Nyírvidék, 1902 (23. évfolyam, 27-52. szám)

1902-07-13 / 28. szám

kedni a községeknek, a vármegyéknek, az országnak, hogy el ne késsünk a magyar alföldi kisgazdákat megmenteni, mert ők képezik az ország szivét. Magyarország minden más vidékének jobbin meg van a megélhetési módja, még Árva, Turócz, TVencsén az országban a legszegényebb m' gyéknék tartóit népének is jobb megélhetési módja van, mint a mjgyar alföldi népnek, írért ott kínálkozik a népnek nem egy kereső ág, míg a magyar alföldön semmi. Ugyanezért első segély nyújtás képen kívánatos dolog volna olyan eszközökkel fellépni, melyek valósággal könnyebbítenék a kis gazda terhét. Ilyenek lehelnének: 1. A kis gazdák, a termény értékesítő, a pénzhitel szövetkezetetek létesítése. 2. Az ingyen iskoláztatás és megfelelő tane ők alkalmazása az egész vonalon. 3. A kihágási törvények szóval való ismer etése. 4. Az építkezési kérvények és helyszíni szemlék dijtalanitása. 5 A főldmivelésscl foglalkozó adófizetők részére az évnegyedes befizétések beszüntetése és érenkint egyszer október hóban való adófizetése. 6. Olyan sertés faj meghonosítása, mely vészmentes. 7. A vidékek helyi viszonyaihoz alkalmas gyárak létesítése, esetleg lehetővé tetele annak, hogy a kisgazdák és napszámos földmunkásoknak a téii időszakra valamelyes kereseti ág nyiljek. 8. Minden községben áll. anyakönyvi hivatal létesítése, mely az ez idő szerint arra fordított költségből fedezhető volna. 9. A vadászterületek felszabadítása és a vadászfegyverek adóinen'essége. 10. Egy házi ebnek az adómentessége. így aztán ez kezdetnek elég lenne, mert ez állal a teher íiagymervüleg könnyebbítve lessz és valószínű, hogy a kivándorlás is szemmel láthatólag szűnne. László Gyula. Felhívás Szabolcsvármegye községi és körjegyzőihez! Némi gondolkozás ulán minden egyes kai társamnak azon meggyőződéire kell jutni : hogy nem csak a mi sajátos ügyeinkben, de a társadalmat — főképen pedig annak zömét: az alsóbb néposztályt érdeklő közigazgatásunk javítására, hozzáférhetőségének könnyítésére irányuló felterjesztéseink sikertelenségének oka, egyedül azon kicsinylésben gyökerezik, melytyel a saját önteltségükbe begubózott skolasztikusok, minden eszme iránt viseltetnek, mely nem az ő agyvelejük gőzkörében születelt; s melyek alkoló ereje idegenből importált, népünk sajátságaival, gondolkozás módjával s név mersekletével nem számoló, sőt azzal merőben ellenkező bürokratizmus létre hozásában merül ki; s melynek önsúlya alatt szenved a nép, és szenvedünk mi. Azt is tudnunk kell, és tudjuk is mindannyian, hogy a bürokratizmusnak maga körül rakott törmeleklalán, csak is a közvéleményt irányító napi sajtó képes némi lést ütni, melyen át a praktikum behatolhat a teoretikus képtelenségek ezen lar.iázába. Baj csak az, hogy a napi sajtó, melynek hasábjain lnlyet talál közéletünk minden mozzanata; melyeken állandó rovatok vezelletlnek a törvénykezés, a közgazdaság, a művészet, a sport, és a napi élet apró cseprő eseményeiről — ezen sajtó következetesen elzárkózik kö/.igazgatási bajainknak nyilvános tárgyalása elől; mintha Magyarország vidéki nagy olvasó közönségét jobban érdekelné annak a megtudása: hogy ki, hol, kivel lépett házasságra? mint az: hogy melyek azon igazságtalan, egyes osztályokat dédelgető közigazgatási, pénzügyi és jogvedeltni