Nyírvidék, 1903 (24. évfolyam, 1-26. szám)

1903-05-17 / 20. szám

N Y t H V ! T) * H 3 Megjelenésükben zálogát látjuk annak, hogy a tanítóság működését figyelemmel kísérik, .innak ügyei iránt érdeklődnek. MélU.tni tudjak a lani.óság munkálkodását L gyének üdvözölve körünkben Kérjük tartsák meg joaxuro támogatásukat irányunkban továbbra is. L gyenek terje.-^tői azon eszmenek, hogy az iskola és társadalom együttes — összhanyzó működi se adhat a hazaoak vallásos, munkás, lelkes honsz. rető polgárokat. Munkálkodjanak közre azon eiv érvényesítésén: .Minden munkás méltó a maga bérere." Ha ma már a társadalom elismeri, hogy a tanítói hivatás magas/tos, hogy a tanító nemes munkát végez, ismerje el azt is, lngy a magasztos, nemes munka végzéséhe/, megfelelő anyagi támogatás is kell. Nem abban a koiban élünk a mikor kiszolgált katonákat — a kik az üveg hajtogatásához igen. de a tanításhoz éppen semmit sem értettek — kellett fogni iskolamesterekké és a kik még örültek, ha 100 vagy 200 forinttal jutalmazták fáradsaguk it; — hanem ma kepzelt tanítók al bír ugy egyház, mint az állam. Ismerje el a társadalom, hogy művelt, vallásos, szorgalmas, megelégedett nemzedéket csak művelt, szorgalmas, megelégedett tanítóktól várhat. Már pedig 300 — 400 fitos tanítói fizetés mellett lelkesedni, szorgalommal tani ani, művelődni, megelégedettnek lenni, családot fenntartani — a mai nehez m gélhetési viszonyok között azt hiszem — nevetséges dolog. Jól esik latnunk, hogy Nagykalló városának neme sen gondolkodó tanitób rátái vannak. Beigazolva látjuk ezt jelen megjelenésükkel. Legyenek üdvözölve. Is'en vezérelje tovabbra is nemes szándékukban. Legyenek üdvözölve mindnyájan k' dves kartársaim! Istentől áldást kérve működésünkre, jelen járasköri gyűlést ezennel megnyitom. 1. A táigysorozattal kapcsolatosan az elnök az 1902. május 15 tői, 1903. május li-ig tett elnöki intézkedéseit a következőkben adta elő: Részt vettem az egyesü'et választmányának 1902. október havában tartott ülésén, a melyen a vitatételek és pályatetel tűzetett ki. — Az országos bizottság többrendbeli átiratára hozatott hat.rozat. Részt vettem a jár skör tagjaival M áz Károly nyugalmazott tanító temetéé.i — a járáskör neveben koszorút helyeztem rava'alara és siijánál bucsubeszedet mondtam. — Ugy szintén Szabó Endre r. k. kartársunk nejének és Varga Antal nyugalmazott tanító nejének temetésén megjelentünk. 1902. november h.vábau rendkivú.i járá^köii gyűlést hivtam össze, a melyen a tanítói-bál es a gyermek szinielőadas lettt megbeszélve és a vitatelelek közölve. A vitatetelek kidolgozására azonnal vállalkoztak: Stoffan Lajos es Halasz Murne. A Nyirvidékben tett felhívásomra Dömötör Ferencz és Fábián F. r. ncz. Halász Mórné. A fiu iskolákban alkalmazhatók e nőtanitók czimü vitateiel kidolgozásatói elállott, a mennyben 2 hóig tarló betegsége ebben megakadályozta. A tanítói bál — Stoffan Lajos elnöklete alatt 1903. február havában tartatott meg. A tiszta jövedelem az „Önsegélyző-egylet" rész ro 558 kor. 71 fill. jövedelmezett. A gyermeks'/inielőudás elnökletem alatt április 5 én tartatott meg. A liszta jövedelem a „Tanítok hazára" tett szobaalapitvány törleszté.