Nyírvidék, 1902 (23. évfolyam, 1-26. szám)

1902-04-27 / 17. szám

— Esküvő. Török Gyula gyógyszerész e hó 20-án larlolta esküvőjét Szabó Laura kisasszonnyal, dr. Szabó Dávid volt megyei főorvos leányával. Násznagyok voltak Márky Elek löldbirlokos és dr. Benedek János orsz. gyűlési képviselő. — Nc mulasszák el a köszvényes és csúzos betegek a hírneves Zoltán-féle kenőcsöt használni, mert e páratlan kilünő szer még oly belegeknél is, kik évek óta szenvednek és különböző szereket, gyógyfürdőket eredménylelenül használtak, pár nap alatt gyógyulá't idéz elő. Kaphatók Zoltán Béla gyógyszertárában üvegenként 2 koronáért Budapesten. — Amire mindenki kíváncsi. Bizonyára minden ember szeretné tudni, hogy milyen szerencse csillagzat alatt született, s hogy váljon a születés-, név- vagy más kedves emlékű napjaihoz füzödő véletlen körülmények minő befolyással vannak szerencséjére ? A felelet ezen kérdésekre gyakran önként kínálkozik, csak fel kell ösmerni és megragadni az erre szolgáló alkalmat. — Iyen kitűnő alkalom ezúttal, a lapunk mai számában közzétett szerencse naptár, mely a Wolf Hugó budapesti bankházának szerencse számait tartalmazza az év egyes napjaira szétosztva, ugy hogy abból mindenki könynyen kiválaszthatja megrendelendő szerencseszámait. Ezen bankház, mely pontos és lelkiismeretes kiszolgálása, szigorú titoktartása és előzékenysége miatt, kitűnő hírnévnek örvend, sokakat tett már gazdaggá s igy boldoggá, szerencse naptára utján, miért is ezen hirdetést olvasóink szives figyelmébe ajánljuk. — Az életuntak. Egy pénzsóvár atya szivtelensége majdnem halálba kergetett két viruló emberéletet S. mérnök és B. nagykereskedő leánya egymásba szerettek. Az apa azonban mitsem akart tudni a házasságról es a fiatal kérőnek kijelentette, hogy leánya 100.000 korona hozományt visz férjenek és csak olyannak adja leányát, akinek legalább ugyanennyi vagyona van. Azonban a mérnök szegény volt, mint a templom egere. Az apa hajthatatlan maradt s hallani sem akart e házasságról. E nyakasság mélyen elszomorította a szerelmes párt. Elhatározták, hogy közösen megválnak az élettől. A mérnök gondoskodott a revolverről és titkos menyaszszonyával együtt elkészültek azon útra, melyről nincs visszatérés. Szótlanul, lassan haladtak a Teréz-körut felé. Amint azonban Török A. cs Tsa bankháza előtt elmennek, hallják, amint egy úr, aki a bankházból jött ki, egy várakozó társának egy számot mond. És hozzátette: — „100.000 koronát nyert!" Gépiesen ismételte a mérnök a nyerő számot. „Játszol te is az osztály-sorsjátékon ?" kérdezte a mennyasszony. „Igen." „És melyik számmal ?" A mérnök vállat vont: „Ha óhajtod, megnézem." Tárczájából előveszi a sorsjegyet. — Az a szám volt, melyet most hallottak említeni. Izgatottan besietnek Török bankházába, ahol megerősítettek az öromhirt és boldogságtól sugárzó arczczal siettek a keményszívű apához, aki most már beleegyezett a házasságba. És az életuntakból boldog házaspár lett. — Szép, tiszta, üde arc/,bőr a legkönnyebben és legbiztosabban a Földes-féle M trgit-crérn használata által érhető el. A közkedvelt és világhírű Földes-féle törvényesen védett arczkenőcs semmi ártalmas anyagot nem tartalmaz; szeplől, májfollo', pattanást és az arcz mindennemű tisztátlanságát pár nap alatt eltávolítja, a ránezokat redőket kisimilja és az areznak finom, fiatal, rózsás szint ad. Nagy tégely 2, kicsi 1 korona. Szappan 70 flllér (3-l'éle színben) 1. 