Nyírvidék, 1902 (23. évfolyam, 27-52. szám)

1902-08-03 / 31. szám

nj Y t R V 3 T> fc K Köztudomásu, hogy a kivándorlás nagy merve onnan ered, hogy népünk azt hiszi, hogy Amerika valóságos Kanaán. A baj orvossága pedig ebből folyólag nem lehet más, mint a való állapotoknak es uszonyoknak feltárása és a fentebbi tév hit elterjesztésének meggátlása. Amerikában való 7 évi tartózkodásom alatt szerzett tapasztalataim késztetnek engem arra, hogy a kivándorlott föld népe életviszonyait, illetőleg e lap hasabjain némi felvilágosítással szolgáljak. \ olt alkalmam látni azon bánásmódot, melyben a kivándorlott munkasok és pedig különösen a magyar és tót munkasok részesülnek ; ismerem életmódjukat, ismerem az általuk végeztetett munkálatokat, fényesnek hitt munkadijazásukat — s ezeknek alapján azt látom, hogy a kivándorlott munkasok sorsa semmivel sem jobb mint az igavono barmoké s életmódjuk is valóban állalias. Ezt ismertessek meg népünkkel! De beszéljem ka tények. Midőn a magyar munkás kiszáll a hajóról szenvedéseinek iskolája megkezdődik a munkakeresés gyötrelmeivel. Minthogy legnagyobb részük semmiféle iparos mesterséghez nem ért, vagy ha van is mestersége annak nem veheti hasznát, — kényszerítve van a legnehezebb és legundoritóbb munkát is elvállalni, hogy éhen ne vesszen. Boldog az kit mint edény mosogatót alkalmaznak valami kis korcsmában 14—IG orai munka mellett havi 6-8 dollárért. Aki ilyenfélét nem kap az elmegy felmaradt pár czentjével a nagy gyarvárosokba Perth-Ainboy, Sout-Bettlehein Pittsbourgba hol kőszénbányákban, téglagyárakban stb. találnak alkalmazást. A kőszénbányákbjn 5-G00 lábnyi mélyben dolgozóknak napi fizetése 1 dollár 5 czent A PerthAmboy-i téglagyárban 120° Fahrenheit néha még magasabb hőségben dolgozóknak 12 órai munkáérl 1 dollár 50 czent. így veszíti a kibolonditott magyar munkás erejét s egészségét heti 9-12 dollár bérért. A haza küldött pé.,zt azonban egészség, sőt gyakran életével fizeti meg. Mert ha rendesen ruházkodnék, táplálkoznék, a munka utáni pár órai nyugalmat rendes szobába töltené és nem élne ugy mint az állat, bizony alig ha akadna egy is a ki pénzt küldene haza. Ezen gyárvárosban 10 — 30 személy van szálláson egy szobának nevezeit 5—6 méter hosszú 3—4 méter széles ketreezben — asszonyok, gyermekek, férfiak vegyesen, mint a barmok összezsúfolva. Persze jobb szállásra nem telik mert haza pénzt kell küldeni, — hasonlóképen táplálkozásra sem. De pénzt megtakarítani és ember módjára élni a megélhetés különböző kellékeinek rémitő drágasága folytán — itt, — ismétlem lehetetlen. A munkás eledele ennek következtében barna kenyér, zöld uborka, nyers paradicsom és avas szalonna. Az (élet) életmódnak megfelelő a ruházat is a durva zsákvászonból készült nadrág és zubbony. Mindezeket összefoglalva arra kell, hogy irányuljon az illetékes körök figyelme, miszerint megismertesse népünkkel azt, hogy számára Amerika nem egyébb, mint a csalódások és szenvedések kalváriája. B. J. TANÜGY. Értesítés a késmárki m. kir. állami polgári iiu- és felső kereskedelmi iskoláról. A polgáriskola I. osztályába azon lanulók iratkozhatnak be, kik életkoruk 9 évét már betöltótlek s az elemi iskola IV. osztályának sikeres elvégzéséről bizonyítványuk van. A polgáriiskola bármely osztályába felvehető minden oly tanuló, ki a legközelebbi alsóbb osztályról szóló iskolai