Nyírvidék, 1902 (23. évfolyam, 1-26. szám)

1902-06-22 / 25. szám

A két érdek ekként való szembe állítása minden józanul okoskodó előtt csak természetes jelenségnek tüntetné fel, hogy annak a tiszta, s a hazafiság lelkesedésében fenséges érdeknek képviselője a vádlók padjáról ostorozza jogos felháborodásának kíméletlen eszközeivel a sötétben dolgozó közve.-zélyességü érdek szánalmas képviselőjét, mig ez utóbbi a vádlottak padján a főtárgyalás lesújtó adatainak terhe alatt várja a jó kiérdemelt megtorlást. Hogy pedig ez éppen ellenkezően van, az csak a sötét munka dicstelen lovagja: Nádasy Lijos fő magán vádlónak valóban megdöbbentő merészségét hirdeti, melylyel önmaga tlőtt túlbecsült, de tökéletesen suly és jelentőség nélküli egyéniségének — a magyar nyelv és a nyíregyházi ág. evang. egyház hazafias érdekei ellen elkövetett megbocsálhatlan bűne tudatában is — elég vakmerő magyar kir. bíróságtól jogsegélyt és orvoslást kérni. A védő, beszéde további folyamán éles szavakkal jellemzi Nádassy Lajosnak évtizedes köz'-leti szereplését. Kámutat arra a szerencsétlen magatartásra, melyet a városi és egyházi életben, mint a demagóg elem vezére tanúsított. És annak a közéleti szereplésnek, mindenkor egyetlen vezérmotivuma volt, t. i. érvényesülni minden téren és minden áron, jólehet erre sem műveltsége — amely szokatlanul alacsony fokon áll — sem áldozatkészsége — amely egyéni tulajdonai közé nem számithat — sem általában bármily természetű egyéni kiválósága soha egy pillanatra sem praedestinálták. Ebből a hiu szereplési vágyból fakadt az ő bűnös, s hazaárulással azonos cselekedete, ho

e'y a nyíregyházi ág. evang. egyház képviselőtestülelének l'JOl. tobruár végén történt megválasztása alkalmából, azért, hogy a saját tudatlan képére teremtse na g az egyház vezérlő tényezőjét, amelyet aztán a maga avatatlan, durva kezeivel esetleg haza és egyházellenes irányban vezesse, nem átallotta a mi jóérzésű földművelő népünket az urak és a magyar nyelv ellen fellázítani. A tanúvallomások alapján bizonyítja ezután hosszasabban a védő, hogy az az izgatottság, amely a választás folyama alalt csaknem nyilt lázadásig és a szavazat szedő küldöttség elleni erőszakoskodásig fokozódott, az alalt a jelszó alatt, hogy ,az urak el akarják venni a templomunkat s eltörülni a tót nyelvet", a főmagánvádló Nádasy Lajos aljas czélzatu munkája volt. Hivatkozik arra, hogy az egyház vezető féríiai részéről Nádasy Lajos is fel volt szóllitva abban az értekezletben való megjelenésre, amely a képviselő testület tagjait jelölte ki. Nádasy azonban, minden indok nélkül e ki nem érdemelt kitüntetésben való részesítését azzal viszonozta, hogy ugyanazon napon egy külön kijelölő értekezletet hivott össze a társadalom legjelentéktelenebb, sőt egyenesen sans culotte tagjaiból, amely értekezlet munkáját akként végezte, hogy a 100 képviseleti tag közé három intelligens embert kegyeskedett bevenni, akiket azonban ismét csak Nádasy ur, a maga Sanchó Pansájával, testvére Nádasy Kálmánnal a szavazásnál rendre kihúzogatott. Kétségtelen eredményként vezeti le a védő ebből, hogy Nádasyék lehetetlenné akarták tenni a szellemi intelligentia hazafias irányának az egyház vezetésében való érvényesülését, s megvalósítani akarták ugyanilt a demagóg s