Nyírvidék, 1902 (23. évfolyam, 1-26. szám)

1902-05-11 / 19. szám

IS t K V I »' f TANÜGY. ,A selyem hernyó hazánkban nagynevű királynőnk uralkodása (.Mária Terézia") idejében kezdett ismertebbé lenni, az ő bölcs intézkedése lolytán kezdték a szeder fát -ültetni, az ő rendeletére lett itt is Nyíregyházán az u. n. .Epreskert" létesítve. — Hogy nálunk is meghonosodott, mutatja a .Selyem-utcza" elnevezés, mely legnagyobb valószínűség szerint az ott lakó és a tenyésztéssel tömegesebben foglalkozóktól vette nevét. Később, több oknál fogva ezen közhasznú gazdasági ág el lett hanyagolva, — s ha nem lettek volna egyes dilletans tenyésztők, főkép iskolás gyermekek, ugy itt vidékünkön csak a természetrajzból ismertük volna a selyemhernyót. Hogy ez nem csak dilletans kedvét kielégítő foglalkozás, hanem valóban hasznot hoz s számot tevő jövedelmet nyújt a vele okszerűen foglalkozónak, mutatja a kezem közt levő s az or^z. selyemtenyésztési felügyelőség által kiadott statistikai kimutatás, mely szerint 1901ben Zombor város termelői 21,210 K. 48 fill. Mélykút községe 17,070 K. 94 fill. Petrovácz 15,737 Kor. 18 fill., tehát Bács-Bodrog vm. három községa 54,218 K. 00 fillért, 1891—1901. tehát a lefolyt tiz év alatt nevezett három község 001.215 K. 88 fill. azaz Hatszáznégyezer kétszáztizenöt korona 88 fill. kapott selyemgubóért. Szabolcsvármegye nincs felvéve a kimutatásban, miután itt rnég csak kísérlet képen lett a mult 11)01-ben 5-0 községben meghono-itva, — de tudom s biztosan állítom, hogy beszállítóit gubóink minőség tekintetében a legelsők közt voltak s hogy Nyíregyházán 1187 korona lett a termelőknek kifizetve. — Ez, ugyhiszem a termelő kedvvel biroknak is megnyugtató s az ellenszenvvel viselkedőknek is bizalom keltő eredmény. IL lybeliek közt voltak, kiknek csekély 30 napig tartó fáradságuk 05—70 kor.-val lett megjutalmazva s e mellett még a saját munkájokat is elvégezhették s ezek áldották a Mindenhatót, hogy a selyemhernyót teremtette, igaz volt 2 olyan is, kinek fél munkájáért vajmi csekély dij jutott, de egy sem akadt a ki azt mondta volna, nem érdemes ezzel foglalkozni; inert a ki a felügyelőség állal ide küldött oktatónő utasításait betartja s a napi teendőket pontosan végzi méltó az írás szavai szerint az ő bérére. A tények valódi előállítása után kérdeni: érdemes-e a selyemhernyó tenyésztéssel foglalkozni? A reálisan gondolkozók bizonyára az én meggyőződésemet elismerik s azt mondják: igen. A jobb ügy érdekéből felkérem mindazokat kiknek szándékuk van selvemhernyót tenyészteni, hogy a helybeliek nt. Ueduly Henrik ág. ev. lelkész urnái lakó oktatónőknél, az Oros, Pazony és Napkor községekben lakókat pedig a községi elöljáróságnál, — hová külömben az oktaténők is elfognak menni, — a vm. többi községében lakók pedig szíveskedjenek az orsz. selyemtenyésztési felügyelőségnél — levelező lapon — ebbeli szándékukat bejelenteni, hol díjtalanul lógják a kikelt hernyót, illetve a petét annak idején megkapni." n. A nyiracsáűi ref. tomplom kö/.