Nyírvidék, 1902 (23. évfolyam, 1-26. szám)

1902-05-25 / 21. szám

n Azon lanulók, akiknek nevelése ezen kotiviklusban történik, tanárok felügyelete és tanulmányaikban azoknak vezetése mellett megy végbe. Azok a szülők, kik fiaikat pap-tanárok nevelésére és gondozására óhajtják bízni, minden bővebb felvilágosításért forduljanak Horváth Sándor sátoralja-ujhelyi piarista házfőnökhöz, ki készségesen tudósítja a Conviclus feltételeiről. — A magyar kir. államvasutak igazgatóságától vett értesítés szerint a Turinban folyó évi május hó 10-től november hó 15-ig rendezett nemzetközi iparin űvészeti kiállítás alkalmaból ezen kiállítás meglátogalására a magyar iparművészeti társulat tagjai részére a kiállítás tartama alatt havonkint egyszer és pedig folyó évi május hó 28-án, junius hó 25 én, julius ho 30 án, augusztus hó 13-án, szeptember hó 3-án és október hó 1-én Budapestről Fiume—Velencze—Milánón át Turinba mérsékelt áru menettérti jegyek adatnak ki. Ezen jegyed Olaszországban 15 napig, Magyarországban pedig Velenczéig és onnan vissza 30 napig érvényesek. A menettérti jegyek Turinban három napi teljes ellátásra, a kiállítás háromszori meglekintésére és e városban tartózkodás idejére kalauz igénybevételére jogosítanak. Budapestről az indulás emliteft napokon akár a reggel vagy délután induló gyorsvonattal, Fiúméból a következő nappali hajóval, Velenczéből pedig az az napi esti vonattal történik, mig a visszatéréshez bármely tetszés szerinti vonat, illetve hajó választható a jegy érvényességi idején belől. Az utazás jövetkor Olaszország területén Velenczén kivül még kétszer, a magyar kir. államvasutakon azonban csupán Fiúméban szakitható meg. Ezen menettérti jegyek a m. kir. államvasutak 1. sz. városi menetjegy irodájában (Hálókocsitársa?ág, Hungária-szálló) és II. sz. városi menetjegy irodáj iban (Cook-iroda, Vigadó-tér 1.) az 1. osztályra 175.50, a 11. oszlalyra pedig 140.90 korona áron nyolez napi előzetes bejelentés után a tagsági jegy felmutatása mellett kaphatók. Budapest, 1902. május 14. Az igazgatóság. — Az idegbetegek eldorádája. Nem lehet másról szó, mint Siófok fürdőről, melynek hatasa vetekedik az északi tenger fürdőivel. Régi fürdőzők, mióta megismert k a magyar tenger leírhatatlan szépségeit és előnyeit, Siófokon telepednek le. A Balaton környékén levő tiszta levegő, kellemes erőhulláinu viz az idegiendszer megbetegedéseinél, hisztéria, neuraszténia, vérszegénység stb. bajoknál kiváló hatású. Hozzájárni m'g, hogy a gyógyulást keresők Siófokon jó lakást és kitűnő penzion-ellálást találnak, miért is kötelességünk pártolni hazánk eme fürdőhelyét, a hol különben állandóan a legélénkebb társas élet uralkodik. — Gazdakörök gazdák vagy földiái velők sző vetségo. A Magyar Gazdaszövetségnek egyik legfőbb törekvése a kisgazdák és földmivelők támogatása s érdekeiknek hathatós előmozdítása. Hogy ez minél eredményesebb legyen, legsürgősebb feladat a kisgazdák és földmivelők szervezkedése. A szervezkedés nódozatainak megbeszélése czéljából a Magyar Gazdaszövetség a f. évi junius hó 12-én, csütörtökön, d. u. fél 4 órakor Budapesten a vármegyeház dísztermében egy értekezletet tart, melyre ez uton is meghívja a lelkész, tanító és jegyzőket, valamint mindazon birtokosokat, gazdákat és földmivelőket, kik a földmivelők szervezkedésénél, illetve a községi gazdakörök létesítésénél (földmivelők vagy gazdák szövetsége) közreműködni hajlandók. Ezen éitekezleten a fölkért előadók részletesen fogják ismertetni a kisgazdák és földmivelők szervezkedésének szükségét vagyis a gazdakörök czélját, hivatását és működési irányát. A kik e hazafias nemes munkában részt venni kívánnak s az értekezleten jelen lenni akarnak, szíveskedjenek legkésőbb junius hó l-ig