Nyírvidék, 1902 (23. évfolyam, 1-26. szám)

1902-04-13 / 15. szám

IX -T IRVIDEK halasztva, hetenként egyet-kettőt közöl belőlük, egy évig kelendősége is lesz; de a közjónak csak kára, Eötvös Károlynak p^dig, mint Írónak, a magyar stílus dolgában ebből a munkájából is lehet ugyan sikere, de — más müveivel is megszerezvén azt már magának — nem lesz ujabb dicsősége! A t,-eszlári per történetét Eötvös Károly nem írhatja meg! Egyáltalában nincs szükség a megírására, de ha már valaki vállalkozik rá, az mindenki lehet más, csak nem Eötvös Károly. * * * Szükségesnek tartottuk pedig mind ezeket megírni azért, mert az Eötvös Károly lassú megszakított — szinte készakaratosan megnyújtott tempóban megjelenő tárcza czikkeinek izgató hatását már is érezzük és látjuk, ennek a „nagy pernek" közvetlenül érdekelt társadalmában ! Mit akar Eötvös Károly ? Ha az lenne a meggyőződése, hogy Magyarországon még most is védekezni kell a keresztyén vérvétel rituálitásának vádja ellen — hát, gondolom, akkor kár volt neki ősi nyugalmát megzavarni. Ki gondol ma arra? Ha csak ő nem, akit az Abbáziában is — mint divatos írót — megzaklatja a kiadó: az uj kéziratért. Igy íródhatott a „Nagy-per" is! Eötvös politikai férfiú is — s idáig — erről való nagy talentumáról nem is szólhattunk Nem is szólunk! Fölelevenítette ó, minden ok nélkül, az — adott viszonyok szerint is, minden „politikai'' eszjlyesség ellenére — ezt az ügyet, * * * Ha a magyar társadalomban van még egy kis nemzeti erő, az Eötvös Károly munkáját nem veszi észre. Nem fogjuk pedig tudomásul venni mi, itt Szabolcsvármegyében, ahol — bár (mint a csepegtetett méz) olyan igazán és behizelgőn van, magyarul megírva ugyan, de felekezeti háborúságot mm akarunk ! Kongresszus a kivándorlás ügyéb?n. Közludomásu dolog, hogy az „OMGE" a kivándorlással kapcsolatos gazdasági és társadalmi kérdések megvitatása czéljából országrészi kongresszusokat rendez és pedig a Székelyföldön a Felvidéken, a Dunántul és a Délvidéken. E kongresszusok eredményét képező munkálatokat a pozsonyi országos gazdakongreszszus elé terjeszti, hogy ott az egész ország közvéleménye állást foglaljon az országrészek állal hangoztatott kívánalmak mellett. Kívánatos, hogy az érdekelt országrészek egész társadalma ne csak érdeklődéssel kísérje a mozgalmat, hanem annak támogatásában cselekvő részt is vegyen. A tanító még ma is mostoha gyermeke a társadalomnak. A tanácsból kijut neki szépen, de a kalacsból — akarom mondani a kenyérből véknyán. Legátus koromban történt, h.gy nagypéntek délután három községben kellett végeznem az istentiszteletet, igy a harmadik községbe már alkonyattájban érkezvén meg, az öreg tiszteletesnek volt ideje a kettőnknek szánt jobbfajta „gyöngyösvidékinek" a lassankint való beszedegetésére. Nagyon természetes, hogy a mi az ilyen fajta dologból kettőnek is elég, az egynél a legnagyobb valószínűség szerint már „nobelspitzet" jelent. Hogy az öreg tis/.teletesnél igy volt, az bizonyos. Angyali jóságú neje restelvén előttem a dolgot, ilyen szivakkal feddé az öreurat: „Olyan jól esett a lelkemnek, mikor délelőtt hallottam, hogy milyen szívesen intetted a híveket a mértékletességre s íme te ezen a szent napon igy leszívtad magad." Hja! — mondja az öreg ur — „nem azért írja az orvos a reczeptet, hogy maga vegye be az orvosságot" ! Hej! ha abból a „300 frtos orvosságból" a rendelő orvosnak kellett volna előbb vagy egy pár kanállal bevenni, bizonyára nem kesett volna egy kis akáczmézzel elvenni a keserűséget, illetőleg más diagnózist állapítani meg. Erős a hitein, hogy rövid időn