épkori fal képei. Szabolcsvármegye középkori építészeti emlékekben meglehetősen szegény. Nyírbátornak két késői gothikus temploma, Kállósemjén és Nyíregyházának egy utóbb lebontott temploma volt minden, a mi a középkorból reánk maradt. Annál örvendetesebb, hogy ezt a sorozatot legújabban a nyiracsádi ref. templommal sikerült gazdagítani. Építészeti szempontból ugyan e kis templom jelentéktelen alkotás, becsessé teszik azonban a benne napvilágra került középkori falképek. Hogy az architektúra olyan szegényes, azt megmagyarázza az a körülmény, hogy kőanyag itt messzeföldön nem található. Ez volt az oka, hogy a szerkezetet végtelenül egyszerűsítették. A templom hajója vízszintes deszkamenyezetes volt eredetileg is, a négyszögű szentélyt pedig kőgerinczek hiányában csúcsíves dongabolttal boltozták be. Éppenséggel nem sajnálták azonban a szentélytől a festészeti díszítést. Ennek oldalfalain csak ugy mint a diadal ív összes felületein oly falképeket találunk, melyeket művészi szempontból a csúcsíves kori festészet első rendű alkotásainak kell tartanunk, még romjaikban is. A javítás alalt álló templomnak fehérre meszelt falain, egy régibb omlós vakolat réteg alatt Sebeők István lelkész akadt legelőbb a falképek nyomaira ; ő értesítette a leletről a műemlékek országos bizottságát s a bizottság rögtön a levél vétele után engem küldött ki, hogy a képekről jelentést tegyek és róluk szines akvarell másolatokat készítsek. Megkezdve a kifejtést a keleti falon a Golgolha jelenete került napfényre. A kereszt alatt álló alakok fájdalom tönkre mentek, ellenben jól látszik a felfeszitett Üdvözítő finoman, érzéssel rajzolt teste s a T. alakú keresztekre feszitett két lator. Kár hogy az ugyanezen a falon látható két más dicskörös alak feje elpusztult s csak ruhájuk szépen megfestett dus redőzete maradt meg. A szentély két oldalfalainak alakjai szintén sokat szenvedtek az őket borító százados vakolatréteg alatt, s a mi legfőbb kár, ép a fejek hiányoznak. Legépebb alakja a templomnak a diadaliven látható koronás nöi alak, a kezében tartott kerék után Ítélve alexandriai szent Katalin. Vele szemben egy ugyancsak koronát viselő aranyszőke hajú nőalak áll, bizonyára Árpádházi Szent Erzsébet, II. András király leánya ; kár hogy a megsé, iült képen nem látszik elég tisztán, hogy ölében rózsákat tart, mert ez a jelképes járuléka Erzsébetnek. A diadalívnek a hajó felé eső felületén egy gazdag öltözetű nőalak látszik — fejét barbár kezek valaha régen megsemmisítették — valószínűleg Szent Ilona császárnő a kereszt feltalálója Itt is keresztet tart balkezében s jobbjával trre mutat. Több más kép is lehetett a diadal íven, de azokkal ez idő szerint oly erős mészréteg borítja, hogy kifejtésük bizonyos nehézséggel jár. Az eddig napfényre jött részletekből azonban megállapítható, hogy a képek 1400. év tájain készültek, tehát abban az időben, a mikor oly széles körű tevékenység indult meg hazánkban a falképfestés terén. Ebből az időből való legtöbb középkori falfestményünk a Dunánlul, a Székelyföldön és ekkor készült az újonnan felfedezett gömörmegyei falképek nagyrésze is. Hogy ezekkel a mi egyetlen szabolcsm3gyei festett szentélyünk egyenlőrangu, az bizonyos. Gróh István. SZABOLGSVAHMEGYEI GAZOASÍGI EGYESÜLETI KÖZLEMÉNYEK. A szabolcsvármegyei gazdasági egyesület értesiti az érdeklődőket, hogy a m. kir. kassai III. honvédkerületi parancsnokság a területére elhelyezett m. kir. honvéd csapatok élelmi szükségleteinek biztosítása iránt kiadott hirdetménye az egyesület hivatalos helyiségében a hivatalos órák ala t megtekinthető. A Nyíregyházán állomásozó m. kir. 5. honvéd huszárezred II. osztálya részére biztosítani kívánt: naponként 194 ad.g 