-ére 234 kor. 48 íiil. jövedelmezett. Uj év napján tisztelegtünk a járáskör nevében Májerszky Béla, Nyíregyháza poigármesterenél, Bogár Lajos főjegyzőnel, Eördögh Dezső kir. tanfelügyelőnél, Orsovszky Gyula egyesületi eln knel. 1902. május 20. a következő átiratot intézte a járáskör elnökségéhez — a vöröskereszt fiók tgyletenek elnöke Br. Feilitzsch Berthold. A nyíregyházi tanítói járáskor Tekintetes elnökségének. Nyíregyházán. A nyíregyházi veres keieszt fiók egylet a fiók egylet a folyó év márczius hó 2-án tartott közgyűlésében elhatárolta, hogy a magyar nyelv és magyar történelem tanításában kivalo eredményt feltüntető két nyíregyházi tanitót 50-50 korona jutalom díjban kíván részesíteni, Csillog, villog a sok lámpás, a Duna tündérének drága gyöngysora. A sötétedő éyen is kigyúl egy-egy csillag, a Gellért püspök szobra körül a hegyoldalon is egy eyy lámpa. A feketéllő bronz alak felemelt kezében csak az arany kereszt csillog még. Mar nem lehet tisztán látni, hogy melyik lámpa a lngy tetején és melyik a csillag az ég alján. A hajók lámpásokkal járnak. A melyik víz elien mrgv k' t lámpást hord egymás fölött a jelző rúdján, a melyik vízzel halad, hármat. A Duna sö'ét hullamai csöndes morajlással futnak a koczka kőből rakott partok között. A hidak oszlopánál meg-megsodródik a hullám. Apró örvények forognak karikába és lehúzzák a kőpil.éréken tainadt ezüst tajtékot a sötétbe. A parton égő lámpások üstökös csillagokká válnak, mert a viz nyugodt. A hajók megálltak már pihenőre. Az üstökös csillag magva künn van p irton, az uszálya ínég ott rezeg hosszan a vizén. A hány lámpa annyi fotoszféra köiülte és annyi üstök utána, rendben egymás mellett, mintha a világegyeti m nagy Ü4ökös csillagraktál át látná az ember. A Margitsziget fái közt kevesen jáinak már. Csak néha csendül ki a csendes vizre a sétáló szépek kaczagása. A Marcit fi rrásnál hatalmas fehér sugárban zuhan a Duna ölébe a rnelig viz a vadszőllővel borított partról. Fehér gőz terjeng lel belőle és ott imbolyog a holdfényével foszforeszkálva a Duna fölött, mint a vizek szellemének fátyolos alakja. A Császár fürdő parkjából zene szülődik ki. A Margitsziget világgal bontott bokrai közt megcsendül a fülemüle. Itt az éjjel. Alszik a Duna a metropolisz ejjeli életének zúgása mellett. Z ne és fülemüle dal ringatja álomba s az ezernyi csillag virraszt fölötte. % s ezen összegeket a folyó évi zárvizsgák alkalmával rendelte az illetőknek, kézbesíteni. Ennek folytán felkerem a tek. Elnökséget, miszerint a fentjelzett irányban kiváló eredményeket feltüntető s a megjutalmazásra valóban érdemes két tanitót. — felekezeti különbségre való tekintet nélkül, — a nyíregyházi tanítók közül ajánlatba hozni s az ajánlatot hozzám a folyó év junius hó 10-ig beterjeszteni szíves- I kedjék. Nyíregyházán 1902. év május hó 20-án. Báró Feilitzsh Berthold, mint a nyíregyházi veres-ken szt fiok-egylet elnöke. Ezen átiiatra az elnökség ajanlatba hozta : Pazár István és Orsovszky Gyula tanítókat. A jutalmat a vizsga napján kapták meg. Járáskörünk két tagjait : Pazár István és Stoll Ernő tanítókat miniszter ur ő