szellemszegény vezetést, amely igen közelről fenyegette volna az egyházai a magyarnyelv teljes kiküszöbölésével. De Nádasyék tovább is mentek. Hihetetlenül lázas tevékenységet fejtettek ki a szavazó lapjaik terjesztése körül. A Lajos a házánál, amelyeta békétlenkedő „tótok" százai töltöttek be egész nap, a Kálmán pedig a választás színhelyén. Bizonyítja a tanúvallomásokból, hogy a felizgatott közönség Nádasy Lajos boltjából hozta magával a magyar nyelv elleni elkeseredését, s igy a lázítás nem lehetett más munkája, mint a panaszkodó Nádasyé. Elismeri, hogy csak kortes fogásból adta ki a hazafiatlan jelszót. De annál nemtelenebb volt a mit tett. Bizonyítja, hogy Nádasyékat a közvélemény osztatlanul jelölte meg az izgatás szerzőiként. Az inkriminált czikkek a közvélemény valódi megnyilatkozásai voltak. Ecseteli tovább ama nagyhorderejű következményeket, amelyek a magyarság hátrányára az ág. evang. egyházban, talán évekig terjedő tartamra beállottak. Elismeri a védő, hogy az inkriminált czikkekben foglalt kifejezések egyenkent és összesen is alkalmasak arra,hogy Nádasy Lajost közmegvetésnek tegyék ki. Ámde az állított tények valódisága a lolárgyalás során be lett igazolva s miután Inczédyt igaz czikkei megírásában a legtisztább közérdek és hazafias felbuzdulása vezette, a miből folyólag élveznie kell a büntető törvény 263 §-nak utolsó bekezdésében biztositott mentességet. Bűnös lenne Inczédy akkor, ha ezeket a czikkeket meg nem irja s nem úgy irja meg, hogy Nádasy Lajos közmegvetés tárgya legyen azoknak nyomán. Végül szembeállítja a bünper hatását arra az esetre, ha Inczédyt a bíróság bűnösnek mondaná ki, ami a Nádasyék sötét törekvésének szentesilését foglalná magában, valamint arra az esetre, — ami iránt nem kételkedik, ha az Ítélet felmentő lesz. Ez utóbbi azt fogja jelenteni, hogy Magyarországon a magyar nyelv s a hazafiság tőrvényei ellen bűnös merényletet büntetlenül elkövetni nem lehet. És épen ezért kéri védenczének felmentését. A védő beszéd elhangzáa után, még I. L. vád'ott szólott röviden s azután a kir. tőrvényszék visszavonult. Fél órai tanácskozás után a törvényszék a teremben ismét megjelenvén, Dicsöfy Sándor kihirdette az Ítéletet, amely szerint Inczédy Lajos az ellene emelt vád és következményei alól fölmentetett. A Ítélet indokolásából közöljük a következőket: A bíróság fehnentendőnek találta vádlottat, mert a tanuk vallomásával beszolgáltatott bizonyítékokat öszszeségükben és külön-külön is gondosan mérlegelve, bebizonyitottnak találta, hogy a magyar nyelv elleni mozgalom Nádasy Lajostól indult ki, mert továbbá a kihallgatott tanuk szerint azok, akik a magyar nyelv rovására a tót nyelv mellett állást foglaltak, a Nádasy Lajos házából és izgatásának hatása alatt indultak el, ahol szavazati lapokkal is el lettek látva. A tanuk vallomásával teljes bebizonyítást nyert az is, hogy Nádasy Lajos a N- Y í R V I D É K választás színhelyén élénk tevékenységet fejtett ki az általa összeállított szavazó lapok terjesztése körül, s hogy azok, akik a lót nyelv mellett a választás napján a mozgalmat csinálták, épen a Nádasi Lajos által készített és a benne felvett néhány intelligens ember kitörlésével kiigazított szavazó lapokkal szavaztak. A magyar nyelv ellenes, tehát hazafiatlan