Nyírvidék, 1902 (23. évfolyam, 1-26. szám)

1902-03-23 / 12. szám

o zött czélnak s mily hézagpótló irodalmat nyújt a czimbalmozó közönségnek. A januári számban Dankó és Szentirmay ismert és kedvelt népdalain kivül hozza a hires BokaKesergőit hangverseny átiratban, ezen átiratával a szerkesztő újból bebizonyította, hogy a Czimbalom hangszeren oly dolgokat lehet előadni, mely a legkényesebb zeneértőt is meghódít. A februári számban néhány kedvelt népdalon kívül van a most oly kedveltté vált őszi rózsa es rózsa czimű dal, mely már is országszerte ismert és a már annyira elterjedt kongresszus induló, a szeikesztő Erdélyi Dezsőtől, ezen indulót ugy a főváros mint a vidéki zenekarok is állandóan műsoroztatják. A czimbalom szalon előfizetési ára évenként 3 korona. Előfizethetni a Czimbalom-Szalon kiadó-hivatalában, Budapest, váczi-körut 8 szám. — A magy. kir. államvasutak igazgatósága értesiti a szallitó közönséget, hogy a magyar kelet, tengerentúli forgalomban (Galaczon-áf) az árufelvétel f, é. február hó 22-én ismét kezdetét vette. Budapesti 1902. február hó. Az igazgatóság. — Az ezüst kecske. Két éve, karácsonykor egy könyv jelent rneg, melynek csodaszép disze minden könyvbarátot megkapott. Bródy Sándor ,Az ezüst kecske" czimű regénye volt az a könyv. Tán ártott is egy kicsit tartalmának, hogy olyan nagyon szép volt a ruhája? Most azonban, hogy egy népszerű, olcsó, de azért diszes kiállításban jelent meg Singer és Wolfnernél, meggyőződhet mindenki róla — amit eddig c;ak a vagyonosabbak tehettek, mert „Az ezüst kecske" illusztrált kiadásának borsos az ára, — hogy az ékes kötésnél, a szép illusztráczióknál még ékesebb és szebb a tartalom. „Az ezüst kecske' Bródy fantáziájának egyik legsajátságosabb gyermeke : tán a legérdekesebb és legpoétikusabb mindannyi között. A regény az Egyetemes Regénytár legújabb két kötetében jelent meg. Ára kötve 2 korona. NYÍR D É K KÖZGAZDASÁG. Mekkora legyen egy gazdaság haszonállat-állománya ? A hazai gazdaságok legtöbbjén nincsen meg a megfelelő arány a müveiés alá vett földek kiterjedése és a tartott haszon-állatok között, amennyiben vagy többet, vagy kevesebbet tartanak. Mindez azért van, mert mellőzik gazdáink az üzemterv összeállításánál a rationális számítást. A haszonállat-állomány nagyságának helyes megállapítása pedig ötletszerűen nem történhet, hanem figyelembe kell venni bizonyos tényeket, igy nevezetesen 1) a rendelkezésre álló takarmány mennyiségét s annak értékesithetését, 2) a talajerő egyensúlyban tarlása szempontjából szükséges trágya mennyiséget s végül 3) azon körülményt, hogy az állattartásból magából micsoda jövedelemre lehet számítani. A mi az elsőt illeti, ott különösen a takarmány értékesithetése az a szempont, a mely mérvadó, vagyis ki kell számítani azt, hogy a haszon marhák minő áron értékesitik a nekik nyújtott szálas takarmányt s hogy ezen ár arányban áll-e az előállítás költségeivel. A második tényezőt illetőleg a gazdaság istállótrágya szükséglete veendő figyelembe, de tekintetlel mindig az előállítás költségeire, a mi természetesen nem zárja ki azt, hogy az istállótárgya hatásának fokozása czeljából műtrágyákat is ne használhatnánk. S végül a harmadik tényezőt illetőleg számításokat kell tenni az egyes állattartási ágak jövedelmezőségére vonatkozólag, s ha számításainkban azon eredményre jutnánk, hogy az állattartás közvetlen jövedelmet szolgáltat, akkor annak nagysága megállapításával a gazdaságban termelhető és kívülről beszerezhető takarmány által megszabott határig terjeszkedhetünk. Ellenben, ahol