Nyírvidék, 1901 (22. évfolyam, 1-52. szám)
1901-09-22 / 38. szám
NYÍRVIDÉK 3 A nyirbogdányi választó kerület első küldöttsége előtt: Bogdány, Téth, Székely, Berkesz.Thass, Pátroha, Gégény, Demecser, Keék, Beszterecz, Pazony, Oros, Napkor, Apagy. a második küldöttség előtt: Vis, Megyer, Raád, Tura, Sényő, Gáva, Berezel, Buj,Paszab,Ibrány,Kótaj, Kemecse, Halász. A nagykállói választó kerület első küldöttsége előtt: Nagy-Kálló, Kis-Kálló, Biri, Szakoly, Balkány, Szt.-Gy,-Ábrány, B.-Ábrány, Mártonfalva ; a második küldöttség előtt: Ujfehértó, Hugyaj, Geszteréd, Nyir-Acsád, Bököny, Gemzse, Mihálydi. * * * Nyíregyháza város központi választmánya e hó 18-dikán délután tartott ülésében a választás napját október hó 3-dikára tűzte ki. Választási elnök s az első szavazatszedő küldöttség elnöke Bogár Lajos, helyettes elnök s a második szavazatszedő küldöttség elnöke Imre János, h. elnökök Tulács István és Zomborszky János, jegyzők Orsovszky Gyula és Lengyel Jószef, h. jegyzők Fazekas János és Nandrássy Aurél. Az első küldöttség a főszámvevő, a második küldöttség a tanügyi tanácsosi hivatalos helyiségben fog működni. * * * A nyirbogdánpi kerületben Kállay Leopold eddigi képviselő az egyedüli jelölt, természetesen függetlenségi programmal. Kállay Leopold kedden tartotta meg beszámoló beszédét a Sóstó fürdőben. A gyűlésen Borbély Gáspár, a kerület függetlenségi pártjának elnöke elnökölt, s megjelentek a kerület csaknem minden községéből a választó polgárok. A nagy tetszéssel fogadott beszámoló beszéd után Kállay Leopoldot egyhangúlag jelölték. A nyírbátori kerületben Péchy Béla és Mandel Pál állanak szemben egymással, Péchy Béla függetlenségi, Mandel Pál szabadelvű párti programmal. Mandel Pál vasárnap, Péchy Béla csütörtökön tartolta meg proggramm beszédét. E két párt között erős a küzdelem. Hasonlóképen erős választási harcz indult meg a t.-löki kerületben is, ahol a volt képviselő Komis Ferencz szabadelvű pártival szemben a lüggetlenségi párt dr. Papp Zoltán budapesti ügyvédet és irót léptette föl. A nagykállói kerületben dr. Mezőssy Béla az egyedüli jelölt. Programm beszédét ma, vasárnap d. e. 11 órakor tartja Nagy-Kállóban. A kisvárdai kerületben dr. Farkas Balázs szintén ellenjelölt Délkül áll. Vele szemben Liptay Bélát akarták felléptetni, de ő a jelöltséget nem fogadta el. Nyiregyházán Bencs László polgármester, függetlenségi programmal az egyedüli jelölt. Beszélnek ugyan Simitska Endre gazd. egyesületi titkár jelöltségéről is, ez a híresztelés azonban komolyan alig vehető. TANÜGY. Meghívó. Az egri főegyházmegyei róm. kath. tanító-egyesület nyíregyházai alesperesi kerületi járásköre f. hó 26-án d. e. 9 órakor Kótaj községben tartja közgyűlését a következő tárgysorozattal : 1) Reggel 9 órakor azt mise. 2) Elnöki megnyitó. 3) A mult g)űt s jkvé nek felolvasása. 4) Felsőbb hatósági rendeletek előterjesztése. 5) Felolvasás tartja: Szentimrey Gábor dr. napkori plébános. 6) Gyakorlati tanítás, tartja: Szabó István kótaji tanitó. 7) A mult évi közp. bizottsági gyűlésről beszámoló jelentés. 8) A nyíregyházai é? rakamazi egyház kerületi tanítói kör egyesítésének ügye. 9) Pénztárnok jelentése. 