Nyírvidék, 1902 (23. évfolyam, 27-52. szám)
1902-10-19 / 42. szám
8 NYI RVinEK A vármegyei muzeum gyarapodásáról is megemlékezvén az alispáni jelentés a közgyűlés azoknak, kik muzeumunkat gyarapították, nevezetesen : Kállay Andrásnak, Meisels Samunak, Török Sámuelnek, Bory Bélának, Asztalos Áronnak, Sipos Emilnek, Újhelyi Istvánnak, Vidovich Lászlónénak és Dobos Imrének köszönetét nyilvánította. A tisztviselői nyugdij-alapnál előálló liiány fedezésért! vonatkozólag kimondotta a közgyűlés, hogy mind addig, mig a vármegyeháza építésére kivetett és az 1906. évben megszűnő 3%-os pótadóból visza nem fizetheti, a nyíregyházi takarékpénztártól folyó számlára, az osztrák magyar bank kamatlábán felül 2 < ,/ 0-os utólagos havirészletekben fizetendő kamat mellett felveendő függő kölcsönből fogja fedezni s ily irányban a vármegye alispánjának a felhatalmazást megadta. Néhai Mikecz János alispán temetési költségeire vonatkozólag kimondta a közgyűlés, hogy a halálozási járulék levonása ulán fennmaradó 946 korona 40 fillér a vármegyei betegápolási alapból egyenlitessék ki. A közegészségügyi bizottság véleménye kapcsán tárgyalta ezután a közgyűlés a Nyir-Madán felállítandó gyógyszertár ügyét, melynek engedélyezését úgy a közegészségügyi bizottság, mint az állandó választmány javasolják. Vas Mihály, Kovács István, dr. Jósa András az engedélyezés ellen, Féchy Béla pedig az engedély megadása mellett szólaltak fel. Szavazás kéretvén, a közgyűlés 53 szóval 5 ellenében az engedély megadása mellett nyilatkozott. Mert Nyir-Mada község és a vele egy körjegyzőségbe tartozó Puszta-Dobos a nyirbaktai gyógyszertártól oly jelentékeny távolságra esik, hogy az ezen nagyobb számú intelligens lakossággal bíró és fokozatosan fejlődő nagyközségnek, valamint P.-Dobos községnek is egészségügye a gyógyszer-szükséglet kielégítése terén fennálló nehézségek miatt folyton hiányt szenved. Ha tehát ezen indok fennáll a kézi gyógyszertár engedélyezésénél, kétszeresen fennáll a Síemélyjogu gyógyszertár engedélyezésére nézve, mert tudva levő, hogy a kézi gyógyszertár a közegészségügyi szükségletek teljes kielégítésére nem alkalmas s legtöbb esetben visszaélésekre ad alkalmat. — De egy gyógyszertár felállítására elegendő azon lélekszám is, mely ezen gyógyszertárra gravitálni fog, amennyiben ennek forgalmi köréhez nem csak Nyirmada, Puszta-Dobos, Vaja és Rohod községek, de a közel fekvő Parasznya, Vitka és lik szatmármegyei községekhez tartozó tanyák is hozzászámitandók s igy a forgalmi kör lakossága közel 8000-re lesz tehető. De nem lesz veszélyeztetve a nyirmadai gyógyszertár felállítása állal a nyirbaktai gyógyszertár fenállása sem, mert tudva levő, hogy ezen gyógyszertár tulajdonosa, tulajdonosa még a karászi közegészségügyi közbe eső karászi fiók-gyógyszertárnak is s igy ha e két gyógytár forgalma csökken is, de fennállása továbbra is biztos alapon nyugszik. Nyir-Mada és Puszta-Dobos községek azon kérelmét, bogy a nyirbaktai közegészségügyi körből kiválva, önálló és külön közegészségügyi körré alakulhassanak — a közgyűlés megtagadta. Gazdasági ismétlő-iskolák. A közoktatásügyi kormány, már jó egy pár esztendeje igyekezik a népnek a betűvetés tudományos kiképzésén kívül a gazdasági