Nyírvidék, 1903 (24. évfolyam, 1-26. szám)

1903-04-05 / 14. szám

XXIV. évfolyam. 14, szam, Nyíregyháza, 1903. április 5, . - i a a m IN6 t A SZABOLCS VÁRHEGYEI KÖZSÉGI JEGYZŐK és A SZ&BOLCSMEGYEI TANITO-EGYESÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE. M" Megjelenik hetenkint egyszer, vasárnapon. rm Előfizetni feltételek: . . . , , ,, , postán vagy helyben házhoz hordva: , A z V n z? k' ^egrendelesek s a Ef?éHz évre 8 korona l aP szétküldése t'irgyuban leendő felsao­Netryeü évr e ......... 2 „ kö lyvnvoin iájához i-kola-utcza 8. szám A kiWffi jejO-»« * ' uraknak etf.M j ó k in téze adők. A lap szellemi rcszét képező küldemények, a szerkesztő czime alatt kéretne i beküldeni. Bérmentetlen levelek csak ismert kezektől fogadtatnak el. A kéziratok csak világos kívánatra s az illető költ égére küldetnek vissza. Hirdetési dijak: Minden négyszer hasibzott petit «or egyszeri közlése l(! fillér; többszöri közlés esetében S fill. A nyílt-téri köz emények dija soronkint 60 fillér. Apró hirdetések 10 szóig 4 ' fii., minden további szó 4 fi'. Vastag belüvel szedett kétszeresen számit. Hirdetések elfogadtatnak lapun* részere .a kiadóhivatalban (11. kerület iskola-uicza 8-ik szám); továbbá: Goldberger A. V., Eckstein Bernát és Általános Tudósító által Buda­pesten, Haasenstein es Vogler iro lajaban Bécsben, Prágában es Budapesten, valamin Németország és Sveicz fővárosaiban és Dorn & Comp. által Hamburgban. Falusi iskolák, A kultuszminisztériumból a közelmúlt napokban egy rendelet került ki, amely arra enged következtetni, hogy falusi iskoláink ta­nítási rendjének, a nép gazdálkodási viszonyai­hoz való átidomitásít komolyan tervbe vették Mert a szóban levő rendszer változás folytán a tanitói működés fokozása összhangzásba kerül az élet követelményeivel. amely két faktor a mi népünknél ugy is nebezen fér ö?sze, sőt a legtöbb helyen hadilábon áll egymással. A ki ismeri a mi falusi iskoláztatásunkat általában, sokszor meggyóződketet arról, hogy a legtöbb szülő fontosabbnak tartja a liba őr­zést, mint azt, hogy a gyereke az iskolai lecz­két megtanulja. Vannak azonban a gazdál­kodásnak olyan időszakai, midőn a legkisebb kéz segítségére is valósággal nagy szükség van, s ilyenkor már az élet követeiménjei kény­szeritik a szülőt, hogy gyermekét az iskolából kikérje, a mit azután a legkövetelóbb tanitó sem tagadhat meg, mert maguk a viszonyok követelik az elnéző méltányosságot s indokol­ják a mulasztást De bármi czimen történjek is a gyermeknek az iskolabol való kikéri s*, elv nása, minden esetre mulasztás a gyermek tamlására, nézve, a mit a nagy munka időben előforduló többszörös; kimaradás esetén, még szorgalmas tanulással' is, többé pótolni nem lehet, mert a tanitó az elmaradt tanítási anyagot mindenik táuulóval külön-külön át nem veheti. Épen azért csak nagy örömmel leh^t üd­vözölni azt a fölmerült eszmét, mely a tanítást összeegyeztetvén a földmivelő nép gazdasági viszonyaival, egyrészt bizto-itja a tanítás ered­menyét, másrészt módot nyújt a népnek, hogy gyermekeinek csekély, de sokszor nélkülöz­hetetlen munkaerejét igénybe vegye, fölhasz­nálja, a mi végső eredményében megint csak a gyermeknek a haszna, amenyiben a meg- j ismerésére vezeti jövendő életpályája legapró­lékosabb csinja-binjainak. A mi a tanulási, úgy nevezett szorgalmi idő beosztását illeti, gazdasági viszonyaink há­rom fó munkaidőszakot ismernek, és pedig a tavaszi ültetési és kapálási, a uyári aratási és az őszi betakarítási és szántási munkálatokat, így tehát, t. i. az életviszonyokkal való bölcs meg­alkuvással, a tananyag legnagyobb kontingense a téli időszakra esne, tehát atanitási rend, az álta­lános viszonyok figyelembe vételével itt volna megállapítható : oktober 15-ig beiratkozás, azon túl április 15-ig rendes tanítás, április 15-től május 15-ig szünidő, május 15-tól junius 15-ig tinitás. junius 15-től augusztus 15-ig szünidő, augusztus 15-től szeptember 15-ig tanítás és vizsgák, szeptember 15-től október 15-ig szün­idő. Ily b 'osztás megfelelne a tanítás