10) Az egri .Tanítók — Miféle bíró? — kérdi Matyi bátyi nagy ártatlanul. — Hát a füredi biró! — Nem láttam én sz.nét se az idén. — Hát a kivel tegna p este együtt iddogáltunk ? — 'Sz a meg Sós Pista volt 1 — Tyhű ! az árkangyalát, ha tudtam volna! — pattog vitézül a rendőrkapitány. — Hit aztán ha tudtad volna? Szerencséd, hogy nem tudtad, mikor mindenik zsebében egy-egy töltött pisztoly! —csitítja Mityi bácsi a heveskedő kapitányt. Meg aztán könnyű néktek odabent a hivatalban csinálni a rendet. Da én azután is a pusztán maradtam volna, még pedig családostól! Ezt Matyi bácsi nem gyávaságból, csak észszerű ségből tette. Mert nem volt gyáva ember. Soha fegyvert, de még botot sem hordott magával. Mire jó az? Hogy megelőzzék az embert? így meg hire volt a bátorságának s nem is kötöttek ki vele. Ebben azonban jelentős része volt elismert hatalmas testi erejének is. Egy este a pusztán jártában tűzfényt pillantott meg a határban. Arra fordítja lovát s a tűztől távolabb leszállván, lovát legelészni hagyja, maga pedig gyalog megy a tűz felé. Kondások tanyája volt. A pusztai kutyák is ismerték Mityi bácsit, azok se vakkantották el magukat., A kondások között két idegen csavargót vett észre és hallja hogy épen róla beszél az egyik nagy hangon — Na hát én szeretnék azzal a csupaszszáju állatorvossal találkozni, majd meg mutatnám én neki ! Erre Matyi bácsi hirtelen — a nélkül hogy a tüz körűi ülők a sötétben észrevették volna — a beszélő háta mögé lopódzik, meg fogja a kis széket, amelyiken űl, és székestől együtt ugy hajítja keresztül a tüz felett, hogy csavargó czimboráját is leüti vele. Aztán mielőtt felezihelődnének, odaugrik, a mellén megragadj i a lajbiját s felemeli a levegőbe. — Hát itt van az a csupaszszáju állatorvos! Mit akarsz neki megmutatni? Háza* intéző bizottságába egy képviselő megválasztása. 11) Bizottsági jelentés a kerület ukoláiban használandó tankönyvek egyöntetűsége tárgyábnn. 12) Indítványok tárgyalása. Bashalom, 1901. szeptember 11-én. Görgey István, Oldali Jenő, jegyző. elnök. Kérelem. Szabolcsvármegye néptanítóihoz. Szeretett pályatársaink! A társadalom minden osztályában e szó hangzik folyton: tömörüljünk. Erdekeit mindenik a tömörüléssel, az összetartással igyekszik előbbre vinni. Mi is ily osztályt képezünk, ennélfogva közérdekeinket nekünk is társadalmi tömörüléssel, összetartással kell és lehet előbbre vinnünk. Es még is mi tanítók legkevésbbé méltatjuk figyetemre a társadalmi egyesülés szükségét, mert a nagy többség e tekintetben elégnek tartja a hivatalosan szervezett tantestületeket, melyek ugyanannyi egymástól független csoportba egyesítsenek bennünket, a hány jeilegü iskola van. Pedig az ily testületek mellett társadalmi tömörülésünknek is van létjoga s vármegyénként ily alapon való egyesülés, közügyeink érdekeinek fejlesztését tekintve, ugy erkölcsi mint anyagi szempontból felette kívánatos. Csak néhány példát emlitek: a nyugdíj törvény revizió, a Ferencz-József-Tanitók-Háza, az Eötvösalap Ugye. Nem oly dolgok e ezen, melyek mindnyájunkkal közösek és a melyeknek sikeres előmozdítása, fej lesztése egyaránt közérdekét