Nyírvidék, 1902 (23. évfolyam, 27-52. szám)

1902-11-02 / 44. szám

N T t R V I D e H 5 segélyezésére szánt alap. 2. a kézdivásárhelyi és vidéki Rudolf-kórház, 3. a Migyar Gazdasszonyok országos egyesülete, 4. a Magyar Országos központi Fröbel-nő­egylet, 5. a budapesti Mária Dorottya-egyesület, 6. a budapesti első gyermekmenhely-egyesület, 7. a horvát Mensa Academica, 8. a Stefánia pesti gyermekkórház­egylet, 9. az országos dijnok-egylel, 10. a budapesti poliklinikai egyesület, 11. a budapesti Mária congregatió. A játékterv nagyon kedvező esélyekkel kecsegtet, a fő­nyeremény 150,000 korona, az összes nyeremények 365,000 koronára rumnak. Sorsjegyek á 4 koronáért kaphatók minden só- és adóhivatalnál, a legtöbb posta­hivatal és dohánytőzsdében. A húzás már folyó évi deczember 30-án történik. — Nyilvános nyugtázás. Ozv. Burger Mihdlyné úrnő a nyíregyházi rendőri önsegélyző egylet javára 100 koronát adományozott. Fogadja nagybecsű támoga­tásáért az egylet nevében ezennel kifejezett köszönete­met. Nyíregyháza, 1902. október hó 31. Kertész Bertalan, egyleti igazgató. — Körrendelet a száj- és körömfájás ellen való védekezésre. Darányi földmivelésügyi miniszter körrendeletet intezett a vármegyék törvényhatóságaihoz melyben elrendeli, hogy a ragadós száj és körömfájás föllépésé esetén haladéktalanul zárlat rendelendő el, tekintet nélkül a fertőzött udvarok, vagy beteg állatok számára. A betegség gyorsítása és lefolyása érdekében (ott, ahol egy udvarban több állaton mutatkozott a baj) az átoltás (mesterséges fertőzés) elrendelendő. Hizlaldák­ban és tehenészetekben, melyek el vannak különítve — ez az átoltás el is maradhat. Vészkerületek alakitandók az az őt kilométernél közelebb eső községekből, ahol a betegség föllépett. Vészkerületből hasított körmű állat csakis hatósági engedélylyel bocsátható ki, még levágás czéljára is. Fertőzött helyről azonnal való levágásra csak fertőzött községek vágóhídjára lehet vinni hasított körmű állatot. Darányi miniszter tekintettel a betegség elhara­pódzására, népies utmutatót adatott ki, melyben a baj megismerésére, gyógyításra és az álllat rendőri intézke­désekre való minden tudnivaló benn foglaltatik s ezt az erdekeit területeken ingyen oszlatja szét, de meg­küldik mindenkinek, ki a földmivelésügyi minisztérium harmadik fő osztályának ír. — Elfogták a nyiradonyi gyilkosokat. Megírtuk annak idején, hogy minő kegyetlenseggel gyilkolták meg a múlt ho 12-én Hegedűs Antal nyiradonyi 19 éves kovács legényt. A nyiradonyi csendőrségnek sikerült a páratlan embertelenséggel, cinismussal véghez vitt gyil­kosság tetteseit Aranyi János főtettes, Kujbus János, Szűcs Mihály nyir.donyi lakosok személyében elfogni. A szörnjü gyilkosság szálai az ugyanazon napon tartott kender dörzsölésről vezettek ki, mert innen indult ki a barom gyilkos legény s ide tert vissza szörnyű mun­kája után. Az' elfogott gyilkosok közül csak Aranyi János van beismerésben, aki annyit ismer el, hogy az aldozatot kihívta s reá egyet ütöttt. a másik kettő ta­gadasban van, de a tanuk vallomásai annyira reájuk bizonyítják a tett elkövetését, hogy valószínűleg meg­törnek a bün súlya alatt. A tettesek ez idő szerint már a nyíregyházi ügyészség fogházába vannak bekísérve. — A „Nyíregyházi Utwutató"-ra ezúton is fel­hívjuk kereskedő és iparos közönségünk figyelmét, Hir­detményeket az Útmutató számára fel vesz a Nyirvidék kiadóhivatala. — Megjelen deczember hó elején. — Egészségügyi intézkedés a bolgai állaui­vasutakon. A bolgai egészségügyi tanács intézkedése folytán a konstantinápolyból jövő és a Bulgáriában ki­szálló utasok f. hó 26-ától kezdve Hebitschevóban szi­gorú orvosi vizsgálalnak, podgyászai pedig fertőtlenítés­nek véttetnek alá, mely eljárás 24 óráig és esetleg azon tul is eltarthat A Konstantinápolyból jövő, de Bulgárián átmenő utasokat ellenben, a pádgyás'. fertőtlenítés rnel­lőzésevel. ilebistschevőben c.