a Magyar Gazdaszövetség titkári hivatalánál (Budapest, Barossutczi 10.) jelentkezni. Miután lehetséges, hogy ingyenes elszállását kaphatnak az értekezleten megjelenők, a mennyiben tehát erre reflektálnak, szíveskedjenek ebbeli szándékukat szintén junius l-ig tudatni. A jelentkezők feláru vasutiinenetjegy váltására jogosító igazolyványt kapnak, In közlik pontos czimüket s azon vasu'i állomás nevét, honnan elindulni akarnak. Az értekezletet megelőzőleg ismerkedés czéljából társas étkezés lesz d. u, 1 orakor a Pannónia szálló (Kerepesi-ul) éttermében. — Szép, tiszta, iide arcbőr a legkönnyebben és legbiztosabban a Földesféle Margit-krém használata által érhető el. A közkedvelt és világhírű Földes-fele törvényesen védett arckenőcs semmi ártalmas anyagot nem tartalmaz; szeplőt, májfoltol, pattanást és az arcz mindennemű liszlátlanságát pár nap al itt eltávolítja, a láncokat, redőket kisimítja és az ateznak finom, fiatal, rózsás szint ad. Nagy tégely 2, kicsi I korona. Szappan 70, 3-féle színben 1.20 k. Kapható a készítőnél Földes Kelemen gyógyszerésziül Aradon és minden gyógyszertárban. — Allainvasuti fegyelmi határozat megtámadása per útján. A bíróságok utóbbi időben több ízben foglalKoztak azon elvi jeleutősegü keivl SSJI, hogy a magy. kir. alUnmsutac alkalm»zottja.nak fegyelmi ügyeit szabályozó, a munkaadó vasút és a? alkalmizoit között szerződés h itályaval (lec contractin) b ró s'.olgüati rendtartásban felállított fegyelmi tnlósájok ha'á-o'.ata p >r utján megtámadható-e. A kir. curia, e^y előfordult eset alkalmából, legutóbb 1902. február hó 11 -én ll8> —1901 sz. ítéletével, a két alsóbiróság ítélet -inek helybenhagyása mellett kimon lotta, liojy a rend es bíróiig a migv. kir. államvasutak fegyelmi hatóságán ik elli iiáto'.ásai körébe eső tény valósagat, .és a lefolyt' fegyelmi eljárás • során kiszabott büntetés mérvét felülvizsgálni jogosítva ívncs.m, hanem egyedül azt a kérdést bírálhatja meg, hogy az elkövetett fegyelmi vétség oly természetü-e, m ly a nyugdijszabályok szerint a nyugdíj elvesz'ésit vonja miga ulán. Ily értelembe döntött a kir. cu ia 1901. évi ok'óber 17-én 3231. sz. a. hozott, s mindkel alsóbit óság ítéletét helybenhagyó ítéletével is. — „A dél-afrikai hí borii; annak okai ís vezetése." Ily czimü nagyérdekü füzet jelent meg Budapesten, Szilágyi Béla bizományában, Conan Doyle, a hires angol költő és iró tollából, Aliquis magyar fordításúban A könyv czime hiven jelzi annak tartalmát; nagy vonásokban, de dicséretes tárgyilagossággal festi a burok történetét, az angolokkal való viszály eredetét s a háborúnak nem sorrend szerint való eseményeit, hanem mindkét részről való viselése módját. A ITiagyar olvasó, a ki lelkiismeretesen akarja megítélni a Déli\ t í H i I) i : IÍ Afrikában folyó dolgokat s nem éri be a napilapok által eléje tálalt frázisokkal, igen sok tanulságosat találhat a 164 oldalra terjedő könyvben, melynek ára mindössze 60 fillér. Conan Doyle nem mindenben ért egyet saját kormányával és nemzetével sem, s mint teljesen független emberhez illik, ezt nyíltan ki is mondja. A fősúlyt arra fekteti, hogy megezáfolja az angolok kegyetlenkedéséről és a concentrált táborokról a Dr. Leyds által pénzelt sajtóban s ennek révén nálunk is elterjedt híreszteléseket. A jóhiszemű és elfogulatlan olvasó csakhamar be is látja, hogy e híresztelések közönséges rágalmak. Nekünk magyaroknak kétszeres kötelességünk a Conan Doyle személyes dél-afrikai tapasztalatain alapuló védekezésről tudomást venni, először, mert az igazságot mindnyájan tartozunk keresni s másodszor, mert minket is elég gyakran megrágalmaznak Európa előtt a románok és a szászok s nekünk is jól esik, ha alkalmunk nyilik az igazság constatálására. A fölöttébb