képezi minden magyar nép tanítónak? Ezt tartottuk mi szem előtt midőn társadalmi uton megalakítottuk a Szabolcsvármegyei Általános Tanitó egyesületek, mely ez evvel fennállásának 25. esztendejét tölti be és amelynek múltjára bárki ha visszatekint működése nyomán mindenütt ott látja fényleni e szókat; tanítók közös ügyeinek védelme, biztosítása. Ez eszmének élt, ez eszméért munkálkodott, ennek megtestesitésére fáradozott s e szent ügyet szolgálták tagjai negyedszázadon át, nem parancsszóra kényszerűségből, hanem szabad elhatározas alapján, egymás iránti testvéries jó indulattól áthatna, a közös czéi fejlesztése iránti igaz lelkesedéssel. Most, midőn ily irányban kifejtett működésünk 25 éves jubileumi ünnepélyére készülünk, hozzátok fordulunk szeretett Pályatársaink, bizalommal arra kérve: jelenjetek meg ez ünnepélyünkön, emeljétek annak fényét sikerét s győződjetek meg annak igazságáról mit imént mondottunk. Hisz ezen ünnep vármegyénk tanítóságának ünnepe lesz, mutassuk meg, hogy tudunk összetartani, egymás iránt érzett kartársi vonzalmunknak tudunk külsőleg is impozáns kifejezést adni s ne feledkezzünk meg az anyagi érdek harczában arról, hogy magunknak is tar tozunk valamivel, tartozunk a kölcsönös megbecsüléssel s az ösBzetartozaadóság érzetének fejlesztésével és nyilvánításával. Mert ha azt óhajtjuk, hogy a társadalom megbecsüljön bennünket, ugy első vonalban nekünk kell megmutatnunk; hogy érdemesek .vagyunk rá. Adjuk bizonyítékát minél többször, de különösen ez ünnepélyes alkalommal, hogy egymást tudjuk tisztelni, szeretni és becsülni. Jöjjetek tehát ünnepelni, tegyük méltóvá ez ünnepünket ama magasztos hivatáshoz, melynek hű és oda adó szolgálata kell, hogy összekötő kapocs legyen nem egy vármegye; de szeretett hazánk összes néptanítója között. Kérésünket ismételve, kartársi szeretettel vagyunk Nyiregyházán 1901 szeptember 20-án. Lengyel József, Orsovszky Gynla, a szaboicsm. ált. tanitó a szabolcsm. ált. tanitó egyesület jegyzője. egyesület elnöke. Persze hogy már akkor nem volt mutogatni való kedve az ipsének. Ilyen eszközökkel, részint jóakarattal, részint megfélemlítéssel tartotta fen a fegyelmet harmincz esztendeig azon a negyvenkétezer katasztrális holdnyi szikes legelón, amit Hartobágy elaevezés alatt ismer a világ. Élete egyszer forgott komoly veszedelemben. Egy izben egy cserény felé tartva, váratlanul egy lövés dördül el a cserényből. A golyó közvetlenül a füle mellett süvített el. Második lövésre már nem volt ideje a merénylőnek. Matyi bácsi beugrott a cserénybe s mihamar lefülelte. — Ki vagy, mit csinálsz itt! — toppantott rá. — Én egy szeginy leginy vagyok! — felel az halálra várva. — Vagy te istennyila, nem szegény legény ! — szól Matyi bácsi. — Hiszen magyarul se tudsz. Ki vagy, honnan jösz, hova mégy, miért lőttél reám ? Az istenadta apróra elbeszélte, hogy szökött katona, aki Ausztriából bujdosik, mert a szive vonza haza az ő szegény Lizijéhez Szaniszlóba. A cserénybe húzódott meg pihenni. Matyi bácsit komiszárusnak nézte, ezért lőtt reá. Pedig figyelmeztették, hogy valószínűleg találkozik a Hortobágyon egy úrral, de attól ne