Nyírvidék, 1903 (24. évfolyam, 1-26. szám)

1903-04-12 / 15. szám

N Y 1 r» —— *>; R Azok a remények, melyek abban az időben az elektromos vontatáshoz fűződtek, ugy a technikus körökben, mint egyáltalában a közvéleményben is azt a hitet táplálták, hogy a városokon keresztül haladó vasúti forgalom lebonyolításának egyedüli helyes módja az elektromos vontatásban keresendő. Bár előre látható volt, hogy a máskülönben egységes vasutként tervezett vonal üzemi költségeit az alkalmazandó kétféle vontatási mód lényegesen emelni fogja, mégis más, helyesebb megoldási mód hiányában az ártéri vasút tervezete is ugy kontempláltatott, hogy az ártéri községek gőz üzemü vasútja a Sóstó fürdőnél egy elektromos üzemü vasulhoz csatlakozott volna, honnan kezdve a vidéki forgalom elektromos vontatással haladt volna a város területén keresztül. Az ártéri vasúti mozgalommal egyidejűleg merült fel Nyíregyháza város vezető köreiben az a terv, hogy a Nyíregyháza—sóstói közúti vasút sorsa ne tétessék az ártéri községek vasutjától függővé, hanem létesittessék egy önálló „Nyíregyháza—sóstói" villamos vasút. Azok a hosszas tárgyalások, melyek e városi villamos vasút érdekében folytattattak, hosszú időre, elodázták annak az egységes tervnek kivitelét, mely a vidék és a város közlekedési igényeit egymáshoz szorosan összekapcsolva óhajtotta kielégíteni. Ámde azok a remények, melyek az elektromos vontatáshoz fűződtek, nem teljesedtek. Az elektromos vontatás drága vasúti felszerelést kíván s a mellett üzeme is költséges. A nagy befektetést kívánó és drága üzemü elektromos vasutak csak a nagy városok közlekedési eszközeivé váltak, s mindazok a vidéki központok, melyek az úgynevezett elektromos láz korszakában jogosnak látszó reménységgel várták a villamos üzemű városi vasút létesítését, e reményükről lemondani kényszerültek. A Nyíregyháza—sóstói közúti vasút létesítése érdekében folytattatott tárgyalások eredménytelensége is ennek a csalódásnak természetes következménye volt. Az egységes vasúti terv létesítésének — Nyíregyháza város eltérő tárgyú tárgyalásain kivül — akadálya volt még azaz ellenszenv is. mely az érdekelt községekben a tervezett vasútnak keskeny nyomtávval való kiépítése ellen megnyilatkozott. Azokban a tárgyalásokban, melyek az érdekelt községekkel és a vasútépítő czégekkel a vasút létesítése érdekében folytattattak, csakhamar nyilvánvalóvá vált, hogy egyrészről a nagy befektetést kivánó szabványos nyomtávolságú vasút költségeivel arányban álló hozzájárulások, az érdekeltek részéről nem biztosithatók; másrészről pedig a vasúton várható forgalom, a vasútépítő czégek által befektetendő nagy tökét kellőképpen kamatoztatni nem fogja. Az elmúlt 4 év a vasútépítés technikájának fejlődésében egy olyan meglepő fordulatot hozott, melynek jelentősége a jövőben építendő vasutaknál eléggé nem is méltányolható előnyöket fog biztosítani, mert lehetővé tes?i, hogy a helyi érdekek aránylag kis eszközökkel, eddig nem is remélt mértékben lesznek kielégíthetők. A vasútépítés terén bekövetkezett eme fordulat a motoron kocsik sikeres construálásában és ama meglepő eredményekben mutatkozik, melyeket ..Az aradi és Csanádi egyesült vasutak" a motoros kocsik üzembe hozatalával a keskeny nyomtávval épült „ Békéscsaba — Kovácsliázai•' vonalon elértek. A motoros kocsikkal már ez ideig tett kedvező tapasztalatok egészen uj irányt szabnak, a helyi érdekű vasutak