Nyírvidék, 1901 (22. évfolyam, 1-52. szám)

1901-06-30 / 26. szám

Hivatalos melléklet a „Itfyirvidék" 1901. 26-ik szamához, Rozsdafarkú. Füstifecske, VilLisfecske, közönséges [., Füstifecske. villás f., Fü.lifeoske. Füsti vilLufecske, Füsti­fecske. Füzikék fajai. Gatyás csűrik, Gatyás fecske. Geze. Girliez pinty. Csicsörke. Gyagya (Baja), Nyiri zsezse. Gyászos czinege, Gyászos légykapó, Kormos légykapó. Gyöngybagoly. Gyöngyös bagoly, Gyöngybagoly. Hajnalmadár, Szikla mászó. Halálbagoly, Kuvik. Halálmadár, Kuvik. Halászka, Szerkó, feherszarnyu h , Fehérszárnyú szerkó, fekete h., Kormos szerkő. Htl.isz­madár, dunai h., (Dunántull, Dinka sirály, nagy b. (Dunástul), Danka sirály, kis fekete b. (Dunántul), Kor­mos szerkó. Halkapó, nigy (Borsodul.), Danka sirály. Hantmadar. Harkaly, czifra b. (Vasm«ígye). Fakop .ncs, csonka h., Ilőcsik, baromujju b, Hóroinujju böcsik, kis h., Kis fakopáncs, közép h., Közép fakopancs, nagy h., Nagy fakopancs, szürke b., Szürke küllő, vas h. Mira­marosmegye). Fekete harkály, zöld h., Zöld küllő. Három­ujju böcsik. Havasi füle>pacsirta. Havasi hócsiö, Három­UJJU böcsik. Havasi lile. Havasi pacsirta, Havasi füles­pacsirta. Hívási pinty. Hívási pipis. H ivari pityér, Havasi pipis. Házi fecske. ( fiszaii túl, Erdeiy), K<\*Ans ' jes há'.i­li-cake. iLua fiulUrk, Hazi rozsdafarkú. Ii gyí billegető. Hegyi pinty. Fenyő pinty. Helvet lile, Ujjas lile. Hógalai.i'i t Csallóköz). Dank i sirály. Il<»nliuaJir. II uiluia i.ir. H>­pinty, lloasi pimy. llosai unny. HossmUi ka c^uike, Őszapó. Hőcs (Dunántul), Csuszka. Höcsök (Dunáulul), Csuszka. Hőcsik. llöcsik (Vasai.), Kis fakopáncs. Júdás madár (Drávafok), Danka sirály. Juhaszka, Lile, kis j., Kis lile, nagy j. (Velencze), Parti lile, Juhaszka lile, Parti lile. Kaczagó sirály, Danka sirály. Kakuk, közönséges. Kalangya varjú (Erd. r ), Szalakóta. Kanakucz, Törpe kuvik. Kazári fecske, Sarlós fecske. Kazari sarlós fejake, Sarlós fecske. Kecskefejő, európai k. Kecskeszopó (Altöld), Kecskefejő. Kekbegy. Kek czinege (Vasmegye). Kék c/iuke, Kék czinege. Kek csóka (Erd. részek és Tiszántúl), Sza­lakóta. Kékfejü czinke, Kek czinege. Kek kúlü (Erd. rész.), Csuszka. Kok rigó, Kékköri rigó. Kek szalakóta. Szala­kóta. Kék varnyu (Pestmegye), Szalakóta. Kemény fecske (Székelyföld), Fúsli fecske. Kendehczc (Abauj-. B .isod­megye), Kenderike. Keiidericze (Vasmegye), Kenderike. Kenderike. Kenderike zíezse, Kenderike. Kendermagom rigó (Székelyföld), Léprigó. Kerti csicsörke, Csic-őrkc. Kerti füstfark, Kerti rozsdafarkú. Kerti sármány. Kiralyka, búbos k., Sárgafejű királyka, sargafejű k., tü'.es'ejü k., tüzfejü k., Tüzesfejü királyka, zizike k., Sárgafejű királyka. Kis lile. Kisebb tarka harkaly, Kis fakopáncs. Kis har­kály, Kis fakopáncs. Kis füleskuvik, Füle-kuvik. Kis Vg vész, Kis légykapó. Kis légykapó. Kis légyvadász, Kis légykapó. Kis zsezse, Nyíri zsezse. Kontyos czinege, Búbos czinege. Kontyos madárka (Szekelyföld), Búbos