Nyírvidék, 1903 (24. évfolyam, 1-26. szám)

1903-04-26 / 17. szám

IN Y t R V 1 D ft K fordítandó a szélen álló fákra, melyeken tömegesen szoktak a cserebogarak összegyűlni. A vértetü főleg az almafái támadja meg ; ritkán azonban a kör e és galagonya fan is észlelhető. Az almafának derekán, ágain, gallyain, vesszőin és ághegyein él a vértetü. Reudesen a fa sebzett helyein fordul elő, tehát ott ahol metszés, törés, jégeső érte a fát. Az ilyen hely forradásos lesz és az ilyi n loiradast közönségesen „rák'-nak szokták nevezni. Ahol a vértetü letelepedett, ott azt a helyet sajátszerű hószin fehér gyapjas válladékával csak nem betakarja. Legjobban felismerhető ez tavasszal, főleg május hó folyaman. A foltok leginkább a fák szélvédett oldalán, valamint az elágazásoknál a föld felőli részen keletkeznek. Ha a fehér szinü váladékot lekaparjuk, ezer számra fogjuk alatta a vértetveket találni. Nagyobb megbizonyosodás kedvéért a rovarokat szét lehet nyomni és ha vérszínű nedv keletkezik, a vértetü jelenléte bizonyos. Azért vesz* delmes a vértetü az almaiákra, mivel tömeges elszaporodás után felvándorol az ágakra és a vesszőkre, melyek a rovar szúrása következtében elszáradnak. A vértetü által megtámadott fa 5—6 évi kínlódás után okvetlenül elpusztul. Legjobban irthatjuk a vértetüt télen és kora tavasszal, amikor telelőhelyükön egy rakásban g)ülve lelhető* fel. A nagyon fertőzött galyakat levágjak és olyan helyre visszük, ahol el lehet égetni. Ha nyárban észleljük a bajt, azonnal kezdjük meg a védekeztst. Nyáron rohamosan szaporodik a rovar, mivel saját erejebői szetinászik, de a madarak, szél és a munkások ruháján is vándorolhat az egészséges íakra. A taderék és a le nem vágott agak tisztítását petróleum-emulzióval lehet czelszerüen végezni. Ezt ugy lehet készíteni, hogy egy nyolczad kiló közönséges szappant egy liter vizben szetfőzünk és 2 liter kissé langyos petróleummal összekeverünk. Az összeöntött anyag zurbolóval vagy fakanállal addig keverendő, mig tejíelszerü anyaggá nem válik. Ezen anyagot 4-szer, 5-ször annyi langyos tiszta vizzel keverjük es ezzel meszeljük be a fákat. Amidőn a petról um-emulzióval bekentük fáinkat nem tettünk kötelességünknek még eleget, mivel két het múlva bizonyosan újra ellepi a sebhelyeket a vértetü. Szükséges ugyanis a sebh lyeknek oltóviaszszal vagy felforralt, azután lehütött kátránynyal való bekenésé is azért, hogy oltan a vértetü többé meg ne telepedhessék. A vértetü szerLl.tt szapora rovarfaj. Évenkint 12—14 ivadéka van s egy-egy vertetünek 30—100 sőt 120 utóda lehet, még pedig mind nőstény, mely hímet nem ismer, hanem párosodás nélkül folytonosan eleveneket szül, még pedig ugy, hogy a ma született vértetü már 12 nap múlva maga is szaporít. Uj fák, továbbá oltó és szemző ve3?zők beszerzésekor nagy gond fordítandó arra, hogy azok vértetvesek ne legyenek. Fáinkon metszés és más müveletek alkalmával keletkezett sebek oltó viasszal vagy forralt kátránynyal bekenendők azért, hogy ottan a vértetü el ne szaporodhassék. Májerszky Béla, polgármester. A szölök nagyobb gondozása. Szőlőtermelőink kellemetlen dilemma előtt állanak. A termelési költségek évről évre szaporodnak, a bornak, szőlőnek ára pedig lassan, de fokozatosan csökken. Már pedig a költségek megszorítása rendesen a termés minőségén és mennyiségén megbosszulja magát, mig az értékesítés mizériáit czéltudatos közgazdasági tevékenység által sikerülni fóg kellő össze'artás-al és szervezkedesmegorvosolni. Különösen az idén, mikor a rosszul beérett vessző, a melyet a tél zordság.i is megviselt, amúgy sem kecsegtet valami kedvező