszélve azt mondja, hogy igen dtrek ifjú volt, de néma. Midőn egy alkalommal egy persát látntt atyjára tainadni, a félelem megoldotta nyelvét és felkiáltott: „Ember! ne öld meg apámat!" Ez valószínűleg aphasia volt, vagyis oly bantalom, a mikor a beszélőszervek és az agy épsége melíett az illető vagy hibásán ejti ki a szokat, vagy epen nem tudja kiejteni s egy, az agyra gyakorlott erős hatás következteben az aphá-ia megszűnik. A dadogásra vonatkozólag ismerjük Demosthénes esetét az ókorbol (sz. 383-ban Kr. e.) Tudtak, fölismerlek tehát az egyes beszédhibákat, selypitést, némasagot, dado„'ást stb. nur a egrégibb korban is, de rendszeres g\óg)itásról e korban szó nincs, gyógykezelési löljeg)Z'-seket csak Kr. u. 1584-től találunk. Terim szetesen ezek a gyógykezelések csak kisérlelezések voltak s még ma is csak haladunk a tökéletesség fele, de eredményt kisebb-nagyobb mértékben mutattak fel. Kezdték a gyógyítást a nyelvfék átmetszésével, vagy darabokat metszetlek ki belőle s alkalmazták ezt • mindaddig, mig egy egyen elvérzés következteben áldozatul nem esett. Mások eltiltották a beszédhibában szenvedőt a füidéstől, bor, szeszes italok élvezetétől, a hal evéstől, nem engedtek meg a fejii' k nedvesítését; ezi k mellett a fűszeres ételeket ajánlották, szóval legfőbb voit a szárító-étrend. Voisin ki maga is dadogó volt, 1821-ben megjelent igen érdekes munkájaban („Du begaymen") a Demosthenes-féle eljárást ajánlja t. i. a nyelv tornáztatását. Leirja részletesen az eljárást s legérdeke sebb a dologban az, hogy ő maga sem tudott kigyógyulni az általa ajánlott módszerrel. Még legnagyobb sikert ért el ez időkben Leigh asszony (Newyork), ki módszerét a lélegzetvételre alapi totta. Erős kilégzési árammal elmondotta az ABC. betűit, majd egytagú szókat s általaban légzési gyakorlatokat végeztetett. Napjainkban is ez képezi leglényegesebb részét a gyógykezelésnek. 1830 ban Schullessel datálódik e kérdés tudományos tárgyalása. Szerinte nem a mássalhangzó kiejti.se van megakadalyozva, hinem ez csak következése a m igánhang/.ok hibás kiejtesének. Gégebántalom forog fenn, a hangszalagok beidézésében van a baj oka. A magánhangzók a gégében a hangszalagok által képez tetnek, mig a mássalhangzók a gege felett levő beszélő szervek különböző állása szerint jőnek létre, pld. valaki kiakarja mondani ezt; ma — hangoztatja az m-et addig, mig az —a— kimondása sikerül neki. Az éneklésnél nem záródik a hangrés, ép azért éneklésnél a legtöbb dadogó nem dadog. Arra kel) hát törekedni a dadogónak, hogy a beszédnél se zárja a hangrést, akkor sikerül a hangzó kiejtése. Tehát a hangszalagok izmai s a beszélő szerv izmok összhangzó működése a tiszta, rendes beszédet ertdményezi; ennek ellentéte a hibás,rossz beszéd. Sok esetben alkalmazandó és elkerülhetetlen az orvosok ált.il teljesítendő sebészi eljárás, mely az egyes beszélő szervek hiányos voltánál, vagy tultengésénél vilik szükségessé, ily esetben az operáczió az első köte lesség s csak azután lehet a hangzók kiejtését gyakoroltatni. Legújabb módszer a dr. Liebmané, a magánhangzókat nyujtaija, mert igy a dadogó tud jól beszélni és ezáltal fölke.ti önbizalmát. Amint a gyermek iskolába kerül, a tanitó kötelessége az egyes betűk tanításánál, hogy a gyermekiől megkövetelje a hangzók szabályszerű liszta