Nyírvidék, 1902 (23. évfolyam, 27-52. szám)

1902-09-21 / 38. szám

4 zeti életet új alapokra fektető gyökeres alkotásokat: époly szívósságot, bátorságot s mondhatnám rettenthetetlenséget tanúsított azok megvédésében akkor, amikor a bécsi kamarilla ellenük támadott, s aira igyekezett rábírni a jószívű uralkodót, hogy a másik k-zevel s.mmisitse meg azt, amit az egyikkel megadott és szentesített. A 4* oki országgyűlés vívmányainak me* tartásiért megindult s a harcztérre is átcsapó kuzdelem c-akuannr a magyar haza fenmaradásáért folytatott küzdelemmé vált, s az új országgyűlés megnyitasanak első napjaiban joggal mondhatta ki Kossuth a nagy szót: „a ha/H veszélyben van', s ha a letet tenyegető veszedelm k ől szabadulni akar, csak sajit erejer • t im is kodh n.k. T lálóan utalt arra, hogy egy kor Lengyelország es Fr .nr-z..,ország rokonszenvere támaszkodott, ez meg is voli — de Lengyelország elveszett. A vészes napokban, amikor a császári koimany- bujtogatásara fellázndt a magyar haza ellen a szerb, a horvát, az oláh s Jellasics mar a fővárost fenyegette — a nemzet sok békeszerető vezerférfia visszavonult: csak Kossuth állott meg helyén sziklaszilárdan, rendithetlenül, szervezve a nemzeti haderőt a haza megmentésére. Az országgyűlésen szónoklata hatalmas varázsával, hírlapjában gyújtó czikkeivel hivta fel a nemzetet önvédelemre, elmondván, hogy „örök törvény: aki magát elhagyja, azt az Isten is elhagyja, örök törvény: aki magán segit, azt az Isten is megsegíti: ki kell verni — úgymond — a haza földjéről az ellenséget, nehogy azt mondja az örökkévaló Isten: „bánom, hogy a magyart megteremtettem". Városról-városra ment, hogy összetoborozza a magyar hadseregei, az ő dörgő szavára támadtak dicső honvédjeink, a névtelen félistenek, az ő riasztó felhívására jöttek haza a hon védelmére Ausztriából a magyar katonák, nem törődve üldözőikkel, s szembeszállva az eléjük tornyosuló, ezer, meg ezer veszedelemmel. Kossuth a honvédelmi bizottmány élén emberfeletti tevékenységet fejt ki, ott van mindenütt, ahol szükség van rá, meglesz mindent, amit a haza megmentése megkíván. S működése sikeres, a magyar fegyverekre Isten áldása száll, — patakokban omlik a magyar-vér, de győzelem fakad nyomában s a császári seregek futva menekülnek az országból Windischgrátzczel — egykor büszke vezérükkel, aki még 1819 elején feltétlen megadást követelt a békülni akaró magyar országgyűlés küldöttségétől, azzal fenyegetőd?, vén, hogy külömben fegyverrel hódítja meg országunkat. Ámde a sors könyvében nem az volt megírva, hogy a magyar nemzet békésen élvezze annyi véráldozattal visszavívott önálló állami létét s alkotmányát, — a hazánkból kivert ellenség Oroszországhoz fordult segélyért, s két nagyhalalom ereje elerte azt, amire az osztrák haderő képtelen volt — a magyar nemzet kezéből kihullott a kard, melyet törvényes jogai s törvénynyel biztosított önállósága és függetlensége védelmere vont ki hüvelyéből. Kossuth a világosi fegyverletétel után elhagyja a hazát inegkönyezve a nemzet szomorú sorsát, de azzal az erős hittel, hogy „szenvedni fog nemzete irtózatosan, de nem hal bele". S a lélek, mely itthon minden erejét a hazának szentelé, a szív, melynek idáig minden dobbanása a hazáé volt — a régi maradt a száműzetés szomorú napjaiban is. A sors csapásai nem törték meg, sőt inkább megedzették, — olyan volt Kossuth Lajos, mint az izzó vas, mely annál fényesebb szikrákat szór, minél nagyobbat ütnek rá, olyan mint a pálma, mely nem görnyed, de nő a teher alatt. S bár a mindennapi kenyér megkereséseért a létfentartás nehéz küzdelmét kellett