belől azt mondta volna, hogy a betegnek nem annyira orvoságra, mint inkább erősítő táplálékra és tokaji asszura, konyakra van szüksége. Ej! ej! néhai öreg bátyám, öreg kollegám ! Miért is kellett szökve odahagynod Olaszföldön az osztrák-ármádiát, ha komisz zubbonyodat nem aranyzsinórozat ékesítette is, mint oda előre akkor .... Azon felvidéki tiOOO lakossal biró városban atyád egykori, ámbár jóravaló, de akkor még irni olvasni sem tudó bérese helyett, ha élnél talán még ma is te tölUnéd be az 1200 írttal dotált postamesteri állást?! Isten tudja! Ha nem tanító lettél volna, talán nem is élsz 7G évet. Hiszen azt mondjak némelyek s a mi fő, okos embereknek tartjak magokat, hogy az iskola ozóndus levegője nagyon is alkalmas arra, hogy az ember öregkort érjen. Én ha ezt el is hiszem nekik, annyit azonban hozzá teszek, hogy időelött. ' Mert csak erőteljes közvélemény megnyilatkozása nyújthat reményt arra, hogy a kongresszus kivánt eredménye mielőbb bekövetkezzék. Alább közöljük a bennünket közvetlenül érdeklő felvideki kongresszus terve zetét, mely részletes fölvilágosítást ád ugy a kongreszszus rendezése, mint annak tárgyai iránt. A rendező bizottság április hó G-ikán délelőtt 10 órakor tartotta meg alakuló ülését Budapesten, a „Köztelek" tanácstermében. Erre meghívta az „OMGE" az összes felvidéki vármegyék fő és alispánjait is. A szabolcsmegyei gazdasági egyesület Kállay Andrást, Bogátliy Józsefet, Propper Sámuelt, ifj. Szunyogliy Bertalant és Lipthay Jenőt küldötte ki. A rendező bizottság előadója Jeszenszky Pál „OMGE" titkár. Felvilágosítást bárkinek szívesen ad az országrészi kivándorlási kongresszus irodája (Budapest IX. „Köztelek") Felkérjük a közönséget, hogy a kivándorlásra vonatkozó konk rét adatokat ez irodával közölni szíveskedjék, hogy azok a kongresszus anyagába beilleszthetők tegyenek. A Felvidéki kongresszus tervezete. 1. A kongresszus czélja: A felvidéki kivándorlással kapcsolatos gazdasági és társadalmi bajok széleskörű megvilalasa és az orvoslás módjainak kijelölese. A felvidéki kongresszust rendezi a Gazdasagi Egyesületek Országos S/.övetsege, együttesen a Bursodmegyei Gazdasági Egyesülettel es a felvidéki gazdasági egyesülelek, (ADauj-Torna-, Bars-, Beteg-, Gömör-Kishont-, Heves-, Hont-, Lipto-, Marmaros-, Nogtad-, Nyitra-, Sáros Szabolcs-, Szatmar-, Szepes-, Trencsén-, Turócz-, Ugocsa fing- és Zemplen-varmegyei Gazdasági Egyesületek, Zólyom-varmegyei Erdészeti Egyesük!) es a Felvidéki Magyar Közművelődési Egylet közreműködésével. 2. A kongresszus ideje es hílye: 1002 évi május hó 31, es junius 1. napja. Miskolcz. 3. A kongresszusi iroda szekhelye: Budapest, IX. Üllői-ul ^5., Köztelek. Az iroda az OMGE. kivándorlási bizotlsaganak felügyelete s a bizottság előadojanak vezetese alatt all. 4. A kongresszus tagjai:j a) képviselő tagok: a rendező es közreműködő testületek kiküldöttei. Minden közreműködő te=lüle-t elnökén kivul 2—2 taggal képviselteti inagat. b) tag lehet mindaz, aki a kongresszusi irodánál telvelehe jelentkezik és a 4 kor. tagsagi diját letizeii. A tagsagi dijak a kongiesszusi kiadvanyok költségem.k részbeni fedezetere szolgálnak. A tagok joga: A kongresszuson reszt vehet mindenki. Tanácskozási és szavazati joga azonban csak az igazolványnyal ellátott tagoknak van. A tagok a kongresszus kiadványait ingyen kapjak meg. 5. A kongresszus előadói: Az előadókat a résztvevő testületek kijelölése alapjan, vagy az önként jelentkezőkből az OMGF kivándoilasi bizottsága valasztja meg. Az előadok határozati javaslataikat előzetes megvitatás czeljabol az iroda uljau a rendező bizottság ele lerjesztik. A haláro.ali javaslatok kinyomatva, a kongresszus előtt a. tagoknak megküldendők. G. Helyi bizottság: A rendező-bizottság helyi bizottságot alakit Miskolczon, mely a kongresszus előkészítésével jaro helyi leiadatokat végzi. 