Nyírvidék, 1902 (23. évfolyam, 1-26. szám)

1902-04-27 / 17. szám

hogy munkába vagyok, s már április 15-dikén küldök a családomnak 60 forintot. Boldog és jó hazára találtam, ha családom nem volna olhol, hogy ilt vóna, akor soha haza se mennék, de a család és a hű jó feleség haza terel, mert aki amerikai polgár akar leni annak nagy a tekintélye. En rajtam nagyot tesz a gazdasági oklevelem, most egy jó nagy birtokban hinak gazdának de nem mengyek, mert család nélkül ugy is kicsire haladnék, adna az álam ahol csak választanék szőlő földet ingyen, felforgatja az állam gőzekén csak ültetnék szőlőt, de az éghajlatot nem ösmerem nem merek bele fogni, majd jövőre talán beleis fogok ha át ismerem, kitűnő hegyek, szép fekvések kimondhatatlan. C?ak magam vagyok az a baj. Job bort mint a mádi hegyben terem nem sok van, de itt is vóna, ha még nem job. De amék ember, aki kijön az nem azután lát, hogy gazdálkodjon, csak ebe a sanyarú gyárba bújják, azért haragszik az amerikai állam csak a pénzt hurczolják ki, nem forgalmazzák a földet, ami aleglöb bitangjába az erdő magától kirothad és ujul, nem kel a fa csak a szén. Nagyon szép és jó helyzetem van, sorsom kielégítő, a gyárban nein is vagyok nem is megyek, mert rilka aza nap mikor 12 v. 14 embert agyon nem üt a vas és csak ugy nevetik az angolok hogy oda van a hungér. Van ember elég, bizony annyi nyomorék embert talán egy háborúban sem lehetne tanálni mint Amerikában, kinek kezét, kinek lábát vágja el a vas. Sok magyar könyek ásztatják az Amerika földjét. Amék ember othun családja körében boldogul élhetet vóna ide jöt vagy koldusá teni magát vagy a gyár öli meg. De ha rnár egyszer kijött akor bújik csak kenyere legyen, most is 12 ezer ember munka nélkül van az éhalálnak van kitéve, menne visza csak kőcsége vóna. A nyíregyháziak akikkel kijöttem még csak négyen vannak munkában a többi mind strájkol. Jönek nálam adj egy forint 25 krt, ki keltőt én sajnálom adok neki mert magam sem tudom mire jutok. Bodnár Andri lija sincs munkában, 7 frt 5 krajcáromal tartozik megadni nem tudja. Es ara kérem polgármester úr és a főjegyző urat és Sipos Lajos urat, hogy mutasák soraim mindenkinek hogy ne jöjön ide senki, mert hogy it csak kevés a szerencsés ember, ne jöjön ide senki boldogtalan leni, hiába jól van sorsom még is boldogtalan vagyok, mert ha látom a rosz bánás módo! elkeseredik a szivem, maradjatok othun h'Z Ímlijai nem néz rátok senki görbe szemmel, nagyon haragszik az angol, hogy jön a magyar és más nép, mert ő élni nem tud tőle és menyire levan nézve az a s/i geny magyar, nem nagyon kel munkába se mert nem tudnak véle beszélni, Amerika már nagy nyomor iga ezután. Igen ha gazdálkodhatna akor tekintik az embert és semi adót sem fizet, ha 100 lova, vagy 100 tehene, diszna van csak 5 forintot (izet e'z is csak iskola adó. Ezel bezárom levelem és maradok hazám igaz gyermeke városomnak polgára, családomnak jó Atyja, Feleségemnek hű férje, a Tekintetes Polgármester Urnák és Tek. főjegyző urnák tisztelője Bodnár Mihály. Tisztelem Sipos urat és a Tekintetes fő kapitány urat. * . , Bodnár Mihály. Johnsstown, Broad street 319. Amerika. A törvényesített gyermekek. Egy miniszteri rendelet szerint ezenlul a fegyházban szülöttek nem fogják születési bizonyítványukból rnéíjtudni 9 más mindenkivel tudatni, hogy hol születtek. Ez a rendelet bizonyítéka annak a humánus szellemnek,

