Nyírvidék, 1902 (23. évfolyam, 1-26. szám)

1902-06-08 / 23. szám

A város külterületén elhalt 44 egyén, kik közül 7 éven alól volt 35, ezekből gyógykezelés nélkül elhalt 7, 7 éven felül volt 9, ezekből nem lelt gyógykezelve —, a külterületen elhalt 44 egyén közül tehát gyógy­kezelés nélkül elhalt 7. Az összes 9á elhalt közül tehát 12 nem lett gyógykezelve. Megjegyzem, hogy a kimutatásokban szereplő 102 és 98 halottnál a külömbséget a 4 lulva szülött adja. Nyíregyháza, 1902. évi junius hó 4-én. Konthy, h. orvos főnök. TANÜGY. Értesítés. A nyíregyházi ág. h. ev. népiskolák tanulóinak év­záró vizsgái következő időben és sorrendben fognak meg­tartatni : Junius 15-én vasárnap délután 3 órakor templomi együttes énekvizsga. Junius 16-án d. e. 8—10-ig központi, V—Vl-ik fiúosztály vizsgája; 10—12-ig Bálint tanyai vegyes o-ztályé. Junius 10-án d. u. 2—4-ig Sipos tanyai vegyes osztályé; 4—6-ig Sóskúti v. o. junius 17 én d. e. 8—10-ig Halmos tanyai v. o. ; 10 —12-ig Nádasi t. v. o.-jé. Junius 17-én d. u. 2—4-ig Súlyán tanyai v. o.; 4—6-ig Antal tanyai v. o. Junius 18 án d. e. 8 -10-ig Mándi tanyai v. o.; 10—12-ig Ujteleki tanyai v. o. Junius 18-án d. u. 2 —4-ig Benkő tanyai v. o. 4—6-ig kö'ponti I—11-ik fiúosztályé. Junius 19-én d. e. 8 —10-ig központi III. b/cs. fiúosztályé; 10 —12-ig IV-ik fiúosztály. Junius 19-én d. u. 2—4 ig buzatéri I—Il-ik v. o. 4—G-ig köite-utczai I — II-ik v. o. Junius 20-án d. e. 8 —10-ig központi lü-ik acs. leányosztályé; 10—12-ig Ill-ik ajcs. fiúosztályé. Junius d. u. 2—4-ig nádor-utczai I—II v. o. 4—G-ig debreczen-ulczai I—II v. o. Junius 21-én d. e. 8— 10-ig V—VI ik leányosztályé: 10— 12-ig IV-ik leányosztályé. Junius 21-én d. u. 2—4 ig központi Ill-ik b,cs. Icányosztályé ; 4 —6 ig központi I - Il-ik leányosztályé. Ezen népiskolai évzáró vizsgákról a t. cz. szülők és a népnevelésügy becses pártfogói tisztelettel értesít­tetnek. Nyíregyháza, 1902. junius 6-án. Pazár István, ág. ev. népiskolai igazgató. Értesítés. Államilag segélyezett alsófoku iparos tanonczisko­lánk tanulóinak évzáró vizsgái f. é. junius hó 14. és 15-ik napjain a római katholikus iskoiák egyik tanter­mében fognak megtartatni. Nevezetesen : június 14-én este 6—8-ig az előkészítő osztály két csoportjának, junius 15 én délelőtt 8 — lO-h az első osztály három csoporljának, 10 — 12 ig a második és harmadik osztály­nak. Ezen tanoncziskolai évzáró vizsgákra a t. iparisko­lai bizottság, a t. ipartestületi elöljáróság, a szülők és iparos mesterek tisztelettel meghivatnak. Nyíregyháza, 1902 junius 6 án. Pazár István, ipariskolai igazgató. X Y 11? VI I) p : Tj Tekintettel a bejelentési határidők közeli lejárataira, kéretnek a résztvenni szándékozók, a mennyiben bejelen­téseiket a szabolcsvármegyei gazdasági egyesület utján kívánják megtenni — e czélból mielőbb az egyesület ti káti hivatalához fordulni. SZABOLCSVABMEGYEIGAZDASAGI EGYESÜLETI KOZLEMENYEK. Az egyesület értesíti az érdeklődőket, hogy a pozsonyi országos kiállítás tervezete az egyesület híva talos helyiségében a hivatalos órak ahlt megtekinthető. Ugyanitt kaphatók a kiállításra szóló külömböző