Nyírvidék, 1902 (23. évfolyam, 27-52. szám)
1902-11-16 / 46. szám
Meg is van látszatja, mert a napokban olyan gyönyörű — Kékeséről került — vas lándzsát ajándékozott, a mi nagyságát tekintve ritkítja párját. Eördögh Dezső tanfelügyelő barátomnak pedig azt kívánom, hogy bújjék önmagába, ha az összes néptanító urakat hasonló eljárásra fel kérni nem fogja. LevelekiBélaúrpár év előtt egy gyönyörű — sényői birtokán szőlőtalaj rigolirozás alkalmával talált — La Téne kori leletet ajándékozott muzeumunknak, a mely leletben egyebek között hat darab vaslándzsa is volt; mind a hat kúlömböző alakú és nagyságú. Egyik hasonmássá a kékesei lándzsanak, csakhogy valamivel kisebb. Svájczban a neufchateli tó északi végéhez közel fekszik Marin község. A tónak vize ezen tájon igen sekély A Tiszaháton az ilyen gázlót tangónak nevezik. A Neufchatel tó körül lakó franczia nyelvű halaszok az ilyen helyet La Téne-nek mondják. A Marin falu közelében levő La Téne-bcn (tangóban) igen sok ősrégészeti tárgyát találtak, köztök olyan érmeket is, melyeknek nyomán meglehetett allapitani azt, hogy az ott talált rendkívül sok tárgy mind a Krisztus előtti évezred Il-ik feléből származik. Divatba jött a régészeknél, hogy a hasonlo tárgyakat La Teuekorbelinek, helyesebben La Téne Ízlésűnek mondjak. A mi vármegyénk ezen korból származó leletekben gazdagabb mint bármely része Európának. Csupán Nyiregyházán és határában hat egymástól távolesó temetőt ösmerek ezen korból. Alig van községünk, hol ezen kulturának nyomaira ne akadnánk. Csakhogy ezen lárgyak nem nyugotról kerültek hozzánk, mi azt a német — minden keletit felfaló — ludósok állítják, hanem ő hozzájok is a keletről, még pedig Szabolcsvármegyén át hatolt. E mellett bizonyít sok más mellett azon körülmény is, hogy a közvágóhíd alapozása alkalmával a sok égetett ember csontokat tartalmazó síroknak egyikében 13 Cyprea inoneta, kauri, kagyló, melyet nem nyugaton, hanem keleten az indiai tengerben halásznak, és Afrikában jelenleg is aprópénzül használnak, találtatott. A napokban Liptay Lajos ramocsaházai körjegyző és Matos Péter ibronyi gépész urak hoztak bá muzeumunknak igen érdekes leletet, a mely Ibronyban Fried lgnácz ur birtokán, a községtől kissé északnyugatra mintegy egy kilométer távolságban a tanya közelében, közel azon magánulhoz, mely Ibrony és Székely kőzött a legrövidebb, egy arczczal lefelé fektetett csontváz mellett, melynek nyaka körül két sor keküvegből készült gyöngyfűzér volt. A gyöngyök a kiemeléskor fehérek voltak. Ezen külső fehér patina könnyen lekopott, tugy hogy most tiszta áttetsző kékké lett. A gyöngyök hosszúkás négyszögű hasáb alakúak. Nyolcz szegeletük le van koptatva, tehát római befolyásra vallanak, más szóval hogy az azon időben vidékünket lakó ősnép a rómaiakat ösmerte, a nélkül, hogy a római culturának magasabb rétegéhez fel juthatott volna. Van a leletben három darab bronz karperecz-töredék. A gyöngyöket a gyerekek széthurczolták, és csak 8 darabot sikerült eddig tneg menteni. A lelet nevezetes, mert Szabolcsban tudtommal ez az egyedüli sir ezen korból, a hol a csontváz nem elégetve, urnába rakva, hanem eltemetve találtatott. A koponya állítólag ép és Liptay Lajos jegyző urnái van, a ki megígérte, hogy azt muzeumunknak befogja küldeni. Valószínű, hoga iDronyban a Krisztus előtti időből egész temetőt fogunk találni. Ma került vétel utján egy bronzkori lelet muzeumunkba Kenucséről. Egy bronz kardnak 10 ctm. hosszú hegy