-ak egyszerű orvosi viszgá­latnak vetik alá. Ezek az utasok tehát Bulgárián akadály nélkül át mehetnek. Budapest, 1902. október hó 25-én Magyar királyi államvasutak. — Ön gyilkos moluárlcgény. A héten kedden reggel öngyilkosság történi. Varga László 18 eves mol­nár legény elment a vasúthoz közelfekvő népkertbe s olt egy forgópiszlolyból lőbe lőtte magat. M'kor ráakad­tak, mar, halott volt. Nála talált levelekből megtudták, hogy Keinecséra való s reménytelen szerelem miatt valt meg az elettől. — Járvány mindenfele. Az egészségtelen ned­ves őszi időjárás, tudvalevőleg nagyon kedvez a külön­böző járványos betegségek terjedésének. E tekintve attól, hogy egyes vörheny, kanyaró, dilteritisz és tífusz ese­tekről naponkint erkeznek a központba a jelentések, M.-Pócs, Balsa, Ny.-Béltek, Gáva, Buj, Tímár, Rakamaz községekben a kanyaró, Szent-Miháty községben pedig a vörheny jarványszerüen fellépett. — A kedvezményes áiu vasúti jegyváltására jogosító arezképes évi igazolványok kiállítása az 1908. évre. Az 1903. évre k adandó kedvezni'nyes áru vasúti jegy valtasara jogosít > arezképes évi igazolványok kiállítása immár kezdetet veendi. Szükséges ennélfogva, hogy az utazasi kedvezményre jogosultak közül a teny­leges szolgálatban állok, az uj igazolványok kiállitásáthiva­tali felsőbbsegük uiján, a nyugdíjasok pedi,' közvetlenül az alulírott igazgatóságtól (Andrassy ut 73—75 szám.) az eddigi eljárás szerint már most kérelmezzék. Minthogy pedig az 1903. évre rgészen uj igazolványok adatnak ki s igy a jelenleg érvényben levő igazolványokba kap­csolt arczképek nem használhatók, szükséges, hogy min­den egyes igényjogosult uj arczképet terjesszen be. Az arczkep előlapjánál alsó szélére az illeiő tulajdonos teljes neve tisztán és olvashatóan rávezetendő. Kezelési illeték fejében ezentúl is igazoivanyonkint egy korona fizetendő készpénzben, a mi helyett bélyegjegek nem fo­gadtatnak el. Ezen illetéket legczélszerübb rendeltetésé­nek pontos megjelölése mellett, posta utalványnyal a m. kir. államvasutak főpénztára czimére (Budapest, Andrássy ut 75 sz.) beküldeni. Budapest, 1902. október hóban. A magy. kir. államvasutak igazgatósága. — A magy. kir. államvasutaktól vett értesítés szerint a magyar—osztrák es bosznia—hercze>:o.inai vasutakon 1902. évi január hó 1-től érvényes díjszabás I. rész B. szakaszának H. fejezete XVII. a.) pontjában az áruk megérkezéséről és az utánvétek befolytáról szóló értesítőknek a vasút kihordója által történő kézbesítésé­ért megállapított 6 fillérnyi értesítési illeték a magy. kir. államvasutak összes vonalain és az általuk kezelt helyi érdekű vasutakon 1903. év január hó 1-től kezdje ismét beszedetik. A .Vasúti és Közlekedesi Közlöny* 1893. évi márczíus hó 1-én kiadott 26. számában a 274. lapon 20027 1 1. szám alatt e targyban közzétett hirdetmény f. évi deczember hó 31-ével érvényen kivül helyeztetik. — Lefoglalható-e a vetőmag. Érdekes kérdés­ben hozott határozatot egyik szomszédos vármegye köz­igazgatási