kiejtését. Ejtessenek ki a magánhangzók a szükségélt szájtartás melh tt, élesen, tisztán, természetesen és m llhangon; szép hangs/Jneze tel és tiszta kiejiéssel kell beszélni. A magánhangzók legyenek a beszélő hangzói, mert ez az aestetikus beszed. A légzés nyitóit szájon át, az orron át történjék. Dadogó gyermeknél fontosak ezen kiejtési szabályok betartása, természetesen együttes tanitásnal a dadogókat külön figyelem alatt tartani nem lehet, a velük való foglalkozás teljesen külön órát vesz igénybe. Eljárás. Megvizsgáljuk a dadogónak külsőleg könnyen látható beszéd szerveit, megfigyeljük hangj.it, nem vesszüke és/.re, hogy az valami beszed szervizom, nyákhártya — mandula — túltengés által nincsen-é befolyásolva, avagy nem szenved-e hiányosságot valamely beszéd szerve, mely esetekben első sorban is az orvosnak kell operácziót végezni. Ha kezelés alá vehetjük a dadogót, első dolgunk rendes lélegzetvételre szoktatni s abban gyakorolni, hogy a beszédhez szükséges mennyiségű levegőt tudjon magának tüdejében bizlositani. Nyitóit szájon át mélyen, gyorsan belélegzettünk s lassan, hoszszasan ki ! Ezt aztán összekötjük torná-zati gyakorlatokkal (feltartott karok, csípőre telt kéz, törzs fordítás, fejhajlitás stb.) E gyakorlatok czélja, hogy a légzési izmok mü;ödéset akaratlagossá tegyük. Legkönnyebb a hangkiejtése a „hehezet", a légzési gyakorlatoknál tehát ezt hangoz'atjuk legelőbb, aztán összekötjük hangzókkal; h — belün kezdődő egyt.gu szókat olvastatunk, mondatunk, ezt követi a tagolás. A mássalhangzóknál fontos a tükör. Némely beszédhibáknál a iosz kiejtéssel egyidejűleg együttmozgások is jelentkeznek, rántások a homlok, szem, arcz, váll, kezünkben — erről is — a tükör előtt szoktaljuk le az illetőt. A mássalhangzókat táblára irjuk, a mediakat (b-d-g) könnyebb kiejteni, mint a tenneseket (p-t-k), azért előbb azokat gyakoroltatjuk, majd meg hangzót teszünk eléje, utánna, közzé s úgy gyakoroltatjuk ; fődolog, hogy a hangzót mindig nyujlva ejtessük ki. A szók után jönnek a mondatok olvasás vagy előmondás után. Ezt követi a spontán b széd, kisebb meséket, történeteket mondunk vagy olvastunk elő s után mondh itjuk. Az ideiarlozó szabályokat a gyermeknek tudnia kell. Ezek: nyitott szájon gyorsan és mélyen lélegzeni be, lassan és hosszan ki. Be.-z ljen mérsékelt és mély hangon, sem túl halkan, sem tul kiabálva. Beszéljen lassan és nyugodtan a magánhangzókat nyújtsa. Legyen előre tisztában azzal, hogy mit és hogyan akar kimondani. Ebben fekszik a physikai eljárás lényege. A gyógykezelésre nézve igen fontos a bántalom eredete. Agyi elváltozásból keletkezett dadogás nem gyógyítható, i< en nehéz az idióták gyógyítása. Rosz a prognózis, ha a csaladban más dadogo is \an, ez esetben a gyógyítás alatt állóra nézve a kezelés hiábavaló, ken súlyos és nehez* n gyógyítható a suttogva dadogó. Ha betegségből kifolyolag pl. heveny után kapta : a kórjnslat jó. Gyakoribb a dadogás a vérrokon szüléknél, ha azokban némi hajlam volt már a dadogásra. 