tervezésében. Míg ez ideig a vasút vonalakat a locomotivok tűz veszélyes volta miatt a községektől csak bizonyos távolságban lehetett vezetni, addig a motoros kocsi alkalmazása lehetővé teszi, hogy a vasútvonalat az érintett városokon és községeken keresztül vezessük. A motoros kocsi kiilső kiállítása nagyon hasonlít azokhoz a. városi villamos vaSuti kocsikhoz, melyek pl. Budapest, utczáin, valamely távolabb fekvő városrész (Kőbánya vagy Újpest) felé közlekednek. A kocsi hosszúságának mintegy V» részét a motor szerkezetéhez, s a kocsi vezetéséhez tartozó alkatrészek mint kényelmes •észére berenfoglalják cl, a kocsi többi része pedig vasúti személy kocsi van 35—40 utas dezve. A motor ugy van szerkesztve, hogy a motoros kocsi még 2—3 hozzákapcsolt mellékkocsit ís képes vontatni. Az a körülmény, — hogy a nagyon tökéletesen szerkesztett gőzfejlesztő a fűtő anyagokban rejlő energiát az eddigi szerkezeteknél sokkal tökéletesebben tudja kiaknázni; továbbá, hogy a motoros kocsi kezelése és útközben való vezetése mindössze egy gépészt és egv vonatkísérő kalauzt igényel, a motoros kocsik üzemi költségeit a lokomotív üzemmel szemben nagy mértékben csökkenti. A motoros kocsik könnyűsége, nyugodt és sima járása, az eddigieknél sokkal könnyebb sinek alkalmazását teszi lehetővé, s azonkívül a pálya kanyarulati s lejtési viszonyai is sokkal inkább alkalmazkodhatnak a helyszíni viszonyokhoz, minek következtében az építési költségek tekintélyes mértékben redukálhatok. A motor kocsik gyorsasága, a megállítás és indítás könnyedsége lehetővé teszi a személyforgalomnak a lehető legtökéletesebb módon való lebonyolítását. A motoros kocsi üzeménél a személyforgalmat t teherforgalomtól teljesen el kell különíteni, minek következtében megszűnik a mai helyi érdekű vasutaknak az a hátránya, hogy a személyforgalomnak vegyes vonatokkal való lebonyolításánál minden kitérőben és állomáson az utasoknak V* vagy Va óráig kell várakozniok. Megszűnik az a hátrány is, hogy ma a vonatokra csak az egymástól nagy távolságnyira fekvő állomásokon lehet felszállani, mert hiszen motoros üzem mellett a vasút áthaladhat az érintett községek föutczáján, hol a szükséghez képest megállapított pontokon szállhatnak fel, illetve le az utasok. A községek között elvonuló nyílt pályán pedig néhány előre megjelölt ponton mindannyiszor megállhat a motoros kocsi, a midőn az illétö ponton leszálló vagy felszálló utas jelentkezik. A kocsi könnyűsége és könnyen kezelhetősége miatt e sürü megállások alig járnak idövesztességgel, ugy hogy a motorkocsiknak a megállásokra fordított időveszteség betudásával megállapított átlagos sebessége eléri a mayyar államvasutak fővonalain közlekedő személyvonatok sebes ségét. Á motoros kocsi teher-szállitmányok vontatására is alkalmas. A „Békéscsaba —kovácsházai" keskenyvágányu vonalon tett tapasztalatok szerint egy motorkocsi 36 tonna bruttó terhet elindítani és 15 km. óránkénti sebességgel vontatni képes. Könnyen konstruálhatok egyedül teherkocsik vontatására szolgálló motoroskocsik, melyeknek teljesítő ké pessége megközelíti a lokomotivok teljesítő képességét. Míg a lokomotív üzeme nehezebb síneket, erősebb hidakat, lehetőleg vízszintes, vagy pedig azt megközelítő pályát, enyhe kanyarulatokat, nagyobbsza básu pályaudvari berendezéseket követeit; addig a motoros kocsi mind e tekintetekben sokkalta szerényebb igényekkel lép fel s amellett teljesítő képessége