1 mely bevonult a minisztériumokba. A kivándorlókhoz. Szerény falutoknak nádfedeles házát Miért hagyjátok itt oly könnyen emberek ? Minek mentek oda uj hazát keresni; Mit elfednek tőlünk, távol — nagy tengetek. Jobb-e hát az élet ottan, vagy talán csak A csalfa jövőnek biztató képe vár ? . , ... Igen, csak ez vár, mert az élet nyomora, Vészek, viharokkal ott is karöltve jár! Mit is gondoltok ti, — mikor csapatostól Útra keltek, miként nagy ősszel a darvak ? . . Hát szivetek nem fáj ? . . nem érez valamit. A hogy elmaradnak az ismerős falvak? Hiszen e hazának minden kis faluja Ismerős volt néktek ...itt szavatok értik ; De ottan, — oda át, a választott honban. — Ki fia, lánya vagy ? . . még csak meg sem kérdik. Magatokra lesztek teljesen hagyatva, Mint a bolygó csillag, — mely czéltalan kering . . . Még itt ? . . ha csapás ért; volt a ki résztvevőn — Segély nyújtásával olykor rátok tekint. — Igaz — sok a csapás, mi a szegényt éri; De hát e csapásból mindnyájunknak jutott . . . . . . Hát már feledtétek, —- hogy e szegény haza Félszázaddal néktek, — szabadságot nyújtott ? ! Igen ! feledtétek, .... . a mult már feledve .... Nem kell már e haza; nincs már ily fogalom ! Mit törődtök azzal, — ha a magyar nemzet Romjain, domborul, végtelen sirhalom. Mert ti néktek, — a kik csapatostól mentek; U j haza kell, ahol kincset gyűjt rakásra Mind az — a ki tudja hazáját feledni; — A kinek a gondja nem terjed ki másra. Pedig volt rá idő, nem is olyan régen. Mint egy nagy óriás állottatok talpra! . . . Pusztult az ellenség, — és az egész világ Bámulattal nézett a kicsiny magyarra ! W Y 1 H V I D E K De ha már utat tört magának ez a szellem s ténynyel tanúskodnak a törvényhozó körök amellett, hogy az ártatlan gyermeket ne bélyegezze meg egész éleiére a szülők viszonyának szégyene, most már egy lépéssel tovább is kellene mennie a minisztériumnak : le kellene az utólagosan törvény esilel t gyermekekről vennie azt a nyomasztó terhet, mely mindez ideig rájuk nehezedik és számtalan esetben gállolag hat társadalmi érintkezésükben, sőt meg is akasztja őket a pályájukon való előrehaladásban. A miniszteri rendeletben gyökerező eddigi és fönnálló gyakorlat szerint a törvénytelen viszonyból származó gyermek születési bizonyítványában még akkor is löl van tüntetve a törvénytelen szarmazás, ha a szülők utólag pótolva mulasztásukat, löm nyes házasságra léptek s házassaguk előtt született gyermeküket kellő módon törvényesítették. A születési bizonyítványban az eredeti bejegyzés — vagyis a törvénytelen jelzés és az atya neve üres rovatának épségben tartása mellett — csak a jegyzet rovatba kerül a következő megjegyzes: „A vallasés közoktatásügyi minisztérium . . . számú rendelete folytán ezen gyermek a természetes atyának a termézetes anyával ... évi ... hó ... én kötött házassága következtében törvényesíttetett.' Az utólagos törvényesilés által a gyirmek ugyan azokat a jogokat élvezi, mint a törvényesen szülött. Miért kelljen tehát egyáltalán csak tudnia is, hogy szüleinek olyan viszonyábol származott, melyet a társadalom közfelfogása megvet? Ha a törvény alkalmat ad a szülőknek arra, hogy hibájukat — melyet a leglöbb eselben rajtok kivül álló okok idézlek elő — jóvá lehessék, miért vonja meg tőlük azt a tulajdonképpeni jótéteményt, hogy ne kelljen gyermekeik előtt szegyenkezniök '< A törvényesitési eljárás eme módja teljesen megfelel a rideg törvénynek, mely a gyermek jogainak fejlődésében anyakönyvi pótló megjegyzéssel tünteti föl a halárt, a melyen tul apja nevét viselheti s apját örökölheti, de minden emberi érzés tiltakozni kénylelen ellene, tnerl a jévá lelt hiba daczára továbbra is állandó dokumentuma marad a hibájának s Írásbeli bizonyítékot ad az ártatlan gyermek ellen az előítéletes társadalom kezébe. Tudomásom van olyan esetről, hogy egy ifjúnak az érettségi vizsgálat előtt születési bizonyítványt kellelt bemutatni s csak ekkor jutott tudomására az, hogy ő házasságon kivül született; az ifjú röstelte bizonyítványát az igazgatónak átadni, de művelt és önérzetes leikében ni •gingóU a szülők iránt táplált tisztelete is s annyira meghasonlott önmagával, hogy fölfedezése napján öngyilkosságot követeti el; persze halálának híre oly alakban került a nyilvánosság elé, hogy az ifjú félt az érettségitől. 