érdekes és igen olcsó könyvet legmelegebben ajánljuk olvasóinknak. Kapható minden könyvkereskedésben és a „Magyar Géniusz" kiadóhivatala utján is. — A magy. kir. államvasutak igazgatóságától vett értesítés szerint ezennel kö/hirré letelik, hogy a vasúti kocsikban és az állomási helyiségekben elhagyott tár,;yak u. m. bőröndök, lá;kák, ka'apok, ruha és fehérnemüek, bulok, napernyők és esernyők stb. az alább felsorolt állomásokon átverés alkalmával azonnali készpénz fizetés mellett elfognak adatni. Fiume állomáson 1902. május hó 23-án d. e. 9 órakor. Kis Gzell állomáson 19 >2. május hó 2G-án d. e. 9 órakor. Budapest keleti álomá on 1902. május h8 ".28-án d. e. 9 órakor. Szopkó Alfréd-féle Créme d' Orient (Arczcréme). Legbiztosabb szer az arcz és kézbőr fi íomilására és szépítésére, teljesen ártalmatlan, zsírmentes és megfelel a 71012. számú belügyminiszteri rendeletnek. Eltávolít minden bői tisztátlanságot, szeplőt, máj foltokat, pattanásokat, megvédi az arezot a nap és sz 1 befolyásától és azt simává, fehérré és üdévé teszi. Ára egy tégely Créme d' Orientnek 1 Orient arezpor 1 doboz 1 kor. és l Orient szappan l darab ... — Orient arcz víz 1 üveg .... 1 Postán utánvétellel vagy a pénz előzetes beküldése után küldi a készítő. Szopkó Alfréd gyógyszerész Nyiregyháza, főraktár Budapesten Török József gyógyszertárában. Budapesten Király-utcza 12. sz. 515—25—8. korona 40 fillér, korona GO fillérkorona 70 fillér, korona 20 fillér. A néztünk, magyar A síisiliiíz hete. legnagyobb várakozással a Bor előadása elé Várakozással azért, mert ezeknek a speciálisán színdaraboknak megvan az a szeszélyük, ho minden egyes színpadon más hálást gyakorolnak, hogy vidékenként különböző a sikerük. A vidéki közönse nem föltétlenül fogadja el azt, a mi a fővárosban r.agy tetszésre talál vagy a nemzetiségi vidékükén megbukik az, a mi az ország belsejeben sikert arat. Tudtuk, hogy a Bor a fővárosban föltűnést keltő módon hódította meg a közönséget. De valami föltétlen bizalommal nem voltunk a hír iránt. Valahogy meggyökerezett bennünk az a vélemény, hogy a fővárosi közönség abszolúte nem ismeri a vidéki élet szereplőit, nem ismeri a paraszt-világ lélektanát s igy a nepies irányú színmüvek fölött ítélkezni sem tud. Ide kívántuk a Bort, közelebb a maga forrásához. Mi közelebbről látjuk, tisztább levegőben nézzük. De az a zsúfoltan telt ház, mely kedden este a Bort üdvözölte, igazolta a darab általános sikerét. Eszrevehetünk ugyan benne némely részletet, mely a magyaros kép egészébe helylyel-közzel bele nem illik, de ezek oly elenyésző csekély momentumai a darabnak, hogy szinte keresni kell őket a ngy erősségek mellett. A művészetnek nem is czélja a természet i gyszerü lemásolása. (Arany János) A mindennapit idealizálni, a természetest esztetikai széppe-ruttá, erénynyé-hibává kell átgyúrni. Végül pedig azt sem tudjuk, nein-e talan a játék, a fölfogás hiányai, melyek á'z Írónak nem tudhatók be. Néhány oly hatalmas és erőteljes ecsetvonást tar talrnaz ez a kép, hogy a népéletnek egyszerre több érdekes mozzanatát varázsolja elénk. És pedig komoly részleteket. Belenyúl a nép tulajdonságai közül a drámaibb részekbe s ezeket hozza a napvilágra. Az első fölvonás ban rendkívül hangulatos jellemzését adja a paraszt ember mulatozásainak s annak, hogy a bor, a szesz mennyi • bajt és csapást hozott már a családi életbe, a társadalomba. A második fölvonás a paraszt egyszerű, de logikus gondolkozás módját, a paraszt makacsságát és büszkeségéi, az állat iránti — mondhatnám gyöngedségét mutatja be. Igen karakterisztikus a feleség holmijának az elhurczolása, az irigykedő, pletykás szomszédasszony, a még el nem vált férj lovagias védelme, a magyar parasztfeleség családjogi állásának