Nyírvidék, 1902 (23. évfolyam, 1-26. szám)

1902-01-19 / 3. szám

1 Rövidesen tehát njra felszámlálom azon szempon­tokat, melyeket a tanítónak szeme előtt kell tartani, hogy az emlékező tehetséget helyes uton nevelje. I. Az emlékezésre szolgált adatnak megszerzé­sénél : II. A megszerzett adatnak az emlékezetben való megtartásánál. 1) Tartsunk rendet a képzetek és tárgyak befoga­dásánál a) természetszerüség b) a faj és osztály szerinti csoportosítása által. 2) Kiváló gondot foidilsunk a gondolat menet fegyelmezésénél. 3) Legyen gondunk arra is, hogy a gyermek csak a szükségesekre emlékezzék, és a felesleget elfelejtse. 4) A befogadott anyagot ismétlés által elevenít­sük fel. III. Az emlékezetben megtartott anyag felújításánál. 1) Szoktassuk tanítványainkat a helyes eszinetarsi­tásra, hogy könnyedséggel tudjanak következtetni. 1) Ellenőrzendő az ingernek hatása a lélekre: a) A tárgynak közvetlen, b) a kép—, és c) a szó általi szemléltetésénél. 2) Érdeklődés keltése által bekötendő az egyév figyelme az emlékezetben tartandó tárgyra. 3) Legyünk tekintettel a lélek alaphangulatára, mely megnyilatkozhatik. a) a gondolkodo értelemben b) az akaió jellemben és c) a fentiekkel szemben is. 4) A lelki felindulások az úgynevezett emóiióknak szabályozasa és helyes útra való terelése (de sohasem azoknak kiirtása) legyen egyik főfeladatunk. 5) A testi érzést összhangba hozzuk a lelki érze­lemmel. a) A hasonlóról a hasonlóra. b) Aí egészről a részletre. c) Az okról az okozatra. d) Az összetartozókról az egyedre. e) Egyik ellentétről a másik ellentétre. í) Az előtte levőről a természetes sorrendben következőre. 2) Igyekezzünk a tanuló érzékszerveinek munkál­kodó képességét edzeni. 3) Lehetőleg kerüljük a muemolecbnikának alkal­mazását. Ezek tehát azon szempontok, a melyeknek figye­lembe vétele mellett a népiskolai tanulónak emlékező tehetségét fejleszteni lehet, sajnos azonban, hogy egy pályamunkában nem lerjeszkedheteni ki ezen szempon­tok temérdek ágazataira, mert az esetben önálló müvet kellene írnom az emlékezet keletkezése, felfogása, ápo­lasa, gyarapítása, állandó tétele, bemutatása stbről, egy ilyen mű felülmúlná a paedagogiai ismeretek kerelét, ez inkább mar oivosi tudomány ismeretét kívánna az Író­tól, mert eltekintve a szószoros értelineben levő emléke­zettől, tekintettel kellene lennünk pl. az emlékezet kelet­kezésénél a csecsemő emlékezete határára, — az emlé­kezet fogékonyságánál a gyermek és felnőtt lelki egy­segére, viszonyára, kapcsolatára és társadalmi h lyzetére. Beszelnünk kellene az általános és részletes, s a részben általános úgynevezett szövetségben lévő emlé­kezet részleteiről, nuii volna szabad elhallgatnunk a keletkezett képzetek gyűjteményét sem. Egész kimerítően kellene tárgyalnunk az eszme­társítást, s igy ez magában véve egy kötetekre terjedő psychologiát tenne ki. De a testtan jelentékeny részéi is ide kel ene ven­nünk, mert az idegrendszer működébe, a fűszeres ételek, szeszes italok kerülése, a nemi ösztönök bujasága stb. szervi összeköttetésben áll az ember emlékező tehet­ségével. Láthatja tehát a t. olvasó, liojy jelen munkám írása aikalniaval a lehelőséghez képest törekedtem arra, hogy absolut becsű pályamunka