bejelen­tési ivek is. lepetve látta először a piczi kis lábat, azután az egész alakot. A nemes grófné mintha el is pirult volna, mi­kor az álmélkodó Vadász Ernő arczába tekintett. A Kerekes báróék nevelője ezután gyakrabban ta­lálkozott .véletlenül" a grófnéval s akik a szomszéd há­zakból figyelemmel kisérték e találkozásokat, észreve­hették, hogy a grófné mindig nyájasabban fogidja a nevelő köszöntését. Az öreg Györgyi István volt az első, ki nem volt megelégedve a Károly-köruti palota körüli á.lapotokkal. A vén komornyiknak sehogysem tetszett, hogy a grófné őméltósága darab idő óta feltűnően „édes Györgyi"-nek nevezi. Ennek valami oka lehet. A gazdája iránt rendületlen hűséggel viseltető vén cseléd szorgalmasan utána is járt a nagy szívesség oká­nak s bizony arait tapasztalt, nun nyugtatta meg hűsé­ges szivét. Először sehogysem tudott rájönni a Vadász Ernő ur rejtegetett érzelmére s arra, hogy ez Berta gróf­nővel van szoros nexusban, mig végre egyszer és pedig a Stefánia-ut szegletén, ahol kevesebb ember fordul meg, mint a nigy sokadalomban, látta amint Várdai Gábor grófné nyájasan hajlott ki és kezel nyújtott Vadász Ernő urnák. Hogy a kéznyujtás sem puszta kéznyujtás volt, mutatta az is, hogy mikor a hintó elrobogott, az öreg György István komornyik egy fa mellől fóh, beh restelle hogy neki leskelődnie kell!) azt is látta, hogy a fiatal ur egy kis színes levélkét mohón olvasgatott. Baj van ! Határozottan baj van ! De az öreg Györgyi István nem az az ember volt, ki a baj okára rá ne jött volna alaposan, különösen, mikor a titkolózók a kellő óvatosságot is elmulasztották. Györgyi István csakhamar rájöt', hogy a fiatal nevelő hónapos szobát tart a Gellert, hegy alatt egy kis házacskáb; n s itt keresi föl őt gyakran egy lefátyolozott fiatal hölgy. A hölgy kiléte is csakhamar bizonyossá vált. A hü komornyik sokáig habozott, hogy gazdáját érlesitse-e? ... A „Várdai grófok czimerében nincse­nek szarvak, a gazdáin sem viselheti." És megmondta. Várdai Gábor gróf elhalványodott s csak annyit Szabolcs vármegye selytmtenyésztése. A földmivelésügyi miniszttrium selyemtenyésztési felügyelősége megküldötte lapunknak a magyarországi selyemlenyésztés mult évi állapotáról szóló jelentését. Az érdekes munkálatból közöljük a vármegyénkre vo­natkozó lejezetet : Habár nagyon szórványosan, de már a mult szá­zad SO-as évei óta foglalkoznak Szabolcs vármegyében a selyemtenyésztéssel és örömmel mondhatjuk, hogy ez iránt az érdeklődés egyre fokozódik. 1900 évben a vármegyében 171 kilogramm gubót termeltek, melyért 332 koronát fizettünk ki. 1901. évben azonban, midőn rendszerint működé­sűnket megkezdtük a vármegye azon vidékein, a hol mégis több szederfa talállntó, feltűnően jelentékenyebb volt az eredmény, a mennyiben 21 községben 250-en foglalkoztak selyemtenyésztéssel és 2,240 kilogramm gubót termeltek, melyéit 4,343 koronát kaptak. Az országos selyemtenyésztési felügyelőség műkö­dése óta pedig a vármegyében 3,675 kilogramm gubót termeltek és ezért 6,988 koronát fizettünk ki. Ezenkívül a gubóbeválló állomáson 1901. évben 1,167 koronát fizettünk ki. Az összes kereset tehát, melyet eddig a várme­gyében az országos selyemtenyésztési felügyelőség nyúj­tott: 8,155 koronára rug. Hogy egyes vármegyékben mennyit fizettünk ki a selyemtenyésztés után, ezt ezen jelentés elején mutat­juk ki. Szabolcsvármegyében 1901. évben felállítod gubó­beváltó állomások : beváltott gubómennyiség kifiz. gukóbeváltási ár 1. Berezel 1,293 kgr. 60 dk. 2,534 kor. 74 fillér. 