bizottsága. A törvény kiveszi a zálogolás alól a szeptember és október hónapokban történő foglalá­soknál a vetőmagot. Történt azonban, hogy egy kése­delmező adózó ellen agusztusban foganatosítottak adó­végrehajtást, amikor is a vetőmagnak való gabonát is lefoglalták. A fel panasza folytán az úgy a közigazga­tási bizottság elé kerülvén, itt a pénzügyigazgató azt az álláspontot foglalta el, hogy a törvény szavai szerint csak a szeptember és október hónapokban teljesített végrehajtásoknál nem szabad a vetőmagot lefoglalni, más hónapokban azonban szabad. Ennek elleneben a bizottság arra az álláspontra helyezkedett, hogy a tör­vény szelleme a vetőmagot altalaban akarta a foglalás alól kivonni $ azt semmikor sem lehet zár alá venni. — A kötelező állatbiztosítás. A földmivelésügyi minisztériumban már elkészültek az álialanos kötelező állatbiztosításról szóló törvényjavaslat kidolgozásával s azt a miniszter a mostani országgyűlési ülésszak folya­mán szándékozik előterjeszteni. A törvényjavaslat a régi Miklós-fele tervezet alapján készült, azonban rend­kívüli modositáson ment keresztül s már körülbelül teljesen elkészült. Alapelve a kölcsönösség, mely szerint az ugyanegy községbe, illetőleg a megállapítandó k.rü­letbe tartozó gazdák szolidárisán viselik az előforduló károkat, tehát egy mindannyiért és mindannyi egyert. A kártérítés módjára nézve a jelenleg érvényben levő állami kártalanítási szabályok lesznek irányadók, ame­lyek a ragadós tüdőlob kiirtása körül teljesen bevaltak. A minisztériumban ugy tervezik, hogy a törvényjavaslat lehetőleg 1902. év végén életbe lépjen, miután mar időkőzben az állategészségügyi államosítás is kimonda­tott az 1902. évi törvényben. — A bába-ügy rendezése. A belügyi kormány nagyfontosságú közegészségügyi rendelkezést léptetett életbe. Ezen uj intézkedés folytán a bábák fölött a fel­ügyeleti jogot igen megszigorították. A bába közvetlenül a vármegyei, illetőleg járási, vagy községi hatóságoknak van alárendelve. Működésének ellenőrzése a közhivatal­ban levő és magánorvosok kötelessége, illetőleg joga. A miniszteri rendelet tüzetesen intéikedik arról is, hogy e bába minő eszközökkel tartozik magát ellátni és azokat hogy kell rendben tartania. A bába tisztasagara külö­nös szigorral vigyáznak; a tisztaság szigorú szabálya kiterjed a bába ruhájára is. A miniszteri rendelet leg­apróbb részletekig intézkedik a bába teendőiről a be­teg asszonyok körül. A közerkölcs szempontjából igen fontosnak tartják az uj miniszteri rendelet azon intéz­kedését, hogy tilos a bábáknak hatóság engedélye nél­köl saját lakásukon szülés czéljából idegen nőket tartani. Ha a bába lakásán mégis sürgős szükség esetén szülés történt, arról a bába 24 órán belül köteles jelentést tenni a hatóságnak. A miniszteri rendelet még arról is intézkedik, hogy a bába szükségből keresztelhet is. A miniszteri rendelet szerint, ha keresztény szülők gyer­meke életveszelyben forog, a bába szükségből megke­resztelheti a római katholikus és görög katholikus szü­lők gyermekét ezek beleegyezésével. E czélból a bába egy edényből tiszta vizet (minő a folyó-, kut-, esőviz, olvadt hó és jég) önt keresztalakban háromszor a gyer­mek fejére, miközben az adandó nevet, például József és az előirt keresztelési mintát mondja eképpen : .József én téged megkeresztellek az Atyának és Fiúnak és Szent­léleknek neveben*. Ezt a keresztelés tényét a bába tar­tozik az illető lelkésznek bejelenteni. Protestáns