Nyírvidék, 1902 (23. évfolyam, 27-52. szám)

1902-10-19 / 42. szám

\XIII. évfolyam. 42, szím. Nyíregyháza, 1902. október 19, JXÍYí r SZABOLCS VÁRMEGYE HIVATALOS LAPJA. A SZABOLCSVÁRMEGYEI KÖZSÉGI JEGYZÓK és A SZABOLCSMEGYEI ÁLTALiNOS TANITÖ-EGYESÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE. W >Ieerjelenib heten kint eeyszer, vasárnapon. -"!••«? Elöflzetésl feltételek: postán vagy helyben házhoz hordva : Egész érre 8 korona. Fél évre 4 . Negyed évre 2 „ A községi jegyző és tanitó nraknak egész évre csak négy korona. F.gy szám ára 20 fillér. Az előfizetési pénzek, megrendelések s a lap szétküldése tárgyában leendő felszó­lamlások Jóba Elek kiadó-tulajdonos könyvnyomdájához iskola-utcza 8. szám (Jánószky ház) intézendők. A lap szellemi részét képező küldemények, a szerkesztő czime alatt kéretne* beküldeni. Itérmentetlen levelek csak ismert kezektől fogadtatnak el. A kéziratok csak világos kívánatra s az illető költ<égéra küldetnek vissza. Hirdetési dijak: Minden négyster hasábsott petit sor egyszeri közlése 10 fillér; WbbsxOri kílzle. esetsoen 8 fill. A nyilt-téri kűz emények dija soronkint 6 1 fillér; Apró hirdetések 10 szóig4 > fii..minden további stó 4 fi'. Vastag be'üvel siedett kétsreresen számit. Hirdetések elfogadtatnak lapunk részére a kiadó-hivatalban (II. kerület iskola-utcza 8-ik szám); továbbá: Goldberger A. V.. Eckstein Bernát és Általános Tudósító altal Buda­pesten, Haasenstein és Vogler irodajában Bécsben, Prágában és Budapesten, valamint Németország és Sveicz fővárosaiban es Dorn & Comp. altal Hamburgban. Hivatalos rész, 22783—1902. K. Szabolcsvármegye alispánja. A Járási foHzolt;abiráknak, Nyíregyháza Táros pol­gármesterének és a községi elöljáróságoknak. A 28132/902. sz. belügyminiszteri rendeletet alkal­mazkodás végett közlőm. Nyíregyháza, 1902. oklóber 2. Alispán helyett: Hikccz Dezső, főjegyző. (Másolat.) 28132/1902. B. M. számú körrendelet. Az amerikai honosokkal szemben követendő eljárás tár­gyában. (Valamennyi vármegyei és városi törvényhatóság első tisztviselőjenek.) Arról értesültem, hogy az észak­amerikai egyesült államokban houpolgárságot szerzett oly egyének, kik eredetileg magyar állampolgárok voltak s a kiktől Magyarországon való tartózkodásuk alkalmával okmányaik, nevezetesen honlevelük vagy útlevelük a hazai hatóságok által bevonatnak, kellemetlenségeknek vannak kitéve akkor, ha Amerikába visszatérni kényte­lenek, mielőtt még ezen okmányukat visszaszerezhették volna; a mennyiben az amerikai hatóságok az ilyen egyénekkel szemben, miután amerikai honosságukat igazoló okmányaik birtokaban nincsenek, nem mint az Unió polgáraival, hanem mint rendes bevándorlókkal kénytelenek elbánni. Az igy előállható kellemetlenségek kikerülése végett elrendelem, hogy mindazon esetekben, a midőn az amerikai hon- vagy útlevél, annak tulajdo­nosatói bármely okból bevonatik, a bevonó hatóság által az illető egyén részére elismervény állítandó ki, pontos megjelőlesével annak, hogy a fent jelzett okmá­nyok mely okból vonattak be. Erről czímedet mult évi május lió 15-en 41116. szám alatt kelt körrendeletem kapcsán, tudomás vétel, illetőleg az alantas hatóságok megfelelő utasítása végett értesítem. Budapesten, 1902. évi szeptember hó 16-án. A miniszter helyett: Széli Ignácé s. k. államtitkár. 13458—902. K. Körözvény. Ifj. Pisák János k.-semjéni lakos f. év szeptember 24-én 1718/902. községi, 27U7/90J. törvényhatósági szám alatt egy darab 1 '/> éves fehér szőrű üsző borjura Kálló-Senijénben kiállított járlatlevelét elvesztette, meg­semmisítés végett köröztetik. Nagy-Kálló, 1902. október 12. /öltön István, főszolgabíró. A második 3zerelem. I. Gabó Bercziék és Gabó Andrásék ott laktak Budán a Krisztina ulczában. Mindenki azt mondta ilyen össze­illő két házaspárt nem lehet találni az egész ország­ban sem. Gabó Bérezi vagy mint a komoly világ előtt szólt aneveésczime:Gabó Albert ügyvéd ur, magas, megtermett térííu volt, kit Fiigyes porosz király bátran besorozha­tott volna ölnyi magas testőrei