megvívnia, mégis folyton aggódó figyelemmel kisérte szegény, rabigába hajtott hazája sorsát, s valahányszor az európai viszonyok alkalmat adtak rá, mindig belenyúlt az események szövevényeibe, hogy a magyar nemzet függetlenségét visszaszerezze, szabadságát biztosítsa. Külföldi kőrútjában angol nyelven is nagy ékesszólása erejével s fényes múltjával nagy népek rokonszenvét hódította meg a magyarnak, — Londonban a lordmajor fogadta, Angolországban parlamenti küldöttség kisérte, s az amerikai egyesült államok senátusában a senátus elnöke jobbjára ülteié, a senatorok tiszteletére felállottak, amire addig egyszer, azóta egyszer se volt példa. Jelleme kristályszerü tisztaságának, önfeláldozó honszerelmének s példátlan önzetlenségének bizonyságaként idézem azokat a szavakat, amiket 1859-ben a villafrancai békekötés után intézett Ili. Napoleon császár meghatalmazottjához, aki őt a magyar felkelés szervezése végett londoni nyugalmából kizavarta, s a hirtelen megkötött béke után penzzel akarta kártalanítani: „Mondja ön meg urának, hogy a francziák császárja nem elég gazdag arra, hogy Kossuth Lajost alamizsnával kínálhassa s Kossuth Lajos nem elég alávaló arra, hogy azt elfogadja. Kizavart viszonyaimból, — legyen, én és fiaim majd megkeressük kenyerünket munkáinkkal.' — S amikor már a késő aggkor gondtalan nyugalmát kellett volna élveznie, iratait, a magyar nemzet örökbecsű bibliaját szedi össze és adja ki, hogy senkitől, még fiaitól se legyen kénytelen alamizsnát elfogadni. Teszi ezt annak daczara, hogy, mint maga monda „a könnyű irótoll meguv red ujjai közölt s oly m súlyos, mintha sisakot döngető ősi buzogány volna". — Eközben eber figyelmet szentel nemzete közeletének is s valahanyszor a szabadsag es ig.zi szabadelvűsé* eg> egy kivívott kincse, vagy jogos törekvésé forgott v s/.élyben. üz>nt híveinek s üzenete nem egyszer biztosította a szabadelvű eszme diadalat. S a letűnt század u olso évtizedének kö-epén igy, a munka verejtéke s honttlansag kínjai között végződik egy n igy t'eifiu mgyesemenyekben gazdag elete, minden igaz haz,.ti i

raz bánatára. A nagy hontalan drága hamvait ^szakisén a u> gyar haza kebelere az országgyűlés és lováros nagy számú küldöttsége, osztatlan gyászt ölt a nemzet, s az örök kegyelet taian ep?n e p- rézben teszi le a főv ,robban a szent sir alapkövet s érczm-1 maradandóbb m fog virasztani a nagy halolt feleit. Virasszon is. Mert Kossuth Lajos dic*ős ge . mi dicsőségünk s minden, ami magyar az ő n vével ehalaszthatlanul van összeforrva. S ami összeforrott, azi i szétválasztani ne kisértse meg senki, mert aki me^ki sérti, a magyar nemzet ellen büni követ el, s csak rombol, anélkül, hogy bárkinek használna. A mi örök kegyeletünknek nincs semmi mellekize , tiszta az, mint az arany; átlátszó, mint a forrás vize; mély és kiapad- i X I H V I hatlan, mint a tengerszem, s joggal tart igényt arra, hogy ilyennek lassa a magyar szív minden igaz ismerője. A magyar nemzet soha se sülyedhet annyira az alkalmazkodás lejtőjén, hogy elfelejtse múltja dicsősegét s lanu-agait s megfeledkezzek a hála es elismerésről, elylyel nag jóinak tartozik. S amint mi nem felejtjük, ne felejtse mas se, hogy a hala es a hűség ikertestvélek, s hogy a nemzettől eredt királyi korona annál biztos. ibban nyugszik felkent viselőjén, inmel szelesebb az alap, amelyre tamasZkodik. s hoiy ezt az alapot a nagyjairu iránti kegyelet te-zi szilárddá es lldtaimiSSl. S a h 1 is kegyelet azt parancsolja, hogy melyen szivünkbe zuju« dicső emieket an.iak a férfiúnak, ani arra lanit 'U, hogv eiőuk súlypontjai, s boido^uiasunk kulcsát önmagunkban