intézkedések, melyeknek alkalmazása már is erős meggyőződéssé jegeczesitették köznépünk ezen szálló igéjét „a szegény embernek igy is, úgy is veszni kell." Néha-néha, nagy ritkán találkozunk ugyan napi lapjainkban ezen in'ézkedésefce vonatkozó valamelyes kritikával; de rendesen ez is csak amolyan nagy általánosságban van tartva. Azt ped g tapasztalásból tudjuk, hogy ezen sablonszerüleg ism telt általánosságok, vajmi csekély, s vajmi gyorsan múló benyomást gyakorolnak a közérzülelre. A kis számú sportoló közönség hirszomját napnap mellett, oldalakra terjedő tudósítások elégítik ki; de a sérelmes közigazgatasi és egyéb intézkedésekre, a jogvédelem hiányaira vonatkozó, s ezen minőségükben, a közfigyelem fölébresztésére alkalmas közleményeink, rendszerint a szerkesztői üzenetek között, és eként intéztetnek el „becses közleménye a szaklapokba való, s nem illik bele lapunk keretébe." Persze! Az újságolvasó magyar ember elölt fontosabbak a hamburgi, berlini, tnonte carloi turfesemények, mint a sajáthoni ügyes-bajos dolgai. A sziklapok ! — Ilát befolyásolhatják azok a közvéleményt, vagy a törvényhozást? mikor azokat sem a közönség sem a parlament soha nem olvassa; sőt a szakemberek sem olvassák mindannyian! Az itt előadottak, és a kartársaim állal veendő, vagy már vett felhívásban előadottak indították országos közponli egyletünk elnökséget arra, hogy felhívást intézzen hozzánk arra nézve, hogy „a nngyar jegyzői kar vegyen pártfogásába egy oly hírlapkiadó vállalatot, mely a mi eszméink nyilvános propagálására kész stb." Nyilvánvaló dolog kedves kartársaim, liogy minden jegyző, nem csak a saját és a jegyzői kar, de a gondjaira bizolt nép érdeket is előmozditandja azzal, ha oly pártonkívüli politikai lapot járat, mely hasábjain a mi eszméinknek is tért enged. És mért ne tennők ? — mikor az külön anyagi áldozattal nem jár; sem pedig politikai pártállásunkat nem érinti. írjuk alá tehát min i innyian a nyilatkozatot ! Jloravek Gusztáv, egyleti elnök. IV Y I R V í D ft li Sjiregjh'za e.ítfszségiiicye juirusban. Egészségügyi jelentés. A ro!yó év junius havában az egészségügyi viszonyok, tekintve a beérkezett halottjegyzökönyvek adatait, sokkal kedvezőtlenebbek voltak, mint a mult év megfelelő havában. — Az elmúlt ev junius havában elhall 75, addig ez év junius havában a halalozás 90-tt mutat, löbb tehát 15-el. Nem szerint elhalt ti 45, nő 45. Családi hovatartozandóság és foglalkozás szerint elhalt a napszámos és cselédek osztályához tartozók közül 48, löldmives gazda 17, iparos es kereskedő 22, értelmiségi 3. Ezeken kívül halva születelt 4, kora szülött volt —. Idegen határbeli el lett Nyíregyházán temetve 2. Törvénytelen ágyból származó elhalt 8. Élve szülelett 120, és pedig 5ü fi és üt nő, ezek közül törvénytelen ágyból származik 14, éspedig 9 ti, 5 nő. Az elhallaknál több tehát az élve szülöttek száma 30-al. Házasságot kóLötl 29 pár. Vallásra nézve elhall: róm. kalli. fi 17, nő 9 = 20, ág. ev. li 19, nő 2'J = 48, helv. hitv. fi 4, nő 1 = 5, gór. kalli. fi 3, nő 5 = 8, izraelita fi 2, nő l 3. Életkor szerint 0—1 évig =• 30, l—5 évig = 12, 5—7 évig = 3, 7—20 évig = 9, 20—30 évig = 5, 30—40 évig = 3, 40—00 évig = II, 00— ÜO évig = 1 l, 80 éven felül — ; összesen 90. A város belterületén elhalt 05 egyén, ezek közül 7 éven alóli