töredéke, egy bronz-sarlónak nyélvége szokatlan szép díszítéssel ellátva ; egy sodrott nyakpereeznek töredéke, egy sima hengerded és négy darab külömböző rovásokkal diszitett karperecz. Molnár Gyula ur Levelekről egy XVI századbeli foliáns latinkönyvet ajándékozott, mely főleg Skanderbég viselt dolgait tárgyalja és a mely könyv a felirat tanúsága szerint valamikor Thurzó nádor tulajdonát képezte. Nyíregyháza, J902. november 15-én. Dr. Jósa András. ÚJDONSÁGOK. Agár-verseny. A szabolcsvármegyei agarász egyesület ez évi versenyét november hó 6, 7, és 8-ik napján tartotta meg a nagy-kálloi tarlókon. A vármegye társadalmának ez evi rendes családi ünnepen a vármegye és a közelvármegyék rendes találkozóján ismét összejött a vidék közönségének nagy része és távolabb megyek uri czaládjai közül is szép számmal, hogy bizalmas együttlétben gondot es bajt félretéve pár kellemes napon elszórakozzanak. Ott voltak az urak között báró Feilitzsch Berthold, Kallay András, Genesy Albert, Papp Géza Torontálból, Halász Zsigmond Dabasrol, grof Vay Tibor, gróf Vay Ádám, Beöthy Pal Biharból, Genesy Sámuel, Liptay Bela, Orosz Miklós, J.irmy András, Csérnus Zoltán Szatmárbol, Thuránszkv Tihamér Zemplénből, Patay Tibor Abaujból, iij. Elek Gusztáv, Kosztolányi Tivadar Barsból, Vecsey Olah Miklós Tokajból, Okolicsanyi Lajos es Dezső, Olchvary Pál slb a vidék fiatalsága, a Nyíregyházán állomásozó cs. és kir. és m. kir. honv. huszár ezredek tiszti kara élén Gemmingen báró ezredessel és Nagy Miklós kapitánynyal. Mintegy 70-re volt tehető az első napon a lovasok száma, kik köpött a verseny első ket napján lóháton vettek részt az agarászaton gróf Vay Ádámné és Beöthy Pálné úrnők, valóban megkapó látvány volt az urlovasok tarka kostümjei és a tisztikar fényes egyenruhái között a két urnő fess, sugár alakja, a lovagias nemes sportját cultiváló hölgyek valódi eszménykepet nyújtva. Mig a lovasok az őszi tarlót szel'ék, a kiugró nyúlra varva, addig a társaság másik része a tarló középén kiemelkedő dombtetőt foglalta el, itt volt csak az igazi víg élet, -zép asszonyok bájos leányok, kedves tarsasága körébe, Sete czigány bandája, Tokaj aranynedűje, Eger vérpiros bora, Szabolcs homoki vinkója mellett, a dajka m sékben regélt tündérországot sem N Y L R V Í R> ^ ^ képzelhetjük külömbnek. Bizony nem csoda ha a férfi társaság fiatalabb tagjai, sőt az öregek közül is lovat, nyulat, agarat feledve, szivesebben időztek a vidámságnak ez elragadó kedves tanyáján, hol bajos ajkak csevegése, szép leányszemek mosolygó tekintete volt az uralkodó. Este pedig a társaság az agarász egylet által rendezett bálon adott találkozot, hol Benczy Gyula bandája mellett oly igaz páratlan jó kedvvel jarla a tánez a reggeli órákig, minő csak egy ilyen kedelyes családias jellegű összejövetelen képzelhető, mint hacsak a hajdani híres kallói bálok víg nemtöje támadt volna fel és vette volna át az uralkodást ez éjszakára, oly igazi magyaros mulatság volt minő a mai töf töfös ideges világban ritkítja párját, jó masfélórát járta a souper csárdás még pedig ugyancsak nagy hévvel. Hát még a második este, tán nem is volna igazi agarász bál hacsak egy éjjel tartana, akkor volt m g a jókedvnek non plus ultrája, egy minden tekintetben sikerült mulatságnak valódi mintája, minthi csak most jött volna bele a társaság igazán a mulatozásba, oly kitűnő igazi jókedvvel folyt a mulatsig, Benczy Gyula és fekete serege annyira b-d jölt a száraz fának