Nyírvidék, 1902 (23. évfolyam, 27-52. szám)

1902-09-28 / 39. szám

4 jól átgondolt s hazafias érzéstől, áthatott rövid beszéd­del az ünnepélyt megnyitotta. O utáni László Gyula ev ref lelkész lépett az emelvényre s messze csengő hangon, szivet-lelket foglyul ejtő szavakban vázolta Kossuth Lajos működését, alkotásait, majd megkapoan térvén át arra, hogy Kossuthban az örökkévaló Isten­nek kegyelme volt áldásosán munkás : imadkozasra hívta fel az ünneplő közönséget s valóban lelekemelo volt látni, hogy az eddigelé oly so'c dologban es annyiszor széthúzó, négyféle vallású lakosság mily igaz áhítattal s egyező szivvel mondotta ulána az ez alkalomra irt való­ban megható, gyönyörű imádságot. Ima utan Smied István r. kath. vallá-u földinive; szavalta el nagyhatas kiséreteben László Gyula lelkész alkalmi költemenyet. Majd Engel János r. kaih tanitó tartott gondos tanul­mányozásra valló, hivatott tollal irolt, a Kossu'h Lajos emlékéhez méltó, nagy figyelemmel s osztatlan tetszes­sel hallgatott alkalmi beszedet. Igen ügyes dolog volt, hogy a midőn beszedeben a sajtó felszabadulásáról tett említést, Nemes Nagy György uradalmi kertész fellepett az emelvényre s hevvel elszavalta a szabadsajto első termékét Petőfi „Nemzeti dal*-át. Aztán iskolás fiuk es leányok adtak elő hazafias darabokat, s egy földnnves ifjú Kozma Ferencz szavalta el, Jámbor L'ijos „Kossuth" czimű költeményét. Erre az cv. ref. dalárda Ujvárossy Antal tanitó vezetése mellett a Tőrök Imre kunhegyesi lelkész által irL szöveggel egy „Kossuth dal"-t adott elő, majd Kozma József földmives szavalta el Varsányi Gyula „Kossuth Lajos* CÍ. költeményét, előadásával lelkes eljen­zést s tapsot érdemelve k'. Ekko- Tóth Gyula községi jegyző talpraesett gyújtó szavakban felhiván a közönsé­gét Kossuth Lajos emlékének a jövőbm is hálás és kegyeletes ápolására, az ünnepelyt berekesztette s a „Szózat* eléneklése u'án az ünnepély véget ért. — Igy ünnepelt egy szívvel-lélekkel Vencsellő község lakossága, kivéve a r. k. és g. k. plébánosokat. Az utóbbi még a tanitó által kii űzött zászót is bevonatta. üjfehértó közönsége lelkesen ülte meg Kossuth Lajos születésének százados évfordulóját. Az ünnep elő­estéjén egy száztagú lampionos menet járta be a nagyobb utczákat es tereket czigány zene mellett. A menet útjá­ban betéri Csajkos Gyula volt országgyűlési képviselő és 48-as honvédtiszt házahoz, a hol Balogh Lajos köz­ségi főjegyző lendületes szavakban üdvözölte a nagy idők nagy tanúját, mire a házigazda meghatottan vála­szolt. Kellemes benyomást tett, hogy a lakosság, noha arra felszólítást nem kapott, a menet útjában önként kivilágította ablakait. Masnap reggel mozsárágyuk dur­rogása jelezte az ünnep kezdetét. Az ünneplő közönség a község elöljáróságának és képviselőtestületének élén a helybeli ref. egyház isteni tiszteletében vett részt, a hol az egyházi szónoklatban jeleskedő Kálmán Dezső lelkész mondott igazán remek, Kossuth nagyságát dicsőítő beszé­det. Isteni tisztelet után a képviselő testület tartotta meg díszközgyűlését, melynek ünnepi szónoka Gsajkos Gyula volt. A képviselő testület e nap örök emlékérj 400 koronás alapítványt tett iskolás gyermekek jutalmazására és a nyíregyházi Kossuth szoborra 50 koronát szavazott meg. Egész nap az üzletek zárva voltak, az iparos és mezei munkák szüneteltek, e polgárság családi és baráti körben kegyeletesen ünnepelt. Méltó befejezése az ünnepség sorozatának a más­nap rendezett díszelőadás. Gyöngyössy Viktor a debre­czeni színház festőjenek rendezese mellet bemutatóit előkép Kossuth Lajos emiékenek hódolt. A tableau Íz­léses összeellitása méltán kiérdemelte a nézők elismeré­sét. Ezután Gárdonyinak „A bor* czimü színmüvét ad; ták elő a