nagyméltósága 100 — 100 korona jutalomban részesítette a magyarnyelv sikeres tanfásáért. A jutalomdijat ápril 19-en adta át Nagyságos Eördögh Dezső kir. tanf-lügyelő ur a nyíregyházi ev. egyháznak képvisiletí gyűlésén. A járáskör nevében Nyíregyháza város polgármesteréhez kérvényt nyújtottam be a jelen gyűlés útiköltségének fedezése végett. A városi tanács 100 koronát szavazott meg. E/.en elnöki jelentést a járáskör tudomásul veszi és az „Öns gélyző Egyesület, valamint a „Tanítók Háza" javára közieműködő két bizottság fáradtiaiatlan es tevékeny tagjainak és főrendezőinek, a bálnál: Stolfan Lijosnak, a színi jlőadásnál pedig: Bakos Is ván és Halász Móniénak fáradozásait,tevékenységeit jegyzőkönyvi köszönettel jutalmazza. Fazekas János, jköri jegyző. (Folytatása következik.) A vármegye tavaszi közgyűlése. Május 12., 13. A bizottmányi tagok élénk érdeklődése mellett tartotta meg a törvényhatóság tavaszi rend' s közgyűlését, baro Feilitzsch Berthold főispán elnöklete alatt, ki üdvözölvén a megj 1 nt bizottmányi tagokat, megnyitotta a közgyűlést s bejelente, hogy Mik cz István szolgabírót tiszteletbeli föszolgabii óvá nevezte ki. Bejelenté továbbá a főispán úr őméltósaga, hogy — a legutóbbi közgyűlés ola — Ká lay Ubu , Feszt László és llosvay Agos .on bizottmányi tagok elhunytak. Indítványára jegyzőkönyvében örökiieue meg i ni ékezetöket a közgyűlés s fejezte ki részvétét elhun-tak felett". Örvendetes tudomásul vette a közgyűlés a főispán úr őm ltosaganak azt a bejelentései, hogy ő feisége a király kitün

:etésben részesítette Hiabovszky Ottó, felső-szabulcsi tiszai ármentesilő tarsulali felügye őt, 40 évi működésének legf Uőbb elism 'réséül. Hrabovszky Ottó az 1848—49-diki s/.abo:c-i honvédzászlóalj törtenetére vonatkozó, egykorú, hiteles kézből eredt feljegyzést bocsátott a főispán úr őméltóságának rendeikezesne. A főispán úr a varmegyei múzeumnak ajándékozta az éidekes okmányt s a közgyűlés Hrabovszky Ottónak jegyzőkönyvében köszönetét fejezte ki. Ezután ált< r> a közgyűlés a napirend tárgyalására s az alispan időszaki jelentésének tárgyalása kapcsán felhatalmazta az ali-pánt, hogy — az 121000 — 1902. számú beiügyminiszteri rendelet értelmében ezentúl a törvényhatóságok öszi közgyűlésein kellvén a közpénzek gyümölcsöző elhelyezése iránt rendelkezni — addig is a közpénzeket a legutóbbi gyakorlalnik megfelelően helyezze el. A vármegye házipéi.ztárának 1902. évi zárszámadását azzal a kérelemmel terjeszti fel a közgyü'és a belügyminiszterhez, hogy az 1902. év végével mutatkozó 47785 korona hiányból a meg nem térülő 38117 kor. 47 fillér hiányt tárczája terhére vállalja el. Az Erzsébet és kisvárdai közkórházak alapszabályai a belügyminiszternek erre vonatkozólag küldött rendelete értelmében módosíttattak. A kereskedelemügyi miniszternek, az utmesteii iskolák felállítása ügyében kelt rendeletére kimondotta a közgyűlés, hogy ez intézmény létesitesét helyesli s énnél togva, az útadó alap terhere evenkint 510 koronát megszavaz arra a czélra, hogy utibiztosai a Kassán letesitendő ul mesteri tanfolyamon felváltva resztvehessenek. A honvédelmi miniszter leirata folytán a Ludovika