jellemzése. Ez utóbbival egyszersmind modern színezetet is nyer a színdarab, megvan benne még a „probléma" is, a mely nélkül ma kiválóbb társadalmi színművet elképzelni sem tudunk. Ha a paraszt férj fölhevült, majdnem beszámithallan állapotban megveri a feleségét s az odahagyja a házat és különélést kezd, ki követ el nagyobb vétket a házas életközösség ellen, ki tartozik bűnhődni ? A kérdés nálunk nagyon aktuális és egész, különszerü elbírálás alá esik. Mert igen gyakori s a társadalomnak azon osztályában, melj a Borban szerepel, éppenséggel nem esik súlyos beszámítás alá. A nagytekintetü magyar kir. kúria többször kimondotta elvi alakban, hogy ha paraszt ember, a feleseget nem életveszélyes módon, hanem csbk mintegy a ház tiltás keretében, megveri, azt semmi reszb n sem tekinti súlyos erkölcsi beszámitásu cselekménynek. Olyasmit is hallunk emlegetni, mintha nem is szeretné az a paraszt ember a feleseget, a ki meg nem veri. Valószínű ugyan, ho

0'y ez nem igaz, de legalább — beiie trovalo. Az igazságnak, a társadalmi, műveltségi viszonyoknak megtelelő valószínűség látszatával bir. Aztán részben megfelel annak a légi magyar csaladjogi nézetnek, lio^y a férfi az úr a házban, a kit felesege is uramnak szó it, azt szolgálni, bárhová köveim tartozik s a ki házi fegyelmi jogot is gyakorol a felesége fölöll. Eléggé természetes tehát, hogy Baracs Imre, b.ír nagyon megbánta a tettél, nem birja megtörni a büszkeséget magában s nem kövt ti meg a feleségét, bármenynyire szenved is. Viszont azonban — különösen első pillanatra — hajlandók vagyunk az asszonynak is igazat adni. A kérdés nem is oldható meg apodiktice. A szerzőnek közvetett utat krllett választania. A gyermeki szeretel az, mely a házasfelek között a közeledest oko/.za. Érezzük, hogy csak egy lépés kell ahhoz, hogy férj és feleség összeölelkezzenek. Mindkettő tesz egy-egy lelépés'. De az elsőt — az asszony teszi, a miből azt következtctheljük, hogy Gárdonyi Géza az asszony elköltözését, és makacsságát taiija súlyosabbnak. A mint látjuk, a mű inkább drámai elemeket tartalmaz, de a dramaturgia eddigi állása szerint sem a dráma sem a vígjáték kaptafájára fölhúzható nem lévén, megmaradt falusi történetnek. A darab nyelvezeteben inkább újítást látunk, sem mint karakterisztikusat. Igy a pan.szt ember nem beszél. De e részben nagyon becses a mű, ha irodalmi nyelvünknek gyakran egyhangú színeibe tarkaságot igyekszik becsempészni. Az előadás öívcndetesen szép volt. Nagyon érdekesnek tekintjük a társulatnak realismusra való törekvését, a inely szintén csak haladást jelenthet. Hogy a paraszt ember kiköp, mielőtt iszik és hogy sokat köpköd, szivarozás közben; hogy a háza körül fo los, ócska kötényben foglalatoskodik ; hogy a paraszt ember a munkából — nem mint eddig szokás volt hófehér ingben gatyában — hanem munkás ruhában tér haza és csak vasárnap öltözködik ki: ez igaz dolog, ha a jóizles egyben-másban tartózkodást tanácsol is. A legkiemelkedőbb szerepe természetesen Klenovitsnak volt Baracs Imre szetnélyesilésében. Jatéka bár eléggé magas nívón állolt, de nem mondhatjuk, hogy teljesen kielégített voln . Hatalmas alakja ellentélben állott a sz ntiim nlálizmussal. Nem is szentimentális, hanem inkább olyan á landó langymeleg volt. Pedig egyszer-másszor szerettük volna, hogy egy kissé ridegebb legyen, másszor pedig, hogy a fölhevülése legyen erőteljesebb. Mikór Baracs Imre lerészegszik, sokkal duhajabb, majdnem vadember, a feleségét a nézők szemeláttára erősebben veri meg, többet zúz-tör, egyszóval a verekedés jelenete legalább is néhány pillanatig, valamivel hosszasabban s nem egyetlen szempillantásig tart. Női szerep valósággal csak Hahnel Jí'an/ia-nak jutott, a ki nagyon sok tapintattal