Nyírvidék, 1901 (22. évfolyam, 1-52. szám)

1901-09-08 / 36. szám

N T t R V I D E IV — Gáván az ajonnan épült gör. kath. iskola belső fölszerelésének czéljaira auí. 18-in tartott jótékonyczélu tánc/mulatságon felü fizettek: ifj. B cskai János 1 kor P chmájer Gv. 2 kor. Cusztu J 1 kor. Tomori Pál 1 kor. Simon E 1 kor. 0 ah Istvát. 1 kor. Ma'yás Cibor 1 kor. S'.ikszai József 1 kor. N. N őrsvezető 1 kor. Czoch Á-pád 40 fin. B ic-kai Mihá'y 20 fill. Vencseílóről: Futirmmn Au al 1 kor. Uszló Gyula 1 kor. Újvárosi Antal 1 k r. Balsáról: ifj. Bihun József 3 kor Tóth Józstf 1 kor. Balépti dijat beküldtek: Freukel Sámuel 4 kor. Andó Simu l 2 kor. Pető Autal 2 kor. Dr. Fodor SiLd.r 2 kor. id Mtktcz Mihály 2 kor. Pásztor József ny. tauito 2 kor. Eigel B-rtalan 2 kor. Farkas Imre 3 kor. S'aub Ferencz 1 kor. Czomba Imre 1 kor. Lípsitz Vilmos 2 kor, Rolkó Albert 3 kor. Far kas Lajos 3 kor. Veuc^ellórói: Főt. Bukov<c.ky Sándor 2 kor. Tó'h Gyula 2 kor. Cseudes Ferercz 3 kor. Bilsáról: Horváth Gyu a 2 kor. Sztiipszki A idár 1 kor. Tamás Ferercz 1 kor. T más János 1 kor. Kerüló Miklós 1 kor. Toih M.hály 1 kor. Veres János 3 kor. Timás László 1 kor. Tiszta jövedelem maradt tanszerek be szerzésére 181 kor. 60 fi lér. Fogadják ez uton is a nemes szivtt adakozók az egyházközség köszöjetét. — Választási mozgalmak. Az országgyűlési választások íókel ekét a zászlók képizik. A rózsahegyi magyar tex i ipar r. t.

f a zászlószövetek gyártását oly mervben bóvi ette ki, hogy az országnak ebbeli szükségletét teljesít. fedezni képes. Ezen hazai iparvállalat, a gyártmái y kitűnő minősége és szintartósságs. továbbá o.C:ó árak által tűnik ki. A magyar tix iiipar r. t. közpouti képviselettel Frtudiger MózeB éí Fűit (Budapest, L .udon utcza 6) bizta meg, kik eddig is a bazai ipar fejlesztése körül nagy érdemeket szereztek. E czég ugy a fővárosban, miut nagyobb vidéki városokban oly czegek nél, kik eddigi B a zászló elárusitásával foglalkoztak, fóeiárusitö helyeket létesít, fchol megrendeléseket a gyái által megállapított eredeti árak mellett veszu, k föl. BJ vebb felvilágosítást vagy kepea áijegyzéket ingyen és bérmentve küldenek. — Tárogató hangversenyt tartott augusztus hó 15 én Sátoralja-Ujhelyen Bakay László, mely az oltani közönség nagy megelégedésével végződött, ugy, hogy ugyanakkor felkérték Bjkayt, hogy újra tartson hangversenyt, melyet szeptember 1-én meg is tartott. Iroduloui. A Ráth Mór (Budapest, Hias-palota) által kiadott és Dr. I nliug Konrád kir. táblai tanácselnök áltai jegyzetekkel ellátott oly népszerű törvénykiadésikbó. immár a 35-ik 1901. évfolyam 1 só füzetei a szokoti díszes nagybetűs es zsebkiadásokban megjelentek. Á uk 4 korona. Számos igen f n os törvények kö-ött lartalmazzák az összeférhetlensegi és a közigazsa'ás egyszerűsítéséről szóló törvényeket. Ezen ket fontos törvén} megjelent külön kézi kiadásokban is, és pedig: 1901. XX. t.-cz. Az összeférhetlenségról, az összeférhetieuségt bizottságok és a képviselőház szabályainak módosítására vonatkozó rendelkezésekkel, és a képviselóválasz táiok feletti bíráskodásról szóló t.-czikkel, mely a képviselőjelöltek megengedhető választási kiadásait is szabályozza. Ára 1 K. 60 f. A feutebbi es az előbbi összes választási törvények, az 1874. és 1848. évi alap vető törvényekkel és azok módosításaival 3 kor. 1901 XXIV. t.