1-zákosság, eskór, hülyeség a szüléknél befolyással vannak a gyermek beszéd fejlődésére. Selypités (ujabban, „pösze beszéd") 1830 ig a selypités es dadogás között különbséget nem tettek. Sehultess volt az első, ki az elterést fölismerte. A dadogásnál önkénytelenül föllépő izomgörcsök vannak, minek következtében a beszéd folytonossága megakad, mig az egyes hangzók képzése eltér a rendi stől. A dadogás a beszéd hibaja, a selypités a kiejtésé, legkülönböztelünk működéses és szervi selypitest. Az előbbinél a központ működése hibás, de izomgörcsök nem lépnek fel. A selypítő folyékonyan beszél, de a hangzókat rosszul képezi, itt jut érvényre az assiinilátió és dissimulatió. Minden gyermeknel megvan a selypites bizonyos korban, mert a beszéd selypités alakj >ban fejlődik. A gyermek hallása nem elég éles, vagy gondolkodása elenkebb, elsieti a beszédet; minek következése, vagy izomgörcsök fellépése — s akkor dadogás vagy a hangzók fölcserelése — azaz selypités. A szervi selypités oka valamely látható boneztani elváltozása a beszédszervnek. A működéses selypités kétfele lehet: ni .gán és mássalhangzói pld. e. h. ö a. h. ó. aztan k. h. t. g. b. d. stb. Némelyek nem tudják képezni a hehezetes hangkapcsot pld. hajó helyett — ajo. A selypítő egyén beszédszervei által a hangzónak megfelelő állast kell felvetetni és gyakorolni, e mellett igénybe vesszük a látást és a tapintást is. Sorra vesszük az egyes hangzókat, hogyan képezi azokat. Altalános szabaly : a selypités úgy gyógyittatik, hogy a hibásan képzett hangzóknak megfelelő beszéd szervi állás lesz betanítva s gyakorolva, Ez áll minden egyrs hangzóra. A zárlatos hangzói selypitésnél a p. t. k. fölcsereltetik b d—g-vel. A gyermekek előbb tanulják a médiákat. A —p— gyakorlásánál az ajkak helyes állását adjuk meg és felszólítjuk, hogy erős légárammal patantsa szét ajkait. Mikor a p—t tudja, összekötjük hehezettel ph ra változtatva, eléje és utánna hangzót szurunk: ap, ep, pa, pe, majd hangzó közé vesszük: hop, hep, azután jő a szók kiejtése, majd olvastatás. E mintára tanítjuk a többi hangzót is. Ritkább eset, hogy média helyett — tennes — ejtessék ki b. d. g. helyett p. t. k. Ha igy nem, akkor orrát befogva hossszasan m —t hangoztatunk s hangoztatja a b-t. stb. A beszéd hibákhoz sorozható még a hadarás, scandáló beszéd, széles beszéd, visszhangos beszéd, holtentottismus stb. Ezen elméleti felolvasás után a gyakorlati bemutatás következett. Szabolcsvármegyei gazdasági egyesületi közlemény. Ügy a m. kir. kassai III honvéd kerületi parancsnokság, mint a cs. és kir. kassai 6-ik hadtestparancsnokság kerületéhez tartozó csapatok és inté-.etek részére a követő 1903 — 904. évre biztositando szükséglet jegyzéke, va'amint a szállítás, illetőleg pályázatra vonatkozó tudnivalók az egyesület titkaii hivataliban az érdeklődők rend lkezessre áll. A magyar gazdaszövetség ez évi nagy gyűlését folyó hó 17 -én delelőtt 10 órakor tartja meg. Ez alkalommal fog tanácskozni a gazdák anyagi helyzetének javításáról is. Az érdekesnek igerkező nagygyűlésre minden gazda figyelmet felhívja, felhivatnak mindazok kik ugy ezen gyűlésen, valamint a/ ezután tartandó 1 koronás terítékű banketten résztvenni óhajtanak, — hogy ré<ztvételöket — a kedvezményes utazási j> gy megküldhetése vegett is a .magyar gazdaszövetség titkárságánál (típest, Birossutcza 10.) mielőbb jelentsek be. A szabolcsvármegyei gazdasági egyesület. TANÜGY. Értesítés. A nyíregyházi államilag segélyezett községi iparos tanoncsiskolaban az 1902 — 903. tanévi zárvizsgák a felügyelőbizoltság határozata folytán a róm. kath. iskolaheiyNégbin következő napokon és sorrendben lesznek meg artva : Junius 13 án este 6 órától S-ig az előkészítő á. b. osztályb. n; 14 én d. lelő t 8 órától 10-ig az első á. b. osztályban; 10 órá ól 12 ig az első cz. — második és harmadik osztályban. Az iparos tanulók rajzai és kézimunkái egy külön teremben le.'znek kiállítva, melyek a vizsgák ide