féljen, mert az az állatorvos. A dolog vége az lett, hogy Matyi bác?i egy forintot adott neki kölcsön, — soha meg adás reményében. Lizijét azonban igy sem láthatta meg, mert a Litóképnel épen a pandúrok útjába akadt. Elfogták, visszavitték ezredéhez. Megfordult Matyi bácsinál a jó családból származó Kr . . y K . . . n is. Egy éjszaka bezúzták rá az ablakot a hortobágyi csárdában, ahova a volt csapláros kérésére tette át szállását', mert az a bérleti idő lejárta előtt elment Hevesbe gazdálkodni. — Nyisd ki zsidó, azt a rézfán fütyölő mivoltját az öreg apádnak! — hangzott a nem épen barátságos beköszöntő. — Csendesebben hékás! — kiált ki Mityi bácsi — hisz azt se tudod, kit háborgatsz! Tanítói gyűlés. A f. szabolcsi ev. ref. tanitó-egyesület f. évi szeptember hónap 19-én tartotta ez évi rendes közgyűlését Horváth István elnöklete alatt. Elnök megnyitó beszédében hálát ad Istennek, hogy a felső-szabolcsi ev. ref. tanitó-egyesület élén 20 éven át működhetett, mint özvegy-árv&i gyáinpénzlárnok 25, és mint tanitó 35 évet tölthetett be. Visszapillantást tesz ezen sok évi munkálkodásra s tapasztalatból, saját meggyőződéséből merített igaz hittel és lelkesedéssel köszönti az uj ezred első évét, s miután megköszöni a tagtársaknak oly hosszű időn át benne helyezeit bizalmát, jelen munkálkodásra, még egyszer Isten segedelmet kérve, a gyűlést megnyitja. Napi rend előtt Bandár Miklós tagtárs indítványára (minthogy elnökre vonatkozó ügyek tárgyaltattak) közgyűlés felkéri elnököt szíveskedjék pár perezre visszavonulni, mi megtörténvén Bandar Miklós előadja indítványát, melyszerint felhívja a közgyűlés figyelmet arra, mikép kellene szeretett elnökünket ez alkalomból megtisztelni. Mig ez ügy tárgyaltatott helyettes elnökké László Gyula választatott meg egyhangúlag. Ki is az elnöki széket elfoglalva a kérdéses ügyet tárgyalás alá bocsátja. Közgyűlés hosszas tanácskozás után akként határozott, hogy a jövő évi közgyűlés alkalmával elnök tiszteleiére jubileumi ünnepélyt rendez, mely czélból Bandár Miklós elnöklete alatt 5 tagu bizottságot küld ki a módozatok megállapítása végett. Bizottsági tagok lettek: Délczeg Sándor, Lengyel József, Gáspár Gyula, László Gyula, Vargha János. Egyúttal közgyűlés már most határozatilag kimondja, hogy egy a .Horváth István* nevét viseld alapítványra 500 koronát tesz le. Ezek után helyettes elnök az elnöki széket elhagyva, a megjelent elnök a mult ülés jegyzőkönyvének felolvasása és hitelesítése után tárgyalás alá bocsátotta a kisvárdai járáskőrnek, még a mult gyűlésre beadó.t s az annaticumra vonatkozó indítványát, mely indítvány egész terjedelmében egyhangúlag elfogadtatott. Az alapszabályok módosiiása végett Horváth István elnöklete alatt bizottság küldetett ki. Bizottság tagjaiul megválasztattak: László Gyula, Veres Menyhért, Kollonay Dániel, Lengyel József, Seres Gáspár, Déiczeg Sándor, Bertha János, Szabj Antal, Bán Lajos, Vargha János és Gyüre Peter. A^Kismárton vidéki róm. kath. tanítóegyesület fölhívása, mely szerint kérelmezzük a kántortanitói fizetéseknek nyugdíjba leendő beszámítását, minthogy ez idő szerint már tárgytalanná vált, egyszerűen