legyen, de egyúttal lehetőleg kerültem is azt, a mi e inunkat hosszadalmassá tette volna és igy a czéllól esetleg eltérítené. Meg vagyok győződve, hogy az ezen munkában lefektetett, elvek szerinti tanítói működés a népiskolai tanuló emlékező tehetség, fejlesztését előmozdítja, sőt szerzett tapasztalataim azon eredményhez vezetnek, hogy a princzipiumok elhanyago ása veszélyeztetné az e téien való nevelés végczéljat és növendékeinkből, vagy egy öntudat nélküli magológépet, vagy pedig szellemi mun­kálkodáshoz alkalmatlan egyedet faragnánk, miután pedig az emlékezet nevelése bizonyos előre megalapí­tott terv szerint történik, bebizonyul azon igazs g is, hogy a nevelés nemcsak ismeret, nemcsak tudomány, hanem művészet is, s hogy mennyire voltam kepes e művészet titkait feltárni, s hogy mennyiben valók elő­terjesztéseim, azt a pártatlan bírálók ítéletére bízom. Fisch Annin. is H V r> K iv Kereskedőink mo/gaima. A nyíregyházi kereskedő főnökök saját érdekeik megóvása szempontjából „ Kereskedelmi Kört" óhnjtanak alakítani, inivégből mult év deczember hó 15-én erte kezletet tartottak s az értekezletből kiküldölt előkészítő bizottság, a következő sorokat intézte városunk keres­kedőihez: Felhívás! Amaz emelkedett, lelkes hangulat, amely a mult év deczember tű én tartolt értekezlet tömeges részvevői­nél nyilvánult: kétségtelen bizonyítéka ann k, hogy Nyír­egyháza város polgárságának tekintélyes része szüksé­gesnek látja és óhajtja a „Kereskedelmi Kör" meg­alakulását. Mit is akarunk mi ezzel a Kereskedelmi Körrel ? Akarjuk, hogy ama számos sérelem, mely bennün­ket minden oldalról érzékenyen érint, organikus orvos­lást nyerjen. Akarjuk, hogy érdekeink képviseletét egy tekintélyes számottev o testűlet ragadja magához. Akarjuk, hogy a mi érdekkörünk is a szövetkezéi­nek, az egyült működésnek minden előnyét élvezze, hogy megszűnjön a körünkben észlelhető széthúzásnak anyagi és erkölcsi kárral járó hatása. Akarjuk, hogy mód nyujtassék az egymás között való gyakori érintkezésre. Akarjuk, hogy ezzel az érdekeink mindig felszínen tartassanak, figyelemmel kisértessenek. Akarjuk, hogy az érintkezés lehetővé tételére barát­ságos és szórakoztató otthonnal bírjunk. És ha mindnyájan akarjuk mindezt, akkora „Keres­kedelmi Kör" létesülni és virágozni fog. A Kereskedők Társulata rokonszevvei kiséri a meg­indult mozgalmat és ha ezt siker koronázza, ha lételé­nek biztos alapjait bizonyítva látja, hajlandó lesz a .Kereskedelmi Kör"-be olvadni. Mutassuk meg tehát, hogy érdekeink védelmére tenni is tudunk, mutassuk meg, hogy nagy és tekint lyes szám az, mely a „Kereskedelmi Kör" megalakítását akarja, mutassuk meg, hogy azt a mit akarunk, meg is tudjuk valósítani és iratkozzunk be az alakítandó „Keres­kedelmi Kör" tagjaiul mentül számosabban. Nyíregyházán, 1902. január hó 11-én. Hazafias üdvözlettel: Az előkészítő bizottság. TANÜGY. Pályázat ösztöndíjakért. A nyíregyházi ág. liitv. evang. főgymn. kormányzo tanácsa a következő ösztöndíjakra hirdet pályázatot: 1. A „Reguly-Suták"-féle ösztöndíjalap 1901. évi kamataiért pályázhatnak: nyíregyházi születésű, ág. Iiitv. evang. 