bizonyítványát bemutatja, vagy a ki koránál fogva az általa kijelölt osztályba beillik és az azon osztályban megkivántató előkészültségről vizsgálat utján bizonyságot tesz. Beiratás és felvétel szeptember 1-tó'l 5-ig tart. A felső kereskedelmi iskola alsó (I.) osztályába oly tanulók vétetnek fel, kik a gimnázium, a reál- vagy polgáriskola négy alsó osztályát (a latin nyelvnek tekintetbe való vétele nélkül) legalább elégséges sikerrel végezték. A középső és felső osztályba azok, a kik valamely hazai felső kereskedelmi iskola alsó (I.) illető'eg középső (II.) osztályának tantárgyaiból legalább elégséges osztályzatot nyertek. A kereskedelmi iskola három évfolyamának befejezése után minden tanuló érettségi vizsgálatot tesz. Ennek alapján a tanulók elnyerik az önkéntességi jogot és alkalmazást kaphatnak az üzletekben, gyárakban, kereskedelmi vállalatoknál és intézeteknél, bankoknál, takarékpénztárnál, biztosító társulatoknál és mindazon hivatalokban, melyeket a tisztviselők minősítéséről szóló 1883. évi I. t.-cz. ilyen szakitkolát végzettek előtt megnyitott. Vagy beléphetnek az összes hazai gazdasági tanintézetekbe és a magyaróvári gazdasági akadémiába, valamint a Budapesten szervezett vasúti pósta- és távirda-tiszteket képző szaktanfolyamba. Miután a rendes beiratás és felvétel már julius első 5 napján tartatott, szept. 1 — tol 3-ig az alsó (I.) osztályba még 15, a középsőbe 5 és a felső (III ) osztályba még 10 tanulót vehetünk fel. Tandíj fejében a polgáriskolai tanuló 12 K.-t. a felső kereskedelmi iskola növend 'kek pedig GO K.-t, tartoznak fizetni, mely összeg egyszerre, a tanév elején, vagy félévenként előre fizetendő. Felvételi díj fejeben minden tanuló a polgáriban 4 K.-t, és a felső kereskereskedelmi iskolában 8 K -t fizet. Vagyontalan szülék gyermekei, kik egyultal szorgalmas tanulók is, szegénységi bizonyítványuk alapján landij-elengcdésben részesülhetnek és tankönyvekkel is elláttatnak. Úgyszintén tanárok és tanítók fiai folyamodás esetén, szegénységi bizonyítvány nélkül is a tandíj fizetése alól felmenthetők. Az ez iránti kérvényeket — melyek a nm. vallás- és közoktatásügyi ni. kir. minisztériumhoz czimzendők, — a beiratás alkalmával az igazgatóságnál kell benyújtani. Vidéki tanítványaink az intézet uj épületében elhelyezett convictusában étkezhetnek, hol ebéd és vacsoráért egész évre 1G0 K. csupán ebédért 112 K. fizetendő. Ezen összeget 2 esetleg 4 előleges részletben leh t kiegyenlíteni. A convictus benl ikás^al nincsen összekötve s így minden vidékről jött tanítványunk az igazgató utasítása szerint valamely magánházban fogad magának lakást. Magánházaknál teljes ellátás h ivonkint 40—GO K.-ért kapható. Csupán lakásért fűtéssel, világítással, mosással, reggelivel és uzsonnával különfélaképen 12 K.-tól 20 K.-ig fűtenek. Városunk és vidékének lakossági német s így kiváló alkalom kínálkozik, hogy a tanulók a német nyelvet társalgás utján elsalálilhassák. Késmárk, 1902. julius havában. Belóczy Sándor, áll. polgári és felső kereskedelmi iskolai igazgató. Értesítés. A nyíregyházi statusquo izraelita hitközség iskolaszékének megbízásából közlöm, hogy mindazon tisziolt szülők, kik gyermekeiket tandíj kedvezményben, vagy tandíj mentességben részesíteni óhajtják — kérvényeiket folyó hó 10-éig a hitközségi irodában benyújtani el ne mulasszák. Nyíregyházán, 1902. auguszlus hó 