műkedvelők. Erről a kitűnő darabról tudjuk, hogy a hivatásos színész tehetséget is próbára teszi. Nos a műkedvelők megbirkóztak vele — fényes sikerrel Egyes alakitások a szokásos műkedvelői niveaun felül emelkedtek. Nekünk legjobban tetszett Nánássy Andor Mihály, Balogh Lajos Baracs Imre, Fosgay József Göre Gábor és Szabó Irén Baracsné szerepében. A rendező bízol tság lelkesen és ügyesen végezte az előkeszités munkáját, különben Balog Lajos főjegyzői, Nánássy Andor szövetkezeti ügyvezetőt, Trón Gyu'a gyógyszerészt és I'osgay Gyula kereskedőt illeti elismerés körültekintő fáradozásukért. llakamaz község közönsége is fényesen ünnepelte meg Kossulh Lajos 100-ik "születésnapját. 18-án esle fényes kivilágiias volt. 19-én reggel 'J órakor a róm. kath. templomban hálaadó istentisztelet volt, amelyen a község képviselőtestülete cs n gy közönség veit részt. Délután három órakor a községi képviselőtestület dísz­közgyűlést tartott, ahol Vereb Antal gyógyszerész tar­tott nagy hatású beszédet. GyűLs után a község apraja­nagyja zászlók alatt és zene mellett kivonult a Berekre, ahol népünnepélylyel és társasvacsorával fejezték be az emlékezetes napot. Gégényben, folyó hó '11 -en ünnepelték Kossuth Lajos születésének 100-ik évfordulóját. Az ünnep isteni tisztelettel vette kezdetét, mely a templom kicsiny volta miatt, az ev. református iskola udvaron tartatott meg, amelyen a község összes lakossága, felekezeti külömbség nélkül jelen volt. Az isteni tisztelet után, ugyanazon helyen az ev. református egyháztanács díszgyűlése tarta­tott meg, amelyen Mezössy Gusztáv főgondnok szép beszédben méltatta Kossuth Lajost s indítványára, hal­hatatlan emléke a jegyzőkönyvben megörökíttetett. Majd az iskolás gyermekek ünnepélye következett, a kik haza­fias dalokkal s szavalatokkal gyönyörködtették a nagy­számú közönséget. Az isteni tiszteleten Fas Mihály helybeli lelkész mondott gyönyörű szép imát. Nyirbéltek község kazalias közönsége Kossuth La­jos századik születése napjának évfordulóját f. hó 19-én fényesen megünnepelte. Az ünnepé y következőképen folyt le. Heggel 9 órakor a görög kath. templomban a községi elöljáróság és nagyszámú közönség részvételé­vel halaadó istentisztelet vo t. Ezilán pedig a község­házánál a díszközgyűlés megnyitását megelőzőleg az egybegyűlt polgárság az iskolás gyermekekkel hazafias dalokat énekeltek. Ezután Venyige Sándor községi bíró lelkes szavakkal nyitotta meg az ülést. Szinegh Elemér IV T 1 Tí V t »"• f községi jegyző pedig Kossuth Lajos elévülhetetlen érde­meinek fejtegetése mellett az emlékünnep nevezetességét ismertette részletesen s egyúttal ama indítványt hogy Kossuth Lajos elévülhetetlen érdemeinek és születése napjának százéves emlékünnepe jegyzőkönyvileg meg­örökítés ék. Az előterjesztett indítványt a képviselőtes­tület egyhangúlag elfogadta. Ezek után a községi bíró az ülést berekeszté. Az egybegyűltek pedig a Hymnusra zendítettek rá. Ezután a jelen vo t fiatalság tánezra perdült és a sikerült népünnepély késő este zárult be. Tisza Lök közönsége folyó hó '21-én ünnepelte Kossuth Lajos születésének lO'-ik évfordulóját melyet egybekötöttek a kerület képviselője Dr. Papp Zoltán által a városnak ajándékozott Kossuth szobor leleplezé­sével. Már reggel lobogó díszt öltött a város minden épülete, délután pedig a több ezer főnyi ünnepi közön­ség ellepte a város fő utczáját és főteret. Mijd bandé­rium és kocsik tömege ment fogadni a a tisza átjárójá­hoz a kerület szeretett képviselőjét Dr. Papp Zoltánt ki szerencsről kocsin érkezet. Itt leszalván kocsijáról a bandérium vezetésére f.liér ruhás leányokkal lobogók között több száz főnyi kísérettel gyalog bement a város föterere, hol kitörő lelkesedéssel lett fogadva. Ezzel meg kezdődött az ünnepség melynek e'ső szónoka Bakos István városi főjegyző volt ki magas röp'ü hazáfiságtól áthalott eszmedus beszédével elragadta hallgatóit. A t.