12—20 év között lévő jó magaviseletű, szorgal­mas tanuló ifjak, kik valamely magasabb tanintézetben (gymnasium, reáliskola, polgári iskola, tanitó-képezde stb.) folytatják tanulmányaikat; sőt ev. reform, iskolába járók is, ha az alapitványozókkal való rokonságukat ki­mutatni képesek. 2. A „Nilcclszky Jenő' nevet viselő 2000 koronás ösztöndij-alap kamatai ez alkalommal osztatnak ki elő­ször. Ez ösztöndíjért pályázhatnak ág. hitv. evang. nyíregyházi születésü, budapesti kir. tud. egyetemi hall­gatók, kik közül legelső helyen a tanári pályára készülő itjak vétetnek figyelembe; egyenlőn jogosultak közül pedig a kiváló előmenetelt felmutató szegenyebb sorsuak. 3. A „néhai Somogyi Dezső, műegyetemi hallgató és tartalékos tüzérhadnayy" nevét viselő alapítvány 1901. evi kamatainak elnyeréseért pályázhatnak nyíregyházi születesü, — első helyen ág. h. ev. — ifjak, budapesti műegyetemi hallgatók. Mind ezen ösztöndíjak elnyeréseért pályázók kér­vényeiket kellőképen felszerelve, a nyíregyházi ág. hitv. ev. főgymn. igazgatóságához f. évi január hó 31-ig nyújtsák be. Nyíregyháza, 1902. január 16. Lelfler Sámuel, dr. Meskó László, főgynm. tanács-jegyző. főgymn. felügyelő. Felhívás. A Szabolcsmegyei Tanitóegylet nyíregyházi járáskörének tagjaihoz. A „Nyirvidék" deczemberi számában közzé tett felhívásom nem lett egészen eredménytelen. Az első vitatételre „Egy szabadon választandó olvasmány — er­kölcsi elbeszélés — kidolgozva mintaleczke alakjában és annak gyakorlati tanítása" vállalkozott Fábián Ferencz nyíregyházi tanitó. De még két tétel kidolgozóra vár. Nevezetesen: „A népiskolai rajzoktatás feladata a közép­iskola és gyakolati életre való előkészítés szempontjából" és „Mikép és mily terjedelemben tanittassék a népisko­lában az egészségtan. A'.on hitben vagyo<, hogy a járás­kör tagjai megszívlelik második felhívásomat és foglal­koznak a jelzett vitatételekkel s azok kidolgozása által lehetővé teszik, hogy tavaszi gyűlesünk tárgysorozata megfeleljen a járáskor kitűzött czéljának. Azon kartár­saim, a kik valamely tétel kidolgozására vállalkoznak, szíveskedjenek levelező lapon ezt velem tudatni mielőbb. A kidolgozott munkát márcziui Iá ig kérem beküldeni, Hogy a járásköri tagúk szeretnek munkálkodni, mutatják a „Nyirvidék" deczember és januári számai, a melyek­ben Görgey, Szabó, Fazekas, Nemes kartársaink szép jelét adták munkálkodásuknak. Felköllötték érdeklődésü­ket a „Phonomimika" iránt. Hálásak lennénk, ha tavaszi gyűlésünkön azon kartársaink, a kik a „Phonomimika" tanulmányozásával, vjgy gyakorlati kivitelével foglalkoz­nak, ebből egy előadást tartanának. A „Nyirvidék" leg­utóbbi számában a „Phonomimikáról" irott czikkében Fazekas kartársunk vádolva van. Erre nézve felvilágosí­tással szolgálok, a mennyiben ez már a járáskör ügyeit érinti. A járáskörnek 1900 év november 18-án tartott ülésén Dömötör kartársunk felolvasást tartott a hangoz­taíásról. Gyakorlati tanításra vállalkozott Fazekas János. A járáskör legközelebbi gyűlése 1901. év június 7-én — tehát oly időben volt — a mikor már az I. osztály­ban ily előadás megtartása nem időszerű. Ős/.i gyűlésünk — a melyen meg lehetett volna tarta.ii a gyakori ti tanítást — a jubileumi gyűlés miatt elmaradt. Így vád Fazekas kartásunkat nein érheti. Különben ennek a phono­mimikához