7. A kongresszus tárgyai: a) Elnökség és tisztviselők megválasztása, b) A szervezkedés után első tárgy a kongresszus plciiuma előtt tartandó előadás, mely a felvideki kivándorlás múltját, mérveit és következményeit ismerteti. Az előadas nyomán a kivándorlást előidéző okok határozati javaslat alakjiban állapittatnak meg. A felvidéki kivándorlás okait megáhapito előadói javaslattervezet a következő: A felvideki kivándorlás természete oka a szegenjseg és foglalkozáshiány. E'.ek okai: A) A hátramarad, mezőgazdasági es ipar kuliura. B) A rossz értekesitési viszonyok. C) A rossz hitelviszonyok. Uzsora, De hát száz szónak is egy a vége. Ugy gondolta a szigetszáltasi egyháztanács is: „Meghalt a király, éljen a király" ! Összegyűlvén, elhatározták nagy voksolás után, hogy sp . . . . i képazdéből hivnak meg egy alkalmas tiatal embert 1 évig ideiglenesen s hogy a régi jövedelmet meghagyják. Kényesi Já íos főkurátor s vagy két presbiter társa erősen hangoltak amellett, hogy a 15 hold főidet tartaná meg magának az egyház, mondván, elég az a fizetes enélkül is egy rektornak, még majd nagyobb urnák fogja magát tartani náloknál, — de az öreg tiszteletes határozott felvilágosítása után, tudniillik hogy a tanítói jövedelem megcsonkítását a törvény tiltja, leszavaztatván, kénytelen-kelletlen beleegyezett. Az öreg tiszteletes azt mondta, hogy a törvény tiltja, én meg azt mondom, hogy az ő jó lelke védte azt. Bizonyára tudja azt a m. t. olvasó, hogy mi a törvény ? Paragrafusok sokasága. A paragrafusok pedig miből lettek, azt is tudja. Ismerek egy hajdani rektoriát, a melynek a jövedelmén ma 4-5 tanító család nyomorog. Pedig a tanitójövedelem megcsonkítását akkor is tiltotta a törvény, de a védőjének tágabb volt a lelkiismerete egy kissé. Jobb erre nem is gondolni, mert az embernek vagy íeje, vagy a szive, vagy mind a kettő megtájul bele. Hogy hajnalodik a tinitóságnak is, az tagadhatatlan, de az is bizonyos, hogy az exnevelő ur még mindig 135 növendéket oktat. (Pedig hát a törvény törvény) oktatja szeretettel abban a hitben és reményben, hogy meg is virrad még vahhi. Vájjon remélheti-e az exnevelő ur, hogy a halál őtet, avagy a halált ő kikerülheti-e addig, mig igazán felvirad ? ? Kun Bertalan. Vergődés. Ajakamról ne hallj panaszt! S mert tudom, hogy könyre fakaszt: A szivembe temetem. Ne tudd meg, ha clborongok S titkon fájó könnyet ontok, • Hogy semmi lett életem. korcsmahitel. D) Aránytalan közmegterheltetés. E) A községek rossz gazdálkodása. F) A birtokjogi viszonyok rendezetlensége. G) A földbirtok széllorgácsolódása. H) Az iszákosság. I) A tudatlanság. A felvidéki kivándorlás mesterséges okai : A) A galicziai bevándorlás. B) A kivándorlási ügynökök karos működése, c) az okok ekként megállapittaiván. a kongresszus a bijok orvoslásának módjaival feglalkozik. Ez érdekből határozati javaslatok nyújtatnak be az alább megjelölendő kérdésekben. I. Őstermelés. 1. Mezőgazdaság. Az állattenyésztés fejlesztése, kapcsolatban a havasi legelők jobb kihasználásává!. Tejgazdaságok létesítése. Juhtenyésztés. Sajt- és turokészilés fejlesztése. Baromfitenyésztés és tojásértékesilő szövetkezetek. Gyümölcstermeles, Talajmivelés 2. Szőlők felújítása. Borértékesítés. Pinczeszövetkezetek. 