szakismeretek tanításával a jövő generácZióit mihdazokra megtanítani, amire az ország 75%-át képező főldmivelő népnek legelső sorban szüksége van. — Talán tud valamit róluk ? — Már hogyne tudnék ? — Rosszat ? — Rossznak nem mondhatom. — Nem értemSokáig faggattam Miska bácsit s egy délután pipázás közben, mig a csibukjiból eregette a bodor füstöt, elmondta azt a históriát Gabóékról, amit én mindaddig nem tudtam. „Hjah, kedves öcséra, bizony azt a kél házasságot nem az égben, hanem igenis ezen a prózai földön kötötték. Egymásnak voltak teremtve, de nem mindjárt lettek egymásé. Gabó Bérezi először nem Gerencsy Klárának udvarolt, hanem Gerencsy Bertának, ki most Gabó Andrásnak a felesége, mig Gabó András Gerencsy Klára szivét hódította el. Furcsa volt nézni a hatalmas Gabó Berczit s a kis termetű Bertát, de még furesább az erős Gerencsy Klárát a mérsékelt magasságú Gabó András oldalán. De azt mondtak rá : a szívnek parancsolni nem lehet, az nem néz arányra, nem néz ily földi akadályokra, hanem megy a maga utján. A két Gabó pár is ment a maga utján. Tiz esztendeig azt hitték, hogy boldogok, vagy legalább is ezt hitte róluk az egész világ. Családdal nem áldotta meg egyik házaspárt sem a gondviselés. Tiz év múlva vidi kről Budapestre került a két Gabó pár s mindketten a Krisztina-utczában telepedtek rneg. Egyszer csak igen feltűnt az utczának, hogy Gabó Bérezi több időt tölt Gabó Andráséknál s viszont Gabó András el nem mulasztja naponkint meglátogatni sógornőjét. Az emberek hajlandók gyanakodni, de látván, hogy féltékenység szerepet nem játszik e gyakori látogatások miatt, belenyugodtak a dolgok sorrendjébe, sőt belenyugodtak abba a mi később bekövetkezett. Mert gondolhatod a mai helyzetből, hogy a látogatások után bekövetkezett a katasztrófa is. Mert valóban a népiskolák tanítási rendszere az élet szükségleteivel lépést nem tart. A művelődés első feltétele kétségkívül az irni és olvasni tudás. De a falusi földmivelők gyermekei a népiskolán tul ritkán jutnak magasabb iskolákba s azért a lpgelemibb tudományok mellett az iskolának kell megadnia az élet későbbi folyamán szükséges ismeretek alapját s ami ennél sokkal fontosabb, az élethivatáshoz való kedvet és a jövőbeli foglalkozás szereletét. Ezért sürgetjük évek óta gazdasági egyesületek gyűlésein és kongresszusokon, valamint a sajtó utján, hogy a nép fiainak gazdasági oktatására már a népiskolákban súlyt kell helyezni. Ezért sürgettük, hogy a tanitó- képző intézetekben és a papnevelőkben a nép későbbi oklatóit és vezetőit gazdasági ismeretekkel is fölszereljék, hogy hivatásuk későbbi terén a nep gazdasági oktatásával is szakértelemmel és szeretettel foglalkozhassanak. A gazdasági ismétlő iskolák intézménye a népiskolai törvenyben gyökerezik. Végrehajtása sajnos mostanáig késett. Annál nagyobb örömmel kell üdvözölnünk most, amidőn végre a megvalósulás stádiumába lép. Tudjuk, hogy hatásuk egyszerre nagyszerű nem lehet, de mindenesetre az első lépcsőfokot képezi főldmivelő népünk gazdasági szakértelmének fejlesztésében. A közoktatásügyi-kormánynak a gazdasági ismétlőiskolák szervezése érdekeben már kifejtett eddigi munkálkodásáért elismeréssel adózhatunk, de ha tekintetbe veszszük azt, hogy a közoktatásügyi