terméseredménynyel, minden szőlőtermelő fokozottabb gondban részesítse szőlőjét, ha azt akarja, hogy a reménybeli termés minősége kárpótolja a mennyÍ9egben beálló veszteségért. A rendes szőlőmunkáiatokon kívül az állati ellenségek és gombabetegségek elleni védelem szakszerűsége ellen vétenek legtöbbször gazdáink. A peronospora ellen ugy a hogy megteszik a kellő óvintézkedéseket, de a lisztharmatra (oidium) rendesen csak akkor kezdenek gondolni, mikor a fele termés már meg sem menthető. Pedig, a kinek egyszer ezen a réven kára esett, nagyon jól tudja, hogy ennél kártékonyabb ellensége a szőlőnek már alig képzelhető. Akkor, mikor jóformán már a szüretre folynak az előkészületek, akkor semmisíti meg a gazda reményét. Ily kellemetlen meglep téstől pedig megmenekülhet mindenki, aki idejében, az első permetezés utan 10 — 14 nappal megkénporozza szőllőjét oly anyaggal, mely igen jol tapad és a szőlő fejlődésére egyébbként is igen jó hatásai van. Ez az anyag a dr, Aschenbrandt-féle rézkénpor. Ha a lisztharmatjárvány elmarad, ugy a porozás költsége a fürtök éz vessző gyorsabb érése által megtérül, de ha (másutt) fellép, a porozo't szőlőt megkíméli addig, mig a második vagy harmadik porzásra az előkészületek megtörténhettek. Azért jó — biztonság kedvéért — a rézkénporból bizonyos készletet is tartani. Ha a járvány elmarad, ugy azt a készletet el lehet tenni más esztendőre, mig ha bekövetkezik, a kereslet kén és kenkevtiékek iránt oly óriási, hogy hamarjában be sem lehet ezeket szerezni az országban, mert sokat ezekből raktáron nem tartanak. A rézkénport, mint ismeretes, a .Magyar Mezőgazdák Szövetkezete* gyárlatja és hozza forgalomba, s igy megvan a teljes garanczia arra, hogy a legfinomabb minőségű kén és rézgálicz használtatik fel annak gyártásánál. Már pedig a siker ezen fordul meg. Azonfelül a rézkénporhoz mészhydrát is van keverve, a mi a kifujtalott szert odatapasztja a növényhez és ott tartja addig, mig a levegő a kellő hőfokra felmelegedett. Ez a tulajdonsága a .rezkénpor" hatását függetlenné teszi az időjárás'ól. A dr. Aschenbrandt-féle „.ezkénpor* használata tehát már ebből az okból ősszehaspnlithatlanul előnyösebb m nt a tiszta kénporé. Amellett sokkal kevesebben anyag is kell a rézkénporból, mint a tiszta kénporból, mert a legfinomabb kiporozott réteg is, állandósága folytán elegendő arra hogy a szőlőtőkét az oidiumtól megvédje. Nem megvetendő előny az sem, hogy a rézkénpor jelentékeny rézgálicz-tartalma miatt olyan helyeken, ahol a peronospora nem szokott veszedelmes mérvet ölteni, vagy a hol évek hosszú sora óta eszközölt lelkiismeretes védekezés folytán soha ki nem fejlődhetett, az első és a harmadik permetezést is helyettesitheti. Ily esetben tehát a sokkal költségesebb permetezés elmaradhat és a rézkénpor ugy a peronospora, m

;nt az oidium ellen megvédi teljesen a szőlőt. Ha végül kiemeljük, hogy a kísérletező gazdák egyhangú véleménye szerint a rézkénporozott szőlők termése és vesszője jóval hamarább és tökéletesebben érik meg, mint a nem kezeiteké, ugy oly előnyre mutatunk rá, melynek nagy jelentőséget szőlősgazdáink épen a tavalyi kedvezőtlen ősz után eléggé fogják méltányolni. Előleges színházi jelentés. Tisztelettel értesít ;m a nagyérdemű közönséget, hogy a városi színházat május hó 11-én megnyitom. Egyben van szerencsém társulatom névsorát, valamint a „Nyíregyházi városi színház" munkatervét bemutatni. I. Ügyvezetőség: Makó Lajos, főrendező, lluber Miksa, karnagy. Krémer Jenő, rendező. Klenovits György, rendező. Szaljy Károly, ügyelő. Koronkay Róza, sugó. Oroszné Ilona, pénztáros. Szabó