tudomásul vétetett. Ezután Lengyel József „A tanítói egyesületek reformja" cz. actuális kérdésről értekezett. Felolvasása általános tetszéssel fogadtatott, miért is értekezőm-k jegyzőkönyvi köszönet szavaztatott, s a műnek a hivatalos lapokban való közzététele elhatároztatott. Ugyancsak tetszéssel fogadta közgyűlés Kun Bertalan paszabi tanitó ,Ó mesélni log" cz. s a méhészetre vonatkozó jóizü tárczaközleményét, Felolvasó szintén jegyzőkönyvi köszönetben részesült. Művének a „Nyirvidék"-ben leendő közlése is kimondatott. Indítványok során tárgyaltatott először Bán Lajos azon indítványa, hogy állittassék fel Nyiregyházán a f.szabolcsi ref. Tanítók Háza. Másodszor Szabó Anlal azo.i indítványa, hogy a szt. egyházmegye által létesített s Nyiregyházán építendő leányinternátus építkezési és évi fentartási költségeinek fedezésére egyesületünk évrőlévre bizonyos összeget szavazzon meg és végül harmadszor Gyüre Péter indítványa, mely szerint egyesületi közgyűlésünk egy évben Nyiregyházán, más évben pedig, Kisvárdán volna tartandó. A két első indítvány az előbbeni nagy bizottsághoz tétetett át véleményezés végett, a harmadik vagyis utolsó egyhangúlag elfogadtatott. László Gyula indítványára a Kisvárdán tartandó gyülesek az egyházmegyei — Vagy maga az Matyi bácsi! Nyissa ki az ajtót az Isten áldja meg, adjon egy kis harapni valót. — Ez már beszéd. Várjatok egy kicsit!— Kr ..y volt harmad magával. Hamarosan készen volt a bárány pörkölt, egy kis bor is akadt még a pinczébeu. Kr . . y egy ötvenessel fizetett a vacsoráért. Tehette. Az nap rabolták ki grf. D y F et, tizenkétezer pengőt sarezoiván nála. Ilyen vendégek jártak akkor tájt a Hortobágyon. De jártak ott másfélék is. Volt egyszeri e két koronáé király is ott inkognitóban, bár csak a kisebb német királyok közül való. Bele is izzadt Matyi bácsi a német diskurzusba, mert a német szót sehogyse vette be a természete. Egyszer mégis mondott német pohár köszöntőt. (Magyart ma is szívesen mond akár egy tuczatot egy este.) Bismarck Vilmos gróf, a vaskanczellár második fia, járt a Hortobágyon. Bemutatták neki is Matyi bácsit. Együtt ebédellek. Ebéd közben csak nógatják a .városi urak* hogy köszöntse fel a grófot. Matyi bácsi húzódozott, de mikor Bismarck is kérte, neki fohászkodott és iiyen formán mondta el, ami a szivén feküdt: — ,L ;ber Herr junior herczeg Bismarck! Ungár Fáter hat ájn Zón. Ddr Zón komt nach Hóze ósz der Sűle, bringt gut Czájgnisz. Der Fáter liet zájn Hand an der Kopf zájn Zjhn. und Zágt: Májn Zón! Zij grószer, vi dájn Fáter. Ich vüucse Cch Inen liber Herr junior herczeg Bismarck: zájen zi groszer, vi Zajn Fáter! Ferstéhen ?• — Ja! Ja! — felel kaczagva Bismarck gróf — aber Ich gl&ub' s nicht! — Ik óch nikt! — kontráz rá Matyi bácsi. Bismarck gróf odahaza atyjának is elmondta a hortobágyi állatorvos felkőszöntőjét, — s mint két év múlva a Hortobágy megtekintésére jött porosz főldmivelésűgyi miniszter elbeszélte Matyi bácsinak, olyat kaczagott rajta, hogy jó kedvében a pipáját is földhöz vágta. Matyi bácsinak pedig üdvözletét küldte a miniszterrel, sót meghívta, hogy ha Berlinben járna, okvetlen keresse fel.