11a megmozdult a társadalom a törvény leien gyermekek érdekében s gondoskodik azok neveléséről, ellenőrzi és elősegíti testi-lelki fejlődésüket, ha a minisztériumok kapui is megnyíltak azon eszme előtt, hogy a gyermekek ne bűnhődjenek a szülők hibájáért: akkor végre-valahára meg kell szűnnie annak a visszáságnak is, hogy még a törvényesített gyermekek is állandóan magukon hordják származásuk megszégyenítő bélyegét. A belügyminiszter találhat módot a törvényesités méltányosabb és jogosabb formájának anyakönyvi föl jegyzésére. TANÜGY. Felhívás az „Eötvös-alap" országos lanitói segély-egyesület ügyében. A magyarországi tanítók „Eötvös-alapját gyűjtő és kezelő országos bizottságáénak elnöksége f. é. február 2-án tartolt gyűlésében hirdette ki az „Eötvös-alap" jótéteményeire a szokásos pályázatot s felhívta az ösztöndijakra és segelyekre jogos igényt tartó rendes tagokai, miszerint a jótétemény elnyerése czéljából folyamodváÓh! hányszor volt már az, hogy a szegény magyar Védte a félvilág müveit nemzeteit. Bár nekünk olyan sok ádáz csaták között. Nem nyújtotta soha. — senki a kezeit. Hányszor dult e honban kül ellenség hada? . . Hányszor törtek reánk ozmánok, tatárok ? ! Mindig helyt állottunk, — bár sokáig nyögtük Azt a pusztítást, — mit tettek e barbárok. — És, most a mikor már kül ellenség sem bánt; Magad vagy, magadnak ellensége népem . . . ! Nem tudsz megbékülni a szegény sorsoddal Hanem csak úr akarsz lenni minden képen. De hát igazad van. Tanulsz az uraktól! Ha az külföldre megy? . . t e is csak azt teszed. A külömbség csak az : mig az pénzét veri; T e azt verejtékkel talán össze szeded. Szedd is össze mindazt, — mit ezek az urak Odakint oly könnyen fecsérelnek széjjel - . . Legalább ez legyen vigaszunk, — hogyha már Látjuk a pusztulást összedugott kézzel ! Mert urak! nagy urak! . . a népvándorlásnak Ti vagytok okai, — kik e haza népét Nem véditek; pedig ezek csak ugy mint t i Magukon hordozzák a jó Isten képét! Nem törődtök velők ! . . a külföld kell nektek, Ottan szórjátok el, mit e haza adott, Pedig hogyha mind azt; — itt adnátok közre, — Akkor tudnátok csak tenni szépet, — nagyot. De igy olyak vagytok, mint a vándorló nép : Még annál is rosszabb ! . . mert annak van oka . . . Hiszen némelyiknek a sok teher miatt, Dobra kerül a kis nádtetős hajléka. . . . Menjetek hát bátran. — urak és szegények: Menjetek vigadni, — pénzt keresni messze. Ne bántson a tudat. — hogy-e szegény honnak Boldogabb, — jobb napja. — valamikor lessz e ? ! Izsó György, nyaikat Budapest, Lakits Vendel igazgató-tanító és egyesületi titkárhoz f. é. julius 10-ig küldjék be. A kihirdetett pályázat szerint néhány 200 koronás, tobb 100 koronás ösztön,lijért és segélyért pályázhatnak s a lanitok-házaba felv, te!r^ jogosultak, a hazai egyetemeken, tanító- es laniló:,ő képző intézetben, felsőbb iskolákban tanuló azon lanilók és tanárok gyermekei, a kiknek szülői az „Eötvös-alap"-nak rendes tagjai s évi 3 korona tagsági dijat a központba legalább 5 Ízben beszolgáltatták, vagy 40 korona örökös tagsági dijat, vagy ujabban az 50 koronás részjegynek rgy részletét már befizették. Senki sem részesülhet az alap jótéteményeiben. ha a töke alaphoz tagsági díjjal nem járult. A jót. konyczélu „Eötvös-alap" ösztöndíjaiért, segélyert vagy a „Tanitók-hazában" való felvetelért folyamodok kervényeik melle az 1901 —1902-ik lanevről szóló iskolai bizonyítványaikat, az iskola fennlartó hatóság vagy a tanitó-egylet ajánlatát és azon okmányt kell csatolni, mely igazolja, hogy a folyamodó szülője az alap iránti kötelezettséget pontosan teljesítette. Az „Eötvös-alap" intézmény, mint országos segélygyesület 27 év óta áldásosán működik, elismerték azt a nemes keblű tanügy baratol, felkaroltak azt a jótékony pénzintézetek es tetemes parifogásba