mozgalom keletkezése és kitörése, nemkülönben Nádasy Lajos személyes tevékenysége között az okbeli kapcsolat, a tanúvallomások alapjan meg volt állapítandó. Bebizonyitottnak vette a bíróság a tanúvallomások perrendszerü gondos mérlegelése mellett azt is, hogy az a kifejezés, melylyel az incriminált közlemény Nádasy Lajost illette, t. i. hogy a mit ő elkövetett, „egyértelmű a hazaárulással", a tényeknek megfelel. A másik két inkriminált kifejezés, „lokonootivon ülő majom", „piszkos porfelhők között menekülő patkány", sértő ugyan, de összefüggésben lévén a súlyosabb beszámitásu s bizonyítottnak vett előbbi ténynyel s annak mintegy jellemzésére irányulván, külön sertésre irányuló akarat elhatározásból eredőnek nem tekinthető, s e miatt a vádlott vétkesnek szintén nem volt kimondható. Az Ítéletet a közönség megéljenezte. Magánvádló felebbezést jelentett be. A népiskolák a magyarság szo'gálatában. Az elmúlt héten az ágost. hitv. evang. templom tornyában minden nap hétfőtől kezdve szombat délután ti óráig bezárólag 4 szer kondult uieg a nagyharang. És a körülmény talán feltűnő lehetett azok előtt, a kik a vidékről jőve itt, városunkban taitozkodtak; nekünk nyíregyháziaknak nem volt különös, mert hiszen tudjuk, hogy az ágost. hitv. evang. népiskolák 24 osztályának tartattak meg évzáró vizsgalatai. Sokan vannak e megyében, a kik Nyíregyháza városában s annak környékén, a tanyákon és pusztákon elő lakosokról azt mondják: tótok azok; szerintem ezen egyének nem jól jellemzik e népet. Magyarok azok, még pedig valódi magyarok, mert már számlalanszor nyilvánították nemes, magyar érzelmüket. Hogy talán vannak olyanok közö tük, különösen a nők között, hogy a magyar nyelvet nehezen beszelik, vagy mondjuK: törik, azon nem lehet egyáltalában csodálkozni, mert hiszen azok a régibb generációból származottak és nem olyan iskoláztatásban részesültek, mint a mostini tanuló gyermekek. Nézzünk szét a jelen kor gyermekei es ifjai között, azt fogjuk találni, hogy ezek már igen szépen beszélnek m igyarul. Azt nem lehet tagadni, hogy a magyarosításnak első bölcsője a népiskola, Nyíregyházán pedig különösen a tanyai népiskolái, mert az bizon)os, hogy a városban a magyarosítás már nem jár olyan nehézseggel, mint a pusztákon és tanyákon. Ili valaki a tanügy iránt érdeklődve, fáradságot vett magának arra, hogy a lefolyt 10 tanyai iskola vizsgálatainak bármelyikén megjelent, akkor meggyőződhetett arról, hogy ott egy tót szót sem hallott, hanem minden tantárgy édes magyar hazánknak zengzetes, a fület kellemesen érintő nyelvén, magyar nyelven adatott elő. Öröm volt hallgatni azoknak a pusztai gyermekeknek értelmes, határozott feleleteit. Azt hitte az ember, hogy nem is Nyíregyházán van, hanem Debreczenben, vagy más tős gyökeres, ősi magyar városban. Hogy ez igy van, minden esetre azoknak a derék tanerőknek tulajdonith itó, a kik sok nélkülözésekkel, elzárva a társadalomtól, ott künn a pusztákon magukra hagyatva, legfeljebb önművelődés czéljából olvasgatva, nem kiméinek semmi időt é-> fáradságot, hogy a magyar nyelvet a tanuló gyermekekkel kellőképen elsajátíttassák, szóval: hogy azokat megmagyarositsák. Mi ezen nagy és nehéz munkájukért a jutalom ? A mi javadalmazásukat illeti, az bizony nem valami fényes, abból csak meg