Nyírvidék, 1903 (24. évfolyam, 1-26. szám)
1903-04-19 / 16. szám
Y I K I 1~> Béla és Dr. Horváth József. Remélem, hogy Szabolcsvármegye hazdias közönsége jövőben is megfogja la- ' lálrii azon uiat módot, melylyel lukiját e ket „nagy*-ja I iránt leróliatja A képviselőházhoz int-zett memorandum e'fogadása | után 2 ik porit alalt következeit a főtiszteletü és méll. Itúli egyházkerülethez intézett memorandum tárgyalá-a, mely emlik :ralnak szövegezésével közgyűlésünk előzőleg Pethő Zsigmond székelyi kartársat bízta meg. — Az emlékirat felolvasása utan pro-et conlra vitalkozás támadt. Már-már ugy lalszctt, hogy s> m végi sem hossza | nem lesz a magas színvonalon alló vitának, míg végre [ Dobó Sánor hajdúböszörményi tanító a „Tanítók Lapja* i felelős szerkesztője azzal, hogy több ljpból, valamint a ! dunanluli ref pü-pök egyei beszedőből egyes p .sszusokat idézett, uj irányt veit a vita, és némi módosítással a szöveg elfogadtatott s a ni. f. szabolcsi ev. ref. esp rességuljan a főt. és mélt.egyházkerülethez leendő felterjesztése elhatároztatott. R jszt vettek a vilában Dobó S B jrsólmie, B.ilog Tanús, Toka Károly, Délcze? Sándor, Horváth István, Gáspár Bela, Lengyel József, Szabó Antal, Osváth Géza stb. — Borso Imre és Balogh Tamás semmi szín alatt nem kívánja átadni a kálvinista egyhazak vetemeny.s kertjeit, iskoláit, az allam kezébe, han-íiu igenis követelik az egész vonalon a fizetés kiegészítési államsegélyeket az 1«J93 évi XXVI. vagy az 1818. évi XX. t. cz. értelmében minden egyes ref. tanitó reszére 1400 kuronára kiegészítve. — Em-llett győzött és érvényie jutott azon nézet, hogy tekintettel ismeretes sok h-ilyen kiáltó szegénys gürikre, tekintettel továbbá azon körűim 'nyre, hogy az allam-kormány még a nemzetiségi vidékeken is mindenkor hazafias érzelmű, a magyar nemzeti állameszniet hiven szolgáló okieve es tanítók t nevez ki, mii deu utogondolat nélkül b-itian at lehet adni oly helyeken a felekezeli iskolákat, a hol a szegénységből kifolyólag a migyat nemzeti cullura csorbát szenvedne. Harmadik pont alalt olvastatott s megerősítést nyert az 1903. évi febr. hó 1 2-én Kisvárdán tartott biz. ülés jegyzőkönyve. Negyedik punt alatt elín'ézést nyert 15 gyámintézeti tagnak ez intézmény iránti kötelezettségből származó ügye; ugyanakkor több adós ugy a kamatok, mint a tőkenek befizetésére egy hónaptol — félesztendeig terjedő időhaludékot nyert. Említést érden)-I azon jótékonyság is, melyet közgyűlés csekély reszben tanitók, nagyrészben az intézettől távol álló oly egyenekkel sz miben gyakorolt, kik a gyámintézet irá iti kötelezettségeiknek vagyontal mság miatt el-get nem tehetvén, úgy tőke, mint k.imattaitozásaikat (körülbelül 1-00 korona) törölte. Ötödik pont aLilt a magyar ev. ref. tanítók orsz. egyesülete és a felső-sz .bolc-á ev. ref. lanitó lestü'et közti ügyet tisztázta. — Kimondván közgyűlés azt, hogy az orsz. egyesületnek tagja kíván maradni továbbra LÜ korona évi tagsági díj befizetése melleit oty kijei -ütéssel, hogy az 50 fillér tagonkénti befizetest magara nem tartji kötelezőnek. Több aprólékos ügy elintézése után elnökség részéről indilvariyoztatott, hogy a terültt tagjai kövessenek el egyházaikban mindent arra nézve, hogy a „R formátus Tanitók Lipja" végre valahára minden ref. tanitó asztalára kerülhessen, mint olyan orgánum, a mely egyedül tárgyalja s csaknem egyedül is védi a ref. tanítók speciális érdekeit. Közgyűl s a jelenlévő felelős szerkesztőt, e lap nak