közé. Fiatalabb korá­ban, mert a fiskális ur erős evezőcsapásokkal a hatvanas évek felé közeledik, szépnek, hódítónak is mondható volt. A dus türtöKet akkor még nem dézsmálta meg az idő, az ősz szakaiszálak sem tolakodtak oly szemérmet­lenül előre. No de.jcjakis ennyi volt Bérezi úrban, ami a mulandóságra emlekezteite; a szakáiszálakkai különben rövidesen elbánt, niert egyszerűen leberetválta a hosszú irigyelt szakálat. Mikor azt mondtak, hogy ezt kár volt elkövetnie, azzal válaszolt: „Nern szeretem az arezomon a. tarka csőcseléket í* A kedves élete párja Gabó Albertné úrasszony tiz évvel volt fiatalabb a hites uránál, azaz abban a korban volt, melyet a bohózatirók a .legszebb férfikor" nak neveznek. Családi neven Gerencsy Klára, n3gy szelet csapott, feltűnést keltő fiatal hölgy volt, kiért Baranyá­ban ugyancsak sok férfi szív lángolt. Most is olyan volt, hogy beleszerethetett, aki meglátta. Gabó Andrásék szintén a Krisztina utczában laktak, mert nagyon szerelték Bercziéket. Gabó Andrásnak, ki a tűzkár biztosítás főnöke volt, szintén Gerencsy leány, a filégrán Gerencsy Berta a felesége A fiskális magasra termett, a tüzkárbiztositó főnők pedig csakis a liliputi­aknái jutott volna a gránátosok közé, mert bizony magyarán mondva csak a legjobb akarattal mondhatta A vármegye őszi kö így ülése. A saját magunk közdolgai iráut való érdek­lődés nagy hanyatlásának ujabb bizon\-ságára szolgált a vármegye 14-én megnyílott közgyű­lése. Öíszesen 5 7 választott és viriiis bizottsági tag jelent meg a közgyűlés elsó napján s az 57 bizottsági tag közül a vidéket csak 30 képviselte. Mintha csak kihalt volna a lélek ebből az institúcióból, amely pedig — még mai alakjában is — talán az egyetlen — tisztán ós hamisítatlanul magyar alkotás Tiszteletre méltó múltját, - - - - azt sokat emlegetjük, mintha csak az a rozsda marta kard lenne a vármegye, amelyet kegyelettel őriz az unoka, de sohase fog kihúzni hüvelyéből. Hát csakugyan olyan elrozsdásodott masina lenne az a vármegye, hogy a közdolgok iránt való érdeklődés olaját kár lenne rápazarolui, hogy megkenjük vele?! Es hát a megváltást jelenti-e az a sok évekkel ezelótt kidobrlt jelszó: „államosítás", — mely mint a nehuz fojtó köd üli meg a lelkeket, —• avagy pedig nem-e inkább a sötétbe ugrást ?! Annyi bizonyos, hogy az autonomikus szer­vezetek egészséges, a közdolgok iránt érdek­lődő s azokban tevékeny közszellem nélkül sablonná válik s a munka, amit teljesít, masina munka. Országos és vármegyei fontosságú kérdé­seknek egész sorozata nem tud 57 bizottsági tagnál többet becsábitaní a közgyűlésre, é^ bizony, ha a madai patikának harmadrangú jelentőségű ügye nem lett volna benne a lóla valaki, hogy habozás nélkül megütötte a ka'ona mértéket. Aki a hetvenes években Budán ezen a tájékon jó házasélelről akart felolvasást tartani, az csak a két Gibó házaspárra tekintett s előtte volt a legragyogóbb példa. Gerencsy Berta valóságos „apró szent* volt, finom arczu, ragyogó kék szemű lenge teremtés, András urnák a szeme fénye. Az ég megáldotta Gabos Bercziéket hat fiúval, Gabos Andrásékat hat leánynyal. A hatleányos tüzkár­biztositó főnök meg volt teljesen elégedve a szituáczió­val, de azért mégis felsóhajtott: .Három leány egész baratságosan oda juthatott volna Bercziéknek !" Persze, ha a gondviselés megkérdezte volna András úrtól, hogy a tömzsi Emmi, a szöszke, sugár Betti, a a bogár szemű Malvin, a halvány, légies Matild, a szapora nyelvű, tüzes tekintetű Lilly vagy a dallos Mariska ölt­sön férfi alakot? nagyon nehezen birta volna magát a katagoiikus válaszra elhatározni. Berczi.iek a hat fn mind az apjok mértékét érte el, azért nem is habozott a büszke apa, ki már a fiuk születésekor a legjobb reményekkel volt eltelve termetöi nagysága iránt, a következő neveket adni az athletakká válandó gyermekeknek : Árpád, Bjtond, L?hel, Levente, Uczubu, Töhötöm. Ila valamelyik e név viselői közül elfeledi a magasra növés parancsolatját s törpe inarad, egész életében nevetségessé válik mindörökre. Nem