Károly, titkár. II. Előadó személyzet: Hölgyek : Felhő Rózsi, soubretle énekesnő. R. Réthy Laura, népszínmű és koloralur énekesnő. Krémemé Lili, énekesnő. Püspöky Rózsi, segéd énekesnő. Havasi Szidi, komika anya, Ebergényiné Amália, drámai anya. Jeszenszkyné Irén, hősnő. Menszáros Mirgit, szende. Halinel Aranka, soubrette, Gsige Ilonka, naiva. Bácsné Maár Júlia, vígjátéki anya. Berzeviczy Etel, Faludy Berta tánczosnők. Urak: Klenovits György, hősszerelmes és jellemszinész. Krasznay Ernő, lyrai szerelmes. Gserny Béla, szerelmes színész. Iványi Antal, siheder színész és énekes. Pataki Béla, bonvivant. Szalay Károly színész. Sebestyén Géza, apa- és jellemszinész. Faragó Ödön, karakter-komikus. Bács Károly drámai apa. Makó Lajos, kedelyes apa. Szilágyi Aladár, bullo-komikus. Virágháty Lajos, tenor buffo. Karacs Imre, tenorista. Mezey Andor, baritonista. Krémer Jenő, burleszk-komikus. Vámos Jenő, segéd baritonista. Segédszemélyzet. Nők : Bittera Erzsi, Kendi Piroska, Biró Verus, Váradi Mariska, Lengyel Klára, Szabó Károlyné, V.-Keresztely Flóra, Váradi Józsa, Szilágyiné, Berzeviczy Etel, Illésházy Margit, N. Kovács Miriska, Szalóki Szidi, Faludi Berta. Segéd-személyzet. Férfiak: Telekán Valér, Ardai Árpád, Torkos Árpád. Gazdácska Lijos, Szabó Károly, Nagy József, R. Nagy Gyula, Gönczi Gyula, Farmosi Sándor, Vámos Jenő, Nógrády Sándor, Leszkay Dezső, Szilágyi Ernő. Zenekar : a 39-ik sz. csász. és kir. gyalogezred zenekara (15 zenész). Bérleti feltételek: Bérletár: 30 előadásra: Páholy (210 kor.) I. r. ülőhely földszinten (54 kor.) II. r. ülőhely földszinten (45 kor.) 15 páros előadásra. Páholy (105 kor.) I. r. ülőhely földszinten (27 kor.) II. r. ülőhely földszinten (22 kor. 50 fill.) 15 páratlan előadásra: Páholy (105 kor.) I. r. ülőhely földszinten (27 kor.) II. r. ülőhely földszinten (22 kor. 50 fill.) Ez idényben szinre kerülhető új és régi darabok: Drámai válfajok : Bacsányi, Két öröm nap, A föld, A doktor ur, Loute, Liliomszál, Hűtelen, Kéz kezet mos, Szobaleány, Lady Windemere legyezője, Lizelott, Minta férj, Velenczei Kalmár, Dózsa György, Virágfakadás, Fromont és Rizler, Atyafiak, Zalarneai biró, Honthy háza, Csongor és Tünde, Hamlet, Fösvény, Magdolna, Vízkereszt, Képzelt beteg, Endre és Johanna, Denise, Kénytelen házasság, Proletárok, Dolovai nábob leánya, Romeo és Júlia, Frou-Frou, Macbeth, Aszalai uram leányai, II-ik Rákóczi Ferencz, Szegeny ifjú története, Arany ember, Vasgyáros, Agglegények, Monna Vanna, Halálos csönd, Három kalap, A hol unatkoznak, Garasos alispán, Utolsó levél, Válás után, Ibolyafaló, Mongodin, Serge Panine, Nagyzás hóbortja, Rang és mód. Énekes válfajok: Bellevillei szűz, Niobe, Bob herczeg, Bajusz, Drótos tót, Fiün, Khinai mézeshetek, Budapest szépe, Paraszt becsület, Csókon szerzett vőlegény, Niniss, Gésák, Gyímesi vadvirág, Traviata, Mária bátyja, Szép Heléna, Orfeus az alvilágban, Bányamester, Nőiemanczipáczió, Koldus diák, Szegény Jonathán, Paraszlhűség, Goldstein Számi, Bőregér, Lotti ezredesei, Gárdisták, Éjjel az erdőn, Falu rossza, Felhő Klári. Hoffmann meséi. Bérelni lehet Jakobovits Fanny k. a. szivartőzsdéjében. ÚJDONSÁGOK. — A vármegyei tisztviselők értekezlete. A vármegyei ti.