volt 30, kik közű' nem lett gyógykezelve 3, 7 éven felüli volt 29, ezek közül ,iem lett gyógykezelve 1. A város belterületén elhalt 05 egyén közül tehát nem lelt orvosolva 4 egyén. A város külterületén elhalt 25 egyén, kik közül 7 éven alól volt 15, ezekből gyógykezelés nélkül elhalt 4, 7 éven felül volt 10, ezekből nem 1 tt gyógykezelve 1, a külterületen elhalt egyén közül tehát gyógykezelés nélkül elhalt 5. Az összes 9J elhalt közül tehát 9 nem lett gyógykezelve. ürvosrendőri hullaszemle 3 eselben lelt fogan ilosilva és pedig egy hirtelen kimúlt, 1 véletlen folytán vizbe fult és I öngyilkos hullája felelt. Sem orvos rendőri, sem törvényszéki bonczolas nem volt. Orvosi látleletet 3 könnyű testi féltésről adtam ki. Piacz és étel.ni szerek vizsgálatánál semmi rendellenességet nem találtam. Nyíregyháza, l'J02. évi julius hó 5-én. Dr. Trajtlcr Soma, városi tiszti orvos főnök. SZABOLGSVÁRMEuYEI GAZOM EÓÍESÍLEÍI ÜL\.mVd 1. Az egyesület .Minta telepén" löjb éven keresztül termelt s legjobbnak b'zonyuli „Betkuczi" rozsra á 15 korona és „Szolnok vidéki* biazara 18 koronájával megrendeléseket — míg a kes/det tart — elfogad az egyesület titkai i hivatala helyben, esetleg a teiep vezetősége a telepen, — császárszállási pusztán. 2. A borsodvármegyei gazdasági egyesület az országos magyar gazdasági egyesület es a magyar mezőgazdák szövetkezetevei együtt az V-ik sörarpa kiállítást M skolezon 1902-én augusztus 21-én rendezi. ÚJDONSÁGOK. Az egri érsek arany-miséje. Sainassa József egri érsek e hó 23-án ünnepli in g pappá szei.teltetésének 50 éves évfordulojat. Ez alk doniból a nyiregyh ízi r. kath. hivek is hódolatukat fogjak kifejezni a "kiváló főpásztor előtt. E cze.ból küldöttség lo' tisztelegni Egerben. A küllöltség tagjai a következők: Adamovics András, dr. Bodnár István, Eötvös Pal, dr. Járossy Sándor, Kallay András, dr. Kállay Rudolf, Kovács István, Kornis Géza, Korányi Imre, dr. Konthy Gyula, Lakner Ödön, Megyery Géza, dr. Sarvay János, Sülő József, Szabó László és Schlichter Gyula. Samassa József egri érsek, az 50 éves jubileum alkalmából remek pisztor levelet adott ki, amelyből kőző jük i'.t a következőket: Oly korban élünk, midőn a le fonlosabb kérdések, legszentebb ügyek heves s úgyszólván mindennapi viták tárgyáva tétetnek, melyeknek zavarában könnyen megtéved, tőrbe esik, elbukik n m egy lélek. Az idők követelménye szerint kötelességemnek tekintem azért, fölemelni intő, oktató s buzdító szavamat, hogy az igazság útját, melyről senki le nem térhet, megjelöljem. Korunk szellemét és e eményeit vizsgálva, mit tapasztalunk ? Rendszer ahkul, s keretében megszülemlcnek: törvényhozás hitszellem nélkül, becsület válás nélkül, erkölcs dogma nélkül, pbilanlbropia szeretet nélkül s bölcs-let a kinyilatkoztatás hite nélkül. A tudomány tull su magat a hitin; az oktatás mellőzi a vallásos nevelőt. Es ez oktalá-t büszkén világosságnak hirdetik. Igen, világosság, de kölcsönzött fénynyel, a hold iak halavány, medda, hideg világossága. E szellemi áramlat bizonytalan esélyek, válságok elé viszi a kort. A felizgult népszenvedély mindegyre követelőbb hevességgel tör ki, s az erőre kapott felfor•atasi szellem mereszen már magának a társadalomnak alapj.it rengeti. Roskadozásnak indult minden, a jel nnel való elégületlenség izgalma s vele jövő