-cz. A közig izgat ás egytzerüitéséről. A m kir. közigazgatási bíróságtól szó'ó 1896. évi törvény nyel, melyLtk e^yes §-ait az 1901 évi uj törvény oly lényegesen módosítja. Ára 2 K. 40 f. Ráth Mór legújabb közérdekű törvénykiadásai közül még megemlítjük a következőket, melyek elsőrangú szektekintelyek jegyzeteivel és a végrehajtási rendeletekkel vannak ellátva : A földmivelésügyi miniszter körrendelete a mezőgazdaságra hasznos állatok oltalmazása tárgyában. A mezőgazdasági törvény il.etó intézkedésével és a vndásztörveuyuyel, 1 K,melymiudeu földbirtokosra, vadászra nezve Lélkülözhetetlen. A megrendelések gyűjtéséről a bazai iparnak állami kedvezményezéséről. 80 f. A birtokos es gazdatiszt közötti jogviszonyokról. 70 f. Az erdómunkásokról, dohánytermelők és dohánykertészek közötti jogviszonyról, a vizi munkálatoknál, az ut- és vasútépítésnél, gazdasági munkává lilkozóknál alkalma zott napszámosokról. 1 K. 80 f. A gardasági muukáes cselea-segélypéuztárról. 1 K. A közérdekű öntöző csatornákról. 60 f. E tárgyuknál és jelentőségüknél togva szocziál-politikaiaknak nevezett törvények, melyek a népesség legszélesebb köreinek érdekeit érintik, való bau általános figyelemre méltók és éppen azért jó szo gálatot tett a kiadó czég akkor, a midőn a törvényismeret terjesztésére alkalmas olc ó kiadásokról gondolkodott. Itt említjük meg még a Rtth Mór kiadásában megjelent azon tárgymuttót, mely a kiegyezés ó a alkotott összes törvéuyek még érvenyben lévő szakaszait, kiegészítéseit, a módosításokat és hatályon kivül helyezéseket tüuteti tel Ezt a nagy fáradsaggal és tudással összeállított n űvet dr. Imting Konrád tanácselnök, a törvényelőkészítő bizottság tagja készítette. Azon ul tartalmazza ezen kötet az 1865—1900. evi törvények chronologikus tartalomjegyzékét, azok betűrendes pontos tárgymutatóját, nagybetűs és zsebkiadásban. Ára csinos kötésben 5 korona. Ezen kötet nélkül a törvéuy gyűjtemények valóban már alig használhatók és igy minden kiadású löivéDytJüj'eménjuek néikülözhetetleu függelékét kepezi. . Bírák, ügy védek figyelmébe ajánljuk még a következő függeléket a bűnvádi perrendtartás minden kiadásához : A m. .kir. igazságügy miniszter rendelete a bűnvádi perrendtartás életbeieptetése tárgyában. A kir. bíróságok büntető ügyviteli szabályai. A m. kir. igazságűgyminiszter körirata a bűnvádi perrendtartás alka mazásánál szem előtt tartandó iránytadó elvek tárgyában. 1. K. 20 f. Ez alkalommal még megemlítjük, kivált mint érdekes utazási és fürdői olvasmányt, a feutebbi kiadónál most megjelent viiághirünű 2-ik kiidását, Tolstoi Leo: Háború és béke. Történelmi korrajz, 3 vaskos kötet. Ára 15 koroua. Ez a naay philantrop leghata!amsabb n űve, melyuek tárgya a Napoleoui orosz iuvázió. KÖZGAZDASÁG. Teendőink a vetésforgó átváltoztatásánál. A magyar gazdaságok legtöbbjft szervezetlenség, rendszertelenség jellemzi. Szabad gazdálkodás j'-rja megyeszerte és pedig miudea okszerű eivek követése nélkül; vagy ha van is valahol vetésforgó, az az illető gazdatág talaj és égalji viszonyainak s közgazdasági viszonyaiuak méltatása nélkül készülvén, a legtevésbbé sem moudbató elfogadhatónak. Igen természetes, hogy ha ily körülmények közölt gazlát cserél a