nemcsak vezéret, hanem úgyszólván lelkét zajos ováczióban részesítette. Eredménye is volt e felszólalasnak, illetv-: indítványtételnek, mert nyomban 12 uj előfizető lépett sorompoba. Isten éltesse őket! Adjon az Isten nemes felbuzdulásukban kitartást, továbbra is akaraterőt. Közgyű és 2 órakor ért véget. A mikor is a közgyűlésn-k csaknem minden tagja reszt vett a „kis Korona" vendeglöben lariolt közebéden. Ebéd közben és utan a dicliók egész sira következett. Nigy tetszest arattak Vargha János alelnök, Dr. Horváth Józsel kiváló tanügybirát dictiói. Mindketten a jóizü humort, az életbölcsességet, a mai politikai viszonyokat vegyiteltek bezéd jü vbe, persze mindent a tréfálkozás rózsas/in szemüvegén nézve. Adjon az Isten sok ily népes és szép lelolyásu közgyűlést a f. szabolcsi tanítótestület életében ! Nyíregyháza, 1903. ápril 17. Lengyel József, tan. testületi főjegyző. Ha meg hozzáveszszük, hogy a korai permelezéssel nagy anyagmegtakaritás is jár, ugy felsoroltuk azt az indokot is, mely szőlősgazdáink előli legtöbb sulylval szokott birni. A második hiba az, hogy termelőink mgy része rosszkor permetez. Éveken keresztül azt hangoztatták szakembereink, hogy akkor kell permetezni, ha állandó meleg, napos, szélmentes időjárás van. Minthogy p, dig ilyen időjárás néha hetekig késik, ennélfogva a permetezés oly fontos munkája hétről-bélre elhalasztódik és mire végrehajtásra kerüi a sor, már keső van. Az ujabb tapasztalok szerint a dolog ugy áll, hogy épen hideg, de nem szeles), esőre hajló, borongós időben kell permetezni, meit ebben az időben az inüeziáás veszedelme a legnagyobb. Ugyanis hideg időben a szőlő hajtásainak felső részéből a keményítő lefelé költözik és a növekedésben szünet alt be mir pedig a peronospora gombák a keményítőtől m >gfosztolt szövetben sokkal könnyebben tudna* terjeszkedni s innen van azu'án, hogy ha ilyen hideg, nedves idő után meleg napok következnek be, a peronospora ugy kezd burjánozni, minlha b hintettek volni vele a s őlőt. A ki tehát ezt a hideg időt bevarja és csak azután permetez, az néha azt fogja tapasztalni, hogy a permetezésnek daczára a peronospora, melynek előzetesen (szabad szemmel nézve) nyoma sem volt, permetezés után rohamosan kezd terjedni. C-akhogy ilyea hideg, esőre gyanús időben a permetezés bizonyos koczkázattal jár. Ha az eső közvetlenül permetezés után köszönt be és tartós, akkor bizony a pt rmetezés nagy részben kárba vesz és ismelelni kell, főleg ha az gyenge és rosszul tapadó oldattal történt. Annak köszönheti épen a dr. As henbrandt-féle bordoi por főlényét minden mas permetező anyag felett, hogy igen jól tapad és oly esők, melyek a házilag készüli rezgálicz- es uiés/keveréket lemossák, a bordói por permejevel nem birnak, hanem ez hivatasát teljesen betölti. A magyaróvári gazdasági akadémia növénykisérleti állotnasa már öl év óla kísérletez a bordói porral és évről-evie arról ad számot, hogy .az anyag felelte áll minden egyébb permetezési anyagnak. A földmivelésügyi miniszter kiadasában megjelenő „Kiserletügyi közUmények" egyik legutolsó szamában (V. kötet, 5-dik füzet, 5i9 olddl) Barna Balázs akad tanir a bordói porral és egyéb permetező anyagokkal végzett kiserletek alapjan igy nyill itkozik: „ . . . tekintettel a többi anyagokból készült oldatok ellenáll i képességeie (tapa.las tekintetében) nyugodtan és teljesen részrehajtatlanul megadlutjuk az első helyet a bordói porbol készült oldatnak. Ez a kitűnő tulajdonsága biztositji használhatóságát, lassú bár, de biztos elterjedését az anyagnak, a melylyel az ujabb permetező anyagok közül egy sem versenyezhet.