kormány egy az utóbbi időben kibocsátott alább nagyjában ismertetett rendeletével a föld népének konzervatív, nagyrészben nem okszerű gazdálkodási rendszerén akar a nép életre való nevelésével változtatni, akkor méltán hálatelt szívvel kérünk áldásthozó eredményt ez üdvös munkálkodásra. A közoktatásügyi kormánynak alapozási munkája miképpen sikerült, azt mi sem bizonyítja jobban, mint azaz örvendetes haladás azokon a vidékeken, ahol gazdasági ismétlő-iskolák már működnek, mert ezek hatása a földmivelők belterjesebb irányban való okszerűbb gazdasági rendszerében már is jelentkezik. Örvendetesen tapasztalhatjuk ugyanis, hogy a kisgazdák eltérnek apáik ősi, elmaradt gazdálkodási hagyományaitól és ugy gazdálkodnak, hogy a gazdagon termő anyaföld a viszonyokhoz képest a gazda verejtékes fáradságának gyümölcseivel kárpótolja a nagy anyagi gondokkal küzdő gazda munkálkodását. Hogy a gazdasági ismétlő iskolák létesítése mily szép, egészséges, életrevaló terve a közoktatási kormánynak, azt meg vagyunk győződve, mindenki nemcsak belátja, hanem méltányolni is tudja és reméljük, hogy mindenki, aki csak teheti, igyekezni fog a nemes tervek valóra válása s a nép vérébe való átplántálása érdekében első sorban a hivatásának élő igazi, jó néptanítók munkálkodását, amennyire s amennyiben csak tehelik, megkönnyíteni. S ha a gazdaközönség ebben közre fog munkálkodni, s a népet vezető köröknek sikerülni fog a sok helyen helytelen irányban vezetett népet helyes irányba terelni, ha kell még a gazdakörök és szövetkezetek bevonásával is, akkor el fog jönni az az idő, amikor a társadalom minden osztálya bebizonyosodva fogja látni, hogy a nemesen gondolkozó közoktatásügyi kormánynak rendelete, melynek főbb intézkedéseit alább ismertetjük, — meghozza a maga gyümölcsét. A közoktatásügyi miniszternek, a gazdasági ismétlő iskolákra vonatkozó rendelete a következő főbb határozmányokat tartalmazza. 1. Az iskola szervezete. Gazdasági ismétlő-iskolát minden oly község köteles állítani, ahol a lakosságnak túlnyomó többsége főldmives és legalább 40 ismétlőtanköteles gyermek van a községben. Ha más ismétlőiskola van már a községben, akkor egy év alatt azt gazdasági irányúvá kell átszervezni. Hogy a leányok a háztartásról, konyhakertészetről tanulhassanak és a női kézimunkát gyakorolhas-ák, számukra kü:ön iskola állítandó mindazon esetekben, ha a ketnemü gyermekek száma az 50-et meghaladja. Miska bácsi most már hangosan elkezdett nevetni és folytatta: „Katasztrófa ! . . . No, de ennél vidámabb katasztrófa aztán alig fordult elő széles Magyarországon. Egy délben ugyanis Gabó Bérezi beállított Gabó Andrásékhoz. Az ünnepélyes alkalomhoz méltóan feketébe volt öltözve, hogy azonnal sejtesse, hogy fontos járatban van. Nagyot riszált a torkán, egy nagyot köhögött s aztán elmondta a kedves öcscsének, hogy milyen bolondot követtek ők el, mikor nem azt a lányt vették el, akit voltaképen szerettek; mert ugy látja, hogy neki Gabó Gerczinek Gerencsy Klára és neked András Gerencsy Berta tetszik. Miért legyünk tovább is boldogtalanok, mikor boldogok is lehetünk ? ! Gabó András, kinek a bályja beszéde alatt az arcza mindinkább felderült, egy szót sem szólt, hanem belecsapott a markával Gabó Bérezi