pacsirta. K'ipács, kurta. Csuszka. Kopancs, Fakopáncs, kii k., Kis t'ikop incs, közép k., Közép fakopancs. nagyobb k., N így fakopancs. Kormos légykapó. Kormos legyvail.isz, Kormos légykapó. Kormos szerkó. Kotró fecske. Kölesi saruiauy, Surdély. Köles madár (Felső-Magyarorszag), Sordély. Kőm iszó, Sziklamászó. Körösztös veréb (Vcstpréinm.), Kő.ingj. Kövirigó. Kövi sármány, bajszos sármány. Kózp harkály, Közép fakopáncs. Közép tarka harkály, Közép Itikopancs. Közönséges fústfark, Közönséges rozsdafaiku. Közönséges füstifecske. Közönséges lappantyú, Kecskefejő. Közön­séges libuez, Bibicz. Közönséges nyaktekercs, Nyaktekercs. Közönséges szürkebegy. Közönséges ökörszem Közönséges sármány, Czitrom saruiany. Közönséges sirály, Dinka sirály. Közönséges vörösbegy. Kucsm is billegető, kucs­más legyész, Kormos légykapó. Kurta kalaoacs (Pestin.) Csuszka. Küllő (Dunúninnen, Dunanlul, Erdélyi részek), szürke k. zöld k. Kuvik. Lángbagoly, Gyöngybagoly. L ippantyú. Kecskefejő, közönséges I., Kecskefejő. Lazur czinege. Lazur czinke, Lazur czinege. Leányka madár (Székel) f.), Barazda bille­gető. L'gyesz, Légykapó, kis I., Kis légykapó, kucsmás 1., Kormos légykapó, örvös I., Örvös légykapó, szürke I., Szürke légykapó, vörösbegyü I.. Kis légykapó. Légyfogo, Légykapó. Legyfogo madar (Vasiu.), Szürke légy&apó. Légykapó, kis I. kormos I. örvös I. szürke I. Légyvadász, Légykapó, kis I.. Kis légykapó, kormos I., Kormos légy­kapó, örvös I., Örvös légykapó, szürke I., Szürke légy­kapó. Libocz, Bibicz. Libuez, közönséges libuez, Bibicz. Lile, apró I., Kis lile, arany I., Pettyes lile, havasi lile, belvét I., Ujjas lile. Lile, kis I., libuez I., Ujjas lile, mo­csári I., Széki lile. morinell I., Havasi lile, parti I. pellyrs I. reznek I., Ugartyúk, sarga I., Havasi lile, széki I. szürke I. Ujjas lile. vízi I., Parti lile. Lipinka madár (Székelyföld), Billegető. Lóriké, Zöldike. Magyar fülemile. Maiingó, Arany máiingó (Peslm.), Arany málinkó. Malinkó, Arany málinkó. Sárgarigó, sárin., Aranymáhnkó. Mái ingó. Arany máringó (Pestmegvo és Dunántul), Arany málinkó, Sárga rigó. Málonfekvó, Füles­bagoly. Marti fecske (Erd. r.), Parti fecske. M-zri b.igoly (Alföld), Réti fülesbagoly. Mezei billegető Mezei par-irta. Mezei pipis. Parlagi pipis. Mezei pityér. Parlagi p-pis. Mocsárbagoly, Keli fülesbagoly. Moc-ári czinege, Bírál czinege. Mocsári lile. Széki lile. Mocsári poszáta, Sitke. Molnár czinege (Vasmegye), Kék czin.gc. Molnár fi-Cske, Közóns. házifecske. Morii.ell lile, Havasi lile. Nádi bagoly. Réti fülesbagoly. Nádi czinege (Fe .