3. Erdészet. A legelőerdök és a legeltetes czéljaira okszerűen felhasználható erdészeti területek kérdése. Véderők uj kijelölése. Kopár területek befásitása. 4, Bányászat. Uj bányatörvény alkotása. II. Ipar, értékesítés és közlekedés. 1. Iparágak fejlesztésére irányuló javaslatok. (Faipar, agyag- és kőfejtőipar; laposnád-ipar; vesszőfonás, fono- es szövőipar. Szeszipar.) 2. Fogyás*tási és értékesítési szövetkezetek. 3. Turisztikai és lürdői elet fellendítése. III. Birtokpolitika, adó- és hitelügy. 1. A középosztály megerősítése. 2. A birtok szétforgáesolódása es örökösödési törvényeink. Birtokminimum. Homestead. Telepítés. 3. Tagositas, gyors és olcsó keresztülvitele. Telekkönyvek helyesbítése. Végrehajtási eljárásról szóló törvény módosítása. 4. Községi gazdalkodas rendezese; pótadok korlatozasa. Fogyasztási adók csökkentése. 5. Magas kamatú adók konvertálása. Hitelszövetkezetek fejlesztése. Takarékpénztárak reformja. Uzsoratörvény szigorít asa. Korcsmahitel es váltóképesség korlátozása. IV. Közművelődés és munkásügy. 1. Elemi oktatás ügye. Gazdasági ismétlő-iskolák. Vandortanárok. Gazdakörök szervezése. 2. Nők foglalkoztatása. 3. Mértékletességi egyletek. Népkönyvtárak. Papok es tanítok jutalmazása. 4. Munkasközvetités. V. Ki- és bevándorlás. 1. Galicziai bevándorlási mozgalom korlátozása. Letelepüles és honosság ügye. 2. A kivándorlási ü^y törvényes rendezésénél felmerülő kívánalmak. U^y..ökök inegrendszabalyozása. Kivándorlók pénze. Kiv mdorlasi engedely fel eteleinek szigorítása. Nyíregyház* egészségügye ni irosiusban. Egészségügyi jelentés. A folyó év márcz'us havában az egészségügyi viszonyok, tekintve a beérkezett halottjegyzőkönyvek adatait, jóval kedvezőtlenebbek voltak, mint a mult év megfelelő havában. — Az elmúlt év márczius havában elhalt 62, addig ez év márczius havában a halálozás 75-öt mutat, több tehát 13-al. Nem szerint elhalt fi 33, nő 42. Családi hovatartozandóság és foglalkozás szerint elhalt a napszámos és cselédek osztályához tartozók közül 39, löldmíves gazda 14, iparos és kereskedő 19, értelmiségi 3. Ezeken kivül halva született 4, kora szülött volt 3. Idegen határbeli el lett Nyíregyházán temetve 2. Törvénytelen ágyból származó elhalt 3. Élve született 113, és pedig 45 fi és 68 nő, ezek közül törvénytelen ágyból származik 12, és pedig .4 fi, 8 nő. Az elhaltaknál több tehát az élve szülöttek száma 38-al. Házasságot kötött 12 pár. Vallásra nézve elhalt: róm. kath. fi 4, nő 7 =11, ág. ev. fi 15, nő 20 = 35, helv. hitv. fi 6, nő &.= 9, gör. kath. fi 4, nő 10 = 14, izraelita fi 2, nő 2 = 4, görög nem egyesült fi 1, nő 0 1. Babtista fi I, nő 0 = 'J. Életkor szerint 0—1 évig 30, 1—5 évig = 7, 5—7 évig = 2, 7—20 évig = 9, 20—30 évig = 3, Terhét — unva bár — hordozom És sorsomban megnyugoszom, Ellene nem tehetek : Elek, küzdök, szenvedek. De álmatlan, bús éjszakán, Mikor körül vesz a magány S csak az Isten, a ki lát; Mikor alszol nyugton, mélyen : A lázas, a sötét éjen Szivem kitör, felkiált, Panaszát kiontva lelkem, Bánatomat elkesergem. Titkon mondom meg ne halld, Reménységem, hogy meghalt, I)e bár titkon teszek panaszt : Tudom, lelked megsejti azt, Ha lelkemnek baja van. S hogy ne érezd szenvedésem : Imádságom, könyörgésem Mindhiába, hasztalan ! Előtted nem lehet titkom. Nem tehetek semmit titkon; S szivem, ha kín emészti : A te szived megérzi. Hogy neked még az se fájjon: Ajkamról hát soh'se szálljon Sóhaj, panasz titkon sem. Meghálálni nagy hűséged Másképpen nem tudom néked Oh én édes hitvesem ! S vergődjem bár megtiporva, Megalázva lenn a porba' : Sorsom könnyebb lesz, könnyebb, Ha ertem nem hull könyed. Erdélyi Imre.