és gö­rög-keleti s nem keresztény gyermekeket a bábának szükségből sem szabad megkeresztelni. — Gáes—magyar közös forgalom A stanislaui tárházakra vonatkozó reexpeditionális kedvezménynek kibővítése. A gács--magyar közős forgalomban a Sta­nislau-i tárházak részére engedélyezett reexpeditionális kedvezmény f. évi november hó 1-től való érvénynyel a Chryptin Husiatyu-i vonal állomásainak a magyar állomásokkal való forgalmára is kiteijesztetik. Eme ki­terjesztés azon küldemények után engedélyeztetik, melyek Stanislauba Chryplin-en át érkeznek és Cbryplin-Kőrös­mezőn át továbbitatnak. A fuvardijak kiegyenlítése Sta­nislau reexpeditiáló állomás altal olykep eszközöltetik, hogy a Stanislau-i állomásig és onnan a rendeltetési állomásig felmerült fuvardijakkal szemben az eredeti fel­adó állomástól az uj rendeltetési állomásig a közvetlen díjszabás alapján fizetendő fuvardíj közötti külömbséghez a kétszer befutott Cryplin—Stanislau-i vonalrész után az A.) osztályba tartozó árukért 100 kg.-kint még 12 fillért, az 1. külön díjszabásba tartozó árukért azonban 100 kg.-kint még 8 fillér a cs. kir. osztrák államvasutak javára hozzászáiniüatik. Az 1. és a 4. dijszabasi füzet­ben foglalt reexpediáló állomások és tároló helyek jegy­zéke az értelemben kiegészítendő. Budapest, 1902. ok­tóber hó 17-én. A magyar kir. államvasutak igazgatósaga egyúttal a reszes vasutak nevében is. Csara^fc. Elza asszony. L . . . Ernesto Ricordi, a milanói Scala nagyhirü tenoristája feleségül vette Elza di Casanovát, a színház egyik énekesnőjét . . . Nagy meglepetéssel olvasták ezt a hírt városszerte, mert ugy tudták mindenütt, hogy az ünnepelt művész 1 jegyben jár egy dúsgazdag arisztokrata leányával. A kicsi grófkisasszony a Scalában volt mindig, amikor Ernesto Ricordi énekelt. Mióta ez a koholt hymenhir mindenfelé elterjedt, a grófné minden cselekedetét élénken megfigyelték és kapcsolatba hozták a varosban terjedő pletykaval. De a lapok rövid jelentése alaposan megezáfolta a mindenféle mende-mondát. Voltak ugyan, a kik mégis kételkedéssel fogadtak a hirt es szinte határozott czafolatot vártak Ricorditól. Nem tudták elhinni, hogy a művész olyan idealista volna, hogy feleségül veszi Elzi di Casanovát, kinek se hír­neve, se vagyona nincsen, mikor egy dúsgazdag szép grófi leány szerelmes, belé . . . De a szép Elza csakugyan felesége lett Ricordinak. II. Elza házassága napján kijelentette, hogy a szín­padi elettel szakit és csakis boldogsaganak el. De a ki a fiatal asszonyt ismerte, kételkedett a nyilatkozat őszinteségében és komoljsagaban. Házassága utan rövid időre hű maradi ugyan szándékához s a színpad izgalmait fölcserélte a nyugal­mas hazaselettel. Meg azokra az előadasokia sem jart el, mikor a férje szerepelt. A színházi pletykák ine r intrikák pedig nem erdekeltek, meg csak hadam sem szeretett róluk. Volt kollegái nem győzték eléggé bámulni, hogy Elza mifele hihetetlen változáson ment keresztül. De az asszony ingatag . . . s csakhamar uugbanla az elhamarkodott lemondást, mert erezte, hogy a szín­pad az eltelő eleme. Az idillikus, csendes házi elet un­tatta. Dicsőség és ünnepeltetés után szomjazott. Kivan­sága csak az volt, hogy visszatérhessen első szerelme­hez — a színpadhoz. . . . Ricordi kimerülten jött haza a színházból. Most feltűnt neki felesége izgatotUaga es kedvet­lensége. — Mi bajod ? — kérdezte gyöngén. Elzából kitört most az elfojtott panasz. Ka borult férje vállara, zokogott és ugy mondta neki: — Nem tudom a színpadot elfelejteni. A mámor, az izgalom nekem boldogság, vágyódom a dicoőse, után . . . Vissza akarok menni a színpadra . . . Bün­tess meg, de engedj oda vissza ! Szerencsétlen vagyok igy • • • Elza elcsuklott a zokogástól és Ricordi a meg­lepetéstől elsápadt. Eltolta válláról Elza kezét, aztán gúnyos mosoly ­lyal mondta : — Jól van. Beleegyezem. 