-löki polgárok koszorúját Káposztás István átadla szép beszéd kisereteben. Azután Dr. Papp Zoltán a kerület országos képviselője szavalta pályanyertes „Kossuth" ódáját igazi hév és magas szónoki színvonalon alló elő­adással. Beszéltek meg a magasztos eszmétől áthatva Beni József, Bodó János, P. Nagy József T. Lökről, Szilágyi János T. Dobról, Kaposi Dán el T. Eizlarról, A dalárda igen szépen előadta a Szózatot végtll a Hymnuszt melyet az ünneplők vele együtt énekeltek. A t.-löki polgáiok adományából vett gyönyörű pálmaág s nemzetiszínű szallagos koszorún kívül koszorút ad^ak még Katona Gáborné, Katona Jánosné s töaben. Este bankett volt a polgárok részvételével melyen a kerület távolabbi községeiből is küldöttségek részt vettek igy Rakamazról és Sztmihályról, s ünnepelték a kerület képviselőjét Dr. Papp Zoltánt, kinek felszólalása után többen beszéltek. Az est egyik legszebb eseménye volt a mi derek tűzoltóink által rendezett lampionos menet, melynek rendezése Jósa Ferencz kir. adótiszt alparancsnok érdeme kinek vezetése alatt az ünnep nappali részének rendeze­sében is szépen es tapintatosan ki vették részüket. Álta­laban róluk el kell ismernünk, hogy érdemekben gazdag főparancsnokunk Dr. Harsányi Károly s alparancsnokunk Jósa Ferencz mindent elkövetnek, hogy az egylet meg­szilárdításán kívül a hozzá fűzött várakozásnak is meg­feleljenek. Főtitkári jelentés a „Bessenyei-Kör'' 1901—2. évi működéséről. Felolvastatott a „Bessenyei-Kör" 1902. évi szeptember ál-én tartott évi rendes közgyűlésén. Méltóságos Elnök úr! Tekintetes közgyűlés! Nyíregyháza város fejlődése mai fokán azon sze­rencsés helyzetben van, hogy intelligens társadalma nem tulnagy ahoz, hogy lehetőleg egységes maradjon, közös nagy czélokat egyesült erővel oldhasson meg és nem kicsi ahoz, hogy szellemi életszüksegleteit jórészt saját erőforrásaiból elégilhesse ki. Eit a szerencsés helyzetet kiaknázva, kellő veze­téssel, egyes jogosultaknak képjelt velleitások háttérbe szorításával, az összes arra hivatott tényezőknek jóindu­latú közreműködésével valóban virágzóvá, irigylésre mél­tóan virágzóvá lehetne tenni társadalmi életünket. S ezen a téren — t. közgyűlés — fényes szerep jut körünknek, melyet lelkesült alapítói, bölcs szervezői épen azért keltettek életre, hogy a helyi társadalom szellemi czélokra történendő tömörítésének és vezetésének nemes munkáját vegye kezébe. Túllőn 'k a czélon, li i kutatnám, hogy e nagyszerű hivatásnak mennyiben let: eleget körünk működése első éveiben. Mert egyrészt kétségtelen, lio^y tavalyi közgyű­lésünk pálmaágat tett az addigi vezetők lábai ele es ezzel világos feleletet is adott előbbi kerdésemre, — másrészről a jelenlegi vezetésnek feladata a jelen köz­gyűlés alkalmából egyéb nem lehet, mint feltett kérdé­sünkre a most záródó időszakról szóló hű beszámoló alakjában adni meg a feleletet. S midőn e kedves feladatnak eleget teszek, engedje meg a t. közgyűlés, hogy már jóeleve tájékoztassam arról, hogy jelentésem a követke/.ő fóbb pontokra fog kiter­jeszkedni: 1. Megalakulás. 2. Működés. 3. Hatás a tár­sadalmi életre 4. Tagmozgalmi kimutatás. 5. Állandó jellegű beruházások. 6. Pénzügyi helyzet. 7. A jövő programmj i. 8 Szem lyi változások. Áttérve a részletekre, azok első pontja alatt: 1. A megalakulásról a következőket jelenthetem: Alapszabályaink VI. szakasza értelmiben az 1901. évi junius hó 10 án tartott közgyűlésen lejárt a kör vezér­lisztviselőinek és szakválasztnaányjinak megbízatása. A köteles elismerésnek az első cykluson működöttekkel, különösen pedig fáradhatatlan elnökünk ő méltóságával szemben va'ó lerovása után a tisztikar és szakválaszt­mányok ujjáalakittattak, nagyobbré.