semmi köze. — Még egyszer szives figyelmükbe ajánlom a vitatételek kidolgozását. Nyíregyháza. Kubaeska István, járásköri elnök. — A Bcssenj ei kör január huszonőtödiki esté­lyének,,kész a programmja. Zofáhl Júlia neves énekmű­vésznő és Szerémy Zoltán a Vígszínház kedvelt komikusa levélben tudatták az est rendezőivel, hogy lejönnek és megadják savát, borsát (e/.t nem írták, ezt mi mondjuk) a különben is vonzó estének. Itt közöljük egész terje­delmében a műsort: 1. A Nőemáncipáció kérdése. Védelmezi: Halasi János. — Hozzászólnak (pro és contra) dr. Hoffmann Mór, Porubszky Pál, dr. Prőhle Vilmos és más esetleges jelentkezők. 2. Arditi: Parla. — Énekli: Zofahl Júlia úrhölgy, Zongorán kiséri: Ferenczi József. 3. Monológ. — Előadja: Szerémy Zollán, a buda­pesti Vigszinház művésze. 4. Mascasni: Virágjóslat. Deura: Si tu ni'aímais — Énekli: Zofálil Júlia úrhölgy. Zongorán kiséri: Fe­renczi József. 5. a) Kupaktanács. b) Paróliák az iró- és sziné^z­világból. — Előadja: Szerémy Zoltán, a budapesti Víg­szinház művésze. 6 Tréfás énekek. Előadják a nyíregyházi dalárda tagjai. Betanította: Santroch Alajos. A szöveget fordí­totta: dr. Vielórisz József. Számozott belépő jegyek a Bessenyei-Kör tagjai és család agok számára személyenkint egy koronáért, nem tagok számára két koronáért kaphatók szigorúan a jelentkezés sorrendje szerint Jakdbovits Fanny kisasszony dohány tőzsdéjében f. január hó 21-edikén reggel 8 órá­tól ke dve, és este a pénztárnál. A jegyek személyre szólnak es másra át nem ruházhatók Az estélyt a közönség szavazása fogja bezárni. A szavazás eredménye határozza meg a vita eredményét. A közönség kőit igen és nem feliratos papirszel leket osztat szét a rendezős g a szavazás előtt. ÚJDONSÁGOK. Chinai varkocs. Még p dig két ágú és földig érő. Mind a kettő a markomban volt; meggyőződtem, hogy nem hamisított, — igazi eliinai varkocs. Fajsúlya pedig oly rengeteg, hogy az eur pai lidandonak t Ije-en elviselhetetlen vo m, különösen nekünk ni igyaroknak, kik a hiv..talos és nem hivatalos koppa-z'ás rniveletéhez már annyira hozzá­szoktunk. S l'un, ennek dac/.ára még is van nálunk ezopf — nagy is, sok is: a hivatalos ezopf. De hát miért is ne lenne? Hi mi mindenekben utánozzuk a külföldéi, ugyan miért ne ezen a téren is. Ha a franczia, meg az ánglius a parlamentben és a birói székben egy parókával bolonddá tes/i niagá' vagy mást, miért ne tcheiné azt meg a ma­gyar funkcionárius egy varkoc-csal? Elvégre a különbség nem is olyan szembeötlő, és én bizony n m látnék abban semmi nagy sérelmet, ha az — a hivatalos tekintélynek kifejezése es eme'ése czéljáb d — divatba jönne. Csak rgyet nein szeretnék, azt t. i., hogy ha a ezopf viselet ragá'yos természeténél fogva, a rendőri — detektív szo gálatnál is idővel kötelezővé válnék. Pedig tartani lehet tőle ! íme két példa: I. Dombrádi sommásaim vannak; egy reggelen nem állanak ki, mert — dombrádi vásár van. Daczára a magyar emberrel mintegy vele született vásárí-kupecz természetnek, nem vehettem figyelembe ezen különben figyelemre méltó megindokolását az elmaradásnak, nem pedig azért, mert megtudtam, hogy ők nem csupán a vásári laczikonylia kelvéért maradtak el, hanem hogy formaszerinti