20 k. Kapható a készítőnél Földes Kelemen gyógyszerésznél Aradon és minden gyógyszertárban. — A magyar kir. államvasutak igazgatóságától vett értesítés szerint a pünkösdi ünnepek alkalmából a magyar kir. államvasutak, valamint a Kassa-oderberjí vasút magyar vonalúnak összes állomásairól (az üzemükben álló helyi érdekű vasutak állomásainak, valamint a szomszédos forgalomnak kizárásává') Budapetre mérsékelt áru menettérti jegyek adatnak ki olykép, hogy az utasok az 1. kocsiosztályban kél II. osztályú, a II. kocsiosztályban két III. osztályú egész jegygyei, a III. osztályban pedig c^y II. osztályú rendes áru meneljegygyel Budapestre és vissza utazhatnak. Gyorsvonatokon megfelelő gyorsvonatu jegyek váltandók. Ezen jegyek folyó évi május hó 15—19 napjain, az utóbbi napon azonban csak a reggeli órákban közlekedő valamennyi személyszállító vonathoz (express-vonatok kivételével) kiadatnak, a visszautazásnak pedig május hó l'J és 20-án meg kell történnie, illetve legkésőbben a május 20-án a Budapestről induló utolsó vonattal megkell krzdenie. Május hó 19-ike előtt ezen menetjegyekkel visszatérni nem lehet, továbbá azokkal útmegszakításnak sem menet, sem jövetkor helye nincs. Végre az I. és II. kocsiosztályban utazók különösen lig\elmeztetnek, hogy azoknak a visszatérés alkalmával mindkét menetjegy birtokában kell lenniök, léhát azokat Budapestre érkezve csak elő kell mutatni, leadni azonban nem. Gyermekekre külön kedvezmény nem engedélyeztetik. A Magy. kir. államvasutak igazgatósága. Szopkó Alfréd-féle Créme d' Orient (Arczcréme). Legbiztosabb szer az arcz és kézbőr finomítására és szépítésére, teljesen ártalmatlan, zsírmentes és meg fele a 71012. számit belügyminiszteri rendeletnek. Eltávolít minden bői tisztátlanságot, szeplőt, májfoltokat, paltanasokat, megvédi az arezot a nap és szél befolyásától és azt simává, fehérré és üdévé teszi. Ára egy tégely Créme d' Orientnek 1 korona 40 fillér. Orient arezpor 1 doboz 1 kor. és 1 korona (50 fillér. Orient szappan 1 darab ... — korona 70 fidér. Orient arcz víz 1 üveg .... 1 korona 20 fillér. Postán utánvétellel vagy a pénz előzetes beküldése nlán küldi a készítő Szopkó Alfréd, gyógyszerész Nyiregyháza, főraktár Budapesten Török József gyógyszertárában, Budapesten Király-utcza 12. sz. 515—23—8. Csarnok. A szakadék! Sienkievicz után : Kállay Miklós. Ketten fiatal művész-növendékek, jó barátok, Sveitzban kóvályogtunk. Egy alkalommal Salzkammergut hegyeiben, Zellam See mellett eltévedtünk. Ránk esteledett, ugy hogy az ember minden neIN V j r

e V T D É •< hézség nélkül kitörhette a nyakát. Svialecki (ez volt társam neve) indítvánnyal állt elő : — Te Vladik, neked nagyobb tehetséged van, érted nagyobb kár lenne. Én megyek majd elől ... Ha lezuhanok, mozdulatlanul maradj állva holnap reggelig, akkor azlán segíthetsz magadon. — Nem te, hanem én megyek elől, válaszoltam. Nekem jobb szemem van. Sviatecki morgott ; — Ha nem töröm ki a nyakamat, akkor rendes I sirban végzmi az életemet. Nekem meg úgyis egyre megy. Veszekedni kezdtünk. Közben egészen besötétedik. Végre megegyeztünk. Sviatecki húzza a kötelet és elől megy. Elindulunk a hegy nyereg hosszában. Eleinte az ut meglehetős széles, lassan azonban mindjobban összeszűkül. Annyit észre lehet venni, hogy két oldalt szakadékok vannak, a melyek minden esetre igen mélyek lehetnek. A hegyhát mind keskenyebb lesz és ami még roszszabb, lábunk alatt az eső által elmállasztott szikladarabok egymásután gördülnek alá . . . — Négykézláb kell mennüik, máskép nem lehet, mondja Sviatecki. Tényleg másként lehetetlen volt, ugy haladunk előre, ahog