* Ht hozzávesszük az oldat könnyű elkészilhetési mórtjit, melv alig vesz néhány perczet igénybe, kitűnő tajadasát, olcsóságát, és végre azt, hogy ebből még a legügyetlenebb munkás sem képes oly oldatot készíteni, mely a szőlőt megperzselné, úgy a közérdek, szőlős gaz • daink legvitálisabb érdeke szempontjából is csak azt kivánhitjuk, hogy bárcsak minél szelesebb körben terjedjen el használata. Hamisítás kizárva, mert a bordói port a Magyar Mezőgazdák Szövelkezete (Budapest, V. kerület, Alkot mány-uteza 31.) gyárialj i és az hozza megbízottai révén ólmozott zsákokban kizárólagossági joggal forgalomba. A gyártás azonban ko latolt s igy ajánlatos az egész évi szükségletet idejében megrendelni, mig a szállítás tetszés szeiinii részletekben tórtenhet. Szabolcsvármegyei gazdasági egyesületi közlemény. Felhívom gazdakö/önségünk szives figyelmét és érdeklőd sét „Fuchtol" pozsonyi vegyészeti laboratórium e„ér irtó szerere, mely apró I kgrmban 9 — 10.000 pilulaban előállítva s az egerek állal ellepett területen — 1 kgrrn. á 2 kor. 2—3 holdra egyszerűen elszórva — könnyen alkalmazható s olcsó s/e nek mu'atkozik; egyben kérem az eset eg leendő kisénetek eredményit annak idején egyesületünkkel közölni. Szikszay Sándor, e. titkár. ÚJDONSÁGOK. A város belterületén elhalt 6G egyén közül tehát nem lelt orvosolva 5 egyén. A város külterületén elhalt 38 egyén, kik közül 7 éven alóli volt 29. ezekből nem lett gyógykezelve 6, 6 éven fel tii voll 9. ez-k közül nem lett orvosolva \ 2, a külterületen elhalt 38 egyén közül tehát gyógykezelés nélkül elhalt 8. Az összes 104 elhalt közül tehát 13 nem lett gyógykezelve. Sem orvos rendőri hullaszemle, sem orvosrendőri bonczolás, sem pedig törvényszéki bonczolás nem volt Orvosi látleletet sem adtam ki. Piacz és élelmi szerek vizsgálatánál a leg. berebb ellenőrzés daczáia sem lehetett hamisítást találni, azon körülmény hogy némely lej ritka, nem mindig jelenti azt, hogy vizzel van keverve, az a takarmányozástól is függ és néin ly tehén faji jellegétől. A husi hagymáz telj sen megszűnt. Az ös-zes megbetegedések száma, bele éitve az E -zsebet kórházban ápolt helybeliekkel és a hagymáz gyanúsokat is 81 volt, meghalt közülök 15, ápo'ás alatt beteg nincs. Nyíregyháza, ü'03. évi április 4. Dr. Trajtler Soma, városi tiszti orvos fő.iök. T.mitok fr.viil<*8c. A f. szabolcsi ev. ref. laniíó-testület f. hó 15 én Nyíregyházán az ev. ref. iskolában tartotta László Gyula eli ökl te alatt ez évi rendes közgyúl sét. Régen volt s lalan ismét sokára lesz oly népes, oly mind' n izeben érdekes közgyűlése a felső-szabolcsi ref. tanítóknak. Nem Csod i, bi z' ma, a mikor minden felekezeti tanitó lelkére, rnsulylyal nehezedik a mel őztetes keserű érzése, a mikor s/ivi l a keseiúség arja já'-ja át, — mondom nem csuda, lia le-tülelileg neme- lelkesedéssel és f Ibuzdulással, n ha ki - k töt ö nemes haraggal tárgyalta az alakuló félben levő uj, tanügyi vi-zonyoktt. Körülbelül 70 magyar, igazán magyar, jokepü knlvínista tan 'ó jajdult fel Szabolcsvármegye székhelyé i azon m>l'allanságon, mely érte az u'óbbi időb n. — Bi/.onyáia mindenki iszri velle, hogy a küszö. ön levő fizetés rendezésre gondoltam, midőn jelen ezikkem, „keserű érzés", „harag", „mel'.