hatalmas tenyerébe. Elvégeztetett. Félesztendő alig telt el és a chassécroissé meg volt, a két sógorasszonyból a két sógor felesége lett s azóta költözködött be igazán a boldogság a két Gabó család hajlékába. Huszonkét év alatt megnépesedett mindkét helyen a ház tájéka, ujabb és ujabb csemeték gazdagították a két törzset s ha olykor-olykor a két házaspár összekerül és beszélnek a rég elmúlt adőkről, első szerelmökről, tréfásan jegyzik meg, „hiába imondják a költők az első szerelmet a legboldogabbnak, mert nincs igazabb boldogság annál, melynek szülőanyja a második szerelem." Miska bácsi elbeszélése ulán beláttam, hogy a Gabó-pár házassága csakugyan nem az égben köttetett, bár igazi boldog házasság volt. Csak Mariskát, ki iránt kezdtem volna mindinkább érdeklődni, néztem egyre gyanúsabb szemmel. Előttem lebegett a Gabóék házassága s ugy rémlett, hogy magam is ugy járhatok mint Gibó Bérezi és András, hogy tiz év után kapok kedvet az igazi boldogságra. 2. Az iskola felügyelő-bizottsága. Az iskola felett felügyelő helyi bizottságba olyan egyének valasztandok, akik önállóan kezelnek kisebb-nagyobb gazdaságot, tehát, földbirtokosok, g zdatisztek, értelmes gazdik. 3. Az iskola gyakorlati iránya. A tanuló köteles a konyhakert egyszerűbb megmunkálását a tanulókkal végeztetni. A házilag elvégezhető apróbb javításokat nem szabad pénzes munkásokkal, hanem a tanulókkal végeztetni. A külön szaktanitós gazdasági iskola 4 —5 évenként terménykiallitást rendez, a községi gazdák hibás eljárásait és félszegségeit igyekezzék megjavítani. A gazdasági tanítónő pedig a gazdasszonyok rosz szokásait javítsa. Gazdasági tanitó szövetkezeteket, ifjúsági egyesületet vagy gazdakört szervez és ezzel előmozdítja a kisgazdák szellemi és anyagi jólétét. Évenként legalább négyszer gazdasági felolvasást tart és a fontosabb munkálatok bemutatására meghívja a gazdákat. 4. A külön szaktanitás iskola szervezete. Legalább 20 hold kiterjedésű gyakorló k'-rttel és megfelelő felszereléssel szervezendő. Megszabja a szervezet a szükséges épületeket, a vetési forgó általános képét, a gyakorló terület felosztását, beosztását, a szemléltető oktatáshoz való gyűjteményeket és az élő és holtleltárba beszerzendőkre ad utasítás'. 5. Az egyszerű gazdasági iskola szervezete. A helyi viszonyoktól függ a gyakorló terület nagysága. Bizottság vagy a községi elöljáróság hatarozza meg, hogy kertészeti, gyüinölcsészeti vagy szőlőszeti irányú-j. A tanítási idő télen legalább 5 óra, lehet 7 is. Nyáron 2—3 óra hetenkint A gyakorlati oktatásnál a fiuk a leányoktól feltétlenül elválasztandok Az elméleti oktatásnál csak akkor, ha legalább 60 leány van. Ht 30 olyan tanuló akad, aki nem elég készséggel ir. olvas, előkeszitő osztály nyitandó. 6. A tanitó képesítése A külön szaktanitós iskolában csak az taníthat, akinek tanítói oklevele van és valamely főldmives iskolában két eves gazdasági tanfolyamot végzett. Az egyszerű ismétlő-iskolában elég négy hetes gazdasági tanfolyam, vagy a gyakorlati képzettség más igazolása, melynek alapján a tanfelügyelő vagy a miniszter ad jogosítást a tanításra. A külön alkalmazandó szaktanitónőknek, mig rendes képzésükről gondoskodnak, elég a tanítónői oklevél, a munkamesternői vagy ipartanitónői oklevél és ötévi gyakorlati sikeres gazdálkodás igazolása. 