jje alatt uiígt'kin

!hetők. Ezen vizsgákra, rajz- es munkakiállitásra a tanügy iránt érdeklődőket, iparosmester urakat és ipartestületi elöljáróságot, mély tisztelettel meghívom. Nyiregyházán, 1903. junius 5-én. Orsovszky Gyula, ipariskolai igazgató. ÚJDONSÁGOK. I Verzár István. J A nyíregyházi r. kath. egyházközség plébánosa, Verzár István alesperes, e hó 1-én reggel meghalt. Mély és általános részvétet keltett ez a halálhír, amely pedig nem jött váratlanul, mert napokkal előbb tudtuk már, hogy a 78 éves agg lelkipásztor súlyos beteg. Az elhunyt plébános 26 esztendőn át működött mint pap, ittt nálunk előbb Bakián, majd Pócs-Petriben s azután Nyiregyházán. Jóságos szelídség, türelmetesség felekezeti tekintetekben is s a cs.mdes, derűs társas élet szerelete voltak nemes lényének legfőbb vonásai. 18'25. decz. 27 én született Szamos ujvárott, régi nemes családból. Tanulmányait Budapesten végezte s 1843-ban növenddék pap lett. 1849-ben érseki tollnok lett s kevessel azután felszenteltetett. Hat esztendeig káplánkodott Nag.y-Iványon és Kisvárdán, 1855-ben nyirbaktai s hat év múlva pócs-petri-i lelkész lesz, mindenütt megnyerve hivei tiszteletét és szeretetét. 1879-ben neveztetett ki nyíregyházi plébánossá, miután már 1876-ban alesperes lett. Három évvel ezelőtt ünnepelte meg, hivei és az egész intelligenczia szeretetteljes résztvételével áldozárságának 50 éves fordulóját. Temetése e hó 3 dikán, d. e. 10 órakor ment végbe a r. kath. templomból, hol ravatalát, pár órával a temetés ideje előtt felállították. A gyászszertartáson résztvett az egész társadalom, a vármegye, a város, kir. törvényszék tisztviselői testületig, a helybeli más felekezetű lelkészek, a közös és honvéd huszár tisztikar küldöttei s a templomot zsúfolásig megtöltő közönség. A gyászszertartást Ferenczy Bertalan főesperes, a vármegyéből e szomorú alkalomra egybegyűlt r. kath. papok segédlete mellett végezte, s azután a nagy-kálloi r. k. hitoktató s.-lelkész tartott szép egyházi gyászbeszédet, melynek végeztével a paplársak vitték ki a templomból a koporsot s helyezték el az ott várakozo negy lovas gyászkocsin. Hosszú sorban indult el ezután a szomorú menet a Morgó melletti temető felé, hol a kihűlt hamvakat nyugalomra helyezték. Áldás emlékezetén! Verzár István elhunytáról a család a következő gyászjelentést adta ki : Alulírottak úgy a maguk, mint az egész rokonság nevében fájdalomtól megtört szívvel jelenlik: Főtisztelendő Verzár István, alesperes, nyíregyházi róm. kath. plébános úrnak 1903. junius 1-én reggeli 4 órakor élete 78 ik, áldozó papsága 54 ik évében a haldoklók szentségének ájtatos felvétele s rövid szenvedes után történt gyászos elhunytát. A megboldogult hűlt tetemei 1903. junius 3-án delelő'.t 10 órakor fognak az engesztelő szent mise áldozat bemutatása melleit a helybeli Morgóról nevez tt sírkertben boldog feltáinadas reményében nyugalomra helyeztetni. Nyíregyháza l'J03. junius 1. Az örök világosság fényeskedjék neki! Verzar