Nyírvidék, 1902 (23. évfolyam, 27-52. szám)

1902-10-26 / 43. szám

N T f R T f D É K 3 javára időközönként mulaiságok rendezését kéri, választ­mány tudo násul vette s annak értelmében megbízta az egyesületi elnököt, hogy a járáskörök elnökeit liivja fel e felette fontos ügynek a helyi és vid-ki gyüjtőbizott­sági elnökök bu/.^ó'kodá-a áltili log inatositasára. X. A Tanitók Országos Bizottsági elnöks gén k megk-resésire am i küldést hle'őleg, hogy mikor akarj i egyesületünk az egyetemes tanito^yü ést; továbbá azo 1 kérelemre, hogy az Eötvös-alapot fejleszteni s ann k mennel több tagot gyűjteni törekedjünk; valamint vc gül a tanitók névmagyarosításra vonatkozó felhivásara vá­lasztmányunk következőleg határozott: Tekintettel arra, hogy a tanitói fizetés, szolgálali szabályzat, nyugdíj úgy, a népiskolai szakszerű tanfel­ügyelet a inai kor igényeinek megfelelő rendezese min­dig csak ígéret; az 1 03. év elején rendkívüli orsz. bizottsági gyűlés megtartását ólnjtjuk, mely keszits; elő az 190 í. ev aug. hó vegén megiait.ndó egyetemes gyűlés tárgyait. Tárgyakul ajánljuk : 1.) A tanitói fizetés k rendezése. 2.) A tanitók szolgálati szabalyzila. 3.) A tanítók nyugdíjügye. 4-.) A uépiskol ti szakoz rü tanfelügyelet ez. té­tel. ket. Ezen egyetemes gyűlésen a haza tanítósága a felelt, hogy a mit eddig alázatosan kért, de igeretnél mást nem kapott, adjon kifejezést elégedetlenségének s mielőtli rendezesét kivanja a fent jelzett es nipirendre tűzni kívánt ügy. knek, inert azoknak továbbra is a jelen álláspontban hagyását elviselüHetlennek tekinti a haza tanítósága. Az Eötvös-alap ügyét fejleszleni, annak tagokat szerezni mindenkor s/ent köt lességének tar olta egye­sületünk s unn k to r'j i tartani a jövőben is. A magyar tanítóság hazafias müiődését igaz hogy elismerik, de e/.t el is kell ismerni, elismerést azonban IIII nem azért — hi-z a rn gyar embernek nem sza­bad elismerést vairii a jó hasafiságért — Inneni napi munkánkéit kívánjuk, mélyért a méltó elismerés u^y a nemzet, mint az országgyűlés és a hatóságok ré­széről mindig csak ígeret marad. A névmagyarosítás ügyeben ez időszeiint teendő íntézkedesével választmányunk nem kivan elébe vágni népnevelési ügyünket intéző azon férfiaknak, kik mun­kájuk méltóbb ebs neréíe mehett arra nem is gondolnak. XI. A Gsungradvármegyei Tanítóegyesületnek a népiskolai szaklelügyeletre vonatkozó javaslata fe­lett, mivel azt a jövő évben megtartandó egye­temes gyűlésen targyaltaim kívánja, választmányunk napirendre tért. XII. Olvastatott a szepesi Tanitó-egyesületnek az elemi iskolai iljusagi könyvtarakat intéző bizottság szer­vezetére vonatkozó lelliivasa, mit a választmany tudo­másul vett, de mivel az Országos Bizottság igazgató tanácsa folyó év szeptember 25 en tartott üléseben ez ügygyei mar fogalkozoit, sőt a nagyim lt. vall. és k >z­Oht. ni. kir. miniszter űrhöz kérvény intézését is kimon­dotta — a további intézkedést lel slegesiiek tartja. XIII. Az Eötvös alap egyesület elnökségének a G izdÚK Bzlo-álo sző* el kezetévi I kötött szerző,lese s a tanitók elitl iz'ositása ügyében egyesületünkhöz intézett fuihivasa lelolvastutvan, tudomásul vetetett. Egybeü egvetüleli i lnök megbízatott, hogy a jövő 1903. ev ben tartandó rendes évi kőzgyü ésen ez ügynek az egyesületi tagokkal való isniertetéseről gondoskodjék. Bán Lajos, jegyző. az mutatja, hogy az eszme kodik a létesülés jogához, jó s életrevaló. És a kivitel ? Az uj kiviteli mód egyike