1. Dr. Kelemen Adolf. ÚJDONSÁGOK — Az egri érsek köszönete. Közöltük lapunk legutóbbi számában Szikszay Pal alispáni! ik üdvözlő táviratát, melyet a vármegye közönsége és a inaga nevében Samassa József egri érsekhez áldozárságának 50 éves é\fordulója alkalmából intézett. Az arany misés főpap az üdxőzLsrc Kissingenből kel következő távirattal válaszolt : A vármegye közönsége és saját nevében kifejezeti lekötelező üdvkivánataiért fogadja benső köszönetemet Samassa érsek. Megyeri Géza törvényszéki elnök, kúriai biró Samassa egri érsekhez intézett táviratára pedig a következő válasz érkezett: „Dr. Samassa József egri érsek az áldozáisága ölvenedik évfordulója alkalmával kifejezett szives üdvkivánatokért benső köszönetet mond." Kissingen, 1902. julius hó 2G. — Kinevezések. Báró Feilitzsch Berthold főispán <lr. Mosánszky Jtnö kisvárdai kórházi igazgató főorvost és dr. Vadas József t.-löki járás orvost tiszteletbeli főorvosokká, Kállay Tamást pedig tb. szolgabiróvá nevezte ki. — A „tiszavidéki" egyházmegye közgyűlése. A tiszavidéki egyházmegye ezidei közgyűlését — a NagyBányán kiütött járvány miatt — Nyíregyházán tartotta julius 30 és 31 -ik napján dr. Meskó László felügyelő és Materny Lajos fóesperes elnöklete alatt. A gyűlésről röviden következőkben számolunk be: ju'ius 30-án d. e 9 órakor papi értekezlet. 11 órakor a jelen volt lelkészeknek úrvacsora osztás, a mely alkalommal Geduly Henrik nyíregyházi lelkész mondott magas szárnyalású beszédet lelkész tarsaihoz. Ezután tanügyi értekezlet, d. u. 3 órakor gyáinintézeti gyűlés. 5 órakor gyámintézeti istenitisztelet, a melyen Bortnyik György alesperes kölesei lelkész tartott — a jelen voltak figyelmét lebilincselő — alkalmi beszedői. Julius 31-én d. e. 8 órakor istenitisztelettel vette kezdetét a gyűlés, a mely d. u. 1 órái;, tartott. Világi főjegyzővé: Balla Jenő Nyíregyháza város gazdasági tanácsosa és egyházmegyéi törvényszéki biróvá : l'oyár Lajos Nyíregyháza város főjegyzője válaszlatlak meg. Mindketten letett' k a hivatalos esküt. 1 órakor Jurás Lajos polgártárs orosi utc ai kerti helyiségében „közös étkezésre" gyűltek össze a gyűlés fáradalmai után, a melyen a lekészi, tanári, tanítói kar és az egyházak vezető férfiai vetlek részt. — Jó ebédben és tartalmas toasztokban nem volt hiány. — .Dohánytermésünk emelésének javítása. A pénzügyminiszter az 1887. XL1V. 2 § óban a dohánytermelésnek minőségileg leendő emelése czéljából elrendelt talajvizsgálatot Szabolcsvármegye dohány!ermelő községeinek területén még ez foganatosítani kívánván, a bizottságok megalakítását illetőleg a következően rendelkezett : a vérmegye 40 kö/.ségében, amelyekben a folyó évben a talaj vizsgálat keresztül vezetendő, három bizottság lög kiküldetni, melyek közül az I. számú bizottság Apagy, Bilkány, Biri, Bogdány, Gcszteréd, Hugyaj, 0 o-, Pazony, Sényő, Székely, Telh, Tura; a II. számú bizottság Nyirbakta, Nyiradony, Nyir beitek, Nyírbogát, Puszta-Dobos, Ófehértó, Gyuíaj, KisLéta, Jákó, L-velek, Lóiánlháza, Magy, Mária-Pócs, Szakoly, Vaja; a III. számú bizottság Anarcs, Nagybáka, Berencs, Jéke, Lövő, Pátroha, Thass, Karász, Laskod, Nyirmada, Puszta-Dobos, Ilona tanya, Petneháza községek bejárásával Itsz megbízandó. A megye képviseletében e bizottságok mindegyike egyegy szakértőt és ezek helyettesítésére két-két póttagot a vármegye gazlasigi egyesülelén