7. A.Z iskolák tanterve. A tanterv a közismereti tárgyakból csak azt veszi fel, ami a nemzeti szellem és az aitalános népműveltség czéljait leginkább szolgálja és egyúttal a gazdasági iskola gyakorlati czéljaival közelebbi vonatkozásban áll. Az elméleti tárgyak főképp olvasókönyvből, olvasmánytárgyalás alapján és megfelelő gyakorlattal össszekötve tanitandók. Ahol az elmélet a gyakorlattól elválaszthatatlan, ott az utóbbit az előbbinek meg kell előznie. A közismereti tárgyakat általában olvasó-könyvből tanítják. A gyakorlati rész tanterve részletesen felsorolja a gazdasági iskolában tanítandó anyagot. A helyi viszonyok szerint azonban feljogosítja a tanítót a helyi tanterv készítésére, sőt erre kötelezi is a tanítót. Egyébként osztályról-osztályra, külön a fiuk és külön a leányok gazdasági ismétlő-iskoláinak megszabja a tanulni valóit. A sportegyletről. E hó 14-én a városháza nagytermében ülést tartott az újonnan alakult nyíregyházi sportegylet választmánya. Az ülést Májerszky Béla elnök vezette. Jelen voltak: Dr. Flegmáim Jenő, Dr. Kovách Elek alelnökök, a tisztikar és a választmány teljes s/ámban. A nemes hivatásu egylet, melynek szükségességéről és nagy jelentőségéről már beszélt lapunk, ma még alig van túl a kezdet kezdetén. A választmányi ülés czélja az alapszabályok összeállítása és az egylet vérkeringésének megindítása volt. Az alapszabályokat ma már egy külön felkért kis bizottság készíti, hogy az első közgyűlés előtt bemutathassa. A működés megkezdhetése érdekében útban van az instáncia a főgymnasium kormányzó tanácsához. A gymnasium tornacsarnokában óhajtja gyakorlásait végezni a sportegylet, addig, mig magának külön hajlékot emelhet — ezért a kérelem. Egy bizottság ped'g fontos mandátumot nyert. A város eddig fennálló sportegyleteinek vezetőségével tárgyal ez a bizottság, hogy együttes munkálkodással a sport, testünk és lelkünk javát szolgáló nemes ügye, minél szilárdabban vélhesse meg lábát városunkban. Eme bizottság kiküldetésének érdekes a története, nagyon fontos a feladata és eljárásának eredménye kihat városunk sport ügyének jövőjére. Sima és biztos útra vezetheti sport ügyünket, melyen az bátran haladhat előre, de vezetheti olyan térre is, a melyen a fejlődésre és haladásra nem találja meg a szükséges kellékeket és stagnálni fog, mint stagnált eddig. Mielőtt fejtegetnénk ezt a témát, visszatérünk a 14-én megtartott ülés kezdetére, röviden vázoljak menetét, hogy visszaérjünk e kérdéshez, a minek fölmerülését e kis kitéréssel teljesen megvilágítjuk. A városháza nagytermében összeült a sportegylet választmánya kedden délután. — Azokon a helyeken, a honnan a városatyák intézik a közügyeket, sportbarátok ültek, oly nemes ügyért érezve, a mely becsületére válnék bármelyik derék városatyának is. Az ülést mint elnök Májerszky Béla nyitotta meg. Megköszönte a bizalmat, a miért elnökül őt választották meg, (szerinte más kézben talán jobb helyen lett volna az egylet ügye) aztán szép bevezető beszédet tartott. Mondatról-mondatra belemelegedett a beszédbe, mikor a testgyakorlás fontosságát fejtegette. Minden szavából kitetszett, hogy átérezte az eszme nemességét.