3400 grammos széna és 191 adag 2100 grammos alomszalma, továbbá négyliavonként 20 métermázsa ágyszalma s végül téli hónapokkent 21 köbméter — nyári hónaponk n' 0 köbméter kemény tűzifa szükségletre a nyilvános targyalás — kizárólagosan írásbeli ajánlatok utján — 1902. évi junius hó 9-ik napján délelőtt 10 órakor fog a kassai III. honvedkerületi parancsnokság hadbiztossági osztálya helyiségében megtartatni. Bővebb felvilágosításuk a hiidetményben. íí ÚJDONSÁGOK. Muzeumunk gyarapodása. Kállay András ma is épen ugy, mint főispán korában, leglelkesebb pártfogója muzeumunknsk. Alig múlik el egy hónap a nélkül, hogy áldozatkészségével, részint nagy-lialászi birtokán talált, részint a környéken szerzett ősiégészeti tárgyakkal gyűjteményünket ne gyarapítaná. Nagy-lialászi „Telek" tanyájától északra 500 lépésnyire Tetke dombnak nevezett mintegy három holdnyi homokos emelkedésen, mely hajdan a Rétköz rengeteg mocsarainak egyik szigetét képezte, szőllő telepítés czéljából rigoliroztatott, a mely területről már régebben öt kővéső és egy kora-népvándorláskori gyönyörű bronz kapocstő, — melynek párját a bécsi udvari muzeumban láttam, — került muzeumunkba. Ezen terület ifj. Kállay András szerint hoiitva van ős cserép töredékekkel. A munkások ritkán mentik meg az épen talált edényeket, részint azért, m rt a babona azt tartja, hogy a földben talált edények, — ha azokat haza viszik — szerencsétlenséget hoznak a családra, részint azért mert kincset nem tartalmaz, többnyire pedig azért, mert az évezredekig földben rejlett cserep edények, még ha jól ki voltak is égetve, annyira máliékonyá válnak, hogy csak úgy emelhetők ki épségben, ha hozzá nem nyulunk, hanem körül ássuk, a környező földtől megszabadítjuk és egy-két napig ki hagyjuk száradni, a mi pedig mindenkinek hite és vallása ellen van. Az emiitett területen legújabban napfényre került és muzeumunknak ajándékozott tárgyak a következők: Két kőkorszaki nagy edénynek alsó része, melynek egyikében egy apacs-kő rejlett, a mi azt bizonyítja hogy azon több ezer esztendő előtti időben a halászatnak most is divó egyik módját űzték. Apacsnak nevezik azon rudakat, melyek a hálónak két végére vannak kötve, és a mely rudaknak alsó végére — kerületén behornyolt — súlyos követ kötnek, hogy a rúdnak alsó vége a víznek fenekére jusson, nehogy a halak a hálónak alsó széle alatt elosonhassanak Egy fél kiló sulyu vulcanicus üveg (obsidián) darab, a milyenről az ősidőkben késeket, nyílhegyeket pattogattak le. Egy nagy parittya kő jaspirból. Egy edénynek mélyen behomoritott talpa. Egy finoman készített cserép korong, mely igen kis edénynek fedelül szolgálhatott. Egy szép nemes rozsdával boritot bronzkés, mely a muzeumunkban őrzött öt bronzkéstől abban különbözik, hogy 5 milliméter széles fokának körvonala nem hullámos, hanem gyenge ivhajtásu, díszítve nincsen, tehát kezdetlegesebb lévén, még régibb mint amazonok, és valószínűleg a Krisztus előtti második évezrednek elejéről származik. Egy cserép edény, a mely 15 ctm. magas. Szélesen kihajló vékony peremének külső körvonala olyan, a milyent egy muzeumban sem láttam, a mennyiben nem köralaku, hanem négy félkör alakú lebenyből áll, tehát felülről tekintve egy négy levelű lóheréhez hasonlít. Legsajátságosabb — unicumnak tekinthető — tárgy egy kis fekete, fényezetlen, nem korongos, de jo gyurmából készült