ér­megye). Szakállas czinege. Na li cziuge, Szakallas czinke. Nagy fülemile. Magyar fAlemilc. Nádi íülsbagok, R-ti fülesbagoly. Nádi poaiálák, cserrigó nádi p . énekes n., hangoi n.. Cserregő n. poszáta, nagy n. Nadi rigó. Nádi rigó, Najry nádiposztala. Nadi sármány. Nadi *zarvas­bagoly. Réti fülesbagoly. Nadi vereb (Tiuántul, Erd. reszek). Nádi aarmány. Nádi veréb (Dunántul), Sitkék, Mocsári poszáták. Nagy halkipó, D nkj sirály. N •gy harkály, Nagy fakopáncs. Nagyobb tarka harkály. N«gy fakopáncs. Narancs rnidár, Sárgafejű királyka. Naranrs ziuke, Sárgafejű királyka. NerHÖ sirály. Danka sirály. Nikovicz (Va«m vye), Fenyó pinlv. .Nyaklek rcs. Nyak­tekerő. Nyaktekercs. Nyári rtgo. Énekes rigó. Nyíri csiz (Soproam.i, Nyíri zsezse. Ostoba sármány (Erd. részek), Bajsto* sármány. Ökörszem. Örvös legyes*, Örvös légykapó Örvös légy­kapo. örvös legy vadász, Ö.-v6s hgykapo. Öaapó. Pacsirták, buboi p. erdei p. füles p. havasi p. FülespacsirU, mezei p. szánloka p. t Mezei pacsirta. Pa* csirta szibériai p., Fehérszárnyú pacsirta. PapGlemile (Zalamegye), Barátka poszita. Parlagi pipis. Partifecske. Parti lile. Pásztormadár. Pettyes lile. Pinty, arva pinty, Erdei pinty, erdei p. havasi p. siró p., Erdei pnty, szeme'.i p (Erdei r.j, Erdei pinty, tarki p. (Udvarhely­megye), Tengelicz. Pintyőke (Danánlul), Erdei piuty, bor p. (Bajai, Erdei pinty. Pipis (Bodrogköz), erdei p. havasi p. mezei p., Parlagi pipis, réti p. rozsdás torkú p. Pipiske (Alföld), Búbos pacsirta. Pipóke, Királyka, sárgafejű p., Sargaf.jü királyka, tüzfejü p., Tüzesfejü királyka. Pir­regő, Tücsökmadár, berki p., Berki tücsökmadár, nádi p , Nadi tücsökmadár, réti p. Réti tücsökmadár. Pityer (Vasmegye), Pipis, buhos p., Bubor pacsirta. Pityer, Pipis, erdei p., Erdei pipis, havasi p.. Havasi pipis, mezei p., Parlagi pipis, réti p., Réti pipis. Poszata, barát p., Barátka poszáta, mocsári p., Sitke, nádi p. Püsetek, Füles pacsirta. Remete rigó, Kövirigó. Remete veréb, Kövirigó. Réti bagoly (Alföld), Réti füleslngoy. Réti fülesbagoly. Réti pipis. Reti pirregó. Réti tücsökmadár. Reti pityér, Réti pipis. Rigó, csipegő r.. Szőlő rigó, énekes r. éneklő r., Énekes ri^o. kendermagos r. (Szekelyfö'd), Léprigó, kövi r. (Erdélyi részek), léprigó, nadi r., Nadi poszáta, nyári r., Énekes ri 0'ó. Rigó, ör»'es rigó, sárga r., Arany malinkó, szőke r. (Erd. részek), Léprigó, szőlő r. teker­ményes r. (Háromszékm.), Énekes rigó. Rózsaszínű saska­madár, Pásztormadár. Rózsaszínű seregély, Pásztormadár. Rozsdafarkú, házi r. kerti r. Rozsdás csaláncsúcs. Rozs­dás torkú pipis. Rudas czinke (Drávafok), ö-zapó. Rütyü (Tiszamente), Zöldike. Sárga billegető. Sárgafejű királyka. Sárgafejű zizike, Sargaf jü királyka. Sirgifejű pipőke, Sirgafejű királyka. Sárga lile, Havasi lile. Sárga rigó, Arany málinkó. Sárga velyhe, Arauy málinkó. Sárga rigó. Sárgyóka, Sarga billegető. Sirlos fecske. Sarinadár (Velencze), Kis lile. Saruiáliiikó. Sárga rigó Sármány (Dunántul), bajszos s. czitrom s. Sármány, kerti s. kölesi s., Sordély. kövi «., Bajszos sármány, kö ö<is. s, Czitrom sármány, nádi s., ostoba s. (Erd. yi rész), Uíjszos sármány, sarkantyús s. Sarmánytyu (Szekelylótd), Czitrom sármány. Sáska madár, rózsaszínű, Pás/tormadár. Serege (Tiszántúl), Seiegély, rózsaszínű s., Pasztonnadar. Seregény (Somogyuicgyc), Seregély. Serejye (Tiszántu), S