y a csimpánzok szoklák. Nemsokára azonban belátjuk, hogy ez sem használ. A hegyhát oly keskennyé válik mint egy nyereg. Sviatecki lovagló ülésbe helyezkedik; mögötte én szintén, elől kezünkkel kapaszkodunk és igy haladunk előre, ruhánknak nem nagy hasznára. Rövid idő rnulva hallom Sviatecki hangját: — Vladik! — Mit akarsz? — Vége van a hegynek. — Hát mi van ott ? — Azt hiszem szakadék. — Végy egy követ és haji'sd le . . . Hallgassuk, hogy meddig esik. Hallom amint Sviatecki motoszkál. Követ keres. Aztán mondja: — Vigyázz . . dobom ! Mindketten fülelünk, de hangot nem hallunk. — Halottál valamit? — Nem ! — Szépen vagyunk! Legalább kétszáz méternek kell lennie. — Haji Is m'g egyszer. Sviaticki nagyobb követ vesz elő és ledobja. Megint semmi hang. — Hát n'ncs ennek a mélységnek feneke? kérdi Sviatecki. — Nem lehetünk mást, itt kell maradnunk holnap reggelig. Maradunk tehát. Sviatecki még néhány követ hajit le. Minden hiába. Eltelik egy óra után a másik. Sviatecki megszólal: Vladik, valahogy cl nc találj aludni . . . Van nálad czigaretta? Kiderül, hogy czigarclta van ugyan nálam, de egyikünknél sincs gyufa. Kétségbeejtő helyzet! Egy óra lehet éjfél után. Finom eső kezd permetezni. Köröskörül áthatlan sötétség. Egyszerre megértem, hogy nekünk, akik akár a varosban, akár a vidéken, de mindig emberek közt élünk, fogalmunk sincs arról, hogy mi is tulajdonképen a csend. Mert az a csend, amely most körülvesz bennünket, úgyszólván belebömböl a fülünkbe. Majdnem hallom, amint a vér ereimben krring; szivein dobogását egész világosán ki tudom venni Kezdetben érdekel a helyzet. Koromsötét éjjel egészen egy pokoli mély szakadék mellett lovagolva ülni egy kiugró sziklán, olyan helyzet, amely csakugyan nem fordul elő minden nap. Nemsokára azonban hideg lesz és hozzá még Svialecki is filozofálni kezd: — Mi az élet? Az élet egyszerű disznóság. Azt mondják : . . . Művészet ! ... Az ördögbe is! A „természet majtnolása és amellett alávalóság ! . . . kétszer voltam a szalonban. Annyi képet küldtek oda be, hogy a vásznukból elég szalmazsákot csinálhattak volna a világ zsidósága számára. És mi volt az egész lulajdonképen? Utálatos hajsza, hogy a pénzemberek tetszéséi megnyerjék! Spekuláció a zsebek és a g/omor megtöltésere! Művészeti anarchia és semmi egyébb! Ha a művészet, az igazi művészet képviselve lett volna, a guta ütötte volna meg valamennyiüket! Szerencsére azonban igazi művészet nincs is a világon . . . csak természet van. Lehel, hogy a természet is disznóság . . . Legjobb lenne ha innét leugranék azzal vége! Meg is tenném ha volna snapszom. Azonban mert nincs, nem ugrom le. Megfogadtam, hogy nem megyek józanul a túlvilágra. Mir meglehetősen meguntam Sviatecki fecsegését, inégis itt, a csendben, elhagyatottságban hidegben, sötétben, szavai komoraknak tetszettek. Szerencs 're azonban kidühöngte magát és