munkás sztrájkot szándékoznak rendezni. No hiszen megálljatok csak, lesz nektek hadd el hadd ! Majd megmutatom én, hogy holnap reggel már nektek fűlj ül a gőzgép! S az ádáz fenyegetést a tett követi: száguldó ló­hátos ember mint fergeteg igyekszik tüskön-bokron ke­resztül és őt látva méltán eszembe juthatott Virgilius szép hexametere: Qudrupetante putrem sonilu quatit nngula carripum. Kiszámítom: „Most 10 óra délelőtt; a fulár fél 1 l-re Keinecsén, 11 ó'ára a rendelet megírva, két marezona csendőr 12 órakor útban, délután 5 órára a zendülés leverve s még az nap, de legfeljebb másnap hajnalban már minden ember munkában. Hiu ábrándok ! Nem igy történt, do nem is tör­ténhetett; mert hát mi köze a kemecsei szol^abiiónak a halászi tisz .háthoz, meg a dombrádi summátokhoz! Tudja azt a szolg 'bíró jól, hogy köziga'gat'si minden tekintetben N.-Hulász ő hoszí tartozik, de azon bölcs berendezésről is van tudomás i, hogy rendőri tekintetben a halá-zi alsó tanyák a kemecsei, Halász maga az ibrányi és a halászi tiszahál a dombrádi csendőrőrshőz tartozik,— s ő ahhoz tartja m igát. .Jól is teszi. S igy én épe i nem c-sodálkoztim volna, ha ezen felelte bonyolult eset a következőkben nyt r megoldást: 1. a kemecsei szolgabíró visszaír a tisztemnek — természetesen rendes hivatalos uton — Halászba, hogy mivel N.-Halász, ahol a tiszt lakik, az ibrányi őrshöz, az ibrányi őrs pediglen a gávai szolgabíróhoz tarto/.ik, forduljon panaszával alioz. — 2. A gávai szolgabíró előveszi a tripartilurnot és ilyeténképen határoz: igaz, hogy pinaszló Halászban lakik, de a lnlászi ti-zahát a munka teljesítésének hely színe, és Dombrád, a munkások állandó lakása, már a kisvárdai szolgabíróhoz tartozik, — tehát kérelmével oda utasittatik. — 3. A kisvárdai szolgabíró végre be­rendeli pan oszlottakat, akik aztán negyedik napra (csép­lés idején) nagy nehezen munkába állanak. II. A második rendőri bohózat helyszíne Nyíregy­háza íme; az eset: e hó 10-én éjjel megszökik egy nő cseléd a kótají szőllőbe ; a bejelentés megtörtént 11 -én reggel s ime ma 19-en ínég mindig semmi hir felőle. Gondolom, a rendőri akadalyverseny lefolyása a következő: l. A rendőrfőkapitány veres kantáros szút ke pirip.ira ü teli a legbaírabb tót legényt — Kótaj felé. Ám de a legelső kótaji határdombnál rémülve fordul vi-sza ló és legény. 2. Főkapitány rohan a telefonhoz, de jó kemecsei szolgabiro rázza a fejét, hogy már ezt csakugyan nem teheti, mert hat KH íj az ibrányi őrshöz tartozik, Ibrány pedig Gavához stb. stb. * * * Kérem, nagyon kérein a rendőri — detektív szol­gál.ilot, ne foglalkozzanak ez ügygyei tovább, mert most veszem a következő táviratot: „A megszökött nőcseled rendes ullevellel ellátva ma itt partra s/állott. Rio Janei­ro, Don Gasperlino, capitanos ingalléros major*. y — s. — Báró Feilitzseh Berthold főispán ur ő mél­tósága ti napi távollét után e hó 17-én szikhelyére vissza­érkezett. — Rózsaszínű dominó bál. A nyíregyházi far­sangok uj vendége, a jótékony nőegy 'et rózsaszinü-dominós kedves terve városszéllé mel g fogadtatásra talált. Mind többen es többen lesznek azok, a k k dominót szándékoz­nak ölteni február 8-án. Ezzel a sikerrel a nyíregyházi

Next

/
Oldalképek
Tartalom