bizonytalanságának aggodalma zaklatja a lelkekel. M ;gingolt minden hálálom, lehanyatlott minden tekintély. A társadalom biztonságát az álhin a törvények tekintélyében s a haderőben keresi; a társad .Imi rend rnegzavaróival szemben a büntetés sájorát s a fegyver lutalmit állítja. Más alkalommal is kifejtettem mir és ism tlem itt, hogy a törvényektől való fél-lem pedig a bűntetteke t el nem fojtja. A "törvény büntetheti a bűntényt, de a lelkiismeretet nem büntetheti. A törvény tekintel/e csak akkor hatályos, ha az embereket az ür féleima hatja at. - . 3 Aki< tehát a forrongó népszenvedélyek folytán magasabbra csipkodó lángját a törvények ellenök szegzésével akarják kioltani: a jó ügyért buzgólkodnak ugyan, de legyenek meggyőződve, hogy munkájok meddő, sikerük legalább is ketséges. A katonaságnak az állimban a külbiztonság s a belnyugalom érdekében kétségkívül nagy jelentősége van. Sőt nem hiányzanak, kik a haderő ügyét a társadalom s államelet minden más ügye fölölt állónak tekinlik. Kü lönősen is korunk nagy hibája ez. Előttünk áll Európa helyzete. Ellenséges gyanú tartja fogva kölcsönösen s hadi készültségük versenyző fokozására hajtja a nemzeteket. Az óvatlan, fogékony lelkű ifjúság a szülői gondozás és vezetés alól kiszakítva a katonaélet vészes csábjainak dobat ik oda. A fi ilalsag színe java a földművelés, ipar, kereskedelem s minden mis hasznos foglalkozás teréről elvonva zasdj alá kényszerül. S mind ennek nyomában az állami kincstár kimerülve, a polgárok javaikban megfogyatkozva, a migánjólét megingatva; e fegyveres béke már-már az elviselhetelienségig nyomasztó. Es ha még a nagy hadseregek, hídi készletek eme rengetege a biztos és tartós nyugalom valódi kezességét nyuj'anak ! De éppen ez örökös fegyverkezés, fegyveres szembenállás nem hogy eloszlatná, sőt még szítja a bizalmatlanság, féltékenykedő gyanú viszályait s a jövő esélyeinek borzalmával riasztja a lelkeket. S a mi a legaggasztóbb, ami végzetesen fenyegető baj: a népek roskadoznak a vállukra rakott terhek alatt, melyeknél már a háború csapásai is alig lehelnének súlyosabbak. Mindhiába, a társadalom nyugalmát, az államélet békés rendjét a fegyveres erő egymagában nent biztosíthatja. Gyönge a hatalom, melyet a vallás ereje neui támogat; szolgaságba hajtja, de őszinte engedelmességre nem hajlíthatja a népeket, s nagy válságok csiráit hordja magában. Megdöbbentően emlékezetes eseményeket mutat fel itt-ott a század ; s félő, nem szakadnak-e ráni hasonlók vagy rémesebbek még ? — József fo he rezeg, a m. kir. honvédség főparancsnoka, a Ill-ik honvédkerülelhez tartozó gyalogezredeknek vármegyénk területén most folyamatban levő összpontosított gyakorlatai alkalmából, e hó lá-én szemlét tartott a csapatok feleli. A főherczeg I l-én d. u. 5 óra 18 perczkor, a Debreczen felől jövő vonattal érkezeit Nyíregyházára s a ü óra 48 perczkor Kisvárda felé induló vonattal utazott tovább, kisérolevel együtt Demecseiig, ahol özv. Elek Eiuilné úrnő kaslélyaban szállott meg. A nyiiegybázi vasúti állomáson a főherczeg pár p.rczrj kiszdiott szalon kocsijából, hogy a tiszteletére megjeleni főispán es alispán üdvözlését fogadja, lláro Feiiitzsch Berlhold főispán, kit a főherczeg már régebb idő óta ösmer, bemutatta a fenséges urnák Szikszay Pal alispánt, továbbá az önkéntes tűzoltó egylet lőparanesno.