és jól égetett, mintegy fél deciliter űrtartalmú cserepedény, melynek felső részén nem egy kissé kihajló peremű nyílás van, mint minden csupornál vagy faziknál, hanem három részarányosán elhelyezett külön álló egy czentiméter magas nyak emelkedik ki. Mindegyiknek nyílása két czentiméter átmérőjű. A negyedik nyaknak helyén az edénynek füle volt, mely azonban a találáskor már le volt törve. Ivásra használható nem volt, mert az illető ivó a másik két nyilasból nyakon öntötte volna magát. Alig lehetett egyébb, mint három kanóezos mécs, mely valamely bronzkorszaki főúrnak világított addig, mig az ő mécsese is örökre ki nem aludt. Dr. Jósa András. — Horánszky özvegyének köszönete. Sziks'.ay l a , a_ varmegye alispánja Horánszky Nándor kereskedelemügyi miniszter elhunyta alkalmából részvétiratot mtezett az özvegyhez, aki erre a következő köszönő levellel valaszolt: Nagyságos Alispán Ür! Szeretett férjem elhunyta alkalmaból a vármegye neveben nyilvánított részvétét hálás stivvel köszönöm és kerem, hogy forró köszönetemet a vármegye köZönségének tudomására juttatni kegyeskedjék. Budapest, 1902. április hó 20. özv. Horánszky Nándor ni. — Vizsgák a föirymnasiumban. A VIII. osztályban a mult p-nteken kezdődtek meg az osztályvizsgalatok. meg pedig szokás sz rint a vallástannal. A többi targyakból e hét folyamán, hétfőtől penlekig tartatnak meg az osztályvizsgálatok. Az írásbeli érettsegi vizsgálatok pünköst utáni keddtől bezárólag szombat g tartanak, a szóbeli éreltségi vizsgalatok pedig junius hó 16-tól 21-ig. A érettsegi vizsgálatok elnökéül Zelenka Pál tisíakerületí püspök ez idén is Materny Lajos debrec/eni tőesperes-lelkészt küldölte ki, a tanügyi kormanyi pedig dr. Szlávik Mátyás ep rjesi collegiumi igazgató fogja képviselni. Az 1—VII osztályok évzáró vizsgálatai junius hó 6-án kezdődnek s 25-én végződnek. Ezen időközben tartatnak meg a magánvizsgálatok is. Az iskolai évzáró ünnep junius hó 27-én délután 3 órakor lesz" — Az alispán a községekben. Szikszay Pál alispán a hét folyamán Tliass és T.-Dob község ügy i s pénzkezelését vizsgálta meg. — Az evang. egyházközség vagyona az 1901. decz. 31 -én összeállított vagyonleltár szerint ingatlanokban 1005744 kor. 83 fill, ingóságokban 82800 kor. 30 fill., tökevagyonban 40885 kor. 12 fill., összesen 1035490 kor. 00 fill., terhe pedig töke tartozásban 95557 Kor. 00 till , függő tartozásban 2000 kor., folyó tartozásban 73100 kor., vagyis összegen 170957 kor, 00 fill., ugy ho,'y tényleges vagyona 804533 koronát lesz ki. Az elmúlt 1901. évben az egyházközség összesen 97256 kor. 30 till. vett be s 84577 kor. 81 till. adott ki. A kiadások kö/.ött legmagasabb tételt képez a személyi kiadásokra fordított öszszeg 41886 kor. 17 fill., melyből 29398 kor. 32 üli., a tanítók fizetésére fordíttatott. Az épületek fenntartására 19B11 kor. 93 fill., az iskolák felszerelésére 1311 kor. 63 fill. fordított az egyház. Ezek a számo; nagyon ékesen beszélnek s megdönthetetlen bizonyságot tesznek arról, hogy az evang. egyházközség óriási, csaknem erejen felüli áldozatot hoz a magyar nemzeti kultúrának. — Óriási jégverés érte városunkat és határát e hó 6 án Közvetlen ebéd után félelmes fellegek tornyosullak az égbolton és 2 óra 25 perczkor kezdetét vette az istenitélet. Ember, állat menekült a mogyoró nagyságú darabokból álló jégesőtől. A vihar pedig