-ztikar e hó 23-án délelőlt, Szikszay Pál alispán elnöklete alatt értekezletet tartott, a vármegyei tisztviselők e hó 26-án Budapesten tartandó kongresszuson való állásfoglalás megállapítása tárgyában. Az értekezlet, csekély változtatással elfogadta azt a javaslatot, melyet az országos kongresszust előkészítő 100-as bizottság a vármegyei tisztviselők fizetésének rendezése tárgyában kidolgozott. A 26-ikí országos kongresszuson a vármegyei tisztikart Szikszay Pál alispán, Mikecz Dezső főjegyző, Péchy Gyula árvaszéki elnök, Fejér Imre tiszti főügyész, Dobos Imre, Olchváry Pál és Okolicsányi Dezső főszolgabirák fogják képviselni. — Választás az ág. ev. egyháznál. A nyíregyházi ág. ev. egyháznál a másodfelügyelői és pénzügyi bizottsági elnöki állás Fest László halálával megüresedett. A vasárnap tartott képviseleti gyűlés másodfelügyelőül dr. Trajtler Somát, a pénzügyi bizottság elnökéül pedig Somogyi Gyulát választotta meg. — Az iskolaszék uj elnöke. A helybeli ág. ev. iskolaszék elnöki állása Bogár Lajos lemondása folytán megüresedvén, a vasárnap tartott egyház-képviseleti gyűlés az iskolaszék elnökeül dr. Prok Gyula ügyvédet választotta meg. — A vármegyei közs. és körjegyzők egyesülelének legutóbb tartott közgyűlésén, az egyesület elnöke Moravek Gusztáv dorabrádi jegyző a következő jelentést tette : Mélyen tisztelt közgyűlés! Most, hogy az úgynevezett egyszerűsítési törvény reánk vonatkozó intézkedéseinek hatását három hónap óta érezzzük; midőn iktató könyveinknek, nyilvántartásainknak az eddigiekkel való összehasonlításából immár következtetést vonhatunk le, hivatalos teendőinknek jövő • bem mennyiségére nézve — elérkezett az ideje annak, hogy ezen jövővel foglalkozzunk; hogy újból kezdjük azon sziszifusi munkát, melyet épen csak ezen törvényhez fűzött reményeink akasztottak meg egy időre. Tulajdonképen felülről jött biztatás és nem a mi remenyeink hoztak némi szünetet, helyzetűnk javítását czélzó munkálkodásunkba, mert mi előre tudtuk, előre kijelentettetük: hogy törvények módosítása, a mostani közigazgatási rendszer gyökeres átalakítása nélkül, ennek bajain az ügyvitel határai között mozgó, apró cseprő intézkedésekkel segíteni nem lehet. Daczára ezen meggyőződésünknek, várakozó álláspontra helyezkedtünk azért; nehogy türelmetlenséggel, elfogultsággal vádoltassunk és prejudikáczióval egy hozandó törvénynyel szemben, melyről az mondatott, hogy túlterheltségünkön az fog segíteni. Úgy hiszem, hogy mindnyájunk véleményének adok kifejezést, azt állítván : hogy ezen igéret nem váltatott be. Mert: bármik legyenek ezen rendeletnek jó oldalai; bármennyire volt azok megalkotása kívánatos, az ügyvitel egyöntetűségének szempontjából — azt azonban a legjobb akarattal sem mondhatja róluk senki, hogy munka apasztás tekintetéből volna valamelyes kihatásuk. Pedig tudomásunk szerint épen ez a körülmény, adta meg az eszmét arra, hogy megalkottassanak, hogy meddőségre kárhoztatott közigazgatásunkat megtermékenyítsék. Mert az ország sorsát intézőknek végre is be kellett látniok azt, hogy a központból szétömlő kormányzati áradatot a periferiák gyenge szervezete fel szívni nem képes. Sajnos! hogy a kormány jó hiszemü rendeletei sem a központi áradatot nem apasztották, sem a periferiák gyenge szervezetét nem erősítették. Ez a körülmény indított arra, hogy az egyletünk tagjain kivül, valamennyi kartársunkit tgy általános jegyzői gyűlésre meghívjam, ugy vélekedvén, hogy a hozandó határozatoknak így nagyobb leend a nyomatéka. S minthogy a mindnyájunkat legközelebbről érintő ügyek tárgyalása eként a jegyzői gyűlés feladatát képezendő, ugyanazért nem terjeszkedem ki egyletünknt érdeklő s utolsó gyűlésünket követő néhány hónap alatt történt, mindnyájunk által tudott dolgokra — de rövidre szabom jelentésemet a czélból, hogy annál több idő maradjon általános jegyzői gyűlesünk rendelkezésére. Csak annyit akarok még jelenteni, hogy határozatunkhoz képest a tagokat, segéderő rendszeresítése iránti községi közgyűlések tartására fel