reszesiti a magas tanügyi kormány ; ugyan azért minden igazi magyar nepnevelönek az alapot pártolni hazafias kötelessége. Midőn a jelzett pályázati hirdetést ezen becses lapok uljan ez idén is közhírré teszem s a folyó évi gyűjtéseket a rendes tagoktól megkezdem ; egyszersmind felkerein a jogosult pályázókat, miszerint felszerelt folyamodványaikat, — az ajánlat megtétele végett — f. é. junius végéig hozzám beküldeni szíveskedjenek. Kelt Nyiregyházán, 1902. évi április 24-én. Pazár István, helyi gyűjtő bizottsági elnök. Meghívó. A „Szabolcsvármegyei Tanitó-Egyesülel" nyíregyházai járásköre folyó 190.'. év május hó 14-én szerdán délelőtl 9 órakor Nyiregyházán, az ág. h. ev. központi elemi iskola dísztermében gyűlést tarl, melyre a járáskör tagjait, a tanügy barátait van szerencsénk tiszteletlel meghívni. A gyűlés tárgyai: 1. Elnöki jelentés és ennek kapcsán — Ruhmann Andor tanítónak üdvözlése — mint a ki a nyíregyházi ág. h. ev. egyháznál 25-ik éve működik, mint rendes tanitó. 2. Egy erkölcsi elbeszélés kidolgozva mintaleczke alakjaban és gyakorlati tanítás Fábián Ferencz nyíregyházi tanitó állal. Hozzá szóló: Bán Lajos nyíregyházi tanitó. 3. A „phonomimikai irva-olvasás" tanításból gyakorlati tanilás Morvay Margit uj-fehértói tanítónő által, a saját iskolájából behozott növendékekkel. Hozzá szóló: Szabó Antal nagy-kállói tanitó. 4. Mikép és mily terjedelemben lanilassék a népiskolában az egészségtan czimű vitatétel felolvasása. Hozzá szóló: Lengyel József nyíregyházi tanitó. 5. A népiskolai rajzoktatás feladata a középiskola és gyakorlati életre való előkészítés szempontjából czinrü vitatétel felolvasása, llozzá szóló : Sloflánn Lajos nyíregyházi tanitó. ü. A „Tanítók Országos Bizotlsága" állal kitűzött tételek: a) A lanilók fizetés rendezése. Előadó: Tóth György kólaji tanitó. b) Az ifjúság erkölcsi életének megóvása. Előadó: Nandrásy Aurcl nyíregyházi tanitó. c) A lanitói szakképzés. Előadó : Fábián Ferencz nyíregyházi tanitó. 7. Az egyesületi elnök állal a járáskörhöz áltett többrendbeli ügyek feletti intézkedés. Ismerteti: Fazekas János nyíregyházi tanitó. 8. A „Szabolcsmegyei Tanitó Egyesület" állal a „Tanitók-Ilázára" létesilendő 4000 koronás szoba alapítvány ez évi részletének mi inódoni törlesztése. 9. A gyülrs napjáig — járásköri elnöknél — bejelentett indítványok tárgyalása. 10. A járáskör kebelében levő „Önsegélyző-Egyesület" működéséről szóló jelentés Stoffan Lajos elnök által. A „Eötvös alapba" való belépésre felkérjük karlársainkat. Jelentkezhetni: Pazár István helyi gyüjtő-bizottsági elnöknél Nyíregyházán. Az egyesületi hálrányos tagok tagsági dijaikat Szabó Endre" pénztárosnál Nyíregyházán fizessék be. A közebéden résztvenni óhajtó — helybeli és vidéki — kartársakat felkérjük, hogy május 12-ig jelentkezzenek Kúbacska István járásköri elnöknél. A rendező bizottság a fogadás és ebédre vonatkozólag csak ugy intézkedhetik — ha kellő időben történik a jelentkezés. Olcsó közebédről gondoskodva lesz. Ebéd-jegyek válthatók Kubacska István járásköri elnöknél. Nyíregyházán 1902 ápril hó 2G-án. Lengyel József, Kubacska István, járásköri másodelnök. járásköri elnök. Fazekas János, járásköri jegyző. ÚJDONSÁGOK. Színészet Nyiregyházán. Mélt. Br. Feilitzsch Berthold, vármegyénknek minden szépért s jóért lelkesülő és tetlre kész főispánja, a napokban beköszöntő színészet érdekében f. hó 22-edikén a következő lelkes fölhívást intézte a vezetése alatt olyan népszerűségre jutott Bessenyei-Kör tagjaihoz: Makó Lajos, az ismert és derék színigazgató, május 1-sején megkezdi nálunk előadásait kipróbált, jó társulatával, a mely Temesvárt, Delmagyarország középpontjában, osztatlan tetszést aratva működött. A buzgó színigazgató, a kinek már az előleges szinijelentéséből kiviláglik, hogy nem sajnálja a költséget és áldozatokat