lehet élni úgy, a hogy. Ugyan de melyik tanítónak javadalmazása olyan, hogy ment legyen mindenfele anyagi gondoktól? Sajnos, azoknik számát az országban igen könnyen lehet összegezni. Jutalmuk azoknak a derék tanítóknak: feljebbvalóik, előljáró.k, elvétve (mert a mai időben az sem mindig van meg) a szülők részéről jövő elismerés. Erre a magyar ember azt szokta mondani: Attól ugyan nem zsirozod'k meg a kása! Ne legyünk túlságosan anyagiasak. Jutalmuk azoknak az a benső, édes tudat, hogy kötelességüket lelkiismeretesen, híven teljesítették s hogy a reájuk bízott gyermekeket hazafias és vallásos szellemben oktatták s a magyar hazának leendő jó és hű honpolgárokat, honleányokat nevellek. Elismerés nektek valódi nemzet napszámosok azért a nagy küzdelemmel és fáradsággal járó nehéz munkátokért. Elégedjetek meg ez idő szerint azzal: hogy varosunk művelt társadalmi rétege a ti munkátokat figyelemmel kiséri, elismeri s a jobb érzésű szülők halával a lóznak nektek ténykedéslekért. M íjd talán eljön egy jobb kor, a midőn az anyagiakban is előfogtok luladni, mely után Magyarországon mintegy 28 ezer néptanító epedve vár Nyíregyházi. TANÜGY. A nyíregyházi ev. ref. egyház elemi iskolainak az 1901 —IU02. iskolai évet záró vizsgái a folyó 19J2. évi junius hónap 25-2G napjain fognak megtartatni a következő rendben : 1. Junius 25-én délután 3—6 óráig a III— VI osztályú elemi fiúiskola növendékeinek vizsgája Ban Lijos kánlor-tanitó vezetése mellett. 2. Junius 26-án reggel 9 —12-ig a II—V. osztályú elemi leányiskolában tanuló leány gyermekek vizsgaja Horváth István tan tó vezetése mellett. 3 Junius 26 án délután 3 - 6 óráig a vegyes I. és II. fiu osztálybeli tárulok vizsgija lesz Lmgyel József tanitó vezetésé mellett. E<en 1901 —1902 dik iskolai évet bezáró vizsgák meghallgatására elsőben is az érdekelt szülők t, azulán az ev. ref. egyházi elöljárósági t igok .t, végül a városi és megyei hatóság körében mü-,ödó szem lyeket van -- 3 szerencsém tisztelettel meghívni. Ezen vizsgák, mini legalkalmasabb helyen, a ref. templomban fogtuk megtartatni. Kelt Nyíregyházán, 1902. évi junius hónap 18-án. Az ev. ref. egyháztanács megbízásából közli: Horváth István, ev. ref. ig. tanitó. — Kvaáró vizsgálatok. A nyíregyházi izraelita elemi népiskolának évzáró vizsgálatait a következő sorrendben tartjuk: junius hó 22-en az az: vasirnap d e 8 órakor az I. II. III. fiu és III. leányosztály vizsgálata ; junius hó 23-án az az: hétfőn d. e. 8 órakor a IV. fiu es IV. leanyosztály vizsgalata. A t. szülőket és tanigybarátokat szívesen látjuk. Nyíregyháza, 1902. junius hó 18-án. Dr. kelemen Adolf. A nyíregyházi gör. kath. iskolaban az 1901 — 1902. tanévi évzáró vizsgák a kővetkező sorrendben fognak megtartatni: Folyó hó 26 án délelőtt az I-ső vegyes osztályban, délután a II—VI. leanyosztály ban, 27-én délelőtt p.dig a II—VI. fiúosztályban. Ezen vizsgákra a szülőket és a tanítás ügye iránt érdeklődőket tisztelettel meghívja a Tanító-testület. Beiratások a főgimnáziumban. Azon helybeli szülőknek, kik gyermekeiknek a jövő 1902—901-ik iskolai esztendőben főgimnáziumunk alsó, különösen ppdig 1. és II. osztályaiban helyet óhijtanik biztosítani, tudomására hozom, hogy fiaikat julius hó első és második napjainak delelőtti óraiban beírathatják. EL