peírzről-pefczre növekedett, úgy szintén a jégdarabok nagysága is, melyek most már dió — sőt még nagyobb darabokban i> hullottak alá, beverve számtalan sok ablakot. A közben folyton olvadó jéglepel a 20-ik perez multán 8 cm. vastag rétegben borította a földet. Szívfájdalom volt nézni, mint tesz tönkre mindent a jégverés. A zöldülésnek indult növényzet mindenütt tönkre ment ott, a hol elvonult felette a jégeső. A levegő egészen lehűlt, az utczák teljesen télies képet öltöttek. Teljes 30 perezuj tartott a jégverés egy csepp eső nélkül, s mint mondják, ilyen mérvű jégverésre a legöregebb emberek sem tudnak emlékezni. A jégeső Tokaj felől jött és ugy vonult át városunk felett, innen pedig N.-Kalló fele vette a/, útját, de kaptak belőle kisebb-nagyobb mértékben Pazony, Oros és Napkor községek is. Még másnap szerdán is megvoltak nálunk itt-ott a leesett óriási mennyiségű jégnek a maradványai. A kárt eddig még lehetetlen volt megállapítani, annyi azonban bizonyos, hogy óriási. Szerdára virradóra gyenge fagy volt. — A l'elsö-szabolcsi tiszai ármcntesltö társulat véleményező bizottsága e hó 10-én délelőtt ülést tartott Kisvárdán. A gyűlés után abból az alkulomból, hogy a társulat az állam részéről 2.400,000 korona visszatérítésben részesült, a társulat miniszteri biztosa: báró Feilitzsch Berthold főispán tiszteletére bankett volt a nagyvendéglőben, amelyen a vármegye alispánja is részt vett. — irvaügyi fclebbvitcll küldöttség! ülés lesz e hó 14-én d. u. 3 órakor a főispán hivatalos helyiségében. — Ezüst lakadalom. Nagy Sándor, Kálló-Senijén község derék jegyzője szép és nem mindennapi ünnepséget ért meg e hó 8-án, áldozó csütörtökön, e napon ünnepelvén meg házasságának 25 éves fordulóját. Szúk családi körben ment végbe az ezüst lakadalo u és mégis 60 embert számoltunk meg az asztaloknál. Az érdemeket méltányló, s áldást kérő felköszöntőket nem csak az ünneplő társaságnak minden tagja, de a vezetése alatt álló község apraja, nagyja is szívből osztja. Tudvalevőleg a falu jegyzője s papja kezeben van leteve népének boldogulása vagy hanyatlása. Nagy Sándor azok közzül való, kiknek munkálkodása, tanác-a áldást hoz. Az ő -17 éves jegyzösége alalt falujának képe megváltó, ott, jólétei, józan életet mutat annak minden egyes feher háza, sót az ujon épült község ház és jzői lak is. Legyen rajtuk tovább is Isten áldása. — Millenniumi emlékünnep. A főgyinnasiumban tegnap délelőtt 9 órakor tartották meg hazánk cz< r éves fennállásának emlékére a szokásos millenniumi ünnepet. Az ünnepséget az ifjúsági dalo-kör.ól előadott Hymnus vezette be. Ezután Marlinyi József igazgató mondott íövid megnyitó beszédet, mire Vadász Sándor VIII. oszt. tanuló tartolt ünnepi beszédei s Klár Andor VIII. oszt. tanuló a saját, ez alkalomra készült kü töményét szavalta el. Az ünnepséget az ifjúsági daloskörtől előadott Szózat fejezte be. — t'onfirinácíó. Az ág. h. evang. egyházközségben áldozó csütörtökön történt meg a serdülő ifjúság confirmációja, vagyis az egyház nagykorú tagjai közé való felvétele. Az ünnepélyes és megható szertartáson az egyházi képviselőtestület tagjai testületileg vettek részt. Megjegyezzük, hogy e napon az egyházi képviselőtestület határozatából tót istenitisztelet nem tartalott s a jövőben se fog többé tartatni. — A vármegye közigazgatási bizottsága e hó i 7-én tartja meg rendes havi ülését.