birtok, kettőzött nehezségbe ütközik egy oly ve'őtervezevneVi elkészítése, melytói sikert várhatnánk. Arról, bogj egy oly vetóterv el ittassék össze, mely már az első évben teljesen biztosítaná az eredményt, szó Bem lehet, hanem igenis szükséges egy á'meneti terv elkészítése, melynek követésével azután néhány év múlva czélt érhetünk. Az átmenet természetesen annál könnyebb, minél inkább közelednek az eddigi átlépőtök a jövendő állapotokkal. E^y ily átmeneti tervezetben mindeuekelőtt bizto sitani kell az első átmeneti évre ama uövényeket, a melyekre feltétlen szükségünk van gazdaságunk fentartására. I;énye6ebb Lövényektt pl. repezét,dohányt stb. kereskedelmi és ipari növényeket az első évben figyelmen kívül hagyunk s csak gazdaságunk fokozatos fejlődésével térünk ezekre. Egy második fontos dolog, hogy a takarmánytermő helyek megválasz

rását gonddal eszközöljük a hogy különösen az évelő takarmányoknak megfelelő pozicziót biztosítsunk. Láherét csak jó erében Ifvő talajra és nyilt állású védnövény alá vessük és pedig oly helyre, hol legalább is 5—6 évvel ezelőtt lóhere vagy luczerns nem állt. Megrí kult Juczernát törjünk fel kapás növóuy alá, kü'öitösen ba azt látnók, hogy az feljavításra már nem érdemts. 0 t a hol a folytonos gabonatermeléssel főldürket egyolda ulag támad; uk meg, zöld trágyázást alkalmazzunk ttű rágjával, hogy a talajerő egyensúlyát mi nél j ibbau biztosítsuk. A pillangós virágú takarmánynövények legmegfelelőbbek lesznek e czélra annál is iukább, mert tapasztalati tény, hogy azaz u ána következő gabonaféléknek kitűnő álláshelyet ad. Szabad-e a réteket legeltetni? Általánosan ismert dolog, hogy a rét és legeló gondozás különösen oly vidékeken, a melyek fekvésüknél, klimatikus és értékesítési viszonyaiknál fogva első sorban és fókent állattenyésztésre vannak utalva, igen nagy jelentőségű s nz okszerű állattenyésztésnek alapját képezi. Hi fpen ezért a réieket a szántóföldi takar máuyoövóuyekhez hasen ó gondozásban részesiteuéuk, bizonyára egé3zen más eredményeket nyeruéuk, mert hiszen tudvalevő, hogy a jó ret adja a legegészségesebb legjobb es viszonylag legolcsóbb takarmányt. De vtjjon mit lá:uuk e gyakorlatban? Nemcsak azt, hogy a rétek gondozásával mit sem törődnek, hanem hogy azok használatában is oly visszás eljárást köve nek, a mely nem maradhat megboszszu!atlacul. E sorokban csak egy dologról teszünk említést és pedig olyanról, a melynek káros voltát több ízben han tuyoztuk ugyan, de tanác unk sajnos a legtöbb esetben sükeu fülekre talált. Közfelfogás, hogy a réteket SzentGjörgy napjáig kár nélkül lehat legeltetni. Hát ez hitározottan téves; s kötelességünk hangsúlyozni, hogy a rétek legeltetése ugy ószszel, miut különösen tavasz ezal nagy hiba. Tavaszszal azért, mert a legelésző jóS'.ág letaposva a nedves talaijt s lerágja az alig felcseperedett füvet; őszszel pedig azért, mert az időjárás többnyire nedves lévén, a talej is anynyira átnedvesedik, hogy a legeltetni szándékolt jószág reáh .jtásával oiy mértekben elrontjuk rétjeinket, ho^y ugyancsak megerőltető munkába kerül annak a következő tavasz alkalmávali rendbehozatala. Különösen károsnak mondjuk azonban a tavaszi legeltetést, a mennyiben ha áp rilia hó végén le is hajtjuk a jószágot a rétről, a fű oly silányul