az állaltartás állandó deficittel járna, ott az állaltartást a legkisebb mértékre redukáljuk, s határát az okvetlenül értékesítendő takarmány és alom mennyiség fogja megszabni. Csarnok. Dalok. Irta : Vajdai Szabó István. I. Erdőn, mezőn jártam, Virághozó nyárban ; S nem a nyiló virágokat, Hanem a bús korán fonnyadt Leveleket láttam. . . . Nyom valami átok, Csak hervadást látok . . . Hol üdv nyilik mindenkinek, Könnyező szem, fájó szivek Ott akadok rátok! . . . II. Nem mindig száll zöld ágra a madár, Hervadt bokor te rád is rád talál; S lehet, mikor legszebben énekel, Dalát épen te rajtad zengi el. A szerelem — higvjétek — épp ilyen, Az se' terem mindig boldog szívben ; Hol az öröm hervadása látszik, A legszebben talán ott virágzik . . .! III. Hogy lantomon mindig sir énekem, Mondod : a bú a költő fő szokása; Akár a nyárnak gyors viharozása. ... Ha volna ugy : lett volna kék egem! Az a borongó, fájó érzelem, A melynek szivem állandó tanyája, Mondod : a bánat múló éjszakája . . . ... Ha volna ugy, lett volna — reggelem . Sötét volt már, hogy létre jöttem is . . . Idővel sem mult sorsom mély homálya, Én az örömöt ismertem is, nem is . . . Mondd inkább azt, a mi való, igaz: — Feszült a húr, elpattan nemsokára ! . . . Csak ezzel nyújthatsz már nekem vigaszt! . . . A csárdás kis kalap. Nyiri epizód A magyar nép nen igen érdeklődik a komédiáért és a távolabb eső vidéket, mondjuk a falut, kevéssé hatja meg a színház. Inkább ínég az erőmüvészet, a czirkusz dolgain elálmélkodik s juttat egy kis jövedelmet annak, ki ilyesmivel muiattatja. íme ezúttal is a Nyikorgó pusztától a Paszabcsucs tanyáig elnyúló nyíri homokon egy árva komédiás csoportnak nem is megy rosszul a dolga. Van rnit egyek, ahól haljon s még útiköltség is perdül a vékonyka kötéltánczosnő tányérjába. S a komédiás nép nyomába föllendült a dijbirkozás szokása is, lehetőleg bicska, fütykös s ingujjba csavart kő elkerülésével, tehát egész modern kiadásban. Most éppen a Rózsás-tanya tágas dohányszáritó pajtájában gyülekezett össze a tanya s a környék pusztázó népe; nem hiányozván onnan a ke'lő rend s jószívűség okából a közeli kabatos világ sem, a gazdatiszt, bérlő árendás, és nótárius képében. A gyatrán kiállított, de elég ügyes kezű trupp fokozódó tetszes mellett dolgozott. Igy került a programba a gazdatisztek Gyuri kocsisának a csárdás kis kalapja is. A komédiás kis leánya kérte kölcsön s vitte az apjához, aki éppen kézügyességben manipulált. Megpergelte az ujja hegyén a kalapot, megforgatta az aszlalon, egy pásztor a fejébe tetie s azlan . . . Hát elállott a nép lélegzete. A komédiás kimutatta a kalap belsejét: üres volt. Rázott rajta egyet: kiperdült belőle egy ezüstkoronás, ujabb rázásra megint egy korona, aztán a harmadik, negyedik, ötödik . . . Többet nem rázta, hanem ügyes pergetessel a fal mellett álmélkodó Gyuri kocsis fejére repité a kalapot. A publikum meg volt hatva. Istenem! csak rázta a kalapot s potyogott ki belőle a „fiatal tallér

0 s milyen szerencsés ez a Gynri kocsis. Milyen mesés kalapja van ? Csak tudná aztán rázni, A Gyuri belesárgult az izgalomtól, odament — minden tisztességről megfeledkezve — a komédiás asztalhoz s kezdte vizsgálgatni a tallérokat, pengette, de még a fogával is beleharapott! Hát biz ezek mind igazi pénzek. Rekedten szól oda a bűvésznek, leemelvén a kalapol. — Rázza még az ur! Még visszhangja is támadt a karzaton, hátul a kályha körül, a Gyuri apósa szájából: — Rázza még az ur ! Hiába, a magyarnak a pénzszerzésnek ez a módja a legjobban imponál. Az