a legjobbaknak, legol­csóbbaknak, legujabbaknak, melyet a modern leknika nyújthat. A legkönyebben, legolcsóbban elérhető, meg valósitható s épen azért ez is jó és életrevaló. Már pedig, ha e/y éle revaló eszmének megvaló­sítására alkalmas módozatok állanak rendelkezésűnkre, akkor e kivitelnek többé mi sem allhat útjában — ha csak nem a rosszakarat. A kik a mozgalomnak élén állanak, síneken — mozgo motoros kocsikat, síneken mozgó automobilokat teiveznek szemely és áruforgalomra berendezni a Sós­tóra a onnan folytatóla/ a kies szólőtelepekuek a kebe­lebe, végallomassal a .Betekincs* csarda mellé. Szivünk egész melegével üdvözöljük a vállalatot, melynek városi életünk fejleszlesere, kellemesebbé téte­lére óriási befolyasa s jótékony hatása lesz. A mozgalom élén városunk társadalmi életének vezér alakjait látjuk, a mi biztosítja a közönséget a állalat komolyságáról, megbízhatóságáról. A részvény-előjegyzők e hó 19-én tartották meg értekezletüket a varosháza nagytermében nagy érdeklő­dés és lelkesedés mellett. Elhatározták, hogy az akcziót a legnagyobb buz­galommal fogjak folytatni s a resztet kérdést k kidolgo­zására végrehaj ó bizottságot küldöttek ki. Jol eső örömmel üdvözöljük a bizottság élen báró Feilitzsch Bertbold főispin elnök. Popp György kir. tan. pénzügyigazgató es dr. Meskó László alelnök urakat, kiket megszoktunk minden üdvös és közhasznú vállal­kozásnak és intézménynek elén s vezetői között látni. végrehajtó bizottság többi 24 tagja is az irányadó körökből vála-ztatolt. Közöttük latjuk: Sz'kszay Pal alispan, liencs László orsz. kepv., Somogyi Gyula kir. közjegyző, Májerszky Béla polgármester, Martinyi József, Kovach Elek, Szamuely Aurél, Haas Ignálz, Teleky László, Balla Jenő, Flegmann Lipót, Májerszky Barna, Prok Gyu a dr. stb. urakat mint tagokat és Haas Emil dr. és Szochor Pal jegyzőket. A részvény előjegyzések a legszebb reményekre jogosítanak. A részvénytőkéhez szükseges 100000 kor. mar körülbelől jegyezve van, ha száinítasba vesszük azt 20000 koronát is, a melyet a város részvételétől, lletve jegyzésétől várnak az érdekeltek. Reméljük, hogy a város mely az utolsó évek alalt az épitkezes terén mesésen fejlődött s minden modt rn és hasznos vívmány előtt bőkezűséggel áldozva a haladás jelszava alatt irányítja saját fejlődéséi, nem fo,' elzár­kózni ez elől az eletrevaló eszme elől sem, melynek negvalósulása mindnyájunknak, de első sorban maganak i városnak és a közjónak áll érdekeben. Jegyzéseket különben még bárkitől, mindég elfogad i végrehajtó bizottság, mert egyrészről, ha az előirány­zott 100,000 koionán felül történnének jegyzések, akkor az alaptőkének nagysagat még mindég módjában allana vállalatnak felebb emelni s magasabb összegben még­ha' ározni, — masré-zről pedig ez a tuljegyzes annal nagyobb garancziat nyújtana a terv sikerehez, — mennél magasabb összeget biztosítana a kivitel czéljaira. Sóstói kis vasul! Régi szép reményünk, mely oly sokszor játszottál velünk incselkedő gonosz játékot, — jöjjön el a te — első indulásod ! — ó — A SOStÓi VUMlt. Legközelebbi számainkban jeleztük már azt a moz galinat, mely a Sóstónak és kornyékének, — hogy ugy mondjuk, — varosunk ez oazisanak, városi életünk ver­kerinwésebe leendő bekapcsolását tűzte ki czélul. Ide akarják csatolni, közel hb akarják hozni ezt a mi ked­ves türdőtelepünket, kirándulásainknak, szórakozasaink nak ii) áron > gyedül kedves színteret hozzánk, hogy balzsamos erdei levegője könyebb utat talailiasson nyári portól, hőségtől tikkadt tüdőnkbe s kivehesse részét abból a feladatból, melyie fekvése s az Isten bőkezű áldása predestinálta. A nyírség izzó porlengerében van egy tenyérnyi darab fö.d, Inelyn k huuiusa erdőt, ligetet táplál, melynek erdeje lige e üde, friss le .'