rezgetésébe, hogy még a mamák szigorú parancsszavára is (bálokon ez a legtöbb hatalom, ez ellen csak egy fórumhoz lehet appellálni, ismét a mamához) alig voltak képesek a hegedütői megválni. Jelen voltak hölgyek: Beöthy Pálné (Cseffa, Biharmegye), Bogáthy Józsefné, Bogáthy Flóra, dr. Bodnár Istvánné, Butlykay Menyhértné (Dabreczen), báró Feilitzsch Bertholdné, özv. Genesy B;láné, Genesy Bertáianné, Gencsy Sámuelné, Gyürky Rudnay Margit grófné (Ungm.), özv. Hegedűs Edéné, Jármy Andrásné, Jarmy Mártonné, Jármy Ödönné, Kállay Andrásné, Kállay Györgyné, Kállay Mariska, Kubinyi Istvánné, Lázár Kálmanné, Liptay Béláné, L. Molnár Gusztávné, Nozdroviczky Jenőné, Patay Gyuláné (Ungm.), Pillér D zsőné (Sárosm.), Pongrácz Aladarné, Pertch Aladirné, S unyoghy Rertalanné, Szunyoghy Ferenczné, özv. Tóth Lajosné, gróf Vay Ádámné, gróf Vay Tiborné, Vecsey Oláh M klosné (Tokaj). Buttykay Margit (Dehreczen), Gencsy Ella, Gencsy Márta, Gencsy Juliska, Jármy Lila, Kubinyi Erzsike, Liptay Elza, Mezőssy Olga, Nozdroviczky Ilonka, Papp Lili (Toroniáim.), Patay Anita (Ungtn.), Szunyoghy Jolán és Katicza, Tóth Mariska, Zichy Angéla grófnő. A versenyre 22 agár volt nevezve közöttök a Beöthy Pál idei derby győztes Fecske agara, Gencsy Albert tavalyi dijat nyert Contesse, Vay Ádám gróf szintén dijat nyert V ganója, Thuránszky Tihamér harmadiknak fent maradt jó classisu Rijkója, Htlá^z Zsigmond jó két agara. Harmadik nap volt a döntő futam, melynek eredménye képen az első dijat (800 kor. és tisztelet dij) Genesy Albert 1 éves Contesse, a második dijat gróf Vay Ádám 3 éves Viganó agara nyerte el, mind két agar angol faj. Gyep vezér volt mind három napon Gencsy Albert, mig a biró nehéz és fárasztó tisztét az első két napon Liptay Béla, a harmadik napon Kállay Emil teljesítették. — Megyebizottsági tagok választá s a. Az időközben megüresedett megyebizottsági tagsági hely-k et e hó 11-én töltötték be választás utján, a következő eredménynyel : Nyíregyházán megválasztatott Nagy Lajos kir. járásbiró, az ujfahértói kerületben Nánássy Andor és Nánássy János, a t.-löki kerületb;n Bakos István községi jegyző, a báji kerületben Kubassy Béla, szolgabíró, a t.-pálezai kerületben Guthy József. — Hivatalvizsgálat. Szikszay Pál alispán, Fejér Imre tiszti főügyész kíséretében e hó 9-én a nyírbátori járás főszolgabírói hivatalának ügy- és pénzkezelését megvizsgálta. — Vendégek a főispánnál. Dr. Papp Géza és báró Feilitzsch Arthur országgyűlési képviselők pár napig városunkban időztek, mint vendégei a főispán ur ő méltóságának, ki ez alkalomból szükebbkörü ebédet adott. — Nyugdíjazás. Okolicsanyi Géza vármepyei főpénztárnok, kérvényéhez csatolt orvosi bizonyítvány alapján nyugdíjaztatási iránt kérvényt adott be a vármegye alispánjához. A kérelem fölött a vármegyei nyugdijválasztmány legközelebbi ü'ésén fog dönteni. — Előléptetések. A m. kir. pénzügyminiszter Popp György királyi tanácsos, pénzügyigazgatót az állami tisztviselők hatodik fizetési osztályának hatezer korona évi fizetessel javadalmazott első fokozatába, — Mann József dohánybeváltó felügyelőt a VII. fizetési osztály második s végül Vajda József pénzügyi fogalmazót a lizedik fizetési osztály első fokozatába léptette elő. — Áthelyezés. Az igazságügyminiszter Juricslcay Aurél nyíregyházi kir. járásbirósági aljegyzőt a kir. törvényszékhez és Kerekes István nyíregyházi kir. törvényszéki aljegyzőta nyircgyházikir.járásbírósághozhelyezteát. — Gyászrovat. Mélven