játszotta meg az özvegy szomszédasszony szerepét. Gsige Ilonka, Menszáros Margit és Ebergényiné egyszerű szerepeikben jól megálltak a helyüket. Sebestyen Géza hatarozottan dicséretet érdemel Mihály bácsijáért, ebben az alakításában ép ugy mint máskor is, soha sem mulasztja el kiemelni azokat a pontokat, melyek a jellemre vonatkoznak s melyek összeségükben élöalakot varázsolnak elénk. Krémer, ámbár egy kissé fölöslegesen koptatta a hangja erejét, ismét érdekes, eredeti volt az utolso szaváig. Ugyanazt mondhatjuk Nagy Dezső ról is, a kinek zamatos, jóizü alakításait nagyon megkedvelte a közönség. Nem felejtkezhetünk meg róla, hogy neki van a legrokonszenvesebb arezjátéka. Virágháti nagyon is gyermekes volt, az ő Matyija ínég nem érett a komoly szerelemre. Az Ocskay brigadéros mintha egy kissé le volna játszva. A Kurucz Feja Dávid, mely sokkal jobb és drámaibb, mintha elhowályo-itotta volna. A mű inkább dramatizált regény, semmint valódi dráma. Palágyi több tekintetben igen kiváló volt a czimszerepben, meleg hangja nagyon sok rokonszenvet ébresztett. Jeszenszlcyné — a ki igen szép tehetséggel van megálldva — határozottan jobban játszhatta volna Dili szerepét. Ez a legjobb alakja a műnek, jellemében az elkeseredés, az őrület, a szerelem és a poézis egyesülnek és nagyon hálás szerepet nyújtanak. Régi, jó énekes műveknek egész kis csoportját elevenítette föl a mult hét. A czigánybáró, Rip van Winkle, A rezervisták, Az igmándi kispap és a Nebántsvirág keltek éleire. A közönség szívesen fogadta régi ismerőseit, azoknak a szépségeit az idő nem koptatta meg. Meggyőződést szerezhetett art ól, hogy az operelte is lehet maradandó becsű s hogy a mi ebben a fajban klasszikus, az nem évűt el egyhamar. A Czigánybároban Szögyi Gina csinosan énekelte a dalait. Bizony szegyeihetjük, hogy Strauss János ír igazi magyar stylü operettet, a c'zigánylány első dala például telve van magyar motívumokkal. Különösen ki kell eme nünk azonnan az Igmándi kispap előadásat, a mely talán a legjobb est volt az öt közül. Minden tekintetben összevágó, egységes, kerekded. AIdor Juliska a már megszokott, egyszerű kedvességével, sok érzéssel telt játékaval nagyon tetszett, Klenovits szinten jó volt a czimszerepben, a mely ugy látszik a vérmérsékletének megfelelő volt. Hahnel Aranka, Felhő llózsi, Fatalci, Sebestyén egyaránt hozzájárultak az est kellemes hangulatához. A Nebántsvirág egyik érdekességét a direktur, Makó Lajos első föllépte adta ineg, kit a közönség tapssal fogadott. Ezt az előleget valóban kiérdemelte, inert Chatean, Gibus őrnagy szerepében minden tekintetben szép és tökéletes alaiitást nyújtott. Sokaknak egyébiránt régi smeiőse ő a színpadról. Ezt a szerepet, — ha jól tudjuk — ő kreálta a Népszínházban. Felhő Rózsi ügyes, sikkes volt, m gjelenese sok jókedvet és élénkségét kölcsönöz a színpadnak, hangja különösen a félőbb fokozatokon, kedvesen cseng. Pápay Lajos csinosan énekel ugyan, de a játéka még suk korrigálásra szorul. A megboldogult, mely a nálunk műsoron Jévő franczia bohozatok java kuzé U.ilo/.ik, nagyobb közönséget érdemelt volna meg. Jellemekről u^yan itt sincs szó és i mű szmtén a már-már sablonossá váló szemolybeli eved .s n alapul, de oly ügyesen van fölépítve, hogy az érdeklődés az utolsó peiczig nem csökken. Hahnel Aranka cs Pataki rulinos, életteljes jatefcuKkal állandó derültséget vívtak ki. Hahnel Arankának uloisó fölvonásbeli estélyi öltözete és belépője föltűnést keltett. Menszúrós jobban Mszelt az első fölvonásbeli fekete toileteben. I A arány la.; darab iák legjobb mag! ar drámai művet a Bánk-bánt nem nagy közönség nézte. Igaz, hogy ennek a az előadása iránt nagy igényekkel viseltetünk, mert hiszen ismerjük mindnyájan annak minden jelenj