-zt az eddigi kipróbált erőkből és a két új titkár axon határozott kijelentésével, hogy m gvalasztátásukat c-ak a jövő évi közgyűlésig szóló érvénynyel fogadhatják el. Az ekként megalakított lisztviselői kar többi tagjai­val szemben az igen t. közgyűlés felad da leend műkö­désükről elfogulatlan bírálatot mondani, — de legyen szabad elnökünk (3 Méltóságával szemben e bírálatot megelőzni, s már most, e jelent ?s elmaradhatlan része gyanánt megállapítani, hogy ha voltak sikerei az újonnan alakult lisztviselői karnak és szakválasztmányoknak, úgy azok legnagyobbrészt az Elnök Úr mindnyájunkat lelkesítő példa.idúsában és azon körülményben bírják forrásukat, hogy Ő Méltósága fényes lá sadalmi és hivatali állásával és szeretetrcmeltó egyéniségével mindnyájunk számára a mi körünk működésének védőpaizsául és sikereink biz'o­sitékául szolgáló tekintélyt kölcsönzött. Jelentésem 2-ik pontja alatt ezekután természet­szerűleg 2. Körünk működéséről kell szólanom. — Részint a kitűzött czél okszerű megközelítése, t. i. azon törek­vésünk megvalósítása végett, hogy körünk életnyilvánu­lásai iránt erdeklődő közönséget neveljünk, — részint a rendelkezésünkre álló eszközök természeténél és megkö­zelíthetőségük arányánál fogva működésünk ez évben is leginkább az „irodalmi és zenészetí" fzakválasztnaány tevé­kenységében összpontosult. És ez — egyelőre legalább — alig is lehet másként. E választmány tevékenysége találja meg az utat a nagyközönség szivéhez a leg­könnyebben, ez hat a rendelkezésére álló művészeti eszközökkel a társadalom különféle elemeire a legköz­vetlenebb erővel. Főgondnokunk tehát az volt, hogy e szakválaszt­mány működésébe elevenséget, erőt és változatosságot hozzunk. E vepre ezen szakválasztmány buzgó elnökének, Porubsiky Pálnak vezetése alatt számos izben tanács­kozott a teendők f lől s működésének eredményét az 1901. évi deczemóer 7-én, az 1902. évi január 28-án és az 1902. évi márczius hó l-én tartó t estélyekben mutatta be. Közös vonásuk volt ez estelyeknek, hogy mindenik lehetőleg külön-külön alapeszmén emelkedett fel, hogy igy a közművelődésnek, a művészeti czéloknak egy-egy külön birodalmába vezessen s így jellegzetes­ségével szerény eszközeinkhez képest lehető mély be­nyomást gyakoroljon az irodalom, művészet, közműve­lődés barátainak szivében. E végre a dec.ember 7 iki estélyt körünknek hal­hatatlan szellemi vezéréről, Bessenyei Wyöi'iryről ne­veztük el, — az ő nagy emlékével fog'alkozolt e sorok írója emlékbeszédében, — a „Bihari remele" óriás nemzeti alakját örökítette meg dr. Vietórisz József tagtársunk szép költeményében, — az ő hazafias lelkesedéssel bit édes — bús korába vitt vissza mindnyájunkat a Lavotha János . . . „Cserebogár, sárga cserebogár" ... és a Bokor József . . . „Patyolat a kuruez" dalainik, vala­mint az ujabbkor kiváló dalszerzőjének, Báró Bánffy Györgynek . . . „Volt nekem egy szép szeretőm" . . . és . . . „Ne kérdezd, hogy mi voltam én" . . . kezdetű dalainak Komlóssy Emma úrhölgy, a debreczeni színház művésznője által igazán mély művészi hatással történt eléneklése, — annak a kornak kedves akkordja csendült meg az emlékezés harmóniáján, mikor Czukor Fanny, Csapkay Kata, Kertész Bella, Nebenmayer Irén, Orbán Margit, Schön Irma, Vídovich Gizella és Vidovich Mariska úrleányok, — továbbá Csázik József, Haas Sándor, Kállay Iludolf, Leffler Béla, Szabó József, Újhelyi Zoltán és Zoltán Bertalan gymnasiumi tanulók a menueltet és gavotte-ol, — vahmint midőn Ballay Gizella, Bodó Mártha, Fráter Kata, Horváth Janka, Kertész Janka és Török Anna