égőt lehel, hűs árnyékot kínál. Itt vall közelünkben is n.égis — de távol tőlünk. Verejtekes munka után összeszedelőzködik estenden a fa­mília Sétára indul. Az erdő fele. Oh ! jaj! Az erdei séta előtt zarándok ut várja A hosszú kietlen Kossuth-utcza, vagy a Pazonyi s Ó­szőlő u'.nak kevésbé vadregényes tájai. Mire elérjük az erdőt, a kedvünk is elmegy minden sétától. De ez hagyjan. Ott künn teleszívtuk magunkat az erdő balzsamá­val. Az oia üt. Haza-felé. At eidő uló.só fáinál be­záródik utánunk a bűvös kör: kezdődik elölről a za­rándokút. Mire haza erünk, haza, a hova egy kis friss üde levegőt, erdei illatot akartunk hozni magunkkal, — már kiszabott bilőlünk az utolsó atomig s a poezissel együtt beleluliadt a hosszú utczák portengerebe. Irigykedve tekiniüik a gyor.-an elrobogó kocsikra melyek par perez alatt röpítik haza boldog utasaikat Mikor haza érnek, még az erdő él bennük, az erdő levegője dagasztja keblüket, édes impressiói poé­zisse, élénkíti képzi létükét, lelki világukat. Mi lemaradunk. De vájjon le kell-é maradnunk okvetlenül- Vájjon nem repülhetünk-e mi is versenyt a robogó kocákkal ! Vájjon nem varázsolhatjuk-e kö­zelebb mi is azt az erdőt, azt a jótékony fürdőt, azt a szőlőgerezdéklől ekes, h.'pe-bupás bájos dombvidéket közelibb magunkhoz, s mindenkihez, kinek a mód nem nyújt kenyeluies és gyorsan robogo ekvipázsokat ? De igen ! Régen vajúdik a kérdés. — Már-már hamvába halt. De most uj alakban, uj lelkesedéssel felkarolva valósulas küszöbéhez ért. Az eszme regi. és hogy nem akar megválni az ékltől valósulás nélkül, hanem hogy ily szívósan ragasz ÚJDONSÁGOK Kisvárdai lóversenyek. Kedvező időben mentek végbe a mult vasárnap a kisvárdai lóversenyek. Szép és nagy közönség gyűlt össze a gyepen s a kisvárdai gazdakör agilis vezetősége meg lehet légedve az elert eredmenynyel. A közönség poraiban ott láttuk a többek közölt báró Feilitzsch Bcrthold főispán, Szikszay Pál alisp int, Mikecz Dezső főjegyzőt, báró Gemmingen Hermán ezre­dest, a 14. cs. és kir. huszárezred parancsnokát, wróf Vay Tibort, grof Forgách Lászlót, gróf Vay Gábort, baró Senyey Istvánt, gróf Wilcsek Vámost stbbi. A versenyek eredményeit a kővetkezőkben közöljük: I Forgách-dij. 1. Br. Horváth Ferencz 4 é. sav. k. Pompás (fv.) lov. Herlelendy M. lidu. 2. Lip ay Bila űr 5 é. pk. Vugoncz (fv.) lov. Reock István hdu. leher kiegyenlítés nélkül Tot. 5 7 könnyen nyerve. Tisztelet dij az ilsőnek Gr. Forgách Líszlótól. II Asszonyságok dija. 1. Klein György úr 6 é. sk. Gerle (fv.) ap. Persistive 78 kg. lov. a tulij ionos. 2. Liptay Béla úr id. sp. h. Vándor (fv.) 7« kg. lov. Szemere Kilman százados. 3. Nagy Akos szazados 4 é s. h. (fv.) 78 kg. lov. Folbert Ih. 78 kg. Feltartva első, íusz harmadik Tot. 5-6. III. Földm. tnagy. kir. miniszter dija. 1. Gróf Mi rveldt M. szaz. id. ph. Teretvár. ap. Morgan 73 k. lov. Ranos fhn. 2. Liptay Bela úr 5 é. sk. Gyr. 68 lr. lov. Szemere száz. 3. Klein György úr 5 é. s. k. Dama 72 k. lov. a tulajdonos Tot 5-10. IV. Lovaregyleti dij. 1. R->őck István hn. 5 é. sp. k. Diving-Bell 71 k. lov. a tulajdonos. 