állatiság", „lelkesedés" es „felbuzdulás"-tói hemzseg Igen arra gondoltam! Arra a fizetés rendezésié, a nn lyhez mi nékünk semmi közünk. Hisz' a mos'oha gyermek rendszerint csak í-záraz kenyeret szokott enni únnep nipon is, és kopott foltos i uhában ját ni telen-nyáron. És vájjon mi nem mostohi gyermekei vollunk-e mindenkor es mind n illőben a magvar tátsadilomnak, az inté/ő köröknek? De másfeléitől kérdem, az állami tanítók mennyivel különb legények, mennyivel vágnak külömb rendel, mint mi? A világért sem kicsin lem az állami tanítók kiváló, fontos és sok vidéken misszió számba vehető munkáj t, hi-z' akkor a felekezeti tanítókét is ócsárolnám, mert hisz' munkásságunk vé. eredménye egy: a gyermeki lélek helyes irányba való terelése s a test edzése s minikettő felett való öntudatos, lelkiistneietes őrködés. Csupán azért vontam párhuzamot a felekezeti és állami lanitók munkás.'ága között, hogy ha valakinek valaha, valamikep t szébe jutna a felekezeti lanitok munkásságát a mérleg egyik serpenyőjébe, s az állami tanítókéi a másikba lenni, nem ijedne meg, ha amazt lebilleni lálná, emezt pedig a levegőben lebegni. — Mindenesetre azokban a kit serpenyő vízszintes hányba lépne. — Kifejei-é-t adott a felekezeti tanitók eikesi redéséntk László Gyula elnök is gyönyörű, megnyitó beszédében. — Nem hiába hívjuk kuiucz vezérnek (igazán az egyszer nem gyáva labancz had, hanem valódi kuruezok feleit elnökölt) de lelkes, emelkedett hangú, energikus beszede talan a szunnyadókat is felrázta a „nem töredörasrg* nyommaszló álmából. — „Igen, — niondá — elérkezett a-cselekvés ideje, ilt v.n a 12 ik óra, emeljük IV1 tillakuzó szavunkat s vívjuk ki igazunkat. hogy majd a jövendő nemzidek gyávasággal ne vádoljon bennünket, ne mocskolja be emlékezetünket." — Ezután a csaknem teljes szamban megjeleni kartársakat meleg szívvel üd>özölve, az ülést hosszantartó „éljen"-zés közt megnyitotta s ugyanakkor Varglta Jánost, mint a tantestület al Inökét felhívta, hogy az általa a tanitó-teslület megbízásából szei kesztett s magyar képviselőházhoz intézendő nn uiorandumunkat olvassa U I Mit nevez.tt megtévén, löbbek magasztaló hozzászólása és Dobó Sándor — a magyarországi r f. tanitók e kiváló vezérenek, kit Hajdu-Böszörmén)bői vendégként volt szerencsénk tisztelhetni — hozzájárulási után közgyűlés igyhangutag elfogadott es Lengyel József indítványára 500 példányban leendő kinyomatása elha tároztatott oly cz. lból, hogy arimk egy-egy példánya úgy minden országgyűlési képviselőnek, mint a magyarországi összes ev. ref. tanitó egyesül 'lek elnökeinek megküldhető legyen. — A képviselőházhoz in'ézelt memorandumnak átadásával közgyűlés Ngs. Dr. Mezős y Béla ural, mint a tanitók kiváló pártfogóját, j olt evőjét bizta meg, ki is a hozzá érkezett 10 togu knldö t-é,et ő-zinte szivessi gg. 1 és szeretetteljese fo a Ha a \átmegyeháza egyik tetmében Ngs. Dr. Horváth József ur társaságában, ki előbb reszt vett ö s e< lan.cskozásankon. jelen volt kö.ebédünkön is. László Gyula lestü'eli e nök helyzetünket filtátó. valóban megható beszédjére a képviselő ur hoszszab beszédben válaszolt s feltárla a ir.ai politikai helyzeteit s kijelentett , hogy az a pátt melyhez szerencséje van tarto/.hatni, minden iga/, nemes ügy mellett szívesen önfeláldozóan ha c olt a múltban, hsrezol a jelenben és harczo ni fog a jövőben is. Bi/ios'totta a nugy.tr kálvinista t. nilóságot, h"gy a mi a felekezeti tanilók helyzetének jiviasára az országgyűlésen, a törvényhozó testű étben, a bizottságokban kivihető, ő és p ríja mindent ki visz, ez igazsá.o- ügy