fog f-jlődni, hogy feltétlenül elnyomja azt az értéktelenebb s az állatok által is elkerült gyom. A mi viszonyaink kőzött tehát, a hol a rétek gondozására semmit sem adnak, a hol a rétfogasc lás, a rőteknek mű rágyával való kezelése, a vakand urasok elegyengetése, a pótlólagos utánvetés úgyszólván mind ismeretlen fogalom, kettőzött hibát követ el mindenki a rétek legeltetésével, s épen aztért annak mellőzését anuál is inkább ajánljuk, mert okszerű és biztos alapokra fektetett állattenyésztés jó rét nélkül nem űzhető. Vasúti ügyek. A magy. kir. államvasutak igazgatóságától. 24534. szám. Hirdetmény. Ezennel közhírré tetetik, bogy f. évi szeptember hé 1-161 kezdve: a Felek Fogarasi helyi érdekű vasúton fekvő: Alsó-Szomba:falva megállóhely Kincstári méues 27. sz. órház nevet fog viselni. Arad, 1901. augusztus hóban. Üzletvezetőség. 37943/1901 sz. Ezennel közhírré tétetik, hogy a vasu'.i koedkban és az állomási helyiségekbau elhagyott tárgyak u. m. bőröndök, tálkák, kalapok, luha és f.hér neműek, botok napernyők és esernyők stb. az alább felsorolt állomásokon árverés alkalmával azonuali kész pénz fizetés mellett el fognak adatui. Kolozsvár állomáson 1901 szeptember 17. d. u. 3 óra. Mi ko cz állomáson 1901. szeptember 24. d. u. 3 ór*. Budapest uyugoti állomáson 1901 szeptember 30. d u. 3 óra. Budapest, 1901. augusztus 29-én AJ igazgatóság. 136459/1901 srám. Hirdetmény. A teheráru forgalom korlátozása és szállítási pót határidők alkid nazása a kitonai-hadgyakorlatok alka

1mából f. évi szeptember hó 8-áu ős 9 én valamint 16, 17., 18. és 19 én. Ezennel közhírré tesszük, hogy az őszi nagy hadgyakorlatok alkalmából a polgári tehetáruk (élő állatokat és gyorsauromló árukat kivéve) felvételét f. évi szép tember hó 8-ln és 9-én: Jutás, Hajmáskér és Várpalotr, szeptember 16, 17., 18. es 19-*n pedig: Szigetvár fi Biranya-Szentiórincz, Pocs és Üszög állomásokon beszüntetjük. Egyes vonalainknak a hadgyakorlatok fo'ytán szükségessé váló rendkívüli igénybevételére va ó tekintettel azonkívül a vasúti üzletszabályzat 63. § (3) bekezdés 2-ik pon'ja értelmében, valamiut a nemzetközi egyezmény 14-ik czikkéhez tartozó végrehajtási határozmányok 6 ik § 2 ik pontjához képest magyar kir. kereskede eműgyi minister ur ó nagy méltóságának folyó évi augusztus hó 23 án 57065. szám alatt kelt magas rendeletével nyert engrdély alapján, a már érvéuybeu levő üiletszabáiyzatszerü szállítási és póthatáridókön kivül, a polgári teheráruknál (elő állatokat és gyoraauromléárukat kivéve) még az alábbiakban kitűntetett időleges póthatáridőkei is fogjuk alkalmazni u. ír.: 2 Depot azokuál a teheráruknál, melyek f. évi szeptember hó 8 án és 9-én a gyór—jutás—hajmáskéri vonalon; 4 uapot azoknál a teheráruknál, melyek folyó évi szeptember hó 16, 17. 18. és 19 éu a budxpest—ujdombovár—gyékényes—Zágráb—fiumei, az ujdombovar— barinya-szentlőrincz—üszög—villany—aszék—dáljai e-s a baranya szentlőriiicz—baicsi vonalakon, valamint az ezekkel csatlakozó szárnyvonalakon és lnlyi éid ku V; sutákon, végül 2 napot azoknál a teheráruknál, melyek folyó évi szép ember hó 18ánéa 19-én a dálja— szahadka— szegedi voualon feladatnak, kiszolgáltatandók, vagy ezeken a vouaIftkou át szállitandók. Budtpast, 1901. évi szeptember hó 1-éu. Ae igazgatóság. 