követel­ményeim k, mert a téli időszakra eső 6 hónap alatt feldolgozhatnák a tanagyagot, a többi két hónap pedig elegendő volna az ismétlés kre és a vizsgákra Szintén úgy a tanórákat is akként lehetne beosztani, hogy a tanórák a téli 6 hónapon át igy tartatnának, mint most, t. i. délelőtt és délután, de a két nyári hónapban reggel 6 órától 10 óráig. Ez falu helyeu köuy­nyen. lenne keresztül vihető. Az uj tanrend tehát, ha a gazdasági viszo­nyokhoz alkalmazkodik, minden esetre a fennt vázolt határidők között mozoghat, mert a szün­időnek jelzett időszakaira esnek azok a szorgos Toronyban. Irta: Páfrány. Az irók példátlan önkénynyel viszik az olvasót cse­lekményeik színhelyére. Ha a mese ugy kivánja, hipp­hopp ott vagy kedves olvasó czigaretta mellett Algírban és Quida író nem törődik vele, hogy bronzzá égetheti bőröd a tüzes afrikai nap. Hogy a couleur locále teljes legyen, azt se várja Werne Gyula, hogy a felöltőd magadra kanyarítsd és már didereghetsz Cas­cabel Cac-árékkal az aljaskai jeges mezőkön Jókai Mór nem Kérdezi, hogy szédülsz-e öcsém, vagy hugám, ha­nem Tatrangi Dáviddal a kvegő égbe — hát ne vegyék zokon kedves olvasóim e nagy példák kis emlegetőjétől se az egyszer, ha meginvitálja önöket a város legmaga­sabb helyére, a lutheránus templom tornyába egy tárcza erejéig. Egy kis lépcső mászás meg nem árt. A vasajtóban csikorogva fordul meg a kulcs és előttünk van a szűk lépcső sor, mely a toronyba vezet. A lépcsó rohamosan emelkedik. A csigavonal magasra tör. A sikátor mind sötétebb lesz és egyszerre beleju­tottam a nappalból az éjszakába. Egy kis ablakon vilá­gosság szűrődik át. A templom karzatára látni rajta a vastag porréteggel burkolt orgona tetejére. Még egy kis botorkálás és a templom padlásahoz értem. Bizarr kép. Nagy gömb szeletek hevernek az óriási rei tető alatt. A templom togla boltozatának látom a fonákát. Az imaházból nézve rz^k tetszetős ho'ulasu hófehérre me­szelt d rüs menyezet részek, iit pedig ragyás tégla hal­mazok, a mely<k hatá?a a nagy cstndben és homály­nál! szinte kisérletie-. Pár pillanatra megállani. A templomnak még a kiosszák mögött is templomi a képe. A gerendák biro­dalma impozáns. Az ii.di.inok nagy il/aní/u-ja, vagy a banhek Alonolino-'y& tiszteielére, az ottani pőre építész­mérnökök bizonyara ilyen imaházról álmodoznak. A némasághoz hirtelen él s hang, metsző nyisz­i yisz hallatszik. Olyan forma hang, mint az eger czin­ezogása, csak erősebb. A ezinezogásra mindenfelől czin­ezogás a vála-z és egyszerre elvág sötétbe meredt sze­mei előtt egy zajtalan szárnyalású bőregér, utána tiz. A gerendák birodalmának a denevér a lakója. A padlás alja bontva van elszórt névjegyeikkel és a levegő dohos­s->ga mutatja, hogy milyen a piperkőcz denevér úrfiak divatos parlümjtí. Itt kényelmesen uralkodhatik a szárnyas dinasztia, de ne irigyeljük őket, nehéz időket éltek át a fekete­gyémánt szemű rovarpusztitók a télen. A 24-fokos éj­jelek után sok hevert halálra meredten a rideg téglák között. Finom barna szárnyukat szemfedőképen magukra borították. Denevér lelkük a szebb vadász mezőkön ka­landozott, a hol csak egyet kell ezinezogni és a csere­bogarak meg a kövér éjjeli lepkék százával jönnek elő, de kis testük megfagyott. A tavaszszal meg újra fedetik a templom tetejét, szét zavarják a mesteremberek az odaszokott koloniát. Hja — denevéreknél sincs teljes boldogság. Megyek feljebb ! A csigalépcső helyett deszka fokú létra vezet to­vább. Katt-katt, katt-katt, szól valami gépies egyforma­sággal. A toroiyóra sétálója mondja örök monológját. A nagy lapát nyugodtan végzi rövid sétáját, a mely egyhangúságra felülmúlja az emlegetett tógalusét is, a ki a szűk czétusbin pipázva hármat lépett előre, hár­mat hatra és azt mondta az öt csodálva szemlélőknek, hogy — sétál. Az egykedvű sétáló erejetői fenn, magasan, a to­iony homlokán, aranynval boritva, hivalkodva j. r kör­ben az óramutató. A munkásról nem tud a \ilág. Az Irlkiisnn íetesen végzi kötelessegi t, aranyozott atyja-fiát pedig címeressel és bámulattal