keressUK, hogy jogaink es szabadságunert vivott haiczainkban lel-uton meg ne álljunk s fel sikerrel be ne érjük, anrt a szabadsag csak akkorszabad-ag, ha ÍJijja nincs ; aki a megiamadoit jogaink védelmében elszántságra, minden erőnk kifejtésére serkentett, s akinek elevüihetlen erdeme, hogy a magyar nem| zet tényező Európa nepei között, meri felismervén ellentallá?i képességét, nem merte v-gieg eltiporni az T)n kény. Ennyi erény, ennyi kiváló erdem arra bir b nnúnket, ho^y önként leboruljunk a Kossuth Lajos nagysága elölt, mint ahogy o leborult a nemzet nagysaga előtt akkor, amikor a haza rnegm mtesére kért haderőt egyértelmüleg megszavazta. Nagy alakja a múltnak, — ki árnyék nélkül — csupa fény valal: Ragyogj magasan hazánk égboltján azok között a csillagok közö;t, melyek nagyjaink legnagyobbjait a nemzet létéért, jogaiért, szabadsága- és függetlenségeért küzdött, gyakran vértanúságot szenvedett hősöket jelkepezik ; világítsd meg eszméiddel, honszerelmed fényes sugaravul késő nemzedékek utjat, vezéreld törekvéseiket es ha gyenge szívvel, kishitüséggel s bátortalanul teljesítenek a kötelességet, amelyet a magyar haza dicső múltja, a jelen üdve, s a jövő boldogsága, a magyar nemzet minden nemzedekére s e nemzedék minden hü fiára rea ró: önts erőt acsiiggedőkbe példáddal, s mint annyiszor teved, vezesd e haza javáéit küzdőket diadalra ! S valamint az égbolt mindnyájunkra egyaránt ráborul s mindent, ami alatta van összefoglal: egyesítsen ugy bennünket emieked osztatlan tisztelete s hü megőrzése érzesben, cselekvésben, honszerelemben, s legkivált a hazáért való önfeláldozásban, — „mert még neked virulnod keli óh hen! ragyogva hírben, büszkén szabadon". A zajos éljenzések lecsillapulta után Májerszhj Béla polgármester előterjesztette Kossuth Lajos érdemeinek jegyzőkönyvben való megörökítésére s a Kossuth-szobor létesítés ere vonatkozó indítványokat. A képviseleti díszközgyűlés ezeket egyhangúlag lelkesedéssel elfogadvan, a polgármester a díszközgyűlést berekesztette. A szép ünnepély a dalárda énekével véget ért. Délután 4 órakor a főgimnáziumi ifjúság Bessenyeiköre tartotta meg Kossuth-ünnepélyét a főgimnázium dísztermében, 6 orakor pedig — a Korona szálló dísztermében a kereskedők társulata és a kereskedő ifjak egyesülete. Az emlékbeszédet itt dr. Pröhle Vilmos tartotta; Beregi Dezső szavalt, Stockinger Ödön pedig előadta Rákosi Viktor fohászát. Résztvett az ünnepélyen a városi dalarda is, mely az ünnepi napon igazán nagy munkát végzett, az ev. ref. daltársasaggal s a gimnásiumi daloskörrel egyetemben. Amint besötetedett, este 6 -7 óra között kezdetét vette a város kivilágítása, a város egész belső területére kiterjedőleg. A közönség sűrű tömegekben hullámzott az utczákon, gyönyörködve a kivilágítás nem mindennapi látványában. Különösen sok nézője volt a vármegyeházának es a városházának, mely épületek pazar fényben ragyogtak. Este 9 órakor a Károlyi-téren tűzijáték volt mi közben lassankint kioltották a kivilágítást s 10 órakormar a város fölvette megszokott mindennapi csendes képét. Őszinte örömmel konstatáljuk különben, hogy az egész ünnepség alatt példás rend uralkodott, s készséggel elismerjük azt is, hogy a rendőrség tapintatos eljárásául leladatának magaslatán állt. Ünnepek a vidéken. A bűd-szent-mihályi Kossuth-ünnepély. Kossuth Lajos szent emlékének f. hó 14-én áldozlak a bűd-szent-mihályi hazafiak magyar szivük egesz melegével, igazi lelkesedésüket emelte még az, hogy Dr. Pap Zoltán szeretett képviselőjük, Kubik Béla, Di\ Horváth Gyula országgyűlési képviselők, és Kubassy Béla, Dr. llorvath József. Dr. Erdős B rtalan, Dr. Révi Nándor társasagaban szintén részt vett az ünnepélyen. A kerüiet valamenyi községe küldöttségileg vett részt az ünnepélyen. Az ünnepély letolyása a kővetkező volt • Az ünnepi halaado isteniíisztelet az ev. ref. templomban tartatott meg, a honnan az ünneplő ruhába öltözött tömeg a Kossuth térre vonul