megrendült szívvel tudatjuk a szeretett jó anyának, anyósnak és nagyanyának özv. Czukker Emánuelné szül. Wéber Rozáliának élete 83-ik évében történt gyászos elhunytát. A megboldogult hűlt tetemei f. hó 14-én, d. e. In órakor a nagyorosiutcza 17. sz. gyászos házból fognak az izr. sírkertbe örök nyugalomra kisértetni. Nyíregyháza, 1902. november 13. Áldott li gyen emléke. Czukker Bertalan, Özv. Edelstein Adolfne szül. Czukker Tiny, Czukker lgnácz, Czukker Albert, gyermekei. Czukker Bertalanná szül. Ziehermann Gizi Ila, C ukker Ignáczné szül. Zicbermann Róza, Czukker Álberiné szül. Hecht Mtriska, menyei. Edelstein Móritz. Edelstein Malvin, Edelstein Henrik, Edei stein Iluc, Edelstein B^rti, Edelstein Róza, Dr. Csongor József, Dr. C^on^or Gergely, Czukker Etelka, Czukker Aranka, Dr. Czukor József, Czukker Miksa, Czukker Erzsi unokái. — A közigazgatási ügyvitel. A belügyminisztérium most teszi közzé azokat az ügyviteli szabályokat, amelyeket a vármegyei es községi hivatalok és árvaszékek részére kidolgozott. Az uj ügyviteli szabályok előnyeit a következőkben foglaljuk össze : A szóbeliség és közvetlenség széleskörű érvényesítése a hitóságoknak ugy egymásközti, mint a közönséggel való érintkezésben ; a helyszíni vizsgálatot teljesítő hatóságok használatára oly hivatalos zsebkönyv lendszeresitése, melybe a helyszínén szóval előterjesztett kérelmek, panaszok nyomban bevezethetők, azután, vagy mindjárt elintézhetők, vagy legott az illetékes hatósághoz utalhatók, egyáltalan a szükséges hatósági rendelkezesek a helyszínén nyomban foganatosíthatok ; a telefoninlézménynek a hivatalos érintkezésekben kiterjedt modon való használata ; 1903. évi julius hó 1-től kezdve minden vármegyében vármegyei hivatalos lap létesítése, hogy a vármegyei szabályrendeletek, közérdekű határozatok, általános jellegű miniszteii, vagy középfokú hatósági rendeletek és utasítások — külön kiadványok utján való szétküldés nélkül — csupán a hivatalos lapban való közlés utján legyenek kihirdelhetök ; a főszolgabírói járásokban bizonyos köztudomásra hozott napokon a szóbeli panaszok és kérelmek meghallgatása végett tárgyalási napok tartása s a jegyzők által is a községekben minden oly szóbeli előterjesztésnek, panasznak, mely nem kiván feltétlenül írásbeli tárgyalást, szóbeli elintézése a felek megnyugtatása, felvilágosítása, kiegyeztetése által: az ügyszámok kevesbitése az iktatás rendjének megfelelő szabályozása által; az intézkedések egyszerűbb módjának, főként a hátira'i elintézéseknek meghonosítása; a felesleges czimzesek (tekintetes, nagyságos, méltóságos stb.) s a felesleges udvariassági szólásformák kiküszöbölése. A vármegyei ügyviteli szabályzatban a tisztviselők szolgaUti viszonyairól szóló rész a megyei tisztviselők jogait és kötelességeit már az általános szolgálati pragmatika törvénybeli rendezése előtt is egységesen és korszerűen szabályozza. A községi közegek szolgálati viszonyaira vonatkozó ilyne nü rendelkezesek majd azon alapelvek keretében kerülnek megoldásra, melyek megáliapitasára a belügyminiszter az egyszerűsítési törvényben szintén felhatalmazást kapott. Az uj ügyviteli szabályzatok életbelép sével egységes lesz az ügyvitel az összes vármegyekben, valamennyi közigazgatási bizottságban, valamennyi jegyzői irodában s a gyámügyi közigazgatás egyész vonalán. Ez az országos egység ugy volt megteremt hető, hogy a belügyminiszter aílandóan szem előtt tartotta az egyes vármegyék viszonyaiban