nézik az emberek. No de feléltem a haranglábig. A bak'er felnyitja a csapó ajtót és fenn vagyok a toronyban. A nagy \ilagosság megkápráztatja a szemem. Az öl széles, har­madfel öl magas ablakok közt, melyeken át középen i'llva csak az eget látom gomolygó felhőivel, muló szédülés l'og el. mezei munkák, melyek a családok teljes munka­erejét veszik igénybe. Bár milyen legyen azonban a tervbe vett tanítási rend változás, mihelyest alkalmazkodik a mezőgazdasági viszonyokhoz, bizonyára for­duló pontot fog kep jzui hazánk művelődés tör­teuetébeu, mert egyrészt intenzivebbé fogja teuni a tanítást, másrészt lokozni fogja a szü­lék és gyermekek szeretetét, a viszonyokhoz alkalmazkodó iskola irábt s nem támaszt elleu­szeuvet a hatósági kényszer eszközök igazság­talannak vélt alkalmazása iránt. Piaczuuk és az élelmiszer. Nem lesz érdektelen, ha a jelenlegi tífuszos idő­ben a piaezunk és élelmiszereinkről megemlékezve, pár sort szentelek e becses lap hasábjain? . . A „Nyirvidék" legutóbbi számaiban „a bujlos és a bujtosi árok" ügye egészségi szempontból teljesen megvilágítva lőn, igy ahoz tenni, vagy elvenni belőle semmi szándékom nincs, mert az ott elmondottak mind igazak ... Itt már az illetékes hivatalok dolga és ügye, hogy az elmondottak alapján a szükséges tenni valókat egészségi szempont­ból véve, miképen hajiják végre, illetve oldják mag? . Mint tudjuk a ragályos betegségek baczillusait, nemcsak a levegőből, mint láthatatlan parányi részecs­kéket veheti be az ember, illetve nemcsak ugy juthat az emberi test szervezetébe, de a viz, tej, tejfel és más ilyen és ehez h .sonló tápanyagokban is, ha azok nyers állapotban használtatnak fel. Ivó vizeinket ma már nem nyitott kutakból hasz­nálhatjuk; mert hála a gondviselőnek és az egészség­ügy őreinek — módot és alkalmat adtak a lakosságnak arra nézve, hogy viz szükségleteiket, furott kutainkból fogyaszthassák! . . Igy nincsennek kitéve egy járványos időben annak, hogy egyik helyről a másik helyre — a vizes edényekkel gyors egymásután, a ragályt tova ter­jesszék I . . Mint annak daczára, mégis az orvos urak, a viz felforralását jónak látták elrendelni. Igy a vizben, ha Mi újság András ? Kérdem az őrtől, hogy szóra kapok. Van is nincs is. Felel vallása szerint a nyugodt ai/czu tiszta szemű paraszt. Társa is odafordul a kér­désre az ablaktól es hogy elegyedjék a társalgásba vigyorog. — Körül szeretnék egy kicsit nézni a vidéken, azért jöttem fel. — Tessek ide ülni a bundára. Hi nézek az üveg abla'son. Alattam a város. Ház­telő és háztelő mindenütt. Vörös bádog, szürke zsin­dely, barna nád, fehér czin, fekete kátrány. Szeszélyesen mintázott persa szőnyeg. Amott a piaezon állnak a taligások. Liliputi lovak, babszem koc=isok, gyerek-játék taligak. Az utczán em­berek járnak. Mintha gumi czipője lenne mindnek egy se kopog, (meg a ki mezítláb jár a se.) A termete furcsa mindeniknek. A fejük bele van nyomva látszatra a mell­kasba, derekuk alig van egy kicsi és a hogy mmnek, egyik lábukat a másik elé rakva szinte csodalatos, hogy jobbra, vagy balra nem dőlnek. Lányok mennek a kövezeten. Szorgalmas m mozog­nak, de alig haladnak. Az én szemem a bényei hegyek­től a téglási erdőig végig száguld a ködös vid'ken, m g a kisasszonyok oda lenn alig érnek egy hazzal odább. A közel fekvő udvarokban gyermekek játszanak. Itt kergetőznek, ott labdáznak, amott meg egy szorgal­mas polgárista rontj i a szürkületben tanulással a szemet, csak legalább kitűnőt kapna! A sarokháznál leány jön az udvarra Megáll és előrehajolva a jobb karját vala­mml lóbálja Kitalálom hogy vasalót tüzesit, látom is végül a mint megnyálazó t ujjával megpróbálja, hogy a vas elég meleg e már ? Emitt bácsi ül a lornácz előtt, körülte irinkó-pirinkó gyerekek állnak mozdulatlan. A bácsi bizonyara mesei. Mi mindent lát az ember a toronyból! Hat a jó Istenke hogy ne látna mindent, mikor olyan annyival magasabban van? Meg szemlélődöm a vörhenyeges erdőn, a zöldülő mezőkön, a szürke szántásokon. Látóin, hogy a fűz üde

Next

/
Oldalképek
Tartalom