2. Nyíregyháza 662 kgr. 20 dk . 1,270 kor. 66 fillér. 1,955 kgr. 80 dk. 3,805 kor. 40 fillér. A legnagyobb szederfaállományt Berezel községben találtuk, a hol a tenyésztők 1,175 koronát kerestek ter­melt gubóik u:án. Továbbá Nyíregyházán és Buj köz­ségben, a hol l,0i2, illetve 620 korona jövedelemhez jutottak a selyeinlenyésztők. Buj községnél azonban már most azon sajnos ta­pasztalatra jutottunk, hogy uljait másnetnü fával fásitja be, holott a szegény nép az utak mellett leginkább a szederfáknak veszi közvetlen hasznát. Ezen utóbbi év eredménye nemcsak felette örven­detes, de egyúttal legbiztosabb jele annak, hogy a sze­gény nép felismerte előnyös voltát ezen termelési ágnak és erre az éghajlati viszonyok is kedvezők. Sőt ennek határozottan szép és biztos jövőt Ígérünk a vármegyé­ben, ha meglesz annak egy edüli alapfeltetele : a bőséges szeáerfaállomány. A szederfatenyésztés emelésénél természetesen arra fektetendő a fősuly, hogy első sorban a közterületek és a közu'ak tásittassanak be szederfával, mert tudvalevő dolog, hogy selyemtenyésztőinknek legnagyobb zömét a nép szegényebb része képezi, melynek nincs saját területe, a hová szederfat ültethessen és ezért a közterületeken lővő szederfákra van utaha. Őszinte hálával említem meg, hogy a szederfa te­nyésztés emelése czéljából a törvényhatóság a legüdvö­sebb intézkedéseket foganatosítja. A szederfatenyésztés emelésére a vármegyében saját részéről is minden kitelhetőt megtett az országos solyem­tenyésztési felügyelős ;g, a mennyiben kiosztott 192 liter szederfamagot, továbbá 130 községben 189,410 darab 2—3 éves magágyi szederfacsemetét. Ezenkívül részint szólt: „Meglőlek vén kutya, ha hazudsz! 1 — „Inkább halnék meg, csak hazudtam volna!" Másnap délután öt órakor bérkocsi állott meg a Gellért hegy alatti kis ház előtt s a lefátyolozott hölgy elé kisietelt Vadász Ernő nevelő és aztán együtt vonul­tak be a kis lakásba. Rögtön reá Györgyi István komornyik érkezett Várdai gróffal, ki megállott a kis szoba ajtaja előtt s jó darabig várt, mig a becsukott ajtó nyilni kezdett és a lefátyolozott hölgy indult kifelé. — Vissza! — kiáltott a gróf és megremegett belé a ház. A gróf letépte a fátyolt és feleségére ismert. A szobában Vadász Ernő reszketett mint a nyárfa levél. Gábor gróf becsukta maga után az ajtót s két revolvert tett le az asztalra. — Agyonlőhetnélek nyomorult csábító, de nem akarok gyilkos lenni ily gazember miatt. Hanem válassz e feldobott pénzdarabból: fej vagy irás ? Ha fej kerül föl; agyonlövöd magad itt e helyen azonnal. Az irás az én halálom! Vadász Ernő térdre borult és fogvaezogva kérte fiatal életének kíméletét. N rn ő az oka mondá, de a méltóságos grófné . . . Várdai grof elkaczagla