át: dr. Konthy Gyulát és a rend fenlartására megjelent Kertész Bertalan városi rendőrfőkapitányt. A főherczeg rendkívül szívélyesen beszélgetett az urakkal és különösen nagy érdeklődést tanúsított mezőgazdasági viszonyaink iránt. Dr. Konthy Gyula tűzoltó főparancsnokkal beszélgetve, nagy elismeréssel etnlekezell meg néhai Sztárek Ferenczről, mint a nyíregyházi önkéntes tűzoltó tes ület megalapítójáról s nagyon dicsérte a nyíregyházi tűzoltókat. A főherczeg ezután kézszorítással elbúcsúzott s a von .t indulásáig a vasúti kocsiban töltötte az időt, ahol a vasúti vendéglő derék bérlője Ilercz Pál ebedet szervírozott a lőherczeg és kísérete számára. A főherczeg, mint már említettük Denucserbon özv. Elek Emiiné úrnő kastélyában szállott ineg, ahol 12-én délben az ebéden vármegyénk főispánja és alispánja is részt veitek. — Az liJ róni. kath. templom építéséhez pár nap múlva mar hozzáfognak. Erre mutat legalabb az a körülmény, liogy az épitő állványokhoz szükséges faanyagokat már a helyszínére szállították. — Hivatal vizsgálat. Báró Feiiitzsch Berthold főispán, dr. Szent-Györgyi Ernő főispáni tilkár kíséretében e hó 7-én a nyírbátori és 8-án a nagykállói főszolgabírói hivatal ügy és pénzkezelését megvizsgálta. — Kendkiviili közgyűlés a vármegyénél. A vármegye törvényhatósága, a sürgősebb termeszetü ügyek elintézése czéljából e hó 29-én d. e. 10 órakor rendkívüli közgyűlést tart. A közgyűlés tárgyainak előkészítésére az állandó választmány e hó 2G-án d. e. 9 órakor tartja meg ülé-út. — A szalókal tűzvész. Szikszay Pál vármegyénk alispánja e hó 0-án a Szalóka községben julius hó 3-án támadt tűzvész által okozott káiok és a tűz miként való keletkezését a helyszínén vizsgálat tárgyává telte. Az alispán vizsgáhtának ered nénye szerint a tényállása következő: A tű« egy sertés ólban, Szabó Péternél ütött ki, hol állítólag gyermekek játszottak. A kár a főbiró felvétele szerint 39,300 korona körül van, a biztosilási összeg 20,000 korona körül, a kár felvételbe bennfoglaltatnak a beégett bútornemüek és élelmi szerek is. 18 lakó ház égett le, a nuljben 22 család lakotl és 42 melléképület; középület nein égett le; 11 családnak az élelmi szerei is odargtek. A tűz keletkezése után a járási főszolgabíró azonnal a községbe érkezett s a legerélyesebb intezked seket megtette, u,:y Eszeny községből a körjegyző is, s az Eszeny községből a vizifecskendővel átjöttek teljes odaad ssil igyekeztek a tüz elfojtásán, a Szaóka községi lakosokkal együtt; s csak az ere yes és odaadó működés l tte.lehetővé, hogy az óriási szélvihar daczára, a község teljesen meg nem semmisült. Az ali-pán ugyan e kiszállása alkalmával megvizsgálta Eszeny és Sz ílóka községek úgy és pénzkezelését is. — A hadtest parancsnok Nyíregyházán. Polccmy Ármin táborszernagy, a kassai hadtest parancsnoka e hó 7-én varosunkba érkezett s két napon át szemlét tartott az itt állomásozó 14. számú huszárezred felett. — Báró Feiiitzsch Berthold főispán e hó 8-án, a na-'ykállói íós'.olgabirói hivatalnál lett vizsgálata alkalmából, titkárja kíséretében latogatásl teli a nagykállói lebolyd iban is. — A polgármester szabadsáson. Májerszky Bcla po'.gá

;mesler e hó 10 en két heti időtartamra a Balaton vidékre ulazo'.t. Távolléte ideje alatt Bogár Lajos főjegyző helyettesili.