a loko motivval vontatott vonatokét éppen a kocsi könnyedsége, mozgékonysága következtében eléri. Míg ez ideig éppen a lokomotív üzeme miatt szűk ségessé vált berendezések a vasút épitési költségeit pálya kilométérenkint még teljesen sík vidéken is 56— 60 ezer koronára emelték fel, addig a motoros üzem e költségek felénél is kisebb befektetéssel a helyi érdekeket sokkalta tökéletesebben elégítheti ki. Az eddig épült helyi érdekű vosutaknál az építés drágasága miatt azon igyekeztek, hogy a vonal az érintett községek között lehető rövid vonatban vezettessék. A motoros üzem és az építés olcsóbb volta lehetővé teszi, hogy a vonal egy-egy község között is lehetőleg minden nagyobb tanyát megközelítsen, s így minden a vasúthoz fűződő érdeket teljes mértékben kielégítsen. Az érdekek igazságos kielégítése mellett azután nem igen érzékenyen jön latba, a vonal hosszúságának néhány km.-rel való megnövekedése. ____________________ R Az építés olcsósága és az üzeni gazdaságos volta a jovoben lehetővé teszi, hogy az egyes vidéki városok is elerjek ugyanazt az előnyt, a melyről eddig csak nagy városokban lehetett szó, hogy t. i. a várost környező helységek forgalma magára a város belterületére rávezettessék s ezzel a vidék a központtal, a lehető legszervezetesebb kapcsolatba jusson. Hogv ez a körülmény milyen előnyöket biztosit az illető vidéki központra nézve, annak jellenfeö példája a Békéscsaba—kovácsházai" keskenyvágányu vonal forbüneit s szerzette gyönyörű zsoltárait. Későbben fia, Salamon kivágatta s templomaba akarta elhelyezni, de sehová sem tudták beilleszteni. Némelyek állítása szerint oit őrizték aztán a templomban, mások szerint pedi hidt'a gyanánt helyezték el, melyen Sába királynőnek kellett volna átlépdelnie, de az nem merte rátenni Iá bait, mert egy látomány jelent meg előtte . . látta ezredekkel később annak szentséges terhét. Aztán elásták a Bethesda tavába s enfiek tulajdonították a Bethesda csodás gyógyhatását. Jézus elitéltetése alkalmával a viz fölszinére vetődvén, kihalászták s abból faragták a keresi tfát, mások szerint, annak csak felső szárat. Maundvell Henrik irja, hogy Jeruzsálemhez mintegy félórai távolságra eső görög kolostorban a főoltár alatti üregben meg is mutatták neki. Anselm, Aquinoi Tamás s mások véleménye szerint a ktreszt felső szár.i czédiusból, a középkereszt cziprusból, az a rész, melyen a fölirat állott, olajfaból, — az a rész pedig, mely a lábakat tartotta, pálmafából készült. Azért mondják : „L'gna crucis palma, cédrus, cupressus olíva.* Maundville legendája ettől már eltérő. Szerinte a kőzrp-kereszt „diadalmas pálma", a tábla .békés olajfa", maga a kereszt törzse abból a fából való, melynek gyű mölcséből Ádám e

1 ett, a kereszt alsó laba czédrusfa. Mások ismét azt állítják, hogy a Megvalló teste cziprusfán, lába czédruson, ke/e pálmafán feküdt, a jelzőtábla pedig olajfa lett volna. Southey azt mondja, hogy ez a négyfajta fa voltaképen a négy világtáj jelképe, vagyis ábrázolják az összes emberiséget. Némelyek szerint a kereszt tölgyfából lett faragva. Eusibius erősen állítja, hogy a keresztet A. D 326. Nagy Konstantin anyja Heléna császárné fedezte fel. Még a nap is bizonyos, t. i. május 3-a, (holott ez ünnepet sok helytn más napon szentelik.) Hetvenkilencz éves korában zarándokolt Helena Jeruzsálembe, s ásatásokat rendelvén el, megtalálta mind a három keresztet s a római felírást. A Megváltó keresztje arról lett f«lgalmi gócpontja „Békéscsaba- nagyközség,