első sor sarkán ülő gazdatiszt azonban legjobban mulatott lilokban, ő ismerte a tallérokat! A komédiás azonban már nem rázta tovább a kalapot, hanem vissza lök:e abba az öt koronát, megpergelte, megcsörgette azokat, kalapostól feldobta a levegőbe s aztán ujonton a Gyuri lejére röpítette s más komédiába fogott. * A végén eltávoztak az urak, el a komédiás nép is. Hanem a mi népünk maradt, az asszonyokat s gvermekeket előbb kinyomkodták az ajtón : csacsogó nép nem való ide! s no most Gyuri, rázzad a kalapból a koronákat. Minek rézletezzem, ahogy a Gyuri rázta, pergette, forgatta, kopogtatta a csárdás kis kalapját, abból bizony nem hullott a tallér. Rázla a koma is, rázta a sógor is, az apósa, keresztapja, kenyeres czimborája, biz abból nem került elő semmi sem ! Pedig az öt koronát visszatette az a komédiás ! Kitépte hit Gyuri a kalapja bélését, ki a böikarimáját, lefejtette a külső exlra pántlikát: a koronák nem voltak sehol sem. Utoljára is nagy dühödten belevágta a kalap posztójába bicsakját, lusilotl egyet rajla jobbra, aztán balra, aztán száz meg ezer felé, d; a kincs nem került elő. A csárdás kis kalapnak vége volt s a lanyások tűnődve mentek hazafelé. Jokor hajnalban, éppen a kordéjára akart telepedni s tovább utazni a szegény komédiás család, amikor a Gyuri kikelt ábrázattal s egy jól megvasalt kocsi lőcscsel a komédiás elé rugaszkodott, szinte hörgött a hang a melléből . . . — Hallja-e az ur! adja vissza az öt koronámat, ha élve akar maradni. Az ijedt komédiásné, meg a két apró nyomorúságos világcsavargó fájdalmas sikoltással fogták körül a tatát. Éppen jókor lépett ki a tiszt ur a kanczelláriából, s sietett a tragikomikus jelenet felé . . . Hit te mit akarsz azzal a lőcscsel, te tökéiellen ? — Ugyanis még az este meghozták a hirt a belső cselédek a csárdás kis kalap széthasogatásáról, arait az asszonynép az ablakon lesett ki. — Szégyeld magad, hogy parádés kocsis létedre ugy becsapódtál. Mert nézd, ime a zsebemből húzom ki a tegnapi öt ezüstkoronát. Lásd még mindegyiken ott van a fogad helye is. Hisz az én pénzem volt ez, a komédiás csak megtréfált. De ha már megkárosodtál, hát itt egy korona, vegyél magadnak uj kalapot, ez a többi meg a maguké majszter, s menjenek Isten hírével! S ha a nyájas olvasó lélviz idején is a nyiregyháza-tokaji országúton egy gazdatiszti kocsit lát, amelynek a kocsisa szalmakalapot visel, hát az a rózsástanyási Gyuri kocsis, mert a koronából csak szalmakalapra tellett, s őnbüntetésből hordani fogja add g, amig a csárdás kis kalap elkopott volna, ha megvolna. ______ Cserjés Lajos. Féííczí árak. Nyíregyháza, 1902. évi'márczius hó 23-én. A nyíregyházi terménycsarnoknal bejasvsett termeny árak Buza 50 kgram 8 50-től 8 90-ig. Rozs 50 Árpa 5

f> „ Zab 50 Tengeri 50 „ Szesz literenkint 39 fillér 6 80-től 5,40-től 6.50-tői 4 60-tól 7.00-ig. 5.50-ig. 6.75-ig. 4.65-ie. adóval 1 kor. 42 fill Felelős szerkesztő: INCZEDY LAJOS. Kiadó tulajdonos: JÓBA ELEK. közel a városhoz az úgynevezett örö ös földeken elsőrendű lucernás föld, jól kezelt gyümölcsössé! Isérbeadó, esetleg örök áron — tetszés szerinti részletfizetésre is eSadó. 169—2—? Bővebbet BaiUCll Arno'd baukházánál. juh vasy marlia legelőnek alkalmas terület egész évre kiadó Pagony községben Nyíregyházához egy félórányira. Értekezhetni Katz Mi tyás megbízottal Pazonyban. 174—2—1 Igen fontos gyomorbetegeknek! Étvágytalanság, gyoinorbántalinak, rossznl-lét, fejfájás a rossz emésztés következtében, gyomorgyengeség, emésztési zavaroknál rögtön használnak a hires Brády-fele Máriaczelli gyomorcseppek kapható minden gyógyszertárban. — Ezrekre menő köszönő és elismerő levelek! — Egy üve ára használati utasítással 80 fillér, nagy üveg 1 korona 40 fillér. Főelárusitás E. Brády gyógyszertárában „A magyar királyhoz" Bécs I Utánzatoktól óvakodjunk! A Máriaczelli gyo'iioroseppeknek kell látva lenniök a védjegygyei és aláírással Ügyeljünk arra is, liogy a kitűnő, valód