elhallgatott. M >g e-y pár követ hajított le utána; utána újból meg ujb >t kijelentette, hogy hangot nem hall. Aztán újra hallgattunk lórák hosszat. Egyszerre ugy tűnt fel, mintha nagyon, de nagyon gyengén világosodni kezdene. Valami madárhangot hallottunk és utána szárnycsattogást. Még mindig sötét volt és semmit sem lehetett [átni. Meg voPant azonban győződve, hogy a madarak sasok, amelyek a molység felett keringenek. Csodálkoztam, hogy oly sok hangot hallok, minth i a sasok ezrével röpködnének. Mindeneseire azonban hangúk a reggel közeledését jelentette. Csakugyan, nemsokára láttam kezeimet, amelyekkel a sziklaba kaptszkodtam, aztán megpillantottam Sviatecki vál'ait, mint valami sötét tömeget kevésbbé sötét háttéren. A háttér szeminelláthatóan világosolott. Főmpás, halványszürke szin jelezte a hajnal beköszöntését. Tisztán láttam Sviatecki egész alakját. Mind világosabb, világosabb lett. Mereven nézek előre és iparkodom, hogy a színváltozást, a minek átolvadását egymásba meg tudjam jegyezni. Egyszerre Sviatecki hangja megszakítja megfigyelésemet. 0 — Oh, mi szamarak ! Egész alakja eltűnik előlem. Kétségbeesetten kialllok utána : — Sviatecki, mit c-inilsz? — Ne ordíts, hanem nézz ide! Előrehajlok és mit látok. Ilt ülök egy apró sziklaszegélyen s alattam alig egy méternyije rét terül el. A vastag gyepszőnyeg eltompította a kövek hingját. A rét oly sima mint egy szőnyeg, az uton egész sereg varnyu tanyázott. Azokat tartottam én sasoknak. Csak a lábunkat kellett voln ( s egy kissé jobb lelógatni és legegyszerűbben ha/a juthattunk volna. É< mi az egész éjet itt töltöttük, fogvaezogva egy méter magas sziklavegen ! Ez volt az ulolsó hegyi kirándulásom. KÖZGAZDASÁG. Küzdelem a szőlő peronosporája ellen. Hogy a szőlő peronospora belegs 'ge ellen védekezni kell, ha csak nem akarja szőlőjét a feltétlen elpusztulás veszélyeinek kitenni, azt ma már minden szőlősgazda tudja, de azzal kevésbbé van tisztában, hogy mikor, mivel és hogyan permetezzen. Ebben a három irányban még mindig sok hibát szoktak elkövetni, melyek mindegyike jelentékeny karral jár a termelőre. A bordói lé, mely nem egyéb mint rézgálicz és mészkeverék vizes oldata, ugyan a legbizlosibb szer a peronospora ellen, ha idejében és megfelelően erős összetétellel készilik el, csakhogy annak elkészítése már nem oly könnyű, hogy uton-utfelen ne követnének ellene goromba hibákat, főleg az oldat tökéletlen közömbösítése által, ami azután megbosszulja magát az elővigyázatlan birtokoson. Mert a bordói lé helyes elkészítése távolról sem oly egyszerű dolog mint azt a legtöbb szélősgazda képzeli: a rézgálicz összelörése vagy lorró vízben való feloldása, a inészlej elkészítése, ennek kellő arányban való hozzákeverése a rézgálicz és viz előírás szerinti 1 —2—3 százalékos oldatához épen nem csekélység, mert sem pontos mérleg, sem lakmuszpapír ott kinn a szőlőben nem szokott kéznél lenni. Az adagolás „szetninértékre", a közömbösítés ,találomra" történik és a vége vagy anyagpazarlás, vagy egy perzselő hatású folyadék. Nem is szólva arról, hogy a rézgáliczol is országszerte hamisítják, s igy a legnagyobb pedantéría melleit is az igy elkészített oldat a beléhelyezett reménynek nem felelhet meg. Azért kell mindenütt, ahjl a permetező tolyadek i Ikészitését nem képzelt szakember