Nyírvidék, 1903 (24. évfolyam, 1-26. szám)
1903-03-29 / 13. szám
N Y » R V ! I) « mondhatók sugár útvonalnak. A városból tekintve ugyanis, bizonytalan fontosságúnak tűnik fel a debreczeni-utcza, épen annak kezdetén tapasztalható keskenysége és határozatlan iránya miatt. Ezek a sugárirányu utak azonban főként a város északi részén vannak, mig a déli részen kevesebb számmal szerepelnek. A déli részen tehát a sugár-irányú utak szaporításának szüksége, már fennforog. Ezekkel azonban a forgalmi igények a jövőre nézve kielégítve nincsenek. Elkerülhetetlen a polgárság igényeinek ama kielégítése is, a mely a kör irányú, a periferikus forgalom tekintetében lesz tapasztalható. A mig ugyanis az egyes városrészek csak a központon átvonuló utakon érhetők el, addig még nincsen elég téve a városrészek egymás közötti megközelíthetőségének, egyfelől a forgalom szempontjából, másfelől a város középpontjában összetorlódó forgalomnak, rendőri szempontból való helyes lebonyolítására nézve Kör utaknak beiktatása tehát, ujabb szüksége e városnak. Szemünk előtt van az az épitő tevékenység, a mely az utóbbi években, az Erkertek területén megy végbe. Ez a tevékenység bámulatos mértékben rohamos és joggal arra enged következtetni, hogy ha e terület beépíttetett, ujabb terjeszkedésre a Bujtos területe fog szolgálni. Mindezek a területek ma még ugyananynyira lehetnek szabályozva, mint maga a város már beépített vésze : t. i. sehogy sem. Ezeken a részeken már jó előre meg kell tervezni az utakat, utczákat és tereket, szigorúan szem előtt tartva azokat a követelményeket, a melyek előre láthatólag fel fognak merülni. Ha az Érkertek és a Bujtos területei is beépíttettek, — a mi előrelátható, — a város beépített részének megközelítőleg kör alakja lesz, a mi a mai formátlanságot helyesebb mederbe fogja terelni. Ekkor már nem lehet megelégedni a sugár- és kör-utakkal, hanem esetleg átlós utak is szükségesekké válnak. A sugár-, a kör- és az átlós utak lesznek a jövőben azok, a melyek ugy a kereskedelem mint főként a forgalom czéijait hivatottak kielégíteni. Ez utvonalak azonban, minthogy általános szabályozó-terv nincs, beiktatva sincsenek s a város fejlődik, épül, gyarapszik a nélkül, hogy azok az összegek, a melyek az építkezésekre fordíttatnak, egyúttal hasznára lennének a város szépítésének, esztétikai alakulásának és forgalmi viszonyainak, azok előmozdításának. Vannak azonban a forgalmi igényeken kivül még más, nagyon is fontos kérdések, a melyekről .— eddig legalább, — gondoskodás nem történt. — Elkerülhetetlenül gondoskodni kell már most is olyan terekről, a melyekben a gyermekek játszhatnak, viszont olyanokról is, a hol a betegek és aggok nyugalma biztosítva van. Nem szabad a városnak tűrni azt határozottan az egészségre káros állapotot, a Ch. Szép kilátások! Még ma elmegyek Elzához s ráuszítom Vastaghra. Ha vetett, ám arasson is. Majd meglátod, milyen szép komédia lesz a dologból s legjobban mi fogunk nevetni. V. Elza naplója. — 18 . . jan. 25. Erősen készülődünk a jégünnepélyre. A férfiak titkolóznak előttünk gyengéd nem előtt, persze mi is ő előttök. Ők valami meglepetést terveznek s mi viszont. Azt kicsináltuk, hogy jelmezben fogunk megjelenni, de azt egyik se akarta megmondani, hogy milyenben. Improvizált vizitteim azonban