Tv-gély. Sirály, danka s. (Szaboicsmegye), kaczagó «., Danka sirály, közönseges s., Dinka sirály, n vető s., Danka sirály. Siró pinty, Erdei pinty. Sitke, csi'iósfcjü s. foltos s. fülemile s. Sordéj (Dunáuinnen, Dunántul, Tis^ániunen, Tiszántúl, Erdélyi részek), Sorddv. Sordély. Sorja (Dunántul), Kormos ~z^rkő. S jrje (Dunántul), Kormos szeikö. Sliglincz (Baja), Tcn^olicz. Surgyé, Sordéj. (Tiszántúl). Süvöltő. Süvőllő ni id.ir. Süvöltő. Süvö tyü. Süvöltő. Svéd fülemile, Kék­begy. Szakállas czinege. Szakallas czinke, Szakállas czi­nege. Szakállas nádi czinege, Szakállas czinke. Szalakóta, kék sz., Szal.iknta. S/ánloka (Szekelyföld), Mezei pacsirta. Szantóka pacsirta, Mezei pacsirta. S'.arvasbigo'y, Fül s­bagoty. Sz. ki csér. Széki lilo. Szemeli jiinly (Erd. r.), Erdei pinty. Szén czinege. Szén czinke, Szén czinege. Szerkő, cii n'áuy sz., Kormos szerkő, kormos sz. tarka sz„ Fehérszárnyú szerkó. Szinériai pacsirta, Fehérszárnyú pacsirta. Sziki c^iro (Alföld), Széki cser. Sziki csirke (Debreczcn), Széki csér. Sziklamászó, Hajnal madár. Szikla rigó (Vesrprémmcgye), Kövi rigó. Szotly (Udvarhely­megye), Csuszka. Szóké ri 0-ó (Székelyföld, Szilágymegye), Lépii„*ó Szó/őczinege, Függőczinege. Szürkebigy, erdei sz , Közönséges szürkebegy, közönséges sz. Szürke bille­gető, B irá/.da billegi, ló. Szürke Inrkály, Szürke küllő. Szürke kűl'ő. S'.űrke I -jry^sz, Szürke légykapó. Szürke legykipó. SzQ rke légyvadász, Szürke légykapó. Szürke lile, Ujjas lilo. Tarka harkaly, Fakopáncs, közép I., Közép fako­páncs. nagyobb I , Nagy fakopáncs. Tarka pinty (Udvar­helymegye), Tengelicz Tarka szerkő, Fehérszárnyú szer­kő. Termenyes ri b-ó (Háromszékül.), É'iekes rigó. Teke­rincs (Sopronul.), Nyaklek rcs. Tekcrmény (Székelyföld), Nyaktekercs. Tengelicz, tarka t. Tiglincz (Abaujmegye), T -ngelicz. Túkliucz (Palóczság) Tengelicz. Tömzsi csuszka, Csuszka. Tücsök madár, berki t. nádi t. réti t. Túské­bujkáló (Dunántul), Ökörszem. T i/esfejü királyka. Tűzes­fejü pipőke, Tüz^fejü királyka. Tüzesfejü zizike, Tüzes­fejű királyka. Tüzesfejü kiralyka, Tüzesfejü királyka. Tüzfejü pipőke, Tüzesfejü királyka. Ujjas lile. Varnyiskék (Peslm ), Sulakóta. Vasharkály (Mir­maro'm.), Fek.'te harkály. Vasvarju (Kecskemét), Szala­kóta. V* elv he, sárga v., Sárga rigó. Sár málinkó. Villás fecske, Füstifecske. Villás füstificske, Fűstifecske. Vízi galamb (Velencz. ), Danka sirály. Vízi lile, Parii lile. Vörösbegy (Csongrádul.), Süvöltő. Vörösbegyü. Vöiös­begyü legyész, K<s légvkapó. ' Ziiik-, Királyka. Z)!d harkály. Zöld küllő. Zöldike. Zöldike rütyü. Zöldike. Z'd lkánya (Dunántul). Szalakóta. Zöld küllő. Z>ezse, Nyíri zsezse, barna zsezso. Nyíri /sezse, kis zsezse, Nyíri zsezse, nyíri zs. Zsolna (Borsod­megye), Zöld küiló. 