2. Vi ághy Gyula úr 3 é. pk. Piczi 65 k. lov. Szemere száz. 3 Gr. M r­veldt M. száz. 3 é pm. Knikaju 63 k. lov. Ranos fhn 4. Klein György úr 4 é. sp. m. Széltoló 81 k. lov. a tulajdonos. 5. Nagy Ákos száz. 5 e. p. h. Bojtár 65 k. 1 hosszal nyerve, 10 hosszal 3-ik Tot. 5 11. V. Gazdaköri dij. 1 Follberth F. fhn. 3 é. sp. h. Arimán 65 k. lov. Szemere száz. 2. Nagy Akos száz. 5 e. h. Biro 70 k. lov. Hertelendy fhn. 3. Klein György úr 6 é. s. k. Gerle 70 k. lov. a" tu'ajdonos. Ariman lovasa óvást emelt Gerle ellen helytelen súlyozás miatt, melynek a versenyintézőseg helyt adván Arímánt első­nek, Bírót másodiknak helyezte. Tot. 5-6. VI. Mezőgazdák versenye. Indult 4 ló. 1. Dajka János mándoki lakos. Este a nagyvendéglő terűiében tánczmulatság volt, melyen resztvettek: Asszonyok: dr. Bjdnár Istvánné, Butykay Meny­hértné, báró Horváth Ferenczné, Gencsy Albertné, Jarmy Andrásné, Jármy Imréné, Jármy Miklósné, Kállay Györgyné" Lipthay Beláne, Nozdroviczky Jenőné, dr. Nóvák Gyuláné' (Ungvár), Szalanczy Bertalanné, gróf Sztárayné, Szögyény Györgyné Tóth Lajosné. Leányvk: Butykay Mirgit, Ferenczy Monyó, Gen^y Juliska, Jarmy Boriska, Jarmy Ilona, Jármy L la, Lipthay Elza, Novak Mariska, Nozdroviczky Ilonka, Szögyeny Natali, Tóth Marcsa. — Kitüntetés. Ó felsége a király Báró Gemmin­gen Hermán ezredesnek, a varosunkban állomásozó cs. es kir. 14. huszárezred paranc=nokanak a III. osztályú' vaskorona rendet adományoz'a. — Lelkész választás. Kisvárdán a mult vasár­nap töltöttek be vala<ztás utján az ev. ref. leikeszi állast, mely Somogyi Jo/sef volt lelkésznek Dombradra történt megválasztása lolylan megüresedett. Megvalasz­tatott egyhangúlag Kovács Lajos o-budai s.-lelkesz. — Arany lakodalom. Krasznay Pcter nyugal­mazott főszolgabíró és n je e hó 24. ülték meg házas­ságuk 50-dik évfordulóját Kemecsén. A ritka szép ün­nepély szűk csaladi körben felyt le, s az ötven hosszú e-ztendö alatt együtt megöregedett hizaspir megindult szivvd fogadta az üdkivánatokat. — Id. ibrányi Kornél. — Nyolczvanadik szü­leUsnapja alkalmából. — A valódi, az igazi érdemel ünnepelte a magyar művész- és iró-vilag. Mert két uiuzsa c-ókolta homlokon az agg mestert, aki teljes szellemi friss-segben, egy óriási munka megírása köz­ben ünnepli születésének SO-ik fordulóját, s akii vár­megyenkhez a születés v rségi kötelekei fűznek. Nem kenyérkereső pályara neveltek. Bölcsője a Nyir lagy homokján, a szentgyör^yábranyi ősi kastély boltivei alatt ringott. Eiei dinasztak valtak, de a rendiség meg­dőlése után a fiak, ni gertve a kor intő szellemei, bel álloiak a nemzet napszamosai közzé az.al a jelszóval: a munka nem sít. Ekkor I .lt a Idsllófalvi es inikőföldi Eördegh tain liaból az Ábrányi iró- és művész dm iszti.i, amely babirral fonla körül az ősi armálist. A kL Korné gyí rmekjálékai közzé L ivottá János hegedűjének mé­lázó hangjai vigyültek. Konvencziós czigány volt a szt. györgyábranyi kaslélyba.i Bdiaii és a híres debreczeni Boka. Semmit sem szent.lt jobban a gyermek mint a zenét, se a gimnáziumhoz, se a törvényiudományi szakra nem volt/nagy kedve. Atyja, Eördegh Al íjos ólujtAsai i azonban mégis vegzett, csak a prókatori dplomit nem szerezte meg. Vegre 1843-ban kijei -ntette atyjának, hogy csak zen sz lesz s miután ez nagy harezok utan bele­egyezve, 1200 pengő forint apanazst rendelt ki számára, az ifjú első sorban Münchenbe utazott. Itt ismerkedett meg Liszt Ferenczczel s ez a lalalkozás döntő lett a fiatal Ábrányi további pályájára. Münchenből Parisba ment, ahol Chopin maga adott órát a zeneművészeiért lángoló ifjúnak. A szabadságharcz közbejötte a hon­fiúi kötelesség mezejére szólitot'a Ábrányi Kornélt. Előbb nemzetőr lett, majd korm ínybiztosi titkár. A szabad-.i ­harcz leveretése utan Pesten telepedett meg a műves', s innen kezdődik tulajdonképeu zeneszerzői pályája. A magyar zene fejlesztésenek és nagygyá tételének akarta szentelni életét. E czélból szövetkezeit Mosonyi Mihály­lyal, akivel kü önben a zeneszerzést is tanulta. 