hívtam, de tudomásom szerint ide vonatkozó határozatok a törvényhatósághoz be nem érkeztek ; valamint felhívtam a hátralékos tagsági dijak befizetésére — hogy mily eredménynyel? — arról egyletünk pénztárnoka adand felvilágosttást. — á papi földek megváltása. A nyíregyházi ág. ev. egyház képviselete mult vasárnap tárgyalta a papi földek megváltásának ügyét. A képviselet a megváltást kimondotta s a megváltási összeget 2000—2000 koronában állapította meg. A terület 137 K. hold. — A vármegye központi váiaszsmánya az országgyűlési képviselő választók 1904-ik évre érvénynyel bírandó névjegyzékének összeállítása czéljából Nyíregyházán, a vármegyeháza kistermében az 1903. évi április hó 29-én délelőtt 10 órakor ülést tart. — Képviselő választók névjegyzéke. Nyíregyháza rendezett tanácsú város központi választmánya közhírré teszi, hogy a nyíregyházi országgyűlési képviselő választóknak a jövő 1904-ik évre érvénynyel bírandó ideiglenes névjegyzéke, a kihagyottak névjegyzékével együtt, a városházán, a központi választmányi, egyszersmind városi főjegyző hivatalos szobájában folyó évi május hó 5-től 25 ig közszemlére tétetik, azon kijelentéssel, hogy az a kitűzött határidőben és helyen naponként reggel ö órától déli 12 óráig mindenki által megtekinthető, délután 2 órától 6 óráig lemásolható. A névjegyzék kiigazítása iránti kérvények május hó 5-től 15-ig adhatók be, az ezekre tett észrevételek pedig május lü-tól 25-ig fogadtatnak el a városi iktató hivatalban a hivatalos órák alatt. — Színházi hirek. Színtársulatunk május hó 11-én kezdi meg a tavaszi szezont s 30 előadásra hirdet bérletet, a kiadott előleges jelentésből látszik, hogy Makó Lajos társulata megerősödve jön vissza hozzánk, A mult évi kedvenczeink közül vissza jönnek Felhő Rózsi Krémemé Lili, Havasi Szidi, Ebergényiné, Jeszenszkyné Irén, Menszáros Margit, Ilahnel Aranka, Csige Ilonka, Krémer Jenő, Sebestyén Géza, Mezei Andor, Pataki Béla, Klevonits György és Szilágyi Aladár. Uj tagok lesznek R. Réthy Laura, népszínmű és koloratur énekesnő, Bácsné Maár Júlia vígjátéki anya, Püspöky Rózsi segédénekesnő, Faragó Ödön komikus, Iványi Antal siheder színész, Bács Károly, Krasznay Ernő és Cserny Béla szerelmes színészek. Nagyban fogja emelni a zenés előadások értékét a 39-ik sz. csász. és kir. gyalogezred zenekara, melyet Makó igazgató magával hoz a nyíregyházi szezonra. A karszemélyzet sok új tagot nyert, melynek ambicziozus vezénylője Huber Miksa karnagy lesz. Megnyitó előadáson szinre kerül dr. Fényes Samu ,Bacsányi" czimü színmüve. A szezon alatt még a következő újdonságok fognak szinre kerülni: ,Bob herczeg", „Bajusz", „Niobe", .Fifin", .Drótos tót", „Khinai mézeshetek" , „Bellevillei szűz", ,Két örömnap". „A föld". „A doktor ur", „Loute", „Liliomszál", „Hütelen", .Kéz kezet mos", „Szobaleány", .Lady Windemere legyezője" ,Lizebott" és „Minta férj" czimü újdonságok. Ilyen jó társulat és ilyen műsor után bátran hisszük, hogy nagy bérlettel várjuk társulatunkat Nyíregyházára. A bérlet eszközlésével Jakobovits Fanny k. a. van megbízva, kinél a kővetkező feltételek mellett lehet bérelni: Páholy 30 előadásra: 210 kor. I. rendű ülőhely földszinten 54 korona, II. rendű ülőhely földszinten 45 korona. — Gyermek-szanatórium a Sóstón. Májerszky Béla polgármester néhány héttel ezelőtt tudakozódott illetékes budapesti körökben az iránt, hogy nem iehetne e a tervbe vett gyermek-szanatóriumok egyikét Nyíregyházán a Sóstón elhelyezni. Erre nézve kedvező kiláI tások mutatkozván, a polgármester értekezletet hivott össze ez ügyben s a pénteken délután tartott képviselőtestület'