k meghillgatásával a varmegye azon dohánytermelő földbirtokosai közül, kik e tisztnek megfelelni is hajlandók, kinevezni a vármegye főispánja van feljogosítva. A kinevezés eszközlese czéljából a gazdasági egyesületet javasíatté'elre a főispán már fel is liivta. A talajvizsgálat megkezdésének határidejéül folyó évi augusztus hó 25-ike lűze tett ki. — Szobor leleplezés Tisza-Lökön. Feledhetetlen Erzsébet királynénk fájó, de kedves emléke örökké fog elni a magyarok szivében. Elvcszté-ekor gyászba borult ugyan az egész vilig; -- de legigazabban akkor is a magyar nemzet fájlalta rajongís'g szeretett nagy királynéját. És méltán. B?me ugyanis azt a királynét vesztettük el, aki legközelebb állt hazánk összes királynéink között; aki nyelvünket, ezt a drága l.ineset, oly nagyon szerette; aki, mint Noé szelid galambja, meghozta nekünk a béke olajágál, midőn a trón és nemzet egymással meghasonlott. Azért megérdemli, hogy emléke megörökíttessék mindenütt széles e hazában. Em'ékfái már szépen díszlenek. Fájó hangokon susognak, mesélnek a legnemesebb királynői sziv megszakadtáról, drága élte kioltásáról, mely ott messze-messze történt Genf árnyas Iái alatt. — Egy-két helyen szobra is fennáll, mulatva szépség' s alakját, hirdetve jóságos vonásait. A többi közt itt vidékünkön igen szép szobra van Bashalmán a vasút melletti Erzsébet ligetben. Ehez hasonlót állíttatott Tisza-Lökön báró Vay Arnold ur nagyfástanyai birtokán. A szép és nagy Erzsébet ligetet már régen ápolták gondviselő kezek. Fai megnőttek, meglombosodtak. Főhelyén most már alkalmas helye van az ékes szobori ak. A lelepzési ünnepély f. hó 2G-án délután, bár szűkebb családi körben folyt le, de érzelem tekintetében nngy ünnepekkel méltán versenyez. J 1-n voltak: br. Vay Arnold, és neje gróf Mikes Sarolta, br. Vay László, br. Vay Gilda, Ritter Maria Dobos Imre főszolgabíró, Dómölör György rk. plébános Polonicsák János állomás főnök, a tUza-löki ev. ref. segédlelkész, (J orb: Sándor ügyvédjelölt, Bistey Ferenczné, Bistey Ilona, Bodnár Mihály, Bodnár Mihályné, Szalay Béláné, B.'llavics Elek, Gólbavy Mariska stb. stb. Báró Gemmingen ezredes és sokan mások Nyíregyháza városából akadály miatt nem jelenhettek meg az ünnepélyen, melynek lefolyása a kivetkező volt: Zeneszó mellett a jelenlevő férfikar elénekelte a Szózatot Majd Almássi Szalay Mariska országos nőképzőbe járó IV. gymn. tanuló szivalla igen szépen gróf Zichy Gázának: .Volt egyszer egy királyasszony" cz költeményét. E'.után a czigány eljáiszotta a „Lehullott a rezgő nyárfa" kezdetű nótát, mint a megboldogult királyné legkedvesebb nótáját. Erre Almássi Szalay Jenő V-ik gymn. lanu'ó mondoll alkalmi beszédei, mely után a két kis Bistey — kik ugyanaznap vizsgáztak le kitűnően — Sanyi és Jenőke, — levonták a szoborról a leplet. Ennek megtörténte után zenes só mell tt a férfikar elénekelve a szózatot. Végül Dobos Imre főszolgabíró megható sz'-p szavak kíséretében átvette a szobrot s annak gondozását az eddigi gondviselő kezekre és szivekre bizva, köszönetet mondott a n ?mes báró csaladjának nagylelkű hazafias áldozatáért. Az ünnepélyt Bistey Ferencz líszltarló vendigszerelő házában fényes lakoma kö^elte, ahol egymás után nagy számmal hangzollak el a szebbnél-szebb dikeiók, azoknak éltetésére, akik a szobor leleplezési ünnepélyéhez hozzájárultak. — Tíizvcsz Balsán. A múlt hó 28-án a délelőtti órákban tűz ütött ki Balsán. A veszedelem gyorsan terjedi a ntdfedeles házak között, úgy hogy rövid idő alalt 14 lakóház melléképületeivel és sok ingóság lelt a lángok áldozatává. Szikszay Pál alispán a tűzvész által okozolt károk és a lűz rnikénli keletkezését a helyszínén vizsgálat tárgyává tette, vizsgálatának eredménye szerint a tűz julius hó 2ö-án délelőtt 9'/