1, a dalárda igaz lelkesedéssel énekelte el a Szózatot, majd Gáli András f.jbiro megnyitó beszédje utan M.-száros János ev. ref. lelkesz ártotta uieg nagyhatású remek ünnepi beszédét, ezután Kjbay József vaiosi főjegyző tett jelentést a Kossuth-szoborról melynek kapcsán örömmel jelentette, hogy az eszme a megvalósulás előtt áll, es ugy a gyüjies eredménye, valamint a község támogatasa és különösen szereiéit képviselőjüknek fáradsagot nem i=merö közren.uköelése foytan a szent-mihalyi Kossuthi ren iiuiiiar rövid idon beiöl a legdicsobb magyar Kossuth Lajos szobor log díszelegni, most Dr. Pap Zoltán lép az me.vényre daliás alakjai meg jobbin eaieii a díszes magyar ruha, perczekig tartó eljenzes után, kezdhette e, „Kossuib" cz. paiyanyeries ódájának elszavalását, a remek uda es a m steii szavalás leiihaiallan lelkesedést keltell, a szavalatot iierna Csendben levett kalappal halgatta végig az oriast ünneplő gyülekezet, de a szavalat végeztével kitört a lombom lelkesedés, percze.ig éljeneztek, minlegy félóráig nem is leheielt lecsendesítem a lelkes tömeget és csak akkor csendesedtek el, midőn Kubik Bela lepett az emelvényre, ugy ő mint képviselő társa D- Horváth Gyula szeretettel emlékezlek meg e lelses nemesen érzo magyar község lakosairól. Bornemissza Barna szavalta el, Szalay Gyula „Kossuth Lajos* cz. csinos alkalmi költeményét, majd határozat hozatott, hogy a község a bpesti orsz. ünnepelyen küldöttségileg képviselteti magát. A dalárda záradékul a „Hymnuszt" énekelte igazi érzéssel, melyet az ünneplő közönség hajadon fővel hallgatott meg. Ezzel az ünnepély befejezést nyert, a ker. orsz. Képviselője vendégeivel együtt Mészáros Istvánnál tett látogatást, a hol is a szellemes kedves háziasszony a régi magyar nagy asszonyok igaz szereletével fogadta vendégeit és igazán fijó szívvel hagyták el ugy a képviselő mint társai a szellemes úriasszony kedves hajlékát, hogy reszt vehessenek a társasebéden, a hol is számtalan pohárköezöntő mondatott el. Délután népünnepély volt, este a város kivilágítása mellett díszmenet. mándoki hazafias iparosok, kereskedők és ifjak szeptember hó 21 én Kossuth Lajos nagy hazánkfii 100 eves születésenek évfordultával Reicli Márton-féle nagyvendéglő összes helyiségeiben tánczvigalomma! egybekötött népünnepélyt r. ndeznek. Belépti dij: személyjegy 2 kor., családjegy 4 kor. Kezdete: az ünnepély reggel 9 orakor, tánczmulatság este 7 V

a órakor. Tiszta jövedelem a Nyiregyházán felállítandó „Kossuth" szobor alap javára fordittatik. Nagy-Kállóban is kegyeletes módon ülték meg a neinzeli ünnepet. Az ünnepély a következőleg folyt le 1 aü órakor reggel diszlövések jelték az ünnep megnyitását. Délelőtt 9 órakor az ev. ref. templomban isteni tisztelet volt, melyre harangzúgás között vonult fel az ünneplő közönség a városháza tanácsterméből, mely isteni tiszteleten a polgári dalarda hazafias dalokat adott elő. Isteni tisztelet utan d. e. 10 órakor Nigy-Kalló város képviseleti testülete halhatatlan emlékű nagy hazánkfia születésének 100-ik évfordulója alkalinaból a városhaza udvarán képviseleti közgyűlést tartott a következő tárgysorozattal: 1. Elnöki megnyitó. 2. Ünnepi bes éd. Tartotta: L'elhö Zsigmond városi képviseleti bizottsági tag. 3. Felolvasás és a díszközgyűlés tudomására hozatala a Kossuth Lajos emléke megörökitésere vonatkozó közgyűlési hatarozltoknak. 