132594/901 ÍZ. Pályázati hirdetmény. A magy. kir. államvasutak igazgatósága a jövő 1902. evi jauuár 1 tői ttzámitaudó két evre va»)h 1903 ev végéig a használatbau levó kezelési nyomtatváuyokból felmeiüló szükséglet egy részenek es az ezekkel kapcsolatos köny«kötó munkáknak szállítását biztosítani kívánván, ezennel nyilváuos pályázatot hirdet. A kiírás tárgyát képező kezelési nyomtatványhoz felhasználandó papirosokról, a nyomdai es könyvkötői munkákról szóló arjégyzéket, melyek egyszersmind •jánlati mintául szolgálnak, valamint a szállításra vonatkozó részletes módozatok valamenuyi hazai kereskedelmi és iparkamaránál megtekinthetők és a magy. kir. államvasu'ak igazgatósága auyag és leltár beszerzési azakosztályáaál (Budupest, VI Andrássy-ut 73 sz. I em. 54. ajtószám) kaphatók. Budapest, 1901. szeptember hó 1-én — Az igazgatóság. 103905 szám. A m. kir. államvasutak helyi személyés podgyász-d.j-zabasához tartozó, 1899. évi jai uir hó 1-tól érvényes .Függelékéhez 1901. évi november ho 1 vei a III pótlék lép életbe, mely helyesbítések és kiegészítéseken kiiüi, a személyforgalomnak a tótmegyeruagysuráuyi vonalon való megszttutetóse, i lelve auuak az érsekujvár—nagysurányi vonalra tőrteut áthelyezé e, továbbá a T.raczvölgyi keskeoyvágánju h. é. vasút átvétele foly ás létesített vonalszakasz beosztá-okat tartalmazza. Ezen pótlék ültal az említett keskenyvágányu helyi érdekű vaeuton 1890. évi deczember hó l- ól e>.vényes személy és pedgyá-zdijszabás érvéuyeu kivül helyeztetik. Az uj pótlék a m. kir. államvasutak díjszabás o árusitó irodájában (VI. Csengery u. 33 ) 20 liltércrt megsz rezhetó. Budapest, 1901. augusztus 27. Az igazgatóság. 126971 sz. Hirdetmény. A magyar királyi államvasutak által kezelt helyi érdekű vasú ak közös árudíjszibásához (11 rész.) a folyó évi augu-ztus hó 20-tól érvényes VI. pótlék lépett életbe a következő tartalommal: I. Változások és kiegészítések az A) álta áuos részben. II. A. B) különleges rósz kiegészítése s módosítás és pedig: a) A szent lórincz—slatina—nasici h é. vasút díjszabásának kiegészítése. b) A tisza polgár—nyíregyházai és ti«za-lök—bü.l szentmihályi h. é. vasút díjszabásának kiegészítése. c) Az alviccz—nagyszebec—vöröstoronyi vatut és nagy-szeben—nagy-disznódi h. é. vasút díjszabásának kiegészítése. d) A győr—veszprém- dombóvári h. é. vasút díjszabásának kiegészítése. e.) A bakócza—felső-mindszent—komlói b é. vasút díjszabásának nódositáss. f.) A falek fogarasi b. é. vasút dij zabásának módosítása. g) A kassa—tornai h. é. vasút díjszabásának módosítása. h.) A kőrös-belovár—verécze-barcsi b. é. va^ui díjszabásának kiegészítése. i) A magyar délkeleti h. é. va*ut dijszabá.-áaak módosítása. j.) A magyar északnyugoti h. é. vasutak díjszabásának helyesbítése. k) A mátra—körösvidéki egyesület h. é. vasutak díjszabásának módosi áss. III. Állomás névváltoztatások. IV. Nyomdahibák helyesbítése. E pótlék magyar és német nyelven külön jelenik meg és a magyar királyi államvasutak igazgatóságául: (Budapest VI. Csengery-u'cza 33. sz. a ) valamiut at üzletvezetőségeknél 20 fillérért kapható. Bulipsst 1901. augusztus hó j — Az igazgatóság. 16887)901. az. Pályázati hirdetmény. A magyar kir. áHamvi-^utak igazgatóiig* külön böző használatou kívül helyezett, de még jó kari a i