már sok eredménynyel jártak. Megleptem a Micikét. A kis hamis (szemtelenül fiatalítja magát, mert 20 év helyett következetesen 16-ot mond) varrógépe mellett ült s nem tudta elrejteni rövid empire ruháját. (Peisze az a czélja, hogy a fiatalság megbámulja szerinte formás bokáit.) Hosszú ostrom után megvallotta, hogy mint virágárus leányka akarja magát a fiatalság szivébe belopni (a szemtelen már úgyis magának hódította Térit!) — Falánk tanitóék is erősen készülnek. Az aszszony elárulta, hogy Bábi leánya kártyavető czigányleányként akar megjelenni. No hiszen, a mi a széles arczát, idomtalan termetét, hatalmas lábát és kezét illeti, igen alkalmas jelmez, de hát szegény ahhoz meg nagyon ostoba, hogy szükség esetén kártyát vethetne. A Pénzes leányoknál is házkutatást akartam tartani, de minden kísérletem dugába dőlt, mert folyton zárt ajtók mögött dolgoznak. No, de hiszen szép alakok lesznek ezek a komlópóznák, méter hosszúságú korcsolyáikkal! A többi versenytársakról még semmit se tudok. — Én rózsa cosl.ümben leszek. Buhám és kalapom rózsaszínű lesz s a kalapomat, vállamat és mellemet rózsafüzérek fogják ékesíteni. Azt hiszem, hódítani fogok s kitűnően mulatok ! VI. Színhely: jegyzői iroda; idő: a jégünnepély utáni reggel. — Vastagh izgatottan jár fel s alá. Kezét ökölbe szorítja, fogait összeharapja, hogy szinte csikorognak s szenvedélyesen monologizál : Az isten verte mely ma Nyíregyházán uralkodik sa melyeta fák és növényzet hiánya okoznak. A porképződést megakadályozó természeti adományokat okvetlenül ki kell használni s nem szabad úgy elbánni a növényzettel, mint a hogyan az itt tapasztalható. Ki kell irtani az u. n. zsák-utczákat és a más utczákban található zeg-zugokat, is, egyrészt a közerkölcsiség és a közrend, másrészt a közegészség szempontjából. Már most meg kell állapítani az ipartelepek és gyárak helyeit, ki kell jelölni az egyes később szükségessé válható középületek elhelyezésére szolgáló területeket, szemmel tartván azt, hogy az egyes városrészek is élvezzék áldását azoknak a javaknak, a melyek a középületek helyes elosztásával, az egyes városrészekre juthatnak. Ezeknek és sok más kérdéseknek helyes megoldása, csakis helyes és körültekintő, egységes városterv alapján lehetséges. Nem szükséges ezt bővebben fejtegetnem, mert hiszen van példa elég sok, a mely a várostervek szükségét bizonyítja. Báraa sokat hallottam az elégedetlenkedő hangokból és tudom, hogy mindenki érzi itt Nyíregyházán a helyes városterv és városrendezés szükségét, nem tartottam feleslegesnek a kérdést a sajtó utján felvetni, hogy illetékes helyen a város tanácsánál is fontolóra vétessék ez az ügy A műszaki kérdésekben laikus közönség előtt, szinte önmagától vetődik fel ezek után a kérdés: vájjon nem-e a városi mérnöki hivatal hatáskörebe tartozik a városrendezés kérdése? E kérdésre határozottan azt felelhetem: nem. A város mérnökei hivatva vaunak a jövőben már meglevő városterv adctai alapján az egyes telkeket és épületeket kitűzni, kijelölni; megadn: a rendezőterv alapján az útak magasság viszonyait, az építkezéseket ugy a közegészségügy műszsaki része, mint a konstruktív kérdések szempontjából felülbírálni, engedélyezni, de hivatásuk körébe nem tartozik az általános városszabályozó terv elkészítése, hanem az abban