2. g A ki az I. 3-ban (elsorolt emlős állatokat és madarakat pusz ilja, a madarak fészkeit és tojásait, fiait elszedi vagy azok d halósági engedély nélkül forgalomba hozza, ni 18'Jl. XII. t. cz. 95 g. o) pontjába ütköző kih gást követ cl és tOO (száz) koronáig lerjedlutő pénzbüntetéssel büntetendő. Hg A jelen rendeletem I. g-ában felsorolt állatokat ••Ive elfogni, vagy megölni, a madarak fészkét vagy tojá­sait elszedni csakis tudományos rzólra és hatósági engc­déljlyel szabad. Csakis hatósági engedélyivel eszközölhető az I. íj­ban felsorolt madarak fé-zkein?k és tojásainak, nem különben az ott felsorolt állatoknak élóvigy holt álla­potban való száll tasa is. 4 g A ki az I. g-ban felsorolt állatoknak fogására, madárf.szek vagy tojások elszedésére, vagy mindezek szállíthat jsara engedélyt óhajt kapni, annak valamely hazai tudomanyo* intézet, szaktudós, vagy természettudomá­nyokkal igazoltan foglalkozó egyéntől, írásban való meg­bízást vagy in-grendelest kell felmutatni. Ezen engedélyek megadására az 1891. évi Xil. t. cz. 102. S-áhan felsorolt elsőfokú hatóságok illetékesek. & g. Hatósági engedély azonban a 4. g-ban foglalt korlátozások raeliet is csak legfeljebb 10 drb állal fogá­sára, vagy tiz drb madárfészek és tojás elszsdésére adható: s ez a mennyiség is csak annyiban, amennyi­ben az az illető állatra nézve pusztítás jellegével nem bír. C. §. Az l.g-ban felsorolt állatok fogására, madár­fészkek, lojások szedésére az engedély a kővetkező minta szerint állítandó ki: Engedély. Alulírott ható ág i lakosnak, a ki (tudományos int zet, iskola stb., természettudományokkal foglalkozó szakember neve) . . .-tói .... darab .... (állatfaja, madárfészek, tojás megnevezése) szállítására megrendelést kapott, a mai naptól számítandó két hét tartamára, tehát... évi hó . . napjáig terjedő hatálylyal megengedem, hogy . . . darab . . . (állat, madárfészek, tojás megnevezese) elfoghasson vagy elszed­hessen s nevezett állatokat élő vagy holt állapotban birtokában tarthassa. | Kelt .... aláírás ... pecsét. 7. g Az I. §-ban felsorolt állatoknak, madarak feszkeinek, tojasainak, bármily módon való szállítására az engedély a következő minta szerinti űrlapon adatik: Seállitási engedély. Alulírott hatóság (állatoknak, madarak fészkeinek, tojásainak megnevezése) elfogására, elszedésére szabályszeiű hatósági engedély felmutatása alapján . . . .1 lakosnak megengedi, hogy a fent megnevezeti állatokat fészkeket tojásokat vasúton, hajón, postáu vagy kézben, ra szállíthassa. Kell .... pecsét .... aláírás. 8. § A 6 g-ban emiitett engedély csak 14 napig érvényes. A szállítási engedély, ha a szállítás vasúton, hajón, vagy postán történik, uz illető szállító vállalat által átveendő és visszatartandó. A kézben vagy szekéren való szállításra adott engodely is csak 14 napij tartó érvénynyel adható ki. Ugy a G. mint a 7. §-ban emiitett engedély csupán az abban megnevezett számú és fajú állatok, fészkek és tojások szállítására jogosít, s csak egyszer használható. 