magát, aztán a feleségéhez fordult: — És ezért az emberért csalt meg engem ? Várdai gióf többet egy szót sem szólt, hanem in­dult kfelé. Alig ért a küszöbre két lövés hallatszolt. Hirtelen vissza sietett és látta, hogy a nevelő vé­rében fetreng és a grófné is csak annyit bir még szólni: — Megöltem a nyomorultat ! . . . Bocsásson meg ! . . . A grófnét kocsira tétette Gábor gróf, Györgyi Ist­ván segédkezett. Mikor vitték, a hűséges komornyiknak csak annyi szava volt. „Bár hazudtam volna, hogy en­gem ölt volna meg a gróf ur!" — Tépje össze kigyelmed a milói Vénust! Bele­buktunk ! torvenyhatosagi utak mellé, részint községeknek 4 800 darab kiultetésre alkalmas szederfát adott és pedig-' az alispáni hivatal rendelkezésére 2000 darabot; a gávai foszolgabiró rendelkezésére adott 2000 darabot ; Napkor kozseg pedig 300 darabot és Nyíregyháza város 500 darabot kapott. A községek saját faiskolájukból kiültettek 3,249 darabot és e szerint a vármegyében 8,099 darab szederfa lett kiültetve. Fel is sorolom örömmel azon községeket, a hol az eloljaroság a faiskola rendbentartására dicséretre méltó buzgóságot fejt ki. -r- Ezek: Berkesz, Tura, Vas-Megyer, Báj, Plhrügv, Iisza-Bud, Tisza-Dada, Tisza-Polgár, Bdsa, Berezel, Bu'j, Gáva, Ibrany, Nagyfalu, Szabolcs, Vencsellő, Viss, Zai­kod, Ajak, Fényes-Litke, Karász, Petneháza, Baikány, Bökönv. (íps71piw) H,lmiia c ....... i-- i­Pócs-Pelri, Vaja, Bezdéd, Eperjeske, Lövő-Pelri, Mogyo­rós, Tornyos-Pálcza és Zsurk község község Egyúttal az elöljáróságoknak meleg köszönetünket nyilvánítjuk. I gyancsak a vármegye szederfatenyésztésének erae­lese czéljából tart fenn az intézet Nyíregyházán egy szederfaiskolát, melyben 1901. év végével 13,500 darai) átiskolázott csemete volt. A faiskolához a területet tiz évi ingyenhasználalra a város volt kegyes átengedni, mely áldozatkészségéért c helyen is legbensőbb köszönetemet nyilvánítom. Minden törekvésünk mellett azonban ismét csak azt hangsúlyozzuk, hogy ha biztosítani akarjuk a vár­megyében a selyemtenyésztés jövőjét, ugy a szederfákat legfőkép közutak mellé ültessék. Különösen pedig melegen kérjük a törvényhatósá­got, hogy a törvényhatósági utakat kizárólag szederfá­val fásittassa be. Az országos selyemtenyésztési felügye­lőség teljesen ingyen felajánlja a szükséges szederfakat és minden fa mellé egy darab védőkarót; sőt ínég a szállítási költséget is viseli a leadó állomásig. E helyen különös kegyelettel emlékszem meg néha' Mikecz János vármegyei alispánról, ki a községi faisko­lák rendezése érdekében kegyes volt odahatni, hogy a vármegye életbeléptette a járási faiskola-felügyelői intéz­ményt és a selyemtenyésztést lelkesen felkarolta. Kedvesen emlékszem meg a vármegye közönségé­nek és tisztikarának is azon hazafias támogatásáról, a melyben részesítették az ügyet és közreműködtek az eddigi eredmény elérésében. A szederfatenyésztésről szólva, el nem mulasztható kedves kötelességemnek ismerem köszönetemet nyilvání­tani e helyen is a vármegye államépitészeti hivatalának, mely az ulaknak szederfával való befásitásán fáradozik. Ugyancsak hálás köszönetemet nyilvánítom