leijesiti, elsőbbséget adni már kész permetező keverékeknek, melyeket egyszerűen a vízbe kell keverni megfelelő arányban és kész az oldal. Ezi'k között a legkitűnőbb anyag a dr. Aschenbrandt-féle bordói por, melyet három év előtt kezdtek hazánkban alkalmazni cs melynek használata mindenütt, ahol csak kísérletet leltek vele, a legjobban bevált. Erre az anyagra a figyelmet legelőször Linharl György, a magyar óvári gazdasági akadémia tudós tanára hívta fel, aki több éven át végzeit vele kísérleteket a legjobb eredménynyel. A bordói porról szóló jelentésben a következőkben sorolja fel a tanár ur annak előnyeit: „A dr. Aschenbrandt-féle por előnye a bordói lével (rézgálicz és mézkeverék) szemben a következő: 1. Az oklatol elkészíteni igen könnyen, s nagyon rövid idő alatt lehel. 2 Az oldat erősen alkalikus hatású s véle a lomb gyenge leveleit még ügyellen munkás sem képes leperzselni. 3. Az oldat kitűnőm tapad s olyan esők, a melyek a rozgálicz és mész keveréket okvetlenül lemossák, nem kepesek a zöld rézckről lemosni. 4. 11a az oldat nem lesz a permetezésnél kihasználva, a megmaradt mennyiségei egy bedugaszolható hordóban huzamos ideig eltarthatjuk a nélkül, hogy az állás ártana az oldatnak." Amellett a bordói por használata olcsóbb is mint a házilag elkészített bordói léé. A bordói por ugyanis sokkal tökéletesebben tapad, mint a legpontosabban elkészített rézgálicz és mészkeverék, s igy kevesebb kell belőle. A jobb tapadás pedig onan ered; hogy a bordói porhoz ezukor is van keverve, mely a tapadást lényegesen fokozza. Mig ugyanis a bordói léhez az első permetezésnél 1, a másodiknál 2, a harmadiknál 3 kg. rézgáliczol és ugyanannyi meszet kelt venni, addig a bordói porból az első permetezéshez 1, a másodikhoz és harmadikhoz 2 legfejebb 2'/a százelék minden körülmények kőzött elegendő. Az oldat elkészítése pedig — szentben a rézgálicz éz mészkeverékkel néhány perez alatt történhetik meg, s igy munkában is nagy a megtakarítás. Amellett a bordói por oldat annak liszlaságánál fogva a permetező gép dióját és szel epeit nem dugaszolja el, s igy ti van zárva a bordói por használatánál annak lehetősége is, hogy a gép tisztítása miatt a legbecsesebb idő elpocsékoltassék, már pedig erre a bordói lénél naponkint van eset. Végül az oldat elkészítését akármilyen gyakorlatlan napszámosra lehet bízni, legfeljebb anyagot pazarol, ha nem ismeri pontosan a vizes k.-d tartalmát, de kárt a szőlőben semmi esetre sem tehet. Pedig tudjuk, hogy gyakran csak azért halasztatott a permetezés |néha egyik hétről a másikra, mert a gazda maga képtelen volt magának időt szakítani, hogy ezen munkánál, mely a legnagyobb preczizitást igényeli, jelen Jehissen; ezalatt pedig a peronospóra rohamosan lepte el a szőlőt. Ezek azok az előnyök, melyek a bordói por elterjedésének útját egyengették és amelyeknek köszönhető, hogy ezen por használata évről évre terjed. Mi már a leg'öbb uradalom bordói porral permetez, mert több mázsa rézgálicz feloldásával járó nagy munka és a rizikó, mely a helytelenül készített permetező oldat nyomában jár, elidegenítette őket a közönséghez bordói lé alkalmazásától. A Magyar Mezőgazdák Szövetkezete, mely a bordoi port, ezt a kilünő anyagot gyártatja és forgalomba hozza, bárkinek, aki iránta érdeklődik, díjmentesen küld el egy