akadémián megüresedő Butller-féle két alapítványi helyet töltötte be ezután a közgyűlés szavazas utján, a következő eredménynyel : első helyen ajanltatik Hoffer Gyula, második helyen Soldos Bertalan, harmadik helyen báró Huszár László. A vármegyei alkalmazotlak országos gyűlésének — a vármegyei tisztikar, segéd- ts kezelő személyzet javadalmazásának és szolgálati viszonyán.k s/.abályozása tárgyaban tett indítványát a közgyűlés elfogadta. Ungvarmegye törvényhatóságának megkeresésére sajnálatát fejezte ki a közgyűlés a felett, hogy akadt a fővárosi sajtónak egy organuma — Budapesti Napló — mely indokolatlanul oly meg nem érdemelt elbánásban részesítette a váimegyei intézményt és tisztikart. Pártoló felirattal támogatja a közgyűlés azt a feliratot, melyet Somogyvármegye közönsége a magyar földnek magyar kézen való megtar ás i érdekében a kép • vhelöházhoz intézett. Jász-Nagykun-Szolnok vármegye közönsége az iránt kereste meg törvényhatóságunkat, hogy Deák Ferencz születésének li.0-ik évforduló napját, 1903. okt. 17-et a vármegye közönsége ünnepelje meg. E megkeresés nagy és érdekes vitát idezett elő a közgyűlésen. Okolicsányi Zoltán tb. aljtg.ző szólalt fel elsőnek. Azután dr, Vietórisz József. dr. Mezössy Béla, • Kállay András, Szunyoyhy Bertalan, Halasi János, I Martinyi József, dr. Meskó László és Szikszay Pál alispán. A közgyűlés ezután elfogadta az a ispán által előterjesztett s az állandó választmány által elfog idásra ! ajánlott határozati javaslatot. Szabolcsvármegye közönsége a nemzet nagyjai iránt — kik közzé méltán számítja Deák Ferenczet mindenkor igaz, őszinte elismeréssel — s emlékük iránt hálás kegyelettel viseltetett, bár a Deák Ferencz politikai irány elveivel e vármegye közönségének nagv többsége mindenekben egyet nem értett, mind a mellett az ő emieke iránt is hálás kegyelettel adózik, hazafiúi nagy érdemeit soha el nem muló tisz'eletben és emlékeben tartja, kinek lénye valódi erkölcsi mély érzésekből állott, államférfiúi nagysága, eszmei egy-egy erczalapot képeznek, személyes érzelmeit magas polgári kötelesseg érzelmevel egyesítve, a nép egyenjogúságára alapított alkotmányos szabadságnak, a népképviseleti rendszernek, a leírtak és személy szabadságnak, a politikai és polgári egyenlőségnek, a közteherviselés elvének, a szabadelvű eszméknek és törvényeknek nemcsak tántoríthatatlan híve, hanem na°y tudásával, igaz hazafi jellemének lüggetlens. gével egyik fő tényezője volt s élete alkonyán önzetlen hazafias erzésekben gazdag lelke leszállott, mint a tündöklő n ip a hegyormok mögé, azon boldogító hitben, hogy edes hazánknak bi'.tos jövendőt biztosított. Hogy az ő önzetlen, hazafias szandeka nem úgy ütött ki, mint ő azt, az ő nemes inteutiójaval ohajtotta és akarta, s ha bár politikai működése hazánk függetlenségét, önnallóságat kellőképen nem is biztositolta, ez az ő hazafiúi nagy érdemeiből semmit le nem von. Tekintettel az előadottakra, tekintettel arra is, hogy a haza körül szerzett érdemei az 1876. évi III. törvényczikkben meg vannak örökítve s úgy a nemzet háláját és kegyeletét iránta kellőképpen lerótta, — de az ő példanelküli önzetlensége, arany