4. A díszközgyűlés berekesztése. Délután 4 orakor nyilvános emlékünnepély volt a Kossulh-téren, a következő tárgysorozattal: a) „Hymnus.*, éneklé a polgári dalárda, h) „Szava at*. Előadta Szabó Antal, c) „Kossuth hymnus, eneklé a polgári dalárda, d) „Ünnepi beszéd", tartotta Iklódy Márton, e) „Szózat*, eneklé a polgári dalárda. Este '|,7 órakor lámpionos körmenet volt a polg. dalárda és a tüzoltoság vezetése mellett — testületek es resztvevőkkei — zászlók alatt, zeneszóval, lámpionokkal. Este a varost kiviláglottak. 8 órakor társas-vacsora volt a Kaszinó termében s ugyan ekkor az agghonvédeket is megvendégelték. Tisza-Lökön szeptember hó 21-én délután 3 és fél órakor leplezik le a dr. Pap Zoltán országgyűlési képviselő által ajándékozott Kossuth szobrot. A leleplezési ünnepely programji a következő: 1. Kivonulás a szoborhoz. 2. „Szózat" énekli a dalarda. 3. Alkalmi beszéd, tartja Bakoss István városi főjegyző. 4. „Kossuth" Pap Zoltán országgyűlési képviselőnk pályanyertes ódája. Előadja a szerző. 5. Ifj. Béni József köszönő szavai dr. Pap Zoltánhoz. 6. A szobor átvétele Bodó János községi főbiró altul. 7. „Hymnusz* énekli a daláida. 8. Társas vacsora. Egy teríték — borral 1 korona 40 fillér. 9. Tanczmulatság a városháza nagytermeben a Kossuth szobor vasrácsozata javára este 7 órakor. Belépti dij szemelyenkint 1 korona. iN}iregyli»za egészségügye augusztusban. Egészségügyi jelentés. A folyó év augusztus havában az egészségügyi viszonyok, tekintve a beérkeztt halottjegyzőkönyvek, adatait, kissé kedvezőtlenebbek voltak mint a mult év megfelelő havában. — Az elmúlt év augusztus havában elhalt 70, addig ez év augusztus havában a halálozás 72 mutat, több tehát 2-vel. Nem szerint elhall fi 31, nő 41. Családi hovatartozandóság és foglalkozás szerint elhalt a napszámos és cselédek osztályához tarlozók közül 44, földmíves gazda 15, iparos és kereskedő 11, értelmiségi 2. Ezeken kívül halva született 2, kora szülött volt I. Idegen határbeli el lett Nyíregyházán temetve —. Törvénytelen ágyból származó elhalt 7. Élve született 105, és pedig 59 fi és 46 nő, ezek közül törvénytelen ágyból származik 14, éspedig 6 fi, 8 nő. Az elhaltaknál több tehát az élve szülöttek száma 33-al. Házasságot kötött 20 pár. Vallásra nézve elhalt: róm. kath. fi 10, nő 12 '= 23 ág. ev. fi 16, nő 19 35, lielv. hitv. fi —, nő 3 =,2. gör. kath. fi 5, nő 5 = 10, izraelita fi —, nő 2 = 2 Életkor szerint 0—1 évig = 39, 1—5 évig = 6

j 5 — 7 évig 1, 7—20 évig — —, 20—30 évig = 2' 30—40 évig = 5, 40—60 évig = 10, 60—80 évig ==8, 80 éven felül 1 ; összesen 72. A város belterületén elhalt 45 egyén, ezek közül 7 éven alóli volt 30, kik mind lettek gyógykezelve. 7 éven felüli volt 15, ezek közül nem lett gyógykezelve 1. A város belterületén elhalt 45 egyén közül tehát nern lett orvosolva 1 egyen. A város külterületén elhalt 27 egyén, kik közül 7 éven alóli volt 16, ezekből nem l.-tt gyógykezelve 6, 7 éven felüli volt il, ezek mind voltak orvosolva 1, a külterülelen elhalt 27 egyén közül tehát gyógykezelés nélkül elhalt 6. Az összes 72 elhalt közül tehát 8 nem leit gyógykezelve. Orvosrendőn hullaszeiule 2 esetb :n le't foganilositva es pedig egy el^ izolá, és egy hírtelen hatallal kimúlt egyen huliaja f leit. Sem orvos rendőri sem törvényszéki bonczolás nem volt. Orvosi látleletet két könnyű s egy súlyos testi sértésről adtam ki. Piacz es élelmi szerek rendben találtattak. Nyíregyháza, 1902. évi szeptember 7. Dr. Tcajtler Sima, városi tiszti orvos fő.iök.