mellett mindvégig kitart. Neme-;, lelkesítő szavai még akkor is füleinkben csengjek. m kor a disz's termet elhagyva, szerény olthonunk magányába vonulva elmelkidlünk a zajo-, a munkás nép lelett. Hiszi m, hogy minden elmélkedő nemcsak a közgyűlésen, a nyilvánosság előtt, hanem Csendes otthonában i« It lát rebegett a mindenhatónak, lio.'y ig zsogo- ügyeink keresztülvitelére oly nemes és nagv segítőket lendelt szamunkra, mint a milyenek Dr. Mezőssy A szölö állandó veszedelme. Tizenötéves tapasztalat amellett bizonyit, hogy a szőlő peronospája nálunk teljesen meghonosodott és állandó romlással fenyegeti szőlőinket, ha nem védekezünk tllene. Ezzel a ténynyel ma a legkisebb szőlőtermelő is tisztában van, de a védekezés mikéntjéé nézve még évról-évie uj ismereteket szerzünk. Ki kép/.el te volna azt, hogy nálunk a peronospora még annyi kárt fog lehelni, mint a minőben tavaly volt része termelőinknek ? Egész vidékek termése roth idt el. vasy nem érett meg, daczára, hogy a gazdák túlnyomó része háromszor is permetezett. Sőt még olyanok is szenve Itek kárt, a kik négyszer sőt ötször is permeteztek. Mi lehet ennek az oka? Ez a sajnálatos körülmény több hibára vezethelő vissza. Az első az, hogy termelőink az első permetezé sei rendesen megkésnek. Azt hiszik, hogy az első permetezé-sel nem szabad sietni, minthogy olyankor a szőlő erős növesb. n van s igy két hét utan a szőlő hajtás n 2—3-szor akkorak lesznek, s ezerl h lyesebb a', első védekező t akkora halogatni. Pedig a dolog fordítva van; itz a zsenge hajtás vagy rügy inlicialasra nagyon hajlandó, de ebben az időben (május legelején) a tenyészett viszonyok egyebbként a peronosporának nem kedvezőek s igy elegendő, ha egy kevés, bármily gyenge oldat erj) azt az erős növekedesben levő hajlast vagy rügyet, hogy ed a veszedelmet elhárítsa. A második permetezés történjék azután junius elejen (virágzás előlti. Igy szőlőnk sokkal illenállóbb lesz. egyenletesebben fog virágzani is a hatm dik permetez ssel a ieglöbb esetben elvárhatunk julius vegéig. — Törvényhatósági közgyűlés. A vármegyei rendes tavaszi közgyűlés május hó 12 én d. e. 10 órakor és kövelk-ző n.ipjain fog megtartatni. A közgyűlés tárgyainak élőké-zilése czéljából az allandó választmány ülése május hó 7-én d. e. 9 órakor és kövelkező napjain lesz megtartva. — Személyi hir. Báró Feilitzsch Berthuld főispán ur ő méltósága' székhelyéről néhány napra Erdélybe utazott. — Kinevezések. A magy. kir. pénzügyminiszter Kertész Endre nyiregyluzi kir. adótisztet a fogarasi kir. adóhivatalhoz ellenőrré, továbbá Juzbasics Attila budapesti lakost a nyíregyházi m. kir. pénzügyigazgatóság mellé rendelt számvevőséghez kir. számgyakornokka nevezte ki. — A tervezett Nyíregyháza -sóstói közüli (városi) vasút és a Só-tó—dombrádi, vagy úgynevezett áriéri helyi érdekű vasút létesitésehez — Nyíregyháza város hozzá járulása ügyében a képviselő testület a folyó 1903 évi május ho 1-én délulán tartandó közgyűlésen fog érdemleges határozatot hozni. — ítlielve/.és. A rn. kir. pénzügyminiszter Kórüssy Sándor nyíregyházi és Szendy Gábor un,-vári pénzügyi számtiszteket hasonló minőségben kölcsönösen áthelyezte. — Nyugdíjazás. Ő felsége a király a cs. és kir. 10. huszárezred őrnagyát, llatz Sándort saját kérelmére nyugdíjba helyeztette. — Számonkérószéki ülés. A vármegyei isztviselők tevékenységenek megvizsgálása végett a szá'i.onkeroszék nvijus ho II-én d. e. 10 órakor a főispán hivatalos helyiségében ülést tart.