2 órakor Tamás Mihály házánál űtölt ki rgy felszerben. A lűz keletkezésének oka eddig még nem volt biztosan megállapítható, azonban a lűz kiütése előtt gyermekek jálszotlak a félszerben. 14 lakóház és 5 gazdasági épület égett le, a termények még nem volla'i behordva. Az épületek általában biztosivá voltak. A kár mintegy 22,000 korona. Leginkább Tamás László gk. harangozó szorult segélyre, akinek ö-szes ingóságai odaégtek s akit az alispán olt a helyszínén rögtöni pénzsegélyben reszesitett. — Arató ünnepély. Szomjas Guszláv, tjsza-löki földbirtokos folyó hó 27-én, azaz vasárnap szépen sikerült arató ünnepélyt rendezett birtokán. A földmivelésügyi m. kir. miniszter felhívásának ugy látszik meg van nálunk is a hatása, mert íme löldes uraink kezdik ujból feleleveníteni ez,t a régi nép szokást, mely az araló ü ínepélyekben lélekemelően szokotl kidomborodni. Peng a kasza hajnaltól napestig. Izzad a föld népe. Az érett kalász zizegve dől le. Felmarkolják. Keresztbe kölik. Zeng a dal szerelemről, szőke lányról, barna legényről. És mikor a munka befejezve, ünnepet ül a munkás nép. Ünnepel a gazda jóvoltából, egyszerű de sz>p ünnepet. Hiszen a n >p lelkületéhez más forma nem is iliik. Összeverődnek. Ilendbeszedődnek. Felpántlikázzák a megkötött buza-koszorút. Zsoltárt énekelve mennek az uraság kastélyához. Itt előáll az arató munkísok legöregebbje. Illemtudóan leveszi kalapját. Megsimítja deresedő haját. Megpödri bajuszát s bele kezd a inondókába, ékes rigmusokban magasztalva Istent, a gazdát és a termés I: E korona jelenti Isten bölcses égét. Im elhozta ismét Bőséges ter i ését. Adjon Istea jövőre ij Bőségei esztendőt,. Olyat, mint ez idei volt Terme'st elegendőt. Borban, pénzben és virtus' an Fogyatkozás sohse légyen. Mind a gazda, mind háznépe Gyarapodjék békességben. Erre átnyújtják a koszorút. A házi gazda, a földes ur átveszi, el'eszi, megőrzi es szorgalmas munkás népét kitartásra, hűségre buzdítja. Ezután visszavonulnak. A czigány rázendiíi s táuczra perdül leány és legény. Majd lakoma következik. Eszem-iszom, lakadalom. S mindez példás rendben legkisebb kifogás nélkül. Így történt ez Szomjas Gusztáv urnái is. Azzal a különbseggel, hogy ő nem felhívásra, ren leletre teszi ezt, hanem szívből. Tette mindig. Teszi ezután is; nnrt cselédjeit s munkásait nagyon szereti. Hűséges is hozzá minden cs lédje. Meg is áldja érte a jó Isten. Kubassy Béli szolgabíró nem is késett üdvözölni a jó szívű földes urat, legnagyobb elismerést fejezve ki azon nemes szándékú teltei rt, melyekkel a munkás nép javát, boldogságát akarja előmozdítani s azt annyira szivén viseli. Tisza-Lökről számosan voltak tanúi, mint vendégek, e síépe í sikerült arató ünnepélynek, akiket a közszeretetben és tiszteletben álló házigazda, s a rendkívül szives és bájos háziasszony fényesen megvendégeltek. Ilyen szép ünnepély után ki ne kívánná tiszta szivéből, hogy sok ilyen nemes szívű földesural adjon az Ég a szegeny igyekvő munkás népnek.