1U. Elza ismét elemében volt. Színpadon lenni es a legnagyobb drámai szerepeket férjevei együtt énekeli i mondhatatlan gyönyörűség. Ricordi előkelő posicioja következteben a feleségét is sok kiváltságban részesítet­ték. Igy jutott nagy és kiváló szerephez, a melyekben művészete egyre fejlődött és csiszolódott. Elza ambiczióját a siker csak serkentette. A S alá közönsége bámulta, csodalta haladását. Az asszonyka hihetetlen rövid idő alatt a legnagyobb és leghirt>• t• i< énekesnők közé küzdötte fel magat. A színházban ünnep volt, mikor a Bicordi házas­pár énekelt. Az újságok pedig dithyrambokat zenglek dicsőítésükre. IV. Ricordit eddig vig és jókedvű embernek ismerték. A társaságokban, a hol megfordult, szívesen látott ven­dég volt. De mióta felesége fényesebbnél-fényesebb diadalo­kat arat, teljesen megváltozott. Boldogtalan volt. Nem tudott megbarátkozni uj helyzetevei. Viselkedése visszataszító lett. Szeszélye hala­ros lett a hóborttal. Utóbb az embereket is került. teljes visszavonultságban élt. Ricoidi különös viselkedése családi boldog-,i rat rouibadöntötte. Rajongó szeretele és gyöngédsége ule­sége iránt megszűnt. A fiatal asszonynak durvaságokat kellelt elszenvednie. Ő némán tűrte mindezt. Fajdalmai sikerei és a közönség rajongó szeretete enyhítette. Ricordi hirtelen megváltozásának oka könynym érthető. Mielőtt a felesége színpadra ment újra, csaki ü erte lelkesült a nep. De miola Elza ismét a színpadon van, annak is része van a sikerben. Sőt igen gyakran a férjet bálterbe szorította, meri tünemenyes művésze­tével mindenkit elbűvölt. Ricordi hiúságát es művészi büszkeségét ez nagyon bántotta. Vi A Scala zsúfolva volt. Tanhausert játszották. A czimszerepet Ricordi, Erzsébetet Elza énekelte. Elza, mint mindig tündökölt. Férje kedvtelenül, bágyadlan énekelt. Zavarát még a közönség is eszrevelte. Mikor Elza énekelte szólóját, lelkesen tapsolt i közönség. Ott állott Elza, kipirulva a dicsőségtől, szemé­ből ragyogott a boldogság. Azután Ricordi énekelt. Remegett az izgalomlol. Elzára nézni is alig mert. Nagyon rosszul énekelt, az izgatottsága csak nőtt egyre. A közönség meglepődve nézte a vergődései. Hidegen maradt, egy taps nem hangzott éneke után. A szerencsétlen Ricordi előtt O ^ze­zavarodlak az alakok. Hideg verejték futott le arc/.aról és nézte, a mint körülveszik Elzát és ő boldog a sikertől. Előadás után a tenorista nyugodt lett és szép csöndesen hazakísérte feleségét. Másnap az újságok is foglalkoztak a színházi kudarczczal. Rikordit lehordták, feleségét ellenben dicsé­retekkel elhalmozták. A szegény énekest ez éklelen dühbe hozta. Tört, zúzott mindent maga körül. Elza rövid ideig szótlanul nézte férjét. Végre megsokalta; felöltözködött és eltávozott. Néhány nap múlva Ricordi a következő levelet kapta a feleségétől: Urára ! Minthogy zsarnokoskodását tovább eltűrni nem vagyok hajlandó, felkertem Faolo Boito ügyvédet, hogy nevemben válópőrt indítson ön ellen. Elza. A szegény énekes már akkor abban a házban volt, a hol az élőhalottak laknak . . .

Next

/
Oldalképek
Tartalom