1 Ijova a nevezett vasútvonalon a motoroskocsik az ehnult évben 60000 utast szállítottak, mely szám a forgalom fejlődése következtében, még előreláthatólag emelkedni fog. Ha tekintetbe vesszük, hogy ez a vonal Békéscsaba és Kovái shá:a között 50 km. hosszúságban csak egyetlen egy községet érint közvetlenül s hogy ezt a személyforgalmat csupán a vonaltól távolabb fekvő községek és az érintett tanyák lakossága táplálja; mivel szemben a tervezett ártéri vasút számos népes községet fűz majd Nyíregyházához, alapos reménységgel várhatjuk, hogy a tervezett vasút Nyíregyháza várót forgalmában, kereskedelmében és közgazdasági életében hatalmas fellendülést fog eredményezni. Hogy milyen nagy érdeke a kereskedelemnek egy ilyen vasút létesítése, arra ismét., Békés Csaba szolgáltathat példát, hol maguk a kereskedők tekintélyes összegű hozzájárulással támogatták a többször hivatkozott keskeny vágányu vonal jelenleg épités alatt álló „Békés Csaba—Békés - vésztői" meghosszabbításának létrejöttét. Az eddig elmondottakban csak röviden érinthettük azokat az előnyöket, melyeket a motoros üzem a teherforgalom részére biztosit. Az ártéri vasúttal érintett vidék eminens érdeke pedig éppen abban áll, hogy mindazok a helyi érdekek amelyek a vidék gazdasági terményeinek olcsó és biztos szállítására vonatkoznak, lehető tökéletesen kielégíttessenek. Az elmúlt hetekben alkalmunk volt az érdekeltség néhány kiküldött tagjával a motoros üzemü helyi érdekű vasutak követendő példájául méltán tekinthető .. Békéscsaba kovácsházai" keskeny vágányu vonalat bejárni, mely alkalommal tanulmány tárgyává tettük e vasút üzem-kezelését, személy és teherdij tételeit s érintkeztünk az érdekeltség néhány tagjával, s az ott szerzett benyomások alapján meggyőződésünkké vált, hogy a tervezett ártéri vasút létesítésénél és üzem kezelésénél azt a vasutat kell követendő mintaként - szem előtt tartani. A tisztelt érdekeltség közelebbi tájékozására nem lesz érdektelen, ha e vasutat, annak díjtételeit s a forgalom lebonyolításának módját ismertetjük. A vonal 76 cm-es nyomtávolsággal mintegy 50 km. hosszúságban vonul el Békéscsaba és Kovácskáza nagyközségek között. A személyforgalmat motoros kocsik bonyolítják le. A motoros üzem gazdaságos vóita lehetővő tette a személydijtételeknek olyan olcsóii való megállapítását amilyen alacsony személydijtételekét egyetlen egy helyi érdekű vasút sem mutat fel hazánkban. A díjszabást a következő táblázat tünteti föl: Vonalszakasz Távolság I. oszt. III. oszt Vonalszakasz Távolság fillérben I. zóna II. zóna III. zóna IV. zóna V. zóna 0—10 km. 0—20 km. 0-30 km. 0—40 km. 0—50 km. 20 40 60 80 100 10 20 30 40 50 ismerve, hogyha azt a beteg megérintette, meggyógyult, amit hitelesen igazolt Macarius, jeruzsálemi püspök. Arra a hely re, ahol a kereszt megtaláltatott, a császárné pompás kápolnát építtetett s ott helyezték el a kereszt maradványait. Egyes darabjait Helena Bizanczba vitte. Innen fia közvetítése folytán egy részt Rómába küldött s ott az e czélra külön épült templomba helyezték el. Ez időtől kezdve e nagy esemény emlékére keresztjáró napokat s búcsúünnepeket állapítottak meg s a kereszt egyes szilánkjait rendkívüli magas árban bocsátottak egyes templomok s főurak birtokába. Nagy lévén a kereslet, azon hiedelmet terjesztették a nép kőzött, hogy a szent fa újra meg újra