éjén kizárólag az ág. h. ev. tanulókat, másodikán a más vallásfelekezeteket vesszük fel. A felvétel keresztlevél és iskolai bizonyítvány alapján történik. A beiratáskor minden tanuló fizet : Felvételi dij czimen 4,- gimn. alapra 2, országos nyugdijalapra 6, ifjúsági könyvtárra l, ta dijba első reszletkép 28, összestn 41 koronái. Az izraelita tanulók ez összegen felül, vallástanitasi dij czimen 3 koronát fizetnek. Nyíregyháza, 1902. junius £0. Martiiiyi József, főgimn. igazgató. A nyíregyházi közs. polg. leányiskola. A nyíregyházi közs. polg. leányiskola évzáró ünnepe s vele kapcsolatos „Rákóczi ünnep" f. hó 25-én szerdán d. e. 9 órakor a központi iskola dísztermében a kővetkező műsor mellett fog megtartatni: 1. „Tavasz" Énekli az iskola dalosköre. 2. Az igazgatónő évi jelentése. 3. „Evezünk." Énekli a dalos kör. 4. „A kuruez költészetről." Előadja l'ngár Erzsike VII. oszt. tan. 5. „Kuruez nóták." Irta Endrődi Sándor, Szavalja : Surányi Maiiska I. o. t. G. „Rákóczi a határon." Irta Endrődi Sándor, Szavalja: Róth Irén II. o. t. 7. „Rákóczi kesergője." Énekli a dalos kör. 8. „Mikes." Irta Lévay József, Szavalja : Rúzsa Piroska III. o. t. 9. „Rákóczi sirja" Irta Radó Antal, Szavalja Fried Ilonka IV. o. I. 10. „Őszi harmat után." Énekli a dalos kér. 11. Jutalmak kiosztása. Belépő dij : 20 fillér. A jövedelem II. Rákóczi Ferencz emlekszobrára fordittatik. SZABOLCSVARMEGYEI GAZDASÁGI EGYESÜLETI KÖZLEMÉNYEK. Az egyesület értesiti az érdeklődőket, hogy: 1.) A szatmármegyei gazdasági egyesület S',almáron julius 1-én tartandó országos vásár alkahnaval nagyobb lóvásárt rendez. 2.) A Nagyméltóságú m. kir. földmivelésügyi Miniszter ur által az egyesületnek megküldött „A gyümölcsfák és szőlő kártevő rovarai" ezimü kézikönyv az érdeklődőknek elismervény ellenében tanulmányozás végett az egyesületi titkári hivatalában kiadatik. ÚJDONSÁGOK. — Uj főrend. A főrendiház junius hó 19-én larlotl ülésében, az igazoló bizottság jelentése alapján, gróf Vay Ádám örökös jogú főrendiházi tag nevét a főrendek jegyzékébe beigtalta. — Kinevezések. Az igazságügyi miniszter Martinyi Ödön nyíregyházi kir. járásbirósági Írnokot, Hoffmann Ferencz es llegyessy Barna nyíregyházi kir. törvényszéki írnokokat irodatisztekké nevezte ki. — Doktorrá avatás. Csongor Gergely nyíregyházi lakos, ügyvédjelöltet a kolozsváii m. kir. tudomány egyetem doktorrá avatta. — Családi öröm. Báró Feilitzsch Berthold főispán űr őméltósága csaladjaban örvendetes esemény történt: neje e hó 14-én szerencsésen egeszséges leánygyermeknek adott eletet, ki a keresztsegben Erzsébet nevet kapott. — Érettségi vizsgálat. A helybeli főgymnasiumban a szóbeli érettségi vizsgálatok folyó hó 16— 20. napjain folytak le Materny Lajos főesperes elnök és dr. Szlávik Mátyás eperjesi kollégiumi igazgató kormánybiztos vezetése mellett. Vizsgálatra jelentkezett 43 ez évi VIII. oszt. tanuló es 7 erettségit ismétlő, összesen tehát 55. A 48 idei tanuló közül osztály vizsgán bukoH S, lehat irá-beli érettsé.i vizsgálatra jutott összesen 47. Ezek közül ismét 4 bukott az Írásbelin, kettő tavalyi, ! keltő idei. S obeli %izsgal,dot tett e szerint 43. A 43 ' jelölt közül jelesen érett I'tvnyik István es Reich Meny| liért, jó fokoz dtal érett 10, u. ni. Barger József, Unt-