tiszta polgári jelleme minden más külső jelekben való további megnyilatkozást kizár. Szabolcsvármegye törvényhatósági bizottsága a további iritézkedesekneK szükségét nem látja s Jasz-Nagykun Szolnok vármegye közönségének érintett átiratát tudomásul veszi. Nyíregyháza város uj szervezkedési szabályrendeletét a városi képviselőtestületnek, ujibb megfontolás végett visszaadatni rendelte a közgyűlés nevezetesen abban az irányban, hogy az u. n. régi tanügyi tanácsosi állás ujabb formában kontemplált szervezése és a rendőrség létszámának felemelese kérdésében hozzon ujabb határozatot. ÚJDONSÁGOK. Felhívás és kérelem a vármegye közönségéhez ! Vármegyénk egyik szegényebb sorsú lakossággal biró községét az elmúlt hó 22-ikén tűzvész csapás érte, elhamvasztva 29 lakóházat, 30 melléképülettel, 30 egyén összes bútorát, gazdasági eszközeit, megtakarított terményét, megfosztva őket minden élelmöktől, az élet fenntartásához szükséges legelemibb eszközöktől, megsemmisitve rövid pár óra lefolyása alatt mindazt, amiért egy hosszú életen keresztül faradoztak, küzdöttek, munkábau eltöltött életüknek fáradsággal szerzett szerény gyömölcseit. A hajlékoktól, mindenöktől megfosztott károsultak kétségbeejtő nyomorúságos helyzetének lefestését szükségtelennek tartom az irgalmas szivek előtt, hisz mindenki képes átérezni, ama csapás irtóztató nagyságát, súlyos következményeit. De van egy hatalom, mi képes a szerencsétlenek jajszavát a könyörület hangjával elnémitani, a kétségbeesés által facsart könnyeket felszáritani, a szenvedő, csüggedt szivekbe reményt, vigaszt csepegtetni, eme hatalom a könyörületes sziv, az emberbaráti szeretet irgalma Ebez a hatalomhoz, a könyörületes szivekhez, az emberbaráti szeretet irgalmához fordulok, amidőn adakozásra szólitom fel a vármegye közönségét, segitséget kérve a sors csapása által sújtottak részére, hogy könyörületességével tegye lehetővé, hogy a hol ma romhalmaz jelzi számos család békéjének, nyugalmának feldúlását, felépülhessen a hatóság és a társadalom együttes támogatásával az elhamvasztott családi tűzhely, melyben a sors Ciapása által sújtott véreink megsemmisült otthonuk helyett uj otthonukat fellelhessék és a felebaráti szeretet segítségéből uj evőt, bizalmat meritve, megmentessenek a tűzvész súlyos következményeitől, a nyomortól, a nélkülözésektől. Az adományokat akár készpán .ben, akár terményekben kérem a kisvárdai járás fószolgabirájahoz, avagy Karász község elöljáróságához megküldeni. Nyiregyháza, 1903. május hó 15. Szikszay Pál, alispán. — Adomány a karászi tüzkárosultaknak. Az orsz. vörös kereszt egyesület elnöksége, báró Feilitzsch B rlhoid főispán úr őméltósága átiratára, 500 korona segélyt küldött a karászi tüzkárosultak nyomorúságának enyhítésére. „E segély kiutalásával — így szól az értesítés -- nem csak az alapszabályaink 4. §-a b) pontjában foglaltaknak kívántunk érvényt szerezni, de méltányolni óhajtottuk Méltóságodnak és a kormányzatára bízott vármegyének egyesületünk iránt több ízben megnyilvánuló áldozatkészségét s azon reményünknek adunk kifejezést, hogy emberbaráti eszménk ezentúl még fokozottabb mérvben fog felkaroltalni."