9 g. Jelen rendeletein valamennyi községben a szokásos mjdon kilii detendó, annak halároziuányaira a mezőőri személyzet külön kioktatandó s a határozmányok megtartásának ellenőrzése az erdőőri és ul fenlartási személyzetnek is kötelességévé teendő. Budapest, 1901. évi márczius hó 18-án. Darányi s. k. 709-1901. ArvorósI hirdetmény. Alulírott községi elöljáróság részéről ezennel köz­hírré tétetik, hogy Kanyár község területén a kisbirtoko­sok tu'ajdonal 1Ö2G katasztrális hold területén gyakor­laudó vadászati jog 1901. év julius 14-ik napján délután 3 ómkor 1901. ov augusztus hó 1-től 1901. é? julius 31-ig terjedő 3 évi időtartamra 30 korona kikiáltási ár mellett nyilvános árverésen haszonbérbe adatik. Árverési feltételek a kanyári körjegyzői irodában a hivatalos órak alatt bármikor megtekinthetők. Kelt Kinyáron, 1901. junius 24-én. Tamás Gyula, Barta Sándor, körjegyző. főbíró. 708|9ül. K. Árverési hirdetmény. Mely mellett alólirolt községi elöljáróság részéről ezennel köidiirré tétetik, hogy Kékese község területén a kisbirtokosok tulajdonát képező minlegy 400 kataszt­rális hold területen gyakorlandó vadászati jog 1901. évi julius hó 12-én délelőtt 10 órakor Kékese községházá­nál 1901. év augusztus I-tői 1904. ér julius 31-ig ter­jedő 3 évi időtartamra 10 korona kikiállási ár mellett nyilvános árverésen haszonbérbe adalik. Árverési feltételek a kanyári körjegyzői irodában és kékesei bírónál megtekinthetők. Kelt Kékesén, 1901. junius hó 23-án. Tamás Gyula, SzOcs JAnos, körjegyző. főbíró. 12355—1901. K. Szabolcsvármegye alispánja. A Járási főszolgabíróknak, Nyíregyháza v&ros polgármesterének és a kOzségek elöljáróinak. Értesitem, hogy Toroyos-Pálcza községben Krinács János kárára 1 db. szarvasmarha lépfenében elhullott s ez okból a fertőzött udvar ezen betegség iránt fogékony állatállománya 14 napi zár alá helyeztetett. Nyíregyháza, 1901. junius hó 18. Alispán helyett: Mlkecz Dezső, főjegyző. 12458-1901. K. Szabolcsvármegye alispánja. Községi elöljáróságoknak. Értesitem, hogy Kálló-Setnjén községben a sertss­vész mcgállapittatott s ez okból a fertőzött község sertés­állománya forgalmi korlátozás alá helyeztetett. Nyíregyháza, 1901. junius II. Alispán helyeit: Xlkecz Detső, főjegyző. 12540 — 1901. K. Szabolcs vármegye alispánjától. Értesitem, hogy Szabolcs községben egy drb. kutyán a veszettség megállapittalolt s ez okból a fertőzött község ebeinek 40 napig kölve tartása elrendeltetett. Nyíregyházán, 1901. junius 18-án. Alispán helyett: Mlkecz Dezső, főjegyző. 14485 1901. K. SzalmVsvármegye alispánjától. A Járási fŐHzolgablráknak, Nyíregyháza város pol­gármesterének és a Lő/.-égi elöljáróságoknak. Abaujvármegye alispánjának táviratilag vett érte­sítése szerint Dobozy Pál hidas-némethi lakos, hat hetes, korahoz nagy, világos, megy pej, nyújtott, csillagos, egy lábán kesely, kancza csikója a f. hó 2G-án este való­színűleg királylelt-ki egy lovas szekerek után elszaladt körórendő, feltalálása ételében arról tulajdonosa távira­tilag értesítendő. Nyíregyháza, 1901. évi junius hó 29-én. Alispán helyett; Mlkecz Dezső, főjegyző.

Next

/
Oldalképek
Tartalom