foglalt adatok végrehajtása ós az építésügyi szabályzatok betartása felett való őrködés. A mérnöki hivatalt okolni azokért a hibákért, a melyek városrendező műszaki szempontból Nyíregyházán előfordultak: nem jogos és nem helyes! Nyíregyháza az utóbbi néhány évtized alatt oly rohamosan fejlődött, oly gyorsan épült be, hogy ugy a város tanácsa, mint a mérnöki hivatal Í3, megerőltető munkát végzett. A megyeház eldugottsága, a Korona szálló hibás elhelyezése, az épülőfélben levő templom bal oldalán levő emeletes uj épületnél elkövetett tévedés, mind nem róhatók fel sem a tanács, sem pedig a mérnöki hivatalnak, csak azért, mert azok megépítése előtt helyes városterv még nem volt! Elérkezett azonban végső ideje annak, hogy a helyes fejlődés szempontjából végre volna meg azt a vén boszorkányt! Elrontotlta az egész este fogva tartott, s készakarva a jégpálya Kevésbbé megvilágított helyein akart tartani. Hiába őrültein, hogy a korcsolyázás alatt a szép Békásinéval lesz alkalmam mulathatni, hiába számítottam ki előre, hogy mi szépet és kedveset fogok ennek és amannak mondani, a czudar nem bocsátott ki a körmei közül. Ördög és pokol, mily összeesküvés volt ez ellenem! S mily skandalum; mennyire meg vagyok bélyegezve! A mig én ellenszenvvel hallgattam Elza szerelmi ömlengéseit, s azon törtem a fejemet, miként szabadulhatnék meg tőle, azalatt az egész társaság rajtunk, különösen rajtam mulatott! S nem elég ez, hanem még a feleségem is felingerlődött! — Huh, milyen szemmel nézett rám, a mikor haza indultunk ! Az egész uton nem szólt egy szót sem, itthon se czivakodott, — pedig jobb szerettein volna, ha kitölti rajiam bosszúságát s ismét helyreáll köztünk a békesség. Nem czivakodott, hanem egész nyugodtan mondta, hogy elhágy. S most csomagol s úgy látszik, hogy csakugyan beváltja az igeretét. — Oh én szerencsétlen, miért születtem e világra! Hiába kezdek akarmibe, a világ nem ért meg, az emberek félreismernek s legszentebb szándékaimat félremagyarázzák ! — Minek áldozom én fel magamat a közjóért, mikor ez a jutalmam! — Jaj, de fáj, de kábul a fejem! — Oh le utálatos, vén boszorkány! s te akasztófáravaló Téri és Ghászár. Tőletek indult ki az egész czudarság, de várjatok csak, majd eljő még a számadás id<>je ! S te édes egyletem, melyi-t ugy gondoztam, ápoltam ! Pusztulj el te is az ember, k gonoszsága miatt! — S te leánykuli inteiligentia, melyért oly sokat tettem, — kétszer már neveltél rajtam s most újra pellengérre állítottál. Meg akarsz alázni, meg akarsz fosztani családi boldogságomtól ! Te hálátlan ivadék, ezentúl kerüllek, mert megvetlek! — Légy átkozott s öljön meg az unalom ! — fáradtan leül, kezébe temeti arczát s elhaló hangon sóhajt : A fejem, jaj a fejem ! Eőri. olyan tervet szerezzen be a város, a mely a kor fokozódó igényeit kielégítse, a melv terv (ha a tanács és a mérnöki hivatal, személyekben változik) megmarad és irányt í 0o adni azoknak, kik a város vezetését a vőre nézve, tehát a későbbi évekre kezükl Je veszik Elmulaszthatatlan kötelessége a városnak, hogy ez megtörténjék. A városterv beszerzésénél azonban, egy könnyen elkövethető hibára figyelmeztetem e város tanácsát; arra t. i. a mely megtörténnék, ha a város szabályozó tervet a mérnöki hivataltól kívánná beszerezni. A mérnöki hivataltól