Bencs László Nyíregyháza város volt polgármesterének, ki fáradhatlan buzgósággal karolta fel a selyemtenyésztési úgyannyira, hogy személyesen járta be a tanyákat azon nővel, a kit az országos selyemtenyésztési felügyelőség a selyemtenyészlők oktatása czéljából kiküldött. Hálara lekölelező jó indulattal karolják fel az ügyet Balla Jenő városi gazdasági tanácsos, Oltványi Ödön városi jegyző és Geduly, evang. lelkész. Utóbbi még saját lakását is felajánlta a hernyók ki keltésére. Ily hazafias és lelkes támogatás mellett kétségtele­nül emelni fogjuk az eddigi eredményi, de nagy mérv­ben való fokozása a tenyésztésnek a szulerallomány­tól függ. ÚJDONSÁGOK. — Anyakönyvrezetői kinevezés. A belügyminisz­ter az eperjeskei anyakönyvi kerületbe Fodor Ferencz körjegyzőt, a mezőladányiba pedig Kúllay László kör­jegyzőt anyakönyvezetőkké nevezte ki. — Áthelyezés. Az igazságügyi miniszter Adlcr Adolf nyíregyházi kir. ügyészségi írnokot a debreczeni kir. járásbírósághoz helyezte át. — Esküdtszéki tárgyalás. A nyíregyházi kir. tör­vényszék, mint esküdtbíróság szerdán e hó 4-én tár­gyalta Laucsek János bujtosi kerülő bűnügyéi, aki ez év márczius havában Vitái Józsefet, mert az őt megtámadta, agyonlőtte. A tárgyalást Mcgyery Géza, curiai bíró, tör­vényszéki elnök vezette, a közvádat Várady Sándor kir. ügyész képviselte. A vádlott védője dr. Frok Gyula ügyvéd volt. Maga az eset röviden a következő: Vitái József ismeretes izgága és verekedő ember minden ok nélkül megtámadta Liucscket, midőn ez kerülői köteles­ségét teljesítette, s oly súlyosan sérelmezte, hogy Laucsek a feljelentéshez szükséges látlelet beszerzése végeit orvos­hoz ment, aki súlyos testi sértést konstatált és utasí­totta Laucseket, hogy másnap menjen be hozzá a lát­leletért. De Liucsek nem várta be a masnapot, hanem még az nip bement az orvoshoz, jelentvén annak, hogy már nem kell a látlelet, inert mikor ő estére kiment kerülni, Vitái újra megtámadta, felemelt bottal rohanván rá. Ő nem várta meg, mig Vitái az őket elválasztó ár­kot átugorva hozzá ér, hanem ijedtségeben felkapta a puskáját és elsütötte. A lövés Vitáit homlokon találta, olt halt meg a helyszínén. Ez a tényállás nyert beiga­zolást a bizonyítási eljárás során is ói az esküdtek — dr Prok Gyula nagyhatású védőbeszédje után kimon­dották Laucsekre a „nem bűnös"-t, mire a törvényszék meghozta a felmentő Ítéletét s Laucsek Jánost azonnal szabadlábra helyezte. A tárgyalás éjjel 11 óráig tartott. — Betétszorkesztés. Az igazságügyminiszler az 1886 évi XXIX., az 1889. évi XXXVIII. és az 1891. XVI t -czikk érielmében a telekkönyvi betétszerkeszto munkálatok foginatba vételét a kisvárd d kir. jirásbiro­ság mint telekkönyvi hatóság területére nizve e'rendelte. — Tanulmányi segély. Hervter Juliánná, a buda­pesti országos nőképző egylet leány-gimnáziuma növen­dékének tanulniinyai folytitása czéljából a varmegyei közművelődési alapból msgszavazott 250 korona segely kiutalását a belügyminiszter jóváhagyta. — Bclső-piaez rendezése. Az uj róm. ka 111 temp­lom közeli építése folytán szükségessé vált belső-piaczi

Next

/
Oldalképek
Tartalom