1885-ben lépett fel mint zeneszerző „Eredeti magyar gondolat változatokkal" czimü müvével, mely a Nemzeti Zenede 30 aranyas pályadiját is elnyerte. E mellett szorgalmasan dolgozott az Apolló-ban s hasonló zenei folyóiratokban 1860-ban megindította Buitalus Istvánnál, Mosonyival r­Rózsivölgyivel a „Zenésze'i Lipok"-at, amely első ily­nemű zenei szakfolyóiratunk volt. Mint lapjának Iránya, olyan volt Ábranyinak a z;néje is. Kompoziczióit igazi magyar tőrülnietszettség, magyar lélek s mély ncinzeli érzés halja át. O és Székely Imre voltak a magyar szalon-zenetilus megalapítói. U; tellek kedveltté ezi a műfajt. Népial-théinak f ilött a zongorazónak hálás áb­rándokat senki jobban, m igyarosabban nem szerzett Ábrányinál. Műdalail is magyar irányban szerzelte. Köz­lük nem egy nyeit polgárjogot a hangversenyteremben. És ma, mikor 80. születésnapját ünnepli meg a magyar intelligenczia, éppen olyan szerényen buzgólkodik a magyar zene tovább fejlesztés m, mint tette élele delen Már legkőz lebb kerül kötiyvp aezra 1 ;guj ibb monumen­tális müve Liszt magyarországi t irto/.kodásiról, melyet az agg iró, a kulluszm niszter megbízásából irt. Aki nyolezvan éves korában' ilyen iuvenczióval dolgozik, az még nem öreg ember. Nem is hinn 'tik el Ábrányi Kor­nélnak a 80 esztendőt, ha mellette nem látnánk a ki­tűnő ket fiút: ifjabb Kornélt és Emilt, az unokák és déd­unokák gratuláló csoportját, Ezekhez az üdvözletekhez járul hozzá az egész nemzet és magyar sajtó osztatlan sz' retet tel. — Anyakönyvvezctöl kinevezések. A belügy­miniszter a gégényi anyakönyvi kerületbe Plauka István, a döghei kerületbe Pteitfer Antal, a hugyaji kerületbe Kurucz László körjegyzői írnokokat, a szentmihályi kerületbe Fulirmann Géza, a kislétai kerületbe Osváth Béla, a thissi kerületbe Bakó Andrái, a nyirbelteki kerületbe Nenvík Imre jegyzői írnokokat, a pazonyi kerületbe pedig Knttka Andor helyettes jegyzőt anya­könyvvezető helyettesekké nevezte ki. — Nyíregyháza Táros liK):{. évi költségvctékét a héten tárgyalta a képviselet s lényegesebb változtatások nélkül elfogadta. tisztviselői nyuKdljválaszt­10 órakor az alispan helyiségé ­— A vármegyei mány e hó 29 én d. e. ben ülést tart. — Kinevezés. A pénzügyminiszter Nagy Gyula nagyváradi lakost a nyíregyházi kir. adóhivatalhoz adó­tisztté kinevezte. — (jyászrovat. A legmélyebb fájdalomtól meg­törve, a rokonok nevében is, jelentjük a szeretelt jó ferjnek, szeretett atyának, tisztelt apósnak, jó sógornak, szeretett nagyapának Zsarolyáni Márton Károly okleveles mernöknek elete 88-ik, boldog házassága 51-ik évében, végelgyengülés következtében 1902. evi október 22-én reggel 8 órakor hosszas szenvedés után történt csendes elhunytát. A boldogult hűlt tetemei a Rakóczi-utcza 8. számú háztól folyó évi október hó 24-ik napjin dél­után 3 órakor fognak az ev. reform, egyház szert irtása szerint háznál tartandó rövid ima után a KossuLh-ut­czai temetőbe síri nyugalomra tétetni. E végtisztesség-

Next

/
Oldalképek
Tartalom