úrliölgyek, — továbbá Gara Miklós, Kéler Gyula, Kovács Tibor, Nagy Gyula, Szabó Lajos és Tuldts László urak korhű díszmagyarban az örökszép palotást mutatták be előttünk, mindannyian a kiváló és önzetlen mester, Alföldy Károly úr vezetése alatt, — a lassú és friss között pedig Alföldy László debreczeni tánezmester úr igazán festőien járta el a magyar szólót. A január 28-iki estély „Vita-Este" elnevezést kapott. Halasi János tagtársunké az érdem, hogy ezt a hálás estély-fajt megvalósításra ajánlotta s az övé volt ezen első vitaestély sikerének oroszlánrésze is, amennyi­ben a felvetett vita-tárgyat, a Nöemanczipáceió kérdését oly sok szereteUel, széles tudományos alapon és lelki­ismeretesen fejtegette, hogy így nemcsak a Porubszky Pál, dr. Hoffmann Mór és dr. Pröhle Vilmos, hozzá­méltó vitázó társai által felvett vita magas színvonalá­nak alapjait rakta le, de biztosította azt a nagy erkölcsi eredményt is, hogy e nagyhitásu estély emléke és maga a felvetett vitatárgy a helybeli sajtóban és társas össze­jöveteleket még sokáig éreztette termékenyítő hatását és élénk hullámzásban tartotta a kedélyeket. Egyébként a vi'át szavazás zárta be. A beadott 483 szavazatból 158 szólott a nőemanczipáczió szüksége mellett, 325 pedig ellene. A vita lezajlása után Zofáhl Júlia úrnő, váczi énektanárnő, énekelte el feszült érdeklődés mellett, Ferenczí József tagtársunk zongorakiséretével, Mascagni bájos „Virág-jóslatát", továbbá egy olasz és egy franczia dalt, — Szerémy Zoltán úr, a budapesti vígszínház művésze pedig óriási sikerrel ad'a elő a „Palóci kupak­tanács" cz. monológját, travesztálta Pósa Lajos, Ábrányi Emil és Szabolcska Mihály költői alkotásait és parodizálta Gabányí, Bercsényi, Ujliázy színművész-tanárokat. Far­sangi hangulatban zárult a fényes sikerű est. A helybeli dalárda 8 tagja Santroch Alajos karnagy vezetése alatt ökörmaszkban adta elő a humoios „Ökörnégyes'-t, melynek szövegét németről-magyarra dr. Vietórisz Józief tagtársunk fordította le. A márczius 1-i estélynek „Müvész-este" nevet adtunk. Eredetileg az volt a törekvésünk, hogy várme­gyénk írói és művészi hírnevet szerzett szülötteit nyerjük meg egy ekként szabolcsi jellegűnek kialakuló művész­estén való közreműködésre. A mennyiben azonban ezen törekvésünk teljesen meg nem valósulhatott, az estély alap-jellegének megóvása m°lleít felkértük Lindh Marczella úrnőt, a világhírű énekművésznőt, hogy közreműködésével az est maradandó hatású sikerét emelni szíveskedjék. Igy alakult ki az estély minden pontjaban fényesen sike­rült műsora a következőkép: Ságh József úr, a Zenelap szerkesztője, felolvasta a magyar zeneköllők Nesztorának, id. Ábrányi Kornélnak: „Szabolcsmcgyei mű- és zene­viszonyok a XIX. században" czimü kedves reminiszcen­ciáit; Bíbor Olga kisasszony szép sikerrel adta elő Pogatsschingg Guidó „Velenczei Sajkadal", id. Ábrártyi Kornél: „A fthér liliom menyegzője" czimü műveit és „Bessenyei-Emlék" cz. saját szerzemeny ét; Lindh Marczella úrnő három ízben lépett fel, hogy bűbájos énekművé­szetével mindannyiszor varázshangulatba ejtse a lelkesült közönséget Brahns: „Meine Liebe ist grűn" és „Schwes­terlein", Schumann: „Weit, Weit", Schubert: „Heiden­röslein", Deli' Aqua: „Villanelle", Paladilhe: „Le voyage" és „Petit harson", Bemberg: „Ginto Vencziano" és a skót néplélek: „Gomiu thro the rye" cz., illet.e kezdetű dalszerzeményeit adva elő. Közben dr. Ferlicska Kálmánné úrnő „Az otthon" cz. monológot adta elő a nála meg­szokott művészi ízlésű kidolgozással. A mű szerzője Andor József úr (Cyprián). Továbbá Groák Ödönné úrnő adta elő kiváló művészi erővel az elragadtatás hangjait keltve Czóbel Minkának: ,A Veszta-szűz" és Kiss Józsefnek

Next

/
Oldalképek
Tartalom