kinövi magát. Cyrill püspőkségéi.ek idejében 350—386-ig még Jeruzsálemben látható lett volna a valódi keresztfa. Mikor 614-ben a perzsák < lfoglalták Jeruzsálemet, a keresztet II. Chosreosz a maga fővárosába vitette, ahonnan 628 ban Heraklius. a szent fát újból visszavitette Jeruzsálembe. Ezt a napot is megünnepelték szeptember 14. Jeruzsálemet 637-ben a sarscénok foglalván el, a kereszt akkor teljesen elveszett. De a felírás táblája, amit Konstantin őrzött meg, később mégis Rómába került s állítólag most is ott van. Ezt bizonyítja III. Sándor római pápa bullája. A 13-ik században a keresztnek azt a részét, melyet Helena császárné őrzött, Sz. Lajos uralkodása idejében Parisba vitlék s ma is a .Sainte Chapelle"ben őrzik. Azt is beszélik, hogy I. Sergius a 690-ik évben a kereszt egy ágát ezüst ládában a Sz. Péter templomában helyezte volna el; továbbá I. Jakab angol király uralkodasának idejében a Londoni Towerben is őriztek az igazi keresztnek egy részét. így szállott szájrol-szájra a legenda arról a szent fáról, melyen Idvezitőnk kiszenvedett. Mi lett abból, hová tűnt el, ki tudná azt megmondani, de az tény, hogy ez a szent jelvény megmaradt. Áldást árasztott, de gyakran szült sajnálatos visszaélést is. K. T. I. A motoroskocsik az állomásokon és kitérőkön kivül a vonalnak számos, a nyilt pályán levő pontjain is megállanak, a mennyiben ott fel, vagy leszáló utas jelentkezik. A jnotoros kocsik átlagos sebessége a megállásokra fordított időveszteség betudásával is megfelel a Magyar államvasuti személyvonatok sebességének. A teherforgalom lebonyolítása külön tehervonatokkal történik úgy, hogy a személyforgalom gyorsaságát és könyedségét a teherforgalom lassú és nehézkés volta egyáltalában nem érinti. A tehervonatok nem rendes menetrend szerint közlekednek, hanem annyi tehervonatot indítanak és abban az időben, amennyit, illetőleg a mikor az elszállítandó teher-szállitmány mennyisége azt megköveteli. Minden egyes nagyobb birtokos részére, aki a vasút létesítéséhez hozzájárult, az általa megjelölt ponton kitérő vágányt építettek-, amely kitérő vágány kizárólag az illető birtokos rendelkezésére áll. A kitérő vágány solK esetben /egészen az illető birtokos magtáráig vezet:, úgy. hogy a termények felrakását minden birtokos a maga tanyájában eszközölheti. Ennél a vasútnál nem kell tehát a gazdasági terményeket valamely közse'g állomásához befuvarozni, hanem a teherszállítmányok fel vagy lerakása ezeken a kitérő vágányokon történik. Minden egyes birtokos, ki>a kiágazó vágányt birtokára bevezettette, ingyen telefont kapott, miáltal összes a szállításokra Tonatkoáó ügyeit a vasúti állomás-fonökkel tanyájáról telefon utján intézheti el. A vasút társaság á telefonon megbeszélt idő pontban a megkívánt mennyiségű teherkocsikat a szárnyvágányra kiállítja s az illető birtokos 4 óra leforgasa alatt köteles a teher kocsikat megrakatni. Az áruk mérlegelését a birtokos maga eszközölheti, de megkívánhatja azt is, hogy a mérlegelést a vasúttársaság Kovácsháza, vagy Békéscsaba atrakó állomáson eszközölje. Az átrakást a magyar államvasuti kocsikra a vasúttársaság saját költségén és saját felelősségére végzi el. Ugyancsak a vasut-társaság továbbítja a szállítmányokat a magyar államvasuti vonalakra is. Átrakás, mázsálás, vagy feladás czimén semmiféle illetéket nem szednek, mindezek a költségek az alabb részletezendő díjtételekben már bennfoglaltatnak.