: Máriaczelli gyomorcseppek üvegje í 0 fillér, nagy üveggel 1 korona 4 > fillér míg a haszontalan utánzatok rendszerint olcsóbbak és rendesen 8i fillér helyett 70 fillérért hozz.k forgalomba. ,684 —12—10 Lakás bérbaadás és olcsó férfi öltönyök. A Körte-utcza 1-ső szám alatt a vármegyeit ízzal szemben levő ház emeletén egy 4 szobás lakás, a hozzá tartozó éléskamra, pad, pincze, s mellék épületekkel együtt május 1-söre kiadó. Ugyanott a földszinten minden szabásban kész lórii f'S liu öltönyök a lehető legolcsóbb árban kaphatók. Értekezhetni a ház és üzlet tulajdonosnőjével 1-ső szám alatt. 192—3—1 Ö/v. KazíSr Jínosné. Apró Hirdetések felvétetnek kiadl-hívatalunkban iskolantcza 8-dik szám, további Jakobovlts Fanny kisasszony dohány tó-.sdej ében. Ötvan BZÓU felül a lapot fél áron adjak, víst-ig betűvel szedett szavak kétszeresen számittatnak. Hirdetések poatt utján is beküldhetők, •• közlési díj készpénz !eválbélfe»ekbej in-íllók'endó. Mind?n hirdetésről a kiadóhivatal ingyen ad felvilágosítást. L ívelheti felvilágosít is cj)k a hirdetés s víl jszbélyeí beküldése mellett iditik Ilyen betűvel szedve 10 szóig 60 fillér, minden további szó 6 fill. Az első és vastag betűvel szedett szavak kétannyi. Ilyen betűvel szedve 10 szóig 80 fillér, minden további szó 8 fiilér. Az első és vastag betűkkel szedett szavak kétszeresen számíttatnak. Apró Hirdetések felvétetnek kiadó-hivata'uakban iskolantcza 8-dik szám, továbbá Jakobovlts Fauny KÍs»sszouy dohány tőzsdéiében. Kis hirdetés után ingyen lapot nem adunk. Apró Hirdetések egyszeri közlése 10 szóig 40 fillér, mind u további szó 4 fillér. Az e'só Be van bizonyilva, hogy a legjobb és legolcsóbb közvetítő az apró hirdetés marad. A ki bármiféle állást vagy foglalkozást keres, A ki társat, pénzkölcsönt stb. keres, biztosan és leggyorsabban eléri czélját, ha igénybe veszi a „NY1RVI3E&" Apró hirdetések rovatát. 1 drb. tiszta mezőhegyesi fajú 2 éves bika császár-szállási minta-telepen eladó. 34—3—l Gazdasszony fiatal, pusztára, kautióval fölvétetik, levelek arczképpel kéretnek, házasság — nincs kizárva, l'ataky István Ipp u p. Zovány. 35—1—1 Toköji-uicza 15 sz. a. Varga János-féle házban Englender Sámuelnél egy kétablakos utczai szép, tágas s egészséges bútorozott szoba külön dupla-ajtós bejárattal kiadó. 36—1—?, A rézárak emelkedése miatt az Aschenbrandt-félo Bord 1-por ára április elsejétől tetemesen emel tetni fog. Előjegyzéseket a mai nagyon o'csó árak mellett (későbbi szállításra is) elfogad Hoff mann Adolf füszerkereskedése. A peronospora ellen a mult évben is a leghatásosabb óvszernek bizonyult. 30—3—3 A kó aji-iitcza 3 a) s/ámti Kárpitos munkát és javiliázam szabadkézből azonnal el- tásokat jutányosán vállal Hoffmann adó. Bővebbet ugyauott a tulaj-! ArJhúr orosi-uteza 3. 24—5—5 donos. 26—3—3 Egy korona.; A legújabb nyakkendők egy koronáért kaphatók Eisler Károly divat és czipő üzletében. 33—2—? Ügyes jó szabással biró varrónő ajánlkozik házakhoz menni napi 2 korona fizetésért reggel 7 órától esti 7-ig. — Balogh Zsuzsanna, rózsa-uteza 11. sz. 2—2 Mauthner-féle magvak kaphatók llolfiiianii Adolf üzletében. Tessék árjegyzéket kérni.