ezt kívánni nem szabad; elsősorban azért, mert nem kötelessége, másodsorban pedig azért, mert hivatalból (értve: kötelességből, „muszájból") tervezni, merőben abszurdum, ha azt kívánjuk, hogy abban a tervben életre való eszmék legyenek lefektetve. Bizonyság erre székes fővárosunk, hol milliók használtattak fel építkezésekre a nélkül, hogy a város olyanná vált volna, a minővé ugyanoly áldozatok mellett tenni lehetett volna. De Budapest általános szabályozó terve hiányában még inkább hibák fordultak elő. Példa erre a Dreher-féle négyemeletes palota, a Kossuth Lajos utczában, a „Zöld udvar" (i emeletes), a melyeket megépítésük után le kellett bontani; az eskütéri híd környéke s az eskü ut, a 3 emeletes épületek közti négy méteres utcza a belvárosban stb. Helyes városterv beszerzésére egyedül helyes ut, a tervpályázatok eljárása. Forduljon a város tanácsa bizalommal a Magyar Mérnök és Építész Egylethez, szerezze be ez egyesülettől a tervpályázat hirdetésének fontos adatait, melyek alapján írjon ki — a hazai építészeket és mérnököket versengésre felhívva, — pályázatot. Eredményes lesz a pályázat! Biztosíték erre, magyar műszaki karunk tökéletessége. Felhívtam e város polgárságának figyelmét, az említett városrendezés szükségességére; megmutattam azt az egyedüli helyes utat, a melyen ez ügyben járnia kell. Most még, egyre kívánok kiterjeszkedni. Minden napi, minden órai késés, a mely a helyes városszabályozó terv beszerzésének idejét hátráltatja, oly mulasztás, a melyet helyrehozni, csak nagy anyagi áldozatok árán tud, a későbbi generáczió! Nyíregyháza város rohamos fejlődése bizonyság arra, hogy a végső idő elérkezett. Ne tartsák vissza kicsinyes financiális tekintetek e város józan gondol koeásu polgárságát, a teendők végrehajtásától ; gondoljon mindenki azokra a pénzáldozatokra, a melyeket később ki kell dobni, ha a mostani helytelen irányban épül tovább e város! Gondoljon minden polgár unokáira, a kiknek még átka is kisérheti az elődök mulasztásait! Mindenkor irigykedve hallom említeni* a külföld szép váiosainak neveit! Irigylem ha hallom, hogy ez, vagy az a „német", büszkén veri a mellét, hogy mily szép az a város, a hol ő született! A mily irigykedve gondolok azonban ezekre, olyannyira büszke volnék magyar városainkra, ha azok polgárai, a külföld mutatta helyes nyomon haladva, igyekeznének városukat egészségessé, széppé tenni; ha a magyar nemzet is oda írhatná városainak neveit amazok sorába, a melyek az uj kor, a civilizáció idejében nem mulasztották el szépségükkel is lekötni fiainknak szivét, a szülőváros iránt érzett ragaszkodását, szeretetét, minden büszkeségét! Boldog volnék, ha a márcziusi tettek eszméje, ma is, nemes alkotások képében szállna vissza a magyar szivekbe; ha a nemtörődömség takaró lavinája megindulna s lecsúsznék a magyar szivekről; ha a termékeny talajt, az érző magyar keblet is elárasztaná melegével az a termékenyítő napsugár, a mely a müveit nyugat népeit, már oly sok időn át élteti! Fel tehát! Mutassa meg Nyíregyháza városa, hogy a müveit városok sorába kíván sorakozni ; hogy nem tekinti azokat az aprólékos kiadásokat, a melyek eltörpülnek amaz előnyök mellett, a melyeket a helyes városrendező terv nyújt! ilj. Pisszer János, épitész, a templom építkezés műszaki ellenőre.