jelentkező szembeszökő különbségeket. Ezért egyes r. ndelkezések némely előbbre haladt vármegyékben talán visszaesésnek fognak feltűnni, mig tnás, fejletlenebb viszonyok közt levő vármegyék talán túlságos követelest fognak látni az ügyvitelek egyes rendelkezéseiben. Ez azonban cs k természetes következménye az egységnek, mely néha csak nemi áldozatok árán erhető el, de mely ezen áldozatokat sokszorosan megérdemli. A községi gyámügyi ügyvitelben az eltérések sokkal szembeszökőbbek. Ez a része az ügyviteli szabályoknak sok tekintetben fontos és mélyreható újításokat jelent. E szabályozástól várható az, hogy az eddig jóformán parlagon heverő községi gyámügyi közigazgatás erőteljesebb életre fog kelni s az egész gyámügyi közigazgatásban — a mennyiben a jelenlegi keretek közt lehetséges — kifejlődik az élet közvetlen közigazgatása. Különösen nagyfontosságú e tekintetben a községi elöljáróságok megbízás alapján gyakorolt gyámhitósági hatáskörének részletes szabályozása. Természetes, hogy ez intézmény mindenütt és egyszerre fog életbelépni, de mindenesetre életbe léphet ott, ahol a község anyagi és szellemi ereje megengedi, tehát különösen a nagyobb községekben, hol legtöbb a gyámhatóság alatt álló kiskorú s hol legnagyobb jelentősége van a dcczentralizációnak. Az uj ügyviteli szabályzatok tanulmányozása s végrehajtása — kapcsolatban a vármegyei pénzkezelési reformnak — (1902. III. t. cz.) folyamatban levő végrehajtási munkálataival ez idő szerint bizonyára elég dolgot ad a közigazgatási tisztviselőknek. Azért újévkor a belügyminiszter az egyszerűsítési törvényben még csak a kézbesítésről, valamint a városi és községi gyámpénztárakról szóló rendelkezéseit szándékozik életbeléptetni. A törvény egyébb rendelkezéseinek végrehajtása nevezetesen a rendőri büntető bíráskodásra vonatkozó egyszerűsítések, a kihágási büntetéspénzek egységes kezelésének, a városi és községi ügyviteli és pénzkezelési alapelveknek megállapítása, az időszaki kimutatások, nyilvántartások rendezése, az iromány (nyomtatvány) minták megállapítása az általános rendeleteknek a közigazgatási eljárás egyszerűsítése szempontjából való átvizsgálása, a közeljövőnek lesznek oly feladatai, melyek előmunkálatai már szintén a befejezéshez közelednek. — Bezárt iskola. A vármegye alispánja elrendelte, hogy a nyíregyházi központi ág. ev. iskolában, minthogy az iskolaszolga két gyermeke kanyaróban megbetegedett s a növendékek közt is több kanyaró betegülési eset fordult elő — a tanításé hó 10-től 24-ig szüneteljen. — Eljegyzés. Dr. Debreczenyi Barna kir. aljárásbiró a mult napokban váltott jegyet Zoltán István nagykállói főszolgabíró kedves leányával Lenke kisasszonynyal. Noszkó István budapesti vallástanár e hó 9-én jegyezte el Máramaros-Szigeten Kovássy Mariskát, nagytisztelelü Geduly Henrik lelkész ur kedves sógornőjét. — A nyíregyházi iparos-iljuság önképző egylete, saját pénztára javára, november hó 28 án, egyleti helyiségében (Zöldségtér 3. sz.) családias jellegű zártkörű tánczvigalmat rendez. Belépti-dij személyenként 1 kor. Felülfizetések köszönettel fogadtatnak. Kezdete este 8 órakor. — Esküvő. Ma, nov. 16 án tartja esküvőjét városunknak egyik szülöttje : Kovács Pál, a boldogult Kovács P. Pál, Pomázon lakó gyógyszerész fia. A szép menyasszony Tregele Margit, Tregele Jakab pomázi földbirtokos leánya. Eskető papnak a család Paulik János helybeli ev. lelkészt kérte fel, ki is az esküvőre Budapestre utazott.