vált egyse nevetségessé. Bérezi urnák jó spu­riusa volt. n. Én habár nem is tartoztam az athleták közé, a Gabi fiukkal jó viszonyban voltam és révökön a G ibi leányokkal is megismerkedtem, különösen Mariskával, aki mindi? víg volt s még a széptevéseimet is ennivaló közönynyel fogadta. .Jogász gyerek udvarolhat a mennyit akar, meg nem árt, sem neki sem a lánynak. Afele gya­korlat lehet, mint a színháznál a próba.' tárgysorozatban, ez a szám is jelentékenyen leolvadt volna. # * • A közgyűlést 14-én kevéssel 10 óra után nyitotta meg baró Feilitzsch Berthold főispán ur őméltósága s üdvözölvén a bizottmány tagjait, bejelenté, hogy a törvényhatóság részéről O felsége a király születés napja alkalmából kifejezett üdvkivánalot Ó felsége köszönettel tudomásul vette. Bejelenté továbbá a főispán űr, hogy Márkus Ká­roly nyíregyházi ügyvéd, tb. alügyészl, tiszteletbeli fő­ügyészszé, dr Guttmann Menyhért t.-dubi községi orvosi pedig tiszteletbeli járásorvossá kinevezte. Bejelenté továbbá a főispán úr őméllós iga, hogy a kolozsvári Mátyás szobor leleplezésénél a vármegye képviseletében ő és Kállay Leopold orsz. képviselő jelentek meg. Az alispán időszaki jelentését vette ezután tárgya­lás alá a közgyűlés s annak a közérdekű eseményekről, a törvényhatósági életről, a községek beléleteről, a köz­oktatásügy állásáról, a közgazdasági viszonyokról, a köz­adózási ól, a közúti ügyekről, a fősorozás eredményéről s a törvényhatósági pénztárról szóló fejezeteit tudomá­sul vette. A jelentésnek a közegészségügyről szóló része vé­tetvén tárgyalás alá, a közgyűlés felirat intézését hatá­rozta el a belügyminiszterhez, hogy a cselédlakásokrol alkotolt 411/98. számú szabályrendeletei, melynek végre­hajtását a belügyminiszter felfüggesztette, újból érvényesé emelje. Feliratilag kéri továbbá a közgyűlés, hogy a ragályos betegségek után tartott fertőtlenítés altal meg­semmisült tárgyak értékének megsemmisítése az állam­kincstár lerhére fogana.osilasék. Az alispáni jelentésnek a vármegyei pótadókra vonatkozó része kapcsán a közgyűlés elismerését fejezte ki Olchváry Pál főszolgabiiónak az. említett pótadók pontos behajtásáért. Természetesen, hogy ilyen kijelentés után türelem­mel kellett várni, mig a juristasag véget er s kiköthe­tünk a tengerről az élet partjüra és szerezhetünk meg­élhetést magunk s családunk számára. Mariskával pajtások lettünk, ügye--bajos dolgain­kat elmondtuk s nem bántuk meg. .Mikor a magunk dolgaiból kifogytunk, akkor előfogtuk a többi Gabó leányt meg az udvarlóikat s igen megrostáltuk. Mind csinosak, takarosak voltak a leányok, ugy hogy nem csodálkoz­hatni, hogy Bettinek egy ügyvéd, Malvinnak egy huszár­tiszt, Emminek, a legidősebbnek egy számtanácsos, Ma­tildnak egy holdvilág-kedvelő poéta, Lillinek egy opera­teur kurizált életre-halálra. Mariska egygyel sem volt megelégedve, de azért testvéri bíleegyezesére számíthat­tak volna, ha ezt a beleegyezést hajiandok lettek volna kikérni. Én igazán bevallva, nem a lányokat, nem az udvar­lókat figyeltem meg, baneui Gabo Andrásé.<at, kik most előhaladolt korukban is u.-y éllek, mintha egy szerető gerlepár hozta volna össze. Sokszor mondtatn magam­ban: mennyi józanság, m nnyi meggondolás, nuly eles szem adja meg az elet boldogságát. Ls auiilyeu boldog s megelegedett volt a Gabó András pár, ép olyan mér­tékével dicsekedtek az atbleta fiuk szúei: Gabó Ber­cziék is. Hi olykor elfogyott a vágy a Mariskának szavalandó érzelemnyilvánitásokra, melyeket azonban Mariska mindig a legerősebb angol flegmával fogadott, csakis a szülők jó házasélete kényszeritelt reá. Egyszer el is mondtam Miska bátyámnak, a hetven éves Peregi Mihály nyugalomba vonult tiszttartónak, kit agglegénysége miatt vénségére is .úrfi'-nak neveztek, hogy milyen ritka egyetértésben élnek ezek a Gabóek a Krisztina-ulczában. Az ilyen házasságok igazán az égben köttetnek. — Az a ! — felelte reá Miska bácsi mosolyogva s nagyot sodort a bajuszán, — Hát valami kifogása van ellenök ? — Nincs nekem.

Next

/
Oldalképek
Tartalom